Feed aggregator

Obwohl die Schockwellen, die von der Entscheidung in Großbritannien ausgingen, noch nicht verebbt sind, gab es bereits eine nächste Überraschung: Der…

Reppülő, lérak, EW egy képen. Mi kell még?

Zord

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) június 30-án a Tanács nevében megerősítette az Európai Parlamenttel azon irányelvvel kapcsolatban született megállapodást, amely a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt, illetve európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek költségmentességhez való jogáról szól.

A leendő irányelv minimumszabályokat határoz meg a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottaknak és vádlottaknak, valamint más személyeknek a büntetőeljárásokban való költségmentességhez fűződő jogára vonatkozóan. Költségmentességet biztosít továbbá az európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek számára azt követően, hogy a körözött személyt letartóztatták a végrehajtó államban.

Ard van der Steur miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülök, hogy még az elnökségünk ideje alatt politikai megállapodás született. Köszönöm a parlamenti előadónak, Dennis De Jongnak a kiváló együttműködést, amely a kompromisszum megszületéséhez vezetett. Az irányelv elő fogja mozdítani a bizalmat a tagállamok között, és meggyőződésem szerint ez a bizalom a büntetőügyekben folytatott európai együttműködés javulását fogja eredményezni.”

A két intézmény a polgárok jogainak erősítése és a szöveg világosabbá tétele érdekében bizonyos pontokon módosította a Bizottság javaslatát, különösen az alábbiakat illetően:

• az irányelv hatálya, amely az eredeti javaslattal szemben immár nem csupán az ideiglenes, hanem a rendes költségmentességhez való jogra is kiterjed. A rendes költségmentesség azt jelenti, hogy az érintett személy az irányelvben meghatározott feltételek mellett a büntető igazságszolgáltatás valamennyi szakaszában támogatásban részesül, míg az ideiglenes költségmentességhez való jog csak a büntetőeljárás kezdeti, a költségmentességről való végleges döntéshozatalt megelőző időszakára terjedt volna ki;
• az anyagi helyzet vizsgálatának és a megalapozottság vizsgálatának a bevezetése, amely vizsgálatok alapján meghatározható, hogy az adott személy jogosult-e költségmentességre vagy sem. Az anyagi helyzet vizsgálata annak értékelését jelenti, hogy az érintett személy ténylegesen híján van-e a jogi segítségnyújtás költségeinek megfizetéséhez szükséges forrásoknak, a megalapozottsági vizsgálat pedig azt hivatott felmérni, hogy az adott ügy körülményeit tekintve a költségmentesség az igazságtételt szolgálná-e.

A jóváhagyott szöveg most a jogász-nyelvészekhez kerül ellenőrzésre, amelyet követően a Tanács és a Parlament ez év vége felé végleg elfogadja az irányelvet.

Az irányelv 30 hónapos átültetési határidőről rendelkezik.

Az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelvben, Dánia pedig eleve nem vesz részt a bel- és igazságügyi jogszabályokban.

Az eljárási jogokról szóló ütemterv

A szóban forgó irányelv az utolsó olyan jogszabály, amelyet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott személyek eljárási jogainak megerősítéséről szóló, a Tanács által 2009 novemberében elfogadott ütemterv irányoz elő.

Az ütemterv célja annak biztosítása volt, hogy a valamely tagállamban büntetőeljárás alá vont személyek Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos minimális eljárási jogokkal. Ez az Európai Unióban működő igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat is fokozná, és ezáltal előmozdítaná az olyan eszközök alkalmazását, mint például az európai elfogatóparancs.

Az ütemterv alapján már sor került az alábbi öt egyéb intézkedés elfogadására:

• a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (2010/64/EU irányelv);
• a tájékoztatáshoz való jog (2012/13/EU irányelv);
• az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog (2013/48/EU irányelv);
• az ártatlanság vélelme ((EU) 2016/343 irányelv); és
• a gyermekekre vonatkozó speciális biztosítékok ((EU) 2016/800 irányelv).

 

Am 30. Juni hat der Ausschuss der Ständigen Vertreter (AStV) im Namen des Rates die Einigung mit dem Europäischen Parlament über die Richtlinie über das Recht auf Prozesskostenhilfe bestätigt, die Bürgern gewährt werden soll, die einer Straftat verdächtigt oder beschuldigt werden oder gegen die ein Europäischer Haftbefehl erlassen wurde.

Die vorgeschlagene Richtlinie enthält Mindestvorschriften für das Recht auf Prozesskostenhilfe für Verdächtige oder Beschuldigte in Strafverfahren, denen die Freiheit entzogen wurde, sowie in bestimmten anderen Fällen. Zudem gewährleistet sie, dass in Verfahren zur Vollstreckung eines Europäischen Haftbefehls bei der Festnahme der gesuchten Person im Vollstreckungsstaat Prozesskostenhilfe bewilligt wird.

Minister van der Steur vom niederländischen Vorsitz äußerte sich folgendermaßen: "Ich bin sehr erfreut, dass unter unserem Vorsitz eine politische Einigung erzielt worden ist. Darüber hinaus möchte ich dem Berichterstatter, Herrn De Jong, für die hervorragende Zusammenarbeit danken, die entscheidend dazu beigetragen hat, diesen Kompromiss zu erreichen. Die Richtlinie wird zum gegenseitigen Vertrauen zwischen den Mitgliedstaaten beitragen. Und ich bin fest davon überzeugt, dass dieses Vertrauen wiederum zu einer Verbesserung der europäischen Zusammenarbeit in Strafsachen führen wird."

Die beiden Institutionen einigten sich auf bestimmte Änderungen am Kommissionsvorschlag, um die Rechte der Bürger zu stärken und den Text zu präzisieren, insbesondere in Bezug auf

• den Anwendungsbereich der Richtlinie, der ausgeweitet wurde und nun ein Recht auf gewöhnliche Prozesskostenhilfe und nicht nur auf vorläufige Prozesskostenhilfe umfasst. Die gewöhnliche Prozesskostenhilfe umfasst alle Phasen des Strafverfahrens unter den in der Richtlinie festgelegten Bedingungen, während das Recht auf vorläufige Prozesskostenhilfe nur für den Beginn des Strafverfahrens – vor einer endgültigen Entscheidung über die Prozesskostenhilfe – gelten sollte;
• die Aufnahme einer Bedürftigkeitsprüfung und einer Prüfung der Begründetheit, anhand derer der Anspruch einer Person auf Prozesskostenhilfe geprüft werden kann. Mit der "Bedürftigkeitsprüfung" soll festgestellt werden, ob der betreffenden Person tatsächlich die Mittel fehlen, einen Rechtsbeistand zu bezahlen, während die "Begründetheitsprüfung" der Klärung der Frage dient, ob die Gewährung von Prozesskostenhilfe angesichts der jeweiligen Umstände im Interesse der Rechtspflege liegt.

Der vereinbarte Text wird nun von den Rechts- und Sprachsachverständigen überarbeitet, bevor er Ende des Jahres vom Rat und vom Europäischen Parlament endgültig angenommen wird.

In der Richtlinie ist eine Umsetzungsfrist von 30 Monaten vorgesehen.

Das Vereinigte Königreich und Irland haben sich gegen ein "Opt-in" entschieden; für Dänemark gilt bei Rechtsvorschriften im Bereich Justiz und Inneres grundsätzlich ein "Opt-out".

Fahrplan zu den Verfahrensrechten

Diese Richtlinie ist der letzte Rechtsakt im Rahmen des Fahrplans zur Stärkung der Verfahrensrechte von Verdächtigen oder Beschuldigten in Strafverfahren, den der Rat im November 2009 angenommen hat.

Ziel des Fahrplans war es, zu gewährleisten, dass jedem Bürger, der in einem Mitgliedstaat in ein Strafverfahren involviert ist, überall in der EU bestimmte Mindestverfahrensrechte zugestanden werden. Dies sollte auch das gegenseitige Vertrauen zwischen europäischen Justizbehörden stärken und ihnen die Anwendung von Instrumenten wie dem Europäischen Haftbefehl erleichtern.

Fünf weitere Maßnahmen sind auf Grundlage des Fahrplans bereits verabschiedet worden:

• das Recht auf Dolmetschleistungen und Übersetzungen (Richtlinie 2010/64);
• das Recht auf Belehrung (Richtlinie 2012/13);
• das Recht auf Zugang zu einem Rechtsbeistand (Richtlinie 2013/48);
• die Unschuldsvermutung (Richtlinie 2016/343); und
• spezielle Garantien für Kinder (Richtlinie (EU) 2016/800).

 

A Törökország csatlakozását tárgyaló konferencia tizenkettedik miniszteri szintű megbeszélésére a mai napon került sor Brüsszelben. Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa holland elnökségének nevében Bert Koenders holland külügyminiszter vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A török küldöttség élén Ömer Çelik európai uniós ügyekért felelős miniszter és főtárgyaló állt, akit Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter és Naci Ağbal pénzügyminiszter kísért.

A konferenciával kezdetét vette a „Pénzügyi és költségvetési rendelkezések” című 33. fejezettel kapcsolatos tárgyalássorozat. Ez a fejezet az uniós költségvetés finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokra (a továbbiakban: saját források) vonatkozó szabályokat tartalmazza. A saját források összetétele a következő: javarészt a vámokat, mezőgazdasági vámokat és cukorilletékeket magukban foglaló úgynevezett tradicionális saját források, amelyeket az Unió nevében a tagállamok szednek be; egy további, héa-alapú forrás; végül pedig az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló forrás. A tagállamoknak rendelkezniük kell a saját források helyes kiszámításának, beszedésének, befizetésének és ellenőrzésének megfelelő koordinációjához és biztosításához elégséges közigazgatási kapacitással. Az e területre vonatkozó uniós vívmányok közvetlenül alkalmazandók, így azokat nem kell átültetni a nemzeti jogba.

A konferencia során az Unió képviselői részvétüket és együttérzésüket fejezték ki Törökország felé a keddi isztambuli terrortámadás miatt, és megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelmet. Ismét hangsúlyozták továbbá az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok jelentőségét, rámutatva a több fontos közös érdekű területen – így a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energia, a gazdasági ügyek és a kereskedelem terén – folytatott szoros együttműködésre. Az uniós és a törökországi vezetők 2015. november 29-i találkozójának eredményével, valamint a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozattal összhangban az Unió képviselői üdvözölték a csatlakozási folyamat új lendületét, és megerősítették, hogy támogatni kívánják Törökország reformintézkedéseit. E tekintetben újólag hangsúlyozták, hogy e reformintézkedéseket mielőbb meg kell valósítani, különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területén. Az uniós küldöttség továbbá emlékeztetett arra, hogy Törökországnak módjában áll felgyorsítania a tárgyalások ütemét, nevezetesen azzal, ha előrelépést ér el a tárgyalási kritériumok teljesítésében, teljesíti a tárgyalási keretben meghatározott követelményeket, valamint tiszteletben tartja az EU-val szembeni szerződéses kötelezettségeit.

A csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-i kezdete óta tizenhat fejezetet nyitottak meg, amelyek közül egyet ideiglenesen lezártak.

A 33. fejezet (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) megnyitása

E fejezet tekintetében az Unió alaposan megvizsgálta Törökország felkészültségének általános állapotát. Figyelembe véve Törökország felkészültségének jelenlegi állapotát, továbbá a 2006. december 11-i, a 2014. december 16-i, a 2016. március 18-i és egyéb releváns tanácsi következtetésekkel, valamint az Európai Tanács által jóváhagyott tárgyalási kerettel összhangban – azzal a feltétellel, hogy Törökország további eredményeket ér el a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről szóló 33. fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányok tekintetében a jogszabályi összehangolás és a végrehajtás terén – az EU képviselői közölték, hogy e fejezet ideiglenes lezárására csak akkor kerülhet sor, ha egyrészt megállapodás születik Törökországnak az uniós költségvetéssel kapcsolatos, pénzügyi ellentételezést és támogatást is tartalmazó átmeneti pénzügyi korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelme tekintetében, másrészt pedig Törökország teljesíti a zárókritériumokkal kapcsolatos főbb elvárásokat, ideértve az alábbiak megvalósulását:

• Törökország valamennyi tagállammal szemben teljesítette a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit.
• Törökország megerősíti közigazgatási kapacitását és koordinációs struktúráját, és e célból cselekvési tervet fogad el az eljárási szabályok megfelelő előkészítésére és bevezetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a csatlakozástól kezdődően, az uniós vívmányokkal összhangban képes legyen a saját források helyes kiszámítására, előrejelzésére, a saját forrásokkal való elszámolásra, azok beszedésére, befizetésére, ellenőrzésére, valamint az EU számára az ezekkel kapcsolatos jelentéstételre.

Az EU képviselői hangsúlyozták továbbá, hogy külön figyelmet fognak szentelni az uniós álláspontban szereplő valamennyi kérdés nyomon követésére annak érdekében, hogy meggyőződjenek Törökországnak a saját források helyes kiszámításához, előrejelzéséhez, beszedéséhez, befizetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a saját forrásokkal kapcsolatos szabályok végrehajtására vonatkozóan az EU számára történő jelentéstételhez szükséges közigazgatási kapacitásáról.

Die zwölfte Tagung der Beitrittskonferenz auf Ministerebene mit der Türkei hat am heutigen Tag in Brüssel stattgefunden. Die Delegation der Europäischen Union wurde von Bert Koenders, Minister für auswärtige Angelegenheiten der Niederlande, im Namen des niederländischen Vorsitzes des Rates der Europäischen Union geleitet. Für die Europäische Kommission nahm Johannes Hahn, Kommissionsmitglied für die Europäische Nachbarschaftspolitik und Erweiterungsverhandlungen, an der Tagung teil. Die türkische Delegation stand unter der Leitung von Ömer Çelik, Minister für EU-Angelegenheiten und Chefunterhändler, der von Mevlüt Çavuşoğlu, Minister für auswärtige Angelegenheiten, und Naci Ağbal, Minister der Finanzen, begleitet wurde.

Die Konferenz hat die Verhandlungen über Kapitel 33 eröffnet – Finanz- und Haushaltsvorschriften. Dieses Kapitel umfasst die Bestimmungen über die zur Finanzierung des EU-Haushalts erforderlichen Finanzmittel ("Eigenmittel"). Diese Mittel setzen sich hauptsächlich aus den sogenannten traditionellen Eigenmitteln aus Zöllen, Agrarabschöpfungen und Zuckerabgaben zusammen, die von den Mitgliedstaaten im Namen der EU erhoben werden, ferner den auf der Mehrwertsteuer basierenden Eigenmitteln und schließlich den auf dem Bruttonationaleinkommen der einzelnen Mitgliedstaaten basierenden Eigenmitteln. Die Mitgliedstaaten müssen im Hinblick auf die angemessene Koordinierung und korrekte Berechnung, Erhebung, Zahlung und Kontrolle der Eigenmittel über geeignete Verwaltungskapazitäten verfügen. Der Besitzstand in diesem Bereich ist unmittelbar bindend und muss nicht in nationales Recht umgesetzt werden.

Während der Konferenz hat die EU der Türkei gegenüber ihre Anteilnahme nach dem Terroranschlag in Istanbul vom vergangenen Dienstag zum Ausdruck gebracht und ihre Solidarität mit dem Land bekundet sowie ihre Zusage bekräftigt, die Bekämpfung des Terrorismus zu unterstützen. Ferner hat die Europäische Union erneut betont, welch große Bedeutung sie engen Beziehungen zwischen der EU und der Türkei beimisst, und hat auf die enge Zusammenarbeit in einer Reihe wichtiger Bereiche von gemeinsamem Interesse wie Migration, Terrorismusbekämpfung, Energie, Wirtschaft und Handel hingewiesen. Im Einklang mit den Ergebnissen der Tagung der Staats- und Regierungschefs der EU und der Türkei vom 29. November 2015 und der Erklärung EU-Türkei vom 18. März 2016 hat die EU die Neubelebung des Beitrittsprozesses begrüßt und ihre Bereitschaft zur Unterstützung der Türkei bei ihren Reformbemühungen bekräftigt. In diesem Zusammenhang hat die EU erneut auf die Notwendigkeit rascher Reformen, insbesondere in den Bereichen Rechtsstaatlichkeit und Grundrechte, hingewiesen. Darüber hinaus hat die EU daran erinnert, dass die Türkei das Tempo der Verhandlungen beschleunigen kann, indem sie Fortschritte bei der Erfüllung der Benchmarks erzielt, die Anforderungen des Verhandlungsrahmens erfüllt und ihre vertraglichen Verpflichtungen gegenüber der EU einhält.

Seit Beginn der Beitrittsverhandlungen am 3. Oktober 2005 sind sechzehn Kapitel eröffnet worden, von denen eines vorläufig geschlossen worden ist.

Eröffnung des Kapitels 33 – Finanz- und Haushaltsvorschriften

Für dieses Kapitel hat die EU den allgemeinen Stand der Vorbereitung der Türkei eingehend geprüft. Angesichts des derzeitigen Stands der Vorbereitungen der Türkei stellt die EU im Einklang mit den Schlussfolgerungen des Rates vom 11. Dezember 2006, 16. Dezember 2014 und 18. März 2016 sowie mit anderen einschlägigen Schlussfolgerungen des Rates und dem vom Europäischen Rat bestätigten Verhandlungsrahmen – auch im Einvernehmen darüber, dass die Türkei bei der Angleichung an den Besitzstand und bei dessen Umsetzung weitere Fortschritte erzielt – fest, dass dieses Kapitel nur dann vorläufig geschlossen werden kann, wenn eine Einigung über den Antrag der Türkei auf "vorübergehende finanzielle Korrekturmaßnahmen, einschließlich Ausgleichs- und Unterstützungsleistungen" hinsichtlich des EU-Haushalts erzielt worden ist und die Türkei die wesentlichen Voraussetzungen im Zusammenhang mit den Kriterien für die Schließung dieses Kapitels erfüllt hat, wozu Folgendes gehört:

• Die Türkei ist ihren Verpflichtungen, das Zusatzprotokoll zum Assoziierungsabkommen gegenüber allen Mitgliedstaaten vollständig und ohne Diskriminierungen umzusetzen, nachgekommen.
• Die Türkei stockt ihre Verwaltungskapazität und ihre Koordinierungsstruktur auf und nimmt zu diesem Zweck einen Aktionsplan an, damit in ausreichendem Maße Verfahrensregeln erarbeitet und eingeführt werden, um sicherzustellen, dass das Land ab dem Zeitpunkt des Beitritts in der Lage sein wird, im Einklang mit dem Besitzstand die korrekte Berechnung, Prognose, Verbuchung, Erhebung, Zahlung, Kontrolle und Berichterstattung an die EU bezüglich der Eigenmittel durchzuführen.

Die EU hat ferner betont, dass sie allen in ihrem Standpunkt genannten spezifischen Fragen besondere Aufmerksamkeit schenken wird, damit die Verwaltungskapazität der Türkei zur Durchführung der korrekten Berechnung, Prognose, Erhebung, Zahlung und Kontrolle der Eigenmittel und zur Berichterstattung an die EU über die Umsetzung der Vorschriften für die Eigenmittel sichergestellt ist.

A Tanács 2016. július 1-jén 2017. január 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat.

A szankciókat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezették be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra. A pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányuló szankciók 2014 szeptemberében további intézkedésekkel egészültek ki.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.

Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. A minszki megállapodások végrehajtásának újabb értékelését követően a Tanács úgy határozott, hogy további hat hónappal – azaz 2017. január 31-ig – meghosszabbítja a szóban forgó szankciókat.

A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:

• korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást 5, többségében állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, valamint azoknak az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, többségi állami tulajdonú leányvállalatai esetében, illetve 3 jelentős orosz energiacég és 3 orosz védelmi vállalat vonatkozásában
• fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelnek el
• megtiltják a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét
• korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz

E gazdasági szankciókon túl az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

• célzott egyedi korlátozó intézkedéseket, nevezetesen vízumtilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását. Jelenleg 146 személy és 37 szervezet ellen van érvényben ilyen szankció 2016. szeptember 15-ig
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben

A Tanács írásbeli eljárás útján, egyhangúlag fogadta el a határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.

Der Rat hat am 1. Juli 2016 die auf bestimmte Sektoren der russischen Wirtschaft abzielenden Wirtschaftssanktionen bis zum 31. Januar 2017 verlängert.

Diese Maßnahmen wurden am 31. Juli 2014 angesichts der Handlungen Russlands, die die Lage in der Ukraine destabilisieren, für einen anfänglichen Zeitraum von einem Jahr eingeführt. Die Sanktionen wurden im September 2014 verschärft. Sie zielen auf den Finanz-, Energie- und Verteidigungssektor sowie auf den Bereich der Güter mit doppeltem Verwendungszweck ab.

Am 19. März 2015 hat der Europäische Rat vereinbart, die Geltungsdauer der Sanktionen an die vollständige Umsetzung der Minsker Vereinbarungen zu knüpfen, für die eine Frist bis zum 31. Dezember 2015 vorgesehen war.

Da diese Vereinbarungen am 31. Dezember 2015 noch nicht vollständig umgesetzt waren, verlängerte der Rat die Sanktionen bis zum 31. Juli 2016. Nach einer Bewertung der Fortschritte bei der Umsetzung der Minsker Vereinbarungen hat der Rat beschlossen, die Sanktionen um weitere sechs Monate, d.h. bis zum 31. Januar 2017 zu verlängern.

Mit den durch den Beschluss verlängerten Wirtschaftssanktionen wird insbesondere

• für fünf große mehrheitlich staatseigene russische Finanzinstitute und die mehrheitlich in ihrem Eigentum befindlichen Tochterunternehmen mit Sitz außerhalb der EU sowie für drei große russische Energieunternehmen und drei Rüstungsunternehmen der Zugang zu den Primär- und Sekundärkapitalmärkten der EU beschränkt;
• ein Aus- und Einfuhrverbot für Waffen verhängt;
• ein Verbot der Ausfuhr von Gütern mit doppeltem Verwendungszweck für militärische Zwecke oder an militärische Endnutzer in Russland verhängt;
• der Zugang Russlands zu bestimmten sensiblen Technologien und Dienstleistungen, die für die Erdölförderung und ‑exploration genutzt werden können, eingeschränkt.

Zusätzlich zu diesen Wirtschaftssanktionen hat die EU als Reaktion auf die Ukraine-Krise mehrere Maßnahmen erlassen, unter anderem

• individuelle restriktive Maßnahmen in Form eines Visumverbots und des Einfrierens von Vermögenswerten, die gezielt gegen 146 Personen und 37 Organisationen bis zum 15. September 2016 verhängt wurden;
• restriktive Maßnahmen als Reaktion auf die rechtswidrige Annexion der Krim und Sewastopols, die auf das Gebiet der Krim und Sewastopols beschränkt sind und derzeit bis zum 23. Juni 2017 gelten.

Der Beschluss wurde im schriftlichen Verfahren und – wie dies bei allen Beschlüssen zur Verlängerung restriktiver Maßnahmen der Fall ist – einstimmig angenommen.

Deux cents millions de femmes seraient excisées dans le monde d'après un rapport de l'Unicef publié en février. La pratique est répandue en Afrique, au Moyen-Orient et en Asie du Sud-Est. En France, on estime qu'entre 53 000 et 60 000 femmes ont subi une mutilation sexuelle.

Le général Bruno Le Ray a présenté aujourd'hui la maquette du défilé du 14 juillet. Les lecteurs de
Plus d'infos »

A Tanács 2016. június 24-én jóváhagyta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról szóló előző évi jelentést.

Dokumentumokhoz való hozzáférés tárgyában 2015 során 2784 alapkérelmet és 24 megerősítő kérelmet nyújtottak be a Tanácshoz, amelyek 12 102 dokumentum vizsgálatát tették szükségessé. Az alapkérelmi szakaszban 9277 dokumentumhoz biztosítottak teljes körű hozzáférést, 1094 dokumentumhoz pedig részleges hozzáférést adtak. 1073 dokumentum esetében a Tanács megtagadta a hozzáférést.

A jelentés tárgyidőszakában a Tanács 8670 jogalkotási dokumentumot
adott ki, amelyek közül 3115 már a kibocsátásakor nyilvános volt. Az 5555 fennmaradó, LIMITE minősítésű (közvetlenül nem elérhető) jogalkotási dokumentum közül kérelem alapján 4683 dokumentumot – azaz 84%-ot – tett nyilvánosan elérhetővé;

Az alapkérelmi szakaszban a hozzáférés elutasításának okaként elsősorban a Tanács döntéshozatali eljárásának védelmét (587 eset, 45%), illetve a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmét (244 eset, 19%) és a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét (47 eset, 4%) nevezték meg. Az esetek 28%-ában, azaz 362 esetben több kivétel együttes alkalmazása alapján tagadták meg a dokumentumokhoz való hozzáférést. A részleges hozzáférés indokaként leggyakrabban a személyes adatok védelmére hivatkoztak (317 eset, 29%).

Der Rat hat am 24. Juni 2016 seinen Bericht über die letztjährige Durchführung der Verordnung (EG) Nr. 1049/2001 über den Zugang der Öffentlichkeit zu Dokumenten gebilligt.

2015 gingen beim Rat 2784 Erstanträge auf Zugang zu Dokumenten und 24 Zweitanträge ein, wodurch 12102 Dokumente geprüft werden mussten. Bei den Erstanträgen wurde zu 9277 Dokumenten vollständiger Zugang und zu 1094 Dokumenten teilweiser Zugang gewährt. Bei 1073 Dokumenten wurde der Zugang verweigert.

In dem Berichtzeitraum erstellte der Rat 8670 legislative Dokumente
, von denen 3115 bei der Verteilung öffentlich zugänglich gemacht wurden. Von den übrigen 5555 als "LIMITE" eingestuften legislativen Dokumenten (die nicht direkt zugänglich sind) wurden 4683 auf Antrag veröffentlicht, was einer Freigabequote von 84 % entspricht.

Bei den Erstanträgen wurde die Verweigerung des Dokumentenzugangs in erster Linie mit dem Schutz des Entscheidungsprozesses des Rates (587 Dokumente, 45 %), des öffentlichen Interesses im Hinblick auf die internationalen Beziehungen (244 Dokumente, 19 %) und der öffentlichen Sicherheit (47 Dokumente, 4 %) begründet. In 28 % der Fälle (362 Dokumente) lag der Zugangsverweigerung eine Kombination aus mehreren Ausnahmeregelungen zugrunde. Als Begründung für einen teilweisen Zugang wurde der Schutz personenbezogener Daten am häufigsten angeführt (317 Dokumente, 29 %).

A dolgozók egészségének és biztonságának fejlesztésére 2 milliárd forintos keretösszeggel pályázati felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t szerdán.

Urbanization has become a central issue in global security, development, and governance. While rapid urbanization can offer higher standards of living and opportunities for millions of people, it can also come at a cost: cities that are unable to respond to the needs of their growing populations face rising violence, crime, and poverty. As a result, urban fragility has emerged as a key issue for national and municipal governments and for global and local security and development actors.

This report aims to highlight diverse sources of urban fragility and approaches to urban transformation, renewal, and resilience. Five authors explore the drivers of fragility in their cities and offer examples of policies and programs that can build resilience. The case studies are: (1) Bangkok, (2) Dhaka, (3) Mumbai, (4) Lagos, and (5) Medellín. These cases demonstrate that every city is fragile in different ways, but three common features emerge: socioeconomic and spatial segregation, rapid population growth, and suboptimal governance systems. The lessons emerging from these cases suggest four guiding principles for strengthening urban resilience:

• Adapt dynamic and scenario-based urban planning. This dynamic process can enable city planners to prepare urban systems to absorb future shocks.
• Optimize urban governance. Leaner government structures and clearer lines of authority and responsibility can improve engagement and coordination with multiple stakeholders.
• Add voices to decision making. Urban decision makers can learn from community-led initiatives and facilitate community participation—from planning to implementation.
• Focus on spatial segregation. Segregation remains a key factor of urban fragility, and inclusiveness is a policy principle central to urban resilience.

Download

Qui prendra la tête des Tories, les conservateurs britanniques, le 9 septembre prochain ? La bataille pour la succession de David Cameron a débuté officiellement ce jeudi, date limite du dépôt des candidatures. Et avec Boris Johnson désormais hors-course, c'est maintenant la ministre de l'Intérieur Theresa May qui fait figure de favori. Jugée consensuelle, elle pourrait bien prendre la tête du prochain gouvernement.

La DPSD surveille « une cinquantaine » de cas de radicalisation islamiste dans les armées.