Biztonságpolitika

Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szerdán azt mondta, lehetséges, hogy az ukrán rakétatechnológia részleteit kiszivárogtatták Észak-Koreának, vagy Kijev közvetlenül Észak-Koreának adta el az alkatrészeket.

Tovább olvasom

Észak-Korea ICBM tesztjei, ENSZ szankciók, lemondott a japán védelmi miniszter, átalakult az Abe- kormány, Kína agresszív fellépése a THAAD rakétaelhárító rendszer ellen.

Japán: Megújult az Abe-kormány

2017 eső felében egymást követő politikai botrányokkal (például a Morimoto és Kake iskola körül) és kormánytagok lemondásával kellett szembe néznie a japán kormányfőnek, Abe Shindzónak. A leköszönő igazságügyi miniszter Kaneda Katsutoshi rosszul kezelte az összeesküvés elleni törvény tervezete nyomán felmerülő parlamenti vitát. Imamura Masahiro , aki a fukushimai atomerőmű katasztrófája utáni helyreállításáért felelős miniszter, pedig egy sajtókonferencián elkövetett súlyos hiba miatt távozott. A botránysorozat végpontját képezte a japán védelmi miniszter, Inada Tomomi  egy héttel megbízatása lejárta előtti lemondása. A miniszter asszony döntéseit, egy évig tartó hatalmi ciklusa alatt sok kritika érte, a végső indok azonban a júliusi tokiói képviselői választásokkal és a dél-szudáni ENSZ misszió részleteinek állítólagos visszatartásával kapcsolatos botrányok voltak. Inada Tomomi az ellene felhozott vádakban ártatlannak mondja magát.

kép forrása: http://www.japantimes.co.jp/news/2017/04/18/national/japanese-troops-withdrawing-south-sudan-mission-u-n/#.WYm0S4Tyg2w

Akár igaznak, akár hamisnak bizonyulnak a vádak, a miniszter asszonnyal szemben Japán öt év után, a növekvő veszélyekre hivatkozva 2017 áprilisában kivonta 350 fős kontingensét Jubából, Dél-Szudán fővárosából. Az UNMISS (Az ENSZ Dél-Szudáni Missziója) a szigetország egyetlen folyamatban lévő békefenntartó missziója volt. Különlegessége, hogy a japán békefenntartók először kaptak engedélyt fegyverhasználatra a civilek és társaik védelme érdekében. A japán katonák fő feladata a misszió során a helyi infrastruktúra helyreállítása volt.

Japán ENSZ-en belüli békefenntartó missziói hagyományosan kisegítő és a békét biztosító csapatok (orvosok, mérnökök, logisztikusok) alkalmazását jelenti, olyan országok esetében ahol már nincs nyílt fegyveres szembenállás a felek között. Ennek alapja Japán szigorúan pacifista attitűdje, amelyet a 2015-ben megújított békefenntartásról szóló törvény deklarál, miszerint a Japán Önvédelmi Haderő csak akkor vethető be, ha már fent áll egy tűzszüneti megállapodás.

Jelenleg Japán, az USA-val és Kínával együtt, a top 3 legbőkezűbb anyagi támogató közé tartozik az Egyesült Nemzetek Szövetségén belül.

A kabinet újjászervezése azonban már a védelmi miniszter lemondása nélkül is terítéken volt Abe politikájában. A sorozatos politikai botrányok nyomán idén nyáron lejtőre került az Abe-kormány társadalmi támogatottsága. A japán Liberális Demokrata Párt (továbbiakban LDP) népszerűsége az év eleji 50%-os elfogadottságából sokat veszített. Az NHK news felmérése szerint augusztusban a párt 39%-os támogatottságot ért el. A még soha nem látott mélypontot, azonban július első felében tapasztalhatta meg az LDP: támogatottságuk ekkor 29.9% volt, amely 21.1%-ig esett vissza a Jiji Press adatai alapján.

kép forrása: https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/news/20170807_27/

A miniszterelnök az új vezetőket tapasztaltabb, az LDP korábbi kormányaiban is tisztséget betöltő személyekből állította össze a közvélemény bizalmának visszanyerését remélve. Így az augusztus 1-én bejelentett átalakítás az LDP és Abe támogatottságának azonnali 4 százalékpontos növekedését mutatta. Az újítás másik következménye, hogy lehetősséget adott Abe párton belüli riválisainak térnyerésére, akik fontos pozíciókba kerültek a megújult kormányban. Nyitott kérdés lett tehát, hogy a 2018-ban esedékes választásokon Abe Shindzó vezetésével képes lesz-e az LPD megtartani jelenlegi pozícióját a Japán politikában.

A külügyminiszteri poszton Kishida Fumio -t Kono Taro  váltotta. Kono széles körben elismert, tapasztalt diplomata az Egyesült Államok külpolitikájában. Inada Tomomi helyére a már korábban is védelmi miniszteri pozíciót betöltő Onodera Itsunori lépett. Onodera a 2012-2014-es ciklusa alatt már szembenézett az Észak-Korea felől érkező folyamatos fenyegetéssel. Ebben az időszakban került sor a Phenjan harmadik földalatti nukleáris kísérletére is. A jelenlegi külpolitikai helyzet kapcsán, Onodera hajlandó lenne azt a lehetőséget is számításba venni, amely engedélyezné a Japán Önvédelmi Erők számára, hogy olyan elrettentő katonai képességet alakítson ki, amellyel közvetlenül csapást mérhetnének Észak-Korea ballisztikus-rakéta programjához használt létesítményeire. Abe Shindzó azonban a Hiroshima és Nagaszaki elleni atomtámadás 72. évfordulóján rendezett emléknapon azt nyilatkozta, hogy nem létezik olyan tervezet, amely más országok elleni csapásmérő képesség kialakítását engedélyezné. A japán alkotmány 9. béke cikkelye tiltja az ilyen katonai agresszivitást (=kezdeményezés lehetősségét) a válaszlépést és megelőzést azonban nem. A szigetország védelmének alapja az USA-val való szövetségével teljes, amelyet a szakirodalom a „pajzs és dárda” hasonlattal jellemez. Az alkotmány békezáradékának módosítása gyökeres ideológiai változást is eredményezne a második világháború óta szigorúan pacifista Japánban.

Annak ellenére, hogy a politikában egyre hevesebben vitatott a Japán Önvédelmi Haderő szerepkörének bővítése és a korlátozások lazítása, a legfrissebb hírek szerint Japán nyugati partjára rakétaelhárító egységeket csoportosítanak. Ezt a lépést Észak-Korea napokban bejelentett, Guam szigetén elterülő amerikai repülőbázis elleni szimulációs támadás indokolta. A phenjani vezetés szerint a rakéták négy japán tartomány (Hiroshima, Kochi, Shimane, Ehime) felett repülnek majd el mielőtt a guami bázist körbeölelő tengerbe csapódnak.

kép forrása: https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/news/20170811_22/

Az Japán Önvédelmi Haderő radarokat és kilövőállomásokat telepít a fent említett prefektúrák légvédelemi bázisaira, hogy felkészüljenek arra az esetre, ha a rakéta darabjai a szigetországban érnének földet. Augusztus 12-re érkeznek meg az iraki háborúban már bevetett PAC3 (Patriot Advanced Capability-3) típusú elhárító-rakéták. A haditengerészet pedig egy Aegis típusú radar-rendszerrel felszerelt hajót küldött a Japán-tengerre, amely képes nyomon követni a ballisztikus rakétákat.

/lektorálta: Bartók András/

Az ausztrál védelmi miniszter Marise Payne, 2017. augusztus 11-én az East Sale légibázison rendezett ünnepségen bejelentette, hogy hivatalosan is hadrendbe állt az első 6 Pilatus PC-21 típusú kiképzőgép.

Emlékezni kell a múltra, tisztelni kell a múltat, de még inkább azokat, akik a jövőt építették a régi korokban – mondta dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnök augusztus 15-én, kedden Veszprémben a légierő haderőnem és a repülők napja alkalmából tartott ünnepségen.

A fonyódi kikötőben áll az az emlékmű, amely egy 106 évvel ezelőtti eseményre, a Balaton első átrepülésére emlékeztet. A volt hadapródiskolás, a rákosmezei konstruktőr-pilóta, Lányi Antal hadnagy egy Bleriot XI-es monoplánnal vágott neki a Badacsony-Fonyód útnak. A mindössze 7-8 perces utat 150 méteres magasságon tette meg. A pilóta már az előző nap megkísérelte az átrepülést, azonban az erős szél miatt egy rövid repülés után leszállt.

A Balaton első átrepülője 1912-től folytatta a repülőgép építést valamint bemutató és utasrepüléseket is tartott – utóbbit Magyarországon elsőként. Az 1910-ben hadi szolgálatra alkalmatlannak minősített Lányi az első világháború idején szolgálatra jelentkezett és tábori pilóta lett. Később berepülőpilótaként dolgozott, majd a Tanácsköztársaság idején elnöki tisztet töltött be a Magyar Pilóták Szövetségénél, és a szövetség lapjának is dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után repülőgéppel Ausztriába menekült. 1926-ban ott hunyt el tüdőbetegségben.

Az emlékmű talapzatára rögzített márványtáblára felvésték a Balatont, megjelölve az átrepülés helyét és a Blériot monoplánt is.

A túlpart, ahol 1911-ben Lányi felszállt. A kép közepét a Badacsony sötét tömbje uralja. A közelében, Szigligeten egy másik kor emlékműve áll.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A napokban egy érdekes hír látott napvilágot: az Egyesült Államok vezetése továbbra is elégtelennek tartja a jelenleg hadrendben álló F-22 Raptorok számát.

A brit királyi haditengerészet volt főparancsnoka figyelmeztette a Koreai-félszigeten élő briteket, hogy hagyják el az országot, mert fennáll az atomháború veszélye.

Tovább olvasom

„Carpathian Hawk” néven a brit és magyar légierő katonái gyakorlatot rendeznek augusztus 14-25. között a kecskeméti repülőbázison.

2017 nyarán több olyan hír látott napvilágot, melyek szerint orosz harci repülőgépek engedély nélkül behatoltak a balti államok légterébe, tovább súlyosbítva ezzel a NATO és Oroszország között már így is pattanásig feszült viszonyt.  Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azonban a legutóbbi NRC (NATO-Oroszország Tanács) találkozó után nyugalomra intette a szövetséges és az érintett országok képviselőit.

A legutóbbi légvédelmi incidensre augusztus elején került sor Oroszország részéről. Egy spanyol és egy finn vadászgép két orosz MiG-31 típusú elfogó vadászrepülőgépet és egy AN-26 típusú szállítórepülőt tartóztatott fel, melyek vészesen közel repültek az észt légtérhez. Nem ez az első „véletlennek” ígérkező lépés, például júniusban a Balti-tenger felett egy vélhetően felfegyverzett orosz vadászgép vészesen megközelített egy amerikai felderítő repülőgépet.

E példákból is látszik, hogy a NATO csapatok erősítésre szorulnak légvédelem tekintetében a Baltikumban, hiszen Oroszország nyilvánvaló túlereje aggodalomra adhat okot. Ez a kérdés is tárgyalóasztalra került a legutóbbi, 2017. július 13-án megrendezett NATO-Oroszország találkozón Brüsszelben. Az ülésen kiemelték, hogy szükség van a folyamatos kommunikációra és tájékoztatásra a félreértések elkerülése végett, nagyobb figyelmet fordítva a katonai gyakorlatokra. Minden országnak megvan a joga arra, hogy gyakorlatokat hajtson végre nemzetközi légtérben, azonban köteles azokat az elfogadott normákkal összhangban végezni, különös tekintettel más országok szuverenitására.

A kérdés azért is kulcsfontosságú, mert hamarosan ismét megkezdődik a fehérorosz-orosz kötelékben lebonyolított, ZAPAD néven ismert hadgyakorlat. A megmozdulás nem új keletű, folytatása az elsőként 1973-ban megrendezett szovjet gyakorlatnak, melyet a Szovjetunió összeomlása után újból felélesztve, 2009 óta fehérorosz-orosz bilaterális együttműködés alapján tartanak négyévente. A nyilvánosságra hozott információk alapján 2017-ben szeptember 14-20. között kerül sor a gyakorlatra más kiképzésekkel párhuzamosan, valamint kisebbek folytatásaként, egy forgatókönyv keretében. A pontos létszám tekintetében csak becsléseink vannak és homályos nyilatkozatok, melyek szerint kb. 13.000 katonával kell számolni mindkét részről. Annyi előzetesen elmondható, hogy nagyszabású manőver várható, melyben biztosan részt vesz mind az orosz haditengerészet Balti Flottája, mind pedig az orosz 1. gárda-harckocsihadsereg (1st Guards Tank Army). Fontos, hogy a Bécsi Dokumentumban lefektetett összlétszám túllépése nem lehetséges, ezt Stoltenberg is kiemelte az NRC ülésen.

Ezenfelül továbbra is fundamentális ellentétet jelent a felek között a kelet-ukrajnai harcok és a Krím-félsziget annektálása. A konfliktus megoldási kísérletei továbbra is patthelyzetet teremtenek, hiszen a NATO illegálisnak ítéli Oroszország lépéseit, Moszkva pedig továbbra sem tesz meg minden tőle telhetőt a minszki megállapodás gyakorlatban történő végrehajtására és folytatja a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását. Viselkedése igazolásaképp a Szövetség kelet felé való terjeszkedését és ezzel párhuzamosan az orosz állam veszélyeztetését hozza fel.

Mindezeket figyelembe véve valóban szükségesnek mondható további NATO-erők telepítése a Baltikum térségébe a ZAPAD 2017 idejére, valamint a légvédelem általános megerősítése. Az előkészületek már megkezdődtek, az USA 600 ejtőernyős katonát telepít a 3 érintett balti államba (Észtország, Lettország, Litvánia) és csapataik állomásoznak Lengyelországban is. Az Egyesült Államok emellett deklarálta Észtország felé, hogy elkötelezett a kollektív biztonság kérdésében orosz agresszió esetén, valamint a NATO vezetőség kiemelte, hogy a hadgyakorlatot a Szövetség szigorúan nyomon követi majd.  Ezenfelül időszerűnek ítélték a hosszú hatótávolságú légvédelmi rakéták telepítését is az érintett térségbe a légvédelem erősítése érdekében.

Szeptember közeledtével egyre feszültebbé válik a hangulat Európa-szerte, de Stoltenberg ennek ellenére nyugalomra intette a közösséget a brüsszeli csúcs után. Holott a NATO 2014 óta hivatalosan befagyasztotta az NRC-t az orosz fél Ukrajna felé tanúsított nemzetközi jogot sértő lépései miatt, a politikai kommunikáció érdekében üléseken időnként egyeztetnek a felek. A Szövetség ismét kinyilvánította, hogy nem kíván konfrontációba kerülni Moszkvával, sem veszélyeztetni annak szuverenitását. A balti régió légvédelmének növelése érdekében finn kezdeményezésre elindult egy szakértői csoport a NATO, Oroszország és Svédország közreműködésével, a megnövekedett légi forgalomra való tekintettel. A közös munka szintén alátámasztja a dialógus működőképességét. A légiforgalmi incidensek pedig, néhány kivételtől eltekintve, biztonságos és felelősségteljes módon lettek kezelve mindkét részről, így a főtitkár szerint aggodalomra a gyakorlat közeledtével sincs ok.

(A kép forrása: P. A. Karber, The Potomac Foundation)

Még idén, a szervezet következő csúcstalálkozóján aláírhatják az Eurázsiai Gazdasági Unió és Irán közti szabadkereskedelmi egyezményt. A kereskedelemben dollár helyett nemzeti valuta használatára állnak át.

Tovább olvasom

A német kormány nem támogatja az Egyesült Államok azon törekvését, hogy katonai úton oldja meg a "koreai válságot". Ehelyett diplomáciai és politikai megoldást akarnak.

Tovább olvasom

2017. augusztus 3-án az Airbus Defence and Space vállalat leszállította az első C-295-öst (Brazíliában az SC-105 Amazonas nevet kapta), annak is a kutató-mentő (SAR) feladatkörű verzióját, a Brazil Légierő részére.

Minden korábbi utasforgalmi rekord megdőlt júliusban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren: még sohasem fordult elő, hogy egyetlen hónapban az induló és az érkező utasok száma meghaladta volna az 1 millió háromszázezret.

Ezt a posztot már hónapokkal ezelőtt meg akartam írni. A Barents Observerben olvastam, hogy Murmannszkból elindult a Dimitrij Donszkoj tengeralattjáró Szentpétervárra, hogy részt vegyen a július végi nagy flotta szemlén. Ez azért hozta lázba az érdeklődőket, mert az út során van egy szakasz, ahol a hajónak mindenképpen kell majd megtennie, azaz lehet majd fotózni spotterkedni. A DD az utolsó még működő Tájfun osztályú tengeralattjáró, s egyben így a világ legnagyobb tengeralattjárója. Az elmúlt években már csak a tesztelésre, a legújabb SLBM-ek tesztelésére használták.
Amit az indulás előtt nem lehetett tudni, az az volt, hogy végül a hajó egyszer sem merült le a víz alá, az egész hosszú utat, Norvégia megkerülését, a dán szorosokat majd a Balti-tengert a felszínen tette meg. Persze a NATO hadihajói és repülőgépei végig követték a kis flottillát (A DD-vel együtt ment a Nagy Péter rakétás cirkáló, a Nyikolaj Csiker és az SB-123 vontató hajók). Az alábbi képen csak a két utóbbi van rajta, gondolom azért, mert a hadihajók nem használnak semmi olyat, amivel azonosíthatók.
Forrás.
Ami az ilyen civileknek külön öröm volt, hogy a hajónak vagy Öresundon (svéd-dán), vagy a Store Belt-en (Fyn és Sjelland szigetek) szoroson kellett átmennie. Mindkettő fölött híd megy át, de a partról is elég jól belátni objektívvel.
Ez a video tágabb perspektívából mutatja a Store Belten való átkelést. Nem lehet beágyazni. Azt lehet látni, hogy sem a forgalmat nem állították le a hídon, sem a bámészkodók nem látszanak a hídon, lehet hogy nem is lehet felmenni gyalogosan?

Még arra is gondoltam, hogy kirepülök fapadossal, aztán vonattal elmegyek a hídhoz fotózni. Aztán persze az egyéb feladtok elhavaztak. Most megint szembe jött a dán Ifjúsági Atlanti Tanács FB oldalán két fénykép és rákerestem, hogy milyen képek születtek a hajóról. Van köztük, néhány nagyon impresszív.
Az eredmény meglepően kevés volt (vagy nem kerestem elég alaposan). Ez az orosz video már Kronstadban mutatja be a Dimitrij Donszkojt és a Nagy Pétert:
Ezt pedig az egyik dán tévé csatornának (TV2) a tévéfelvétele, nagyon szép képek.

2017. július 18-án a nemzetközileg nem elismert Donyecki Népköztársaság vezetője, Alexander Zaharcsenko megpróbálta kikiáltani Malorossziját, azaz Kis-Oroszországot Ukrajna utódállamaként. Ebben állítólag Ukrajna régióiból érkező küldöttekkel állapodott meg, habár az ebben való részvételét a szintén Kelet-Ukrajnában lázadó Luhanszki Népköztársaság is tagadja. Sőt, még a donyecki törvényhozó testület elnöke, Denisz Pusilin sem állt ki teljesen az ötlet mellett. Kis-Oroszország koncepcióját minden, a minszki jegyzőkönyvek megvalósításán fáradozó állam nehezen fogadta, még a lázadókat támogató Oroszország is.

Kis-Oroszország koncepciója

Zaharcsenko egy föderatív államot képzelt el új névvel, alkotmánnyal, politikai berendezkedéssel és gazdasági elvekkel. Ehhez szerinte az első lépés az, hogy Ukrajnát át kell nevezni Kis-Oroszországgá, mivel a jelenlegi név összemosódott a háborús bűnökkel, a tömegterrorral és a népirtással.  A Kis-Oroszország elnevezést a cári időkben használták, amikor a mai Ukrajna egyes területei az Orosz Birodalomhoz tartoztak, így a nemzeti büszkeségükre érzékeny ukránokat eleve sérti ez a név.

Kis-Oroszország, azaz Ukrajna egyesítése után pedig egy 3 éves szükségállapotot szeretne Zaharcsenko, ami alatt a politikai pártok tevékenységét és a külföldi támogatásokat betiltanák. Emellett a mostani vezetés bűneit egy nemzetközi szakértőkkel kiegészült nyomozással derítenék fel, a polgárháború kialakulásában felelős személyeket pedig elítélnék – ennél a pontnál Viktor Janukovics, volt oroszpárti ukrán elnököt és Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnököt és körét nevezték meg.

Mindezt azzal magyarázzák a Donyecki Népköztársaságban, hogy Ukrajna egy bukott állam, ami képtelen megfelelő életkörülményeket teremteni a lakossága számára, hiszen egy gazdasági katasztrófa szélén áll. Miközben az ukrán vezetés illegitim, mert puccs után, politikai terror árnyékában választották meg. Az előbbiek okán létrejött instabilitás miatt pedig félő, hogy a neonácik fognak hatalomra kerülni, akik egy sokkal kiterjedtebb polgárháborúba sodorják Ukrajnát. Így Zaharcsenko szerint a legjobb megoldás a békére Kis-Oroszország létrehozása.

Nemzetközi reakciók

Azonban úgy tűnik, hogy Donyecken kívül sehol sem gondolják úgy, hogy ez a javaslat lenne a megoldás a polgárháborúra. Donyeck harcostársa, a Luhanszki Népköztársaság kijelentette, hogy ők erről az ötletről a médiából hallottak először és nem küldtek képviselőket Donyeckbe. Mint mondták, ők a minszki jegyzőkönyv megvalósítása mellett elhivatottak. Donyeckben erre az válasz, hogy Kis-Oroszország létrejöttével nem lenne lehetséges a háború, mert a hazájuk egységes lenne, így a minszki jegyzőkönyv lényegét teljesítenék.

Az ukrán elnök Zaharcsenko elképzelését teljesen elutasította, a lázadó államok vezetőit pedig orosz báboknak nevezte. Ő úgy gondolja, hogy a polgárháborúból való kiút a minszki jegyzőkönyv betartása, amit ez a felvetés ellehetetlenít, hiszen ha az ukrán vezetést illegitimnek tekintik, akkor nem tudnak velük együtt dolgozni. Porosenko reményét fejezte ki aziránt, hogy egyszer az orosz katonákat és tüzérséget kivonják majd Kelet-Ukrajnából, így a Donbasz és a Krím-félsziget visszakerülhet ukrán fennhatóság alá.

Németország, Franciaország és az Európai Unió szintén elítélték Kis-Oroszország ötletét. Szerintük a minszki jegyzőkönyvet kell betartani és megvalósítani. Az oroszokat is megkérték arra, hogy határolódjanak el a felvetéstől.

Oroszország ezt meg is tette, amikor kijelentették, hogy nekik ehhez nincsen közük, ők a minszki jegyzőkönyv mellett állnak. Sőt, Oroszország minszki főtárgyalója, Boris Grizlov azt mondta, hogy Zaharcsenko nem valódi politikát folytat, hanem információs háborút vív.

Az oroszok őszintesége azonban kérdéses. Az őszinteség mellett szól, hogy a legfontosabb orosz TV csatornák eleinte nem számoltak be Kis-Oroszország kikiáltásáról, mintha nem lett volna rá forgatókönyvük – persze ez lehet ügyes színjáték is. Emiatt egyesek úgy látják, hogy a felkelők kezdenek túlzottan önállósodni, viszont ez ellen szól, hogy az államaik Oroszország támogatása nélkül nehezen maradnának fent. Az őszinteséget megkérdőjelezők úgy gondolják, hogy ez egy oroszok által kitervelt akció volt, aminek a célja az lehetett, hogy figyelmeztessék Nyugatot: Ukrajnának meg kell valósítania a minszki jegyzőkönyvbe foglalt kötelezettségeit, különben a helyzet tovább romolhat a keleti határán.

Visszalépés az új állam kikiáltásától

Kis-Oroszország kikiáltása kapcsán Zaharcsenko nemcsak a nemzetközi közösséggel találta magát szemben. A Donyecki Népköztársaság törvényhozásának elnöke, Denisz Pusilin rögtön kijelentette, hogy ez még nem lehet végleges döntés. Szerinte ez nem több egy érdekes kezdeményezésnél, amit meg kell vitatni és amiről ki kell kérni a lakosság véleményét, hogyha meg szeretnék valósítani.

Később pedig már maga Zaharcsenko is úgy nyilatkozott, hogy ez nem egy végleges döntés volt a részéről, csupán egy vitaindító javaslat, ahol ő az új állam létrehozása mellett állt ki. Tehát úgy tűnik, hogy a Donyecki Népköztársaság vezetője is egy nagyot lépett hátra, valószínűleg a nagy ellenállásra való tekintettel.

Észak-Koreában több mint hárommillió önkéntes jelentkezett a hadseregbe, azzal a szándékkal, hogy felvegyék a harcot az amerikai fenyegetéssel. Trump fenyegetőzése a diákokat is mozgósította.

Tovább olvasom

Németország 158,5 millió dollárt szán a meglévő nyolc Lockheed P-3C Orion tengeri járőrgépének modernizálására. Ebből az összegből a fedélzeten helyet foglaló operátorok munkahelyeinek modernizálásra fogja futni, illetve a tengeralattjárókat felderítő rendszer összetevői kerülnek megújításra. A munkálatok 80 százaléka Németországban kerül majd elvégzésre, míg a fennmaradókat az Egyesült Államokban fogják elvégezni.

Olaszország szeretné előbb visszakapni az Egyesült Államokban található Luke légibázisra telepített és ott a földi és a légi személyzet képzésében részt vevő Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázóinak egy részét. Egészen pontosan négy példányról lenne szó. Róma azzal indokolja ennek a döntésnek a szükségességét, hogy mivel csökkent az ország által beszerzésre kerülő gépek mennyisége és a gyártási-átadási sebesség is, ezért ezek a példányok kellenek ahhoz, hogy a típus 2018 végén hadrendbe állítható legyen. Washingtonban alaposan meg kell majd nézni az olasz elképzelés megvalósíthatóságát, hiszen a személyzetek képzése ebben a korai fázisban rendkívüli fontossággal bír. Másrészről a típus gyártása folyamatos, így nem okozhatna nagy problémát pár példány pótlása, bár a kiadásokra, vagy egyes alakulatok feltöltöttségére lehet kihatása.

Átvette első Sikorsky SH-60F Seahawk helikopterét a spanyol haditengerészet. A forgószárnyas a Mayport amerikai haditengerészeti bázison került átadásra, ahonnan az ausztrál haditengerészetnél tett látogatás után hazatérő RISTÓBAL COLÓN fregatt (az F-100-as osztály 5. egysége) fedélzetén érkezik meg Európába.

Elkezdték a BMR-3MA aknamentesítő harckocsik leszállítását az orosz haderő számára. A T-90-es harckocsin alapuló jármű 44 tonnát nyom és az aknamentesítést 12 kilométer per órás sebességgel képes elvégezni, a KMT-7-es aknataposó hengerek segítségével, tömege ezekkel együtt már 51 tonnára növekszik. A kétfős személyzetén kívül még további három utász szállítására képes a belső terében. A csapatpróbák eredménye alapján a BMR-3MA aknamentesítő harckocsit hatékonyabb klímaberendezéssel és korszerűbb rádió adó-vevőkel látták el. A 6,92 méter hosszú, 3,81 méter széles és 2,96 méter magas jármű fegyverzetét egy 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuska alkotja. A harckocsiból eredő fejlesztés eredményeként az amúgy is erős páncélzat, reaktív kazetták felszerelésével lett tovább erősítve, valamint a távirányítású robbanóeszközök elleni védelmet zavarórendszer növeli még jobban. Exportra az Uralvagonzavod BMR-3MSz típusjelzéssel áll készen az aknamentesítő harckocsi gyártására.

Az egyiptomi haditengerészet augusztus 8-án vette át második Type 209/1400 típusú tengeralattjáróját. A Németországban épülő egység a 864-es hadrendi számot visel tornyának oldalán. Kairó négy példányt vásárolt meg a lemerülve 1594 tonnás vízkiszorítású, 62 méter hosszú, 6,2 méteres testátmérővel rendelkező tengeralattjárókból.

Jelenleg még a próbákon vesz részt, de várhatólag szeptemberben már átadásra fog kerülni Iránban a helyi építésű FATEH-osztályú tengeralattjárók első példánya. A perzsa nyelvben hódító-t jelentő FATEH vízkiszorítása majdnem 600 tonna, hossza 48 méter, meghajtásáról dízel-elektromos rendszer gondoskodik. Fegyverzetét, amik lehetnek torpedók, rakéták, vagy aknák, négy vetőcsőből bocsáthatja útjára.

Indiában augusztus 10-én hajtotta végre első repülését egy izraeli ELM-2052 AESA antennával ellátott radarral felszerelt Jaguar vadászbombázó. A francia-brit fejlesztésű repülőgépek Indiában szolgálatba lépő példányainak gyártását, túlnyomó részben a helyi HAL végezte el és szintén ők voltak a felelősek a Darin modernizációs programért is. Ez most a 3. szintjére érkezett, így a Darin III-as jelzést viselő Jaguar-ok új generátorokat kaptak, így a fedélzeti elektronika átalakítása előtt is megnyílt az út. Ezt ki is használták, ugyanis a Jaguar új fedélzeti számítógépet, repülési műszereket, új HUD-ot – az LCA Tejas-al megegyező típust - és a műszerfalra két többfunkciós kijelzőt, digitális videófelvevőt, új fedélzeti adatrögzítőt és műholdas, valamint inerciális navigációs rendszert, radar besugárzásjelzőt és rádióelektronikai ellentevékenységi rendszert kaptak.

Szintén új a robotpilóta és a hajók elleni feladatra szánt Thompson-CSF Agave radarral ellátott IM változatok után az IS variánsok orrába is fedélzeti rádiólokátor, a fent említett  ELM-2052 kerül beépítésre. A szükséges orrkúp szintén hazai gyártmány, az első darabot 2010 áprilisában adták át. Természetesen ezek a modernizálások maguk után vonják egyrészt a bevethető fegyverzet bővítését is, valamint a gép üres tömegének növekedését is. Az ELM-2052 AESA antennával ellátott rádiólokátor a HAL Tejas MkIA vadászbombázókba is beszerelésre kerül, ennél a típusnál 2019 végére van ütemezve az első repülés végrehajtása.

Internetre felkerült fotók alapján úgy tűnik Kínában optikai/infravörös végfázisos irányítórendszerrel egészítették ki a légi indítású, szárazföldi célok elleni bevetésre tervezett CJ-10K/KD-20 robotrepülőgép irányítórendszerét. A fotón a Xian H-6K bombázó szárnyai alatt láthatók az Ukrajnából megvásárolt K-55-ös robotrepülőgép alapján kifejlesztett, nagyjából 1500 kilométeres hatótávolságú fegyver, melynek orr-részén az optikai vezérléssel ellátott fegyverekéhez hasonló műagyag védősapka helyezkedik el. Egy képfelismerő rendszerrel kiegészített vezérlőrendszer még pontosabbá teheti az inerciális és műholdas, továbbá terepfelismerő rendszerekkel már ellátott navigációs rendszert.

Július 28-án végrehajtotta első, majd kicsit később már a második repülését is az Amerikai Egyesült Államok elnökének rövidtávú légi szállítását majdan végrehajtandó Sikorsky VH-92A helikopter EDM-1-es jelzést (Engineering Development Model 1) viselő példánya. Az összesen egyórás szárnyalást további 249 követi még, hogy a 12 hónapos tesztprogramot teljessé tegye. A várhatólag 2020-ban szolgálatba lépő VH-92A-ból még egy, az EDM-2-es is csak a próbák elvégzésére fog szolgálni, a várhatólag 21 megrendelésre kerülő példányból eddig 4 megépítése biztos, a többi megrendelésére 2019-ben kerülhet sor.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

AMX International AMX-T.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Panavia Tornado GR.4.

Boeing F-15E Strike Eagle.

Mil Mi-28N.

Lockheed P-3C Orion.

Dassault Mirage 2000D.

McDonnell Douglas F-4G Phantom II.

Szuhoj T-50.

General Dynamics F-16BM Fighting Falcon.

Dornier Do-31E.

Canadair NF-5A.

MiG-21MF.

McDonnell Douglas F/A-18D Hornet.

Xian JH-7A Flying Leopard.

Republic F-105D Thunderchief.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Convair F-102A Delta Dagger.

Dassault Rafale C.

Lockheed F-104G Starfighter.

Kamov Ka-52 Alligator.

Northrop F-5E Tiger II.

IAR-99 Soim.

Ami késik, nem múlik. Majdnem egy év után ugyan, de podcastunkban folytatjuk a beszélgetést Sayfo Omarral, a Magyar Demokrata külpolitikai újságírójával. Mai témáink az iszlamista világnézet és a közel-keleti válságjelenségek közötti összefüggések, és az ezekre adott politikai reakciók Nyugat-Európában. Az ihletet egykori interjúalanyunk, John Derbyshire szolgáltatta. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!

[...] Bővebben!

Ami késik, nem múlik. Majdnem egy év után ugyan, de podcastunkban folytatjuk a beszélgetést Sayfo Omarral, a Magyar Demokrata külpolitikai újságírójával. Mai témáink az iszlamista világnézet és a közel-keleti válságjelenségek közötti összefüggések, és az ezekre adott politikai reakciók Nyugat-Európában. Az ihletet egykori interjúalanyunk, John Derbyshire szolgáltatta. Az adás letölthető innen. Jó szórakozást!

[...] Bővebben!

Az európai ügyekért felelős török miniszter felszólította az Európai Uniót, hogy "falak" helyett inkább "hidakat építsen", és engedje be az Európába tartó menekülteket.

Tovább olvasom