Crimes de guerre au Kosovo : le « Groupe de la Drenica » en liberté conditionnelle
Crimes de guerre au Kosovo : quand l'accusé Lushtaku prend la poudre d'escampette sous le nez d'Eulex
Crimes de guerre au Kosovo : des milliers de manifestants contre l'arrestation d'anciens de l'UÇK
Kosovo : un tribunal spécial pour juger les crimes de guerre de l'UÇK
Crimes de guerre au Kosovo : un tribunal à contre-coeur
Crimes de guerre au Kosovo : Fatmir Limaj acquitté « faute de preuves »
Kosovo : 54 années de prison pour les anciens tueurs du SHIK au procès « Bllaca 2 »
Kosovo : Fatmir Litmaj va retourner devant la justice pour les crimes de Kleçka
Crimes de guerre et protection des témoins au Kosovo : « Eulex m'a tuer »
Kosovo : dans l'horreur des camps de l'UÇK
Kosovo : Eulex, les réseaux de l'ombre de l'UÇK et les barbouzes françaises
Crimes de guerre au Kosovo : le « Groupe de la Drenica » en liberté conditionnelle
Crimes de guerre au Kosovo : quand l'accusé Lushtaku prend la poudre d'escampette sous le nez d'Eulex
Crimes de guerre au Kosovo : des milliers de manifestants contre l'arrestation d'anciens de l'UÇK
Kosovo : un tribunal spécial pour juger les crimes de guerre de l'UÇK
Crimes de guerre au Kosovo : un tribunal à contre-coeur
Crimes de guerre au Kosovo : Fatmir Limaj acquitté « faute de preuves »
Kosovo : 54 années de prison pour les anciens tueurs du SHIK au procès « Bllaca 2 »
Kosovo : Fatmir Litmaj va retourner devant la justice pour les crimes de Kleçka
Crimes de guerre et protection des témoins au Kosovo : « Eulex m'a tuer »
Kosovo : dans l'horreur des camps de l'UÇK
Kosovo : Eulex, les réseaux de l'ombre de l'UÇK et les barbouzes françaises
Les tentatives franco-allemandes d’obtenir des changements au sein de la zone euro sans modifier le traité menacent la mise en place des réformes de l’Union voulues par le Premier ministre britannique David Cameron.
Le refus du Kremlin de laisser entrer le député allemand Karl-Georg Wellmann sur son territoire met à nouveau à mal les relations déjà tendues entre Berlin et Moscou, poussant ainsi le vice-président du Bundestag à reporter sa visite en Russie. Un article d'EurActiv Allemagne.
La reine Elizabeth a présenté aujourd’hui (27 mai) les propositions de loi qu’enregistrera le nouveau gouvernement britannique. Comme prévu, le référendum sur l’appartenance du pays à l’Union européenne figure sur la liste. David Cameron semble cependant avoir fait marche arrière quant à l’annulation de la loi européenne sur les droits de l’Homme.
La ratification de la convention Schengen par la Bulgarie et la Roumanie aurait dû se dérouler au 1er janvier 2014, mais est actuellement prévue pour 2017. Point sur la situation.
Méretes, feltételezhetően bizánci hajóra bukkantak a Fekete-tengerben egy mélységi kutatással foglalkozó orosz búvárklub tagjai. Roman Dunajev, a Rosztov-Dive nevű klub vezetője a Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilapnak elmondta, hogy Szevasztopol térségében, 86 méteres mélységben találták meg a mintegy 125 méter hosszú hajót. Nem árulta el az értékes lelet pontos helyét, hogy az illegális kincsvadászok ne bukkanhassanak rá.
Az orosz kutatóbúvárok vezetője annyit azonban elmondott, hogy a feltételezésük szerint bizánci hajón több száz amforát és egyéb tárgyakat szállítottak, amelyekkel annak idején a görög városállamok kereskedtek. A Rosszijszkaja Gazeta az alább látható videofelvételt is közzétette, amelyen jól láthatóak a tenger mélyén fekvő amforák is.
A hajót vastag iszapréteg borítja, ezért is maradhatott meg eredeti állapotában. Egyes szakértők úgy vélik, hogy bizánciak építhették, mások szerint a Krím félszigeten az időszámítás előtti 2300-tól létező Boszporoszi Királyság területén készült. Azt se zárják ki, hogy a Nagy Sándor makedón uralkodó halálát követően létrejött Szeleukida Birodalomban építették a most fellelt hajót.
Viktor Lebegyinszkij történész szerint a 10-11. században készült tengeri közlekedési eszköz különleges, mert korának legnagyobb eddig fellelt példánya. Feltételezhetően egy másik hajóval ütközhetett, és emiatt süllyedt el. A régészek a kutatóbúvárok segítségével azt is meg szeretnék állapítani, hogy a másik hajó is ott fekszik-e a Fekete-tenger mélyén és hogy mikor történhetett az ütközés. A régészeti leletnek köszönhetően a szakemberek jobban megismerhetik az ókori kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szervezését a Fekete-tenger régiójában, valamint a bizánci kereskedelmi hajózás működését.
Roman Dunajev azt reméli, hogy új fejezetet nyithatnak meg a Fekete-tenger északi részének történelmében. Június elején az orosz védelmi minisztérium és az orosz Földrajzi Társaság közös expedíciója is csatlakozik a kutatásokhoz. A Rosztov-Dive nevű búvárklubot 2002-ben hozták létre a második világháborúban elpusztult hajók felkutatására. A szervezet 2006 óta a Krímben is aktív kutatást végez – írta a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylap.
Szerinte nagyobb összeget kellene folyósítani, akár 164 vagy 328 lejt is a rászoruló családok gyermekeinek, és nem kellett volna megduplázni a mostani 42 lejt az olyan családok esetében, akik nem szorulnak rá erre a pénzre. A kormányfő azt mondta, egy szegény család részére a 82 lej igen kevés, egy jómódú családban viszont a gyermekpénz nem számít fontos jövedelemnek. A gyermekpénz megkétszerezéséről múlt szerdán döntött a parlament. Victor Ponta akkor közölte, hogy a szociáldemokraták támogatták a liberálisok erre vonatkozó javaslatát, de megjegyezte, hogy a kezdeményezők nem nevesítették az erőforrásokat, amelyekből az évi 1,8 milliárd lejre becsült költségtételt fedeznék, ennyibe kerül ugyanis évente a gyermekpénz megduplázása. A gyermekpénz növelésére vonatkozó törvényt várhatóan június elsején hirdeti ki az államfő.
Les ministres des Affaires étrangères de l'UE ne sont pas parvenus à fixer une date limite pour l'application de l'objectif deconsacrer 0,7 % de leur RNB à l'aide au développement.
A tegnap közzétett brüsszeli tervezet alapján a következő 2 évben az EU tagállamai között 40 ezer menekültet kellene szétosztani, akik Szíriából és Eritreából érkeztek Olaszországba és Görögországba. A dokumentum alapján Románia 1023 menekültet fogadna be Olaszországból és további 682 menekültet Görögországból. Az EB emellett azt is javasolja, hogy a tagállamok fogadjanak be további 20 ezer menekültet, akik jelenleg Európán kívüli államokban élnek, de nemzetközi segítségre szorulnak. Ebből a csoportból Romániának 657 személyt kellene ellátnia. Az Európai Bizottság tervezetében az is szerepel, hogy a befogadó államok minden menekült után 6 000 eurót fognak kapni uniós forrásokból. A tervben résztvevő államoknak 50 millió eurós keretet hoztak létre erre a célra.
Victor Ponta miniszterelnök tegnap egy prishtinai székhelyű szerb televíziónak azt nyilatkozta, hogy Románia 2008-ban úgy döntött, hogy nem ismeri el az új államot, azóta viszont sok minden változott, és az ország újra fogja gondolni az álláspontját ebben a kérdésben. A miniszterelnök hozzátette, az egyik ok amiért Románia is változtatna korábbi álláspontján az az, hogy Koszóvó és Szerbia sikeres párbeszédet folytat. Koszóvó 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét Szerbiától. A szerbek elutasították ezt az elszakadást, mivel úgy értékelték, hogy a tartomány ezzel megsértette Szerbia területi integritását. Koszovót, mint új államot időközben a legtöbb európai ország elismerte. Ez alól csak 5 állam képez kivételt, köztük van Románia is.
A kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint az új állami ügynökség az igazságügyi minisztérium alárendeltségében működne, és a feladata az lenne, hogy hatékonyabbá tegye a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzását, és az államnak okozott károk megtérítését. Az MTI tudósítása szerint az állami ügynökség a 15 ezer eurónál nagyobb értékű vagyontárgyak raktározásával, illetve értékesítésével foglalkozik majd, emellett felügyeli a vádlottak zárolt számláit, és nyomon követi a kiszabott pénzbeli büntetések behajtását. Laura Codruta Kövesi, a DNA főügyésze korábban többször is hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás csak akkor lehet igazán eredményes a korrupció elleni harcban, ha az elítélteket nemcsak börtönnel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont is. A DNA februári éves értekezletén elhangzott: ha be tudnák hajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését.
A helyi rendőrség közleménye szerint reggel 8 és délelőtt 10 óra között korlátozzák a forgalmat a Győzelem téren. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem katonaorvosi szak a 25 éves fennállását ünnepli, ez alkalomból tartanak megemlékezést a főtéren. A rendezvényen részt vesz Mircea Dușă védelmi miniszter is.
Kárpátaljai napok kezdődtek szerdán este a brüsszeli Balassi Intézetben.
Az intézetben “Kárpátalja kincsei” címmel kárpátaljai művészek műveiből nyílt kiállítás, s beregi szőttesek is megtekinthetők. A megnyitón a 2006-ban alakult Kokas Banda lépett fel népzenei és néptáncelőadással. Csütörtök este “Koszorú” címmel verses, zenés összeállítás nyújt betekintést Kárpátalja előadóművészetébe.
Bocskor Andrea, a Fidesz-KNDP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője a megnyitón elmondta: a cél a térség bemutatása. Kiemelte, hogy a nemzeti identitás mellett nagyon fontosak a hagyományok. A politikus felidézte, hogy a kárpátaljai magyarok a múlt században öt államban éltek, pedig sosem hagyták el szülőföldjüket. Bocskor Andrea emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában a magyarság ma is egy háborús konfliktus árnyékában és gazdasági nehézségek közepette kénytelen élni.
Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete említést tett arról, hogy a honfoglaláskor a magyarok Kárpátalján át érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy a térség sok közismert embert adott a világnak, többek között Munkácsy Mihályt.
“Láthatják, hogy a hagyomány és a tehetség tovább él” – hangoztatta a nagykövet, aki szintén emlékeztetett Ukrajna nehézségeire, majd kijelentette: “a magyar kormány Ukrajna mellett áll, és fontos számára a kárpátaljai magyarok biztonsága és boldogulása”.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és az ukrán parlament képviselője rámutatott, hogy ő maga a Szovjetunióban, édesapja Csehszlovákiában, nagyapja pedig az Osztrák-Magyar Monarchiában jött a világra.
“Soha nem mozdultak ki Kárpátaljáról. Ilyen volt a mi huszadik századunk” – hangsúlyozta Brenzovics, aki szerint a kárpátaljai magyarság s a térség teljes lakossága történelmének egyik legnagyobb válságát éli át, amely jövőjét és létét is veszélyezteti.
“Mi szeretnénk megmaradni magyarnak Kárpátalján, mint magyar közösség, amely őrzi, fejleszti kultúráját” – tette világossá a KMKSZ vezetője. Brenzovics László egyúttal reményének adott hangot, hogy az ukrajnai konfliktus véget ér, béke lesz, és létrejön egy olyan európai állam, amelyben a kárpátaljai magyarság jogait tiszteletben tartják, a közösség megmaradhat és fejlődhet.
A megnyitót követően az MTI-nek adott nyilatkozatban Brenzovics László arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusra fegyveres megoldás nem születhet, békére kell törekedni, ami mindig kompromisszumot jelent. A kárpátaljai magyar politikus elmondta: “nincs más út”, mint a minszki megállapodások végrehajtása. Brenzovics egyúttal úgy vélte, van esély arra, hogy a kárpátaljai magyarság jól járjon Ukrajna közigazgatásának átalakításával, mert a törvény szerint az etnikai, történelmi szempontokat is figyelembe kell venni.