Szlovénia felszerelést, fegyvereket és katonai kiképzőket küld Irakba, hogy segítse az arab ország fegyveres erőinek felkészítését az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban – döntött szerdán a ljubljanai kormány.
Andreja Katic szlovén védelmi miniszter a kormányülést követően elmondta: a szlovén hadsereg tizenöt katonai kiképzőt küld Erbíl városába, hogy kurd harcosokat készítsenek fel az IÁ elleni küzdelemre.
Ha minden a tervek szerint halad, hat kiképző az év második felében el is indulhat a térségbe – mondta, majd hozzátette: Ljubljana 260 ezer euró (valamivel több mint 80 millió forint) értékben fegyvert és felszerelést is küld a Közel-keletre.
Szlovénia, amely az Európai Unió és a NATO tagja, korábban soha nem vett részt a dzsihadista szervezet elleni harcokban.
Ma miniszteri látogatással megtámogatott alakulatbemutatkozást tartott a január 1-el életre hívott 2. KRE Szolnokon. Bár a különleges műveleti képesség (ki)alakításának forrását és mozgatóit ismerjük, és a vkf ezúttal sem hagyott kétséget az amerikai vonal követésének folytatásáról, a mai megfogalmazások lényegesen árnyaltabb képet festettek az átszervezésről, mint azt eddig (tavaly május óta) olvasni-hallani-sejteni lehetett. A két bázisalakulat (34. KMZ, 88. KVZ) "egyesülése", közös kezdeteik kihangsúlyozása, a hagyományok továbbélése - beleértve a hadrendi számokat, elnevezéseket és a karjelzéseket is - elfogadhatóbb jövőképet sejtetnek, ahogy az a bölcs döntés is, hogy eme kommunikációs nyitórendezvényre nem vették igénybe a Szabadság téri referatúra szőke PR-támogatását.Persze ne legyenek illúzióink, a Globális SO Hálózat nem légből kapott koncepció, ahogy az Egyesült Államok lankadatlan érdekérvényesítési törekvései sem azok, s továbbra sincs ingyen vacsora. Az igazság itt is az elérhető legjobb kompromisszum megtalálásában van, melynek minden egyes mozzanatnál figyelemmel kell lennie arra tényre, hogy szövetségi keretek ide, politikai elkötelezettségek oda, Magyarország nemzeti biztonsági perspektívája mindig is fundamentálisan el fog térni a tengerentúli nagyhatalométól.
Vegyes felállás, széles paletta. A2. KRE gyorsreagálású és különleges műveleti katonái az aktuális nemzeti hordozóeszköz egyik példánya mellett pózolnak.
A pk, Sándor Tamás ezredes kalauzolja a bemutatón a minisztert és a vkf-et.
A dinamikus program egy jellemző pillanata: gyorsköteles ereszkedés az egyik finn minyóból.
A jó rugalmasság. A határvédelmi feladatok közepette "ismertté vált" KMZ-s drónképesség RQ-11B Raven légi járművét most egy hangsúlyozottan deklasszifikált előtérbetonon végre lencsevégre kaphatták a szemfülesek. Köszönet a lehetőségért az ezredes úrnak!
Zord
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter napokkal ezelőtt bejelentette a 2017-es védelmi költségvetés kibővítésére vonatkozó terveket, mely szerint az Egyesült Államok négyszeresére növeli katonai kiadásait az európai kontinensen. Még több amerikai katona érkezhet Kelet-Európába, miközben intenzívebbé válhatnak az amerikai fegyverértékesítések a térségi országokban. Fegyverkezési verseny indulhat be Kelet-Európában.
Staffan de Mistura ENSZ-megbízott február 3-án bejelentette, hogy február 25-ére halasztották a szíriai béketárgyalásokat. A döntés hátterében elsősorban a szíriai kormányerők orosz támogatással megvalósuló támadó hadművelete áll, melynek keretében Bassár el-Aszad elnök csapatai áttörést értek el Nubul és Zahra városainál, valamint jelentős utánpótlási útvonalakat vágtak el Törökország és a felkelők központjának számító Aleppo között. Az ellenzék elítélte a támadást és lemondta a keddi találkozót de Mistura-val. Főkoordinátoruk, Rijád Hidzsáb véleménye szerint a szünet lehetőséget ad a Nyugatnak, hogy nyomást gyakorolhasson az Aszad kormányra és a moszkvai vezetésre. Az orosz beavatkozás mértéke már hosszabb ideje komolyabb vitát vált ki a nemzetközi közösségben. John Kerry, amerikai külügyminiszter felszólította Moszkvát a bombázások befejezésére, ám Szergej Lavrov kifejtette, erre egészen addig nem kerülhet sor, amíg teljesen le nem győzik a terrorista csoportokat.
Mindeközben az Orosz Védelmi Minisztérium álláspontja szerint Törökország Szíria megtámadására készül. Igor Konyasenkov minisztériumi szóvivő sajtótájékoztatóján kifejtette, a hírszerzés folyamatosan növekvő katonai jelenlétet regisztrált a két ország határán, valamint Ankara február 1-e és 5-e között megtagadta az orosz megfigyelő gépek berepülését, ezzel megszegve a Nyitott Égbolt szerződést. A moszkvai vezetés beszámolója szerint a közelmúltban egyre nagyobb számú önjáró tüzérségi eszközök jelentek meg a térségben, továbbá a határmentén egyre nagyobb fejlesztések folynak, amelyek egy bázispont kialakítására utalnak. A vádak alól Ankara tisztázhatná magát, azonban a berepülések megtagadása éppen az ellenkezőjére utal, mely nem segíti a térség stabilitásának megteremtését, mondta Konyasenkov.
Öt vádlottra kért letöltendő börtönbüntetést az ügyész abban a labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelyben kedden hangzott el a vádbeszéd.
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője a legsúlyosabb, tízéves letöltendő börtönbüntetést A. Zoltán nyolcadrendű vádlottra kérte, akit háromrendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Az elsőrendű K. Zoltán, a másodrendű L. Mátyás és a harmadrendű K. Zsolt vádlott esetében – öt-, illetve hatrendbeli bűncselekmény miatt – a középmértéket meghaladó letöltendő börtönbüntetést indítványozott Angeli László, ami 1-5 év között lehet. A negyedrendű H. Gábor vádlottra a középmértéket el nem érő börtönbüntetést kért az ügyész.
A többi vádlott esetében felfüggesztett börtön- vagy pénzbüntetés szerepelt a vádindítványban. A vádirat mellékbüntetésként számos esetben tartalmaz a közügyek gyakorlásától, továbbá a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől való eltiltást, valamint vagyonelkobzást. A hasonló cselekmények elszaporodását, illetve az üzletszerűséget és a halmazati, a társas és a folytatólagos elkövetést súlyosító körülményként említette az ügyész, azt viszont enyhítőként említette, hogy sok idő eltelt már az ominózus cselekmények elkövetése óta. Megjegyezte, hogy egy kivételével büntetlen előéletűek a vádlottak.
A Fővárosi Törvényszéken reggel 9-től este fél 8-ig tartott tárgyaláson Angeli László perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen “gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt zajló úgynevezett bundaügyben.
A 2009-ben indult nyomozás eredményeként – ebben az ügyben – 12 vádpontot állítottak össze, mindegyiket egy-egy “bundagyanús” mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen, vagy segédkeztek ebben.
A vádlottak többsége korábbi játékos, de a vádirat leszögezi, hogy az ügyben kulcsszerepet játszott egy menedzser, K. Zsolt is. Az ügyész szerint ő “aktív vesztegetőként” egyrészt fogadóirodáknál, másrészt az elsőrendű vádlott K. Zoltánnál fogadott a meccsekre, ezért állt érdekében megszervezni az eredmények manipulálását.
Mint K. Zsolt korábbi vallomásának felidézésekor elhangzott, K. Zoltán állítólag a fogadóirodáknál magasabb szorzót és fogadási limiteket biztosított. Ezt nem minden esetben végezte önállóan, hanem többek között olyan magyar és külföldi személyek segítségével, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak tanúként szerepelnek az ügyben.
A vádpontokat képező, 2008 novembere és 2011 áprilisa között lejátszott meccsek között szerepelnek magyar NB I-es találkozók, illetve Magyar Kupa- és Ligakupa-mérkőzések.
Ezekre egyrészt 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, másrészt több vádpontban ismeretlen összegről esett szó, tehát nem minden esetben sikerült ezeket felderíteni a nyomozás során.
A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak a csalásban való részvételért.
A vádhatóság képviselője, Angeli László perbeszédében K. Zsolt mellett a Siófok egykori vezetőedzője, a magyar válogatott korábbi pályaedzője is hangsúlyos szerepet kapott, mert állítólag többször is előfordult, hogy tudatosan nem a lehető legerősebb összeállításban küldte pályára csapatát, és olyanokat is a kezdő tizenegybe jelölt, akikről tudta, hogy részt vesznek a fogadási csalásban.
A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi A. Zoltánt, bár ezt a siófoki klubot működtető cég egykori ügyvezetőjének korábbi tanúvallomása némileg árnyalja. A vádlott maga részletes sportszakmai elemzésben érvelt ártatlansága mellett – ennek videofelvételét egy alkalommal levetítették a tárgyalóteremben -, illetve úgy fogalmazott, hogy az összeesküvés-elméleteken és feltételezéseken alapuló bundaügy reklámarcaként használják, példát akarnak vele statuálni.
Az ügyész most felidézte H. Gábor negyedrendű vádlott kijelentését, miszerint az edzőnek egyik elcsalt mérkőzéshez sem volt köze, soha nem kért a játékosaitól olyasmit, hogy veszítsenek. Angeli ennek ellenére A. Zoltán bűnössége mellett érvelt, ezt szerinte több más tanúvallomás is alátámasztja.
A saját bevallása szerint régebben rendszeres drog- és alkoholfogyasztónak számító H. Gábor az ügy bírósági szakaszának korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította vallomásának bizonyos részeit, ennek ellenére az általa elmondottakat a vádhatóság képviselője most hitelesként és egységesként jellemezte. Hozzátette: több pontban csak az ő vallomására alapozták a vádat.
Az ügyész felidézte, hogy az egyik tárgyaláson levetítették a 2009-es Zalaegerszeg-Siófok (5-3) meccs összefoglalóját, amelyen jól látható, hogy néhány vádlott szándékosan nagy hibákat követ el. Ezen kívül a tanúk és a vádlottak vallomásait, szembesítési jegyzőkönyveket, telefonlehallgatásokat és híváslista-elemzéseket tekintettek bizonyító erejűnek.
Elhangzott, hogy K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott a nyomozati szakaszban nem tett vallomást, a bíróságon pedig mindketten tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését. K. Zoltán elkeseredett bűncselekmény-kereséstől és boszorkányüldözésről beszélt első megszólalásában, azt azonban mindketten elismerték, hogy rendszeresen fogadtak labdarúgó-mérkőzésekre, ebből folyamatos, jelentős bevételre tettek szert. K. Zsolt harmadrendű vádlott szintén ártatlannak vallotta magát.
A tárgyalássorozat február 11-én a védőügyvédek perbeszédével folytatódik, ítélethirdetés első fokon márciusra várható.
Az orosz fenyegetés miatt a Pentagon négyszeresére, 3,4 milliárd dollárra növelné európai egységeire és a kiképzésre szánt költségvetést – közölte a védelmi miniszter Washingtonban, a gazdasági klub rendezvényén kedden. A klubot az 1980-as évek közepén alapították, hogy lehetőséget teremtsenek a gazdasági-üzleti élet és a politika szereplőinek vélemény- és tapasztalatcseréjére.
Ashton Carter elmondta: azért van szükség a költségvetés jelentős emelésére, mert Washington szeretné felgyorsítani erőfeszítéseit Oroszország elrettentésére. “Meg kell mutatnunk lehetséges ellenfeleinknek, hogy ha háborút indítanának ellenünk, nekünk megvan a képességünk annak megnyerésére” – fogalmazott a miniszter.
Bejelentette: javasolja majd, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemre az eddiginél 50 százalékkal többet, 7,5 milliárd dollárt költsenek. Elmondása szerint az amerikai harci repülők olyan nagy mennyiségű bombával és rakétalövedékkel támadták a terroristákat Irakban és Szíriában, hogy kezdenek kifogyni egyes típusokból. Közölte: 2017-ben 1,7 milliárd dollárt terveznek ilyen jellegű beruházásokra.
A Pentagon vezetője Oroszországot úgy írta le, mint amely növekvő kihívást jelent az Egyesült Államok számára. “Erőteljes és kiegyensúlyozott megközelítéssel kívánjuk elrettenteni az orosz agressziót, amelyért huszonöt éven keresztül nem kellett aggódnunk” – mondta a miniszter.
A 2017-es védelmi költségvetés tartalmaz majd egy 3,4 milliárd dolláros tételt, amelyet a Pentagon Európai Megnyugtató Kezdeményezésnek nevez. A program deklarált célja: demonstrálni, hogy Washington elkötelezett európai NATO-szövetségesei megvédésében, akik Moszkva ukrajnai beavatkozása után növekvő mértékben aggódnak az orosz szándékok miatt.
A védelmi miniszter az elmúlt fél évben kelet-európai látogatásain és a NATO-tanácskozásokon egyaránt arról biztosította a térséget, hogy Washington kész a további, kibővített katonai támogatásra.
Carter kitért arra is, hogy a hosszú távú fenyegetések elhárítása érdekében növelni szeretné a legmodernebb technológiákra és a haderő modernizálására szánt kiadásokat.
Az amerikai védelmi minisztérium 2017-es költségvetésére vonatkozó javaslatot jövő héten, a kormány költségvetési javaslatának részeként terjesztik be.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd délután nyilatkozatban üdvözölte a javaslatot az Európában állomásozó amerikai csapatok költségvetésének növelésére. Közölte: az intézkedés az Egyesült Államok mélyreható elkötelezettségét tükrözi az európai biztonság iránt, amely a megfelelő időben és mértékkel járul hozzá a NATO kollektív védelméhez, és egyben az elrettentést is szolgálja.
Az észak-atlanti szövetség honlapja szerint a NATO és Oroszország együttműködése a hidegháborút követően kedvezően alakultak. Ugyanakkor Oroszország grúziai katonai akciója 2008-ban befagyasztotta az egyeztetési fórumként, aktuális biztonsági, valamint közvetlen gyakorlati kérdések megvitatására szolgáló NATO-Oroszország Tanács működését. A helyzetet a 2014-es ukrajnai konfliktus tovább súlyosbított.
A politikusok nem befolyásolhatják a bírák ítélkezési munkáját, de az embereknek nem tiltható meg, hogy elmondják véleményüket a bíróságok döntéseiről – mondta Lázár János kedden Hódmezővásárhelyen.
Egy politikus nem befolyásolhatja a bírák ítélkezési munkáját, nem gyakorolhat nyomást a bíróságokra – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Almási István polgármester és több helyi önkormányzati képviselő társaságában tartott lakossági fórumán.
A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus elmondta, az ítéletek megvitatásához azonban az embereknek joga van, és ahhoz is, hogy kifejezzék elégedetlenségüket vagy véleményüket. Az embereknek fogytán a türelme és a bizalma, az igazságérzetükkel ellentétes döntések pedig megrengethetik az igazságszolgáltatásba vetett hitüket — mondta, hozzátéve: a politikusok nem dughatják homokba a fejüket.
Lázár kijelentette, amennyiben a törvények nem teszik lehetővé, hogy egy súlyos ipari vagy természeti katasztrófa esetén kiderüljön, kit terhel a felelősség, akkor meg kell változtatni a jogszabályokat.
Egy hozzászólásra reagálva, amely azt kifogásolta, hogy egy strasbourgi bírósági döntésben a börtönkörülmények miatt kártérítést ítéltek magyar fogvatartottaknak, a politikus úgy fogalmazott, fölháborítónak és méltánytalannak tartja, hogy úgy tűnik, az Európai Unió jobban védi a bűnözők jogait, mint az áldozatokét.
A miniszter közölte, ahhoz, hogy minden uniós előírásnak megfeleljenek a fogva tartási körülmények, 90-100 milliárd forintot kellene a börtönök bővítésére fordítani.
Függetlenség és felelősség címmel adott ki közleményt az Országos Bírósági Hivata (OBH). A téma fontossága miatt szó szerint közöljük a hivatal állásfoglalását.
„Boldog azon haza, hol a bíró ítélete nem csak igazságot szolgáltat, hanem hivatalába és személyébe helyezett bizalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek”.
Ezt a gondolatot Deák Ferenc, a haza bölcse hagyományozta ránk. Azt jelenti ez a mondat, hogy a bíróságok működésével akkor lehetünk elégedettek, ha a bírók a jogszabályok és a tényekről való meggyőződésük alapján ítélkeznek, és az emberek bíznak abban, hogy így teszik a dolgukat. Ennek a bizalomnak a talapzata az Alaptörvény, amely egyszerre biztosítja a bírói függetlenséget és a bírói felelősséget.
„A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik” – írja az Alaptörvény. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk 1869-ben ezzel a mondattal kezdődött: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.” Ezt erősíti meg az Alaptörvényünk: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
A büntető eljárásnak négy jogi szereplője van: a nyomozó, az ügyész, a védő és a bíró. Az ügyész célja közvádlóként a vád bizonyítása. A védő célja a vádlott érdekeinek képviselete. De a bírónak nem lehet célja az ügyben, az üggyel. A bírónak csupán dolga van az üggyel, nevezetesen, hogy pártatlanul döntsön az elébe hozott tények és a jogszabályok alapján.
„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” – írja az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása. Jogállamban a bíróság is szolgálatot lát el. Ahogy ezt Finkey Ferenc – előbb koronaügyész, később kúriai tanácselnök – megfogalmazta: „A bíró feladata a közjó szolgálata”. A közjó szolgálata pedig a pártatlan, részlehajlás nélküli, független ítélkezést jelenti.
A bíróságok függetlensége természetesen nem önmagában álló érték. A bíróságok és a bírák sem „felelőtlenek”: az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. Sok grádicsot megjárhat egy ügy, amíg benne a végső, jogerős döntés megszülethet.
Az igazság adott – de, hogy ez kiderül-e a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik: a nyomozóhatóságon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn, az első-, másod- és ritkán harmadfokúfokú bíróságon és a Kúrián, mint a legfelső ítélkező fórumon.
A bíró felelőssége tehát szakmai felelősség. A bírói függetlenség pedig a demokrácia, a jogállam „állócsillaga”, ahogyan azt Trócsányi László igazságügyminiszter is több helyen deklarálta már.
A bírót az ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja. A bíróban nem lehet félelem, és nem lehet harag. Hivatalból bízom abban, hogy a bírók képesek és készek az Alaptörvény 28. cikke szerint értelmezni a jogszabályok szövegét: Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Amíg a bírókat nem befolyásolhatják a különféle vélemények, addig a bíróságoknak, a bíróságok vezetőinek nagyon is oda kell figyelniük ezekre a hangokra.
Indulatokat félre téve, nekünk arra kell figyelnünk, hogy miképpen tehetjük érthetőbbé a bíróságok működését. Hogyan mondjuk el a bírói függetlenség és felelősség jelentését és jelentőséget? Hogyan lehet érthetőbb a közvélemény számára egy bonyolult büntető eljárás, vagy bíró által több órán át, több száz oldalon keresztül indokolt ítélet? Bízom benne, hogy utóbbit illetően a törvényhozás mindannyiunk segítője lesz. Bízom abban, hogy az igazságügyminiszter irányítása alatt olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindannyiunk elégedettségére szolgálnak majd. Olyanokat, amelyek hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is.
Kérem a többi hatalmi ág képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a bírói függetlenséget és a bízzanak a bírói felelősségben!
Az észak-koreai rezsim újabb látványos lépésre szánta el magát a január végi kísérleti atomrobbantás után. Phenjan a tegnapi nap során értesítette az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet terveiről, miszerint február 8-25. között egy megfigyelő műholdat kísérelnek meg pályára állítani.
A Egyesült Államok és a szomszédos országok az észak-koreai rakétaprogram egy újabb kísérleti tesztjeként értékeli a lépést, így érthetően heves ellenérzéseket váltott ki a bejelentés. Fontos megjegyezni, hogy az amerikai külügymisztérium szóvivője szerint a kilövéssel Phenjan megszegne számos ballisztikus rakétaprogrammal kapcsolatos szankciót.
A környező országok közül Japán és Dél-Korea egyaránt figyelmeztetett, hogy szükség esetén kész lelőni egy észak-koreai rakétát. A Japán Belügyminisztérium február 5-re országos szintű próbariadót rendelt el mely során a J-ALERT (全国瞬時警報システム) átfogó lakossági riasztás rendszer hatékonyságát fogják tesztelni, mely alapvetően földrengés, tsunami, illetve pont az ehhez hasonló, észak-koreai rakétaveszély esetén használt átfogó figyelmeztető rendszer.
Törökország nem engedélyezi, hogy az orosz légierő megfigyelő repüléseket tartson a török légtérben, pedig a Nyitott Égbolt Szerződés alapján ez kötelessége lenne. Az Erdogan-rezsim attól tart, hogy nyilvánosságra jut a Szíria határai mentén folytatott mozgósítás.
Kilépett a török-osztrák parlamenti barátság-csoportból Johannes Jarolim osztrák képviselő, hogy ezzel kifejezze tiltakozását az Erdogan-rezsim politikája ellen. A Der Standard arról számol be, hogy az osztrák politikus a török újságírókat érő brutális hatósági elnyomás ellen szólalt fel.
Izrael egész területére nézve jellemző, hogy az izraeli hadsereg és az arab lakosság között növekvő tendenciát mutat az összetűzések száma október óta. A BBC adatai szerint eddig 28 izraeli és több mint 155 palesztin civil vesztette életét, főleg késeléses és lőfegyveres támadásokban.
Ilyen incidensre volt példa január 31-én is, mikor egy palesztin rendőr három izraeli katonát lőtt le Ramallah környékén. A gyilkosság után a hatóságok lezárták a területet, ami az amúgy forgalmas város szempontjából kedvezőtlen volt – mindennap nagy létszámú külföldi diplomata és számtalan segélyszervezet, mint például a Vörös Kereszt önkéntese utazik Ramallah-ba.
Bár karakterében eltérő jelenségről beszélünk, mégis párhuzam vonható a mostani eseménysor a múltban történt első (1987-1991) és második (2000-2005) intifádához. Az Izrael szomszédságában dúló szír polgárháború az egész arab-muszlim világot megosztja, így nem meglepő, hogy ezt kihasználva a Hamász Iszlám Ellenállási mozgalom új erőre kapva befolyásolja az Izraelben történő harcokat.
A tegnapi napon belépési korlátozást adtak ki a nem helyi lakosság városba történő belépésével kapcsolatban, azonban mára ezt feloldották. Az izraeli hadsereg úgy nyilatkozott, hogy az ellenőrzőpontok ismét rendeltetésszerűen működnek az egész éjszakát igénybe vevő ellenőrzés után.
Németország számára ma nem adottak a feltételek ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól független politikát folytathasson. A közeljövőben viszont Németország és számos európai ország számára lehetőség nyílik arra, hogy valós szuverenitásra tegyenek szert.
A migránsok jelenléte és a bűnelkövetések számának növekedése közt tagadhatatlan összefüggés van; Törökország Nemzetközi Stratégiai Kutatóközpontjának külpolitikai szakértője, Elif Ozmenek Carmikli szerint a migránsok megjelenését nem csak a most ismert bűncselekmények számának növekedése, hanem a szervkereskedelem megjelenése is kíséri.
Ezekben a napokban éjjellátó készülékkel, NVG-vel végrehajtott kiképzési repülésekre fókuszálnak Kecskeméten. Az NVG-t tavaly év végén szerezték be és ha magát a készüléket egyelőre nem is sikerült közelebbről megnéznünk, újra némi betekintést kaptunk a zóna éjszakai (napnyugta utáni) világába.
Egy Gripen már kint van a zónában, a Volvo a következőért igyekszik vissza a hangárba. A platón azok a felszerelések és szerszámok vannak, amelyekre kint a zónában lehet szüksége a műszakaiknak.
A műszakiak négy gépet vontatnak ki, három repül majd, egy a tartalék
Lassan beesteledik a zárt, alacsony felhőzet alatt
Előkészítve, pilótára várva
Egy rövid megbeszélés, a pilóták perceken belül érkeznek
A hajózó a gép hátsó részénél tart a körbejárással
"Ghostrider"
Egyelőre csak a segédhajtómű, az APU jár, ezért csak a helyzetfények vannak bekapcsolva, a villogó nem
Itt már alapjáraton süvít az RM12-es
A helyzetfény a betonról, a villogó a szitáló esőről verődik vissza
A hajózó sisakos feje a műszakiak felé fordul, jobb kezével int és rövidesen kezdi a gurulást
Fény csillog a 33-as kabintetejének oldalán lefolyt vízcseppeken, a fülkében NVG-t viselő pilóta ül
A reflektor hatósugarából kigurult Gripenből csak néhány fényforrás látszik; elöl a fényszóróé, a jobb oldali zöld helyzetfény visszaverődése a kacsaszárnyról, két kötelékfény-csík és a szárnyvégeken illetve a törzs végén elhelyezett fehér lámpák fénye
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Közelebbi képek az NVG-s kiképzésről a bázis honlapján láthatóak