Biztonságpolitika

Rendőri védelem alá helyezték a német szövetségi parlament (Bundestag) török származású tagjait az Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes vérengzéseket népirtásnak minősítő parlamenti határozatra érkezett fenyegetések miatt.

Német hírportálok vasárnapi beszámolói szerint az egyik török származású képviselő a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lap értesülését megerősítve elmondta, hogy a napokban tárgyaltak a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA), a berlini rendőrség és a Bundestag biztonságáról gondoskodó rendőri szervezet (Polizei beim Deutschen Bundestag) képviselőivel és megállapodtak abban, hogy mind a 11 érintett képviselőt személyi védelem alá helyezik. Hozzátette, hogy szombat óta csak rendőri kísérettel vesz részt nyilvános eseményeken.

A FAS beszámolója szerint a török származású német politikusokat súlyos, esetenként halálos fenyegetések érik. Például Cem Özdemirnek, az ellenzéki Zöldek társelnökének egy ismeretlen azt írta, hogy az örményellenes vérengzéseket népirtásnak minősítő határozat támogatását “német barátaid egyszer majd elfelejtik, de mi nem felejtünk”.

A június elején tartott szavazás óta előfordul, hogy a nyílt utcán szidalmazzák, sértegetik az érintett képviselőket, és vannak, akiknek a gyermekeit is megfenyegették. Többen elhalasztották tervezett törökországi útjukat. A Der Spiegel című hírmagazin értesülése alapján a külügyminisztérium tanácsolja is a 11 politikusnak, hogy kerüljék Törökországot, mert ott nem lehet garantálni a biztonságukat.

A FAS szerint a rendőrség sűrűbben járőrözik azokon a környékeken, ahol a török származású képviselők mozognak, megerősítették lakásuk és irodájuk védelmét, és a BKA egy különleges egysége esetenként személyi védelmet is biztosít.

A Bundestag a kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és az SPD – és a Zöldek közös indítványára minősítette népirtásnak az 1915-ben kezdődött vérengzéseket. Az egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak “szégyenletes szerepe” volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit “ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért.

A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk három millióra tehető.

“A keleti államok, amelyeket Európa megmentett a válságtól, ugyanazok, amelyek ma falakat emelnek és erkölcsi leckét adnak a migrációról, nem törődve azzal, hogy egy gyerek a tengerbe fullad-e vagy sem” — idézte Matteo Renzi olasz miniszterelnököt a La Repubblica olasz napilap.

Renzi hozzátette: nem törődik a kelet-európai országok kritikáival. “Az olasz értékek szerint a gyereket meg kell menteni és jövőt kell neki adni” – hangsúlyozta az olasz kormányfő a migránsokra utalva, akik a Földközi-tengeren kelnek át. Renzi a La Repubblica Rómában zajló író-olvasó találkozóján szólalt fel szombaton. A miniszterelnök az Európára vonatkozó kérdésekre válaszolt.

Renzi hangsúlyozta, hogy az EU tagállamaiban terjedő populizmussal szemben “működő Európát” kell felmutatni. Megismételte már többször hangoztatott véleményét, miszerint az Európában támadó terroristák nem kívülről érkeztek, hanem az európai nagyvárosok peremén nőttek fel. Az olasz miniszterelnök szerint ezért minden biztonságra és védelemre fordított euróval egy időben ugyanennyit kell fordítani az európai társadalom szélén élők kulturális felzárkóztatására is.

Renzi egy héttel az olasz önkormányzati választások második fordulója előtt figyelmeztetett, hogy a Róma főpolgármesteri székére eséllyel pályázó 5 Csillag Mozgalom (M5S) Európa-ellenes párt, amely az euróból való kilépésért gyűjt aláírásokat.

Az olasz miniszterelnök bejelentette, hogy törvénnyel akarja korlátozni a miniszterelnöki mandátumok számát. Javaslata szerint egy olasz politikus se foglalja el két alkalomnál többször a miniszterelnöki széket “a felelősségteljes politika és a politikai személycsere biztosítása érdekében”. Renzi az egykori hétszeres olasz kormányfő Giulio Andreotti mondását idézte, amely szerint a politika felőrli a politikusokat.

A német sajtóban megjelenő tengernyi cikk és publicisztika egyszerű másolata olyan nagy nemzetközi hírügynökségek által megjelentetett anyagoknak, melyek az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és NATO érdekeinek képviseletében állítanak elő propaganda-anyagokat - írja a Freie Welt.

Tovább olvasom

A magyar főváros egyike a hat új európai célállomásnak idén nyáron.

Azerbajdzsán kormánya a napokban szerződést kötött az ukrán Antonov vállalattal, miszerint 10 darab An-178-ast vásárolnak – írja a newsru.ua.

Sikerrel zárult vasárnap este hat órakor az a 240 órás újraélesztési rekordkísérlet, amely a Segítés városa program keretében zajlott Szombathely főterén, és amelybe a tíz nap során összesen 2147-en kapcsolódtak be a vasi megyeszékhelyen.

Károlyi Ákos, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője az MTI-nek elmondta: a rekordkísérlet során két, oktatásra készült ambu baba mellett egymás váltva éjjel-nappal folyamatosan gyakorolták az újraélesztés tanult fogásait a résztvevők. Hozzátette: összesen 109 csapat működött közre a maratoni hosszúságú újraélesztési gyakorlatban, a legfiatalabb résztvevő nyolc, a legidősebb pedig 84 éves volt.

Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere, aki több mint harminc éven át volt mentőorvos, a sikeres rekordkísérlet befejezése után úgy fogalmazott: sokakban sikerült feléleszteni Szombathelyen a segítés szándékát, sőt nemcsak a szándékot, hanem a képességet is, hiszen a Segítés városa program keretében eddig már több mint harmincezren sajátították el az újraélesztés alapvető ismereteit, ami szavai szerint önmagában is nagy nyereség.

Kiss Domonkos, a Magyar Újraélesztési Társaság elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hatalmas eredmény amit a vasi megyeszékhely lakói eddig elértek, de a program nem fejeződött be és Szombathelyen előbb vagy utóbb minden felnőtt és gyerek tudja majd alkalmazni az újraélesztés fogásait és ez szerinte azt jelenti, hogy mindenki biztonságban tudhatja magát és a szeretteit.

Sebestyén István, a Magyar Rekord Egyesület elnöke elmondta: a 240 óra beállításával új magyar rekord született, amelynek jó esélye van arra is, hogy bekerüljön a Guinnes-rekordok könyvébe. Szólt arról is, hogy az egy helyen egy időben legtöbb ember által végrehajtott újraélesztés rekordját 600 résztvevővel szintén Szombathely tartja tavaly október óta. Ennek hitelesítésére a magyar rekordok regisztrátora egy oklevelet nyújtott át a város polgármesterének.

Sebestyén szólt arról is: a mostani rekord hitelesítéséhez az is hozzájárul, hogy a város honlapján mind a 240 órában bármikor élő egyenes adásban lehetett megtekinteni, hogy mi zajlik a kísérlet helyszínén.

Bővül az Apache üzemeltetők köre.

Ötezer eurót is elkérhetnek a franciaországi Európa-bajnokságra szóló jegyekért hamis weboldalakon, és személyes adatokat is ellophatnak a vásárlóktól az online bűnözők – hívták fel a figyelmet a Sicontact Kft. internetes biztonságtechnikával foglalkozó cég közleményében.

A tájékoztatás szerint a hivatalos jegyeket kizárólag az UEFA hivatalos weboldalán keresztül lehet megvásárolni 25-895 euró közötti áron. Közölték, éppen ezért hamis információt tartalmaznak azok a kéretlen levelek (spam-ek), amelyek szerint új jegyek érkeztek az EB-re, vagy a felhasználó nyert az UEFA sorsolásán. A jegyek sorsolása már véget ért, és a szervezők már csak a Last Minute Sales Platform elnevezésű felületen kínálnak belépőket igénylési sorrendben – írták.

Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact biztonsági szakértője elmondta: 2014-ben a második legkeresettebb kifejezés globálisan a “WorldCup”, Magyarországon a “Vb 2014” volt. Ez keresések millióit jelöli, és ha csak a keresések egytized százalékát terelték el adathalász oldalakra, globálisan akkor is jelentős számot kaptunk – jegyezte meg.

A két évvel ezelőtti futballeseményhez képest ráadásul mostanra jelentősen emelkedett a spamek veszélyességének fokozata is. A PhishMe e-mailfigyelő szolgáltatás jelentése szerint a legutóbbi vizsgált időszakban az összes spam levél mintegy 93 százaléka zsaroló vírust próbált meg terjeszteni – tette hozzá a szakember.

A közlemény szerint nem újdonság az ilyen jelentős eseményekhez kötődő hamis weboldalak működése, így az Európa-bajnokság szervezői a szurkolók számára kiadott figyelmeztetések mellett egy olyan böngésző kiegészítőt is készítettek, amely azonosítja a hivatalos és nem hivatalos jegyárusító oldalakat.

A Győri Kovács Margit Iskola csapata már 11. éve szerepel azon a versenyen, melyet a Burgenlandi Polgári Védelmi Szövetség rendezett, s nemcsak városunkat, megyénket, hanem kilenc esetben Magyarországot is képviselte.

Június elsején a korábbi selejtezőből továbbjutva a győriek a tartományi döntőn szerepeltek Oberwartban, ahol közvetlen ellenfeleik, szintén egy magyar csapat tagjai, a szombathelyi gyerekek voltak. A versenyen tizennégy csapat indult, a csoport szakmai felkészítője Csepi László tűzoltó ezredes, a győri katasztrófavédelmi kirendeltség polgári védelmi felügyelője is elkísérte a gyerekeket, akik a verseny során mind az elméleti, mind a gyakorlati feladatok végrehajtásában jeleskedtek.

A Gyermek Biztonsági Diákolimpia egy játékos, interaktív vetélkedő a negyedik osztályos diákok számára, ahol a feladatok szinte mindig ugyanazok, csak a verseny helyszíne és a körülmények változnak évente. A rossz idő miatt, most fedett területen a sportcentrumban rendezték a versenyt. A feladatok között szerepeltek a kerékpáros közlekedéssel, a segélyhívókkal kapcsolatos kérdések, az úszás, vízben tartózkodás szabályait is ismerni kellett, de a veszélyes anyag szimbólumokat ábrázoló kockát is könnyen kirakták a gyerekek.

A vízzel célba lövésnél és a falmászásnál is jól szerepelt a győri csapat és a kvízkérdések megválaszolása sem okozott nehézséget számukra. Végezetül a tanárok játékán még a felkészítőknek is lehetőségük volt néhány plusz pontot szerezni, így Csepi még öt pontot szerzett a gyerekeknek. A gyerekeket Hanaszekné Grundtner Éva és Fekete Sándorné készítette fel az elméleti és a sportos feladatokra.

Az izgalmakban bővelkedő, vidám versenyről végül a Kovács Margit Iskola csapata került ki győztesként. A legjobb külföldi csapatként a gyerekek meghívást kaptak Bécsbe a június 16-án rendezendő országos döntőre. Ide a Magyar Polgári Védelmi Szövetség támogatásával utazik a csapat.

Harminc évvel ezelőtt, 1986 májusában egy különleges film került az amerikai mozikba. A nagyrészt Kaliforniában játszódó történet szereplői rámenős pilóták és vadászgépeik voltak, helyszínéül a haditengerészet vadászpilótáit továbbképző iskolát, a Topgunt választották az alkotók. A lenyűgöző légi felvételeknek köszönhetően a néző úgy érezhette, hogy maga is ott ül egy F-14 Tomcat fedélzetén, a légiharcok kellős közepében…

Az egész a California magazin 1983-as cikkével kezdődött. Ehud Yonay munkája, a Topgun pilóták mindennapjait bemutató, Charles "Heater” Heatley F-14-es pilóta fantasztikus légifotóival illusztrált írás, felkeltette két hollywoodi producer figyelmét. Jerry Bruckheimer és Don Simpson azonnal egy mozifilmet vizionáltak, amelynek középpontjában a Topgun állt.

Megkeresték hát a haditengerészet illetékeseit a Pentagonban, akik áldásukat adták a filmre. Az engedély birtokában a producerek egyeztették az igényeket és a lehetőségeket a csendes-óceáni flotta vadászrepülő századainak műveleti parancsnokával, majd a Topgun parancsnokával, és 1985 tavaszán, két éves előkészítés után elkezdődhetett a munka. A főbb szerepekben az akkor még kevéssé ismert Tom Cruise, Anthony Edwards, Val Kilmer és Kelly McGillis játszhatott. A film címének megtartották az iskola nevét, de az eredeti írásmódtól eltérően két szóban írva: Top Gun.

F-5E Tiger II, mint MiG-28-as

A forgatást különböző külső helyszíneken és a repülőgép-hordozók fedélzetén kezdték, majd nyáron a stáb megjelent a Topgun otthonában, a Miramar tengerészeti légibázison, San Diegóban. A szövegírók addigra már állandó vendégek voltak a Topgunnál, ahol részt vehettek az eligazításokon és az olyan előadásokon, amelyek titokvédelmi szempontból nem voltak minősített foglalkozások. A látottak-hallottak alapján írták meg a párbeszédeket és csiszolták a forgatókönyvet. A színészek is kezdtek fel-felbukkanni, hogy megérezzék a Topgun légkörét, beszélhessenek a hajózókkal, valamint megtanulják azt, hogy hogyan kell mozogni a hajózó felszerelésben és a gépek körül. Az eredeti terv az volt, hogy a színészekről valós repülés közben készült felvételeket használnak majd. Többen repültek is az F-14-es hátsó ülésében, de Anthony Edwards ("Goose”) kivételével egyikük sem volt olyan állapotban, ami vállalható lett volna a mozivásznon. Így a pilótafülke-felvételeket egy makett fülkével készítették el az egyik burbanki stúdióban.

*

A miramari és a nevadai Fallon tengerészeti légibázis közelében végzett forgatásokon természetesen szükség volt azokra a hajózókra, akik a Topgun A-4-eseit, "Viper” (Tom Skerrit) és "Jester” (Michael Ironside) gépeit valamint az ellenséges, feketére festett, a filmben MiG-28-asnak nevezett F-5E és F-5F gépeit repülték. Az egyik kétüléses "MiG” hátsó ülésében, fekete overallban és fekete sisakban Dave "Bio” Baranek ült.

Dave "Bio" Baranek hadnagy

Bio 1980-ban végzett a haditengerészet repülőiskoláján. F-14 Tomcat típusra került, RIO lett (Radar Intercept Officer) és a gép fegyverrendszeréért volt felelős. Első beosztása a Miramarra szólította, a VF-24 Fighting Renegades századhoz került. Századával két tengeri bevetést teljesített a USS Constellation fedélzetén. A második út alkalmával az egyik leszállás során, a fékezőberendezés hibás beállítása miatt gépük nem állt meg a fedélzeten és katapultálni kényszerültek. Néhány nap múlva ismét repülhetett, de az út nem csak ezért lett emlékezetes. Már a bevetés végén jártak, amikor a század vezetése másodmagával kijelölte a Topgun öthetes tanfolyamára.

Miután visszatért századához, egy újabb bevetés várta, ezúttal a USS Ranger fedélzetén. Közeledett az idő, hogy a VF-24-eseket elhagyva betöltse következő beosztását. Korábban azt tervezte, hogy csereprogram keretében egy brit Tornado századhoz kéri magát, de a Topgun öt hete, az iskola professzionális szellemisége, a közösség olyan hatással volt rá, hogy oktatói beosztásba kérte magát az iskolára. Erre egyébként a Topgunnál nyújtott teljesítménye alapján oktatói biztatták is.

Baranek hadnagy neve felkerült a kabintető keretére, de a haditengerészetnél sem voltak személyre szóló gépek és ritkán fordult elő, hogy valaki azzal a géppel repült, amelyre a neve volt festve.

A beosztást megkapta, oktató lett. Az F-14 Tomcat hátsó ülését két és fél évre felcserélte az F-5F Tiger II hátsó ülésére és a tanterem világára. Feladata a flotta F-14-es RIO-inak elméleti és gyakorlati továbbképzése volt. Napi elfoglaltsága mellett 1985 nyarán részese volt a Top Gun forgatásának. Nem csak a légi felvételeknél repült, hanem szakmai segítséget is adott a stábnak. Élményeiről 2010-ben Topgun Days címmel írt könyvet írt. A közelmúltban jelent meg újabb könyve, a Before Topgun Days, amely az F-14-es RIO-képzésről szól.

*

Hogyan fogadták a Topgun oktatók, hogy napi feladataik mellett egy mozifilm készítésének is részesei lesznek? 

- Eleinte még nem volt napi téma köztünk. Tudtunk, hogy San Diego környékén forgatnak majd egy filmet, amelyben lesznek F-14-esek is. A Topgun vezetése már korábban kijelölt egy összekötőt, Bob "Rat” Willard F-14-es pilótát, Topgun oktatót. Időnként persze szóba jött, hogy milyen jelenetek lesznek a filmben, milyen lesz a forgatókönyv, de egészen addig, amíg a filmesek 1985 augusztusában meg nem jelentek a Topgunnál és el nem kezdték a forgatást a bázison, addig nem igazán foglalkoztunk vele. Én azután kezdtem érdeklődni a film iránt, miután láttam, hogy a stáb és a színészek milyen komolyan veszik a dolgukat. Igazi profikról beszélhetünk, akik valami fantasztikusat akartak alkotni. A film nyugati parti bemutatója 1986. május 15-én volt, azután visszatértünk a megszokott feladatainkhoz és az életünk ment tovább a régi kerékvágásban.

A Paramount limuzinnal vitte a bemutatóra a Topgun tisztjeit és feleségeiket. Bio a bal szélen áll, a jobb oldalon álló tiszt, "Jaws" Winnefeld hadnagy, később tengernagy lett.

A hajózók kiválasztása hogyan történt?

- Akit kijelöltek a feladatra, de nem akart szerepelni a filmben, az nem volt köteles részt venni ezeken a repüléseken, de emlékeim szerint valamennyi oktató repült legalább egyszer a légi jelenetek forgatásán. A legtöbb F-14-es jelenetet Lloyd "Bozo” Abel repülte, bár eredetileg nem ő volt tervezve a feladatra. Amikor a stáb úgy döntött, hogy a tervezettnél korábban kezdik a légi felvételeket, Bozo százada egy gyakorlaton volt, de Bozo, aki már egy új beosztásra készült és ezért nem vett részt a gyakorlaton, otthon maradt Miramaron. Ezért ő repülte az első olyan jeleneteket, amelyben már az F-14-esre is szükség volt. A rendező, Tony Scott, annyira elégedett volt, hogy Bozo lett az első számú F-14-es pilóta a további felvételekhez.

A légi jelenetek forgatása sokkal inkább szabályozott volt, mint a normál Topgun repülések, ahol jellemzően négy, nyolc vagy akár több gép gyakorolt együtt. Ezek nagyon dinamikus repülések voltak, míg a filmnél előre megírt manővereket repültünk. Arra is figyelnünk kellett, hogy a kamerák látóterében maradjunk és még más dolgokra is, amire a mindennapok során természetesen nem.

Bio Baranek és Rat Wilard a forgatáshoz feketére festett F-5F előtt.

A filmesek minden apróságra figyeltek. Az F-5F hátsó ülésében, mint „ellenséges hajózó”, megpróbáltam a filmhez kapott fekete overall ujját feltűrni, hogy majd később tudjam, mikor vagyok látható a jelenetben. Mielőtt a Learjet fedélzetén lévő kamera forogni kezdett, rám szóltak, hogy „a kétüléses hátsó ülésében ülő RIO hajtsa le az overallja ujját.”

A légiharc-felvételekhez hány repülésre volt szükség?

- A pontos számra már nem emlékszem, húsz vagy valamivel több olyan repülésre volt szükség, amely a Topgun gépeit igényelte, repülésenként 3-4 repülőgépet. A legtöbb feladaton ehhez még hozzájött két Tomcat és további F-14-es repülésekre is szükség volt. A haditengerészet valamennyi repülés költségét, beleértve az üzemanyagot, a kiszolgáláshoz használt anyagokat, a hajózók és a műszakiak fizetését, az utolsó centig kiszámlázta a Paramountnak. Ezt a következő évben a haditengerészet ellenőrizte, és a költségkimutatásokban semmi hibát nem talált.

Hogyan kapcsolódott be a szövegírásba?

- Hetekkel a légifelvételek elkészítése után szóltak, hogy készüljek, mert Hollywoodba utazom, a Paramounthoz. A filmesek ugyanis több légi jelenetet használnak majd fel, mint tervezték és segíteni kell nekik abban, hogy milyen párbeszéd zajlik a hajózók között repülés közben. A kommunikáció nem jelentett gondot, Topgun oktatóként az egyik előadásom az "F-14 Tomcat elfogási eljárások" című volt, amelyben érintettem a hatékony kommunikáció fontosságát is, így ez közel állt hozzám.

Bio az F-14-es hátsó ülésében. A kommunikáció a RIO-k feladata volt.

Az ötlet az volt, hogy John "Smegs” Semcken volt F-14-es pilótát - aki éppen befejezte haditengerészeti pilóta pályafutását, de a tengerészet és a filmesek közötti összekötőként a forgatás idejére még maradt - és engem elküldenek a Paramounthoz, hogy a vágószobában megnézzük a légi felvételeket és kitaláljuk, hogy milyen legyen a szöveg a filmbeli hajózók között. Leültünk a rendezővel és a vágókkal, akik a légi jeleneteket rakták össze. Néhányszor megnéztük a felvételeket, azután Smegs és én szakmai szemmel, mint pilóta és RIO, megbeszéltük a látottakat, majd elmagyaráztuk a lényeget a filmeseknek. A szövegírók ennek segítségével írták meg azt, ami azután a filmbe is bekerült.

A filmbeli és a valódi RIO, azaz Anthony Edwards és Dave Baranek valamint utóbbi felesége egy közös képen. Fotó: Russ Novak

De nem csak mi ketten dolgoztunk a szövegen. A szövegírók is eljöttek hozzánk, beszéltek a pilótákkal és a RIO-kal is, szakmai élményeikről kérdezték őket. A hallottakból néhányat beleírtak a forgatókönyvbe. Magán a történeten és az elkészült szövegen később még tovább finomítottunk.

Visszatérve a repülésekhez, az eligazítások mennyivel voltak mások, mint egy normál Topgun repülés előtt?

- A repülés előtti és utáni eligazítások lényegében megegyeztek a normál eligazításainkkal, a különbség a repülések tervezésében és abban volt, ahogy ezek az eligazítások kezdődtek. Tony Scott megjelent egy köteg kézzel rajzolt vázlattal. Ezek a storyboardok azt ábrázolták, amit ő a mozivásznon látni akart. Gyakran már előre megbeszélte a légi jeleneteket Rat Willarddal, aki Tony elképzelései alapján kidolgozta azokat a manővereket, amelyeket a pilóták később lerepültek a kamerák előtt. A koncepcióját pálcákra szerelt 1/ 72-es repülőgép makettekkel mutatta be nekünk. Ezeket az eligazításokat általában Rat és Bozo tartotta külön-külön vagy közösen.

A Topgun agresszor típusai a nyolcvanas években: F-5F, F-5E és A-4.

A légi felvételekhez használt Learjet pilótája Clay Lacy egykori vadászpilóta, gyorsasági repülőversenyek szereplője és üzletember volt. Az eligazításokon ő is elmagyarázta, hogy mit látnak majd a kamerák, mi fér bele a látóterükbe és elmondta a javaslatait is.

F-14-es Clay Lacy Learjet 35-öse mögött - készül a légifelvétel.

Ahogy említettem, ezek a repülések nem voltak olyan dinamikusak, mint a kiképzési repüléseink, de minden felkészülésnél kiemelt figyelmet kellett fordítani a biztonsági szabályokra is. Nem engedhettük meg magunknak, hogy baleset történjen. Topgun oktatók, F-14-es hajózók voltunk és, hogy a filmben elhangzottakra utaljak, nagyon nem akartunk egy szállítógépen kikötni, ami Hongkongból szállít ezt vagy azt, csak azért mert elszúrtunk valamit a forgatáson!

*

ÉRDEKESSÉGEK A FORGATÁSRÓL

Hajófedélzeti felvételek

A repülőgép-hordozós felvételeket – köztük a nyitó jelenetet - a kaliforniai partoktól 180 kilométerre hajózó USS Enterprise fedélzetén forgatták 1985. augusztus 3. és 7. között, miután a stábot helikopterrel kivitték a hordozóra. Lloyd "Bozo” Abel F-14-esére a Grumman technikusai egy kis kamera-konténert szereltek, hogy felvehessék a katapultos felszállásokat és a fékezőhorgos leszállásokat. Bozo RIO-ja ezen a feladaton Chuck "Silver” Lewis volt. A VF-114 és VF-213-as század F-14-esei közül néhány fiktív századjelvényt kapott. Az Enterprise fedélzetéről indított repüléseken a színészek nem vehettek részt.

MiG-28-as elfogás

Az F-5-ösökkel szimulált „MiG-28-asok” elfogását a Csendes-óceán felett, egy elkülönített légtérben filmezték. A szemberepüléseknél a gépek sokkal közelebb repültek egymáshoz, mint a normál gyakorló légiharcoknál egyébként előírt 150 méteres elkülönítés. A jelenetet három kameraállásból rögzítették. A Learjetből az Astrovision nevű rendszer alsó és felső periszkóp-kameráival, amelyeket a Lear utaskabinjából lehetett távirányítani, miközben az operatőr egy monitoron követhette a felvételt valamint az egyik F-14-esről a már említett kamera-konténerrel és egy kézi kamerával. A kézi kamerát általában az a Charles "Heater” Heatley kezelte, akinek fotóival a filmet inspiráló cikket illusztrálták a California magazinban, de ha feladatai miatt nem ért rá – a VF-124 Gunfighters századnál repült F-14-esen – akkor a légierőtől kölcsönkért filmes kezelte a kamerát.

A fekete sisakos MiG-pilótákról készült közeli felvételeket az F-5-ösökben elhelyezett kamerák rögzítették. A pilóták Bob "Rat” Willard és Ray "Secks” Seckinger voltak. Ugyancsak ebben a jelenetben volt, amikor az F-14-es háton repül az F-5-ös felett. Bár megkísérelték leforgatni úgy, hogy a két gép egymás felett repül, az F-14-es háton, az F-5-ös talpon, végül biztonsági okokból külön-külön vették fel a két gép repülését és az effektesek összehozták a képet.

A Learjet és a Topgun három F-5-öse, úton a forgatásra kijelölt légtérbe. Tony Scott a Learjet fedélzetén kísérte figyelemmel a légi jelenetek forgatását.

Cougar leszállása a hordozóra

A film elején látható jelenetben a forgatókönyv szerint az egyik pilóta - "Cougar” - csak nagy nehézségek árán képes leszállni a hordozóra. Ezt szintén az Enterprise fedélzetén forgatták ’85 augusztusában. Ezt is több nézőpontból vették fel; kamera volt az F-14-esen kívül és a fülkében is valamint a hajó fedélzetén.

Néhány próbálkozás után Tony Scott drámaibb hatást akart, ezért Bozo annyira megcibálta az F-14-est, amennyire csak merte. A vágásnak köszönhetően úgy tűnt, mintha Cougar ebből a megközelítésből szállt volna le, de Bozo valójában minden ilyen hajmeresztő manőver után átstartolt – a leszállásirányító tiszt nem kis megkönnyebbülésére.

Rácsapás a miramari toronyra

Ez a felvétel volt az első, amelyhez F-14-est használtak. A sztori szerint "Maverick” megpiszkálja a tornyot, ami a valóságban természetesen szigorúan tilos. Smegs Semcken, a már említett koordinátor előzetesen egyeztetett a miramari irányítókkal és a szövetségi légügyi hivatal is áldását adta a dologra, azzal a megkötéssel, hogy a vadászgépnek a reptér körzetében kell maradnia és a polgári oldal forgalmát nem zavarhatja.

A jelenetet a VF-51-esek gépével ismét Bozo repülte, RIO-ja Mark "Slick” Schlichter volt. A felszállást idegen tárgy beszívása (FOD) miatt meg kellett szakítaniuk és gépet cseréltek. Tony Scott hangsebesség feletti áthúzást szeretett volna látni, de Bozo meggyőzte, hogy az nem lenne bölcs dolog. A pilóta ugyanakkor jól tudta, hogy kis magasságon a Tomcat még mérsékelt sebességnél is elég gyorsnak tűnik. Ezért a sebességet 560 km/órán tartotta és a jobb vizuális hatás érdekében a szárnynyilazást manuálisan 68 fokra állította, annak ellenére, hogy ebben a konfigurációban a gép az átesés határán repült a szűk fordulókban. A szűk fordulókra azért volt szükség, hogy ne csússzanak ki a reptér légteréből.

A többszöri áthúzást 30 méteren és az alatt hajtották végre, így perceken belül csörögni kezdtek a telefonok és a helyi média is élénken érdeklődött a „megvadult F-14-es pilóta” felől. Ezért Smegs, aki mindig a filmesek mellett volt, leállította az áthúzásokat. Addigra sikerült annyi felvételt készíteni, hogy Tony Scott kiválaszthatta a leglátványosabbat. Az áthúzás utáni emelkedő orsót a pilótafülke-makettel vették fel a burbanki stúdióban.

Gyakorló légiharcok

A gyakorló légiharcok 1985. augusztus 15-26. között kerültek filmszalagra a nevadai Fallon légitámaszpont légtereiben. A Topgun néhány agresszor A-4-est és már feketére festett F-5-öst küldött a Fallonra. A VF-51-esek F-14-eseket küldtek, és Clay Lacy is áttelepült a Learjettel. A bázis körüli hegyes-dombos terepre külön stábok települtek, hogy a völgyekben, szintben elhúzó gépeket filmezzék. Ez is azok közé a felvételek közé tartozott, amit a filmesek és a pilóták – más-más okból – egyaránt nagyon élveztek.

A szürke F-14-eseket nehezen látták meg az operatőrök, ezért azt kérték, hogy a pilóták engedjenek ki egy kis üzemanyagot. A Tomcat mögötti örvényben szétporladó kerozin olyan látványos volt, hogy a filmben is benne hagyták.

Éleslövészet

A film utolsó légiharc jelenetében látható rakétaindításokat a VF-51, VF-111, VF-114 és VF-213-as századok kiképzési repülésein rögzítették. A kamerát ismét Heater Heatley kezelte, akinek a filmszakadással is többször meg kellett küzdenie, helyben, a Tomcat hátsó ülésében orvosolva a problémát. 

 Emelkedő orsó felszállás közben

A film egyik emlékezetes jelenete, amikor Maverick harcba indul és a katapultos felszállás után végrehajt egy orsót, miközben a kép hátterében a repülőgép-hordozó forog. A valóság egy kicsit másképpen festett.

A felvételhez Bozo kapott pár percet az Enterprise felett, beillesztve a hordozó normál repüzemébe. Bozo az előző napon F-14-esével kirepült a kiképzési célokra is gyakran használt San Clemente szigethez. A sziget távolabbi végében kinézett egy kiszögellést, amit kinevezett a hordozó orrának. Elindította a gépre szerelt kamerát, áthúzott a kiszögellés felett és azonnal emelkedni kezdett, mintha a hordozóról felszállva hajtaná végre ugyanezt. Néhányszor megismételte és visszatért a Miramarra.

Másnap 13 órakor kellett a hordozó fölé érkezni. Ehhez valamivel 12 óra után kellett felszállni, anélkül, hogy látta volna az előző nap készült felvételt. Már a gép ellenőrzésénél tartottak, amikor a Paramount stábja megjelent és hozta a felvételt. Szerencsére a Miramar bázis biztonsági szolgálata is rugalmasan állt a kérdéshez, egy kísérővel beengedték a zónába a filmesek kocsiját, amelyben egy erre szolgáló készüléken meg lehetett nézni a San Clemente felett készített vágatlan felvételt.

Bozo megnézte és nem volt elégedett. A sziget kiszögellése – a hordozó orra - az emelkedő orsó megkezdésekor a kép szélén volt, forgás közben azonban kikerült belőle, majd a végén ismét megjelent. Mindez azért történt, mert a Tomcat elsősorban a szárnyakon lévő spoilerekkel orsózott, amelyek kitéréskor legyezőmozgást idéztek elő. Ennek a mindennapokban nem volt jelentősége.

Bozo a hajóhoz vezető úton kigondolta, hogy az orsó közben hogyan tartsa majd a képben a hordozót. Az Enterprise-hoz közelítve bejelentkeztek az irányításnak és az engedély után alacsonyan áthúztak a hajó felett, majd a fedélzet elejéhez érve Bozo felhúzta a gépet és egy orsót hajtott végre az F-14-essel. A filmen is látszik, hogy mozognak az oldalkormányok. Bozo így küszöbölte ki a legyező mozgást és az Enterprise végig a kép keretein belül maradt. Így készült a felvétel, nem felszállás közben, ahogy a film ábrázolja.

* * *

Fotó: Dave "Bio" Baranek

Az Aeromagazin 2016. májusi számában megjelent cikkem bővített változata.

Olyan időket élünk, amikor nagyon sok minden, amiről korábban azt hittük, hogy elképzelhetetlen, hirtelen valósággá válik. Például Magyarország kijutott a foci EB-re. De talán ennél Bővebben ...

Több hírügynökség is arról számol be (köztük etióp források), hogy Eritreia hadserege nagyobb erőkkel meglepetésszerű támadást indított Etiópia ellen. Az eddig érkezett hírek alapján a Bővebben ...

Kiszivárgott az Egyesült Királyság németországi nagykövetének egy távirata, melyben a diplomata részletezi, hogy Ankara bármikor megindíthat nagyobb migrációs hullámokat, ami a török államfőnek hatalmat ad az Európai Unió vezető politikusai felett.

Tovább olvasom

Oroszország védelmi minisztériuma 150 darab új, Jak-152 típusú alap kiképző repülőgépet rendelt – írja a RIA Novosti.

Az új típusnak köszönhetően Izrael jelentős előrelépést tett a repülőkiképzés terén.

Meglepetés a Múzeumok Éjszakáján!

A floridai Orlandoban elkövetett mészárlásról érkező hírek alapján úgy tűnik, hogy a terror elleni nemzetközi harc újabb szakaszába lépett. Az eddigi ismereteink alapján egy amerikai Bővebben ...

A Bitcoinról szóló cikksorozatunk bevezető részében tisztáztunk néhány közgazdasági, gazdaság-pszichológiai alapkérdést, melyek szükségesek ahhoz, hogy érdemben gondolkodhassunk a digitális fizetőeszközről. Köszönet minden kedves olvasónak, aki Bővebben ...

A CyCon a világ egyik legjelentősebb kiberbiztonsággal foglalkozó szakmai konferenciája, melyet a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCD COE) szervez. A kiberhatalom témája köré épített idei rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Berki Gábor a Katonai Műszaki Doktori Iskola, míg Berzsenyi Dániel a Stratégiai Védelmi Kutató Központ és a Hadtudományi Doktori Iskola képviseletében utazott Tallinba.

A CyCon (International Conference on Cyber Conflict) gyökerei 2009-ig nyúlnak vissza, ezen a néven pedig 2012 óta rendezik meg minden évben, mintegy 500 politikai és stratégiai döntéshozó, katonai vezető és kiberbiztonsági szakember részvételével. A rangos konferenciák egyik ismertetőjele, hogy a vitaindító beszédeket követően az előadások és kerekasztal beszélgetések párhuzamosan folynak több panelben, egy-egy konkrét témakörre fókuszálva, így egyrészt több kérdés alaposabb megvitatására is lehetőség nyílik, másrészt a résztvevőknek lehetőségük van kiválasztani a számukra legérdekesebb témákat. A 2016. május 31. és június 3. között megrendezett konferencia nulladik napja ún. workshop nap volt, ahol a kibervédelmi oktatás és a kiberválságok kezelése mellett napirendre kerültek az okos telefonok kriminalisztikai vizsgálatának gyakorlati aspektusai is.

A konferencia első napján szinte minden előadó és résztvevő azzal foglalkozott, hogy a NATO vezetői a közelgő varsói csúcstalálkozón a hadviselés ötödik dimenziójaként deklarálhatják a kiberteret. Észtország elnöke, Toomas Hendrik Ilves hangot adott várakozásainak, miszerint Varsóban döntés fog születni a kibertérről, amit tovább erősítettek a cseh védelmi miniszter Martin Stropnicky szavai, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a hadviselés ötödik dimenziójában is készen kell állniuk a nemzeteknek védelmi képességeik fejlesztésére. A NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnok-helyettese (DSACT), Manfred Nielson admirális felszólalásában kitért annak jelentőségére, hogy a hadviselés négy hagyományos dimenziójától elkülönítve kell értelmezni és kezelni a kiberteret. A vitaindító előadásokat a kiber parancsnokok kerekasztal beszélgetése követte, ahol a három katonai vezető egyetértett abban, hogy bár a kibertér újszerű, nem különleges és nem is egyedi. Szintén egyetértés mutatkozott abban, hogy a katonai műveletek során a kiberteret használni fogják, függetlenül attól, hogy deklaráltan a hadviselés ötödik dimenziójává válik, vagy sem. Fontosnak látták azonban a kibertér ötödik dimenzióként történő elfogadását annak érdekében, hogy a NATO átfogó kibervédelmi és kiberműveleti politikát alakíthasson ki. A délutáni előadások többek között foglalkoztak az erő kivetítés lehetőségeivel a kibertérben, a fegyverrendszerek védelmével, az állami hátterű kibertevékenységekkel és a légi közlekedést érintő kiberfenyegetésekkel.

A CyCon második napjának vitaindító előadásain nem kisebb nevek szólaltak fel, mint Thomas Rid a King’s College London professzora, Martin C. Libicki a RAND Corporation posztgraduális iskolájának kutató professzora, valamint Mikko Hypponen számítógép biztonsági szakértő, az F-Secure kutatási igazgatója. Az előadások nyomán a résztvevők megismerhették az emberek és gépek közötti interakciók fejlődését egészen az 1940-es évektől, az információs hadviselés szerepét a jelenlegi konfliktusokban, valamint az elrettentés képességének átalakulását a földrajzi határokkal nem rendelkező internetes világban. Libicki öt jellemző mentén írta le a kiberhadviselést, ami nem kinetikus, rendkívül változékony és nem jelezhető előre, ugyanakkor egy nehezen értelmezhető, de kitartó jelenség. A folytatásban a leköszönő észt elnök több kiberbiztonsági szakemberrel beszélgetett a politikai változásokról, valamint a digitális forradalomról és annak jelentőségéről. Az eszmecsere keretében kitértek az orosz kiberműveletekre, a Snowden szivárogtatás előnyeire és hátrányaira, továbbá az olyan ellentmondásos kormányzati szándékokra, mint a kötelező hátsó ajtók (backdoor) beépítése a különböző rendszerekbe. A második nap délutánján szerephez jutottak az ún. APT-k, vagyis a fejlett állandó fenyegetések, amelyek legtöbbször nem is olyan fejlettek és állandók, hiszen ezek az incidensek (is) gyakran emberi hibára vezethetők vissza és nem szofisztikált technikai támadásokra. A többi szekcióban a kibertérben zajló fegyverkezési versennyel, a kiberfenyegetésekre adható válaszokkal, valamint az anonimitás, a magánszféra és a titkosítás összefüggéseivel foglalkoztak.

A konferencia harmadik, egyben záró napján a résztvevők külön panelben tárgyaltak a kiberkonfliktusok kapcsán eddig megszerzett tapasztalatokról. A beszélgetés során megállapították, hogy sok kormányzat valószínűleg tévesen értelmezi a kiberhatalom fogalmát, aminek eredményeként túlzott hangsúlyt fektetnek a taktikai eredményekre és nem törődnek a műveletek hosszú távú hatásaival. A rövid távú győzelmek kiemelt szerepére utal az is, hogy az incidensek tartós kiberkonfliktus előidézése helyett többnyire kémkedésre, vagy a rendszerek ideiglenes megzavarására koncentrálnak. Az APT-k után a konferencián szerephez jutott egy másik aktuális rövidítés is, az IoT, vagyis a dolgok internete. Az internetre csatlakoztatott hétköznapi eszközök (óra, televízió, hűtőszekrény, stb.) száma egyre növekvő tendenciát mutat, miközben a fejlesztés során kevés hangsúlyt fektetnek a biztonságra. Mindez olyan megbízhatatlan működési környezetet eredményez, aminek következtében az IoT eszközök könnyű célpontokká válnak a támadók számára, ugyanakkor a meglévő biztonsági protokollok alkalmazásával és biztonsági szabványok meghatározásával mindez megelőzhető lenne. A rendezvény záró beszédei során Jan Neutze a Microsoft kibervédelmi vezetője a normák kibertérben betöltött szerepéről beszélt, illetve a kormányzat és az ipar megközelítését hasonlította össze, míg David Sanger az Economist szakírója kiemelte, hogy a kibertérben folytatott fegyverkezési verseny komoly fegyverzet ellenőrzési és elrettentési probléma elé állítja az emberiséget. A CyCon2016 utolsó előadását a Skype alapítója, Jaan Tallinn tartotta, aki előremutató gondolataival hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia negatív következményekkel járhat, amennyiben az emberiség nem készül fel időben az alkalmazására.

A négynapos CyCon egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kibertérből érkező kihívásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az lemaradást eredményez, ami már rövid távon is nemzetbiztonsági kihívásokhoz és fenyegetésekhez vezethet. Ezeknek a kezelése, a megfelelő védelem kiépítése, a felkészítés olyan erőfeszítéseket igényel, amelyeket a kormányzati szektor egyedül nem, csak az ipari szereplők és az akadémiai szféra bevonásával képes megvalósítani. Amennyiben a NATO varsói csúcstalálkozóján deklarálják, hogy a kibertér a hadviselés ötödik dimenziója, a szövetségen belül olyan változások indulhatnak el, amelyek minden tagállam, így Magyarország kiberképességeit is érintik majd. Ahhoz, hogy a soron következő változásokra és általában a kibertérből érkező kihívásokra felkészülhessünk és képesek legyünk reagálni, elengedhetetlen, hogy az akadémiai szféra stabil alapokon nyugvó, magas színvonalú kiberbiztonsági oktatást és kutatást biztosítson az ipari és kormányzati szereplők számára.

A cikk eredeti forrása: http://uni-nke.hu/hirek/2016/06/08/nato-kibervedelem-varso-elott, a letöltés dátuma: 2016.06.12.

A NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence honlapja elérhető INNEN.