Air Power Blog

A vezérkar tudományos műhelye (HVK THK) a nemzeti ellenállóképességről (resilience) tart a napokban konferenciát a Stefánián. Mint minden ilyen rendezvényen, értékes és kevésbé érdekes előadások, hozzászólások váltogatták egymást, valódi saját gondolatok és copy-paste alapúak, megfelelési, egyéni tudományos előmeneteli célzatúak egyaránt - ebben a mostanság agyonhype-olt témakörben. Én ezért nem is untatnám az olvasókat a részletekkel, csupán egyetlen mozzanatot emelnék ki.

A konferencia plakátja. Jó választás. Nekünk a történelmi tapasztalatokból érdemes kiindulni. Különösen ami a nagyhatalmakat és a sokszor általuk finanszírozott nagy ideákat illeti.

Arról a pillanatról van szó, amikor az egyik vendéglátó feltette a kérdést, hogy mi a különbség a "comprehensive approach" ás a "hybrid warfare" között, és ezzel láthatóan hebegést-habogást váltott ki az atlanti szürkeállomány legjava körében. Amellett, hogy büszke volt, hogy egy magyar szájából hangzott el ez a kérdés, a "hallgatóság hallgasson" jegyében a LégierőBlogger természetesen csak ült és figyelt. Ehelyütt viszont röviden megosztanám gondolataimat erről a kérdésről.

A kérdésfelvetés szerintem teljesen jogos. A lényeg a perspektíva. A Nyugat széles körben elharapózott arrogáns, hipokrita látásmódjában amit "mi" csinálunk az "comprehensive approach", amit viszont geopolitikai riválisaink (a csúnya oroszok, kínaiak, irániak, de lassan mindenki, aki "más") az "hibrid hadviselés".

A magas valószínűségű konklúzió levonása ugyanakkor nem képzelhető el elfogult, az objektivitásra kísérletet sem tevő hozzáállással. Ha viszont ezt választjuk, nem hunyhatunk szemet az úgynevezett, mégoly elfuserált "comprehensive approach" égisze alatt történt lépések ellentmondásos, de inkább negatív eredménye felett, legyen szó Koszovóról, Afganisztánról, Irakról, Líbiáról és Szíriáról, stb. Arról, hogy az utóbbi évek legnagyobb konfliktusainak kiváltó okai között a Nyugat lépéseinek jelentősége és ezáltal felelőssége kimagasló. Arról, hogy a NATO-tag Magyarország legjelentősebb honvédelmi-belbiztonsági intézkedéssorozatát (Közös Akarat - nem kívánt belpolitikai felhangok törlendők) olyan történések kényszerítették ki, melyek – így a migrációs válság, a terrorizmus – szövetségünk vezető hatalmának elhibázott intervenciós politikájából fakadnak. Nincs mit szépíteni: miközben - az ilyen konferenciákon is - a régi (szovjet-orosz) ellenségkép felelevenítésén fáradoznak a hangadók, Magyarország és Európa valójában az Egyesült Államok ténykedésének áldozatává vált az elmúlt években.

Mit lehet erre mondani? Akinek ilyen barátai vannak, ellenségre nincs is szüksége?

Zord

A repüléstörténetben se szeri se száma az elhagyott daraboknak. A legtöbbször szerencsés kimenetelűek ezek az esetek, de azért veszélyességük (akár az olyan "jelentéktelennek" tűnő alkatrészek esetében is) tagadhatatlan...

Zord

Amikor a légierő-légvédelmi téma tárgyalásáról van szó, alkalomról-alkalomra nem könnyű új aspektusait bemutatni a gyakorta előforduló szereplőknek, mozzanatoknak. Az április utolsó hetében sorra került levegő-föld éleslövészet idején tett első többszörös expozíciós kísérletem eredményét osztom meg a májusi hírbejegyzés képeként: egy "száraz" Gripen-rácsapás 8 másodpercének tíz pillanatát egyetlen képbe sűrítve. Amint látható, a kioldás manuálisan történt, tehát az egyes felvételek közötti idők között eltérések vannak. Akinek az ezt (is) kiküszöbölő korszerűbb technika (HW, SW) áll rendelkezésére, bátorítom, csináljon különbet!

Zord

Néha elkésik "kissé" a LégierőBlogger éves hejcei zarándoklata a katasztrófa január 19-i évfordulójához képest. Ezúttal is csak április utolsó hétvégéjén tudtunk felmenni a zempléni kis zsákfaluba, s onnan a Borsó-hegyre.

Ezúttal a helyiek által csak Döngőnek nevezett, egykor dézsmaházként funkcionáló közösségi házban sikerült szállást szerezni a privát szobák jó pár héttel korábban (!) történt lefoglaltsága miatt. Az épületben természetesen szintén találni a Szlovák Légierő tragédiájával összefüggő emlékeket, műalkotásokat. Dudás Gyula nagybányai festőművész interpretációja az esemény után egy évvel született.

A borsó-hegyi kirándulást össze lehet kötni a közvetlen közelben lévő, közelmúltban felújításon átesett Boldogkő...

...illetve Regéc várának meglátogatásával is.

Zord

Demon, Archer és a többiek ma egy különösen nagy kihívással (és veszéllyel) birkóztak meg a Hajmáskéri lőtéren. Éjszakai kis magasságú gépágyús éleslövészet egy nagysebességűvel akkor is respektálandó dolog, ha a különböző (ma rendelkezésre álló) éjjellátó technológiák segítségét úgy a Gripen pilótája, mint a JTAC-ok igénybe tudják venni.

Hosszú expós felvétel a hot rácsapások egyikéről.

Ez a megvilágítás állt a maradékfény-erősítés elvén alapuló berendezések rendelkezésére.

A nap korábbi szakaszában is akadt kapás. A tegnap szorgos 32-es ma is pörgött, itt is jól látható, hogy a szárny alatti pilonok nélkül repült.

Az LHSN-es kollégától kölcsönbe kapott 500-as obi is meghozta a gyümölcsét, a 36-os "profilképén" felsejlett a ROVER lesugárzó antennája.

...és a gépzajra fittyet hányva a természet is dolgozott tovább, például cseppet sem feltűnésmentesen figyelte a LégierőBloggert :-)

Zord

A héten levegő-föld lövészetet tartanak Hajmáskéren. Ezeddig a "megszokott műsorral", a CAS feladatba integrált gépágyúlövészettel találkoztunk, a régóta remélt bombavetéssel továbbra sem. Persze ahogy a LégierőBlogger nemrégiben Szolnokról beszámolt, részeredmények vannak (ROVER), melyek nagyban kiterjesztik a JTAC és a Gripenek együttműködésének lehetőségét. Épp ezért is ki kellene már kerekíteni ezt a sztorit!

Kiröppent a fél javadalmazás, harminc "koszos lábnyom" a cumulus tejszínhabján.

A 37-es közelről, két pamaccsal.

Ritkán némi torkolattűz is előbújik a Mauserből.

Alacsonyrepülés a zöld terepasztal felett :-)

A nap hőse ma a 32-es volt, mely négy (!) alkalommal (először géppárban, aztán háromszor szingliként) jelent meg a lőtér felett.

Bónusz szárazföldi járműperverzeknek 1.: nehéz műszaki mentő az M7-esen.

Bónusz szárazföldi járműperverzeknek 2.: Víztartályos Ural a Körös-hegyen.

Zord

Nemrég a V4sight SOF-gyakorlat látogatói napján az új kézifegyverek mellett bemutatták a MH 2. VBÁKRD új, az Egyesült Államokból beszerzett különleges könnyű terepjáróit. Az amerikai Polaris Defense MRZR-4-ekre ezen a héten a gyártó és hazai szakemberek részvételével tartottak kiképzési foglalkozásokat a személyi állomány számára a szolnoki crosspályán.

A gyári új homokszínű technika gyorsan megkapta  közép-európai sárbevonatát.

Ez a kép is tanúsítja, hogy a LégierőBloggernek miért kell ezzel a technikával foglalkoznia :-) Egyébként meg a légimozgékonyságú (belső térben és külső függesztéssel helikopteren) és légideszant műveletekhez (teherenyővel való célbajuttatás rámpás szállítógépről) való passzolása miatt indokolt.