Feed aggregator

Une jeune fille âgée de 13 ans a été tuée, lundi soir, et plusieurs autres blessées après qu'un véhicule a foncé sur la terrasse d'une pizzeria de la banlieue de Paris. Le chauffeur a été interpellé, la piste terroriste n'est pas privilégiée.

Shots were fired in Vanadzor, the third largest city of Armenia, on Monday evening.

By Innocent Ntabana

When you and I breathe in fresh air, the amount I inhale affects you in no way. This is because air is abundant and so there's plenty of it to go around. We actually take it for granted since it exists in copious amounts. Now, imagine a situation where there is limited supply of air, and yet, several pairs of lungs are waiting for their share. What do you think would happen? What would we do? Would we use it all up and suffocate, or would all those concerned brainstorm on how best to utilise this scarce resource while preserving its quality? One thing for sure, is that we would all realise how valuable it is when its supply is threatened.

Eng. Innocent Ntabana

Unlike air, water is a finite commodity. In the Nile Basin, for example, one water body – the River Nile – is shared by 11 countries. This resource is a source of livelihood for millions of people within the Nile Basin. It caters for their water, food and energy needs among others. The latter three are a complex interconnected synergy around which several factors revolve including economic growth, urbanisation, climate change, population growth and public policies.

Economic growth, for example, has agriculture as its biggest driving force in most of the countries in the Nile Basin. This sector employs about 80 percent of the population in mostly upstream Nile Basin countries and accounts for up to 90 percent of water withdrawals, in Egypt and Sudan.

Considering the limited supply of water and how important it is for not only irrigation but all aspects of life, what value can be attached to water? Take this scenario; In order to practice agriculture, a farmer needs water, capital, labour and land in varying quantities. If two different farmers, farmer A and farmer B grew wheat and cassava, they'd have to take the amount of the four factors invested into the business in order to determine the price of the goods.

Imagine that the production of a kilogramme of wheat and cassava costs farmer A $50 and $70, respectively, while they cost farmer B $60 and $40, respectively. Customers would obviously go to the one with a lower price. And yet, the two farmers cannot lower their prices any further because the cost of production would outstrip the cost of sale by far.

If, say, farmer B shifted to growing cassava, which is a lot cheaper for him to produce than wheat, he'd be wise to continue specialising in it, while farmer A specializes in wheat production. Farmer B would have a comparative advantage in growing cassava than he did in wheat, which would bring down his costs considerably. In this case, the two farmers are maximising benefits from the water based on comparative advantage, which is the efficient use.

It is, however, important to note that factors such as geographical location and climate change greatly contribute to a farmer's comparative advantage.

A crucial policy environment that the two farmers need in such a situation is the facilitation of exchanging the surpluses of the two goods.

Likewise, if the countries in the Nile Basin cooperated to engage in one activity and produced that product for which they have a comparative advantage, this would encourage trade amongst the Member States as well as maximise water usage. Such cooperation would ensure food security because countries would produce more crops by taking into consideration factors such as the hydrology of the water resource.

To this end, healthy competition is best when it comes to scarce resources.

Water is essential to life, making its total economic value immeasurable. Just because there's no price doesn't mean there's no value.

The writer is the Executive Director, Nile Basin Initiative Secretariat
Email: nilesec@nilebasin.org

The Strategic Initiative for Women in the Horn of Africa (SIHA) Khartoum, Sudan-August 14 2017

In the early hours of Saturday 12th August Fatima Ahmed Ibrahim, a renowned Sudanese leader of the feminist movement and fierce defender of women's rights within the Horn of Africa region, passed away.

Fatima was born in 1933 in Omdurman, and was a staunch advocate for women's rights in Sudan. Her activism began in the late 1940's, while Fatima was still a high school student, when she joined the nationalists movement in their struggle against the colonial regime at the time.

By the late 1940s she had joined a group of women activists and together they founded the Sudanese Women's Union (SWU) where she had served as its president during a large portion of her political activism. During her time as president of the union, the membership grew to over 1500 members. The union contained members from many different regions located across Sudan, including southern Sudan regions, Nuba Mountains and Darfur.

At the time SWU was considered one of the main actors fighting to reaffirm the rights of women in Sudan. Those rights included political participation, engaging in public spheres, and equal pay. Not only that but the union was the first to publish one of the first feminist magazines of its kind in the continent called Sawt al-Mar?a (Woman's voice). In 1965, Fatima became the first woman to be elected into Parliament on behalf of the communist party which led the way for women to actively engage in decision-making processes. In 1991, Fatima was elected President of the Women's International Democratic Federation and she became the first African Muslim woman to hold this position leading to her receiving the UN award for Outstanding Achievements in the Field of Human Rights just two years later.

Although the climate for women in Sudan has deteriorated both politically and legally over the past 30 years, the accomplishments of Fatima Ahmed Ibrahim and her companions continue to assist in advancing the evolution of the women's movement in Sudan. Sudanese women's strength and capacity to keep battling a male-dominated regime continues to prevail and their desire for equality has never faded in spite of the complexities prevalent within their social and domestic environments while confronting poverty, armed conflicts and militant ideologies.

We as women's rights activist in the East and Horn of Africa region will always remember and appreciate the legacy and contributions of those like Fatima Ibrahim who dedicated their lives to battling the oppression against women. It is extremely important for younger generations to recognize this contribution and continue the struggle for justice and equality for all.

The World Scout Conference is the governing body of WOSM (World Organization of the Scout Movement), and is where many important decisions are made.

Les feux de forêt font toujours rage au Portugal, notamment dans le centre du pays. La situation est telle que Lisbonne a dû faire appel au mécanisme d'entraide européenne. Ils ont en conséquence reçu des renforts, notamment en provenance d'Espagne.

Hundreds of people were killed and many others remain trapped in their homes after a mudslide in Sierra Leonean capital Freetown Monday, according to hospital and relief agency officials, Anadolu reported.

“Turkey’s retail fuel market remains attractive for PJSC LUKOIL,” said Senior Vice President for Supply and Sales of PJSC LUKOIL Vadim Vorobiev, APA-Economics reports quoting Anadolu Agency.

2017 nyarán több olyan hír látott napvilágot, melyek szerint orosz harci repülőgépek engedély nélkül behatoltak a balti államok légterébe, tovább súlyosbítva ezzel a NATO és Oroszország között már így is pattanásig feszült viszonyt.  Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azonban a legutóbbi NRC (NATO-Oroszország Tanács) találkozó után nyugalomra intette a szövetséges és az érintett országok képviselőit.

A legutóbbi légvédelmi incidensre augusztus elején került sor Oroszország részéről. Egy spanyol és egy finn vadászgép két orosz MiG-31 típusú elfogó vadászrepülőgépet és egy AN-26 típusú szállítórepülőt tartóztatott fel, melyek vészesen közel repültek az észt légtérhez. Nem ez az első „véletlennek” ígérkező lépés, például júniusban a Balti-tenger felett egy vélhetően felfegyverzett orosz vadászgép vészesen megközelített egy amerikai felderítő repülőgépet.

E példákból is látszik, hogy a NATO csapatok erősítésre szorulnak légvédelem tekintetében a Baltikumban, hiszen Oroszország nyilvánvaló túlereje aggodalomra adhat okot. Ez a kérdés is tárgyalóasztalra került a legutóbbi, 2017. július 13-án megrendezett NATO-Oroszország találkozón Brüsszelben. Az ülésen kiemelték, hogy szükség van a folyamatos kommunikációra és tájékoztatásra a félreértések elkerülése végett, nagyobb figyelmet fordítva a katonai gyakorlatokra. Minden országnak megvan a joga arra, hogy gyakorlatokat hajtson végre nemzetközi légtérben, azonban köteles azokat az elfogadott normákkal összhangban végezni, különös tekintettel más országok szuverenitására.

A kérdés azért is kulcsfontosságú, mert hamarosan ismét megkezdődik a fehérorosz-orosz kötelékben lebonyolított, ZAPAD néven ismert hadgyakorlat. A megmozdulás nem új keletű, folytatása az elsőként 1973-ban megrendezett szovjet gyakorlatnak, melyet a Szovjetunió összeomlása után újból felélesztve, 2009 óta fehérorosz-orosz bilaterális együttműködés alapján tartanak négyévente. A nyilvánosságra hozott információk alapján 2017-ben szeptember 14-20. között kerül sor a gyakorlatra más kiképzésekkel párhuzamosan, valamint kisebbek folytatásaként, egy forgatókönyv keretében. A pontos létszám tekintetében csak becsléseink vannak és homályos nyilatkozatok, melyek szerint kb. 13.000 katonával kell számolni mindkét részről. Annyi előzetesen elmondható, hogy nagyszabású manőver várható, melyben biztosan részt vesz mind az orosz haditengerészet Balti Flottája, mind pedig az orosz 1. gárda-harckocsihadsereg (1st Guards Tank Army). Fontos, hogy a Bécsi Dokumentumban lefektetett összlétszám túllépése nem lehetséges, ezt Stoltenberg is kiemelte az NRC ülésen.

Ezenfelül továbbra is fundamentális ellentétet jelent a felek között a kelet-ukrajnai harcok és a Krím-félsziget annektálása. A konfliktus megoldási kísérletei továbbra is patthelyzetet teremtenek, hiszen a NATO illegálisnak ítéli Oroszország lépéseit, Moszkva pedig továbbra sem tesz meg minden tőle telhetőt a minszki megállapodás gyakorlatban történő végrehajtására és folytatja a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását. Viselkedése igazolásaképp a Szövetség kelet felé való terjeszkedését és ezzel párhuzamosan az orosz állam veszélyeztetését hozza fel.

Mindezeket figyelembe véve valóban szükségesnek mondható további NATO-erők telepítése a Baltikum térségébe a ZAPAD 2017 idejére, valamint a légvédelem általános megerősítése. Az előkészületek már megkezdődtek, az USA 600 ejtőernyős katonát telepít a 3 érintett balti államba (Észtország, Lettország, Litvánia) és csapataik állomásoznak Lengyelországban is. Az Egyesült Államok emellett deklarálta Észtország felé, hogy elkötelezett a kollektív biztonság kérdésében orosz agresszió esetén, valamint a NATO vezetőség kiemelte, hogy a hadgyakorlatot a Szövetség szigorúan nyomon követi majd.  Ezenfelül időszerűnek ítélték a hosszú hatótávolságú légvédelmi rakéták telepítését is az érintett térségbe a légvédelem erősítése érdekében.

Szeptember közeledtével egyre feszültebbé válik a hangulat Európa-szerte, de Stoltenberg ennek ellenére nyugalomra intette a közösséget a brüsszeli csúcs után. Holott a NATO 2014 óta hivatalosan befagyasztotta az NRC-t az orosz fél Ukrajna felé tanúsított nemzetközi jogot sértő lépései miatt, a politikai kommunikáció érdekében üléseken időnként egyeztetnek a felek. A Szövetség ismét kinyilvánította, hogy nem kíván konfrontációba kerülni Moszkvával, sem veszélyeztetni annak szuverenitását. A balti régió légvédelmének növelése érdekében finn kezdeményezésre elindult egy szakértői csoport a NATO, Oroszország és Svédország közreműködésével, a megnövekedett légi forgalomra való tekintettel. A közös munka szintén alátámasztja a dialógus működőképességét. A légiforgalmi incidensek pedig, néhány kivételtől eltekintve, biztonságos és felelősségteljes módon lettek kezelve mindkét részről, így a főtitkár szerint aggodalomra a gyakorlat közeledtével sincs ok.

(A kép forrása: P. A. Karber, The Potomac Foundation)

REUTERS/Russell Cheyne

Et si, tels les bourgeois de Calais, en robe de bure et la corde au cou, les Britanniques quémandaient leur réadhésion à l’Union européenne une fois le Brexit consommé ? Si personne dans les capitales européennes ne doute que le Royaume-Uni sortira bien le 31 mars 2019 sur les coups de minuit, beaucoup estiment désormais qu’elle voudra, dès que les circonstances politiques le permettront, revenir au sein de la famille européenne, tant les conséquences économiques et diplomatiques de son départ s’annoncent désastreuses pour lui. L’incapacité du gouvernement de Theresa May d’articuler une position de négociation cohérente, la profonde division de la classe politique autour des conditions de la sortie, « soft » ou « hard », l’évolution d’une opinion publique fracturée entre jeunes « Remainers » et vieux « Brexiters », augmente, en effet, les probabilités de voir revenir plus rapidement qu’on ne le pense cet enfant terrible de la classe européenne. Mais pas à n’importe quelles conditions.

« Le Brexit aura lieu, les Britanniques sont trop engagés pour reculer », prévient un diplomate européen de haut rang, « en dépit des débats qui ont lieu actuellement outre-Manche ». « Politiquement, ceux qui proposeraient un abandon du Brexit se condamneraient à mort », surenchérit un responsable de la Commission, chargée de négocier la sortie du Royaume-Uni. « Les Brexiters ne peuvent pas se dédire, même si tout le monde a des doutes sur la pertinence du Brexit », analyse Olivier Costa, professeur de sciences politiques à Bordeaux et au Collège d’Europe de Bruges. « Il faudrait un bouleversement politique dans les 18 mois qui viennent pour changer les choses, comme de nouvelles élections législatives qu’on a du mal à imaginer aujourd’hui », acquiesce le diplomate déjà cité.

Fierté britannique à ne pas se déjuger

Ce qui suppose à tout le moins « un changement profond de l’opinion publique. Or même si on voit des évolutions, ce n’est pas suffisamment significatif pour qu’un gouvernement coure le risque d’une nouvelle consultation », souligne-t-on à la Commission. « Il ne faut d’ailleurs pas se tromper », met-on en garde à Bruxelles : « ce dont on discute au Royaume-Uni, ce n’est pas d’un demi-tour, mais du contenu de la période de transition qui suivra la sortie ». De fait, les élections législatives anticipées n’ont pas abouti à une victoire des opposants au Brexit : le parti travailliste a fait campagne pour un Brexit « soft », c’est-à-dire un maintien de liens étroits avec l’Union, les libéraux-démocrates, favorables au « remain », ont confirmé leur marginalisation et, surtout, les indépendantistes écossais du SNP, clairement opposé au Brexit, ont subi un fort recul. « Theresa May est certes affaiblie, mais c’est sa stratégie de « hard Brexit », c’est-à-dire d’une rupture totale avec l’Union, qui a été désavouée », souligne-t-on à la Commission. « En réalité, les électeurs britanniques ont confirmé le résultat du référendum du 23 juin 2016, mais ils ne veulent pas d’une sortie brutale ». « De toute façon, au-delà des arguments politiques et juridiques, il y a une fierté britannique à ne pas se déjuger même s’ils se rendent compte qu’ils ont fait une connerie », s’amuse un diplomate en poste à Bruxelles.

En supposant même que les Britanniques changent rapidement d’avis, il n’est pas sûr que cela soit juridiquement possible : l’activation par Londres de l’article 50 du traité sur l’Union, le 29 mars dernier, est sans doute irrévocable. « Même si le traité ne dit rien sur le sujet, la Cour suprême de Grande-Bretagne a jugé qu’il était impossible de revenir en arrière, à l’unisson de la Commission ou du Parlement européen », rappelle Olivier Costa : « mais si l’unanimité des États membres le décidait, ce serait sans doute possible ». Une unanimité à laquelle personne ne croit à Bruxelles : « si on revenait sur l’article 50, on poserait des conditions, car il n’est pas question de permettre à Londres de continuer à nous emmerder comme elle le fait depuis quarante ans », tranche brutalement un diplomate européen. « En clair, plus question qu’elle bénéficie d’une série de dérogations ou d’un rabais sur sa participation au budget, ce qui sera inacceptable pour le Royaume-Uni », poursuit-il. Bref, par quelque bout que l’on prenne le problème, personne n’a intérêt à ce que le Brexit n’ait pas lieu.

«Le paradis attend les martyrs du Brexit»

En revanche, une nouvelle adhésion après la sortie est possible comme le prévoit le paragraphe 5 de l’article 50. « Plus on s’éloigne de la date du référendum du 23 juin 2016, plus un retour devient une possibilité », analyse-t-on à la Commission. En particulier, l’évolution naturelle du corps électoral jouera en faveur des Européens, les citoyens de plus de 65 ans ayant à 64 % voté en faveur du Brexit alors que les moins de 25 % se sont prononcés à 71 % en faveur du « remain ». Comme l’a rappelé crument, lundi, Vincent Cable, le leader des libéraux-démocrates, « le paradis attend les martyrs du Brexit ». « C’est une affaire d’une autre génération politique, d’un autre corps électoral », admet-on à la Commission. « Comme le disait l’article 28 de la Constitution de 1793, « une génération ne peut assujettir à ses lois les générations futures » », souligne Olivier Costa. Les Brexiters, dont Nigel Farage, l’ex-leader de l’europhobe UKIP, avait d’ailleurs annoncé qu’ils réclameraient un second référendum si le résultat de celui du mois de juin 2016 était négatif. « D’ici dix à quinze ans, le paysage électoral britannique aura profondément changé et tout redeviendra possible », estime Olivier Costa. Les effets économiques du Brexit, qui s’annoncent douloureux, et diplomatiques, Londres risquant de toucher du doigt son isolement à l’heure des grands ensembles continentaux, joueront un grand rôle en faveur d’une nouvelle candidature.

Les Vingt-sept peu enthousiastes

Le problème, en réalité, risque de se poser du côté de l’Union, celle-ci n’ayant aucune intention de renouer avec le boulet britannique, d’autant que les europhobes feront toujours partie du paysage britannique. « Personne n’aura envie de faire le moindre cadeau à Londres après la palinodie du Brexit quoiqu’on pense à Londres. Il n’est pas du tout certain que les États les plus fédéralistes comme l’Allemagne, la France ou la Belgique acceptent une nouvelle candidature de la Grande-Bretagne. Or, il faut l’unanimité des Vingt-sept », analyse Olivier Costa. « Elle ne pourra pas demander un statut privilégié comme celui qu’elle avait obtenu : plus de dérogation aux politiques de l’Union, plus de rabais au budget de l’Union », tranche un eurocrate. « Si dans dix ou quinze ans, l’Union comprend deux cercles bien distincts, la zone euro, et un ensemble plus large autour du marché unique voire éventuellement un statut de membre associé, cela facilitera le retour de la Grande-Bretagne », estime un diplomate européen de haut rang. Si retour il y a, ce sera donc un retour par la petite porte et dans une pièce adjacente de la maison européenne. Brexit ou retour à la maison, la Grande-Bretagne restera affaiblie durablement.

N.B.: version longue de l’article paru dans Libération du 9 août

U.S. President Donald Trump returns to Washington Monday in the middle of a 17-day vacation to increase pressure on China over its trade policies, as he faces continued bipartisan calls to speak out more forcefully against the hate groups involved in deadly weekend clashes in Charlottesville.

On August 15, Azerbaijan’s Khizi district will be hosting a groundbreaking ceremony for a greenhouse complex, to be jointly built by Azerbaijani CTC Holding and Hungarian companies, the Embassy of Hungary in Baku said on Aug. 14.

La rapidité avec laquelle les Nord-Coréens ont développé des missiles intercontinentaux pouvant toucher la côte ouest des Etats-Unis a surpris la communauté internationale. Selon une enquête du New York Times, ce succès s'expliquerait par l'achat de propulseurs au marché noir. Ceux-ci pourraient provenir d'une usine d'armement du centre de l'Ukraine. Si cette information était confirmée, l'affaire pourrait tendre des relations déjà difficiles entre Kiev et Washington.

Még idén, a szervezet következő csúcstalálkozóján aláírhatják az Eurázsiai Gazdasági Unió és Irán közti szabadkereskedelmi egyezményt. A kereskedelemben dollár helyett nemzeti valuta használatára állnak át.

Tovább olvasom

A tavaly novemberben rejtélyes körülmények között eltűnt Vitéz Barbara esete hónapok óta foglalkoztatja a nyilvánosságot.

A német kormány nem támogatja az Egyesült Államok azon törekvését, hogy katonai úton oldja meg a "koreai válságot". Ehelyett diplomáciai és politikai megoldást akarnak.

Tovább olvasom

Alexei Navalny has reacted to accusations of leadermania. Alexei Navalny's "election campaign" deserves special attention here as well. Navalny often says "when I am president" and the like. At the same time, everyone understands that there will be no presidential campaign for Mr. Navalny as such

Fennállásának 135.

2017. augusztus 3-án az Airbus Defence and Space vállalat leszállította az első C-295-öst (Brazíliában az SC-105 Amazonas nevet kapta), annak is a kutató-mentő (SAR) feladatkörű verzióját, a Brazil Légierő részére.

Minden korábbi utasforgalmi rekord megdőlt júliusban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren: még sohasem fordult elő, hogy egyetlen hónapban az induló és az érkező utasok száma meghaladta volna az 1 millió háromszázezret.