Biztonságpiac

A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni.

Von der Leyen felszólalásában leszögezte, hogy Oroszország újabb fejezetét nyitotta meg az ukrajnai háborúnak, ismét háborús bűncselekményeket követett el. A civil infrastruktúra elleni célzott támadások azzal az egyértelmű céllal, hogy elvágják a polgárok víz-, áram- és fűtésellátását a tél közeledtével, színtiszta terrorcselekményeknek minősülnek – mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette: “Támogatnunk kell Ukrajnát, amíg csak tudjuk, amíg csak kell, de Európát is meg kell védeni Putyin energiaháborújától”.

Mint mondta, az Európai Bizottság határozott jogalkotási keretet javasol a válság kezelésére: ahelyett hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia, a földgáztárolók feltöltéséhez szükséges mennyiség legalább 15 százalékára vonatkozóan kötelező lesz a kereslet összevonása, az érintett vállalatok gázvásárlási konzorciumot hozhatnak létre.

Néhány tagállam jobban függ az orosz gáztól, mint más tagállamok, különösen a tengerpart nélküli közép-európai országok, de ha integrált ellátási láncaink vannak és a gázellátás akadozik egy országban, akkor az hatással lesz minden tagállamra. “Ezért tehát a gázmegosztás létfontosságú” – hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok öt éve kötelesek szolidaritási megállapodásokat kötni régióbéli szomszédiakkal, de eddig a negyven lehetséges megállapodásból csak hat jött létre, ezért – jelentette be – általános szolidaritási megállapodás lép hatályba, amíg az egyéni megállapodások meg nem köttetnek.

Elmondta továbbá, hogy az EU-nak még többet kell tennie a kiugró árcsúcsok és az energiapiac manipulálása ellen. Oroszország egy év leforgása alatt nyolcvan százalékkal csökkentette a csővezetékes gázszállításokat, az EU pedig mindeközben megbízható beszállítók révén diverzifikálta beszerzéseit.

“Tizenöt százalékos megtakarítást értünk el, a tárolóinkat 92 százalékig feltöltöttük, ellenálltunk az orosz zsarolásnak. De az ellenállásnak megvan az ára, a háztartások gázszámlája megnőtt, a cégeknek egyre nehezebb fenntartani a versenyképességüket” – tette hozzá.

Véleménye szerint a nagy gazdasági bizonytalanság idejét éljük, és Brüsszel aggódik az európai versenyképesség miatt. “Fel kell gyorsítani a befektetéseket a megújuló energiaforrásokba és az infrastruktúrába is, ugyanis a tiszta energiára való átállás Európa válasza az energiaválságra” — jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

The post Orosz agresszió: Von der Leyen szerint megfontolandó a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz uniós árplafonjának bevezetése appeared first on .

A szerződés értelmében Lengyelország 288 darab K239 Csunmu rakétavetőt szerez be, az első 18-at Dél-Korea jövőre szállítja. A rakéták hatótávolsága 80-290 kilométer. Lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre szerelik őket. A szerződés lengyelországi beszállítók által gyártandó kiegészítő elemekre is kiterjed.

“Az orosz invázió elleni hatékony ukrán védekezés elemzése megmutatta, hogy milyen nagy jelentősége van a tüzérségnek, ezért döntöttünk a lengyel tüzérség, különösen a rakétatüzérség megerősítéséről” – mondta el Blaszczak a keretszerződés aláírását követő sajtókonferencián.

Emlékeztetett: Lengyelország 2019-ben HIMARS amerikai rakéta-sorozatvető rendszerek beszerzéséről is szerződést írt alá, ezt jövőre kezdik el teljesíteni. Varsó további HIMARS rendszerek beszerzése iránt is érdeklődött, Washington azonban a gyártási kapacitások korlátozottsága miatt ezt nem tudja kielégítő határidőn belül szállítani. Lengyelország ezért döntött az amerikaihoz hasonló dél-koreai rakétavetők beszerzése mellett – magyarázta Blaszczak.

Lengyelország és Dél-Korea idén nyáron már 48 darab FA-50 típusú vadászgép, 672 darab K9 önjáró löveg, valamint ezer darab K2 harckocsi szállításáról is aláírt szerződéseket. A szállítások 2026-ig több részletben történnek. Blaszczak közölte: az első 24 darab K9-es és 10 darab K2-es hamarosan hadrendbe áll a kelet-lengyelországi alakulatoknál.

The post Lengyelország dél-koreai tüzérségi rakétarendszereket vásárol appeared first on .

A putyini sereg 36 napja használja ezeket a drónokat Ukrajna ellen. Az első iráni drónt szeptember 13-án semmisítették meg a Harkiv megyei Kupjanszknál. A légierő közölte, hogy a Shahíd-136-os drónokat az orosz erők Gerany-2-ként jelölik.

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nem tartotta kizártnak, hogy az orosz erők az általuk megszállt Herszon ágyúzására készülnek. A kormányzó szerint erre utal az, hogy a város lakóit tömegesen akarják elszállítani a városból, azzal az ürüggyel, hogy az ukrán hadsereg készül a megye központja elleni támadásra. “Ismerve az oroszok taktikáját, az is erre utal, hogy a Herszon megyei Csaplinkánál megerősített állásokat ásnak tüzérségi ágyúfegyvereknek” – tette hozzá.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága azt jelentette, hogy délelőtt lelőttek egy orosz Ka-52-es helikoptert Herszon megyében, Beriszlav térségében.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak. Orosz diverzánsok próbálták megkerülni az ukrán állásokat a régióban, Nova Kamjanka közelében, de visszavonultak, Beriszlav térségében pedig az ukrán fegyveres erők megsemmisítettek két lőszerraktárt és egy Szu-25 támadórepülőgépet.

Az ukrán vezérkar szerdai jelentése szerit az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma meghaladta a 66 ezret. A hozzávetőleges adatok szerint az orosz hadsereg egyebek mellett elveszített eddig 269 repülőépet, 242 helikoptert, 16 hadihajót, 2554 harckocsit, 5235 páncélozott járművet és 1637 tüzérségi rendszert.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők a megyeszékhelynél tűz alá vettek egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt SZ-300-as légvédelmi rakétákkal. A keletkezett tüzet eloltották, senki sem sérült meg. A régióban lévő Orihiv települést ért orosz tüzérségi támadásban azonban nyolc civil sérült meg. A településen jelenleg nincs áram- és vezetékes vízszolgáltatás.

Az Ukrajinszka Pravda legfrissebb jelentése szerint a főváros, Kijev környékén az ukrán légvédelem “dolgozik”, a robbanások Kijevben is hallatszanak. Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó kérte a lakosokat, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket.

Szerhij Borzov, az ország középnyugati részében lévő Vinnicja megye kormányzója azt jelentette, hogy a régiót rakétákkal támadják az orosz erők. Úgyszintén robbanások hallatszanak a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a Krím félsziget kivételével Ukrajna minden megyéjében légiriadó van, az előzetes információk szerint az orosz erők energetikai létesítményeket támadnak.

The post Orosz agresszió: az ukrán légierő már több mint kétszáz iráni drónt lőtt le appeared first on .

A politikus egy kedd esti berlini pártrendezvényen elmondott beszédében gyökeres fordulatot hirdetett meg ahhoz képest, hogy az SPD a 2021-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készített programjában még azt vallotta, hogy Európában csak Oroszországgal együtt és nem Oroszország ellenében lehet béke, biztonság és stabilitás.

Ez a helyzetértékelés már nem érvényes, éppen Oroszországgal szemben kell “megszervezni biztonságunkat”, mert Moszkva “búcsút mondott a közös biztonság és a közös értékek rendszerének” – húzta alá a mindenkori orosz vezetéssel hagyományosan szoros együttműködésre törekvő német szociáldemokraták vezetője.

Mint mondta, pártja a hidegháború vége óta hibák egész sorozatát követte el és tévesen mérte fel a Kreml szándékait.

Kifejtette: először is hiba volt abból kiindulni, hogy a történelem természetes módon összeköti a diktatúráktól megszabadult két országot. A német szociáldemokraták ettől a meggyőződéstől áthatva nem vették észre, hogy Putyin  másként viszonyul a múlthoz, “manipulálja és eszközként használja a történelmet”, méghozzá a belpolitikában az “autokratikus konszolidáció”, a külkapcsolatokban pedig a orosz “nagyhatalmi” politika kibontakoztatása érdekében.

Hibás volt az a felfogás is, hogy a közeledés, a kapcsolatok építése automatikusan elősegíti a partnernél a kedvező irányú változást, a fejlődést, hiszen a két ország gazdaságának egyre mélyebb összefonódása “nem járult hozzá stabil rend kialakulásához” – húzta alá Klingbeil, hozzátéve, hogy a gazdasági integráció “nem működik”, ha nem kapcsolódik hozzá politikai program.

Az első elemzői vélemények szerint fordulópontnak számító és a párt új irányvonalát megalapozó beszédében az SPD társelnöke külön hibaként említette, hogy Németország függővé tette magát az orosz energiaimporttól. “Ilyen egyoldalú függőségnek nem szabad többé kialakulnia” – hangsúlyozta Klingbeil. A negyedik nagy hiba az volt, hogy “nem vettük kellőképpen figyelembe közép-, és kelet-európai partnereink érdekeit és nézőpontját”, ami “súlyos mértékű bizalomvesztést” okozott.

“Jobban oda kellett volna figyelni partnereinkre, különösen az utóbbi években, amikor az orosz politika egyre agresszívabbá vált” – fejtette ki az SPD társelnöke.

Arról is szólt, hogy nem lehet visszatérni az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtti állapotokhoz, és hosszabb távon is nehezen elképzelhető a német-orosz viszony rendezése.

Kijelentette, hogy Oroszország “nem lehet komoly partner, ha nem megy keresztül alapvető változásokon”. Csak egy megújult Oroszországgal lehet együttműködni olyan ügyekben, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fegyverzetcsökkentés, “a szankciók pedig érvényben maradnak egészen addig, amíg az utolsó orosz katona is távozik Ukrajnából” – húzta alá az SPD társelnöke.

The post Felülvizsgálják Oroszország-politikájukat a német szociáldemokraták appeared first on .

A férfi ellen az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot a pristinai bíróság különleges osztályának kérése alapján. Az elfogatóparancsot civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmény és más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás lefolytatása érdekében bocsátották ki még tavaly szeptemberben.

A rendelkezésre álló adatok szerint a szerb férfi és két társa megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 1999-ben Peja Kristal településrészén segítséget nyújtott, illetve részt vett civilek lelövésében, ami 33 koszovói albán halálát eredményezte. A vádlottra maximálisan kiszabható büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés.

A magyar bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk alapján a kiadatás, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételei fennállnak-e. A szerb férfi nem járult hozzá kiadatásához. A Fővárosi Törvényszék a magyar Igazságügyi Minisztériumon keresztül veszi fel a kapcsolatot a koszovói igazságügyi hatóságokkal.

The post Letartóztattak egy szerb férfit 33 koszovói albán megölése ügyében Budapesten appeared first on .

A ötödiket, egy kisfiút édesanyja temette el házuk udvarán. A vizsgálat megállapította, hogy mind az öt gyermek repeszek okozta sérülésektől halt meg. A fővárosban, Kijevben kiemeltek még egy holttestet a hétfői dróntámadás következtében beomlott lakóház romjai alól, így ötre emelkedett a támadás halálos áldozatainak száma.

Kedden az orosz megszállók tűz alá vették a donyecki származású Rinat Ahmetovnak, Ukrajna leggazdagabb emberének a tulajdonában lévő DTEK energetikai vállalat két, közelebbről meg nem nevezett objektumát. A vállalat sajtószolgálata szerint heten sérültek meg az ágyúzás következtében, a vállalat egy alkalmazottja kórházba szállítás közben meghalt. Az objektumokban súlyos károk keletkeztek. Amíg tartanak az ágyúzások, csak a legszükségesebb alkalmazottak vannak a létesítményekben, mindenki más óvóhelyen van.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról adott hírt, hogy az északkeleti Szumi megyében az orosz erők az államhatárhoz közeli Junakivkát és térségét lőtték, az eddigi információk alapján két civil meghalt, egy megsebesült.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napon 530 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők 23 orosz tüzérségi rendszert semmisítettek meg. Az összesítés szerint a háború kezdete óta eddig már mintegy 65 850 orosz katona halt meg, az ukrán hadsereg megsemmisített egyebek mellett 2548 harckocsit, 5219 páncélozott járművet, 1622 tüzérségi rendszert és 1276 drónt, utóbbiból az előző napon 35-öt.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy kedd reggel az ukrán erők lelőttek egy Szu-25-ös orosz csatarepülőgépet a dél-ukrajnai Herszon megyében. Ezen felül az éjjel hét iráni gyártmányú kamikezedrónt és négy Kalibr típusú rakétát is lelőttek.

The post Orosz agresszió: gyerekek holttestét találták meg egy Donyeck megyei tömegsírban appeared first on .

Német hírportálok jelentései szerint a szövetségi belügyminisztérium szóvivője megerősítette a Der Spiegel című hírportál értesülését, amely szerint a tárca vezetője, Nancy Faeser azonnali hatállyal felmentette tisztségéből Arne Schönbohmot és fegyelmi eljárást indított ellene.

A nemzeti kiberbiztonsági hatóság szerepét betöltő BSI vezetőjének menesztését sajtóbeszámolók előzték meg, amelyek arra utalnak, hogy Schönbohm nemigen tart távolságot orosz hírszerzési köröktől.

A kapcsolatot egy egyesületi formában működő szerveződés jelentheti, amely a Német Kiberbiztonsági Tanács (Cyber-Sicherheitsrat Deutschland – CSRD) nevet viseli. A 2012 óta működő egyesület vállalkozásoknak, politikusoknak, állami szerveknek nyújt biztonsági tanácsokat infokommunikációs ügyekben.

A szervezet alapítói között van Schönbohm mellett egy Protelion nevű vállalat is, amelyet az utóbbi hónapokban a nemzetközi szaksajtóban, a napokban pedig a ZDF országos köztelevízió Magazine Royale című szatirikus magazinműsorának egy tényfeltáró anyagában is kapcsolatba hoztak orosz hírszerző szolgálatokkal.

A belügyminisztérium szóvivője az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben kiemelte, hogy az Oroszország által folytatott “hibrid hadviselést” tekintve különösen fontos, hogy a BSI több mint 1500 munkatársa zavartalanul végezhesse munkáját. Ezért elkerülhetetlen volt a hatóság vezetőjének felmentése, hiszen a róla szóló hírek megrendítik a semleges és pártatlan vezetői munkája iránti közbizalmat és megzavarják a feletteséhez, a miniszterhez fűződő munkakapcsolatot, amelynek fenntartásához bizalom szükséges. Ugyanakkor az ártatlanság vélelme természetesen megilleti a BSI felmentett vezetőjét – mutatott rá a szóvivő.

The post Felmentették a német informatikai biztonsági hivatal vezetőjét appeared first on .

Többnyire külföldön élő, kockázatosnak minősített személyekkel való kapcsolattartásról van szó, s csak egy-két esetben volt szó a terrorcselekmények jóváhagyásáról, illetve a dzsihadista propaganda terjesztéséről – mutatott rá a BIS. Az elhárítás nem tud olyan cseh állampolgárról, aki miután részt vett a dzsihadisták harcaiban, visszatért volna Csehországba.

“Az Iszlám Állam 2019 márciusi vereségét megelőző időszakkal összehasonlítva Csehországban csökkent a radikális megnyilvánulások száma. Ez jól mutatja, hogy az Iszlám Állam sikerei és propagandája a múltban mennyire befolyásolta az iszlám terrorizmus veszélyét Csehorszában” – olvasható a jelentésben.

A tálib mozgalom hatalomátvétele Afganisztánban a BIS szerint nem volt lényeges befolyással a biztonsági helyzetre Csehországban. “A BIS a csehországi afgán közösségen belül sem észlelte a radikális iszlamista mozgalmak lényegesebb támogatását” – áll a dokumentumban, amelyből a CTK hírügynökség idézett.

A koronavirus járvány 2021-ben, akárcsak 2020-ban, nagymértékben megbénította a csehországi muszlim közösség tevékenységét. Gyakorlatilag az összes hivatalosan működő iszlám szervezet nagyon passzívan viselkedett – mutatott rá a BIS.

The post A cseh elhárítás szerint kevés személynél volt kimutatható az iszlám radikalizáció Csehországban appeared first on .

A határozatot 287 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Eszerint Ukrajna nem ismeri el a terület Oroszország általi megszállását, és az ezen a területen fennálló rezsimet megszállónak tekinti – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a határozat tartalmát ismertetve. Ukrajna emellett felszólítja az ENSZ tagállamait és a nemzetközi szervezeteket, hogy vizsgálják ki az Icskeriai Csecsen Köztársaságban elkövetett orosz bűntetteket, állítsák bíróság elé a felelősöket, és ismerjék el az országot Oroszország által megszállt területnek.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy 1994-1996-ban volt az első csecsenföldi háború, amely Icskeria győzelmével és függetlenségének elismerésével ért véget. Az orosz csapatok a háború alatt civilek százezreit ölték meg, az Oroszországi Föderáció csecsen adatok szerint mintegy 80 ezer katonát veszített, de hivatalosan Moszkva öt és fél ezer katona elvesztését ismeri el. Ukrajnai önkéntesek is harcoltak a csecsenek oldalán.

A békeszerződés ellenére az orosz különleges szolgálatok megölték a csecsen köztársaság első elnökét, Dzsohar Dudajevet. Életét egy műholdas telefonja jelére irányított orosz rakéta oltotta ki. Oroszország 1999-ben “a polgári lakosság védelme” ürügyén második háborút indított Csecsenföldön, és megszállta az országot. Oroszország végül Csecsen Köztársaságként ismerte el Icskeriát az Oroszországi Föderáció részeként, és Ahmat Kadirovot tette meg ottani vezetőnek. Kadirov meggyilkolása után fia, Ramzan vette át a helyét.

Több mint száz ukrán nő szabadult ki orosz fogságból fogolycserével
Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 108 ukrán nő szabadult ki orosz fogságból – jelentette be Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. “Ez az első, hogy kizárólag nőket hoztunk ki. A fogságban anyák és lányok voltak, akiket rokonaik várnak haza” – emelte ki Jermak. Közlése szerint a kiszabadított nők közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzemben estek fogságba, 11 közöttük tiszti rangot visel. “Harmincöten az ukrán fegyveres erőknél, 32-en a haditengerészetnél, 12-en területvédelmi egységeknél, nyolcan a nemzeti gárdánál – közülük ketten az Azov ezrednél -, öten a védelmi minisztérium alá tartozó Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnál és négyen a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, további 12 nő pedig civil” – sorolta Jermak. Hangsúlyozta, hogy a kiszabadítottak között vannak, akiket a Donyec-medencei önkényesen kikiáltott szakadár “népköztársaságokban” börtönöztek be jogtalanul és még az Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt fogták el őket.

The post Orosz agresszió: Az ukrán parlament Oroszország által megszállt területnek minősítette a csecsen köztársaságot appeared first on .

A 110 oldalas dokumentumban ugyanakkor nem szerepel, hogy Skócia belépne az euróövezetbe is: a programcsomag szerint a függetlenség elnyerése utáni időszakban a brit font maradna használatban, de megkezdődne a skót font és a saját jegybank megteremtésének előkészítése. A tervezet nem szab határidőt a saját kibocsátású skót font meghonosításának. A programcsomag megfogalmazása szerint erre “a megfelelő időpontban” kerülhet sor, és a skót parlament feladata lenne e “megfelelő időpont” kritériumainak meghatározása.

A tervezett schengeni csatlakozással a skót EU-tagság szélesebb körű lenne, mint a csaknem három éve megszűnt brit uniós tagság, az Egyesült Királyság ugyanis soha nem lépett be a schengeni övezetbe.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a tervezetet ismertető edinburgh-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor kijelentette: Skócia az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság kölcsönös akadálymentes utazást biztosító, évtizedek óta fennálló megállapodásának (Common Travel Area, CTA) is részese maradna, vagyis “teljes képtelenség” arról beszélni, hogy útlevélre lesz szükség például a skót-angol határon.

A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az EU-csatlakozással ismét lehetővé válna a skótok számára a letelepedés, a munkavállalás és a tanulás az Európai Unió 27 többi országában. Kérdés ugyanakkor, hogy a brit kormány Skócia schengeni tagsága esetén lehetővé teszi-e a skót tagság fennmaradását a CTA-n belül. Schengenhez ugyanis Írország sem csatlakozott, nem kis részben éppen azért, hogy részese maradhasson a különböző formákban csaknem száz éve létező CTA-megállapodásnak.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A brit kormány azóta új, pontozásos kritériumrendszerre alapuló bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási kérelmeinek elbírálása között.

Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól. Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-referendumon a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London “kiszakította” az Európai Unióból. A skót miniszterelnök többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az EU-ba.

A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e a függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat. A legfőbb brit jogi fórum várhatóan néhány hónapon belül meghozza végzését ebben a kérdésben.

Sturgeon egy hete, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) Aberdeenben rendezett éves kongresszusának zárónapján bejelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság megállapítja az edinburgh-i parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására, az újabb függetlenségi népszavazást 2023. október 19-én megtartják.

The post Skócia független országként visszalépne az EU-ba és a csatlakozna a schengeni övezethez appeared first on .

A C-vitamint akár a magyarok vitaminjának is nevezhetnénk, hiszen felfedezése híres biokémikusunk, Szent-Györgyi Albert nevéhez kötődik, aki elsőként izolálta paprikából, majd ezért orvosi Nobel-díjat is kapott.

Az aszkorbinsav jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a felfedezések korában sok tengerész veszítette el nemcsak a fogait, de akár az életét is a skorbut vagy más néven a tengeri pestis következtében, amely a C-vitamin hiányállapotát jelenti. Talán arról is hallottál, hogy felesleges túl sok C-vitamint fogyasztani, mert úgyis kipisiled. Most akkor szükséges, és ha igen, milyen mennyiségben? Van-e káros hatása a túlzott C-vitamin-fogyasztásnak? Ennek jártunk utána.

Milyen vitamin az aszkorbinsav?

A szervezet számára nélkülözhetetlenek a test felépítésében és működésében résztvevő különféle tápanyagok. A BodySelect ásványi anyag és vitamin tartalmú étrend-kiegészítői magas minőségüknek köszönhetően tökéletes kiegészítői lehetnek táplálékainknak, így hozzájárulhatnak az immunrendszer erősítése folytán a különböző betegségek megelőzéséhez.

A C-vitamin a vízben oldódó vitaminok csapatába tartozik, és mivel a szervezet raktározni nem képes, pótlásáról naponta kell gondoskodni.

Mi mindenre jó az ezerarcú C-vitamin?

A C-vitamin legfontosabb szerepe a kötőszöveti rostok egyik típusához, a kollagénhez kötődik, előállításához nélkülözhetetlen. Az aszkorbinsav tartós hiányában fáradékonyság, vérszegénység, ízületi fájdalom, súlyos formájában csontritkulás mutatkozik.

Antioxidáns vegyület, amely gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatású, így rendszeres vagy esetenként, megelőzésként nagyobb dózis szedésével csökkenthetők vele a megfázás és az influenza tünetei, felgyorsítható általa a regenerálódás, de a rákos megbetegedések kockázatát is csökkentheti.

A fentieken túlmenően a C-vitamin

• csökkenti a hisztamin termelését, ezért az allergia tüneteit is képes enyhíteni,
• fokozza a sebgyógyulást,
• erősíti a hajszálereket,
• jelentősen hozzájárul a vér rossz koleszterin szintjének csökkenéséhez,
• fokozza a vas felszívódását,
• regeneráló hatású, sportolók számára felgyorsítja az izomlázat okozó mikrosérülések gyógyulását, csökkenti a kortizol szintjét és a fáradtságérzetet.

Miben található C-vitamin?

Sokan a citrusféléket tartják a legnagyobb aszkorbinsav-forrásnak, azonban ahogy Szentgyörgyi professzor kimutatta, a paprika is nagy mennyiségben tartalmazza, de kitűnő forrásai még a feketeribizli, a csipkebogyó, a homoktövis, a gránátalma, a kivi, a savanyú káposzta, a brokkoli, a karfiol és a kelbimbó.

Fényre és oxigénre érzékeny, hő hatására lebomlik, ezért lehetőleg nyers állapotban javasolt a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. Ezek hiányában táplálékkiegészítők formájában is pótolható, ezek biológiai hasznosulása a természetes forrásokból származóéval megegyezik.

Hivatalosan ajánlott napi mennyisége mindössze 80 mg, de ennek tízszerese is elfogadott, főként a sportolók, dohányosok számára, illetve egyes betegségekben.

The post A vitaminok királynője, a C-vitamin appeared first on .

A közgyűlés e héten tartott őszi ülésszakán elfogadott állásfoglalás szerint Oroszország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is, agressziót jelentő háborút indított, ami “kihívást jelent a globális kormányzás számára”.

Az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy Oroszország nukleáris hadviseléssel való fokozott fenyegetése “visszataszító és meggondolatlan”, továbbá összeegyeztethetetlen az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyet foglaló atomhatalom felelősségével. Leszögezték: az atomfegyverek használatával kapcsolatos kérdéskörnek kiemelt helyen kell szerepelnie az Európa Tanács tervezett, negyedik csúcstalálkozójának napirendjén.

A parlamenti képviselők olyan átfogó rendszer létrehozását sürgették, amely Oroszországot és annak vezetését felelősségre vonná az Európa Tanács tagállamai közé tartozó Ukrajna elleni agressziójáért, valamint az emberi jogok és a humanitárius jog megsértéséért.

A közgyűlés a dokumentumban elítélte a kelet-ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyékben fekvő területek orosz annektálását és az “úgynevezett népszavazásokat” az érintett a régiókban. A képviselők a nemzetközi jog megsértésének, valamint semmisnek nevezték a népszavazásokat, és úgy foglaltak állást, hogy “a jogi és politikai kihatások nélküli referendumok” a nemzetközi jog megsértésének számítanak.

The post Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése terroristának nyilvánítaná az orosz vezetést appeared first on .

Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A tárcavezető arról számolt be az EU-s külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetővé teszi, így hazánk nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a működés költségeihez. “Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba” – fogalmazott Szijjártó, majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.

The post Magyarország nem szavazta meg az EU ukrán kiképző misszióját appeared first on .

A hivatal információi szerint 19 embert mentettek ki a város központjában lévő lakóház romjai alól, amelyet eltalált egy önmegsemmisítő drón. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök megerősítette a halálos áldozatok számát, hozzátéve, hogy még három embert szállítottak különböző fokú sérülésekkel kórházba.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester nyilvánosságra hozta, hogy az elhunytak között van egy fiatal pár, akik gyereket vártak. A nő hat hónapos terhes volt. A mentési munkálatok még tartanak – tette hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az orosz erők támadást hajtottak végre az ország északkeleti részén lévő Szumi megyében, Romni környékén lévő létfontosságú infrastrukturális objektumok ellen is – hozta nyilvánosságra Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója. Szavai szerint legalább három civil vesztette életét, és kilencen sérültek meg. A romok alatt még vannak emberek – tette hozzá. A kormányzó közölte, hogy a támadás következtében 1625 háztartásban szakadt meg az áramellátás. Kérte a megye lakosait, hogy lehetőleg takarékoskodjanak az áramfogyasztással.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Odesszában is infrastrukturális objektumot ért találat. A dél-ukrajnai városban nem sérült meg senki.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy hétfő reggel három megyében támadta meg Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ennek következtében több száz település maradt áram nélkül.

“Egyebek mellett öt dróntámadást jegyeztek fel Kijevben, ahol energetikai létesítmények és egy lakóépület károsodott. Az agresszor rakétatámadásokat is indított Dnyipropetrovszk és Szumi megyék létfontosságú infrastruktúrája ellen, emiatt települések százai maradtak áram nélkül” – írta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: minden szolgálat azon dolgozik, hogy felszámolja a támadás következményeit és helyreállítsa az áramellátást.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról adott hírt, hogy ismét megszűnt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása az orosz erők ágyúzása miatt. A sajtóközlemény szerint az orosz hadsereg hétfői támadása az ukrán ellenőrzés alatti területeken lévő infrastruktúra ellen ahhoz vezetett, hogy megszakadt a nukleáris létesítmény áramellátása az utolsó, eddig még működő villamosvezetéken is. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az orosz megszállás alatt álló atomerőműben beindították a dízelgenerátorokat.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az energetikai infrastruktúra főként az ország középső és északi részén károsodott. Nem zárta ki, hogy emiatt vészleállási ütemtervet kell bevezetniük.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereihez fordult azzal a felhívással, hogy országaik adjanak Ukrajnának további légvédelmi fegyvereket, lőszereket, Irán ellen pedig vezessenek be szankciókat, amiért drónokat adott el Oroszországnak. Kuleba Twitter-bejegyzésében megjegyezte: valószínűleg ő az első külügyminiszter, aki egy óvóhelyről szól az uniós külügyminiszterekhez, mivel Kijevben akkor éppen légiriadó volt.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren kijelentette, hogy Irán közvetlenül felelős a meggyilkolt ukránok haláláért, és már nem elegendő pusztán szankciókat bevezetni Teherán ellen. “Egy ország, amely elnyomja saját népét, most fegyvereket ad az orosz szörnyetegeknek, hogy tömeggyilkosságokat követhessenek el Európa közepén. Ehhez vezetnek a befejezetlen ügyek és a totalitarizmusnak tett engedmények. Ez az eset, amikor a szankciók határozottan nem elegendőek” – fogalmazott Podoljak.

Az ukrán politikus eggyel korábbi tweetjében pedig arra szólított fel, hogy Oroszországot minden nemzetközi platfomról ki kell szorítani.

“Nem ülhetnek a G20-országcsoport vezetőivel egy asztalnál azok, akik embereket akarnak fagyhalálra kárhoztatni a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásokkal, és totális mozgósítás révén holttestekkel borítják be a frontvonalat” – írta Podoljak.

A világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport következő csúcstalálkozóját novemberben tartják az indonéziai Bali szigetén.

The post Orosz agresszió: Kijevet orosz terrortámadás érte appeared first on .

Az Európai Unió tizenegy embert és négy szervezetet vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik vagy amelyek a hatályos iráni emberi jogi uniós szankciórendszerrel összefüggésben hétfőtől korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak.

Jegyzékbe kerültek az Amini letartóztatása utáni haláláért felelős úgynevezett erkölcsrendőrség illetékesei, valamint az iráni biztonsági erőknek a rendvédelemért felelős erői, illetve hatóság helyi vezetője a tiltakozások brutális elfojtásában játszott szerepe miatt. Jegyzékbe került továbbá az iráni technológiai miniszter az internet leállításában játszott szerepe miatt.

A korlátozó intézkedések uniós beutazási tilalomból és az unió területén lévő vagyoni eszközök befagyasztásából állnak. Emellett tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátani. Az iráni emberi jogi szankciórendszer magában foglalja továbbá a belső elnyomásra felhasználható eszközök és a távközlési szolgáltatás megfigyelésére szolgáló berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.

A jegyzék jelenleg összesen 97 embert és nyolc szervezetet sorol fel.

A külügyminiszterek tanácsa közleményében aláhúzta, az Európai Unió és tagállamai elítélik, indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartják a békés tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazását. Az iráni embereknek, csakúgy, mint bárhol máshol, joguk van a békés tiltakozáshoz, és ezt a jogot minden körülmények között biztosítani kell – jelentették ki.

“Az EU elvárja Irántól, hogy haladéktalanul hagyjon fel a békés tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépéssel, engedje szabadon a fogvatartottakat, és biztosítsa az internet-hozzáférést és az információk szabad áramlását. Az EU továbbá elvárja Irántól azt is, hogy számoljon be a megmozdulások során történt halálesetekről és a letartóztatottak számáról, és biztosítson megfelelő eljárást valamennyi fogvatartott számára” – fogalmaztak.

Mahsza Amini meggyilkolását ki kell vizsgálni, és felelősségre kell vonni mindenkit, akiről bebizonyosodik, hogy felelős a fiatal nő haláláért – tették hozzá.

A 22 éves kurd nőt azért vették őrizetbe szeptember közepén, mert nem viselte az előírás szerint kötelező fejkendőt, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a fiatal nőt a rendőrök megverték a rendőrautóban, majd kómába esett. Három nappal később meghalt egy teheráni kórházban. Halálát követően tömegmegmozdulások kezdődtek Iránban.

The post Az EU szankciókat vezetett be Iránnal szemben az emberi jogok megsértése miatt appeared first on .

A nőt, aki “unokázós” csalásokra specializálódott bűnbandának volt a tagja, 2020 nyara óta kereste a rendőrség és a bíróság, miután otthonában levágta magáról az elektronikus nyomkövető eszközt, és ismeretlen helyre távozott. Mivel felmerült, hogy vélhetően külföldre szökött, a belföldi elfogatóparancson túl európai és nemzetközi körözést is kiadtak vele szemben.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2019 februárjában érte tetten a nőt egy “unokázós” csalás elkövetőjeként.

A bűnszervezet, amelynek többi tagját az angliai Manchesterben fogták el tavaly áprilisban, idős emberektől csalt ki pénzt. A banda irányítói az Egyesült Királyságból hívták fel a magyar sértetteket azzal, hogy különböző ürügyekkel nagyobb összegek átadására bírják rá őket, majd a sértettek címére már a Magyarországon tartózkodó bandatagok mentek ki. Miután megkapták a pénzt, egyből továbbították külföldön tartózkodó társaiknak.

A magyarországi elkövetők egyike volt K. Nóra is. A nő mindaddig együttműködött a hatóságokkal, míg a bűnügyi felügyelet alól ki nem vonta magát. A BRFK ekkor adott ki ellene elfogatóparancsot. De kereste a Fővárosi Törvényszék is, lopás bűntett miatt rá kiszabott hét év letöltendő szabadságvesztés miatt.

A nő akkor került fel a legkeresettebb ötven magyar bűnöző listájára, amikor nem sikerült megtalálni. A keresésébe ekkor kapcsolódtak be a KR NNI célkörözési fejvadászai.

Miután a szálak – csakúgy, mint a korábbi “unokázós” csalók esetében – az Egyesült Királyságba vezettek, a magyar nyomozók felvették a kapcsolatot az északír társhatósággal. Az átadott információk alapján a National Crime Agency azonosította K. Nóra észak-írországi tartózkodási helyét, és múlt csütörtökön elfogta a nőt. Kiadatásáról később döntenek – olvasható a közleményben.

The post Az ötven legkeresettebb magyar bűnöző egyikét fogták el az Egyesült Királyságban appeared first on .

Prága a cseh-szlovák határ ellenőrzését szeptember 29-én ideiglenesen tíz napra vezette be. Az ellenőrzéseket a 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőn azzal a céllal újították fel, hogy korlátozzák az illegális bevándorlók beáramlását az országba. Később az ellenőrzéseket a csehek húsz nappal, október 29-ig meghosszabbították. Időközben Ausztria is ellenőrizni kezdte a szlovák határt.

“Valószínűsíthető, hogy a határ ellenőrzését még egy hónappal, tehát november 28-ig meghosszabítja a kormány” – mondta Rakusan a cseh televízióban. Szerinte nem zárható ki az sem, hogy az ellenőrzések november 28. után is folytatódnak, amihez azonban a cseheknek már az Európai Unió jóváhagyására lenne szükségük.

“Az Európai Bizottsággal való tárgyaláshoz szükséges háttéranyagon már dolgozunk” – jegyezte meg a belügyminiszter.

Rakusan szerint a cseh-szlovák határ ellenőrzésének már megvannak az eredményei, de az illegális migráció nagyarányú csökkenése “csoda lenne”. A Szlovákiából Csehországba érkező illegális bevándorlók többsége szíriai állampolgár, aki Nyugat-Európába szeretne eljutni. A miniszter cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint a németek a cseh határ ellenőrzését tervezik.

A miniszter megerősítette, hogy Prága és Pozsony tárgyalásokat kezdett a visszaküldési szerződés felújításáról. Rakusan megismételte korábbi kijelentését is, miszerint az illegális bevándorlók számára Csehország nem célország, ők Nyugat-Európába szeretnének eljutni.

The post Prága várhatóan meghosszabítja a szlovák határ őrzését appeared first on .

A táblabíróság ezzel helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét – közölte az ítélőtábla szóvivője. Fórizs Ildikó közölte: a férfi leghamarabb 25 év múlva szabadulhat feltételesen.

A tényállás szerint a vádlott röviddel a bűncselekmény elkövetése előtt Németországból költözött haza Magyarországra. Szülei házában élt, állandó munkahellyel és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett, italozó életmódot folytatott. 2020 márciusában elhatározta el, hogy pénzt és más vagyontárgyakat szerez.

Egy gyermekhátizsákba három tégladarabot tett és kerékpárral Mezőpeterdre ment, ahol egy dohányboltot nézett ki magának. Hasonlóképpen akart bűncselekményt elkövetni, mint korábban tette azt Németországban, ahol a cselekménye a sértett halálát okozta.

A férfi tudta, hogy a járványhelyzet miatt a dohányboltban csak egy vásárló tartózkodhat. Az eladótól cigarettát kért, majd amikor a sértett megfordult, hogy a polcról levegye a dohányárut, a férfi a tégladarabokkal teli hátizsákkal erőteljesen megütötte a nő fejét. Az eladó a földre esett, ezután a férfi a hátizsákkal még több alkalommal fejbe vágta.

Az eladó nem vesztette el az eszméletét, folyamatosan próbált védekezni, ezért a férfi a hátizsákot hátrahagyva – pénz és cigaretta nélkül – elmenekült.

The post Jogerősen is életfogytig tartó fegyházra ítélték a dohánybolti eladóra támadó férfit appeared first on .

Lloyd Austin a NATO-tagországok védelmi miniszterei tanácskozásának befejező munkanapjára érkezve hangsúlyozta, a szövetségesek minden segítséget megadnak Ukrajnának mindaddig, amíg arra szükség van. Hozzátette, várakozással tekint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása elé, mely reményei szerint hamarosan megtörténik.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rövid érkezési nyilatkozatában megköszönte Washington transzatlanti együttműködés melletti elkötelezettségét, valamint hozzájárulását Ukrajna támogatásához. Közölte, a szövetségesek a tanácskozás első munkanapján arról egyeztek meg, hogy még több támogatást nyújtanak Ukrajnának, egyebek mellett légvédelmi rendszerekkel segítik a háborúban álló ország önvédelmét.

Üdvözölte, hogy az ENSZ Közgyűlése szerdán elítélte az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását, továbbá követelte, hogy Moszkva azonnal változtasson az intézkedésein, illetve kimondta Ukrajna területi sérthetetlenségét. Mindez azt mutatja, hogy ki kell állni a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása és a közös alapértékek mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg a szerdán kezdődött, kétnapos védelmi miniszteri tanácskozás részleteiről adott korábbi tájékoztatása szerint a résztvevők arra összpontosítanak, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét. Megbeszélik továbbá, hogy a NATO-nak a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.

The post Amerikai védelmi miniszter: Washington megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét appeared first on .

Az orosz médiában csütörtökön tették közzé az online beszélgetést, amelyet a Lexus álnéven ismertté Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov készített az ukrán diplomácia vezetőjével. A félrevezetett Kuleba abban a hiszemben beszélt, hogy Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövettel van dolga.

“A Krím nem tartozik a legközelebbi operatív célpontok közé. De ha megkérdezi tőlem, hogy ki robbantgat a Krímben vagy Belgorodban, akkor négyszemközt azt mondom, hogy igen, mi vagyunk azok” – jelentette ki Kuleba a videofelvételen.

Az orosz nyelvű, hosszas beszélgetés során az ukrán külügyminiszter azt is elismerte, hogy Kijev “a partnerekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szoros együttműködésben” készítette elő az ellentámadást a front déli szakaszán. Elmondta, hogy szerinte a Washington és az Európai Unió által már Kijevnek ígért pénz csak az év végéig lesz elegendő Ukrajna számára, amelynek havonta körülbelül ötmilliárd dollárra van szüksége.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Kuleba beismerésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben a német médiának nyilatkozva arról próbálta meggyőzni az újságírókat, hogy Oroszország “maga robbantja fel az infrastruktúrát a saját területén”.

The post Kulebát orosz telefonbetyárok verték át appeared first on .