Biztonságpolitika

A Magen David Adom, a helyi mentőszolgálat beszámolója szerint a belváros több helyszínéről is jelentettek lövéseket. Közlésük szerint kilenc embert szállítottak kórházba, hárman súlyos, illetve kritikus állapotban voltak. Az Ichilov kórház szerint két ember meghalt és másik tíz sebesültet kezelnek. A katonai rádió értesülése szerint négyen súlyos, illetve életveszélyesen súlyos sebesülésekkel érkeztek, és négy embert sokkos állapota miatt szállítottak a kórházba.

A sebesültek húszas-harmincas éveikben járó fiatalok. Az első lövések a Dizengoff utcán található Szimta (Sikátor) nevű bárban történtek. Valószínűleg magányos merénylő követte el a merényletet, akinek sikerült elszöknie. A kitört pánikban a menekülőkkel együtt futott, és pisztolyával lövéseket adott le a futó emberekre is.

A merénylő jól ismerte Tel-Avivot, több alkalommal tartózkodott a városban, noha nem volt izraeli munkavállalási és belépési engedélye. A Sin Bét belbiztonsági szolgálat jelentése szerint a Ciszjordánia északi részén, Dzsenín egyik menekülttáborában élő 29 éves Raid Hazem nem tartozott egyik palesztin terrorszervezethez sem, nem voltak korábban biztonsági kihágásai, soha nem vették őrizetbe.

A rendőrség és a hadsereg kommandós egységei jelentős erőkkel üldözik a támadót, fegyveres biztonságiak sorra vizsgálják át a környéken található épületeket. A rádióban a rendőri egységek vezetője felszólította a Tel-Aviv belvárosában élőket, hogy tartózkodjanak otthonaikban zárt ajtók mögött, és jelentsenek minden szokatlan eseményt.

Naftali Bennett miniszterelnök helyzetértékelő tanácskozást hívott össze Beni Ganz védelmi miniszter, valamint Aviv Kochávi vezérkari főnök részvételével. A Hamász és több másik palesztin szervezet üdvözölte a merényletet.

A napokban rendkívüli ülést tartott Bennett vezetésével a biztonsági kabinet, ahol fokozott biztonsági készültséget rendeltek az elmúlt időszak merényletei és a ramadán, a muzulmán böjti hónap miatt, amikor általában megemelkedik a terrorakciók száma. Az elmúlt két héten végrehajtott három terrormerényletben Beér-Seván, Haderán és Bné – Brakban tizenegy izraeli vesztette életét.

Háromra emelkedett a csütörtök esti lövöldözéses merénylet halálos áldozatainak száma Izraelben, életét vesztette az egyik súlyos sebesült. Hiába küzdöttek életéért az orvosok, belehalt súlyos sebeibe a 35 éves, háromgyermekes Barak Lopen, aki korábban olimpiákon is induló kajakversenyző volt, emellett az izraeli olimpiai és paraolimpiai kajakválogatott edzője. A terrorakció halálos áldozata volt mellette a 27 éves Eitam Megini, aki egy hónapja jegyezte el barátnőjét, és az esküvőjüket tervezték. Számítástechnikát és idegtudományokat tanult. Gyerekkori barátjával, Tomer Moraddal mentek Tel-Avivba egy bárba beszélgetni, ahol mindkettőjüket agyonlőtte a palesztin támadó. Morad éppen befejezte mérnöki tanulmányait, és új végzettségének megfelelő állást talált.

Az EU elítélte a tel-avivi lövöldözést
Az Európai Unió elítéli a Tel-Avivban csütörtök este történt lövöldözést “és minden hasonló támadást” – közölte az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője. Az uniós szóvivő közleménye szerint az Európai Unió kiáll Izrael és népe mellett, továbbá részvétét fejezi ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket. Az Unió továbbra is szilárdan elkötelezett a terrorizmus és minden erőszakos szélsőségesség megelőzése és az ellenük folyó küzdelem mellett – tette hozzá.

The post Terror Tel-Avivban appeared first on .

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. “Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak esélyét, hogy az orosz csapatok ismét a főváros, Kijev ellen indítanak támadást. Kifejtette, hogy jelenleg Oroszország az erőit más régiókba – főként a keleti és a déli országrészbe – csoportosítja át. “Amennyiben ott harci sikereket érnek el, bár kétlem, hogy így lesz, akkor is még mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy megpróbálják megtámadni Kijevet. Hozzátette: meggyőződése, hogy másodjára is megpróbálják majd az orosz csapatok bevenni Kijevet, mert szerinte Oroszország számára csak ez jelent győzelmet Ukrajnában.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.

Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában. A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen. Zaporizzsja megyében az orosz erők által megszállt településeken megtiltották a férfiaknak, hogy ukrán ellenőrzés alatti területre távozzanak, miközben a régióban fokozódik az élelmiszerhiány is. Az ukrán erők egyes területeken újabb és újabb településeket szabadítanak fel, komoly károkat okozva az orosz hadseregnek – írta a vezérkar, részleteket nem közölve.

Az ukrán katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 698 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán országos rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy lefoglalták a Putyin “komájaként” emlegetett, hazaárulással meggyanúsított Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha és parlamenti képviselő feleségének a vagyonát. A házi őrizetre ítélt Medvedcsukról a nyílt háború kitörése óta nem tudják az ukrán hatóságok, hogy hol tartózkodik. Az ügyészség már elrendelte a letartóztatását. Csütörtökön az egyik vidéki házában több mint háromszáz nagy értékű festményt foglaltak le. Ezenfelül a bíróság engedélyezte hét lakás és két ingatlanegyüttes lefoglalását is. A rendőrségi közlemény szerint a lefoglalt vagyontárgyak eladásából befolyt pénzeszközöket az ukrán fegyveres erők szükségleteire és az orosz hadsereg által lerombolt infrastruktúra helyreállítására fordíthatják. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon hozzáfűzte, hogy Medvedcsuk magánrepülőgépe már “Ukrajna védelmét szolgálja”.

Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó egy lapinterjúban elmondta, hogy frissen szerzett értesülései szerint Ivan Sztolbovij, Balaklija polgármestere családjával együtt Oroszországba menekült.

The post Orosz agresszió: a litván nagykövet már visszatért Kijevbe appeared first on .

Kuleba sajtótájékoztatóján arra kérte a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz – húzta alá.

“Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – szögezte le. Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – “ez segít megállítani a háborút”. Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább “blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni.

“Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte: a NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Elmondta, hogy a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.

“A szövetségesek eddig is sokat tettek, és eltökéltek, hogy még többet tegyenek azért, hogy az ukránoknak sikerüljön megvédeniük országukat és otthonaikat, és visszaszorítani a megszálló erőket” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy “további nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.

Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának – melyet a júniusi NATO-csúcstalálkozón véglegesítenek Madridban – figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. Emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét – mondta.

Stoltenberg tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenálló-képessége megerősítésére. Megegyeztek továbbá, hogy fokozzák együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert – mint fogalmazott – “a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek”.

Végezetül közölte: a miniszterek jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel hatvan innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Kuleba szerint a donbászi csata a második világháborúra fog emlékeztetni appeared first on .

Borrell újságíróknak nyilatkozva kijelentette: fontos, hogy “továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát”.

Szavai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek erős a támogatottsága, Ukrajnának azonban több fegyverre van szüksége. Több erőforrásra, több katonai képességre az orosz agresszióval szembeni ellenálláshoz – húzta alá. Ezzel egyidejűleg Oroszország nagyobb elszigetelésére kell törekednie a nemzetközi közösségnek, és több szankciót kell bevezetnie – tette hozzá.

Borrell közölte: a nap folyamán a NATO- tagállamokkal, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada – illetékeseivel egyeztet Ukrajna további támogatásának részleteiről, valamint az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetéséről. Az uniós diplomácia vezetője végezetül kijelentette: Oroszország atrocitásai nem maradhatnak büntetlenül.

Információk szerint Borrell, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe utazik pénteken, ahol megbeszéléseket folytatnak az ukrán elnökkel.

Az uniós testület elnöke kedden jelentette be, hogy az Európai Bizottság előterjesztette ötödik szankciós csomagját, mely szerint az Európai Unió évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre. Teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendel el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében. Kikötési tilalmat vezet be az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Célzott exporttilalmat ír elő tízmilliárd euró értékben a kulcsfontosságú technológiák esetében. Tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre 5,5 milliárd euró értékben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO külügyi tanácskozására érkezve közölte: a legjobb módja Ukrajna megsegítésének, ha fegyvereket kap az orosz hadsereg támadásainak megfékezésére, valamint azért, hogy a háború ne terjedjen tovább. Minél több fegyvert kap Ukrajna, és minél hamarabb érkeznek meg azok Ukrajnába, annál több emberélet menthető meg – közölte.

“Felszólítom a szövetségeseket, hogy tegyék félre tétovázásukat, és ne vonakodjanak megadni Ukrajnának mindent, amire szüksége van. Bármennyire is furcsán hangzik, ma a fegyverek a béke célját szolgálják” – fogalmazott.

Közölte: minden fegyver, amelyet Ukrajna az orosz agresszor ellen használ, védekező célt szolgál. Ezzel kapcsolatban Kuleba képmutatónak nevezte azokat az országokat melyek – szavai szerint – azt mondják, nincsenek abban a helyzetben, hogy támadó fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Ez igazságtalan és indokolatlan megközelítés – tette hozzá az ukrán tárcavezető.

Az orosz stratégia része lehet a civilek legyilkolása a német hírszerzés szerint
Nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az orosz katonai stratégia szerves részei lehetnek az ukrán polgári lakosságot megtizedelő vérengzések – véli a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elfogott rádióüzenetek alapján. A Der Spiegel beszámolója szerint a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szolgálat a Kijev melletti Bucsát február végétől április elejéig megszállva tartó orosz erők olyan rádióadásait rögzítette, amelyekben civilek meggyilkolásáról volt szó. Az üzenetek egy része közvetlen kapcsolatba hozható az oroszok visszaszorítása után a településen talált holttestekkel. Így például elfogtak egy adást, amelyben egy katona elmondja a másiknak, hogy ő és társai lelőttek egy bemutatva egy, a világsajtót bejárt felvétel, amely éppen egy kerékpár mellett fekvő holttestet ábrázol.

A BND adatai teljes mértékben cáfolják a Kreml állítását, miszerint nem az orosz csapatok felelősek a Bucsában civilek ellen elkövetett háborús bűncselekményekért. Cáfolják azokat az állításokat is, amelyek szerint nem is vérengzés, hanem színjáték zajlott, méghozzá az ukrán vezetés rendezésében. A megdöbbentő részleteket tartalmazó felvételeket már ismertették a szövetségi parlament (Bundestag) illetékeseivel. Az anyagokból az is kiderül, hogy katonák mellett zsoldosok, például a Szíriában és egyes afrikai országokban aktív, kegyetlenkedéseiről hírhedt Wagner orosz biztonsági magánvállalkozás emberei is részt vettek a gyilkosságokban.

A BND értékelése szerint az elfogott rádióadások arra utalnak, hogy nem véletlenszerű esetekről, és nem is fékevesztett katonák kilengéseiről van szó, hanem tudatos, világos stratégiáról. A BND szerint ezt jelzi az is, hogy a katonák úgy számoltak be egymásnak az atrocitásokról, mintha a mindennapi életükről beszélnének. A véres módszer azt szolgálja, hogy a félelem, a terror legyen úrrá a polgári lakosságon, és ne legyen ellenállás a megszállókkal szemben. A Der Spiegel szerint szerdán további, nehezen lokalizálható felvételeket is elemeztek, amelyek nagy aggodalmat keltenek, mert arra utalnak, hogy az oroszok nem csak Bucsában tizedelték meg a polgári lakosságot. Hasonló bűncselekményekre utaló jeleket tártak fel az ostromlott és nagyrészt már lerombolt dél-ukrajnai nagyváros, Mariupol térségéből is – írta a hírmagazin a BND adataira hivatkozva.

The post Orosz agresszió: az EU hamarosan jóvá hagyhatja ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben appeared first on .

Az EP szerint az embargót olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát. A testület hozzáteszi: “olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására nemzetközileg elismert határain belül, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről”.

“A hatályos szankciókat mostantól az egész EU-ban és az EU nemzetközi szövetségesei által is teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani” – hangsúlyozzák a képviselők. Felszólítják az EU vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak csoportjából és más multilaterális szervezetekből, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. “Ez fontos üzenetet küld majd Oroszország számára arról, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott korábbi együttműködéshez” — fogalmazott az állásfoglalás.

A szankciók hatékonyabbá tétele érdekében az uniós parlament kéri, hogy az orosz bankokat zárják ki a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből, tiltsák meg az orosz hajók belépését az EU területi vizeire és kikötését az EU kikötőiben, valamint szüntessék be az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező és oda irányuló közúti áruszállítást. A képviselők követelik továbbá a “Putyin és Lukasenka rezsimjéhez tartozó tisztségviselők vagy oligarchák, meghatalmazottak és strómanjaik teljes vagyonának lefoglalását”.

A képviselők többsége szerint “az orosz csapatok által Ukrajnában, különösen Bucsán elkövetett sokkoló atrocitások, tagadhatatlanul háborús bűnöknek minősülnek”. Hangsúlyozzák, hogy a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni, és szorgalmazzák az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló különleges ENSZ-törvényszék létrehozását.

Az EP állásfoglalása megerősíti: a fegyverszállításokat folytatni és fokozni kell, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát. A képviselők támogatják az ukrán fegyveres erőknek az uniós tagállamok által egyénileg, és az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül közösen nyújtott további védelmi célú támogatást.

A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a háború miatt közel 6,5 millió ukrán állampolgár kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint négymillióan menekültek el az országból, ezért biztonságos humanitárius folyosókat szorgalmaznak a bombázások elől menekülő civilek evakuálására.

The post Orosz agresszió: az EP teljes embargót vezetne be az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra appeared first on .

A lengyel miniszterelnök a Moszkvával szembeni visszafogott magatartásért bírálta hétfőn Olaf Scholz német kancellárt és Macron francia elnököt. “Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni” – jelentette ki, és feltette a kérdés: “vajon tárgyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal?”.

“Ezek a mondatok egyszerre megalapozatlanok és botrányosak, de nem lepnek meg, hiszen Morawiecki úr, aki egy szélsőjobboldali pártból jön, beavatkozik a francia politikai kampányba, miután többször is fogadta Marine Le Pent, (a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjét), akit támogat” – mondta a francia elnök szerda este a TF1 francia kereskedelmi televízió élő választási vitaműsorában négy nappal az elnökválasztás első fordulója előtt.

“Teljesen vállalom, hogy Franciaország nevében, folyamatosan beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és egy új európai békekonstrukció megteremtése érdekében több éven át” – hangsúlyozta Macron, aki az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta kilenc alkalommal folytatott hosszú telefonbeszélgetést Putyinnal.

“A mandátumom kezdete óta tárgyalok vele, de soha nem voltam naiv, másokkal ellentétben, soha nem voltam cinkosa, másokkal ellentétben” – tette hozzá, mindenekelőtt legfőbb kihívójára, Le Penre utalva.

“Mindig is az Oroszországgal folyatott párbeszéd híve voltam, folyamatosan tárgyalok a tűzszünet és a humanitárius fegyverszünet eléréséért, ahogy egyébként azt Scholz német kancellár is teszi, vagy más állam- és kormányfők Európában. Úgy vélem, hogy ez a feladatom, részrehajlás és naivitás nélkül” – mondta a francia elnök.

A vitaműsorban Le Pen Franciaország moszkvai nagykövetének visszahívását szorgalmazta tiltakozásul az orosz erők által Ukrajnában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások ellen.

The post Orosz agresszió: Macron “botrányosnak” nevezte Morawiecki bírálatait a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseiről appeared first on .

A londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik a legnagyobb orosz pénzintézet, a Szberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma.

A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot (ötezer milliárd forintot) az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke. A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.

A külügyminisztérium szerint ennek célja Oroszország olajkitermelő és olajexportáló képességének leépítése, nemcsak az orosz olajipar finanszírozásának, hanem az egész ágazat működőképességének célba vételével. Nagy-Britannia a szerdán bejelentett újabb – az ukrajnai háború kezdete óta immár az ötödik – szankciócsomag értelmében az idei év végéig teljesen felszámolja függését az orosz szén- és olajszállításoktól, és ezután a lehető leghamarabb beszünteti az orosz földgáz importját is.

A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szankciók kiterjednek a stratégiai fontosságú orosz iparágakra és állami vállalatokra is. Ennek részeként a brit kormány megtiltja az orosz vas- és acéltermékek importját, amely alapvető fontosságú bevételekhez juttatta Moszkvát.

Az orosz katonai fejlesztési tervek hátráltatásának céljával London új intézkedésekkel korlátozza Oroszország hozzáférését a magasan fejlett brit alapanyaggyártó és kvantumtechnológiákhoz, és szankciókat vezetett be olyan orosz oligarchák ellen, akik ezekben az iparágakban tevékenykednek.

Köztük van Szergej Kogogin, az orosz hadsereg számára is teherautókat és buszokat gyártó Kamaz járműipari konglomerátum igazgatója, Szergej Ivanov, a világ legnagyobb gyémántkitermelő cége, az Alrosza elnöke, Leonyid Mihelszon, az egyik legnagyobb orosz földgáztermelő, a Novatek alapító vezérigazgatója – akinek magánvagyona a brit külügyminisztérium szerint eléri a 18 milliárd fontot (csaknem 8200 milliárd forint) -, Andrej Akimov, a Gazprombank vezérigazgatója, Alekszandr Gyukov, a harmadik legnagyobb, többségi állami tulajdonú orosz olajkitermelő cég, a Gazpromnyefty vezetője, valamint Borisz Rotenberg, aki a legnagyobb orosz földgázvezeték-gyártó cég, az SZGM társtulajdonosának fia.

A brit külügyminisztérium megjegyzi, hogy a Rotenberg-család közismerten szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal, és a család több más tagja ellen London már korábban szankciókat léptetett érvénybe.

A tárca szerdai tájékoztatása szerint Liz Truss brit külügyminiszter a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) csütörtöki külügyminiszteri találkozóján azt a javaslatot terjeszti elő, hogy az összes G7-ország gyorsított menetrendet követve vessen véget az orosz energiahordozókkal szembeni függésének.

The post Orosz agresszió: Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen a brit kormány appeared first on .

Ha a jelenlegi, 2022 februárjában indított orosz- ukrán katonai intervenciós helyzetet meg szeretnénk érteni, mindenekelőtt a szakadár és szeparatista szavak etimológiai és lingvisztikai jelentéstartalma adhat valamelyest kiindulópontot: a magyar jelentéstartam le- illetve körülírja a szóképet mint a hagyományokkal szakító, tehát egy mozgalomból vagy vallásból kiszakadt és azzal szembekerülő személy. A latin eredetű szeparatista szó hasonlóan pontos megfogalmazással bír: elkülönülésre, (politikai) függetlenségre törekvő személyt jelöl legtöbbször. Magyarország területcsonkítása után az átadott területeken jelentős számú (akkor már kisebbségnek számító) korábbi magyar állampolgár élt, akik új helyzetben találták magukat: vagy lázadnak a politikai ideológiák és határok ellen, vagy pedig belenyugodnak a történelem kegyetlen arculcsapásába és tovább élnek az új körülmények között. Mások örökre elhagyták az otthonukat és távol, egy másik világban kezdtek új életet. Mindegyik válasz elfogadott és nem vitatható azok érvényessége, azonban a forradalomra, lázongásra, avagy lázításra való képesség és ennek fennálló lehetősége teremti meg igazán a szó legszorosabban vett jelentését. Ennek a folyamatnak a melléknevesített alakja adja a magyar kifejezést, miszerint az elszakadni kívánók csoportja volt jelen a magyar történelem és a hidegháború utáni Ukrajnában, de itt az utóbbi ország nem mint önálló „de jure állam” szerepel, hanem mint az új állam, ahol bizonyos területeken az abszolút kisebbség a szeparatista orosz ajkú lakosság.

A szegregálódás jelentése elválasztás, elkülönítés, amely szűkebb területen, kisebb közösség esetén jelenik meg, nem feltétlenül háborút is kirobbantó célzott törekvésekkel, valamint itt az elszakadási hajlandóság sem jelenik meg annyira markánsan, azonban az elkülönülés ténye szintén determinált, így szociolingvisztikailag rokon értelmű szónak számít a szeparatista mellett. Láthatjuk, hogy mindegyik itt megjelölt megfogalmazás egy olyan új társadalmi rendet jelöl, amely nem kívánatos; szintúgy perspektívát teremt és ebből kifolyólag minden cselekedete vagy egymásra ösztönzőnek hatott magatartása okvetlen rosszalló véleményeket fog szülni a közvélemény szerint, ugyanakkor sajnálatos módon nem veszi figyelembe az olyan tényeket, ahol az összetartás, az emberi csoporton belüli fejlődéstörténet igenis lehetőségeket kínált ennek feloldozására. A szemben álló nemzetek számára megfellebbezhetetlenül terroristának kikiáltott, szélsőséges ideológiákat valló csoport rendre (el)szakadási kísérletei ezek; de a színfalak mögött más képet mutat a történelem, melyben az elnyomott – immáron – kisebbség arra is képes, hogy akár szakadárokként viselkedjen, amennyiben érdekei és kinyilatkoztatásai nem kapnak kellő figyelmet vagy hangjukat nem képesek kellő mértékben hallatni, ezt eljuttatni saját nemzetükhöz, etnikumukhoz.

A média (és vele együtt a sokszor torzító és uszító szerepköre) az emberi hiszékenységet kihasználva olyan módon próbálja ellenőrzése alá vonni a lakosságot, hogy az általuk terjesztett programok irányított cenzúrája miatt az azt néző lakosság nem képes többé objektív értékítéletet hozni, ebből kifolyólag nem is képes a vélemény, kritika másik oldalát is látni vagy érzékelni. Ezek a megfogalmazások tovább rontottak az egyébként is meglehetősen instabil értelmezési tartományon. A világ a szakadárokra először talán a 2014-es Krím-félszigeti akció során figyelt fel, akiknek függetlenségi törekvése nyilvánvalóvá vált Ukrajna szerintük illegitim területéről és tették ezt olyan módon, hogy a katonai beavatkozás elkerülhetetlenné tette Oroszország mint támogató fél számára más egyéb döntések mérlegelését. A szakadárság fontos tényezője továbbá a két politikailag elvágott ország ideológiai különbözősége és új természeti, illetve társadalmi határok meghúzása, ahol a legtöbb esetben a két különböző csoport küzd egymással és legfeljebb csak hátsó félként jelennek meg a globális politikai erők. Nem mehetünk el egy stratégiailag fontos pont mellett sem, ez pedig az állam tényleges saját attribútuma, amely szuverén egész, megbonthatatlan és amennyiben külső fenyegetés hatására ez a rend(szer) nem maradhat egyben, úgy a területeket védők felelőssége sem teljesen tisztázott kérdés. Az első, 2014-es ukrán–orosz konfliktusban is a területi követelés az orosz fél részéről előbb lett elismerés tárgya, minthogy a tényleges katonai beavatkozás megtörtént volna és ilyen módon az ott nagyjából egy hónappal később megtartott márciusi népszavazás is nemzetközileg illegitimmé vált. Ezeket a lakosokat nevezik ma leginkább szakadároknak, holott a szó eredeti jelentéséből csak részlegesen hordozza annak létjogosultságát és a későbbiekben okafogyottá is válik a szó eredeti jelentésének bárminemű vizsgálata.

A hidegháború lezárását követően a Szovjetunió 15 tagországgá való szétválásának eredményeképpen létrejött Ukrajna területén ezen régiókban igen nagy arányú orosz etnikum élt és számukra kapóra jött, hogy a korábbi ukrán területtől elszakadás biztosított volt. Emellett Nyikita Hruscsov volt szovjet pártfőtitkár nagylelkű adományát sem szabad elfelejtenünk, aki 1954-ben a Krím-félszigetet mintegy hozzácsatolta a mai Ukrajna területéhez és ez a terület az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna részét képezte annak az oroszok által 2014-ben végrehajtott erőszakos annektálásáig, ugyanakkor a humanitárius intervenció mint jogi fogalom éppen a megfogalmazásában is egyedi hiátus végett tette lehetővé mindezen intézkedések foganatosítását, véghezvitelét és az ott élő oroszok, ukránok mellett a krími tatár, fehérorosz, zsidó, német, görög, örmény nemzetiségek számára is az Oroszországhoz való illegitim függetlenség kikiáltását.

2014-ben ezen kívül is több fontos változás is történt, ennek előjeleként zavargások kezdődtek 2013 novemberében, miután az akkor regnáló ukrán hatalom felfüggesztette az Európai Unióval kötött társulási szerződés előkészületeit és kijelentette, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. Az Euromajdan néven ismertté vált megmozdulás során ukrán tüntetők megbuktatták az akkor már négy éve hatalmon lévő Viktor Janukovics államelnököt, aki nyíltan oroszbarát politikájával népszerű volt az Orosz Föderációval szomszédos, elsősorban orosz-ajkú lakosság körében Luhanszk és Doneck régióban. Ez a két elszakadni vágyó terület 2014 augusztusában kiáltotta ki függetlenségét külön népköztársaságot létrehozva, amelyet mindezidáig egyedül Oroszország ismer el. Ebből következik, hogy a két oroszbarát szeparatista csoport két különböző közigazgatási egységben egyoldalúan kiáltotta ki függetlenedési szándékát (ahogy a név jelentése is lehetővé teszi), jóllehet a kérdés ettől összetettebb, de etnográfiailag mindenképp figyelemre méltó, hogy a jelentős, magukat ukránnak valló lakosság is az Orosz Föderációhoz való csatlakozás mellett döntött. A szeparatista megnevezés ebben az esetben a magatartási anomáliát hordozza magában, amely az ukrán részről így nevezhető, azonban a másik oldalt megvizsgálva egyfajta szabadságharcos jelleg bontakozik ki, ahol a saját területüket védők (orosz támogatással) saját identitásukat nem feladva más földrajzi koordináták mentén harcolnak a jogaikért.

Talán pont az imént említett sarkalatos kérdés meg nem válaszolása miatt nem lehetett semmilyen lehetősége Ukrajnának sem a NATO-csatlakozásra, sem pedig az Európai Unióhoz való integrációjára. Megint más kérdés, hogy a jelenlegi és a 2014-től soron következő ukrán vezetés hogyan hagyhatta ezt a szándékot fokozatosan elülni, ennek ellenére több esetben erőszakossá fajuló harcok folytak mind az oroszbarát, mind az ukrán erők részéről is, de érdemi változásokat nem sikerült egyik fél részéről sem elérni. A válaszok szinte előre jövendöltek egy esetleges katonai intervenciót orosz részről, miután eltávolították a számukra kedvező és barátságos politikát folytató Janukovicsot, nem volt ukrán oldalról osztatlan a támogatottság, másrészt pedig lehetetlen volt reintegrálni a korábbi, hidegháború előtti Szovjetuniót. A szakadár csoportosulásokat kihasználva Oroszország egy olyan államcsínyt követett el 2022-ben a szuverén Ukrajna ellen, ami annak teljes külső és belső szuverenitásában rengette meg a lakosságot.

Minthogy a jóvátétel fogalma szerint kötelezettségbéli jelentéstartalommal bír, így kétséges a jövőbeni terveket bármilyen formában is megjövendölni, azonban maga a jóvátétel nem kerülhető el részben a háború bizonytalan vége miatt, részben pedig a fogalom kvázi normatív erejénél fogva. A Nyugat zárt világában a leglehetetlenebb összefonódások is megfigyelhetőek szerte a nagyvilágban és egyre inkább kicsúcsosodik az uniós csatlakozás lehetősége, de ez hosszú folyamat eredménye lesz, ahol szükségessé válik az ukrán politikai elitnek a szeparatistáknak békeultimátumot adni annak érdekében, hogy Ukrajna területveszteség nélkül legyen képes belépni a Nyugat kapujába, egyre közelebb kerülve e hőn áhított nyugatbarát-polgárosodás útján.

„A háborúban vesztes félre a győztesek által kirótt fizetési kötelezettség” ebben a formában a definíció talán nehezebben megfogható, miután ez lenne az alapja egy strukturális államösszeomlás utáni békeépítés fundamentumának[1], másrészt felfogható kártérítésnek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a most jelen lévő, elsősorban az Európai Unió által meghozott szankciók az Orosz Föderációnak a rubel fokozatos elértéktelenedése mellett a nem várt mértéknél nagyobb károkat okoztak és lévén az ország saját adósságkötelezettségeit sem képes megfelelő ütemezéssel a hitelezők felé rendre törleszteni, így a lehetséges végkimenetel a legkevésbé sem tekinthető garanciális alapnak. Másrészt igen komoly diplomáciai kapcsolati tőkebeli erőfeszítések szükségesek egy esetleges jóvátétel megfizetéséhez, ahol a jelenlegi felbolydult helyzetben egyik szemben álló fél sem tart, elsődlegesen a 2022-ben tanúsított ideológiai különbözőségek miatt,  illetve az elmúlt 8 évben Ukrajna nyugatbarátibb politikai álláspontja miatt sem. Egyetlen esetben sem sikerült a békét olyan mértékben helyreállítani, ahol a szeparatisták ne lettek volna jelen továbbra is, magukon érezve a rájuk aggatott jelzőt, ami reakció sajátos megoldásaikra; és míg a nagy nemzetközi szervezetek előtt elsősorban a nagyhatalmak voltak hivatottak a békét (ki)hirdetni, addig a mai rohanó világunkban ugyanezt a szerepkört a nagy nemzetközi szervezetek képviselik lényegesen több alternatívával, azonban így a csatlakozási tárgyalások sem annyira zökkenőmentesek.

Egy atipikus menekültválság során nem a szakadárok menekülnek el az adott területről, hanem a civil lakosság kényszerül elhagynia otthonait a nem szeparatista ellenőrzés alá került területekről, azonban arra vonatkozó információ nincs, hogy az ukrán harcoló alakulatokból hányan is álltak át a szeparatisták oldalára. A jelen körülmények között hajlamos mind az Európai Unió, mind az ENSZ figyelmen kívül hagyni azt a kérdést, miszerint a korábban említett két területen a jelentős ukrán többség ellenére inkább oroszbarátabb propaganda mennyire volt hatással a civil lakosságra? Fontos tényező ez, ami megmagyarázna sok olyan kísérletet, ahol a közösségi média és a folyamatos ráutaló magatartás a végén célt ér és a szeparálódó szakadároknak mint ukrán állampolgárságú kisebbségnek harcolnia kényszerülne szintén ukrán állampolgárságú, azonban a most kialakult helyzetben ellenkező oldalon harcoló ukránokkal. Tények sokasága támasztja alá, hogy az elszakadási szándék ellenére nem lehet semmilyen béketárgyalási struktúra alapja és koholt vádak látnak napvilágot mindkét fél részéről, jelentős túlzásokkal. Nem látni tisztán a „különleges katonai hadművelet” célját, végét és legfőképpen: a jövőt. Többmillió ember hagyta el Ukrajnát abban bízva, hogy a szomszédos befogadó országok (Lengyelország, Románia, Moldova, Szlovákia, Magyarország) humanitárius segítséget tud nyújtani elsősorban a nőknek és gyermekeiknek. A férfiak hadkötelezettségük miatt nem tartoznak ezekbe a csoportokba, amennyiben megszegik ezt a törvényt és elhagyják az országot, úgy alkotmányt sértenek, ami igen komoly következményeket von maga után. Ugyanezen törekvések között szerepelt a majdani visszatérés, illetve egy új élet kezdése valamely szomszédos országban, ehhez azonban elsősorban saját, belső – nem kollektív – integrációra van szükség; eközben szeparatisták tovább harcolnak területeik függetlenné válásáért és a jelek szerint nem adják fel törekvéseiket. Vajon hány szeparatista hagyta el Doneck vagy Luhanszk régióját, ezzel letéve a fegyvert és belenyugodva a nyugati integrációs törekvésekbe; nem harcolva, hanem akceptálva a jelenlegi regnáló hatalom elképzeléseit ellensúlyozva az állandó háborús konfliktusokat, melyek rendre kiújulnak?

„Minden háború az első csata előtti utolsó pillanatban dől el” – Szun-Ce örök érvényű mondatait idézve a helyzet változatlansága adja a kérdés megválaszolásának írmagját, ahol a konklúzió nem lehet egy eldöntendő kérdésre válasz, hanem a kérdés magában hordozza a veszélyt és a pusztítást, a szakadár álláspontot, a lehetőségek kihasználását, a csatlakozást barbárabb eszközökkel vívott csatákban, holott S. P. Huntington óta tudjuk, hogy „a civilizáció a barbárság ellentéte”. Nehéz megérteni a feleket, mert a döntési képtelenség magával hoz olyan nem-neutrális álláspontokat is, amelyek az elégtelen információáramlás következményei – hajlamosak vagyunk épp ezért elítélni a szakadárokat. Nem elítélni, hanem megítéltetni saját magukkal – lehetne egy lehetséges béketervezet előfutára, ehhez azonban össznemzeti összefogás kell és nem hergelni a lakosságot, hanem konszenzusra jutni azzal a békéért cserébe. Oroszország és a teljes támogatásukat élvező orosz ajkú, legfőképpen szakadár lakosság el tudta érni azt, amire évtizedekig nem volt példa, a Nyugat nem mint préda, hanem mint becserkésző vad áll szemben a hatalmas Orosz Föderációval, ahol az elképzelések nem találkoztak a gyakorlati hasznosításokkal és ezzel együtt a háború természetszerű következménye nyeréstől és vesztéstől függetlenül, hogy miután Ukrajna meggyűlölte az orosz lakosságot, így a szakadárokra nem túl kecsegtető jövő várhat, amennyiben nem tudnak integrálódni az abszolút többségű ukrán lakosságba.

Ameddig ezeket a kérdéseket nem sikerül Ukrajnának rendeznie – függetlenül a kialakult háborús helyzettől –, addig nem lesz esélye az előrébb jutásra sem globálisan, sem pedig monetáris téren. Dezinformációs törekvések sokasága hivatott azt a Keleti Blokkot összeugrasztani a Nyugattal, amire a hidegháború óta nem volt példa. A két ország számára a hosszú távú cél, e szép új világ, ahol ember embernek többé nem farkasa és a szakadárság, mint fogalom megszűnik.

Írta: Ábrányi Endre

Kiemelt kép forrása: pexels.com

[1] Halász Iván: Az állam összeomlása és újjáépítése – Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási-tudományi Kar Budapest, 2014 – 143.oldal

A A szakadárok bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Jourová a “A Putyin  vezette rezsim és az európai szélsőjobboldali és szeparatista mozgalmak közötti együttműködéseket” tárgyaló vitában elmondta: Oroszország szélsőjobboldali csoportokat képez ki és finanszíroz, akik egymással hálózatot szerveznek. Példaként említette az Egyesült Államok által terrorista csoportosulásnak minősített Orosz Birodalmi Mozgalmat, amely jó kapcsolatokat ápol a Skandináviában betiltott Északi Ellenállási Mozgalommal.

A biztos felhívta a figyelmet, hogy Oroszország, mielőtt megtámadta Ukrajnát, már évek óta próbálta az országot destabilizálni, és feltartóztatni demokratikus fejlődését. “Ez egy intő jel az EU számára is, hogy a demokráciainkat meg kell erősíteni” – hangsúlyozta. “A bizottság a jobboldali szélsőségesség ellen több eszközökkel is fellép, mások mellett az Europol révén” – tette hozzá.

Jourová hangsúlyozta továbbá, hogy a pártfinanszírozás tagállami hatáskörbe tartozik, azonban a Európai Unió központi szerveinek illetékességük van az európai pártcsaládok finanszírozásában. Emlékeztetett, hogy a bizottság tavaly novemberben javaslatot tett az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásával foglalkozó uniós szabályok felülvizsgálatára is. A rendelet aktualizálásának célja, hogy megkönnyítse az európai politikai pártoknak a nemzeti tagpártokkal történő, illetve a határokon átnyúló kapcsolattartását, növelje az átláthatóságot, különösen a politikai hirdetések és támogatások tekintetében.

The post Jourová: Oroszország fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportokat támogat világszerte appeared first on .

A közlemény szerint az egyik vádlott, mint a földügyekért felelős helyettes államtitkár felajánlotta a vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozóként tevékenykedő II. rendű terheltnek, hogy hivatali helyzetével visszaélve segítséget nyújt neki egy beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A közbenjárásért 5 százalék tulajdonrészt kapott a beruházásban érintett vállalkozásban.

A volt helyettes államtitkár és a közvetlen irányítása alá tartozó, osztályvezetőként dolgozó – később szintén földügyekért felelős helyettes államtitkárrá kinevezett – III. rendű vádlott megállapodott, hogy egy – egyébként a minisztériumban is elkészíthető – tanulmányra kiírt pályázatban jogtalan előnyre tesznek szert úgy, hogy valódi verseny nélkül, az általuk meghatározott nyertes külsős cég helyett a III. rendű terhelt készíti el a tanulmányt, amely árának egy részét a cég képviselője – a IV. rendű vádlott – visszajuttatja nekik – ismertették.

Hozzátették: a pályázati összeg és a jogtalan előnyként meghatározott pénz kifizetése végül nem történt meg.

A volt helyettes államtitkár ellen hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt emeltek vádat, beosztottját az utóbbi bűncselekmény társtetteseként vádolják. Két másik férfi ellen pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés miatt emeltek vádat – írták.

A közlemény szerint az előkészítő ülésen jelenlévő három vádlott nem ismerte be bűnösségét, nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, ezért a bíróság – a védői bizonyítási indítványok után – tárgyalást rendelt el. A II. rendű vádlott esetében a bíróság június 3-án tart előkészítő ülést – olvasható a közleményben.

Az Agrárminisztérium 2020 decemberében közleményben tudatta, hogy hivatali vesztegetés miatt nyomoznak a szaktárcánál; az ügy érintettje Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését kezdeményezte Nagy István agrárminiszter.

The post Tagadta bűnösségét a hivatali vesztegetéssel gyanúsított helyettes államtitkár és társai appeared first on .

“Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (.) azt hiszem években mérhető” – fogalmazott a tábornok. “A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” – tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, “amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.”

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. “Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is” – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kedden kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy “folyamatban lévő munka”, amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába. Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni “kiterjedt” háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy “Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni.” Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

The post Orosz agresszió: Milley tábornok szerint az Egyesült Államok sem tud majd kimaradni a konfliktusból appeared first on .

“Lehetetlen közömbösnek maradni a Kijev melletti Bucsa városból származó, az orosz hadsereg távozása utáni borzalmas képek láttán” – emelte ki Lapid angol és héber nyelvű bejegyzésében.

“A polgári lakosság szándékos bántalmazása háborús bűn, és ezt határozottan elítélem”- tette hozzá az izraeli külügyi tárca vezetője.

Lapid kedden Görögország és Ciprus külügyminiszterével tárgyalt a térség kérdéseiről, majd Athénben közös nyilatkozatot tettek közzé. “Európában háború dúl. Egy hatalmas Jaír Lapidés erős ország indokolatlanul behatolt egy kisebb és gyengébb ország területére. A földet ismét ártatlanok vére áztatja. Az Ukrajnából érkező képek és tanúvallomások döbbenetesek”- nyilatkozott az izraeli diplomácia vezetője a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint.

Újságírói kérdésre válaszolva ciszjordániai sajtótájékoztatóján Naftali Bennett miniszterelnök is elítélte a bucsai mészárlást. “Elborzadtunk a látványtól. Ukrajna polgárai rettenetesen szenvednek. Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy segítsünk” – mondta Bennett.

A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában az ukrán hatóságok beszámolói szerint legalább 330-350 holttestet találták a térséget egy hónapig ellenőrzés alatt tartó orosz csapatok elvonulása után, a halálos áldozatok pontos száma még nem ismert. A hatóságok hétfőn vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében. Az Európai Unió az ukrán főügyésszel együttműködve nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására.

The post Orosz agresszió:Az izraeli külügyminiszter háborús bűnnek nevezte és elítélte a bucsai vérengzést appeared first on .

“Reálisnak kell lennünk. A háború sokáig tarthat, hónapokig vagy akár évekig is” – fogalmazott Stoltenberg. Leszögezte: nincs jele annak, hogy Putyin feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit.

Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. A térség elfoglalásával közvetlen összeköttetést kíván teremteni Oroszországgal. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt – mondta Stoltenberg.

Úgy fogalmazott: az ukrajnai Bucsa városában a civilek tömeges kivégzése megmutatta Putyin háborújának természetét. Civilek megölése háborús bűn, a katonai szövetség a mészárlás minden részletének felderítését, felelőseinek elszámoltatását sürgeti – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a tanácskozás első napján, csütörtökön megvitatják a megváltozott biztonsági környezettel foglalkozó új NATO-stratégia koncepcióját. A stratégia a NATO útiterve arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség milyen válaszokat adjon a veszélyesebbé vált világ kihívásaira, és hogyan biztosítsa az összes tagállam védelmét – mondta.

A miniszterek áttekintik a változó globális erőegyensúlyokat, köztük Oroszország agresszív lépéseinek következményeit, Kína gazdasági megerősödésének biztonságra gyakorolt hatását, valamint azokat a kihívásokat, melyeket Oroszország és Kína együtt jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre és a demokratikus értékekre. Megbeszélik azt is, hogy a NATO miként kezelje a kiber- és a hibrid hadviselés, a terrorizmus, valamint a klímaváltozás okozta fenyegetéseket és azoknak a biztonságra gyakorolt következményeit – tájékoztatott a főtitkár.

Stoltenberg közölte, hogy a tanácskozáshoz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik videókapcsolaton keresztül.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozásra érkezve közölte: az elmúlt hónapokban rendkívül szoros együttműködés alakult ki az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa között. Fontosnak nevezte a további együttműködés, az egyeztetés, és a megbeszélések folytatását az Ukrajna elleni orosz agresszióra adható válaszok szempontjából.

Hangsúlyozta, a szövetségesek közösen döntöttek arról, hogy támogatják Ukrajnát az Oroszország indította háborúban. Döntöttek arról, hogy rendkívüli nyomást helyeznek Oroszországra, valamint arról, hogy tovább erősítik a szövetség védelmét. A tagországok külügyminiszerei nem csak arról beszélnek majd, hogyan folytassák erőfeszítéseiket, hanem arról is, miként lépjenek előre ezeken a területeken – közölte.

“Fontos pillanat ez szövetségünk jövője szempontjából” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

The post Orosz agresszió: a NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie Oroszországgal appeared first on .

Az ukrán katonai vezetés értesülései szerint az orosz katonák Harkiv megye több településén begyűjtik és elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Helyi lakosokat tartóztatnak le a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Bergyanszk kikötővárosban is. Donyeck megyében az orosz erők folytatják Mariupol kikötőváros ostromát.

A mariupoli városvezetés közleménye szerint “meggyőző bizonyítékokat kaptak” arra, hogy az Ellenzéki Platform – Az életért nevű Moszkva-barát párt képviselői segítették a város ágyúzását, adatokat adtak át az oroszoknak a kritikus polgári infrastrukturális létesítmények eltalálásához.

Az ukrán északi operatív parancsokság közölte, hogy Csernyihiv megyében az ukrán határőrszolgálat újra ellenőrzése alatt tartja a határátkelőket a fehérorosz és az orosz határon.

Anatolij Fedoruk, a Kijev megyei Bucsa polgármestere egy ukrán tévéműsorban közölte, hogy már most várják az orvosoknak és azoknak a szakembereknek a visszatérését, akikre szükség van a város működtetéséhez. Reményét fejezte ki, hogy Bucsa többi lakója is egy hét múlva visszaérkezhet, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Hozzátette, hogy már dolgoznak az ivóvíz- és a gázellátás helyreállításán, várhatóan az áramszolgáltatást is sikerül ez idő alatt helyreállítani a városban. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 3700 lakos tartózkodik a településen. Biztosította a bucsai lakosokat, hogy a fosztogatások megakadályozása érdekében rendfenntartók járőröznek a város utcáin.

A nyugati országrészben lévő Ternopil megyében az ukrán légvédelem kedd hajnalban lelőtt egy orosz rakétát, amelynek roncsai szerves trágyát tartalmazó tartályokra zuhantak, és egészségre káros vegyszerek szivárogtak ki – közölte a helyi kormányzói hivatal. Néhány óra alatt megszüntették a szivárgást, de az Ikva folyóban az ammónia szintje meghaladta a megengedett mértéket.

Ukrán katonai beszámolók szerint Harkiv megyében kedden az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz támadóhelikoptert. Egy helyszínen – amelyet nem hoztak nyilvánosságra – három orosz harckocsit lőttek szét ukrán deszantosok. Ukrán határőrök pedig Donyeck megyében kézi gépkarabélyokkal semmisítettek meg egy orosz drónt, azaz pilóta nélküli repülőgépet.

The post Orosz agresszió: az orosz erők Izjum lakónegyedeit lövik, az ukrán hadsereg ellen kreálnak hamis bizonyítékokat appeared first on .

“Cseh harci járműveket és T-72-es tankokat szállítottunk (Ukrajnának). Bízom benne, hogy a szállításokat folytatni tudjuk” – erősítette meg az Echo24.cz értesülését Ondrej Benesík néppárti parlamenti képviselő. “A súlyos harcot vívó ukrán hadseregnek most nagy szüksége van erre” – tette hozzá.

A prágai hírportál úgy tudja, hogy a cseh hadsereg régebbi típusú tankjairól és harci járműveiről van szó, amelyeket az aktív tartalékosok számára tartottak fent. A cseh hadseregnek mintegy kilencven T-72-es harckocsija van.

Jana Cernochová védelmi miniszter szintén megerősítette a cseh fegyverszállítást Ukrajnába. “Csehország fontos hadfelszerelést küld ukrán barátainak. És ezt folytatni fogjuk” – hangsúlyozta a miniszter. Tekintettel az ukrajnai háborúra, konkrétumokat nem akart mondani. “Nem mondhatok semmit. (Ukrajnában) háború dúl, a Z betűt viselő gyilkosoknak nem könnyítünk meg semmit” – válaszolt újságírói kérdésre Cernochová, az Ukrajnát támadó orosz katonákra utalva.

Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke hétfőn egy prágai konferencián azt mondta, hogy Csehország eddig több mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az eddig Csehországból Ukrajnába szállított hadifelszerelés és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segély értéke eléri 12 millió eurót.

“Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog” – hangsúlyozta a cseh házelnök.

Lengyelország 250 Abrams harckocsi beszerzéséről kötött szerződést Washingtonnal
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden 250 amerikai M1A2 Abrams SEPv3 harckocsi beszerzéséről szóló szerződést írt alá Varsóban Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet jelenlétében. A 4 milliárd 740 millió dollár értékű, korszerű páncélozott harceszközökkel a Lengyelország keleti részében állomásozó lengyel 18. gépesített hadtestet szerelik fel. Az első 28 harckocsit még idén leszállítják Lengyelországba kiképzés céljából, a teljes ügyletet 2026-ig bonyolítják le. A lengyel hadsereg korszerűsítésének, ezen belül a legmodernebb változatú Abrams páncélosok beszerzésének célja, hogy “elriassza a lehetséges támadót” – húzta alá a szerződés aláírását követően Blaszczak. A tavaly júliusban bejelentett ügylet a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként kifejlesztett amerikai M1A2 Abrams SEPv3 típusú páncélosok első rendszerbe állítását jelenti Európában. A beszerzést Varsó a hadsereg hosszú távú korszerűsítési programján kívüli forrásokból finanszírozza. A lengyel parlament március közepén elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében a fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszú távú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik, egyúttal jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

The post Orosz agresszió: Csehország T-72-es tankokat és harci járműveket küldött Ukrajnába appeared first on .

A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.

“Attól tartok, még több szörnyűségnek lehetünk tanúi. Az oroszok ugyanis továbbra is uralják Ukrajna területének egy részét. Ennek visszafoglalása után még több tömegsírra, még több atrocitásra, még több háborús bűnre derülhet fény” – fogalmazott.

Közölte: az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent és azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára, majd hozzátette: “a háború döntő szakában vagyunk”. Hozzátette, hogy az oroszok nagy támadást terveznek Donbász elfoglalására.

Kiemelte: a NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalására összpontosítani, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.

Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának. A humanitárius segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás mellett páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rendszereket is juttatnak Kijevnek. Ezek mellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket – mondta.

A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit. A mechanizmus közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – közölte.

A katonai szövetség bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva a főtitkár mindenekelőtt azt mondta: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka esetén elfogadja a tagállamok azon döntését, hogy a két ország a szövetség tagjává váljon. Közölte továbbá, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Szavai szerint most azonban az azonnali segítség nyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.

“Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina” – fogalmazott.

Stoltenberg végezetül közölte, hogy a tanácskozáshoz csütörtökön, videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.

Kijevbe utazik az Európai Bizottság elnöke és az EU külügyi főképviselője
Kijevbe utazik a héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője. Mamer tájékoztatása szerint a brüsszeli testület vezetője és a főképviselő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést. További részletek ismertetése nélkül közölte: a találkozót az április 9-re, Varsóba összehívott donorkonferenciát megelőzően tartják meg. A varsói adományozói konferencia az Európai Bizottság és a kanadai kormány által március 25-én elindított közösségi médiakampányt zárja le. A Kiállás Ukrajna mellett címmel indított kampány célja, hogy mozgósítsa a kormányokat, intézményeket, művészeket, vállalatokat és magánszemélyeket arra, hogy közvetlen finanszírozást nyújtsanak az Ukrajnában és a szomszédos országokban végzett humanitárius erőfeszítések támogatására.

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint az oroszok nagy támadást terveznek Donbász elfoglalására appeared first on .

Annalena Baerbock az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől sújtott Moldova javára rendezett nemzetközi adományozói konferencia után tarott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: Németország a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport soros elnökeként és Franciaország az EU Tanácsának soros elnökeként egyetért abban, hogy a Bucsában és más ukrajnai településeken tapasztalt “embertelenségekre” és orosz “háborús bűncselekményekre” válaszul az EU-nak össze kell állítania az ötödik szankciós csomagot, megkezdve az oroszországi energiahordozók importjának leállítását a szénnel, amit követhet majd a kőolaj és a földgáz.

Kiemelte: figyelembe kell venni, hogy az uniós tagok függősége az orosz energiaimporttól eltérő, ezért olyan menetrendet kell kidolgozni az import leállítására, amely az összes tagországban betartható.

Az ukrán polgári lakosság elleni vérengzésekre válaszul Németország azt is megvizsgálja, hogy olyan fegyverrendszerekkel is támogassa az orosz támadás elleni védekezést, amilyeneket eddig még nem küldött Ukrajnának – mondta Baerbock.

A német-francia szervezésű adományozói konferencián 695 millió euró (260 milliárd forint) értékben ajánlottak fel támogatást Moldovának. A kezdeményezéshez több mint harminc ország csatlakozott. Németország egy ötvenmillió eurós hitelkeretet nyit meg, szabad felhasználásra. A támogatás legfőképpen az Ukrajnából érkező menekültek ellátását és az orosz energiafüggőség lazítását szolgálja.

Natalia Gavrilita moldovai kormányfő a tájékoztatón kiemelte, hogy országa az egyetlen Európában, amelynek földgázellátása száz százalékban az orosz importra épül. Hozzátette, hogy az energiaellátás diverzifikálása – vagyis újabb források bevonása – mellett Moldovának támogatásra van szüksége a szomszédos Ukrajnából érkező menekültek ellátásában is.

Az alig 2,5 milliós országba már négyszázezernél is többen érkeztek, és nagyjából százezren maradnak is. Ők többnyire idősek, nők, gyerekek, a legelesettebb, legsérülékenyebb emberek – húzta alá Gavrilita.

Uniós biztos: az Ukrajnából menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani a tagállamok között
Az ukrajnai háború elől menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani az uniós tagállamok között – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedd délelőtt. Johansson azt mondta: “Putyin seregei gyermekeket gyilkolnak, eddig 158 gyermek esett áldozatul az inváziónak. Ezeket a háborús bűnöket meg kell torolni” – hangsúlyozta. A biztos arra is rámutatott, hogy több mint kétmillió ukrajnai gyermek menekült el az Európai Unióba, ahol emberkereskedelem veszélye leselkedik rájuk. Mint mondta, Litvániában már 43 ukrán menekült gyermekkel kapcsolatban vizsgálódnak a hatóságok emberkereskedelem gyanújával. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU több intézkedést is hozott ezeknek az eseteknek a megelőzésére: az Europol külön munkacsoportot hozott létre hogy figyelje az emberkereskedők tevékenységét, a hatóságok speciális kiképzést kapnak, az Európai Bizottság koordinációs tanácsot működtet. Johansson felszólította tagállamokat, hogy növeljék befogadóképességüket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre, és a határvédelmi hatóságokat, hogy regisztrálják a kiskorú menekülteket. Dubravka Suica demográfiáért felelős uniós biztos azt hangsúlyozta: a menekült gyermekeket mielőbb nevelőcsaládok gondjaira kell bízni, és mozgósítani kell a tagállami gyermekvédő szolgálatokat.

The post Orosz agresszió: Német külügyminiszter szerint meg kell kezdeni az orosz energiaimport felszámolását appeared first on .

Az EP-frakciók vezetői az uniós politikai prioritások végrehajtásáról kérdezték a bizottság elnökét. Von der Leyen a magyar és lengyel jogállamiságról feltett kérdésekre válaszolva elmondta: az Európai Unió Bíróságának ítélete – amelyben a bírák elutasították a Magyarország és Lengyelország által a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet ellen benyújtott kereseteket – megerősítette: “a bizottság megközelítése helyes ebben a témában”. Hozzátette, hogy a magyar kormánynak adtak esélyt arra, hogy a bizottság aggályaira válaszoljon, ezeket a válaszokat a testület elemezte.

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy meg kell tennünk a következő lépést” – szögezte le.

Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy “Magyarországon a korrupció a legnagyobb probléma”. Hozzátette, hogy a bizottság tárgyal a magyar kormánnyal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó terv elfogadásáról és a források folyósításáról, de a folyamatot ez idáig nem sikerült lezárniuk. “Számunkra a korrupció elleni fellépés a legfontosabb feltétel e téren” – emelte ki a brüsszeli uniós végrehajtó testület elnöke.

Lengyelországgal kapcsolatban von der Leyen elmondta, hogy ott a legnagyobb aggályt a jogállamiság terén az igazságszolgáltatás függetlensége jelenti, amit az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárásban – a jogállamiságra jelentett rendszerszintű veszély kockázatát elemezve – vizsgálnak. A helyreállítási alap forrásairól Lengyelországgal kapcsolatban azt mondta, hogy a vita egyelőre lezáratlan.

The post Az Európai Bizottság megindítja a jogállamisághoz kötő mechanizmus elindítását appeared first on .

Az államfő erről ukrán újságíróknak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt le. Kijelentette: elsődleges fontosságúnak tartja Ukrajna szuverenitásának megőrzését. “Másodszor, nagyon szeretném, ha nem veszítenénk el emberek százezreit” – szögezte le. A harmadik legfontosabbnak azt nevezte, hogy Ukrajna nem mond le a tőle Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről, Kijev ennek a kérdésnek a rendezésében csupán “halasztásba” egyezik bele. Kiemelte, hogy a Donyec-medencei Moszkva-barát szakadár területek esetében sem mond le Ukrajna arról, hogy ezek a területek hozzá tartoznak.

“Az a tény, hogy Oroszország elismerte a donyecki és a luhanszki régiók egyes részeit valaminek, úgy gondolom, hogy meg kell találnunk a kiutat ebből a helyzetből. Számunkra nagyon fontos ezen területek ukrán státusának megőrzése. Ez az egyik alapvető dolog, de ez lesz a legnehezebb történet” – fejtegette az elnök.

Zelenszkij szerint ha most harcba bocsátkozik Ukrajna a Donyec-medencei megszállt területekért, 40-50 ezer, de akár százezer embert is veszítene. Elismerte, hogy Oroszország ugyanakkor törekszik még további ukrán területek elfoglalására a medencében és az ország déli részén.

Az elnök szerint a Kijev megyei Bucsában feltárt “orosz vérengzések” után is folytatni kell a tárgyalásokat Oroszországgal, legalább azért, hogy a humanitárius kérdéseket rendezzék. Moszkva változatlanul tagadja, hogy orosz katonák civileket végeztek volna ki Bucsában, megrendezett provokációnak nevezi az ott történteket.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította fel kedden Ukrajna szövetségeseit: ne vásároljanak se gázt, se olajt, se szenet Oroszországtól, hogy “Bucsa esete ne ismétlődhessen meg”.

Az ukrán határőrség is beszámolt arról, hogy az orosz erők Mariupol városának lövetése közben eltaláltak egy dominikai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót, amelyen tűz ütött ki, és a hajó süllyedni kezdett. Kapitányának közlése szerint sérültek is vannak a hajón, de számuk egyelőre nem ismert.

Az ország keleti részében, a Feldman ökopark nevű harkivi állatkert vezetője videoüzenetet tett közé, amelyben arról beszélt, hogy a létesítmény gyakorlatilag teljesen megsemmisült az orosz támadások következtében. A nap végéig dönteniük kell arról hogy a nagyobb termetű állatokat, medvéket, tigriseket, oroszlánokat – amelyeknek a ketrecei megsérültek – elaltassák-e, ha nem tudják máshová elszállítani.

A Luhanszk megyei Rubizsne településen az orosz erők eltaláltak egy salétromsav-tárolót – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó a Facebookon. Arra kérte a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat.

A híradások szerint a kijeviek elkezdtek visszatérni az ukrán fővárosba, továbbá az északi országrészben lévő Csernyihiv megyébe, a helyi vezetés viszont egyelőre ezt még nem javasolja. Kijev és Csernyihiv környékéről a múlt héten kezdtek elvonulni az orosz erők.

A kijevi vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 656 harckocsit, 1858 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt – jelentette a vezérkar.

Itt az EU ötödik szankciós csomagja
Az Európai Bizottság újabb szankciós csomag bevezetésére tett javaslatot Oroszországgal szemben, egyebek mellett évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendelne el az Oroszországból származó szénre — jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az ötödik szankciós csomagjával az EU arra törekszik, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el Oroszországtól. Tájékoztatása szerint az új megszorító intézkedések teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendelnek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének 23 százalékát képviselik. Belépési és kikötési tilalmat rendelnek el az orosz – és az orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Bizonyos mentességet csak az alapvető szükségleteket, például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius eszközöket és az energiahordozókat szállító hajók élveznek. A tilalom drasztikusan korlátozza az orosz ipar lehetőségeit a kulcsfontosságú áruk beszerzésére. Az új uniós szankciók keretében célzott exporttilalmat vezetnek be tízmilliárd euró értékben egyes kulcsfontosságú technológiák esetében, valamint 5,5 milliárd euró értékben importtilalmat rendelnek el bizonyos építőanyagoktól kezdve egészen a luxustermékekig. Az EU számos célzott intézkedéssel tiltja továbbá az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzéseken, valamint az orosz állami szerveknek nyújtani tervezett valamennyi pénzügyi támogatást kizár – mondta der Leyen, majd hozzátette: a brüsszeli testület az olajimporttal kapcsolatos szankciós intézkedések meghozatalán is dolgozik.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint az már győzelem, ha Ukrajna megőrzi a nyílt háború előtti területét appeared first on .

Mint írták, hogy csak márciusban 219 bejelentést kaptak. Jellemzően második világháborús robbanóeszközök miatt kellett intézkedniük, 36 esetben azonnal. Az alakulat tűzszerészei 376, “jellemzően második világháborús eredetű katonai robbanótestet kezeltek”, azok össztömege meghaladta a fél tonnát – emelték ki.

A tűzszerész ezred néhány érdekes esetről is beszámolt. Budapest II. kerületében, egy Bem József utcai építkezésen például több mint 120, második világháborús robbanóeszköz került elő egy 13 méter mélységben lévő meddő kútgyűrűből. A veszélyes eszközöket feltehetően Budapest ostroma során vagy azt követően dobhatták a kiszáradt kútba. Sokat közülük eredeti ládáikból emelték ki a katonák.

A Pest megyei Abony külterületén szemétszedési akció során találtak egy feltételezett robbanóeszközt. A helyszínen megállapították, hogy egy második világháborús eredetű, szovjet gyártmányú, 82 milliméteres aknavetőgránát került elő az illegálisan lerakott hulladék aljáról.

Szintén szemétszedő akció során egy illegálisan lerakott hulladékhalom aljáról került elő második világháborús, 50 milliméteres aknavetőgránát a Mecsekben, a Mandulás kempinghez közeli erdős területen.

A Pátkai Víztározó iszapjában horgászok bukkantak rá egy második világháborús eredetű, 7,5 centiméteres, német gyártmányú páncéltörő gránátra – olvasható a honvédség tűzszerész ezredének bejegyzésében.

The post Idén már csaknem 450 alkalommal riasztották a honvédségi tűzszerészeket appeared first on .