You are here

Biztonságpiac

Subscribe to Biztonságpiac feed Biztonságpiac
A magyar biztonsági szakma hírportálja
Updated: 1 day 2 hours ago

Orosz agresszió: a tüzérség több orosz katonát megölt Herszon megyében

Thu, 10/27/2022 - 05:35
Az ukrán erők célzott tüzérségi csapást mértek a Herszon megyei Kajiri településen állomásozó orosz csapatokra, megerősített információk szerint legfeljebb harminc orosz katona életét vesztette, és több mint százan a romok alatt rekedtek – számolt be az ukrán vezérkar.

A katonai vezetés hozzátette, hogy a herszoni régióban lévő Hornosztajivkában felrobbant egy orosz lőszerraktár. A detonáció után sok mentőautót észleltek, de a károkról, illetve az áldozatok számáról nem tudtak információt közölni.

A vezérkar beszámolt arról, hogy a nap folyamán az ukrán légierő 15 csapást mért az ellenfélre. Találat ért 12 orosz fegyverkoncentrációs területet, két megerősített állást, valamint légvédelmi rakétarendszerek pozícióit, a légvédelem pedig lelőtt egy drónt. Az ukrán jelentés szerint az orosz erők kedden három rakéta- és 11 légicsapást, továbbá több mint 25 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes egy tévéműsorban arra kérte a háború miatt külföldre menekült ukránokat, hogy a tél végéig lehetőleg még ne térjenek haza. Közölte, hogy az orosz támadások miatt az ország energiahálózata nem bírna ki több terhelést. Kijelentette: nagyon szeretné, ha az ukránok tavasszal visszatérnének, és közösen helyreállítanák a harkivi, a herszoni és más régiók településeit, és azt is szeretné, hogy az ukrán gyerekek Ukrajnában éljenek és tanuljanak.

“Egyelőre azonban tartózkodjunk a visszatéréstől, mert a helyzet csak rosszabb lesz, ezt a telet még túl kell élni” – fogalmazott Verescsuk.

 

The post Orosz agresszió: a tüzérség több orosz katonát megölt Herszon megyében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Drogkereskedők ellen emeltek vádat Szegeden

Wed, 10/26/2022 - 16:35
Vádat emeltek egy csongrádi házaspár és társaikkal szemben, akik hosszú időn át árultak drogot Csongrádon és a környező településeken – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, négy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett minősített kábítószer-kereskedelem bűntettével, két-két vádlottat oktatási intézmény közvetlen környezetében elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével, illetve bűnsegédként elkövetett kábítószer-kereskedelemmel vádolnak.

A vádirat szerint a házaspár 2019-től két éven keresztül korábban új pszichoaktív anyagnak, majd 2021-től kábítószernek minősülő kristály fantázia nevű anyagot szerzett be és terjesztett. A kereskedés során jellemzően a házukban szolgálták ki a vevőket, de előfordult, hogy gyalogosan vagy kerékpárral vállaltak kiszállítást. A házaspárnak a kábítószer beszerzésében, szállításában segítséget nyújtott szökésben levő fiuk, továbbá két társuk is.

A vádlottak között van egy másik férfi és a drog beszerzésben neki segítséget nyújtó társa is, akik a csongrádi házaspártól vásárolt anyagot egy hódmezővásárhelyi iskola mellett értékesítették. A vádirat szerint a terjesztett drogot a csongrádi házaspár egy festőként dolgozó szentesi férfitől és élettársától szerezte be.

Kokaincsempészet miatt emeltek vádat két férfi ellen Somogyban
Több mint négy kilogramm kokain Magyarországra csempészése miatt vádat emeltek két férfi ellen – tájékoztatott a Somogy Megyei Főügyészség. Mint írták, az idősebb, negyvenes éveiben járó vádlott tavaly megállapodott holland kábítószer-kereskedőkkel nagyobb mennyiségű drog szállításáról, és azt tervezte, hogy az “árut” hígítás és kiporciózás után értékesíti. A férfi és a bűncselekménybe bevont huszonéves társa hatszor ment Eindhovenbe gépkocsivásárlás ürügyén egy autószállításra szolgáló kistehergépkocsival. Az utolsó két úton a kábítószert a pótkerékben rejtették el. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei a hatodik utazás után rajtuk ütöttek az idősebb férfi siófoki lakóhelyén. A pótkerékből előkerült drogot lefoglalták, a feltételezett elkövetőket őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte letartóztatásukat. A főügyészség vádiratában jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt fegyházbüntetés, pénzbüntetés kiszabását és járművezetéstől eltiltást indítványozott.

The post Drogkereskedők ellen emeltek vádat Szegeden appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Rajtaütés: az izraeli hadsereg megölt több palesztin fegyverest

Wed, 10/26/2022 - 12:10
Az izraeli hadsereg katonái egy ciszjordániai rajtaütés során megölték keddre virradóra az Oroszlánok Barlangja nevű palesztin terrorszervezet négy fegyveresét és egy további palesztint – jelentette a katonai rádió.

A hadsereg terrorellenes kommandója a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal együttműködésben razziát tartott az éjszaka Ciszjordánia északi részén, Náblusz óvárosában az Oroszlánok Barlangja felszámolására. A különítmény célpontja egy rejtekhely volt, amelyet a palesztin szervezet a merényleteihez szükséges pokolgépek előállítására használt. A katonák felrobbantották a titkos bombagyártó műhelyt, majd heves tűzpárbajba bocsátkoztak a palesztin fegyveresekkel Náblusz zsúfolt óvárosi sikátoraiban.

Az összecsapásban agyonlőtték a szervezet egyik vezetőjét, Vadí el-Húht is, valamint több mint húszan megsebesültek

Kigyulladt egy robbanószerekkel megrakott palesztin gépjármű is, és nem világos, hogy voltak-e benne emberek. Palesztin médiumok szerint egy izraeli drón találta el a járművet, az izraeli katonai rádió viszont azt közölte, hogy valószínűleg meghibásodott az autó, és ennek hatására gyulladt ki, Izrael nem használt drónokat ebben a razziában. Az izraeli kommandósok több óra elteltével hagyták el Nábluszt.

Egy másik helyszínen, a Rámalláh melletti Nebi Szalahnál egy palesztin robbanószerkezetet dobott katonák felé. A helyszínen agyonlőtték, ő volt az ötödik palesztin, akit az éjjel megöltek. Az éjjeli incidensek hatására tovább nőtt a feszültség az izraeli ellenőrzés alatt álló palesztin területeken, Nábluszban általános sztrájkot és “a harag napját” hirdették meg keddre. Az Oroszlánok Barlangja az utóbbi hetekben több merényletet is elkövetett Ciszjordániában. A katonai rádió szerint Izrael előzőleg lehetőséget adott a Palesztin Nemzeti Hatóság biztonsági erői számára, hogy felgöngyölítsék a szervezetet, de miután ez nem történt meg, saját maga lépett fel ellenük.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője, Nabil Abu Rudeina háborús bűncselekményeknek minősítette az utóbbi hetek izraeli razziáit.

“Aki terrormerényletet tervez Izrael ellen, arra keserű sors vár” – jelentette ki Jaír Lapid miniszterelnök reggel a rádióban. Beni Ganz védelmi miniszter pedig leszögezte, hogy az izraeli fegyveres erők bárhol és bármikor lecsapnak a merénylőkre. Az izraeli biztonsági erők idén eddig több mint 125 palesztint öltek meg Ciszjordániában, illetve Kelet-Jeruzsálemben, a legtöbbet 2015 óta. A hadsereg szerint a legtöbbjük fegyveres volt, akik rajtaütésben haltak meg, de életüket vesztették kődobáló fiatalok és vétlen emberek is.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát, ahol több mint 130 települést alakított ki, noha a nemzetközi jog tiltja civilek be- és kitelepítését háborúban elfoglalt területek esetén. A palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben, kelet-jeruzsálemi fővárossal szeretnék létrehozni saját államukat.

 

The post Rajtaütés: az izraeli hadsereg megölt több palesztin fegyverest appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Lengyelország felkészülve várja a Putyin által irányított migrációs nyomást

Wed, 10/26/2022 - 08:35
Várható migrációs nyomás miatt Lengyelországnak meg kell erősítenie a Kalinyingrádi területtel közös határszakasz védelmét – jelentette be Krzysztof Sobolewski, a legnagyobb lengyel kormánypárt főtitkára.

Sobolewskitől azt kérdezték a lengyel közszolgálati rádió reggeli műsorában, várható-e, hogy ázsiai, illetve afrikai bevándorlók a Kalinyingrádi terület nevű orosz exklávé irányából megostromolják Lengyelország határát? Egyes elemzések szerint ugyanis az orosz hatóságok támogatásával nagyobb menekültcsoportok érkezhetnek a közös határhoz.

Lengyelország felkészült egy ilyen forgatókönyvre – válaszolt Sobolewski. Felidézte: tavaly a lengyel-fehérorosz határon tapasztalt migrációs nyomás “nem hozta meg a várt eredményt, legalábbis nem olyat, amilyenre Putyin és Lukasenka számított”. Sobolewski egyúttal kijelentette: feltehetőleg “nem lesz nyugalom a lengyel-fehérorosz határszakaszon sem”, ugyanis a jelzések szerint ott is újból megjelentek nagyobb bevándorlócsoportok.

“A határon folytatódik a hibrid háború, tudatában kell lenni annak, hogy ebben az ukrajnai orosz agresszió tükröződik ” – húzta alá a politikus. “Mindenki, aki ismeri az orosz katonai doktrínát, tökéletesen tudja, hogy Ukrajna csak egy közbülső szakasz” – fűzte hozzá. A lengyel határőrség adatai szerint tavaly a lengyel-fehérorosz határon 39 714 határsértési kísérletet regisztráltak, míg egy évvel korábban mindössze 88-at. Ez év eleje óta több mint 10 600 határsértési kísérletet tartanak számon, ebből októberben több mint 1700-at, ami meghaladja az előző hónapok számait.

Sobolewski a keddi interjúban hangsúlyozta: Lengyelországnak fokoznia kell erőit a Kalinyingrádi területtel közös határon is. Hozzátette: megfontolandó az adott határszakaszon a fehérorosz határon létesített akadályokhoz hasonló határvédelmi eszközök telepítése. A lengyel-fehérorosz határon nyáron fejezték be a 186 kilométer hosszú acélkerítés építését. A kerítés mentén, valamint a Bug határfolyónál – összesen 202 kilométer hosszú szakaszon – ez év végéig elektronikus riasztórendszert is felszerelnek.

Augusztusban Anna Michalska, a lengyel határőrség szóvivője már bejelentette, hogy a riasztórendszert a 210 kilométer hosszú, Kalinyingrádi területtel közös határszakaszra is kiterjesztik, a munkálatokat pedig még idén elkezdik. Miként azt Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes október elején közölte: a mozgásérzékelőkből és kamerákból álló riasztórendszerre már el is különítették a kellő összeget a jövő évi költségvetésben.

 

The post Lengyelország felkészülve várja a Putyin által irányított migrációs nyomást appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: megsemmisült Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint egyharmada

Wed, 10/26/2022 - 07:35
Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kedden egy berlini konferencián, amelyet az ország újjáépítéséről rendeztek.

Az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport közös szervezésű nemzetközi konferenciájára videón bekapcsolódó ukrán államfő kiemelte, hogy nem lehet megvárni a háború végét az újjáépítéssel, hanem minél hamarabb hozzá kell fogni mindannak helyreállításához, amit Oroszország “szisztematikusan lerombolt”.

Oroszország “mindent tönkre tesz, hogy nehezebben vészeljük át a telet”, és hogy Ukrajna ne tudja kibontakoztatni gazdasági képességeit – húzta alá Zelenszkij.

Mint mondta, az Ukrajnát támogató országok katonai segítségnyújtása már olajozottan működik, de az újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket is szervezett mederbe kell terelni. Az együttműködés megszervezésére ki kell alakítani egy “platformot”, és az átláthatóság érdekében az adományozó országok képviselőire kell bízni a helyreállítási alapok felügyeletét.

Arról is gondoskodni kell, hogy Ukrajna megkapja a költségvetési kiadások fedezéshez szükséges forrásokat. Ez 38 milliárd dollárt jelent 2023-ban – húzta alá. Mindennek finanszírozásához fel kell használni a háború miatt befagyasztott külföldi orosz vagyont is, és a háború után jóvátételre kell kötelezni Oroszországot – tette hozzá. Ukrajna támogatása nem csupán áldozat, nem jótétemény, mert a “revansista” Oroszországnak ellenálló ország “az EU fizikai biztonságának garanciája”, hosszabb távon pedig a közösség tagjaként nagyban hozzájárul majd az EU megerősítéséhez.

Példaként említette, hogy Ukrajna villamos energiát és földgázt is exportál majd, hozzásegítve az EU-t a kieső orosz import pótlásához. Ukrajnának a világ élelmezésében is fontos szerepe van, és élelmiszer-exportőrként “megakadályoz (az EU-ba irányuló) menekülthullámokat” – fejtette ki Zelenszkij.

Olaf Scholz, a G7 csoport soros elnökségét adó Németország kormányfője a konferencia szünetében tartott tájékoztatón rámutatott, hogy a háborús károk értékéről szóló becslések igen eltérőek – az ukrán kormány szerint 750 milliárd dollár, a Világbank szerint 350 milliárd dollár a kár -, de az biztos, hogy “sok százmilliárd dollárról” van szó. Ennek előteremtése és a helyreállítás végrehajtása több évtizedre szóló feladat, nagyságrendje a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítési programhoz, a Marshall-tervhez fogható, ezért Ukrajna újjáépítéséhez ki kell dolgozni egy “XXI. századi Marshall-tervet”.

Első lépésként létre kell hozni egy “inkluzív és átlátható adományozói platformot”, amely összehangolja a finanszírozást és a pénzek felhasználását – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy a munkába a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a nemzeti fejlesztési bankokat is be kell vonni. Mint mondta, a legfőbb cél a békés, szabad, demokratikus és jólétben élő Ukrajna, amelynek biztosított a területi épsége és a szuverenitása. Gondoskodni kell arról is, hogy az ország elinduljon az európai uniós csatlakozás útján, hiszen “Ukrajna jövője Európában van” – mondta Olaf Scholz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az újjáépítés “kolosszális feladat”, és legalább három rétege van. Az első az ukrán államháztartás folyamatos támogatása, a “rendszeres és megbízható” pénzügyi segítség, amelynek révén Kijev teljesíteni tudja “legalább az abszolút minimumot”, például ki tudja fizetni a tanárok bérét és a nyugdíjakat. A második réteg a lakosságot sújtó orosz “terror” hatásainak ellensúlyozását szolgáló azonnali újjáépítési támogatás, amely nem csupán helyreállítást, például iskolák rekonstrukcióját jelenti, hanem “pragmatikus megoldásokat” is, vagyis például azt, hogy iskolabuszokkal támogatják az ukrán oktatási rendszer működőképességének fenntartását.

A harmadik réteg a hosszú távú újjáépítés, amelynek finanszírozását egyetlen ország, de még egy olyan közösség sem tudja megoldani egyedül, mint az Európai Unió, ezért mindenkire szükség van, aki kiáll Ukrajna mellett – mondta a bizottság vezetője.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem egyszerűen újjáépítésről van szó, hanem Ukrajna modernizálásáról, méghozzá az EU-s szabványoknak, elvárásoknak megfelelő módon, mert Ukrajna az EU tagjaként képzeli el a jövőjét. Ugyanakkor rövid távú feladatok is vannak bőven, gondoskodni kell például arról, hogy “ne fagyjunk meg télen” – tette hozzá az ukrán kormányfő.

Rámutatott, hogy Ukrajna katonai támogatására már van egy jól működő egyeztető fórum, az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Copntact Group). A Ramstein németországi amerikai légitámaszponton tavasszal megalakított fórum mintájára kellene létrehozni az újjáépítési egyeztető platformot is, és az lenne a legjobb, ha az év végére már konkrét formát öltenének az erről szóló elképzelések – mondta Smihal.

 

The post Orosz agresszió: megsemmisült Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint egyharmada appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: figyelmeztették Kadirovot, hogy az ő népét is veszélybe sodorhatja Putyin

Wed, 10/26/2022 - 06:33
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt tanácsolta Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek, hogy fegyveresei hagyják el Ukrajnát, védjék meg inkább szülőföldjük függetlenségét, mielőtt Oroszország ismét érdekeltté válik annak elpusztításában.

“Mielőtt túl késő nem lesz, hagyják el Ukrajnát, és harcoljanak Icskéria függetlenségéért. Ez volna a legjobb garancia arra, hogy Oroszország másodszorra nem törli el Dzsohár (Groznij) városát a föld felszínéről. Ha nem pusztítják el az Oroszországi Föderációt, visszatérnek, hogy újra csecsen nőket és gyermekeket öljenek meg” – írta Danyilov.

Az ukrán parlament október 18-i ülésén határozatot fogadott el, amelyben elismerték az Icskériai Csecsen Köztársaságot Oroszország által megszállt területként, és elítélték a csecsen nép ellen a csecsenföldi háborúkban elkövetett népirtást.

Az ukrán katonai hírszerzés a sajtószolgálatán keresztül nyilvánosságra hozta azt az értesülését, amely szerint a Wagner orosz magánhadseregbe tömegével kezdtek besorozni köztörvényes bebörtönzötteket, köztük olyanokat is, akik súlyos, HIV- vagy hepatitis C vírus okozta fertőző betegségektől szenvednek. A közlemény szerint több mint száz HIV-vel vagy hepatitis C-vel igazoltan fertőzött foglyot toboroztak a csapatba csupán a Leningrád megyében lévő Metallosztroj faluban létesített 5-ös számú büntetőtelepről. A Wagner csoport parancsnoksága arra kényszeríti őket, hogy a HIV-fertőzés esetén piros, hepatitis esetén pedig fehér karkötőt viseljenek.

A hírszerzés információi szerint emiatt a fegyveresek körében egyre nagyobb a felháborodás, mert az orosz orvosok rendszeresen megtagadják a segítségnyújtást a hepatitisben vagy HIV-fertőzésben szenvedőknek. Ukrajnában már azonosítottak HIV-fertőzött, illetve hepatitisben szenvedő elfogott fegyvereseket – emelte ki a titkosszolgálat.

Jevhen Riscsuk, a déli Herszon megyei Olesok település polgármestere a Facebookon arról adott hírt, hogy orosz katonák tüzet nyitottak egy civil személyautóra, amely nem állt meg a felszólításukra. A járműben utazó két felnőtt meghalt, egy ötéves kislány pedig megsebesült.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz csapatok támadó hadműveleteket hajtanak végre a Donyeck megyei Bahmut és Avgyijivka települések irányában, és védelmi állásokat hoznak létre a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján Herszon régiójában, aláaknázva a partvonalat. Az elmúlt napban az orosz erők 15 rakétacsapást mértek Ukrajna területére.

A megszállt területek reintegrációjért felelős ukrán tárca közölte, hogy csere keretében újabb 25 elesett ukrán katona holttestét kapták vissza az orosz oldaltól. Azt, hogy cserébe hány holttestet adták át, nem hozták nyilvánosságra.

 

The post Orosz agresszió: figyelmeztették Kadirovot, hogy az ő népét is veszélybe sodorhatja Putyin appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Pelosi azt ígérte, hogy az Egyesült Államok a választások eredményétől függetlenül támogatni fogja Ukrajnát

Wed, 10/26/2022 - 05:35
Az Egyesült Államok a november 8-ai választások eredményétől függetlenül támogatni fogja Ukrajnát – mondta Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök hétfőn Zágrábban, miután találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.

A horvát főváros ad otthon a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának, amelyen több mint negyven delegáció és harminckét parlamenti elnök veszt részt, köztük Pelosi is. Pelosi elmondta: Kijevet mindkét párt és az amerikai szövetségi törvényhozás mindkét háza támogatja, és ez a támogatás a Fehér Házban kezdődik.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás nem “biankó csekk”, mert Kijev tisztességről és átláthatóságról tett tanúbizonyságot a segélyek fogadásakor. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte: Irán nagy hibát követ el azzal, hogy drónokkal támogatja Oroszországot. Hangsúlyozta, Ukrajna “bizonyos sikereket” ért el a dróntámadásokkal szemben. “De ez veszélyes technológia, amelyet meg kell állítani” — fogalmazott.

“Egy ideje próbálunk nukleáris megállapodást kötni Iránnal, hogy biztonságosabb hellyé tegyük a világot, és most az oroszok segítségére sietnek, és ezzel kevésbé biztonságos hellyé teszik a világot” – mondta Pelosi.

A horvát államfő is tud okosakat mondani
Az Egyesült Államok és Oroszország proxy háborút folytat Ukrajna kárára, és végül tárgyalások útján nekik kell ezt megoldaniuk – jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök. A proxy háború kifejezést azokkal a konfliktusokkal kapcsolatban használják a diplomáciában, melyekben regionális vagy nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik érdekeiket. Milanovic kijelentette: nem érti, miért nem meri senki kimondani, hogy valójában Washington és Moszkva proxy háborújáról van szó, amelyet tárgyalások útján nekik is kell megoldaniuk. (Azért nem “merik” kimondani, hogy proxy háborúról van szó, mert mint a fenti meghatározásból egyértelmű, hogy akkor lenne ez a háború proxy, ha annak Oroszország csak közvetve lenne a részese. A -szerk- megj.)

A Horvát házelnök viszont kiállt Ukrajna mellett
Azt az üzenetet küldtük Oroszországnak, hogy vonuljon ki Ukrajnából, és fejezze be a háborút – jelentette ki Gordan Jandrokovic horvát házelnök a Krími Platform első parlamenti találkozójának végén Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben támogatásukat fejezik ki az ukrán nép és az ország iránt, megerősítik, hogy kiállnak Ukrajna nemzetközileg elismert határai mellett, és elítélik az “illegális orosz annexiót”. “A politikai kezdeményezés azt üzeni az agresszornak: a civilizált világ nem fog belefáradni, és Ukrajna mellett fog állni, amíg fel nem szabadítja utolsó négyzetcentiméternyi területét is” – mondta Jandrokovic.

The post Orosz agresszió: Pelosi azt ígérte, hogy az Egyesült Államok a választások eredményétől függetlenül támogatni fogja Ukrajnát appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Szalay-Bobrovniczky Törökországban tárgyalt

Tue, 10/25/2022 - 16:35
Magyarország és Törökország több területen is fontos partner és szövetséges, legyen szó a kereskedelemről, gazdaságról, kultúráról, vagy a védelmi kérdésekről – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Ankarában, miután tárgyalt Hulusi Akar török védelmi miniszterrel.

A tárcavezetők katonai együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, amely a két ország jövőbeni katonai együttműködésének jogi alapját teremti meg. Szalay-Bobrovniczky kiemelte, a két ország magas szintű kapcsolatai rendszeresek és a kölcsönös bizalmon alapulnak. A miniszter szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban mindkét ország a békét szorgalmazó álláspontjáról ismert és minden lehetséges alkalommal – így Ankarában is – szorgalmazzák a tűzszünetet és a béketárgyalások azonnal mi megkezdését.

“Ebben egyetértünk török barátainkkal, és nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyet a béke érdekében tesznek, akár közvetítőként is a harcoló felek között” – mondta a magyar honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky rámutatott, Törökország is nyújt humanitárius segítséget, Magyarország pedig történetének legnagyobb humanitárius programjában segíti Ukrajnát és a háború elől menekülőket.

Szalay-Bobrovniczky kiemelte, egyetértettek a török védelmi miniszterrel abban, hogy a háború mellett figyelmet kell fordítani “a NATO 360 fokos, vagyis minden oldalról érkező fenyegetettségére”.

A tárgyaló felek egyetértettek a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságában is. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszter arról beszélt a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint, hogy Magyarország katonai erővel is jelen van a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a KFOR-ban (koszovói békefenntartó erők), amelyet a közelmúltig magyar parancsnok irányított, egy év múlva pedig Törökország tervezi átvenni a parancsnokságot Olaszországtól.

A két ország hadserege kiemelt területeken működik együtt: az ukrajnai háború kezdete után szinte azonnal a NATO keleti szárnyának megerősítésére Magyarország egy harccsoportot állított fel, amelynek Törökország is tagja, emellett a NATO parancsnoki struktúrájába illeszkedő, Székesfehérváron működő többnemzeti parancsnokság is török részvétellel működik.

Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta: Magyarország 2017 óta történetének egyik legnagyobb haderőfejlesztését hajtja végre, ennek részeként az elavult technológiát NATO-kompatibilis, modern eszközökre cserélik le. Ebben számítanak a török védelmi ipar termékeire is – tette hozzá -, példaként említve a török alapokra épített Gidrán harcjárművet, amelyből tíz már a magyar hadseregnél teljesít szolgálatot, és további negyvenet várnak magyarországi összeszerelésre.

A miniszter elmondta azt is, hogy a két ország történelmi kapcsolatát emeli ki az első világháborúban, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege katonáinak emléket állító emlékmű felavatása a kétnapos látogatás keddi napján, valamint a Magyarország és Törökország százéves diplomáciai kapcsolatainak évfordulójára meghirdetett kulturális emlékév is, 2024-ben.

 

The post Szalay-Bobrovniczky Törökországban tárgyalt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: az ukrán hírszerzés szerint az oroszok csak mímelik a kivonulást Herszonból

Tue, 10/25/2022 - 12:10
Az Ukrajnában háborút folytató orosz erők azt az illúziót keltik, hogy elhagyják Herszont, de valójában új katonai egységeket hoznak oda, és védekezésre készülnek a megszállt megye központjában – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője.

A katonai hírszerzés főnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz közvéleményt tesztelik, miként reagálna Herszon feladására. Kifejtette, hogy elsősorban készpénzt, valamint számítógépes szervereket visznek ki onnan, illetve evakuálják saját hatóságaikat és a sebesült katonákat. “Vagyis azt az illúziót keltik, hogy minden eltűnt. Ezzel párhuzamosan viszont, éppen ellenkezőleg, új katonai egységeket visznek oda, és a város utcáit készítik fel a védekezésre” – fejtette ki Budanov.

A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy abban az esetben, ha az orosz csapatok felrobbantanák a Herszon megyei kahovkai gátat, azzal csak rövid időre – nagyjából két hétre – lassítanák le az ukrán erők ellentámadását. A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű viszont vízellátás nélkül maradna. “A gát részben alá van aknázva, ez igaz” – erősítette meg Budanov, de hozzátette, hogy ez viszont még nem elegendő a gát teljes megsemmisítéséhez. Szerinte az oroszok a gát felrobbantásával többet veszítenek, mint amennyit nyernek. “Ugyanis ha a gátat teljesen megsemmisítik, (…) akkor a herszoni régióban a Dnyeper (Dnyipro) bal partját is teljesen elárasztják” – jegyezte meg.

A hírszerzési főnök kijelentette: biztos abban, hogy Oroszország nem tudja teljesen megfosztani az ukránokat a villanyáramtól és a fűtéstől. Szavai szerint “minden, amit Oroszország most tesz, terrorcselekmény”, fő célja a pánik, a félelem és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság elhintése. “A pánik és a félelem a terror fő fegyverei. Ezért az oroszok megpróbálnak komoly károkat okozni az ukrán energiaszektorban, és leállítani az ukrajnai áramexportot, hogy ezzel is gazdasági csapást mérjenek ránk” – magyarázta Budanov. Szerinte az oroszok nem érik el a céljukat, az ukrán szakemberek a megrongált infrastrukturális létesítményeket megjavítják, egyelőre “semmi kritikus” nem történt.

“A korábbi időszakban az oroszok főleg katonai célpontokra mértek csapásokat, kisebb számú civil célpontra. Most pedig egyáltalán nem a katonai célpontokat támadják, hanem csak a civileket. Ez ismét megerősíti azt az állításomat, hogy Oroszország terrorista állam, és terrorista módszereket alkalmaz céljainak elérése érdekében” – szögezte le Budanov.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy eddig több mint 90 települést vettek vissza Herszon megyében az orosz ellenőrzés alól, a visszahódított területen legalább 12 ezren élnek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig a Twitteren arról tájékoztatott, hogy telefonon beszélt Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével. “Hivatalosan felkértem a NAÜ-t, hogy haladéktalanul küldjön szakértőket azokra az ukrajnai polgári helyszínekre, amelyeket az Oroszországi Föderáció hamisan piszkos bomba kifejlesztésének helyszíneként ír le. Grossi egyetértett velem. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincs mit titkolnia” – hangsúlyozta a miniszter.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által október 21-23. között végzett felmérés eredménye szerint az ukránok 86 százaléka úgy gondolja, hogy a fegyveres harcot folytatni kell, még akkor is, ha Oroszország nem hagyja abba az ukrán városok lövetését, és nem szabad áttérni a tárgyalásokra Moszkvával. A válaszadóknak mindössze tíz százaléka szerint kell tárgyalásokba bocsátkozni Oroszországgal az ágyúzások mielőbbi befejezése érdekében, még akkor is, ha engedményeket kell tenni Moszkvának.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán hírszerzés szerint az oroszok csak mímelik a kivonulást Herszonból appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Mit értünk bio jelzés alatt?

Tue, 10/25/2022 - 09:00

A bio minősítésnek számos feltétele van, nem elég egy nyilatkozattétel, hogy a nagyi permetmentes kertjéből származó birsalmát alkalmazunk a készítményben. Nyilvánvalóan tanúsítás hiányában a bio minőségi követelmény nem teljesülhet egy kozmetikum esetében sem.

A bio minősítéssel kapcsolatos tudnivalók

A minősítés lényege, hogy külső, független szervezet ad garanciát azzal kapcsolatban, hogy a feltételrendszernek megfelel a termék mind a gyártás, mind az összetevők szempontjából. Lényeges különbség a bio tanúsítások tekintetében, hogy mennyit tesz ki az elvárt mezőgazdasági komponensek összmennyisége, és ebből mekkora arányú a bio.

Hol szerezhetsz be biokozmetikumokat? Például a BIOLA Webshop bőséges termékköréből, ahol külön kategóriákra lebontva találsz szemkörnyékápolókat, fogkrémeket, ránctalanítókat. Baba-mama termékek, arckrémek, testápolók, fényvédők széles választéka is vár!

Nagyon fontos tanács: mindig ellenőrizzük le a kozmetikumok összetevőit! A bio minősítésre visszatérve, az egyes tanúsító szervezetek között is különbségek lehetnek, például abban, hogy mekkora %-nyi ökológiai összetevőt várnak el ahhoz, hogy az adott készítmény megkaphassa az ökológiai státuszt. Különbség lehet azon a téren is, hogy milyen konzerválószerek megengedettek és melyeket tiltanak ki a minősítési kritériumok alapján a lehetséges alkotóelemek közül.

A bio minősítő szervezetek fontosabb kritériumai 

Alapvető elvárás, hogy nagyobb mennyiségű, ellenőrzött, ökológiai bio termelésből való mezőgazdasági összetevőt foglaljon magába adott készítmény, illetve termék. Legalább 20% bio komponens legyen a termékben.

A magyar BIOKONTROLL a hozzáadott víz és só nélküli résznek a 90%-át mezőgazdasági termelésből kéri, valamint ennek is 95%-ban bio összetevőnek kell lennie. A BIOLA biokozmetikumai már több, egymást követő ciklusban is sorozatosan elnyerték a Biokontroll kitüntető védjegyét.

Fontos követelmény, hogy a gyártó ne alkalmazzon petrolkémiai eredetű olajokat, viaszokat és emulgeátor anyagokat sem. Az emulzióknak mentesnek kell lenniük az SLS emulgeátoroktól, kizárólag természetes felületaktív anyagokat tartalmazhatnak. A fürdőkészítményekben, valamint arclemosókban csak könnyen lebomló tenzidek lehetnek, melyek nem károsítják jelentősen a vízi élőlényeket. Az SLS mentesség itt is alapvető.

A készítmények természetes eredetű színanyagokat és ásványi pigmenteket tartalmazhatnak. Az illatosítás kizárólag természetes illóolajokkal vagy a belőlük nyert parfümök által történjen. Bőkímélő konzerválószereket alkalmazhatnak, de parabéneket például nem szabad felhasználni. Hidratáló összetevőként kizárólag növényi glicerin és cukorszármazék használható. Továbbá a gyártók nem használhatnak fel alapanyagként GMO összetevőt! A BIOLA biokozmetikumok és az általuk gyártott egyetlen termékben sincsenek kockázatosabb anyagok, ezért nyugodtan használhatjuk őket.

Még néhány pont a feltételrendszerből

A szintetikus kelátképzők szintén tiltottak. Ahogyan a szintetikus fényvédők sem megengedettek.

A bio minősítésű termékek nem tartalmazhatnak alumíniumsókat, még a dezodorok sem. Szilikon olaj használata kizárt, épp úgy, mint a radioaktív, ionizáló besugárzás is. Elölt állatokból származó komponensektől is mentesnek kell lennie a bio készítményeknek.

Látható, hogy bőséges a lista, és gondosan összeállított feltételrendszernek kell megfelelni a bio minősítés elnyeréséhez. Éppen annak érdekében, hogy a lehető legjobb termékek közül válogathassanak az egészségtudatos vásárlók.

 

The post Mit értünk bio jelzés alatt? appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Franciaország páncélosokkal, Spanyolország repülőgépekkel erősíti a NATO romániai harccsoportját

Tue, 10/25/2022 - 08:35
Megérkezett Romániába hétfőre virradóra az a két – páncélos gyalogsági harcjárművekből álló – katonai konvoj, amelyekkel Franciaország erősíti a NATO romániai harccsoportját, Spanyolország pedig további nyolc harci repülőgépet küld Romániába november végén.

A közúton haladó 36 katonai jármű Nagylaknál lépte át a román-magyar határt és az erdélyi Nagysink felé haladt tovább. Ott állomásozik a francia parancsnokság alatt létrehozott harccsoport (Battle Group Forward Presence – BGFP) derékhada. E harccsoportot a NATO Reagáló Erőinek részeként Romániába vezényelt többnemzetiségű csapatok átminősítése által hozták létre. A román védelmi minisztérium közleménye szerint Franciaország Leclerc harckocsikat is küld Romániába. A haditechnika egy részét vasúton szállítják.

Az úgynevezett Sárkány művelet során tíz katonai konvojt indítanak útnak, amelyek több mint 2000 kilométeres utat tesznek meg a franciaországi Mourmelon-le-Grande támaszponttól Nagysinkig. “Európában nem volt ennél fontosabb logisztikai művelet” az utóbbi három évtizedben, Irak kuvaiti inváziója óta – idézte a román sajtó Francois Goguenheim tábornoknak, a francia szárazföldi erők parancsnokának a Le Figaróban megjelent nyilatkozatát.

A romániai harccsoport a NATO keleti szárnyának biztonságát erősíti, a szövetség védelmi és elrettentő képességét növeli az ukrajnai háború és a fekete-tengeri válság körülményei között – mutatott rá a bukaresti védelmi minisztérium.

A madridi védelmi tárca közleményére hivatkozva a román lapok arról is beszámoltak, hogy Spanyolország nyolc F/A-18 Hornet típusú többcélú harci repülőgépet és 130 katonát küld romániai szolgálatra, hozzájárulva az Ukrajna elleni orosz offenzívára adott szövetséges válaszlépésekhez. A közlemény szerint Spanyolország múlt héten nagy hatótávolságú légvédelmi radart helyezett üzembe Romániában a Fekete-tenger partján, amely jövő év márciusig, vagy szükség esetén júniusig folyamatos légtérmegfigyelést biztosít a NATO keleti szárnyán.

Brit katonai hírszerzés: Ukrajna egyre sikeresebben védekezik az iráni drónok ellen
Oroszország továbbra is Ukrajna egész területén támad célpontokat iráni gyártmányú drónokkal, de Ukrajna egyre sikeresebben védekezik a Sahed-136 típusú eszközök ellen – áll a brit katonai hírszerzés friss helyzetértékelésében. A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés felidézi, hogy ukrán hivatalos források, köztük Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatai szerint e támadó eszközök 85 százalékát sikerül elfogni. A brit hírszerzési értékelés szerint ezek a drónok lassúak, zajosak, alacsonyan repülnek, és így hagyományos légvédelmi eszközökkel is könnyen megsemmisíthetők. Oroszország valószínűleg nagy számban használja fel az iráni Sáhed-136-os drónokat arra, hogy áthatoljon az egyre hatékonyabb ukrán légvédelmen. Valószínűsíthető az is, hogy Moszkva ezeket az eszközöket az orosz gyártmányú, nagy hatótávolságú precíziós fegyverek helyett veti be, mivel ezekből egyre szűkösebb a készlet – áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.

 

The post Orosz agresszió: Franciaország páncélosokkal, Spanyolország repülőgépekkel erősíti a NATO romániai harccsoportját appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Vádat emeltek Schadl, Völner és társaik ellen

Tue, 10/25/2022 - 07:35
Korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtottak be vádiratot Schadl György és 21 társa, köztük Völner Pál ellen a Fővárosi Törvényszéken — közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A vádirat szerint Schadl, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völnerrel, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – közölték.

Schadl vezetői pozíciójából, valamint a Völnerrel fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük – írta a főügyészség.

A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.

A nyomozó főügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – Schadlt tíz év, Völnert nyolc év börtönbüntetésre, kétszázmillió, illetve huszonötmillió forint pénzbüntetésre ítélje, mindkettőjüket tíz évre tiltsák el a közügyektől, a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól pedig végleg. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Azt is javasolták, hogy – beismerés esetén – négy vádlott letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést; tizenöt vádlott pedig felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy ember pedig pénzbüntetést kapjon.

 

The post Vádat emeltek Schadl, Völner és társaik ellen appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Trump hivatalos és kötelező erejű idézést kapott

Tue, 10/25/2022 - 06:35
Hivatalos, kötelező erejű idézést küldött Donald Trump korábbi amerikai elnöknek a 2021. január 6-i eseményeket vizsgáló képviselőházi különbizottság, hogy eskü alatt tett vallomást kérjen tőle – tudatta a testület.

A testület az idézésben előírta a volt elnöknek, hogy november 4-ig szolgáltasson be bizonyoson dokumentumokat, az egy, vagy több napig tartó tanúmeghallgatás pedig november 14. körül kezdődik. Egyelőre nem világos, hogy Trump eleget tesz-e a felszólításnak. Korábbi tanácsadóját, Steve Bannont egy washingtoni szövetségi bíróság 4 hónap börtönre és 6500 dollár pénzbüntetésre ítélte, mert nem tett eleget a vizsgálóbizottság hasonló idézésének.

A testület múlt szerdai – a félidős választások előtti utolsó – ülésén már döntést hozott arról, hogy Trumpot is beidézi a 2021. január 6-án a Capitolium elleni támadás ügyében. A testület demokrata párti elnöke akkor Trump meghallgatásával kapcsolatban azt mondta, hogy ez az amerikai emberek felé való elszámoltathatóság kérdése. Bennie Thompson úgy fogalmazott, hogy a volt elnöknek “válaszolnia kell azoknak a millióknak, akiknek a szavazatát megpróbálta kidobni annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson”.

A testület republikánus, de Trumppal szemben többször éles bírálatot megfogalmazó társelnöke, Liz Cheney kijelentette, hogy a testület kötelessége válaszokat kapni attól az embertől, aki “ezt az egészet mozgásba hozta”.

A január 6-i Capitolium elleni támadást vizsgáló kongresszusi bizottságnak a múlt szerdai volt a tizedik és a tervek szerinti utolsó ülése a novemberi félidős törvényhozási választások előtt. Ezen csak új bizonyítékokat tekintettek volna át, és összegző jelentést terveztek kiadni, az eredeti napirenden nem szerepelt új tanúk beidézése.

A 9 tagú testület 7 demokrata párti és 2 republikánus párti tagból áll. A republikánus tagok Trump párton belüli éles bírálói, köztük Cheney augusztusban a republikánus előválasztáson egy Trump által támogatott jelölttől szenvedett súlyos vereséget, ami után kijelentette, hogy mindent el fog követi annak érdekében. hogy Trump többé a Fehér Ház közelébe se kerülhessen. A bizottság ülésére reagálva Trump múlt héten a Fox Digitalnak adott interjúban a testületet “félrevezető, színlelt és pártos” testületnek nevezte, a tevékenységét pedig boszorkányüldözésnek, amelyben két olyan republikánus vesz részt, akiket “kidobtak a pártból”.

A republikánusok közölték, hogy saját jelentést tesznek közzé még idén a vizsgálódásaik alapján, amelyben arra is választ keresnek, hogy a hatóságok és a hírszerzés milyen hibái vezethettek a január 6-i eseményekhez.

2021. január 6-án az Egyesült Államok törvényhozásának épületébe, a Capitoliumba feldühödött tüntetők törtek be, ahol komoly károkat okoztak, a zavargások során öt ember vesztette életét, közülük egy rendőr, és jóval több mint százan megsérültek, akik közül 138-an a rendfenntartó erők tagjai voltak. A zavargások előtt Trump hívására több tízezer támogatója gyűlt össze Washington belvárosában, hogy tiltakozzanak a szerintük meghamisított elnökválasztás eredménye ellen. A tüntetők egy nagyobb, radikális csoportja a nagygyűlés után vonult a Capitoliumhoz, ahol az események erőszakba torkolltak. A történteket vizsgáló képviselőházi bizottság a pontos történtek felderítésére és a politikai felelősök megnevezésére, elsősorban Trump felelősségének megállapítására alakult. A zavargásokban részt vevők közül majdnem 800 ember ellen emeltek vádat a hatóságok, és többeket letartóztattak.

Börtönre ítélték Steve Bannont
Négy hónap börtönre és pénzbüntetésre ítélte a washingtoni bíróság Steve Bannont, Trump egykori főtanácsadóját a kongresszusi idézés semmibe vétele miatt. A szövetségi bíró az ítélet kihirdetése után közölte, hogy fellebbezés esetén a végrehajtást felfüggeszti. Bannon bűnösségét már júliusban megállapította a bíróság, az ítélethozatal azért nem történhetett meg korábban, mert a vádlott és ügyvédei a per újratárgyalását kérték eljárási hibákra és arra hivatkozva, hogy a perben nem sikerült meghallgatni a 2021. január 6-án a Capitolium ellen végrehajtott támadás körülményeit vizsgáló bizottság tagjait. Bannon ellen azért indult eljárás, mert nem jelent meg a 2021. január 6-i eseményeket vizsgáló demokraták vezette kongresszusi különleges bizottság ülésén, és figyelmen kívül hagyta a kötelező erejű idézést.

 

The post Trump hivatalos és kötelező erejű idézést kapott appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az izraeli kormány jóváhagyta Herci Halevi vezérkari főnöki kinevezését

Tue, 10/25/2022 - 05:35
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén jóváhagyta Herci Halevi vezérkari főnöki kinevezését, aki januártól kezdi meg feladata ellátását – jelentette a ynet.

Az ország történetének 23. vezérkari főnöki kinevezése már régóta húzódott, mert a kormányzat elvesztette parlamenti többségét, és emiatt a november 1-re kiírt választások után felálló új kormány megszületéséig korlátozott jogkörű átmeneti kormány vezeti Izraelt. Halevi január 27-én, egy nappal elődje, Aviv Kochávi négyéves időszakának lejárta után kezdi megbízatását. Három évre nevezték ki, de a kormány meghosszabbíthatja mandátumát több mint egy évvel – ahogyan azt Kochavinál és számos másik elődjénél is megtették.

Lapid a kormány ülésén méltatta Halevi eddigi érdemeit, és sok sikert kívánt neki új feladatához. Beni Ganz védelmi miniszter emlékeztetett a kinevezés fontosságára a hadsereg működésének folytonossága és terveinek megvalósítása szempontjából. Felidézte, hogy ő maga mindössze 12 napot kapott a felkészülésre, és megtartotta első munkamegbeszélését Halevivel.

Kochávi leköszönő vezérkari főnök és Jichák Hercog államelnök is gratulált Halevinak, akit számos kihívás vár új tisztségében a következő években. A Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász már 87 éves, és esetleges utódlása biztonsági gondokat okozhat majd a térségben. Az új vezérkari főnöknek küzdenie kell majd a fegyver- és a kábítószercsempészet ellen a határokon, a szíriai határ túloldalán megjelenő esetleg ellenséges erőkkel, és fel kell készülnie az iráni nukleáris létesítmények elleni esetleges támadásra is – írta a ynet.

 

The post Az izraeli kormány jóváhagyta Herci Halevi vezérkari főnöki kinevezését appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Légy divatos a síléceken is – a legjobb női téli kabátok ebben a szezonban

Mon, 10/24/2022 - 23:32

A télikabátok kiválasztását nem szabad elhanyagolni. Nem csupán strapabírónak és minőséginek kell lennie, de praktikusnak is, illetve azért a stílusosság sem árt a pályán, ha jól szeretnénk érezni magunkat a bőrünkben. Hogyan válasszunk?

Síkabát trendek 2022-ben

Az idei síkabátok lényegében hasonlóan alakulnak, mint a télikabátok. A fazon elég kötött, viszont színekben egészen sokat szélesedett a paletta. A megszokott pirosak, feketék és kékek mellett megjelentek a különféle neonszínű síkabátok is. Egy ilyen vidám és élénk kabát garantáltan fel tudja dobni a hideg téli napokat, és még a sípályán sem maradunk észrevétlenek. A mintás kabátoknak is nagy keletje van mostanában. Ezek közül a legjobb, ha szintén olyat választunk, ami nem túl fehér. Hiszen az nem szerencsés, ha a sípályán beleolvadunk a hó fehérségébe.

A kabát fazonja

A sípályára mindenképp olyan kabátot nézzünk, amelyet kifejezetten síeléshez alkottak meg. A szimpla kabátok ugyanis akár balesetet is okozhatnak. Aki még kezdő, annak nem árt tudnia például, hogy a síkabátok kicsit másabbak, mint a hagyományos télikabátok. Egyrészt az ujjrésznél és a derékrésznél is úgy alakították ki őket, hogy ne akadhasson bele a síléc. Másrészt pedig a zsebeik elrendezése és természetesen a kabát anyaga is azt szolgálja, hogy ne ázhasson át még egy nagyobb eséskor sem. A síkabátoknak továbbá nem szabad túl vastagnak lenniük, hogy ne akadályozzanak minket a mozgásban. Vagyis ezeket a szempontokat mindenképp vegyük figyelembe a kabát kiválasztásakor. Olyan webáruházban nézzünk kabátot, ahol kifejezetten síkabátként árulják a modelleket, például a Bolf oldalán, ahol kitűnő minőségű női síkabátokat találhatunk. Síkabátból a biztonságot szem előtt tartva általában kétféle fazont ismerünk. Az egyik az enyhén karcsúsított, amíg a másik egy hagyományosabb, de az sem túl bő fazon. A túl bő kabátok síelésre ugyanis szintén nem alkalmasak. A bő ruházatban könnyen beakadhat a felszerelésünk. Ezért a síkabátok többsége enyhén testhezálló szokott lenni, az ujjuk szűkített, de állítható továbbá egészen áramvonalas stílust képviselnek. Többségük egyébként pont a letisztult fazon miatt még hétköznapi viseletre is nyugodtan hordható.

Milyen színű síkabátot válasszunk?

A színek nem kevésbé fontosak a síeléskor, mint a kabát fazonja és típusa, ugyanis a sípályán nem árt, ha jól elkülöníthetőek vagyunk a hótól. Igaz, hogy a teljesen fehér sífelszerelés igazán trendinek számít, viszont egyáltalán nem biztonságos. Ha elesünk, akkor nem fognak minket észrevenni és könnyen nekünk jöhetnek mások. Ezért a legjobb, ha valamilyen színes, például piros síkabátot választunk. Az élénk színek messziről is jól kivehetőek, és egy esetleges balesetkor is azonnal megtalálnak minket. Összegezve tehát: a sípályán az a legjobb, ha kerüljük a fehéreket és maximum aláöltözetként használjuk őket. A legjobbak ezért mindenképp az élénk színek, amiket jó messziről láthatnak.

The post Légy divatos a síléceken is – a legjobb női téli kabátok ebben a szezonban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Vádat emeltek egy 20 millió forintot sikkasztó biztosítási ügynök ellen

Mon, 10/24/2022 - 16:35
Vádat emelt a Bajai Járási Ügyészség egy biztosítási ügynök ellen, aki az ügyfeleitől készpénzben átvett biztosítási díjak egy részét megtartotta, s így mintegy 20 millió forint kárt okozott egy életbiztosításokkal foglalkozó társaságnak – tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtószóvivője.

Négyessyné Bodó Marianna közlése szerint a Budapesten élő férfi évek óta a társaság megbízott üzletkötőjeként dolgozott, több bajai ügyféllel is rendszeres kapcsolatban állt. A vádlott 2016 végéig az első biztosítási díjat vagy az elmaradt díjakat nyugta ellenében készpénzben vette át, majd azt köteles volt legfeljebb 24 órán belül a biztosítónak továbbítani.

Később, 2017-től a biztosítótársaság szakított a készpénzátvételi gyakorlattal, azután az ügyfeleknek csak csekken vagy banki befizetéssel volt lehetőségük a biztosítási díjat rendezni. A vádlott ennek ellenére továbbra is rendszeresen készpénzben, euróban vagy forintban vette át a biztosítási díjakat az ügyfelektől, azonban az összegek egy részét egyáltalán nem továbbította a társaságnak vagy csak később számolt el.

Volt olyan ügyfele, akitől az évek során összesen mintegy 12 millió forintnak megfelelő eurót vett át és abból mindössze 400 ezer forintot továbbított a biztosító felé, míg más ügyfelek esetében az átvett több millió forint felével számolt csak el. A megvádolt ügynök kilenc ügyféltől beszedett biztosítási díjakból több mint húszmillió forintot lopott el. A férfi a biztosítótársaságot ért kárból mintegy 12 millió forintot utóbb az ügyfeleknek visszafizetett.

Az ügyészség a férfit jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztással vádolja. Ügyében a Bajai Járásbíróság dönt.

 

The post Vádat emeltek egy 20 millió forintot sikkasztó biztosítási ügynök ellen appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Scholz szerint Putyin a felperzselt föld taktikájával sem győz

Mon, 10/24/2022 - 12:10
A felperzselt föld taktikájával sem győzi le Ukrajnát Putyin — jelentette ki Olaf Scholz.

A német kancellár az európai uniós tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács délután kezdődő találkozójára kidolgozott német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy Putyin hiába támad polgári célpontokat Ukrajnában, “bomba- és rakétaterrorja” csak tovább erősíti az ukránok és partnereik elszántságát.

A polgári célpontokra záporozó rakéták és önmegsemmisítő drónok Putyin “kétségbeesésének jelei”, éppen úgy, mint a hazájában elrendelt mozgósítás. Az orosz elnök az ilyen akciókkal a “megfélemlítésünkre és megosztásunkra” törekszik, és “a gyengeségünkre spekulál, de téved, mert nem vagyunk gyengék” – jelentette ki Scholz.

Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, amíg csak szükséges, és fegyverek, pénz és humanitárius segítség mellett ötezer ukrán katona kiképzését is vállalja – közölte, hozzátéve, hogy Németországban építik ki az uniós kiképző misszió egyik központját. Ukrajna pénzügyi támogatásáról elmondta: “jó hír”, hogy az orosz támadás ellen védekező ország nemzetközi partnereinek támogatása révén az év végéig biztosított az ukrán államháztartás finanszírozása.

Aláhúzta: Putyin az energetika területén is “elszámította magát”, úgy gondolta, hogy “a gázcsap elzárásával zsarolhat minket”, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén már “nyugodtan kijelenthető”, hogy Németország minden bizonnyal jól átvészeli a telet. Hozzátette, hogy a földgáztárolók töltöttsége már jóval a november 1-jei határidő előtt elérte a 95 százalékot, ami “nagy teljesítmény”.

Ugyanakkor az ellátásbiztonság uniós szintű megteremtését szolgáló erőfeszítéseket körültekintően kell folytatni, és nem lenne szabad hatóságilag korlátozni az importált földgáz árát – emelte ki Scholz. Kifejtette, hogy a piaci mechanizmusoktól független, politikai jellegű árkorlátozás kockázatos, azzal a veszéllyel jár, hogy a szállítók inkább máshol adják el földgázt, ahol több pénzt kapnak érte, és az EU így végül pórul jár, mert nem tudja fedezni szükségletét. Egyoldalú lépések helyett együttműködésre van szükség a világ más nagy fogyasztóival, köztük Japánnal és Dél-Koreával, hogy együtt meggátolják az árfelhajtó hatású versengést a földgázért – szögezte le.

Tárgyalni kell a földgázkitermelőkkel is arról, hogy hol húzódhat a mindenkinek egyaránt megfelelő árszint. Az olyan nagy földgáztermelő országok, mint az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia “mind kiállnak Ukrajna mellett, velünk együtt, és érdekeltek abban, hogy az energia ne váljon megfizethetetlenné Európában” — mondta a német kancellár.

 

The post Orosz agresszió: Scholz szerint Putyin a felperzselt föld taktikájával sem győz appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Párizsi vérengzés: életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a terroristák segítőjét

Mon, 10/24/2022 - 08:35
Életfogytig tartó szabadságvesztésre szigorította csütörtökön a párizsi fellebbviteli bíróság annak a férfinak a büntetését, aki a franciaországi dzsihadista merényletsorozat első epizódjának, a 2015 januárjában elkövetett és 17 halálos áldozattal járó párizsi támadásoknak volt a logisztikai segítője.

A 37 éves francia-török Ali Riza Polat-t, aki az ügyészség szerint központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, első fokon 2020 decemberében 30 évi börtönbüntetést kapott. A nyomozás eredménye szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt azoknak a nyomoknak az eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot elkövető hálózatra utalhattak. A párizsi különleges esküdtszék másodfokon bűnrészesnek mondta ki a 17 áldozat halálában is. Az elítélt leghamarabb húsz év múlva kérheti büntetése felülvizsgálatát.

Rajta kívül egy másik segítő, a fegyvereket az egyik terroristának eladó, első fokon húsz év szabadságvesztésre ítélt Amar Ramdani is fellebbezést nyújtott be, az ő büntetését viszont 13 évre enyhítették az esküdtek.

Első fokon 14 embert ítéltek el azért, mert logisztikai támogatást nyújtott a néhány nap alatt 17 embert meggyilkoló három elkövetőnek. Közülük csak ketten fellebbeztek az ítéletük ellen. Az ügyészség is fellebbezést nyújtott be mindkét esetben annak érdekében, hogy az esküdtszéknek lehetősége legyen súlyosbítani az első fokon kiszabott ítéleteket.

Mindkét elítélt tagadta, hogy köze lett volna a merényletekhez.

2015. január 7-én a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében két dzsihadista 12 emberrel végezett, 11-et megsebesített. Egy nappal később egy társuk agyonlőtt egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A kommandósok mindhárom terroristát megölték.

Az öt hétig tartó fellebbviteli perben mintegy nyolcvan tanút hallgatott meg az esküdtszék, köztük az elsőfokú perben jogerősen elítélteket is, akik nem fellebbeztek az ítéletük ellen. Az áldozatók hozzátartozói és a túlélők közül háromszázan jelentkeztek felperesnek, közülük is többeket ismét meghallgattak az esküdtek.

 

The post Párizsi vérengzés: életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a terroristák segítőjét appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: az APEC támogatja Ukrajnát és a háború okozta élelmiszer- és energiaválság leküzdését

Mon, 10/24/2022 - 07:35
Az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland bejelentette: továbbra is támogatják Ukrajnát az orosz katonai megszállással szembeni küzdelmében, és megkettőzik az ukrajnai háború okozta élelmiszerhiány, energiaválság és inflációs sokk elleni erőfeszítéseiket.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete a tagországok pénzügyminisztereinek kétnapos bangkoki találkozóját követően kiadott közös nyilatkozatában követelte, hogy Oroszország feltétel nélkül vonja ki valamennyi katonáját Ukrajna területéről.

“Megerősítjük erőfeszítéseinket az élelmiszerválság leküzdésére a nemzetközi szervezetekkel és fejlesztési partnereinkkel együttműködésben. Ehhez kapcsolódóan támogatjuk az érintett nemzetgazdaságokat és megvédjük a kiszolgáltatott társadalmakat az élelmiszerárak növekedése okozta sokkhatásoktól, és támogatjuk az élelmiszerekre és műtrágyára vonatkozó exportkorlátozások feloldását” – fogalmaztak az APEC tagországok pénzügyminiszterei.

“Aggodalmunknak adunk hangot az energiahordozók piacain tapasztalható szélsőséges ingadozások miatt, támogatjuk a térségbeli energiaforrásokhoz való hatékonyabb hozzáférést, és a térség energiabiztonsága előmozdításának szükségességét” – zárult az APEC közös nyilatkozata.

 

The post Orosz agresszió: az APEC támogatja Ukrajnát és a háború okozta élelmiszer- és energiaválság leküzdését appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Zelenszkij azt állítja, hogy a Krími hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel

Mon, 10/24/2022 - 06:35
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a Kercsi-szoros fölött átívelő, Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel.

“Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom” – jelentette ki Zelenszkij az CTV NEWS kanadai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. A hídon október 8-án történt robbanás, amiért Moszkva az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé – emlékeztetett a hírportál.

Az elnök felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat. “Sok hatalmi vertikum létezik. Ez egy nagy rendszer” fogalmazott Zelenszkij. Szavai szerint a Szovjetunióban a KGB volt az egyedüli állambiztonsági szerv. Ez viszont most több ágból áll, és folyamatos küzdelem zajlik közöttük a vezető szerepért.

A robbantás napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója már felvetette, hogy a történtek az orosz hadsereg és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közti hatalmi harcra utalnak. Rámutatott arra is, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij azt állítja, hogy a Krími hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.