Feed aggregator

A kormány memorandummal hagyta jóvá szerdai ülésén egy 15 ezer lejes pénzügyi támogatás kiutalását az oktatási minisztérium költségvetéséből Emil Constantinescu volt államfőnek „a román oktatás javára végzett nemzetközi tevékenységéért”.

Ma délelőtt, Kelemen Hunor Szövetségi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, Horváth Anna bejelentette, hogy a soron következő tanácsülésen benyújtja lemondását az alpolgármesteri tisztségéről. Horváth Anna már öt hónapja nem gyakorolhatja hivatalát. Esetében második alkalommal is meghosszabbította a hivataltól való eltiltásról is rendelkező bírósági felügyelet a bíróság az ügyészség kérésére. Horváth Annát a DNA befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja. Február végén az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség két esetben állapított meg összeférhetetlenséget esetében. A vád szerint, egy olyan tanácsi határozat elfogadásában vett részt, amely által több száz kolozsvári civil szervezet kulturális pályázatai is támogatást nyertek. Horváth Anna szerint nem pontos az ANI vádja, és olyan dokumentumokat mutatott fel, melyek szerint nem lehet szó összeférhetetlenségről.

Schottlands Regierungschefin Nicola Sturgeon erwägt den Herbst 2018 als mögliches Datum für ein Unabhängigkeitsvotum.

A Hivatalos Közlönyben is megjelent a Legfelsőbb Bíróságnak az az ítélete, amelynek értelmében rádión kapott adatok alapján is megbírságolhatják a közlekedési rendőrök a sebességkorlátozást túllépő autósokat. Tehát gyakorlatilag bármelyik rendőr leintheti a gépkocsit, és a kollégájától kapott adatok alapján kiállíthatja a bírságolási jegyzőkönyvet. A precedens értékű ítéletet, egy megbüntetett sofőr által indított perben hozta a Legfelsőbb Bíróság január 30-án. Az illető férfi, egy 2014-ben gyorshajtásért szerzett büntetés megsemmisítését kérte a törvényszéktől. Arra hivatkozott, hogy nem az a rendőr bírságolta meg, aki az autója sebességét mérte traffipaxszal. A jegyzőkönyvet több száz méterrel a tettenérés helyszínétől, egy közlekedési járőr állította ki a radart kezelő társától rádión kapott adatok alapján. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a bírságolási jegyzőkönyvet a rádión kapott adatok alapján bármelyik közlekedési rendőr kiállíthatja.

A transindex.ro megkeresésére, Markó Attila arra reagált, hogy a Legfőbb Bíróság és Semmítőszék visszaküldte a korrupcióellenes ügyészségnek azt a dossziét, amelyben őt és további 9 személyt azzal vádolt, hogy túlértékelte a visszaszolgáltatott földterületet az ANRP tagjaként és azt állítja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy valóban bűncselekmény történt, hogy túlértékelték az ingatlanokat. Ennek kapcsán Markó Attila, aki a bizottság egyik tagja volt, úgy véli, hogy ez a döntés mindenképp jó, mert legalább többen észreveszik, hogy a korrupcióellenes küzdelem mögött milyen visszaélések vannak. A politikus azt is megjegyzi, hogy a Mikó-per kezdete óta elvesztette a bizalmát a román igazságszolgáltatásban. Ez csak akkor térhet majd vissza, ha ezekben az ügyekben győzni tud az igazság, azaz ha elismerik a Mikó-ítélet képtelenségét, a kártérítési ügyekben pedig elítélik azokat, akik valóban csúszópénzt vettek el és gúnyt űztek a reparációs folyamatból, ugyanakkor felmentik mindazokat, akik ezekhez az aljasságokhoz semmi közük nem volt – mondta Markó Attila a Transindexnek.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a honlapján közzétett sajtóközleményben bejelentette,, hogy a pénteken tartandó székely szabadság napjára csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a résztvevők felvonulását nem, és azt sem, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak. A polgármesteri hivatal közli, hogy a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából. A hivatal közleményében azt állítja, hogy a polgármesteri hivatal jóváhagyta, hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja. A szervezők ezelőtt 2 nappal arról tájékoztattak mindenkit, hogy megkapták az engedélyt és részleges útlezárásban is megegyeztek a csendőrség és rendőrség vezetőivel. László György, a Marosszék Székely Tanácsának elnöke, a rendezvény szervezője nem érti a hivatal utólagos álláspontját. Hozzátette, hogy továbbra is úgy gondolja, hogy felvonulnak a prefektúra épülete elé és ott beadják a petíciót. A megemlékezésre 20.000-30.000 résztvevőt várnak.

A tegnap a szenátus jogi bizottsága tárgyalt a kormány tervezetéről, melynek célja a romániai börtönökben uralkodó körülmények átalakítása. A tervezetben a kormány csökkentené azoknak az elítélteknek a szabadságvesztési idejét, akik embertelen körülmények között töltik börtönbüntetésüket. A javaslat értelmében minden hónapért, amely alatt a fogvatartási feltételek nem felelnek meg a nemzetközi emberjogi normáknak, három napot vonna le a letöltendő börtönbüntetésből. Az RMDSZ szenátusi frakciója több módosító javaslatot is benyújtott a tervezethez, ebből egyet fogadott el a szenátus jogi bizottsága. Ez a mozgástér megemelésére vonatkozik. Kérték, hogy emeljék meg minimum 4 négyzetméterre a cellában kijelölt mozgásteret, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghatározott norma fogvatartottanként minimum 4 négyzetméter, nyilatkozta Császár Károly, az RMDSZ-es szenátora, a Szenátus jogi bizottság ülését követően. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője közleményben kifejti, hogy a Szövetség azt szorgalmazza, hogy emberséges körülményeket kell biztosítani a fogvatartottaknak a börtönökben. A romániai börtönök nem felelnek meg a hazai és európai rendelkezések előírásainak, ezért az országot számos esetben bírálta az Európai Emberjogi Bíróság, a problémára a Nép Ügyvédje is számtalanszor felhívta a figyelmet, és legutóbb az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése említette a rossz romániai börtönviszonyokat. Jelenleg az EEB is kompenzáló megoldásokat javasol, annak érdekében, hogy az elítéltek alapjogai ne csorbuljanak” - mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője.

Le président du Conseil européen s'est déclaré « prêt » à découvrir quel sort lui réservent les dirigeants européens, dont une majorité soutien le renouvellement de son mandat en dépit de l'opposition de la Pologne.

Bundesfamilienministerin Manuela Schwesig droht der Industrie mit einer Verschärfung der Frauenquote.

Abuja tente d’enrayer la crise qui secoue le pays. Les économistes restent « dubitatifs » face à des objectifs qu’ils jugent difficiles à atteindre.

Az Eurobarométer adatai szerint, a romániai lakosság 52 százaléka bízik az Unióban, annak jövőjében. Ez azt jelenti, hogy tíz év után is az uniós átlag fölötti arányban bíznak a romániaiak az EU-ban, hiszen az EU többi tagállamában mért bizalmi index 36 százalékos. Románia 2007-es uniós csatlakozásakor a lakosság 65 százaléka bízott az Európai Unióban, míg más tagállamokban ez az arány 55 százalékos volt. Az Unió jövőjében is hisznek a romániaiak. Az ország csatlakozáskor 75 százalék jósolt nagy jövőt az uniónak, most ezek aránya 67 százalékra csökkent, de ez még mindig jóval magasabb az 50 százalékos jelenlegi uniós átlagnál.Az Eurobarométer adataiból az is kiderül, hogy a lakosság nagy mértékben még mindig hisz az uniós célokban, a gazdasági politikák és a szabad közlekedés, munkavállalást, letelepedést a lakosság 77 százaléka még mindig fontosnak tekinti. Érdekesség még, hogy Romániában a megkérdezettek kétharmada vallja magát európai állampolgárnak, háromötödének pedig meggyőződése, hogy minden bizonnyal valóra válnak a 2020-ra szóló európai stratégiai célkitűzései a szabad munkaerő-foglalkoztatás terén.

Au moins 110 personnes sont mortes dans le sud de la Somalie jeudi 2 et vendredi 3 mars des conséquences de la sécheresse.

Klaus Johannis államfő a tegnapi parlamenti nyilatkozatra reagált, amelyben a román parlament az államfőt hatáskörének jogtalan elbitorlásával vádolja a 13-as kormányrendelet kapcsán tanúsított hozzáállásával és kijelentéseivel. Klaus Johannis szerint, ez a nyilatkozat amiatt aggasztó, mert ez valóban megmutatja azt ahogyan a törvényhozás az állami intézményekhez és a civil társadalomhoz viszonyul. Továbbá ennek jogi elemzése megkérdőjelezi az alapfogalmak és az érvek pontosságát – bár a parlament helyét akarja meghatározni a román állam intézményi rendszerében -olvasható az elnöki hivatal közleményében.

Hervé Mariton, député Les Républicains de la Drôme, a plaidé pour une hausse de la rémunération des parlementaires. Mais sont-ils vraiment moins bien lotis que leurs voisins européens ? Un article de notre partenaire Ouest-France.

Euractiv a examiné les positions des candidats à la présidentielle sur l'Europe. Faites ce test pour identifier vos affinités avec les positions des uns et des autres.

Speaking at another Brexit-themed talk in Antwerp this week, I found myself once again noting the matter of issue discovery.

Despite being over 8 months after the referendum, which itself was confirmed as happening in May 2015, and with years of debate beforehand, we still find ourselves in a position where new elements keep on being discovered.

Sometimes, that’s something really mundane – like Marmite price-hikes – or it’s something surprisingly big – like Gibraltar. Equally, we still find that things we thought were clear, are not: WTO schedules springs to mind as a recent example or a thing that was originally seen as very easy, then very complex and now a bit complex.

What we need is a nice big list of all the things that need to be considered in Brexit.

Of course, such a list is not an easy task to undertake, for several reasons.

Firstly, there is an issue of determining what is an impact of Brexit and what is an impact of something else. Probably one has to differentiate between first- and second-order effects.

First-order effects would be those that are directly and unambiguously the result of leaving the EU. Examples here would be any part of public policy where legislation is at the EU-level (agriculture, for example), or where there is a reliance on EU principles (e.g. free movement across the Irish-Northern Irish border).

Second-order effects occur where the first-order effects change related situations. The Marmite thing is a handy example: the shift in the exchange rate following the referendum has led to higher import prices, which causes price inflation for a variety of goods and, ultimately, impacts on consumer spending and confidence, as well as patterns of industrial production. Kind-of Brexit-y, but also clearly informed by other factors of economic activity.

If the first-order effects are hard enough to pin down, then the second-order stuff is harder still. At some point, everything is Brexit.

The second big issue is that effects don’t just land on the UK government. Clearly there are effects on other EU member states, but also on British society, in ways that are beyond the control of Whitehall or Westminster. To pick a non-random example, the changes in public attitudes towards immigrants since the referendum is something that many EU nationals have noted, but the extent to which the government is willing or able to articulate a reaffirmation of the value of immigrants in society is highly debatable.

Likewise, that Brexit will have major repercussions on Ireland is seemingly beyond the scope of London’s direct concerns, even as there is a realisation that it does have a direct impact on the conduct of Article 50 negotiations.

Finally, to list is to prioritise and the British government appears congenitally unwilling to express anything prior to Article 50 notification that might denote a set of priorities. The White Paper is a list of things that strike Number 10 as important parts of Britain’s future, rather than a comprehensive list of what needs to be dealt with.

Of course, there are lists out there.

The UK government did conduct its Review of the Balance of Competences under the coalition government, completing in 2014. This sought to understand where and how the EU impacted on areas of public policy. Ultimately, that concluded that things were generally pretty good and the balance generally appropriate. However, the Review was driven by this notion of balance, rather than impact, so its utility as a checklist is limited.

The Commission has also worked through its list of points to discuss under Article 50, but this too is limited – by necessity – to matters of EU acquis, which is not as all-encompassing as one might think.

All of this matters for very obvious reasons.

As we all know, Article 50 negotiations are limited to two years, so discovering another pile of things to discuss isn’t a good way to reach an agreement within that timeframe. For a British government that hasn’t yet demonstrated that it is in control of the issues, further surprises cannot help its image and standing.

Moreover, once negotiations begin, the introduction of new elements is likely to make matters more difficult to resolve. Even on a minimal Article 50 package, there are a lot of elements, each pulling in different directions, resulting in what is likely to be a fairly small win-set. Structurally, there needs to be good sight of all the elements from the beginning if that win-set is to be realised.

Brexit is important. It matters in a way that not many other public policy decisions have mattered. To then find that we don’t even have a good sense of the range of issues that Brexit – even in the narrow sense of Article 50 negotiations – might cover should be something of concern to us all, whatever our political standpoint. Public policy works best when it is informed and considered, not when it is being made on the run.

As the clock ticks down to notification, the opportunity to get a firm footing grows ever smaller.

The post Issue discovery and Brexit: How will we know what all the points of impact might be? appeared first on Ideas on Europe.

La Russie a déployé des missiles de croisière visant l'Europe occidentale, ce qui constitue une violation du traité de 1987 sur les Forces nucléaires intermédiaire, a déclaré un général américain le 8 mars.

Barcelone interdira aux voitures vieilles de plus de 20 ans de circuler pendant les jours de semaine afin de réduire les émissions de CO2 de 30 % en 15 ans. Un article de notre partenaire, The Guardian.

Piringer
SERV
Member States may reserve to notaries the power to authenticate signatures appended to the documents necessary for the creation or transfer of rights to real property

Piringer
SERV
Les États membres peuvent réserver aux notaires la faculté d’authentifier les signatures apposées sur les documents nécessaires à la création ou au transfert de droits réels immobiliers