Biztonságpolitika

Szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rendszer, ezért Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről szólva elmondta, hogy nagy a háború kockázata, de még nagyobb lenne, ha reagálnának a térségben tevékenykedő erők provokációira — mondta a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) az ukrán elnök. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna “jó kezekben van”, és megvédi magát, a lakosság pedig “nem pánikol”.

Mint mondta, nem tudja, mi Vlagyimir Putyin célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást és biztonsági garanciákat kíván. Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb, bárhol – tette hozzá.

Ez az új megállapodás sürgetően szükséges, mert a globális biztonsági rendszer vészesen törékeny, szabályai nem működnek, és az a veszély fenyeget, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezik a XX. században elkövetett hibákról – fejtette ki az ukrán államfő. Zelenszkij egyben támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem “adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország nem hajlandó fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek “szavakkal, gesztusokkal és tettekkel is támogatták Ukrajnát”, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes országok nem mutatnak egyértelmű elkötelezettséget országa védelme mellett.

Kiemelte, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésének kezelését sem tartja megfelelőnek. Mint mondta, az ukránok “őszinte válaszokat” várnak nyugati partnereiktől arra, hogy hazájuk elnyerheti-e a tagságot a szövetségben.

“Ha nem mindenki akar ott látni minket, akkor mondják meg” – jelentette ki. Arra viszont ne számítson senki – folytatta -, hogy Ukrajna beletörődik abba, hogy tartósan “ütközőzóna” lesz a Nyugat és Oroszország között.

The post Ukrajna új biztonsági garanciákat kér a világ vezető hatalmaitól appeared first on .

Nincs parancs a Donyec-medencei megszállt területek erőszakos felszabadítására – jelentette ki péntek esti sajtótájékoztatóján Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

“Ma ketten nyilatkoztak Donyeck és Luhanszk területéről az állampolgárok evakuálásával kapcsolatban. Azt mondták, hogy állítólag hadseregünk Donyeck és Luhanszk ellen fog támadni, hogy felszabadítsák területeinket. (…) Mindez teljesen valótlan” – idézte az UNIAN hírügynökség Danyilovot. A tisztségviselő arra utalt, hogy a Donyec-medencében önkényesen kikiáltott két szakadár “népköztársaság” vezetői bejelentették nap közben: evakuálják a lakosságot, főként a gyerekeket, a nőket és az időseket Oroszországba, mert az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek.

Danyilov leszögezte, hogy a területek katonai erővel történő felszabadítása komoly polgári veszteséggel járna, ezért “szó sem lehet” arról, hogy ilyen utasítást adna ki a kijevi vezetés.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pénteken üzenettel fordult a szakadár területek lakosaihoz, amelyben ő is hangsúlyozta, hogy az ukrán állam katonai-politikai vezetése nem tervez és nem folytat támadó hadműveleteket Kelet-Ukrajnában, és ezt az EBESZ-nél is megerősítik.

Zaluzsnij szavai szerint az Oroszország által támogatott szakadárok élezik a helyzetet az ideiglenesen megszállt területek lakosainak szándékos félrevezetésével. “Népünk és területünk felszabadításának a számunkra elfogadható egyetlen módja a politikai-diplomáciai rendezés” – szögezte le.

A főparancsnok hozzáfűzte, hogy az ukrán fegyveres erők nem vesznek részt provokációkban, és nem lőnek olyan lakott területekre sem, amelyekben fegyveresek helyezték el állásaikat. Arra kérte az embereket, hogy ne higgyenek “a megszállók hazugságainak”, akik felhasználják őket a feszültség további szítására, amellyel az a céljuk, hogy újabb vérontást idézzenek elő.

The post Danyilov: Kijev nem készül erővel felszabadítani a Donyec-medencét appeared first on .

Megállapodást sürgetett az ukrán vezetés és a délkelet-ukrajnai szakadárok között Vlagyimir Putyin.

“Fehéroroszország elnökével megállapítottuk, hogy az ukrajnai polgári béke helyreállításának és az ország körüli feszültségek enyhítésének záloga a minszki megállapodások végrehajtása” – jelentette ki az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel folytatott tárgyalások után megtartott közös sajtótájékoztatón Putyin.

“Kijevnek mindössze annyit kell tennie, hogy tárgyalóasztalhoz ül a Donyec-medence képviselőivel, és megállapodik a konfliktus lezárását célzó politikai, katonai, gazdasági és humanitárius intézkedésekről” – tette hozzá.

Sajnálkozását fejezte ki, hogy ezzel szemben éppen kiéleződik a helyzet, amiért az ukrán vezetést hibáztatta, amely szerinte elszabotálja a minszki megállapodások végrehajtását, elutasítja a közvetlen tárgyalást Donyeckel és Luhanszkkal, lényegében szabotálja az alkotmánymódosításról, a Donyec-medence különleges státuszáról, a helyi választásokról szóló megállapodások végrehajtását. Putyin szerint Ukrajnában tömegesen és szisztematikusan megsértik az emberi jogokat, az orosz ajkú lakossággal szembeni diszkriminációt pedig törvénybe iktatták.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem fordított figyelmet az Ukrajna elleni orosz támadásokról szóló jelentésekre. Közölte, hogy mindig az orosz nemzeti érdekeknek megfelelően fog eljárni.

Putyin segély kifizetését rendelte el a Donyec-medencéből menekülők számára
Putyin elrendelte, hogy minden, a délkelet-ukrajnai Donyec-medencéből az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki tízezer rubel (mintegy negyvenezer forint) segélyt. Péntek délután a két délkelet-ukrajnai szakadár “köztársaság” vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva elrendelte a nők, a gyerekek és az öregek tömeges Oroszországba menekítését. Rosztov megyében operatív törzset állítottak fel az ukrajnai szakadár “köztársaságokból” érkező menekülők elhelyezésére.

The post Putyin: Kijevnek meg kell állapodnia a Donyec-medencével appeared first on .

A NATO-ban és az Európai Unióban együttműködő partnerek összetartása meglepte Vlagyimir Putyint, de Moszkva továbbra is igyekszik ürügyet találni az Ukrajna elleni támadásra, és nem valósította meg bejelentett csapatkivonását az orosz-ukrán határ térségéből – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Az amerikai diplomácia vezetője a világ legrangosabb biztonságpolitikai tanácskozásának első napján egy pódiumbeszélgetésen a Münchner Merkur című lap beszámolója szerint azt mondta, hogy Vlagyimir Putyint “eléggé meglepte” a NATO és az EU összetartása.

A Nyugat gazdasági erejét kiemelve rámutatott, hogy Oroszország és Kína együtt globálisan a hazai össztermék mintegy húsz százalékát képviseli, a NATO-tagállamok részaránya viszont negyven százalékos. Ha a Nyugat összefog, sok mindent el lehet érni – fejtette ki Blinken.

Ugyanakkor Moszkvát nem sikerült eltántorítani az Ukrajna elleni támadás szándékától – tette hozzá az amerikai külügyminiszter, megismételve az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön tett kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország “álprovokációkkal” megpróbál ürügyet kreálni a támadásra.

Az orosz háborús fenyegetés változatlanul nagyon is valós – emelte ki a pódiumbeszélgetés másik résztvevője, Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió beszámolója szerint a többi között elmondta, hogy akár az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer második vezetékpárja, az üzembe helyezésre váró Északi Áramlat-2 ügye is megkérdőjeleződhet, ha Oroszország ráront Ukrajnára.

A német diplomácia vezetője aláhúzta, hogy az orosz mozgósítás az ukrán határ térségében nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa ellen jelent fenyegetést, ezért a fejlemények leírására nem is az ukrán válság, hanem az “orosz válság” kifejezés alkalmas.

Baerbock a Münchner Merkur beszámolója szerint a válság fő tétjének azt a kérdést nevezte, hogy a nemzetközi kapcsolatok formálásának rendező elve a kölcsönösen elfogadott szabályokon nyugvó együttműködés lesz-e, vagy a befolyási övezetek rendje az 1945-ös jaltai konferencia mintájára.

Az 58. MSC-t megnyitó köszöntőjében a tanácskozás szervezőbizottságának 15 év után távozó elnöke, Wolfgang Ischinger kifejezte sajnálatát Oroszország távolmaradása miatt. Elmondta: mindig igyekeztek gondoskodni arról, hogy a konferencián minden nézőpont megjelenjen.

A tanácskozás első előadását António Guterres ENSZ-főtitkár tartotta, aki az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a helyzet összetettebb és fenyegetőbb, mint a hidegháború idején, és kiszámíthatatlanul alakulhatnak a folyamatok.

A világszervezet vezetője visszafogottságra intett, mint mondta, minden nyilatkozatnak, valamennyi nyilvános megszólalásnak a konfliktusok csillapítását kell szolgálnia , és mindenkinek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jog előírásait.

Az MSC-re a koronavírus-világjárvány miatt a szokásos mintegy kétezer helyett nagyjából 600 vendéget hívtak meg, köztük bő 30 állam-, illetve kormányfőt és száznál is több minisztert. A bajor főváros egyik leghíresebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban rendezett tanácskozásra várják például Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, Olaf Scholz német kancellárt és Kamala Harris amerikai alelnököt. Meghívták Vlagyimir Putyint és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is. Arra hivatkozva hárították el a meghívást, hogy szerintük az MSC elveszítette objektivitását.

The post Blinken: a NATO és az EU összetartása meglepte Putyint appeared first on .

Az orosz külügyminiszter “képtelenségnek” nevezte és visszautasította pénteken az Egyesült Államok előző napi bejelentését arról, hogy Moszkva hamis videót készít elő, hogy ürügyet teremtsen egy ukrajnai háború kirobbantásához.

Szergej Lavrov szavait a RIA orosz hírügynökség idézte internetes oldalán. A politikus kifejtette: olvasta az interneten az amerikai külügyminisztérium néhány nyilatkozatát, miszerint Oroszország hamis videókat készít az ukrán katonák állítólagos támadásáról a Donyec-medencében. Az ilyen “téveszmés kitalációkból” napról napra egyre több van – tette hozzá.

Az amerikai hatóságok azt állítják, hogy az orosz titkosszolgálatok egy olyan videó elkészítését tervezik, amely az ukrán hadsereg által orosz területre vagy saját orosz ajkú honfitársaira irányuló megrendezett támadást mutatna be. A képsorokon “megölt” emberek, lerombolt épületek, gyászolók, ukrán fegyverek és török gyártmányú drónok lennének.

Washington szerint egy ilyen videó lenne a “hamis” ürügy Oroszország számára, hogy katonai műveleteket indítson a szomszédos ország ellen. Amikor a média bizonyítékokat kért, Ned Price külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, higgyenek az amerikai kormány szavának.

Vlagyimir Csizsov, Oroszország állandó EU-képviselője a maga részéről cáfolta a vádakat. Ezzel egy időben a “Luhanszki Népköztársaság” népi milíciája közölte, a Donyec-medencébe brit, amerikai és észt médiaképviselők érkeztek, hogy megrendezett riportokat készítsenek az állítólagos “orosz agresszióról”.

The post Lavrov: képtelenség az orosz videós provokációról szóló amerikai bejelentés appeared first on .

Ukrajna orosz megtámadása alapértékeket sértene, de még mindig van idő diplomáciára, és az Egyesült Államok és szövetségesei fel lesznek készülve, függetlenül attól, hogy Moszkva milyen utat választ – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

A Pentagon vezetője pénteken Varsóban Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel egyeztetett. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten hangsúlyozta: a NATO egésze támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

Austin felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy Vlagyimir Putyin ellenezte a NATO megerősítését, miközben az orosz-ukrán feszültség ténylegesen azt eredményezte, hogy a szövetség sokkal erősebb lett a keleti szárnyán, és ez a jövőben is így marad.

Austin szerint Ukrajna “bármilyen jellegű” orosz megtámadása nemcsak konfliktushoz vezetne, hanem olyan alapértékek megsértését is jelentené, mint amilyen a nemzeti szuverenitás, a területi egység és az önrendelkezés joga.

Értékelése szerint az orosz csapatok bekerítik Ukrajnát, egyes, Fehéroroszországba telepített alegységek pedig alig 320 kilométernyi távolságban állomásoznak Lengyelország határaitól. Egy ukrajnai orosz invázió esetén Lengyelországnak több tízezres menekültáradattal kell számolnia – húzta alá.

“Még mindig van ideje és helye a diplomáciának” – folytatta Austin. Kiemelte: Washington szövetségeseivel, köztük Lengyelországgal szorosan együttműködve felajánlotta Putyinnak a válságtól különböző, diplomáciai utat a biztonság növelése érdekében. “Függetlenül attól, hogy Putyin hogyan dönt, az Egyesült Államok és szövetségesei fel lesznek készülve” – fogalmazott.

Moszkvai nyilatkozatok ellenére nincs bizonyíték az orosz csapatok visszavonására Ukrajna határaitól, ellenkezőleg, minden információ arról tanúskodik, hogy Oroszország folyamatosan támadásra készül – hangsúlyozta ebben az összefüggésben újságírói kérdésre válaszolva az amerikai politikus.

Austin megköszönte, hogy Lengyelország befogadta a csapaterősítés keretében átirányított 4700 amerikai katonát, aki – mint mondta – készen áll “egy sor lehetséges forgatókönyvre”, és szükség esetén együttműködik a lengyel hatóságokkal az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok segítésében.

Blaszczak kijelentette: Putyin “az orosz birodalom újjáépítésére”, az orosz érdekszféra bővítésére törekszik. A NATO egysége és az Egyesült Államok határozott politikája elejét veheti Ukrajna orosz megtámadásának – jelentette ki. Nyílt konfliktus esetén Lengyelország kész segíteni azoknak, akik Ukrajna elhagyására kényszerülnének – húzta alá.

Austin Varsóban Andrzej Duda lengyel elnökkel is tárgyalt, ezt követően Blaszczakkal együtt a nyugat-lengyelországi Powidzba indult, ahol lengyel és amerikai katonákkal találkoznak.

The post Austin szerint még mindig van idő diplomáciára appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki hangosan szidalmazott két, egymást átkarolva sétáló nőt, majd egyiküket meg is lökte – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint a 44 éves férfi tavaly július 28-án este Budapesten, az Izabella utca és az Andrássy út sarkán meglátott két nőt, akik “szexuális irányultságukat nyíltan felvállalva, egymást átkarolva sétáltak”.

A vádlott a sértetteket szexuális irányultságuk miatt hangosan szidalmazni kezdte, trágár szavakat használva kiabálta nekik, hogy menjenek át az út túloldalára. Ezután az egyik nőt hátulról, a vállánál meglökte, ennek következtében a sértettek az út szélén parkoló kocsik közé sodródtak.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a 44 éves férfit közösség tagja elleni kétrendbeli erőszak bűntettével vádolja – amit az egyik sértett sérelmére bántalmazással követett el -, és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A közösség elleni erőszakot a törvény súlyosan bünteti: a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az elkövető a sértett valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása – így köztük szexuális irányultsága – miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a sértettben riadalmat keltsen. Még súlyosabban, 1-5 év szabadságvesztéssel büntetendő az, aki ilyen indíttatásból a sértettet bántalmazza is – jelezték az ügyészségi közleményben.

The post Felfüggesztettel megúszhatja nőkre támadó “hős” appeared first on .

The phenomenon of migration is nothing new to the peoples of Latin America. Indeed, at some point, many had considered (or do so at this moment) the option of moving or relocating to another neighbouring country, the “upper” part of the continent, or even overseas, either because of the feeling of marginalization, social exclusion, non-sympathy with the reigning political power, lacking job opportunities or escaping poverty. Yet the unexpected outbreak of the COVID-19 pandemic in 2019 and the crisis following in its footsteps might well exacerbated the volume of this phenomenon, causing that an ever-increasing number of people will be crossing borders within the continent – at times under severe circumstances. In the following article, I am going to assess the most recent migration trends in Latin America in the light of the pandemic. More specifically, I am going to analyse the intra-regional migration among the Latin American and the Caribbean (LAC) countries. Before 2019

There are a number of drivers influencing Latin American migration. It not only varies in terms of size and general characteristics, but also along more of a temporal and a spatial axis. „Historically speaking, the migratory movements of the population of Latin America and the Caribbean have been closely related to the development of societies in these regions and, more specifically, to economic, social and political imbalances.”

The dynamics of migration across the region changes along the temporal axis. In fact, at the end of the 20th century, most emigrants were attempting to run away from violent conflicts and unfavourable political conditions. (For example, see the cases of Nicaragua and Guatemala during the 1990s.) But as the effects of globalization and the huge gap between individual circumstances became more and more visible and sensible, especially regarding the free flow of information, the differences in income distribution and those in the well-being of individuals, seeking better overall living conditions became a prevailing force. (And in the context of Latin America, the subjective interpretation of individual well-being should rather be understood in contrast with poverty.) Of course, violence and conflict did not disappear from among the reasons to leave – the highest numbers related were recorded in Colombia and in El Salvador. Also, natural disasters – most commonly hurricanes – can also be forceful factors in terms of displacement, as the latest examples of Honduras, Cuba, Brazil and Guatemala show.

Speaking of the spatial axis of migration across the continent, as a general, long-standing trend, a mass number of immigrants aiming to reach and cross over the borders of the United States is identifiable. (It is also called as the “northward” migrant movement.) This, in part, is attributable to and can be explained through the huge development gap between the Northern and the Southern parts of the American continent. Consequently, and unsurprisingly, there is a trend or direction, also known as the “South-North migration flows”. Another “extra-regional” form of migration can be observed towards some European countries as well (mostly in the direction of Spain), which has effect even today. Although extra-regional migration in the opposite direction, towards Latin America has seen some decline over the last couple of years – at least from the European continent.

There is a migration trend working in a narrower regional sense, which falls into the scope of the so-called intra-regional migration. Even though historically Argentina has been the primary destination for this type of migration, as time passed by, this role was taken over by other countries of the region, making fundamental changes in the proportions of migration-shares. In addition, intraregional movements gained significance over the past years, due to the dissemination of communication means, lower transportation costs and regional integration mechanism facilitating human mobility. Bearing in mind the tendency of European immigration policies becoming more and more demanding, it could have also contributed to.

A very recent example and, at the same time, one of the greatest migration flows of the 21st century is attributable to the ongoing political, economic, and humanitarian crisis in Venezuela. The dire economic circumstances and the lack of access to basic social needs (for example healthcare and food) forced millions of Venezuelans to leave their homeland, many of whom (around 1.7 million by July 2021) sought asylum in the neighbouring Colombia. (Although, there used to be a reverse trend between the two countries before the Venezuelan crisis, many Colombians who had previously fled Venezuela returned home as the situation worsened.) Many others found shelter in other Andean countries (Peru and Ecuador), in Brazil, Chile, or, although initially only in smaller proportions, in some Caribbean countries. This massive exodus of Venezuelan migrants caused a surge in the numbers of LAC-migration between the years of 2017 and 2019, compared to the average of 2015-2016. (This has primarily been deduced from the total number of residence permits granted to regular migrants.) The number of Venezuelans in emigration is around 6 million by now, with over 80 percent staying in the region. These numbers made governmental response inevitable, especially as more than half of them lack regular migrant status. Several countries adopted regularization programmes to provide some sort of protection and to cope with the burdensome situation.

Also, and in part due to the same reason (massive influx of Venezuelans), a general shift in regional patterns can be identified. Some countries, that traditionally were not among the biggest host countries, appreciated disproportionately, meaning that their relative shares of migrants and roles as host countries gained weight compared to traditionally more attractive, larger countries. This includes Colombia and Peru, with each having gained around 10% of migrants compared to their previous years, respectively. Overall, currently it seems that among the most popular destinations of the region are Argentine, Brazil, Chile, Peru, and Mexico. Another emerging trend, “migrant caravans”, that goes back to 2018, refers to a change that can be identified in the mode migrants move from A to B within the region. Crossing exotic rain forests on foot to reach borders has always been around, but gathering into groups of this size (thousands of migrants) is a relatively new challenge, especially in Central America.

The exacerbating impact of the pandemic

„COVID-19 has exacted a devastating toll in Latin America and the Caribbean: a region with eight percent of the world’s population has accounted for 30 percent of global deaths.” Plus, the outbreak of the COVID-19 pandemic hit the region amidst of “one of the largest human displacements in its recent history”, aggravating some of the existing challenges (for example, ongoing economic crises) as well as adding new ones (including figuring out the national vaccination strategies). Nevertheless, more on the individual-level, it had an obvious negative effect on the future prospects for many: several sectors had to let go of workers to cut expenses, causing unemployment, which, considering the relatively low levels of the mobility of labour, tightened the financial options one might had. (As it is already known, a particularly affected sector was tourism, on which not only several countries of the region relied heavily, but also employed several immigrant workers.) Another reason, that could be considered as a motivation for many is the restrictions on individual freedom imposed by the government.

Although these phenomena are not region-specific, rather world-wide, in Latin American countries, given the already existing problems (e. g. precarious social protection systems, unfavourable economic conditions) and the cumulation of such unfortunate events could have been a stronger motivational factor on both ends: it affected the plans of those who considered emigration as well as those who considered returning home.

Contrary to what would have been expectable, there was a decline in total residence permits granted in year 2019: it fell from over 2 million in 2018 to 1.41 million by 2019. As the results of the IOM survey demonstrates, over 80% of people who had planned to leave during the course of the previous year would re-consider the trip and postpone it until the travel restrictions are eased. This could serve as a potential conformation and explanation why the decline occurred in the first place. What we must see here is the fact that these migration plans are only postponed, but not cancelled, meaning that embarking on the journey after the sanitary crisis passed is not off the table at all.

And the pandemic did not spare those that already left. Some face financial difficulties even in their respective host countries, many of them noticed a decrease in their salaries, lost their jobs, or became unable to send the usual remittances back home. This did not only cause a loss of support for the family members that stayed at home, but also contributed to the already growing anxiety and hopelessness. (Even though it would feel logical to assume that the number of remittances in general dropped, the world-wide trend has shown the opposite; especially when the transfer was started from the U.S. or Europe.) Some of these migrants also had to make the difficult decision of returning to their countries of origin. Such cases “included Bolivian and Peruvian migrants from Chile and Paraguayan migrants from Brazil”. Given the circumstances – not just during the pandemic, but the already existing difficulties of travelling on foot in Latin America – many migrants found themselves “being stranded in border cities in poor sanitary conditions”. In addition, those who managed to return successfully, did not just get away with it without facing other types of challenges (incl. legal status, unemployment, and xenophobia). Since many others remained on the move, certain countries, such as Guyana and Peru, decided to include displaced people in their vaccination strategies.

Additionally, with extra-regional migration towards the more developed countries becoming even more restrictive and difficult (in terms of for example, fulfilling the requirements attached to the obtainment of visas), such destinations lost popularity among Latin Americans. This, especially with the increasing costs of international travel, again, added weight to considerations of relocating within the same region.

“The trend in total migration to LAC countries is nonetheless  upward,  especially  with  respect  to  intra-regional migration.” The same goes for the Central American and Caribbean subregion, which traditionally experience relatively low levels of intraregional migration, but is facing an increasing tendency since 1990. (In part, this was driven by the same reasons, such as subregional initiatives enhancing free movement and the exodus of Venezuelan migrants continent-wide.)

Consequences and prospects

This changing environment, of course, had several consequences. First, those who has no other options and, thus, opt for leaving face even higher risks than before. Many of them, that are seeking job opportunities – according to the survey of the IOM – concerned about being deceived or exploited. In spite of these risks, most, that has no source of income, would say “yes” to such an opportunity, even if the terms of contract were not perfectly clear or if they are not properly informed about the job in question. The risk, especially for those that are more vulnerable, “may be aggravated due to the problems caused by COVID-19. These types of deceptions or fraudulent recruiting practices may potentially be connected to migrant smuggling and/or lead to trafficking in persons.” Another potential issue is the proneness to working in the informal sector, and, as such, the probability of not being adequately and sufficiently protected by neither migration, nor labour laws. (These risks are even higher if one resides illegally in a country – for obvious reasons.)

Second, since many migrants are in desperate need of employment and income, they are more likely to take the job for less than locals would. And given their vulnerable situation, they constitute “sitting targets” for criminal organizations, making the possibility of them being lured into the illegal economy more realistic. This increases the civil antipathy towards taking migrants in and can result in a rather anti-immigration stance (stereotyping, or, in more drastic case, in xenophobia) from the part of the general public. A very recent example is that of Chile in September 2021. The tension culminated in a march of thousands of Chileans holding anti-immigration slogans, setting the tents and belongings of Venezuelan migrants on fire.

Third, migration trends have also altered the related national governmental policies. Several of them had to make adjustments to their administrative mechanisms to ensure non-nationals’ protection and access to social rights during the crisis (but the level of legal clarity and inclusion varies from country-to-country, and, at least in some, it depends on multiple factors, such as the migration status of individuals). In most countries, some sort of non-contributory social transfer programmes already existed before the pandemic hit, and – with the exception of Mexico – new emergency schemes were also established. Plus, we should keep in mind that the above-mentioned internal conflicts and increasingly expressed public dissatisfaction can lead to increasing pressure on the governments to tighten immigration policies.

IOs, NGOs or the civil society only play a role to a varying extent, which could mean a complimentary contribution to the state-led programs or a supplementary role as well (in most cases, it depends on the extent of the existing activity of the state in question). The presence of these actors can be particularly important in the light of the COVID-19 pandemic, since they can provide additional health care services that might would not be available for a certain group of migrants otherwise, because – for instance – they do not hold a regular migrant status in the given host country.

The fourth aspect is human security. Due to the restrictions on movement, those who leave are now put at a higher risk as they might have to find alternative ways to get into a country. In turn, these alternative border routes (or “trochas”) oppose several dangers on the physical well-being and even on the lives of illegal border crossers, as in many cases people cross rivers, jungles, high mountains and deserts on foot, or even the ocean in barely seaworthy boats. One of the most perilous routes is the Darien Gap, passed through by an increasing number of children year by year. Often smugglers are paid a high amount of money to accompany them along these routes, but, so it seems, that is not a guarantee of “safe passage” until reaching the final destination. (Just a couple of days ago, dozens went missing when an allegedly human smuggling boat capsized off Florida’s coast, setting a recent example of how risky such operations are. But unfortunately, there are countless other examples.) And, if that would not been enough hazard, numerous criminal gangs hinder the journey, posing other threats (attacks, sexual assault, robbery) on the safety already vulnerable migrants, not to mention that of minors.

Taking a short detour, we must acknowledge that movements across and originating from the LAC countries also put pressure on the United States, although not to the same extent as northward migration does. This is particularly accurate in case of the Caribbean countries, where northward migration remains a significant trend. In the first half of the fiscal year 2021, approximately 226.000 migrants arrived at the U.S. border from Honduras, Guatemala and El Salvador. Jointly with the Mexican Government, the U.S. responded with bolstered immigration enforcement (e. g. prevention of transit, increased deportation, surge in officers at the border). Whichever approach is in use, it is up to the governments at all times. Keeping in mind that the immigration policies during Democratic administrations usually appear to be more relaxed, it was not surprising at all that U.S. immigration has seen a sharp rise after Biden’s inauguration. In this regard, again, the high-risk routes and the rise in the number of unaccompanied minors give us many reasons for worries. Putting these direct regional struggles into the context of great power competition, the chances of the U.S. needing to take up a greater engagement are high. 

Conclusion

In conclusion, it is clear that the situation of the already vulnerable have only worsened during the COVID-19 pandemic. And we know little about what is yet to come. “The pandemic has cut off mobility pathways, stranded migrants, destroyed jobs and income, and pushed millions of migrants and vulnerable populations into poverty. However, it has not put an end to migration.” As we have seen, there was some decrease in general, mainly attributable to the restrictions imposed on travel due to the pandemic, but the plans of many are only postponed but not cancelled, thus they might re-consider the option of moving when restrictions are lifted. In addition, the unequal access to vaccines has resulted in an uneven economic recovery, implying, again, the possibility of increasing migration pressures.

Regarding those who have already left, it is visible that measures of inclusion and protection vary across countries, hence we cannot identify a single trend in this regard. The prospect of another wave of migration, thus, should be taken into account on a broader regional spectrum, nonetheless because it has already proven burdensome for the social systems, especially in those countries that are struggling with an increase in the in-flow of people for a longer period of time now. Regional integrations or forums can form a platform for reconciliation and coordination. Given the fact that more than one country is affected, expanding regional cooperation to the field of migration policy seems sensible. Indeed, this is not without precedent: in 2002 the MERCOSUR adopted the Agreement on Residence for Nationals of the States Parties of MERCOSUR to promote the free movement of people and advance the rights of migrants. The MERCOSUR residence permit is still one of the most important (subregional) mechanisms to date, but its relevance also varies between countries. Adopting one with an even wider regional scope could have the same potential in terms of ensuring the rights of people in exile, but we should not forget the effect that such agreements and initiatives previously had on migration trends.

Of course, we must see that during the “recovery”, countries cannot afford letting go of their people, their skills, knowledge, purchasing power and so on, and thus, it would appear sensible to somehow encourage them to stay or to come back. But with limited resources to do so, there is not much to be done: unless they lock them in and force them to stay, the least they can do is to somehow guarantee, that their human rights as migrants will not be infringed abroad.

 

Written by: Boglárka Csont

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Leave, stay or return home? Recent (intra-regional) migration trends in Latin America in the light of the COVID-19 crisis bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A csapadékszegény időjárás miatt 2022. február 17-étől tűzgyújtási tilalmat rendeltek el Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben, emellett fenntartják a korábban elrendelt tilalmat Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Kiemelték, az elmúlt időszakban a sok éves átlaghoz képest kevesebb csapadék hullott. Az erdőben és az erdő környéki területeken található könnyű holt biomassza – elszáradt tavalyi gyep, avar – nedvességtartalmát a szeles, napos időjárás tovább csökkentette, emiatt több megyében megemelkedett a tűzesetek száma.

A meteorológiai előrejelzések alapján a következő 72 órában sincs esélye érdemi csapadéknak, valamint az érintett megyék termőhelyi és állományviszonyai kedveznek a nagy területű erdő- és vegetációtüzek kialakulásának – indokolták a tilalmat.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen lehet tájékozódni – közölte a Nébih.

The post Nébih: négy megyében tűzgyújtási tilalom van appeared first on .

 Most, hogy véget ér a francia szerepvállalás Maliban (egy időre?), megnéztem, hogy hogyan kezdődött 2011 januárjában, amikor a helyi terroristák egy 300 autós konvojjal megindultak északról Bamakó, a főváros felé és sorra vették be a a városokat dél felé. Nem néztem utána, de olyan 2-3 napi "járóföldre" lehettek a fővárostól, amikor a franciák beavatkoztak egy fontos közúti csomópont elvesztése után. 24 órán belül megtörtént az első helikopteres egységek bevetése Burkina Fasoból, amelyekkel a konvojt támadták, majd napokon belül összerántottak Bamakóba egy zászlóalj harccsoportot Szenegálból és Gabonból, és miközben ez megindult szemből az ellenség felé, a következő héten összeraktak és hajóra tettek F.oban egy második, majd F.oból repülővel egy harmadikat Nigerbe, amivel az első zászlóalj harcsoportot váltották le kb 2-3 hónap után. Ejtőernyős és különleges műveleti bevetések többször is volt. Byárra véget is ért a Serval művelet és átadta a helyét a Barkhane-nak. Ami nem derült ki, hogy eközben mit csináltak a dzsihadisták, mert ebből úgy tűnik, hogy a január eleji masirozásuk/francia válasz után inkább felszívódtak és egyetlen városban sem (talán Gao-nál csak) mutattak már érdemi ellenállást. Mondjuk logikus volt, ha így csináltak.  

Aki szereti a haditechnikát, a taktikát, a sok térképet és az ilyen fegyvernemi és egység jelzéseket a térképeken az nézze meg, be lehet állítani magyar feliratozásra is (a szokásos hátrányokkal) a youtube filmet.

Ahogy olvasgattam erről a műveletről (erről a hat hónapról), elismerés volt jellemző, hogy a franciák képesek voltak napok alatt reagálni, hetek alatt összeállítani összességében egy dandárnyi expedíciós erőt, kijutattatni, logisztikailag fenntartani, úgy hogy ezek az erők több száz vagy ezer kilométert tettek meg a hónapok alatt, úgy hogy - idéz egy francia parancsnokot - akár hat hétig is folyamatosan harcérintkezésben voltak (szorosan üldözték) a dzsihadistákat. Ezt a francia kerekes páncélosokkal megoldani, úgyhogy az ellenfél Toyotákat használ, nem rossz teljesítmény  szerintem.

https://www.youtube.com/watch?v=dT5U-JQ8Puw

A 2022-ben a tavaszi cipők divatja rengeteg lehetőséget ad arra, hogy igazán változatosan öltözködjünk. Ilyenkor az időjárás is szeszélyes, így fel kell készülni az esőre, a szélre és a sárra egyaránt.

Ilyenkor praktikus lehet egy tavaszi bokacipő, ha még túl hideg lenne a reggel, de hasznos továbbá egy belebújós, illetve egy fűzős utcai típus egyaránt. Lássuk, hogy melyek a legkényelmesebb darabok!

A 2022-es év legnagyobb trendjei

Ahogy tavaly, úgy idén is hódít a creeper lábbeli, amely tulajdonképpen a ruhatár egy alapdarabja tavasszal. Ezzel a változattal egy igazán praktikus és kényelmes cipővel dobhatunk fel bármilyen outfitet. A különleges telitalppal rendelkező platformos verzió igazán lezser és vagány, főként tavasszal lehet hasznos és trendi. Akik bátrabbak, nyugodtan választhatnak neon árnyalatú modellt is, hiszen minél egyedibb, annál merészebbnek számít. 

Emellett visszatérnek azok a retró sportcipők, amiknek egyre nagyobb a kereslete. A hihetetlen népszerűségnek örvendő kiegészítők bármilyen lezser összeállításhoz remekül passzolnak. Nagy előnyük, hogy akár egy szoknya mellett is jól mutathatnak. A Borgo.hu női cipői között például helyet kapott a Yesmile Slime változat, amely a 2022-es tavaszi kollekció egyik legérdekesebb darabja. A fűzős kivitel lehetővé teszi, hogy könnyedén fel lehessen venni, így reggel pillanatok alatt indulásra készek lehetünk. A felsőrésze rugalmas, jól szellőzik, még folyamatos mozgás közben sem fülled be az ember lába. Maximális kényelmet garantál minden út során. 

Bokacipők a hidegebb tavaszi napokra

Természetesen nem feledkezhetünk meg a hűvösebb időjárásról sem, amikor igencsak jól jöhetnek a bokacsizmák. A vékonyabb darabok, amik könnyed anyagból készülnek, melegen tartják a lábat. Ezeket idén is bármilyen színben, méretben, fazonban beszerezhetjük, nem kell tartani a színek és a minták hiányától sem. Érdemes azonban stabil sarokkal rendelkező változatot vásárolni, hiszen a kényelem mindig elsődleges.

Belebújós tavaszi lábbelik

Gyorsan felvehető darabnak ott van a Yesmile kollekció EZ rózsaszín kivitele, amely szintén egy idei kiadás. A sportcipő talpa tökéletesen passzol a láb formájához, ráadásul remekül megtámasztja a talpat járás közben. Fontos azonban, hogy néha stílusos modelleket is viseljünk. Ilyenkor remek megoldás például a Borgo Elegance fehér női magas sarkúja, amely egy platformos pumps kivitel, ez igazán trendi eleganciával öltöztet fel bennünket. A középtalp különlegessége, hogy a járófelület egyenetlenségeit elnyeli, míg a sarok az egyedi kialakításának köszönhetően remekül csillapítja a különböző rezgéseket. A hat centiméteres sarok nagyon kényelmes, amely nem kopik el egyhamar.

Amennyiben tehát egyedülálló és stílusos lábbelire lenne szükséged, a Borgo.hu webáruháza számos lehetőséget ad arra, hogy kellően izgalmas cipőket szerezhess be. 

The post A legkényelmesebb női tavaszi cipők 2022-re appeared first on .

Oroszország a következő napokban megtámadja Ukrajnát, miután újabb csapatokat telepített a két ország határára – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök.

Biden igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország megindítja-e az inváziót. “Az az érzésem, hogy ez a következő néhány napban meg fog történni” – fogalmazott. Az orosz invázió jelentette fenyegetés “nagyon magas” – tette hozzá az elnök.

Biden szerint Washingtonnak oka van azt feltételezni, hogy Moszkva úgynevezett “Hamis Zászló Műveletre” készül, hogy ürügyet teremtsen a belépésre.” A Hamis Zászló(s) Művelet (False Flag Operation) az a katonai hadművelet, amelynek során álcázott egységek más, kívülálló erők nevében követnek el támadást saját embereik, vagy erőforrásaik ellen, azzal a céllal, hogy legitimálják a katonai beavatkozást.

Az elnök szerint “minden jel arra mutat”, hogy Moszkva kész megtámadni Ukrajnát. Nem részletezte azonban ezeket a “jeleket”.

A Biden-adminisztráció egyik tisztségviselője szerdán közölte, hogy Oroszország újabb hétezer katonát vezényelt az ukrán határ mellett felsorakozott egységei mellé, valamint “hamisnak” minősítette Moszkva azon állításait, miszerint katonai erőket vontak ki a területről.

Az amerikai elnök azt mondta: nem kíván telefonon egyeztetni Vlagyimir Putyinnal, akivel utoljára szombaton tárgyalt. “Jelenleg nem tervezem felhívni Putyint” – fogalmazott Biden, aki arról is beszélt, hogy szerinte továbbra is lehetséges a konfliktus diplomáciai megoldása. Az elnök azt is megjegyezte, hogy Antony Blinken külügyminiszter csütörtökön felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és azt tervezi, hogy diplomáciai utat jelöl ki az oroszok számára.

Közvetlenül az elnök megszólalása előtt az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője megerősítette, hogy az Egyesült Államok megkapta az orosz garanciaigényekre adott amerikai reagálásra összeállított írásos viszontválaszt. Biden azt állította, hogy egyelőre nem olvasta a dokumentumot.

Csütörtökön kiutasították Oroszországból Bart Gormant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének helyettesét – erősítette meg a már korábban megjelent információt az amerikai külügyminisztérium is. A tárca “indokolatlannak” minősítette a kiutasítást. A külügyminisztérium közölte, hogy Gorman érvényes vízummal rendelkezik, és a megbízatása még nem ért véget.

“Ezt a válságot tovább mélyítő lépésnek tartjuk, és mérlegeljük a válaszunkat” – jelentette ki Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. “Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget az amerikai diplomaták és munkatársaik alaptalan kiutasításainak!” – tette hozzá. A szóvivő szerint most “minden eddiginél fontosabb”, hogy a két ország rendelkezzék a szükséges diplomáciai személyzettel, amely segítheti a kormányok közötti kommunikációt.

The post Biden: Oroszország a következő napokban megtámadja Ukrajnát appeared first on .

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a csütörtöki Donyec-medencei tüzérségi támadásokat, amelyeket a Moszkva által támogatott szakadár erők hajtottak végre ukrán ellenőrzésű települések ellen.

“Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el” – hangsúlyozta a tárcavezető a Twitteren.

Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közleménye szerint csütörtökön tüzérségi támadás érte a Luhanszk megyei frontvonalnál fekvő, ukrán ellenőrzés alatti Sztanicja Luhanszka települést. Nehéztüzérségi lövedékek csapódtak be egy óvodába és egy vasútállomásba is, a település felében megszakadt az áramellátás. Az előzetes információk szerint két polgári személy szenvedett könnyebb sérüléseket. Az ukrán katonák a településen haladéktalanul menedékhelyekre menekítették a civil lakosokat.

Az úgyszintén Luhanszk megyei Scsasztya település vezetése az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a nap folyamán két környező falut lőttek szakadár oldalról, a két településen megszakadt az áramellátás. Egy másik településen, a Popaszna közelében fekvő Vrubivkában lövedékek csapódtak be egy iskolába és lakóházakba, továbbá eltört egy nagy nyomású gázvezeték.

A parancsnokság később kiadott közleményében arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a támadások száma a Donyec-medencei frontvonalon: az “orosz megszálló erők” éjfél óta 29-szer sértették meg a tűzszünetet, nagyrészt a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérség bevetésével. A támadásokban már két katona sebesült meg. Még később a parancsnokság arról adott hírt, hogy nap közben tovább folytatódtak a tüzérségi támadások a frontvonal mentán az ukrán oldal ellen: helyi idő szerint 14 óráig 29-2ől 34-re nőtt a csütörtökön végrehajtott tűzszünetsértések száma, és 26 települést vettek tűz alá a szakadár erők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellátogatott Donyeck megyébe, ahol kiment a frontvonalhoz is – tájékoztatott az elnöki iroda. Arra nem tértek ki, hogy pontosan melyik településen járt. A közlemény szerint az államfő mintákat tekintett meg az ukrán fegyveres erők egységeinek átadott legújabb külföldi fegyverekből, köztük Javelin és NLAW hordozható páncéltörő rakétarendszerekből, továbbá egy M141-es gránátvetőt is megnézett. Megismerkedett a hadműveleti és taktikai helyzettel a frontvonalnál, és elbeszélgetett az ott szolgálatot teljesítő ukrán katonákkal, akikkel együtt is ebédelt.

Sztanicja Luhanszka kulcsfontosságú település, ott van az egyetlen átkelőhely Luhanszk megyében a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területek között. 2019 nyarán csapatszétválasztást hajtottak végre a településnél a szemben álló felek – azaz egy-egy kilométerre vonták vissza csapataikat és fegyverzetüket -, ennek köszönhetően Kijevnek sikerült helyreállítania azt a gyalogoshidat, amely az egyetlen átkelési lehetőség a polgári lakosság számára a szakadár területről.

The post Kuleba a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a Donyec-medencei támadásokat appeared first on .

Oroszország kilátásba helyezte, hogy kénytelen lesz reagálni, akár katonai-technikai lépéseket tenni, ha az Egyesült Államok elutasítja legfontosabb biztonsági garanciaigényeit.

Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.

Az orosz viszontválasz szerzői nehezményezték, hogy Washington szerintük nem adott konstruktív választ Moszkvának a biztonsági garanciákra vonatkozó alapvető javaslataira.

„Amennyiben az amerikai fél nem kész tárgyalni az Egyesült Államok és szövetségesei részéről a biztonságunkat garantáló szilárd, jogi értelemben kötelező erejű garanciákról, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, egyebek között katonai és technikai intézkedések megvalósításával” – áll a dokumentumban.

“A NATO további bővítésről való lemondásról, a «bukaresti formula» visszavonásáról van szó, amelynek értelmében «Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik», valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának – beleértve a csapásmérőt is – és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását” – így a szöveg.

Az orosz viszontválasz szerint az amerikai fél „figyelmen kívül hagyta az orosz javaslatok csomagjellegét, amelyekből szándékosan «kényelmes» témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy «forgatott ki», hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára”. Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.

Az orosz viszontválasz szerint Ukrajnában nincs „orosz invázió”, és Moszkva nem is tervez ilyet, szemben az Egyesült Államok és szövetségesei által tavaly ősz óta hivatalos szinten ismételgetett vádakkal. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, „nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére”.

A moszkvai diplomáciai tárca felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz „vörös vonalakat” és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére. Elfogadhatatlannak nevezte azt a – szankciófenyegetésekkel kísért – követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait a saját területéről, az ukrán határ közeléből.

Mindemellett a dokumentum szerint Moszkva lehetőséget lát arra, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek rá, hogy az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.

Az orosz diplomácia szerint nem lehet anélkül tárgyalni a fegyverzet-ellenőrzésre és a katonai kockázatok csökkentésére vonatkozó, fenntartható megoldások kidolgozásáról, hogy a NATO felhagyjon az Oroszország biztonságát veszélyeztető lépésekkel. A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében „át kell világítani” az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.

„Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk” – közölte az orosz külügyminisztérium.

Rámutatott, hogy Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésektől, ami Moszkva számára „megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad” – állt a dokumentumban.

„Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzet-ellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók” – hangzott a moszkvai válasz.

The post Moszkva ismét háborúval fenyegetőzik appeared first on .

Jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön egy hajléktalan férfit, aki 2004-ben meggyilkolt egy idős makói asszonyt és lányát.

A jelenleg 47 éves férfit több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek. A táblabíróság döntött arról, hogy a vádlott legkorábban 30 év leteltével bocsátható feltételes szabadságra. 2004. november 16-án Makón, a Szegedi utca egyik házában holtan találtak egy 78 esztendős asszonyt és a hozzá látogatóba érkező 51 éves lányát.

A vádlott a szomszédos ingatlanba hatolt be, majd a kerítésen átmászva jutott be a sértett házába. A nyári konyhában összetalálkozott az idős asszonnyal, akit vascsővel bántalmazott, majd elvágta a torkát. Ezután még másfél-két órát tartózkodott a lakásban, evett, ivott, átkutatta a házat, de nem találta meg a sértett elrejtett pénzét. Ekkor találkozott össze a nő lányával, akit ugyanúgy bántalmazott és ölt meg, mint az anyját. A holttesteket újságpapírral betakarta, majd a vascsövet hátrahagyva távozott.

Az elkövető azonban vénás sérülést szenvedett, a vért még a házban lemosta, ehhez azonban levette cérnakesztyűjét, így ujjlenyomatokat hagyott hátra. A rendőrség 2019-ben ezeket összevetette a Makón és Csongrád megye területén élet és vagyon elleni, erőszakos bűncselekményeket elkövetők ujjlenyomataival, így találtak rá tavaly februárban a vádlottra, aki a mórahalmi járásban élt, nőtlen, gyermektelen, vagyontalan, hajléktalan.

Később a házban talált kesztyűből, a vascsőről és az egyik áldozat körme alól vett mintából is kimutatták a vádlott DNS-ét.

Az írni, olvasni nem tudó férfi a táblabíróság előtt nem élt az utolsó szó jogával. Korábban tagadta bűnösségét, azt állította, a bűncselekmény idején a Csongrád megyei Bordányban dolgozott napszámosként. Bár abban az időben gyakran meglátogatta barátnőjét Makón, azt mondta, azon a napon is Bordányban tartózkodott, az áldozatok házában pedig soha nem járt.

A szakértői vélemény szerint a vádlott bár aluliskolázott, képességei közelítenek az enyhe értelmi fogyatékosság szintjéhez, nem szenved elmebetegségben és a beszámítási képessége sem korlátozott.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét. Hegedűs István tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során hangsúlyozta, a bizonyítékokból csak az a következtetés vonható le, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el. A táblabíróság az elkövetéskor érvényben lévő jogszabályokra és bírói gyakorlatra figyelemmel arányosnak találta a törvényszék által kiszabott büntetést.

The post Életfogytiglanra ítélték a tizenhét évvel ezelőtti makói kettős gyilkosság elkövetőjét appeared first on .

Egy, az orosz nyugati katonai körzet páncélosait és egyéb páncélozott járműveit, valamint személyi állományát szállító vasúti szerelvény indult el a tankhadsereg állandó állomáshelyére – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint a páncélosokat előre tervezett hadgyakorlaton való részvétel után vagonírozták be. A szűkszavú közlemény azon kívül, hogy a haditechnika mintegy ezer kilométert fog utazni, más részletet nem közöl. Azt sem, hogy honnan hová tart a szerelvény.

A minisztérium a haditechnika szállításáról sötét napszakban, behavazott terepen készített videofelvételeket is közzétett. A tárca korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a nyugati és a déli katonai körzet alegységei a gyakorlatozást befejezve megkezdték a visszatérést állandó bázisukra, egyebek között a Krímből is.

A NATO korábban közölte, hogy nem észleli a feszültség csökkenését az orosz-ukrán határon. A Kreml szóvivője erre azzal vádolta a szövetséget, hogy gondjai vannak a helyzetértékeléssel. Az orosz vezetés többször hangsúlyozta, hogy nincsenek agresszív szándékai Ukrajnával kapcsolatban.

Az Interfax hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva közölte, hogy az első tankhadsereg csapatai Moszkva, Ivanovo, Szmolenszk és Nyizsnyij Novgorod megyében állomásoznak. A hadsereg főhadiszállása a Moszkva megyei Bakovkában található. Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn azt jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy az orosz haderő több gyakorlatot folytat, amelyek közül egyesek véget értek, mások pedig a befejezéshez közelednek.

Az orosz déli katonai körzet parancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a Kaszpi Flotta mintegy húsz hajója futott ki gyakorlatra a mahacskalai hadikikötőből. Korábbi bejelentés szerint január és február folyamán az orosz haditengerészet 140 hadihajója vesz részt a légierővel koordinált manővereken különböző tengereken. A gyakorlatokba emellett több mint hatvan légi járművet, ezer egységnyi katonai technikát és mintegy 10 ezer katonát is bevonnak.

The post Orosz védelmi tárca: páncélosok indultak vissza a helyőrségükbe vasúton appeared first on .

Jogerősen tizenhat év fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a mórahalmi férfit, aki 2020 januárjában leszúrta öccsét, majd rágyújtotta a haldokló áldozatra a házat.

A bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a 23 éves, székelyudvarhelyi születésű, román-magyar kettős állampolgárságú vádlottat.

2020. január 4-én éjjel két óra után az ittas vádlott felkereste 17 éves öccsét a korábbi közös családi házukban Mórahalmon. A testvérek vitatkozni, majd dulakodni kezdtek. A fiatalabb fivér késsel megsértette bátyja kezét. A jóval erősebb vádlott ekkor elvette a kést és hátba szúrta testvérét. A vádlott ezután magához vette öccse mobiltelefonját, az udvarról benzint hozott, szétlocsolta a házban és a melléképületben, majd meggyújtotta. A két épület szinte teljesen leégett.

A vádlott a ház felgyújtása után hazament, másnap a helyi rendőrök vették őrizetbe. A vádlott azt állította, hogy öccse kábítószer-fogyasztása miatt szólalkoztak össze, és elismerte, hogy felgyújtotta a tanyát. A táblabíróság előtt is azt mondta, nagyon bánja testvére halálát. A tűzvizsgálati jelentés szerint a tűz ott égett legintenzívebben, ahol a sértett elhagyhatta volna az ablaktalan helyiséget.

A szakértői vélemény szerint a fiatal férfi még legalább 15 percig élt a tűz keletkezése után, a szúrás a háta baloldalán érte, és a tüdejét sértette meg. Halálához a vérveszteség mellett a füstmérgezés is hozzájárult. Kiderült az is, hogy az áldozat korábban amfetamint fogyasztott. A táblabíróság súlyosította az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott tíz év fegyházbüntetést.

Benedek Tibor tanácsvezető bíró az indokolásban kifejtette, a dulakodás megkezdésekor a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, de ez megszűnt, amikor a kést elvette fivérétől, majd a háta mögé került. A vádlott hat-nyolc centi mély szúrt sérülést okozott öccsének, majd tüzet gyújtott úgy, hogy súlyosan sérült testvére még életben volt. Az áldozat tűzhalált halt, így a bűncselekmény különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősül. Az ítélőtábla a vádlott fiatal felnőtt korára és a sértetti közrehatásra tekintettel nem látta szükségesnek az ügyészség által indítványozott életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását.

The post Tizenhat évre ítélték a testvérét meggyilkoló mórahalmi férfit appeared first on .

Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke külügyi és hírszerzési ügyekkel foglalkozó képviselőkkel érkezett izraeli megbeszéléseire, és globális fenyegetésnek nevezte az iráni nukleáris fejlesztéseket – jelentette a The Jerusalem Post.

A kneszetben (izraeli parlamentben) tett látogatásán Pelosi kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Izrael biztonságát és stabilitását az iráni fenyegetés közepette. Leszögezte továbbá, hogy megítélése szerint a nukleáris Irán globális fenyegetést jelent.

“Együtt harcolunk az Irán gerjesztette terror és Teherán nukleáris fejlesztései ellen” – mondta Pelosi. “Ez a világot fenyegeti, s Izrael közelsége Iránhoz mindannyiunkat veszélyeztet, és ez mindannyiunk felelőssége”- tette hozzá az amerikai politikus.

“Izrael a XX. század legnagyobb politikai vívmánya, és az Egyesült Államok büszke arra, hogy a legrégebbi szövetségese”- hangsúlyozta az újságíróknak a demokrata párti Pelosi az izraeli kneszetben két év óta első hivatalos látogatásán.

Pelosi a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint külkapcsolatokkal és hírszerzéssel foglalkozó amerikai kongresszusi képviselők küldöttségét vezeti. Az amerikai házelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai delegáció egységesen támogatja a palesztin és izraeli megbékélés “két népnek két államot” ígérő tervét, és továbbra is e cél érdekében fog dolgozni. Azt is kiemelte, hogy létfontosságúak az izraeli kneszet és a Egyesült Államok kongresszusa közötti kapcsolatok.

“Izrael hálás a biztonságáért folytatott, megalkuvás nélküli küzdelméért”- üdvözölte Miki Levi, a kneszet házelnöke Pelosit, és külön köszönetet mondott a rövid hatótávolságú rakétáktól védő vaskupola légvédelmi rendszer pénzügyi támogatásáért.

“Ön sok éven át védte jogunkat, hogy megvédjük állampolgárainkat, és mellettünk állt a legnehezebb időkben is, ahogyan azt a legutóbbi gázai hadművelet során is láthattuk” – mondta Levi. “Örökre Önhöz kötődik a vaskupola rendszer elfogórakéta-készleteinek utántöltését finanszírozó törvény elfogadtatása, amely mindig az amerikai nép és az Egyesült Államok képviselőházának egyik legnagyobb támogatása lesz Izraelnek. Izrael Állam nem is kívánhatott volna Önnél jobb barátot” – tette hozzá az izraeli házelnök.

Pelosi korábban “diplomáciai remekműként” méltatta az akkori izraeli kormány súlyos bírálatát kiváltó, 2015-ös iráni nukleáris megállapodást, Jelenlegi látogatása egybeesik az Egyesült Államok erőfeszítéseivel a megállapodáshoz történő visszatéréshez.

Pelosi néhány nappal azután érkezett Izraelbe, hogy Naftali Bennett miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök telefonon Iránról egyeztetett. Ezt Ejal Hulata izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó gyors washingtoni látogatása követte Washingtonba, ahol találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel és Wendy Sherman külügyminiszter-helyettessel.

The post Pelosi: globális fenyegetést jelentenek az iráni nukleáris fejlesztések appeared first on .

A nyugati delegációk képviselte befolyás erősödésével csökken a remény a megállapodásra – szögezte le hétfőn az iráni külügyi szóvivő a 2015-ös iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban, ám hangsúlyozta: nincs szó zsákutcáról.

Sajtótájékoztatóján – amelyről az IRNA iráni hírügynökség számol be – Szaíd Hatibzadeh elmondta: a tárgyalások jelenlegi szakaszában fontos politikai ügyek kerültek napirendre, s emlékeztetett: Teherán meghozta a maga döntését azzal, hogy nem mondta fel az atomalkut Washington kilépése után sem.

“Ám ahogyan az amerikaiak és az európai trojka befolyása nő, úgy csökken az esély a megállapodásra is” – fogalmazott Hatibzadeh, ám hozzátette azt is, hogy lehetséges a megállapodás, mégpedig hamarosan, amennyiben Teherán jogait tiszteletben tartják.

A szóvivő kitért továbbá az Irán és az Egyesült Államok közötti fogolycserére is, amelyről a nukleáris tárgyalásokkal egy időben folynak egyeztetések. Elmondta, egyelőre nem jutottak dűlőre, s hozzátette, hogy Washington vélhetően a nukleáris tárgyalások eredményére vár.

Hatibzadeh bírálta Washingtont Joe Biden amerikai elnök múlt heti, az Egyesült Államok által befagyasztott afgán vagyon felszabadításáról szóló döntése miatt is. A pénteken aláírt rendelet szerint az ott lévő, mintegy hétmilliárd dolláros vagyonból 3,5 milliárd dollárt szabadítanának fel afgán segélyezésre, az összeg másik fele pedig a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások amerikai áldozatainak családjaihoz kerülne.

Hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminiszter is a mielőbbi megállapodás mellett szállt síkra. “Teherán mihamarabb alkut akar kötni Bécsben, de csakis nemzeti érdekei figyelembe vételével” – fogalmazott Hoszein Amirabdollahián, aki egyúttal arra intette a nyugati delegációkat, “ne húzzák az időt”.

A külügyi tárca vezetője leszögezte azt is, hogy a síita állam továbbra is ragaszkodik az összes, Irán elleni szankció feloldásához.

Mindeközben az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács főtitkára azt vetette a bécsi egyeztetésen résztvevő nyugati delegációk szemére, hogy szándékosan késleltetik a megállapodást. Ali Samháni vasárnap este közzétett Twitter-üzenetében azt írta: a Bécsben tárgyaló iráni küldöttség vezetőjével, Ali Bakeri Kánival folytatott telefonbeszélgetése meggyőzte őt arról, hogy az iráni fél dolga “napról napra nehezebb”, a nyugati felek pedig “igyekeznek kibújni a kötelezettségeik alól”.

Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió weboldalán hétfőn megjelent elemzésben szakértők úgy vélték, az ukrán válságnak komoly kihatásai lehetnek az osztrák fővárosban zajló megbeszélésekre. Nem zárták ki, hogy Washington igyekszik felgyorsítani a tárgyalásokat, miközben az orosz fél – lekötendő az Egyesült Államok figyelmét – az egyeztetések lassításán fog dolgozni.

The post Iráni atomprogram: az iráni külügyi szóvivő szerint a bécsi egyeztetések nincsenek zsákutcában appeared first on .

A NATO ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén annak ellenére, hogy Oroszország nemrégiben a határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be – közölte a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozására érkezve hangsúlyozta: az orosz bejelentéssel ellentétben úgy tűnik, hogy Oroszország folytatja a katonai tevékenységet, erősíti jelenlétét az Ukrajnával közös határán.

“Amit látunk, az az, hogy Oroszország növelte a csapatok számát, és újabb csapatok vannak úton” az ukrán határ felé – mondta. Oroszország minden figyelmeztetés nélkül megtámadhatja Ukrajnát, az ahhoz szükséges katonai képességek, köztük több mint százezer katona a helyükön vannak – figyelmeztetett. A NATO továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és diplomáciai megoldást szorgalmaz a helyzet megoldására – mondta.

“Moszkvától hallottuk, hogy hajlandó folytatni a diplomáciai erőfeszítéseket, Oroszországnak ugyanakkor további lépést is tennie kell: ki kell vonnia erőit a térségből és enyhítenie kell a feszültséget. Valódi és tartós kivonulást akarunk látni, nem csak a csapatok szakadatlan mozgását. Készek vagyunk együttműködni Oroszországgal, de felkészülünk a legrosszabbra is” – tette hozzá a NATO főtitkára.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is szilárdan támogatja a NATO-t és a szövetségeseket.

“Biztosíthatom önöket arról, hogy Washington elkötelezettsége a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikkhez továbbra is rendíthetetlen marad” – fogalmazott.

Oroszország haditechnika visszavonását jelentette be a Krímből
Áthaladt a Krími hídon egy vasúti szerelvény, amely az orosz déli katonai körzet haditechnikáját szállítja az alegységek állandó állomáshelyére – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint a vonat lánctalpas páncélozott járműveket szállít, visszavonásukat a hadgyakorlat befejezése után kezdték meg. A szerelvény áthaladásáról a hídon a tárca videofelvételt tett közzé. A Szputnyik orosz állami hírügynökség szerdán egy nem nevesített informátorra hivatkozva közölte, hogy Oroszország nem készül Ukrajna valamelyik más városába – Harkivba vagy Odesszába – áttelepíteni a nagykövetségét, nyugati országok példáját követve. Korábbi tájékoztatás szerint ugyanakkor Kijevben az orosz diplomáciai képviselet létszámát csökkentették.

The post Stoltenberg: Oroszország folytatja csapatösszevonását Ukrajna közelében appeared first on .