Biztonságpolitika

Különösen nagy értékre elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt vádat emeltek két férfi ellen, aki hamis amerikai dollárt és ukrán hrivnyát nyomtatott csaknem 160 millió forint értékben Miskolcon — tájékoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.

Martossy György közölte: egy hatvanéves férfi ismeretlenektől kapott megbízást tavaly év elején arra, hogy hamis húszdolláros bankjegyeket állítson elő ukrajnai forgalmazásra. A vádlott ezután megállapodott 54 éves ismerősével, hogy a munkahelyén, egy miskolci nyomdában gyártják majd le a hamis pénzt. Az idősebb férfi beszerezte a bankjegyfestéket, a speciális UV-jelzőfestéket és a húszdolláros bankjegy képfájljait.

Rávették a nyomda üzemeltetőjét – aki nem tudott a vádlottak terveiről – egy drága digitális nyomdagép vásárlására azzal, hogy nagyobb megbízást ígértek neki. A pénz előállításához szükséges grafikai és digitális háttéranyagot a fiatalabb vádlott készítette el. A próbanyomatokat bemutatták a megrendelőknek, és tavaly januártól júliusig folyamatosan nyomtatták a hamis pénzt.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a rendőrök tavaly júliusban rajtaütöttek a pénzhamisítókon, lefoglalták a festékeket, a nyomólemezeket, a papírokat és a kész hamis bankjegyeket, a két vádlottat pedig őrizetbe vették.

Kitért arra is, hogy fél év alatt mintegy 123 millió forint értékű hamis dollárt és 36 millió forint értékben hamis ukrán kétszáz hrivnyást készítettek. A közepes minőségű hamis bankjegyekből pontosan meg nem állapítható mennyiség forgalomba is került, nyíregyházi pénzváltókban felbukkant.

Ukrajnában a fegyveres erőknél egy újfajta rakéta-sorozatvető tűnt fel. Ennél a Sztrela 10 (NATO-kód SA-13 Gopher) lánctalpas alvázra szerelték fel a repülőeszközökről jól ismert Sz-8-as nem irányított rakéták indítására szolgáló B8V20 blokk két darabját, a légi célok elleni rakéták konténereinek helyére. Az így 40 darab 80 milliméteres rakétával felfegyverzett járművel mindössze pár kilométerre válik lehetővé egy igencsak megsemmisítő erejű, nem túl pontos területtűz kiváltása. A kényszer szülte megoldás hátterében az állhat, hogy az ukrán hadsereg jelentős mennyiségben rendelkezik 80 milliméteres nem irányított rakétákkal.

Megkezdte a taktikai feladatokra történő befogását a Boeing C-17 Globemaster III szállítógépeinek, a Brit Királyi Légierő (RAF). A 2001-től átvett típusból nyolc példányát eddig csakis stratégia légi szállítási feladatokra, illetve veszélyhelyzetekben, személyek evakuálásra használták. Április 25-én azonban már ejtőernyősök is ugrásokat hajtottak végre a C-17-es rakteréből.

Hat hónap elteltével vetett újra olasz kikötőbe horgonyt a CARABINIERE FREMM-osztályú fregatt. Az egység Afrika szarva és a Nyugat-Indiai-óceán térségében őrjáratozott az ATLANTA hadművelet keretén belül, melyet a kalózkodás visszaszorítására indítottak. A szokásos 145 főnyi legénység mellé a hosszú útra még jó pár katona a fedélzetre szállt, így összesen 200-an tudhatták ez idő alatt otthonuknak a fregattot. Érdekesség, hogy az út során kínai Harbin Z9-C és spanyol C-SH 60 helikopterek le-és felszállásokat hajtottak végre a CARABINIERE FREMM-osztályú fregattról.

Igazán széles járműpaletta meghajtásának korszerűsítésére fejlesztett ki egy erőforrás és erőátviteli rendszert a RENK France. A 350S a 44-50 tonna tömegű páncélosok meghajtásáról képes gondoskodni, a megrendelő igényeinek megfelelően 1000, 1090, illetve 1200 lóerős teljesítményt leadva. A magas környezeti hőmérséklet mellett is üzemeltethető, egy óra alatt cserélhető motor töltőlevegő-hűtővel is rendelkezik a nagyobb teljesítmény elérése végett, valamint a jármű álcázásának segítése céljából képes a kipufogócsőbe fecskendezett üzemanyag segítségével füstöt előállítani.

Maga az erőforrás egy svéd Scania D16 V-8 négyütemű dízelmotor, ami az üzemanyag befecskendező-rendszer cseréjével válik képessé a nagyobb teljesítmény leadására. Az erőátvitelről az ESM350 teljesen automata sebességváltó gondoskodik, amelyik nyolc előremeneti és egy hátrameneti fokozattal rendelkezik. Mindezek mellé a jármű irányító rendszerét is cserélni kell az átépítés során, ugyanis az irányváltást lehetővé tévő botkormányok helyett egy kormánykerék kerül beszerelésre. A remények szerint ezt a rendszert az orosz T-72 és T-90, a lengyel PT-91, és az ex-jugoszláv M-84-as harckocsikba is beszerelhetik.

2018-ra készül el a Nexter Systems az első két korszerűsített Leclerc harckocsival. A tavaly megkötött szerződés értelmében Párizs további 198 páncélos modernizációját tervezi 2020 és 2028 között a 406 példányba elkészült harckocsiból. A munkálatok leginkább az elektronikát érintik, így a SCORPION információs és irányító rendszer (SICS) is beépítésre kerül, ami a jövőben minden francia páncélosban megtalálható lesz. Már a védelem növeléséhez is tartozik a Barage nevű, improvizált robbanószerkezetek ellen kifejlesztett zavarórendszer integrációja. A védelem növelésébe természetesen a harckocsi összes felületét borító páncélzat hatékonyságának növelése is bele tartozik. A fő fegyverzetet képviselő Nexter Systems 120 milliméteres F1 sima csövű ágyú megmarad, de választható robbanási idejű új repeszgránátot fog kapni.

Orosz tervek szerint még idén befejeződnek az új 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjárművel végzett tesztek. A Bumeráng a tavalyi Győzelem Napi parádén gördült a nagy nyilvánosság elé. Az erős fegyverzetű (30 milliméteres 2A42 gépágyú, koaxiális 7,62 PKT/PKTM géppuska és négy 9M133 Kornet (NATO-kód: AT-14 Spriggan) irányított rakéta) Bumeráng a BTR-80-ok utódja lesz, de az újabb BTR-82A típussal egy ideig még együtt fog szolgálatot teljesíteni.

A T-14 Armata harckocsin alapuló T-15-ös nehéz gyalogsági harcjárműről is érkezetek hírek, ugyanis a gyártását végző Uralvagonzavod szerződést írt alá a Védelmi Minisztériummal a gyártás megindítására.

Oroszország szeretné minél hamarabb lecserélni a páncélozott járművekre szerelt 6P11 NSZVT nehézgéppuskákat. Ezeket az 1970-es évek elejétől gyártott fegyvereket a Szovjetunió szétesését követően már Kazahsztánba készítették, ezért az alkatrészek beszerzése nehézkessé vált. Utódja a 2000-es években kifejlesztett 6P49 Kord nehézgéppuska lesz, amely több tulajdonságában túlszárnyalja elődjét, de ami talán az egyik legfontosabb, messze pontosabb, mint az NSZVT.

Április 19-én megérkezett Algériába az ERRADII (910) MEKO A-200-as osztályba tartozó fregatt. A hajót, egy másikkal együtt még 2012 áprilisában rendelte meg az észak-afrikai állam a ThyssenKrupp Marine Systems-től. Az ERRADII testvérhajója, a HERRAD (911) tavaly decemberben került vízre, átadása a következő évben várható.

Fotók alapján kijelenthető, hogy két újabb MiG-23BN Flogger vadászbombázóval lett erősebb a líbiai légierő. A talán nagyjavításon is átesett 4136-os és 8985-ös lajstromú gépek érdekessége, hogy a orr-rész jobb felső részére egy merev üzemanyag-utántöltő csonkot szeretek fel még a Kadafi-rezsim idején.

Helyesbítették az iraki védelmi minisztériumból az ország védelmi miniszterének múlt heti nyilatkozatát. Ennek érdemi része az, hogy az ország légiereje nem három, hanem négy Szuhoj Szu-25-ös Frogfoot csatarepülőgéppel lett gazdagabb.

Katar számára az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 252 RIM-116C RAM rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta megvásárlását, 260 millió dollár értékben. A közel-keleti állam hadihajóinak fedélzetén már évek óta megtalálhatók a RIM-116-os légvédelmi rakéták, de a most engedélyezett nagyobb mennyiségű vásárlás gyaníthatóan a flotta új egységeire kerül majd.

Már épül a kínai-pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázó első kétüléses példánya a Chengdu Aerospace Corporation üzemében. A JF-17B jelzésű variáns a ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is fog rendelkezni. A kétüléses JF-17B az első felszállást még az idén végre fogja hajtani, míg a pakisztáni légierőhöz 2017 áprilisában fog kerülni.

Tajvanon már kezd körvonalazódni az a terv, mely a helyi tervezésű és gyártású AT-3-as sugárhajtású kiképző és könnyű támadógépek utódját eredményezheti. A mostani elképzelés szerint az új gép is hazai tervezésű és gyártású lenne. Jelenleg egy tanulmány készül, mely a levegőbe emeléshez szükséges sugárhajtómű helyi előállításának lehetőségét elemzi. Az új gépet az AIDC (Aerospace Industrial Development Corporation) készíti el, ez jelenleg az XT-5-ös jellel fut, neve Blue Magpie (Kék Szarka). Ez a madárfaj őshonos Tajvanon is, tulajdonsága, mely alapján egy katonai repülőgép visel a nevét az, hogy igen a vehemense képes a fészkét védeni. Az XT-5-ként bemutatott makett megjelenésében leginkább a F-CK-1 Ching Kuo vadászbombázó kétüléses változatára hasonlított.

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta Ausztrália számára 450 darab Raytheon AIM-120D AMRAAM légiharc-rakéta eladását, 1,22 milliárd dollár értékben.

Nem érinti az amerikai tengerészgyalogság már Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázókra átfegyverzett VMFA-121 századának bevethetőségét a közelmúltban kiderült szoftverhiba. Mint ismeretes a 3I szoftvercsomagban igen gyakran volt gond a rádiólokátor jeleivel, de a tengerészgyalogság gépein a régebbi, problémáktól mentes 2B program található. A bevethetőséghez már ez is elég tulajdonsággal bír. A 3I hibáinak kiküszöbölése jelenleg is folyik, a hírek szerint a hibák nagyobb részét már elhárították. Az F-35-ös szárnyai alatt lévő felfüggesztési pontok alkalmazásának lehetőségét biztosító 3F szoftvercsomag várhatólag pár hónappal később fog bevezetésre kerülni, az eddig tervezetthez képest. Júniusban egyébként a tengerészgyalogság egy másik százada, a VMFA-211-es is átfegyverzésre fog kerülni az F-35B-re.

2016 és 2017 helyett csak 2017 és 2019 között kerülnek átadásra a brazil légierő számára az SC-105 Amazonas kutató-mentő repülőgépek. A múlt évben újabb 3 példányban megrendelt típus helyi jelölése valójában a C295-öst takarja. Az orrkúp alá beszerelt EL/M-2022A(V)3 radar akár 360 kilométeres távolságból is képes a vízfelszín felderítésére, míg a műholdas kommunikációs rendszer a mentőfeladatok irányításában játszhat kulcsfontosságú szerepet. A C295-ből tíz szállító, S-105A Amazonas jelzéssel már szolgál az országban, valamint kettő SC-105A is, azonban ezek oldalán még nincsenek felszerelve buborékablakok.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

McDonnell F-4C Phantom II.

Westland Sea King Mk.41.

Dassault Mirage 2000D.

Lockheed Martin F-35B Lightning II.

Boeing AH-64D Apache Longbow.

Szuhoj Szu-22M4 Fitter-K.

Boeing C-17A Globemaster III.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Bell UH-1H Iroquois.

Airbus CC-150 Polaris.

Grumman EA-6B Prowler.

Szuhoj Szu-27UB.

Aerospatiale AS-532UL Cougar.

North American F-86D Sabre.

Saab JAS-39C Gripen.

Caudron R11 A3: 1., 2.

PZL-Swidnik W-3WA Sokol.

Antonov An-72.

Aerospatiale SA-319B Alouette III.

A tegnapi nap folyamán a Francia Nemzetgyűlés elfogadott egy határozatot, melyben az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók feloldását sürgette. A megjelent 101 képviselőből 55-en támogatták Bővebben ...

Magyarország légtere ellenőrzött és nem ellenőrzött légterekre van osztva. Ez utóbbiak a földfelszíntől 9500 láb (2900 m) magasságig terjednek. A bennük zajló forgalom nagyjából kilencven százalékát a kisgépek adják. Pilótáikkal a HungaroControl Körzeti Repüléstájékoztató Szolgálat van kapcsolatban, amely Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében lévő légiforgalmi irányító központjából kíséri figyelemmel a magyar légtérben zajló repüléseket és intézkedik, ha valamelyik kisgép bajba kerül.

Fotó: Szórád Tamás

Fontos különbség, hogy az ellenőrzött légtérben a légiforgalmi irányítók utasításokat adnak, a nem ellenőrzött légtérben a körzeti repüléstájékoztatók pedig tanácsolnak és javasolnak, például egy új irány felvételét vagy magasságváltást. E javaslatok elfogadása a pilótákon múlik, akik az esetek többségében követik a javaslatot, tudva, hogy annak oka van: például egy aktív lőtér kikerülése miatt.

A nem ellenőrzött légterekben a pilóták maguk gondoskodnak a légi járművek közötti elkülönítésről, akár látvarepülési (VFR) akár műszerrepülési (IFR) szabályok szerint repülnek. Ettől függetlenül a repüléstájékoztató szolgálat nyomon követi a kisgépeket és forgalmi tájékoztatásokkal segíti a pilótákat az összeütközések vagy veszélyes megközelítések elkerülése érdekében. A munkájukat nagyban segíti, ha van fedélzeti válaszjeladó – transzponder - a gépen, akkor végig látják az útvonalon, ha nincs akkor a pilóta által rendszeres időközökben közölt helyzetjelentési információ alapján követik.

Fotó: Szórád Tamás

Hozzá kell tenni, hogy Magyarországon 4000 láb (1200 méter) alatt nincs teljes radarfedettség. Vannak olyan helyek, ahol hosszabb-rövidebb időre eltűnik a gép a radarról. Ezen segíthet majd az a megoldás, amely megvalósíthatóság tervein már dolgozik a Magyar Repülő Szövetség és ezen belül a Vitorlázórepülő Szövetség, a Vidéki Repülőterek Szövetsége és a HungaroControl. Egyfajta pozíciókövetésről van szó, ami nem radarinformáció, hanem GPS koordináták alapján adja meg a légi jármű helyzetét. Ehhez 30-35 antennát kell telepíteni az országban a teljes lefedettség érdekében. Egy-egy ilyen antenna kb. 40 km sugarú körön belül veszi a jeleket a légi jármű fedélzetén elhelyezett apró eszköztől. Ezt az eszközt használják a nemzetközi vitorlázórepülő versenyeken is.

A repüléstájékoztató szolgálat munkáját a repülési terv benyújtása segíti. A repülési tervből azonnal látják, hogy mi a pilóta szándéka, milyen útvonalon, milyen magasságon tervezte a repülést, és milyen légtereket érint majd. Egyes légterekkel a repüléstájékoztató szolgálatnak esetenként koordinálni kell, hogy aki érinteni akarja az adott légteret, milyen feltételek mellett teheti meg. Bizonyos légterekbe való belépéshez a repüléstájékoztató szolgálat munkatársai koordinációval segítik a pilótákat.

Fotó: HungaroControl

Amikor a pilóta benyújt egy repülési tervet a HungaroControlnak és az feldolgozásra kerül, az abban feltüntetett adatok – útvonal, sebesség – alapján a rendszer egy útvonalat jelenít meg a repüléstájékoztató szolgálat előtt, mintha „látnák” a repülőt. Ez csak a repülési terv alapján számított útvonal, nem a repülőgép valós útvonala, de a repüléstájékoztató szolgálat ezzel már egy információt kap arról, hogy a pilóta merre tervezi a repülést és, ha nem tér el bejelentés nélkül, akkor a terv alapján látja, hogy a számított adatok alapján hol kell lennie a gépnek.

A repülési terv benyújtása azonban nem csak a repüléstájékoztató szolgálatot segíti, hanem a pilóta ezzel biztosítja magának, hogy szükség esetén rendelkezésére álljanak olyan információk, amire a riasztó szolgálatnak szüksége van és a kutató-mentő szolgálat számára is nélkülözhetetlen. Tartalmazza például, hogy milyen a gép színe, mennyi időre elegendő üzemanyaggal szállt fel, hány fő van a fedélzeten, és hogy milyen kényszerhelyzeti berendezések vannak a gépen.

Ha a géppel megszakad minden kapcsolat, akkor a repüléstájékoztató szolgálat a repülési idő és a maradék üzemanyag ismeretében mérlegelheti, hogy levegőben lehet-e még a légi jármű. A repülőgép sárkányának színe a kutató-mentőket segíti azzal, hogy tudják, milyen színre kell különösen odafigyelni, hiszen lehet, hogy nem magát a gépet látják meg elsőnek, csak egy darabját. A fedélzeten tartózkodók létszáma már a helyszíni mentésnél fontos. Előfordulhat, hogy valaki kiesett a roncsból és pár méterrel odébb, az aljnövényzetben fekszik eszméletlenül, de élve.

A repülési terv benyújtása tehát életet menthet, és ugyanúgy hozzá kell, hogy tartozzon a repülés előtti teendőkhöz, mint a felkészülés többi része: a napi légtérfelhasználási terv ellenőrzése a repülés során érintendő légterek vonatkozásában, a pilóták számára kiadott, az útvonalra valamint a rendeltetési és kitérő repülőterekre vonatkozó információk (NOTAM - Notice To Airmen) és a meteorológiai adatok ellenőrzése.

Repülés szép időben, jó látás mellett. Fotó: Szórád Tamás

A kisgépes pilóták felkészülését segítendő, a HungaroControl fél éve indította el a Netbriefing (Homebriefing) nevű szolgáltatást, amelyen egy rövid, ingyenes regisztráció után a felkészüléshez szükséges adatok egy helyen elérhetőek.

*

Amikor a nem ellenőrzött légtérben egy repülőgép radarjele eltűnik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy gond van a géppel. Lehet, hogy a repülési magassága miatt elveszik a radarjel és az is lehet, hogy a rádiófedettség hiánya miatt rádiózni sem tud. (Magyarország területének 95 százalékán megvan a rádiófedettség.) A repüléstájékoztató szolgálat radarképernyőjén felugrik egy ablak, ami jelzi, hogy mikor volt az utolsó radaradat kapcsolat a légijárműről. A nem ellenőrzött légtérben ez nem ritka jelenség, így ez még nem ad feltétlenül okot az aggodalomra.

Fotó: HungaroControl

Magyarország nem ellenőrzött légterét észak, kelet és nyugat szektorra osztották fel. A szektorokat forgalmi terheléstől függően nyitják, vagy összevonják. A pilóta csak azt érzékeli, hogy például a kelet szektor frekvenciáján hallja a nyugat szektorban rádiózó másik pilótát. Egy szektorban ketten vannak „beültetve”. Az egyik rádiózik a repülőgépek pilótáival, kollégája pedig telefonon tart kapcsolatot a belföldi és külföldi irányító szolgálatokkal és más társszervekkel.

A radarkapcsolat megszűnésekor rádión meghívják a gépet. Ha nem érkezik válasz, meghívatják egy másik géppel. Próbálnak információt szerezni, ezért a környező repülőtereket is felhívják telefonon, hogy esetleg leszállt-e ott a gép, vagy beszólt-e rádión.

A Balaton keleti medencéje felett észak-déli irányban gyorsan mozgó zivatar kényszerítette gyors döntésre a kisgép pilótáját. A kitérő reptér Siófok-Kiliti volt. Fotó: Szórád Tamás

Ha nincs pozitív visszajelzés és a keresés sem vezet eredményre, akkor az összes adattal és az utolsó ismert pozícióval tájékoztatják a supervisort a helyzetről, aki ez után minden rendelkezésre álló információval tájékoztatja az Országos Rendőr-Főkapitányság Központi Ügyeletét (ORF KÜ) arról, hogy eltűnt egy légi jármű. Az összes rendelkezésre álló adatot – utolsó ismert pozíció, volt-e rádiókapcsolat, a fedélzeten tartózkodók létszáma, szállít-e a gép veszélyes anyagot, stb. - megadja neki és az ORFK ügyeletese döntést hoz a további lépésekről. Értesíti a honvédséget, a rendőrséget és a katasztrófavédelmet.

A honvédséghez beérkező információ az MH Légi Vezetési és Irányítási Központhoz kerül, ahol a hadműveleti váltásparancsnok és a hozzá beosztott kutató-mentő koordinátor adhat utasítást a kutató-mentő helikopter felszállására.

Közben a földi egységek is gyűjtenek adatot a környéken, hogy látott-e valaki valamit. Hiszen, ha nem gyullad ki a légi jármű, akkor a növényzet elrejtheti, ahogy volt is erre példa. A keresésben résztvevő egységek további pontosítások miatt bármikor megkereshetik a supervisort.

*

2016. február 28-a nyugodt vasárnapnak indult az MH Pápa Bázisrepülőtéren települő, a Dunától nyugatra eső országrészért felelős légi kutató-mentő szolgálat számára. A Mi-8-as helikopter két helikopter-vezetővel, egy fedélzeti technikussal, két kutató-mentő ejtőernyőssel, egy kutató-mentő felcserrel és egy földi mechanikussal állt készenlétben arra az esetre, ha faxon, telefonon vagy EDR rádión (Egységes Digitális Rádióháló) riasztás érkezik. Röviddel dél előtt riasztás érkezett, amelynek eredményeképpen a helikopter egy eltűnt kisgép felkutatására indult. Az eseményeket Szilágyi Zoltán alezredes, a kutató-mentő helikopter parancsnoka idézte fel.

- Telefonon érkezett a riasztás azzal, hogy nem gyakorlatról van szó, azonnali felszállás, majd Tatabánya környékén kezdjük meg a keresést és további információt a levegőben kapunk.

Vasárnap volt, ebédhez készülődve harmincperces készenlétben (RS 30) volt a csapat, de a huszadik percben már a levegőben voltunk és elindultunk a kutatási körzet felé, amit húsz perc alatt értünk el. Felszállás után megkaptuk, hogy a HungaroControl milyen koordinátán vesztette el a kapcsolatot a géppel, illetve megadták, hogy egy kék-sárga festésű Cessna 152-es típusról van szó, két fővel a fedélzeten. Ezek az adatok a Cessna személyzete által leadott repülési terven is szerepeltek, éppen azért, hogy ezek a kutatás és mentés szempontjából fontos információk szükség esetén rendelkezésre álljanak. Menet közben jött egy olyan információ, hogy állampolgári bejelentés érkezett, miszerint Vértesszőlős közelében az M1-es autópályáról füstöt láttak térségben.

Az eltűnt kisgép felkutatását a 3301-es Mi-8-assal hajtották végre. Fotó: Szórád Tamás

Az irányítás ilyenkor nem mérlegelhet, hogy a bejelentés összefüggésbe hozható-e az esettel vagy sem, hanem a kapott információ szerint intézkedik. Elindultunk a jelzett térség felé, elkezdtük a keresést, de füstöt nem észleltünk. A kereső eljárások közül a táguló négyzet módszerével elkezdtük szisztematikusan átfésülni a terepet. Amikor Tata és Tatabánya környékén már elég nagy területet berepültünk, jelentettem, hogy nem találunk semmit. Később kiderült, hogy az információ téves, talán avarégetésből származó tűz volt, amit időközben eloltottak.  

Ekkor utasítottak, hogy repüljünk ki az előzőleg megadott koordinátára és ott folytassuk a keresést. Ahogy Tatánál ráfordultunk a megadott koordináta irányára, Vértesszőlőstől észak-keletre három kilométerre, a fedélzeti technikus, aki lefelé is lát a két műszerfal közötti alsó plexin, szólt, hogy mintha kék darabokat látna a fák között. Szerencsére ebben az évszakban még nincs lomb a fákon, így leláttunk a talajig. Egy szűk körön lesüllyedtünk a fák felett és megállapítottuk, hogy egy géproncs van a földön. A koordinátákat azonnal megadtuk az irányításnak, aki ez alapján értesítette a polgári légimentőket. Tájékoztattuk továbbá, hogy a kárhelytől 4-500 méterre van egy erdőirtás, megnézzük, hogy a kivágott fák tuskói lehetővé teszik-e a leszállást.

Sikerült leszállnunk a tisztáson, a kutató-mentő szakszemélyzet kiszállt és elindult a roncshoz. Kérésükre felszálltunk és a roncs felett megfüggve, a pontos helyszínt jelezve segítettük, hogy mihamarabb odaérjenek.

Fentről láttuk, hogy valaki integet a roncsból. Jeleztem is az irányításnak, hogy egy ember biztosan életben van. Amikor a kutató-mentő szakszemélyzet a roncshoz ért, mi leszálltunk a tisztáson és leállítottuk a hajtóműveket. Ekkor érkezett a légimentők helikoptere is, amely szintén leszállt. A kutató-mentő szakszemélyzet kivágta a roncsból az egyik sérültet és a felcser elkezdte az elsődleges ellátását. Fej- és mellkasi sérülése, medence- és nyílt lábszártörése ellenére kommunikált, bár láthatóan sokkos állapotban volt. A másik sérültnek nem volt tapintható a pulzusa, és a protokoll szerint ilyenkor azzal a sérülttel kell foglalkozni, akinél van esély az életben maradásra. Közben megérkeztek a légimentők és így már mindkét sérülttel tudtak foglalkozni. A súlyos sérültet stabilizálták, és megkezdték a másik sérült újraélesztését, ami sajnos sikertelen volt.

A légimentők EC-135-ös helikoptere Balatonfüredről indult a helyszínre. Fotó: Balogh Ákos

A helyszínt a földön nagyon nehezen lehetett megközelíteni, a légimentők helikoptere már úton volt a sérülttel a tatabányai kórházba, amikor a rendőrök és a tűzoltók a helyszínre érkeztek. Ha nem lett volna ott az a tisztás és nem tudtunk volna leszállni, akkor a kutató-mentő szakszemélyzet a felszereléssel együtt alpin technikával ereszkedett volna a földre és a sérült ellátása, szállításra való előkészítése után hordágyon csörlőztük volna a fedélzetre és szállítottuk volna a kórházba. Ez a nagy előnye a honvédségi kutató-mentő helikopternek, hogy több módszer és sokféle felszerelés is a rendelkezésünkre áll.

Amikor a sérülttel felszállt a mentőhelikopter, mi maradtunk és a kárhelyszínt biztosítottuk, amíg a rendőrség és a katasztrófavédelem emberei megérkeztek. A rendelkezésre álló információkat átadtuk, ők jegyzőkönyveket vettek fel, és átvették a helyszínt. Ezután felszálltunk és visszarepültünk a Pápa Bázisrepülőtérre, ahol napnyugta előtt szálltunk le.

Pápán a műszakiak elvégezték a helikopter ismételt előkészítését, az ejtőernyősök és a felcser átnézte és rendbe tette a felszerelését, ezután visszaálltunk a készenléti állapotba, riasztásra készen.

Az éles kutató-mentő feladatot Szilágyi Zoltán alezredes, gépparancsnok, Szabó László főhadnagy, másod-helikoptervezető, Fodor Árpád főtörzsőrmester, fedélzeti-technikus, Noé József zászlós, kutató-mentő ejtőernyős csoportparancsnok, Korán György főtörzsőrmester, kutató-mentő ejtőernyős, Lambert Jelena zászlós, kutató-mentő felcser és Patak János főtörzsőrmester, földi mechanikus hajtották végre. Fotó: Balogh Ákos / veol.hu

* * * 

Az Aeromagazin 2016. áprilisi számában megjelent cikkem másodközlése.

Az alábbi írás annak a lehetőségeit járja körül, hogy milyen nem rendészeti-katonai jellegű lépéseket lehetne megtenni annak érdekében, hogy csökkentsük Hazánk terrorveszélyeztetettségét, illetve egy esetlegesen Bővebben ...

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek különös tehetsége van ahhoz, hogy a kormány számára kifejezetten kínos kérdésekből is jól keveredjen ki. Nyilván ezért is vezeti ő Bővebben ...

Élve a párttól kapott felhatalmazásával, Vona Gábor, a Jobbik elnöke igyekszik kiszorítani a Jobbik vezetéséből a szélsőséges alelnököket, köztük például Vona Gábort. Új embereket próbál Bővebben ...

Az ismert történelem nagy igazsága, hogy az ember soha nem változik: talál egy eddig ismeretlen jelenséget, és azonnal elkezd kutatásokat folytatni azzal kapcsolatban, hogyan lehetne azt más emberek ellen fordítani. Így jártunk a fekete lyukkal is, ami a tévhit szerint fekete, de valójában az univerzum legfényesebb és legkiszámíthatatlanabb objektuma.

Tovább olvasom

Európa a menekültválság tavalyi hulláma okozta felfokozott érzelmi állapotából hamar visszakerült a kényelmes elégedettségbe, amelyben rendszerint telnek napjai. Az már-már menetrendszerűvé válik, hogy bekövetkezik egy-egy Bővebben ...

Újabb csapást mér a kormány a bankrendszerre. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtöki bejelentése szerint az önkormányzati betéteket a jövőben a Magyar Államkincstárhoz csatornáznák át, a Bővebben ...

Véget kell vetni annak az elgondolásnak, miszerint az Egyesült Államok kivételezett pozíciót tudhat magáénak - ehelyett egyenlő viszonyokat kell teremteni a globális politikában - mondta Hans-Christof Von Sponeck, az ENSZ volt főtitkárhelyettese.

Tovább olvasom

Észak-Korea újabb sikertelen tesztet hajtott végre a Musudan nevű interkontinentális ballisztikus rakétával – amely másodpercekkel az indítás után lezuhant. A kínos incidens napokon belül a Bővebben ...

2016. április 26-án, kedden este érkezett Kecskemétre a Toborzó Országfutás 2016 váltója, mely két héttel ezelőtt indult Budapestről.

Oroszország 28 darabot rendelt a kétkormányos változatból.

Friss hírek a japán F-35-ös beszerzésről.

Svájci bicska légcsavarral.

2016 április 21-én szakkollégiumunk hallgatóságának tartott előadást Dr. Csoma Mózes, az ELTE Koreai tanszékének vezetője. Az előadó az elmúlt évtizedek történeti kontextusába helyezve beszélt a Koreai félsziget jelenlegi politikai helyzetéről, mely során bemutatta a korábbi időszak forróbb pillanatainak történetét, illetve bepillantást nyerhettünk a koreai háborút lezáró tűzszünet kapcsán az északi fél motivációira, a máig rendezetlen helyzettel kapcsolatban.
A bevezető előadást követően interaktív beszélgetésre került sor, melynek keretében az előadó válaszolt az általunk előre megfogalmazott, illetve az előadás kapcsán felmerülő kérdésekre. Ezek kapcsán megismerhettük a megosztott félsziget északi és déli politikai szféráját alakító szereplőket, illetve programjukat a feszültségek kezelése és a megosztottság kérdéseinek lehetséges kimenetelével kapcsolatban. Ennek kapcsán az előadó részletesen kitért a felek nemzetközi médiában és közvéleményben reprezentált álláspontjainak árnyaltabb ismertetésére, egészen újszerű szempontokat felvonultatva annak megértéséhez, hogyan viszonyul egymáshoz a két Korea, illetve hogyan látják közös identitásukat az őket támogató, vagy a velük szemben álló nemzetközi szereplőkkel szemben.

2015 novemberében a közeli NATO-országok fegyverkezése kapcsán Andrej Raŭkoŭ fehérorosz védelmi miniszter televízió interjúban beszélt egy új katonai doktrína kidolgozásáról. A doktrína első olvasatát 2016. április 19-én fogadta el a parlament.

Alekszandr Lukasenko elnök szerint a doktrína „színtisztán védelmi” jellegű. Egyetlen államot sem nevez meg, mint lehetséges fenyegetés, ugyanakkor potenciális veszélyforrásként említi a hibrid hadviselést és a színes forradalmakat. A dokumentum legvitatottabb része, hogy megtiltja a fehérorosz hadsereg külföldön történő alkalmazását. Ezzel kapcsolatban Örményország külügyminiszter-helyettese már kifejezte bírálatát, ugyanis Fehéroroszország is tagja az Oroszország által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete katonai szövetségnek. A külügyminiszter-helyettes szerint a doktrína az egész együttműködés számára problémát jelent.

A dokumentum megemlíti a szomszédos Ukrajnában zajló fegyveres konfliktust is. „Soha nem léptünk fel fenyegetően Ukrajnával szemben, és soha nem is fogunk. Békeszerető politikát folytatunk és megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy az ukrajnai helyzet normalizálódjon” – nyilatkozta Lukasenko.

Az Európai Unió egyébként az ország „régióban betöltött konstruktív szerepe” miatt a közelmúltban több, Fehéroroszországgal szembeni szankciót is eltörölt.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a Szakkollégiumi Esték soron következő alkalmára, ahol a vegyi hadviselés kérdéseit fogjuk megvitatni.

Az est moderátora:

– Kovács Georgina, a BSZK tagja

Időpont: 2016. 05. 04. – 18.00
Helyszín: 1083 Bp., Ludovika tér 2., NKE Ludovika Campus főépület , I-es előadó

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni.

Ismail Kahraman, a török országgyűlés házelnöke javasolta, hogy Törökország törölje el a szekuláris alkotmányt, és ehelyett inkább az iszlám törvényeire alapozza államiságát.

Tovább olvasom