Feed aggregator

Vom Schauspieler zum Topskorer. Killian Mottet (30) ist auf bestem Weg, die Bestwerte von Teamkollege und Gottéron-Captain Julien Sprunger zu knacken.

Une vingtaine de ressortissants Algériens en provenance de Londres, sont encore bloqués au niveau de l’aéroport Parisien Roissy Charles De Gaulle. Ces voyageurs qui pensaient qu’ils seraient rapatriés vers l’Algérie, endurent le martyre jour et nuit, depuis une semaine entière. Ces ressortissants seraient plus d’une vingtaine, selon l’ex-député à l’émigration, Nouredine Belmedah, qui avait également […]

L’article Rapatriement : de Londres à Alger, une escale qui s’éternise à Paris est apparu en premier sur .

La Duchesse de Sussex dit qu'elle ne sait pas comment le Palais de Buckingham pourrait s'attendre à ce qu'elle "se taise"

Pour des faits d' « associations de malfaiteurs et terrorisme », la candidate disqualifiée de la course présidentielle Reckya Madougou et certains de ses collaborateurs sont aux mains de la police. Les mis en cause encourent des peines allant de 5 ans à 20 ans de prison.

Atteinte volontaire à la vie des personnes, à leur intégrité ainsi que l'enlèvement et la séquestration des personnes ; ce sont les chefs d'accusation qui ont conduit à l'arrestation de l'opposante Reckya Madougou. A en croire le procureur spécial de la CRIET, « certains membres de sa formation politique ont, selon toute vraisemblance, formé le dessein de perturber le déroulement du prochain scrutin en perpétrant des actes de terreur de grande ampleur »..

Selon l'article 449 du code pénal, « toute entente établie ou toute association formée, quelle que soit sa durée ou le nombre de ses membres, dans le but de préparer ou de commettre des crimes contre les personnes ou les biens, constituent un crime contre la paix publique ».

Un mis en cause qui participe à une association formée risque une peine d'emprisonnement d'au moins 5 ans conformément à l'article 450 qui stipule « Quiconque a participé à une association formée ou à une entente établie en vue de la préparation concrétisée par un ou plusieurs faits matériels, d'un ou de plusieurs crimes contre les personnes ou les biens est puni d'un emprisonnement de 5 ans à dix ans et pourra être interdit de séjour ».

« Est puni de la réclusion criminelle à temps de 10 ans à 20 ans quiconque a été membre d'une association formée ou participée à une entente établie dans le but spécifié à l'article 450 », dispose l'article 451.

L'article 452 considère comme complice quiconque ayant « sciemment et volontairement autorisé les auteurs des crimes prévus à l'article 150, en leur fournissant des instruments de crime, moyens de correspondance, logement ou lieu de réunion ».

Bio Dramane Tidjani, coordonnateur du parti ‘'Les Démocrates'' de la 8ème circonscription électorale et l'un de ses collaborateurs Mamadou Tidjani séjournent depuis le 1er mars en prison pour des faits « d'associations de malfaiteurs ».
Georges Sacca, proche de Madougou et le colonel Ibrahim Mama Touré ont été aussi arrêtés par la police républicaine.

A.A.A

Ndéye Seck est une femme qui ne cesse d'étonner par son talent de batteur de tam tam, qu'elle a hérité de son grand-père.

The EU Court of Justice ruled on Thursday the UK has failed to adopt timely measures to tackle air pollution, shortly after officials found that the country's illegal levels of air pollution contributed to the death of 9-year-old Ella Adoo-Kissi-Debrah. The court concluded the UK had "systematically and persistently" exceeded legal limits for nitrogen dioxide (NO2) since 2010. NO2 is a dangerous pollutant resulting from fossil-fuel combustion and other processes.

La reprise du mouvement de contestation populaire Hirak n’a pas passé inaperçue auprès de la classe politique algérienne. Plusieurs chefs de partis politique se sont exprimés sur la question, évoquant leurs visions et pronostics, notamment sur la continuité du mouvement. Alors que les Algériens semblent déterminés à renouer avec la contestation populaire, les partis politiques […]

L’article Reprise du Hirak : les partis politiques prennent position est apparu en premier sur .

The European Commission will this year present an action plan to support Europe’s media sector, which is facing an economic crisis, Vera Jourova, Commission Vice-President for Values and Transparency told a EURACTIV event on Wednesday (3 March). “Strengthening media freedom...

Schwedens Staatsepidemiologe Anders Tegnell sorgt sich um die hohen Infektionszahlen. Dabei hatte das Land erst diese Woche die Massnahmen verschärft.

A 2020. november 27-én Mohseh Farizadeh, iráni atomtudós ellen elkövetett támadás megrázta a Közel-Keletet és tovább súlyosbította az Irán, Izrael és USA között kialakult feszült helyzetet. Az iráni védelmi minisztérium hivatalos bejelentése szerint a tudóst fegyveres terroristák támadták meg Damavand városban, Teherán közelében, miközben feleségével együtt egy konvojban utazott. Az információk ugyan nem teljesen egyértelműek, de az valószínű, hogy az esemény során tűzharc alakult ki az ismeretlen támadók és Farizadeh testőrei között, melyben ő is megsebesült. Egyes források szerint a támadás akár távvezérlésű fegyverrel is történhetett, amellyel kapcsolatban ugyan a szakértők szkeptikusak, viszont amennyiben az állítás igaz, azt jelzi, hogy a támadók rendkívül korszerű, fejlett technológiát vetettek be a merénylet során. Ezt követően a tudóst kórházba szállították, ahol az orvosok már nem tudták megmenteni az életét, a támadás következtében még aznap elhunyt.

Irán számára hatalmas veszteségnek számít a neves tudós halála, hiszen 2018-tól ő volt az ország nukleáris atomprogramjának egyik vezető fizikusa. Azonban nem ez az első eset, hogy ismeretlen merénylők likvidáltak egy iráni atomtudóst, aki nagy jelentőséggel bírt a kormány számára. Az elmúlt tíz évben összesen öt atomfizikus esett áldozatul hasonló merényleteknek. 2010. januárjában Masoud Alimohammadi, majd ugyanebben az évben Majid Shahriari, 2011-ben Darioush Rezaeinejad, a következő évben pedig Mostafa Ahmadi Roshan fizikusok vesztették életüket támadások során. Feltételezhetjük, hogy mindegyik áldozatnak köze volt a nukleáris fegyverprogramhoz, sőt vezető szerepet tölthettek be, mely állítást azonban Irán minden esetben határozottan tagadott. 2012 után a nyugati hatalmakhoz, továbbá Oroszországhoz és Kínához való közeledés során nem történt új merénylet. Barack Obama elnöksége alatt tárgyalások sorozatát folytatta le Irán és az USA, még egy telefonhívás is lezajlott az iráni elnök, Hasan Rouhani és Obama között. Az amerikai elnök külpolitikájának egyik legfontosabb lépése volt az iráni atomegyezmény megkötése 2015-ben. Donald J. Trump elnöksége azonban újabb fordulatot hozott az amerikai-iráni kapcsolatokba, amikor bejelentette, hogy az USA kilép az atomegyezményből, ezzel együtt kereskedelmi és valutaszankciókkal sújtva az országot. Az USA, és az őt ebben a döntésben is támogató Izrael álláspontja szerint az alku csak tovább erősítette Irán hatalmát a régióban és lehetőséget nyújtott számára nukleáris fegyverarzenálja növelésére. Miután az USA kilépett az egyezményből és nyomást gyakorolt az országra, Irán bejelentette, hogy nem fog többé megfelelni az abban foglalt korlátozásoknak. 2018 óta a két ország közötti kapcsolatok csak tovább romlottak és a közeljövőben sem valószínű, hogy javulnának.

Mohseh Farizadeh ugyan az iráni atomprogram vezető fizikusa volt, halála mégsem lehet olyan jelentőségű, hogy az hosszútávon visszavesse az atomprogramja fejlesztését Irán számára. A nukleáris program ugyanis olyan fejlett, hogy már nem egy személyen múlik annak sikere, így feltételezhetjük, hogy a támadás mögött politikai érdekek is állnak. Több oka is lehetett a merényletnek: az egyik a már említett atomprogram megvalósításának lelassítása és Irán feladatának megnehezítése. A háttérben azonban más érdekek is megjelenhetnek, ilyen lehet kikényszeríteni azt, hogy Irán megtorló intézkedésekkel reagáljon a történtekre, vagy akár az új amerikai elnök, Joe Biden és Irán jövőbeli kapcsolatának és lehetséges közeledésének szabotálása.

Az iráni atomtudósok merényleteivel kapcsolatban nincsen egyértelmű válasz arra, hogy kik lehettek az elkövetők, illetve melyik ország, vagy országok állhatnak mögöttük. Irán egyre romló kapcsolata Izraellel és az USA-val az állam vezetése számára a merénylet első számú gyanúsítottjaivá teszi őket. Mohseh Farizadeh halálát követően az iráni kormány azonnal Izraelt vádolta meg a támadással, ahogy azt a megelőző évek merényletei során is tette. Pár nappal Farizadeh halála után az iráni kormány több embert is őrizetbe vett a merényletben való részvétel vádjával. Emellett Irán azt állította, hogy döntő bizonyítékot talált arra, hogy a támadások mögött Izrael állt, azonban ezt eddig nem hozta nyilvánosságra (és valószínűleg soha nem is fogja). Hossein Amir Abdollahian iráni diplomata hozzátette azt is, hogy a vezetőség azt gyanítja, Izrael nem lett volna képes egyedül sikerre vinni a műveletet, és hogy az USA ugyancsak nagy szerepet játszhatott a merénylet megszervezésében és végrehajtásában. Izrael kormánya hivatalos formában továbbra sem kommentálta az eseményeket, azokat nem ismerte el, azonban nem is tagadta. Egy névtelen izraeli tisztviselő azonban a médiának a következőket nyilatkozta: „Farizadeh tevékenységét meg kellett állítani. A világ egy békésebb hely lett nélküle”.

Fontos részlet, hogy Izrael azt is feltételezte, hogy Farizadeh Irán titkos nukleáris fegyverprogramjának megalkotásában és kivitelezésében is vezető szerepet játszott, emiatt az országban feketelistára is került. Ebből az okból kifolyólag a tudós fontos célpont lehetett az izraeli titkosszolgálat számára. A feltételezést, hogy a fizikus egy titkos nukleáris programban vett részt, Irán kormánya hevesen tagadja, állítva, hogy kizárólag békés célokra használnák a nukleáris programjukat, és hogy a titkos program nem létezik. A tény azonban, hogy a neves fizikust folyamatosan testőrök kísérték, erősíti Izrael gyanúját, miszerint kulcsfontosságú szerepe volt az atomprogramban. Amennyiben igaz az információ, hogy a tudóst egy távvezérlésű fegyverrel sebezték meg, Izrael vagy az USA képes lenne ezt a korszerű fegyvert megtervezni, létrehozni és egy olyan komplex műveletet véghez vinni, mellyel sikeresen végrehajtják a merényletet. Azonban amíg ez nem bizonyított, nem tudhatjuk biztosan azt sem, hogy kizárólag egy fejlett technológiával rendelkező hatalom követte el a Farizadeh elleni merényletet. Tovább erősíti Irán gyanúját, hogy egy amerikai, magas beosztású tisztviselő nyilatkozata szerint valóban Izrael áll a támadás mögött, arról azonban nem adott ki információt, hogy a Trump-adminisztráció tisztában volt-e szövetségese terveivel, illetve a művelet végrehajtása során bármiféle segítséget nyújtott-e számára. Mivel Izrael korábbi titkos műveleteivel kapcsolatban is folyamatosan konzultált az USA-val, feltételezhetjük, hogy amennyiben valóban az izraeli titkosszolgálat áll a merénylet mögött, az amerikai vezetőség ebben az esetben is tisztában volt a tervvel, jóval annak végrehajtása előtt.

Irán a merényletet követően kijelentette, hogy bosszút fog állni az elkövetőkön, mely leginkább Izrael biztonságára jelenthet veszélyt. Az USA közel-keleti pozícióját, úgy tűnik, egyelőre nem fenyegeti Irán kijelentése, hiszen kizárólag Izraelt nevezte meg tettesként. Joe Biden elnöksége számára azonban rendkívül negatív hatással lehet egy kiéleződő konfliktus a két hatalom között, amennyiben pedig Irán úgy dönt, hogy az USA is fenyegeti nukleáris programjának sikerét, köztük is könnyen elmérgesedhet a viszony. Amennyiben Biden elnök úgy döntene, hogy az Iránnal szembeni kereskedelmi és valutaszankciókat beszünteti, ahogy azt Irán is szeretné, nagyban megnehezítené helyzetét egy, az országok között kialakuló konfliktus. Úgy tűnik, Biden hajlik a kompromisszumra, hogy amennyiben Irán újra betartja a 2015-ös atomegyezményben foglaltakat, az USA is visszalép, a tárgyalások pedig újra elkezdődhetnek közöttük. Azonban amíg az együttműködés nem kezdődik el közöttük, számíthatunk arra, hogy Irán további fejlesztéseket hoz meg nukleáris programjában, valamint, hogy az ellene felállított szankciókat is egyre inkább ellensúlyozni próbálja. December elején az iráni parlament elfogadott egy javaslatot, miszerint a kormány az atomegyezményt megszegve a nemzeti Atomenergiai Ügynökségen keresztül legalább 120 kilogramm 20%-os a dúsított uránium kinyerését érje el, majd tárolja azt. Még nem biztos, hogy a határozatból törvény lesz, azonban a merényletet követő általános hangulat hatására nagy a valószínűsége.

Címlapkép: Iráni atomtudós temetése. Teherán, 2020. november 30.
Az iráni védelmi minisztérium hivatalos internetes oldalán közreadott képen a három nappal korábban meggyilkolt Mohszen Farizade iráni atomtudóst temetik állami szertartással Teheránban 2020. november 30-án. A koporsót az iráni zászló takarja. (Forrás: MTI/EPA/Iráni védelmi minisztérium)

A Az „iráni atombomba atyjának” merénylete és annak lehetséges hatásai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Jelenlegi információnk szerint a személyi jövedelemadó bevallás határideje 2021.05.20.

A Multicash-Könyvelő Kft. felajánlja, hogy ingyen elkészíti mindazok számára az szja bevallást akiknek a jövedelme visszaesett 2020-ban.
Mentősök, ápolók, kórházi dolgozók, hivatásos sofőrök, eladók, rendőrök, közalkalmazottak, pedagógusok továbbá mindazok akik 2020. január 31. után vesztették el a munkájukat keressenek minket a titkarsag@multicash.hu e-mail címen vagy a 06-20-9320-655-as telefonszámon időpont, adat egyeztetés miatt.

VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA!

Üdvözlettel:
A Multicash-Könyvelő Kft. csapata nevében
Czifferszky János Györgyné és Kapitány Zoltán.
Fót, Dózsa György út 19.

The post Felhívás! first appeared on .

Das Drama zwischen Herzogin Meghan und dem britischen Königshaus spitzt sich immer weiter zu. In einem neuen Trailer zum grossen TV-Interview mit Oprah Winfrey wirft Meghan dem Palast Schockierendes vor.

In der neuen Folge «frank & frei» sinniert Frank A. Meyer über die Verdienste von Michail Gorbatschow während des Kalten Kriegs.

Mona unterstützt die «Gurkentruppe» mit voller Kraft und bei den Munot-Wächtern herrscht eine explosive Stimmung: Die Perlen der TV-Landschaft sehen sie bei Tele Zappin.

Mona unterstützt die «Gurkentruppe» mit voller Kraft und bei den Munot-Wächtern herrscht eine explosive Stimmung: Die Perlen der TV-Landschaft sehen sie bei Tele Zappin.

Wegen eines Beben im Norden des Landes hat Neuseeland eine Tsunami-Warnung ausgerufen. Menschen an den Küsten werden aufgefordert, sich in Sicherheit zu bringen.

Frierende Handwerker und Bauarbeiter können sich in Zürich in über 150 Beizen aufwärmen und etwas Währschaftes essen. Das erstaunt, denn die Limmatstadt gilt eigentlich als Bankenmetropole.

Trotz Schutzmassnahmen häufen sich in der Rekrutenschule die Corona-Fälle. Einer der betroffenen Rekruten gibt dem Militär die Schuld für seine Corona-Infektion – dieses wehrt sich gegen die Vorwürfe.

Obwohl die alljährlichen Verhandlungen zwischen französischen Supermärkten und ihren Lieferanten am Montag offiziell beendet wurden, ist der "Preiskrieg", der auch in diesem Jahr wieder für Spannungen gesorgt hat, noch lange nicht vorbei.

In der Schweiz kennt ihn jedes Kind, den goldenen Schokohasen mit roter Schleife und Glöckchen aus dem Hause Lindt. Ganz neu kann man den Oster-Klassiker jetzt auch personalisieren.