Biztonságpiac

Lejárt Kajári Ferencnek, a Magyar Honvédség vezérőrnagyának a megbízatása a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR élén.

Kajári egy éven át volt a KFOR 26., egyúttal első magyar parancsnoka. A vezérőrnagy búcsúinterjút adott a pristinai KosovaPress.com című hírportálnak, amelyben értékelte az utóbbi egy évet, és leszögezte, hogy jelenleg nyugodt a helyzet Koszovóban. Mint mondta: az utóbbi évben számos esemény történt a biztonság terén, például kitört az ukrajnai háború, de Koszovó északi részén is tiltakozások voltak nyáron. Rámutatott, hogy amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, akkor a koszovóiakon is látszódott bizonyos feszültség és félelem, de ez később elmúlt.

Kajári elmondta, a KFOR folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és nem tapasztalt biztonsági fenyegetést Koszovóval szemben az ukrajnai háború miatt. Hozzátette: a biztonsági helyzet most stabil az összes önkormányzatban, ott is, ahol többségében szerbek élnek, és ahol július 31-én zavargások törtek ki, miután a koszovói kormány arra kötelezte volna az országban élő szerbeket, hogy ne szerb, hanem koszovói rendszámtáblát használjanak. A koszovói szerbek válaszul útakadályokat állítottak fel, és a KFOR tudomása szerint néhányuknál fegyver is volt, ami biztonsági szempontból veszélyessé tette a helyzetet. A vezérőrnagy kijelentette, hogy a szerb és az albán fél felelősségteljes viselkedésének köszönhetően végül sikerült megoldani a helyzetet.

“Nem szeretnék felelősöket keresni. Minden politikusnak és minden vezetőnek mérlegelnie kell a szavait, és el kell kerülnie, hogy a túlzások a helyzet fokozódásához vezessenek. A legfontosabb arra törekedni, hogy tárgyalások útján szülessen megállapodás, emellett pedig kerülni kell az egyoldalú lépéseket, különösen az erőszakos cselekedeteket, mert nem ezek jelentik a megoldást” – fogalmazott a vezérőrnagy.

Emlékeztetett arra, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd már hosszú évek óta folyik, célja pedig a helyzet rendezése a felek között. Mint mondta: a kérdéses témákat azon a szinten kell rendezni, és akkor elkerülhetők lesznek a júliusihoz hasonló helyzetek. Kajári értékelése szerint az utóbbi egy évben a KFOR-nak sikerült ugyanolyan jól működnie, mint az előző parancsnokságok idején, és az megvédte a békét és a biztonságot Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A KFOR-t 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban.

Kajári többször teljesített már külszolgálatot. Először 1996-ban a bosznia-hercegovinai rendezést támogató IFOR misszióban volt összekötő és felderítő tiszt, majd az Afrikai Unió szudáni missziójában szolgált európai uniós tanácsadóként, Afganisztánban pedig egy ciklusban az északi régió felderítési főnöke volt.

A 28 ország mintegy négyezer katonáját tömörítő KFOR-t a következő egy év során az olasz Angelo Michele Ristuccia vezérőrnagy irányítja majd.

 

The post Lejárt Kajári Ferenc KFOR-vezetői megbízatása appeared first on .

A halálbüntetés embertelen és megalázó bánásmód, amely ellentétes az emberi méltósággal, és addig nem hagyjuk abba a küzdelmet, amíg alkalmazzák – írta Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, valamint Marija Pejcinovic-Buric, az Európa Tanács főtitkára a halálbüntetés elleni világnap alkalmából.

Megerősítettek: a két szervezet egyértelműen ellenzi a halálbüntetést minden időben, minden helyen és minden körülmények között, és felszólították az Európa Tanács két tagját, Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy haladéktalanul csatlakozzanak a halálbüntetést eltörléséről szóló jegyzőkönyvköz.

Felhívták a figyelmet, hogy halálbüntetést még mindig alkalmazó államok száma folyamatosan csökken világszerte, egyre többen hagynak fel “e kegyetlen, embertelen és hatástalan büntetés alkalmazásával.”

Hozzátették: határozottan elítélik az orosz erők által megszállt Donyeckben nemrégiben hozott halálos ítéleteket. Hasonlóképpen elítélték a fehérorosz büntető törvénykönyv politikai indíttatású módosítását, amely a halálbüntetést a terrorcselekmények kísérletére is kiterjeszti, végső soron azzal a céllal, hogy a politikai ellenzékiek ellen irányuljon. Felszólították továbbá Szingapúrt, Iránt, Szaúd-Arábiát és más országokat, amelyek a közelmúltban növelték a kivégzések számát, hogy hagyjanak fel a halálbüntetés alkalmazásával.

Az uniós főképviselő és az ET-főtitkár úgy véli, a halálbüntetés velejárója az embertelen és megalázó bánásmód. “A halálbüntetés hozzájárul az emberek hosszú távú testi és lelki egészségének romlásához. A kivégzéssel járó lelki gyötrelem és az alkalmazott brutális kivégzési módszerek ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével” – írták közleményükben

Az EU és az Európa Tanács arra ösztönöz továbbá minden államot, hogy csatlakozzon a 2017-ben indított, kínzásmentes kereskedelemért létrehozott globális szövetséghez, amelynek keretében jelenleg 62 állam kötelezte el magát a kínzás és a halálbüntetés végrehajtásához használt áruk kereskedelmének korlátozása mellett.

“A halálbüntetés nincs elrettentő hatással a bűnözésre. Egyetlen jogrendszer sem lehet mentes a bírói hibáktól, amelyek ártatlan életek elvesztéséhez vezethetnek” – mutatott rá Borrel és Pejcinovic-Buric.

 

The post Unió: addig nem hagyjuk abba a küzdelmet, amíg a halálbüntetést alkalmazzák appeared first on .

Cseh katonák is bekapcsolódnak vasárnaptól a cseh-szlovák határ ellenőrzésébe – közölte a cseh hadsereg közleményére hivatkozta a CTK hírügynökség.

A jelentés szerint a cseh hadsereg 320 katonát, részben aktív tartalékosokat küldött a hét végén a határra, akik a rendőrséggel közösen fognak járőrözni és dolgozni.

Csehország a Szlovákiával közös határon kormánydöntés alapján szeptember 29-én ideiglenesen tíz napra újította fel a határellenőrzéseket, hogy korlátozza az illegális menekültek behatolását az országba. Tekintettel arra, hogy a helyzet nem javult, az ellenőrzéseket időközben húsz nappal, október 28-ig meghosszabbították.

A határellenőrzésekben eddig ötszáz rendőr és hatvan vámtisztviselő vett részt. A terület nagysága miatt – a 251 kilométer hosszú határszakaszon a 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelő mellett a zöld határt is ellenőrzik – a rendőrséget 320 katona is megerősítette. Aktív tartalékosok most első ízben vesznek részt ilyen munkában – mutatott rá a hírügynökség.

“Szükség esetén a hadsereg rendőrségi feladatokat is elláthat. Felkészültségünket a határvédelemre augusztus végén egy morvaországi gyakorlaton is leellenőriztük” – írja közleményében a cseh hadsereg parancsnoksága.

A cseh rendőrség a hivatalos adatok szerint eddig több 226 ezer személyt ellenőrzött a határon, és több mint 1700 illegális bevándorlót fedeztek fel. A hatóságok majdnem ötven embercsempészt vettek őrizetbe. Martin Vondrácek országos rendőrfőkapitány szerint az embercsempészek többsége ukrán, cseh, szíriai, moldovai és georgiai állampolgár volt.

 

The post Katonák is őrzik a cseh-szlovák határt appeared first on .

Az idei szezonban 3531 esetben láttak el embereket strandokon, 34 embert mentettek ki a vízből, 180-szor riasztották a mentőhajóikat, és 74 vízi vagy vízparti rendezvényt biztosítottak a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) munkatársai.

A szakszolgálat a közleményében beszámolt arról is, hogy 2022-ben 64 strandon teljesítettek szolgálatot; 51 balatoni, tíz vidéki és három budapesti helyszínen. Egy átlagos nyári napon 120 vízimentőjük dolgozott napi 10-12 órában. Mint írják, összeségében 435 munkatársuk vett részt az idei szezon strandi és mélyvízi mentési feladatainak ellátásban. Nyolc vízimentő tanfolyamot tartottak, aminek köszönhetően 77 új vízimentő lépett szolgálatba ezen a nyáron.

A VMSZ szárazföldi mentőegységgel, egy mentőtiszti autóval és egy esetkocsival is rendelkezik, amelyek 71 alkalommal láttak el esetfeladatot – derül ki a közleményből. Az általuk biztosított rendezvények között volt a Balaton-átúszás, a Balaton Sound, a Vizes világbajnokság és a Kékszalag is. A tájékoztatás kitér arra is, hogy nem csak embereket kellett menteni: 48 alkalommal bajba jutott hajókat, vitrolásokat emeltek ki vagy vontattak partra a vízimentők.

A VMSZ Vizek veszélyei címmel országos szinten bemutatott balesetmegelőző kisfilmsorozatot gyártott, amit a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatain elnyert támogatásból finanszírozott. Balesetmegelőző programjuk részeként idén két újabb balatoni strandon helyeztek ki tájékoztató Mentőöv táblákat, és több strandon állítottak fel mentőmellényállványt gyerekeknek, ahonnan bárki ingyenesen kölcsönvehetett mentőmellényeket. A közlemény szerint jövő nyáron már hét strandon várja ilyen lehetőség a gyerekeket: Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Alsóörsön, Keszthelyen, Gyenesdiáson és két balatonlellei helyszínen.

“A célunk még mindig az, hogy a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb tava” – hangsúlyozza a VMSZ az összefoglalójában.

 

The post Többezer emberen segítettek nyáron a vízimentők appeared first on .

Mihail Hodorkovszkij, száműzetésben élő orosz üzletember szerint az ukrán sikerek a hadszíntéren arra kényszeríthetik az orosz elnök környezetét, hogy saját életük védelmében távozásra késztessék Putyint, akinek félelemre épített hatalma meggyengülhet az őt körülvevő emberek körében.

A korábban börtönre ítélt, most Londonban élő orosz milliárdos a Fox News-nak adott interjút az orosz elnök 70. születésnapja előtt egy nappal, amelyben saját tapasztalataira hivatkozva lehetségesnek mondta, hogy Putyin tisztában van azzal, és fél attól, hogy a környezete távozásra kényszerítheti.

Ami ugyanakkor az elnök körül álló emberek számára újdonság, az annak tudata, hogy a háború még csúnyább szakaszba fordulhat, és akkor mindnyájuknak vége lehet – fejtette ki. Hodorkovszkij megfogalmazása szerint Putyin környezete egy gengsztermiliő, elnöki hatalmát a félelemre építi, vagyis, ha imázsa megkopik, akkor a tőle való félelem is csökken és a hatalma is veszélybe kerül.

Hodorkovszkij az interjúban kifejtette: a ma és még inkább a holnap problémái abból a tényből fakadnak majd, hogy nem csak Oroszország és az orosz emberek nem értik a Nyugatot, de a Nyugat sem érti az orosz embereket.

Hodorkovszkij Putyin egyik leghevesebb kritikusa, akit 2004-ben Oroszország leggazdagabb, a világ 16. legvagyonosabb embereként tartottak számon. 2003 és 2013 között gazdasági bűncselekmények miatt börtönben volt Oroszországban. Nemzetközi közbejárásra szabadult elnöki kegyelemmel. Jelenleg Londonban él és a Nyitott Oroszország nevű alapítványban dolgozik, amely az oroszországi ellenzék támogatására jött létre.

 

The post Orosz agresszió: Hodorkovszkij szerint Putyint a környezete késztetheti távozásra appeared first on .

Beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza szombat hajnalban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn.

Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindítsának előkészítése a Kercsi-szorosba. A Telegram közölt egy videót, amelyen az látszik, hogy az egyik útpálya beleomlott a tengerbe két hídláb között. A magasban futó sínen egy tartálykocsikból álló szerelvény vesztegel, több kocsija kiégett, és a vasúti híd szerkezete is megsérült.

Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte: egy teherautó felrobbanása következtében részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya. A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg. Helyszínelők dolgoznak a robbanás okának megállapításán. Friss adatok szerint a történteknek három áldozata van, az anyagi kár felmérése folyamatban van.

Putyin elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására. A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé az incidens miatt. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta. Mihail Razzsovaev, Szevasztopol kormányzója Telegram-csatornáján arra kérte a hazautazni készülő turistákat, hogy egy napig még maradjanak a városban. Közölte, a helyi vezetés rendezi majd szállodai költségeiket.

Az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is. A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában. A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.

 

The post Orosz agresszió: robbanás a Krími hídon appeared first on .

Az amerikai védelmi miniszter elfogadta a hadsereg használatában álló létesítmények nevének felülvizsgálatára kinevezett bizottság ajánlásait, így több száz, a konföderációs időkre emlékező vagy annak emléket állító nevet eltávolítanak a katonai létesítményekből.

A folyamat több száz utcát és épületet érint, de nagyobb katonai támaszpontok, laktanyák és a haditengerészet hajóinak nevét is.

Lloyd Austin védelmi miniszter a tárca magas rangú vezetőinek a napokban elküldött feljegyzésében azt írta, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó létesítmények többet jelentnek, mint létfontosságú nemzetbiztonsági vagyontárgyak: ezek jelképezik a hadsereget, és otthont, munkahelyet adnak a hadsereg tagjainak és családjaiknak. Hozzátette, hogy a támaszpontok neveinek lelkesíteniük kell mindenkit, aki a környezetükben él, valamint teljes egészében tükrözniük kell a történelmet és az Egyesült Államok értékeit, és emlékeztetni a nemzet legfőbb érdekére, arra, aminek védelmére a hadsereg minden tagja felesküdött.

A döntés nyomán egy kilencven napos türelmi időt követően, december 18-án megkezdik a létesítmények és egyéb eszközök, tárgyak elnevezésének cseréjét, aminek legkésőbb 2024. január 1-ig meg is kell történnie. A névváltoztatási eljárás költségét 62,5 millió dollárra (mintegy 27 milliárd forintra) becsli a szakbizottság.

A névbizottság ajánlása alapján kilenc jelentősebb támaszpont neve változik, így például a Georgia állambeli Fort Benning és Fort Gordon, Texasban Fort Hood is új nevet kap majd, valamint Alabama államban Fort Rucker és Louisianában Fort Polk. Henry L. Benning, John B. Gordon, John Bell Hood, Edmund Rucker és Leonidas Polk a konföderáció hadseregében szolgált tábornokként, illetve magas rangú tisztként az amerikai polgárháború idején.

Az ajánlás alapján a haditengerészet két hajója is új nevet kap, a Chansellorsville és a Maury névtábláját festik át hamarosan. Chansellorsville egy csata helyszíne volt 1863-ban a polgárháború idején, amely a konföderációs erők győzelmével végződött, míg Matthew Fontaine Maury a tengeri meteorológia tudósaként ismert, aki a polgárháború idején a konföderációs erők flottájában szolgált.

 

The post Az amerikai hadseregben használt nevek közül törlik a konföderációs emlékeket appeared first on .

Több rakétatámadást hajtottak végre az orosz erők csütörtökön és pénteken a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyeszékhelyre, az ukrán rendőrség adatai szerint már 12 helyi lakos vesztette életét.

Anatolij Kurtyev, a városi tanács titkára pénteken arról tájékoztatott, hogy a kutatási és mentési munka egész éjjel folytatódott a romba dőlt házaknál. A katasztrófavédelem korábban 11 halálos áldozatról számolt be. Közlése szerint egy ötemeletes lakóépület romjai közül nyolc halottat emeltek ki, hat embert sikerült kimenteni, közülük ötöt szállítottak kórházba, három halottat pedig egy négyemeletes lakóház romjai alatt találtak meg. Ott 15 embert sikerült kimenteni, közülük 8-an kerültek kórházba. Összesen 21 embert mentettek ki élve – tájékoztatott a katasztrófavédelmi szolgálat.

A rendőrség szerint az elmúlt nap során az orosz erők kilencszer támadták a várost, éjjel pedig további két csapást mértek rá kamikaze drónokkal. Tűz ütött ki a városközpont lakott részében, és károk keletkeztek a létfontosságú infrastruktúrában.

Olekszandr Sztaruh, a zaporizzsjai régió kormányzója arról adott hírt, hogy péntek délelőtt az orosz erők újabb rakétacsapást mértek a megyeszékhelyre. Szavai szerint egy rakéta egy többemeletes ház udvarára csapódott be, az eddigi információk alapján egy ember sebesült meg repeszektől.

Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) arról számolt be, hogy az orosz erőktől nemrég visszavett – Donyeck megyei – Liman város melletti Jackivka településen egy magánházban berendezett orosz hadiszállásra bukkantak, amelyben fontos dokumentumokat őriztek. Találtak egyebek mellett egy listát, amely fogságba ejtett, illetve illegálisan letartóztatott emberek névsorát tartalmazza, valamint egy másikat a megszálló hatóságokkal együttműködni kész személyek adataival.

A DBR tájékoztatott arról is, hogy Limanban is folytatják a vizsgálatokat az orosz erőkkel együttműködők felderítésére. Tanúvallomásokat vesznek fel, mobiltelefonokat, memóriakártyákat és egyéb eszközöket foglalnak le.

Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében közölte, hogy az elmúlt napban az orosz hadsereg mintegy 350 katonát, 17 harckocsit és 31 tüzérségi eszközt veszített. Összesítésük szerint eddig hozzávetőleg 61 680 orosz katona halt meg Ukrajnában.

 

The post Orosz agresszió: több csapást mértek az orosz erők Zaporizzsjára appeared first on .

Kiválóak Horvátország és Magyarország katonai kapcsolatai – mondta a honvédelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott Horvátország védelmi miniszterével.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: ennek a kapcsolatnak az egyik legfontosabb eleme a székesfehérvári székhelyű Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C), amelyet Horvátország és Magyarország közösen hozott létre 2020-ban, és amelyhez tavaly Szlovákia keretnemzetként csatlakozott. A régió három vezető országa a NATO itteni katonai irányításának záloga, működtetője. Mi ismerjük a legjobban a régiónkat, ezen a három nemzeten keresztül tudja a NATO a katonai érdekeit és védelmi műveleteit irányítani – mondta.

A miniszter szólt arról is, természetes, hogy a horvát az első külföldi védelmi miniszter, akit kinevezése óta fogad, hiszen 30 évesek a diplomáciai kapcsolatok, de a közös történelem, kultúra ennél hosszabb időre nyúlik vissza, és az aktuális kapcsolatok is indokolják ezt. Magyarország mindig elkötelezett volt Horvátország mellett – jelentette ki.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, a horvát védelmi miniszterrel áttekintették az ukrajnai háború körülményeit. Felidézte, a háború kitörését követően – a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében – Magyarországon is felállt egy harccsoportot, amelyben nyolcvan horvát katona szolgál, ebből hatvanan jelen vannak Várpalotán a Brave Warrior 2022 hadgyakorlaton, amelynek bemutatóját a két miniszter csütörtökön megtekinti.

Tárgyaltak a nyugat-balkáni biztonsági helyzetről is: a koszovói térségben a KFOR magyar parancsnoksággal működik, és mindkét ország a Nyugat-Balkán biztonságának zálogaként tekint az Európai Unió ALTHEA E műveletére, amely szintén magyar részvétellel működik. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy az illegális migráció egyre inkább veszélyezteti Európa biztonságát.

Mario Banozic, Horvátország védelmi minisztere kiemelte: Magyarország és Horvátország mint szomszédos országok, EU-tagok és felelős NATO-szövetségesek, nagyon sok közös kihívásban és érdekszférában osztoznak. Kétoldalú kapcsolatunk nagyon fontos része a védelmi együttműködés – tette hozzá. A megbeszélésen véleményt cseréltek az aktuális témákról, mindenekelőtt a jelenlegi biztonsági helyzet összetettségéről, az Ukrajnára irányuló orosz agresszióról és az ehhez kapcsolódó következményekről, az európai biztonságra gyakorolt hatásukról és a globális biztonsági helyzetről.

Válaszul az Európában kialakult biztonsági kihívásokra és a megromlott biztonsági helyzetre, a NATO tagállamok elhatározták, hogy megerősítik a válaszlépések álláspontját és a kollektív védekezés lehetőségeit. Kiemelte a négy új többnemzeti harcoló alakulat megalakulását, amelyekből az egyik Magyarország területén állomásozik, és amelyben a Horvát Köztársaság fegyveres erőinek tagjai is feladatokat látnak el. Banozic kijelentette, hogy találkozni fog a horvát kontingens hatvan tagjával, és találkozik a Horvát Köztársaság fegyveres erőinek azzal a húsz katonájával is, akik részt vesznek a székesfehérvári többnemzeti hadosztály-parancsnokság munkájában.

Közös fellépésünk ebben a két NATO-kezdeményezésben igazolja közös elkötelezettségünket a kollektív védelem megerősítésében és a szövetségi feladatokban – jelentette ki. A miniszter elmondta, tárgyaltak az együttműködésről és közös erőfeszítéseinkről az EU-s kezdeményezések kapcsán, így a Stratégia iránytűről, a PESCO projektről és az Európai védelmi alapról. Kiemeltük az EU-NATO kapcsolatok további erősítését és szükségességét, valamint az Európai Unió részvételét azokban a folyamatokban, amelyek hozzájárulnak a régió stabilitásának megtartásához – fogalmazott. A horvát védelmi miniszter hangsúlyozta: a kétoldalú védelmi együttműködés számos területen sikeres. Külön hangsúlyt kapott a légierő, a szárazföldi erők és a speciális erők közös kiképzése és együttműködésük a speciális erők regionális parancsnokságának keretein belül – mondta.

Megkapták megemelt illetményüket a magyar katonák
A kormány döntése alapján 2022 szeptemberétől mintegy egynegyedével nőtt a katonák illetménye, amelyet október első napjaiban kapott kézhez a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tényleges szolgálatát teljesítő tartalékos állománya. Az illetményemelés állománykategóriánként eltérő, átlagosan 26 százalékos. Az illetményemelésről hozott határozat alapján a hivatásos, a szerződéses, valamint a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák fizetése két lépcsőben, 2022 szeptemberétől és 2024 januárjától emelkedik, ennek értelmében szeptembertől egy katona az eddigi havi, rendszeres illetményének mintegy egynegyedével több fizetést visz haza.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: kiválóak Horvátország és Magyarország katonai kapcsolatai appeared first on .

Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülmények miatt felfüggesztette Budapesten, a Budafoki út 17. szám alatti MeiLiCheng Kínai Gyorsbüfé működését, és 95,3 kilogramm élelmiszert kivont a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hiányosságok javítása után, a hatóság kedvező eredményű helyszíni szemléjét követően az egység folytathatta tevékenységét – közölte a Nébih.

A tájékoztatás szerint az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van. A közleményben részletezték, hogy a XI. kerületi étteremben a konyhatér mennyezete, oldalfala sötétszürkén elszíneződött, olajos, zsírosan szennyezett volt. Az egységben a szükséges mosogatóhely hiányában kizárólag egyszer használatos edényeket használhattak volna, ehelyett a használt edényeket a kiszolgálópultban mosogatták el.

A húselőkészítő csaptelep le volt szerelve, a zöldségelőkészítőben földesárut, a mosogatóban egyéb élelmiszert és elektromos berendezést is tároltak, lehetetlenné téve ezzel az előkészítő helyiségek rendeltetésszerű használatát. A földesáru tisztítása, valamint az üzemi edények mosogatása a konyhatérben történt, akárcsak a húselőkészítő eszközeinek tisztítása, melyeket használat előtt nem fertőtlenítettek. A konyhatéri kézmosó eldugult, a szennyvíz pangott. A melegen tartó pult nem volt bekapcsolva.

A hűtőtérben a különböző higiéniai megítélésű élelmiszereket, így zöldséget, nyers és főtt húst is együtt tároltak, a tészta keveréshez építőipari keverőgépet használtak – írják a közleményben.

 

The post Fővárosi gyorsbüfé működési engedélyét függesztette fel a Nébih appeared first on .

Vádat emeltek két férfi és egyikük, őket segítő szülei ellen, akik kiraboltak egy látássérült diákot januárban egy vonaton, illetve közreműködtek később a nyomok eltüntetésében – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint január 19-én a Debrecenből Mátészalkára tartó személyvonaton a 21 éves vádlottak elhatározták, hogy akár erőszakkal is elveszik egy középiskolás diák értéktárgyait. Ezért először provokálták, köpködték és maghéjjal dobálták, valamint rasszistának nevezték.

A látássérült tanuló, hogy elkerülje a provokációt, elindult egy másik kocsiba, de a két férfi követte. Beszorították egy sarokba, többször megütötték és megrúgták, ennek következtében a diák nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett: eltört az arc- és orrcsontja, a szemüregében pedig levegőgyülem alakult ki. Ezután a támadók elvették a középiskolás értékeit, belökték őt a vasúti kocsiba, amelynek az ajtaját rázárták.

A két férfi Nyírmihálydiban szállt le a vonatról, az ellopott bőröndöt, hátizsákot és számítógépet egyikük lakásába vitték. Ott a szülők segítettek eltüntetni a nyomokat: egy vaskályhában elégették a diák bőröndjét, okiratait és ruháit. A laptopot a másik vádlott egy ismerősére bízta, a diák hátizsákját pedig az egyik férfi anyja vágott dohányra cserélte.

A rendőrök még aznap elfogták a két támadót, akik azóta is letartóztatásban vannak. A Nyírbátori Járási Ügyészség rablás, súlyos testi sértés és közokirattal való visszaélés miatt emelt vádat a támadók ellen, az őket segítő szülők bűnpártolás és közokirattal való visszaélés miatt kerülnek bíróságra – olvasható a közleményben.

 

The post Vádat emeltek a látássérült középiskolás kirablói ellen appeared first on .

A holland hatóságok őrizetbe vettek egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az európai uniós szankciók ellenére mikrocsipeket szállított Oroszországba – írta a Dutchnews hírportál.

A pénzügyi bűncselekményeket vizsgáló holland ügyészség (FIOD) közleménye szerint a gyanúsított az Oroszország ellen érvényben lévő kereskedelmi korlátozásokat megszegve, katonai célokra felhasználható mikrocsipekkel kereskedett orosz partnereivel. A férfit szeptember 30-án helyezték előzetes letartóztatásba, de az ügyészség ezt csak pénteken hozta nyilvánosságra.

A nyomozók úgy vélik, hogy a férfi az elektronikus árucikkeket orosz vállalatoknak és más szervezeteknek szállította. “Köztudott, hogy az orosz fegyveripar jelenleg komoly hiányt szenved az ilyenfajta mikrocsipekből” – áll a FIOD közleményében.

A gyanúsított feltehetően szándékosan úgy tett, mintha ezeknek az áruknak nem Oroszország, hanem egy másik ország lenne a rendeltetési helye, annak érdekében, hogy kijátssza a szankciókat. A FIOD leállította a szállításokat, lefoglalták továbbá a férfi magán- és üzleti bankszámláit, egyéb árukészleteit, pénzügyi adminisztrációs dokumentumaival együtt.

A szankciók megszegését a gazdasági bűncselekményekről szóló törvény bünteti Hollandiában. A FIOD feladata egyebek között, hogy felkutassa azokat a személyeket és szervezeteket, akik megpróbálják kijátszani vagy nem tartják be a szankciókat.

 

The post Megszegte az Oroszország elleni szankciókat, letartóztatták appeared first on .

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács -beleértve Magyarország Kormányát is- új szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye illegális annektálására – közölte a brüsszeli testület.

A tanácsi sajtóközlemény szerint az új csomag lefekteti az olajár felső határának unión belüli bevezetéséhez szükséges jogi keret alapját is. Az tengeren szállított orosz nyersolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalom teljes mértékben megmarad, az árplafon bevezetése után az intézkedés lehetővé teszi az orosz olaj exportját az unión kívüli országoknak is. Ennek feltétele, hogy az exportált olaj ára az előre meghatározott felső határ alatt marad.

“Ez hozzá fog járulni Oroszország bevételeinek további csökkentéséhez, miközben a folyamatos ellátás révén stabilan tartja a globális energiapiacokat. Segíteni fog továbbá az infláció kezelésében és az energiaköltségek stabilizálásban” – áll a tanácsi sajtóközleményben.

Ami a kereskedelmet illeti, az EU meghosszabbítja az Oroszországból származó acéltermékekre vonatkozó behozatali tilalmat. További importkorlátozások vonatkoznak a cellulózra és a papírra, a cigarettára, a műanyagokra és a kozmetikumokra, valamint az ékszeriparban használt elemekre, például drágakövekre és nemesfémekre, amelyek összességében jelentős bevételt jelentenek Oroszországnak.

Az EU továbbá szankcionálni fogja oroszok által megszállt, ukrán területeken tartott illegális népszavazások megszervezésében szerepet játszó személyeket és szervezeteket. A vonatkozó jogi aktusokat a testület hivatalos közlönyében teszik közzé.

 

The post Az EU elfogadta az Oroszországgal szembeni legújabb szankciócsomagot appeared first on .

Az ukrán hadfelszerelés jelentős része ma már zsákmányolt orosz fegyverekből áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett értesülései szerint.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint Ukrajna az Oroszország indította háború kezdete óta legalább 440 orosz harckocsit és 650 egyéb páncélozott harcjárművet zsákmányolt, és nem zárható ki, hogy a harctereken jelenleg bevetett ukrán harckocsiállomány több mint a fele ilyen orosz eszközökből áll.

A brit katonai hírszerzés helyzetértékelése szerint gyenge színvonalú kiképzésre és alacsony harctéri fegyelemre vall az a tény, hogy az orosz katonák nem semmisítik meg a sértetlen állapotban hátrahagyott harcfelszerelést sem, mielőtt visszavonulnak vagy megadják magukat.

Az elemzés szerint mivel az orosz alakulatokra több térségben is súlyos nyomás nehezedik, és a katonák egyre inkább demoralizálttá válnak, valószínűsíthető, hogy Oroszország további nehézfegyverzetet veszít az ukrajnai hadműveletekben.

 

The post Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint az ukrán hadfelszerelés jelentős része zsákmányolt orosz fegyverzet appeared first on .

Az ügyészség szerint nem követtek el bűncselekményt a rendőrök egy légpisztollyal fenyegetőző férfi elfogásakor tavaly júniusban Budapesten, egy VI. kerületi társasházban.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és életveszélyt okozó súlyos testi sértés miatt indult eljárást. Az ügyben az intézkedés alá vont férfi jogi képviselője tett feljelentést, sérelmezve a Terrorelhárítási Központ (TEK) által 2021. június 18-án végrehajtott elfogás módját.

A főügyészség felidézte: a 42 éves férfi egy VI. kerületi társasházban fegyverrel fenyegette a szomszédjait. A Budapesti Rendőr-főkapitányság felkérte a TEK-et az elkövető elfogásához. Hozzátették, a férfi bezárkózott a lakásába, a kapcsolatfelvétel céljából bejuttatott telefont kidobta a lakásból, majd “egy lőfegyvernek látszó, ólomlövedékekkel vagy acél, illetőleg műanyag gömblövedékekkel üzemeltethető rugós légpisztolyt” fogott a rendőrökre, és több célzott lövést is leadott.

A férfi által használt – súlyos sérülések okozására képes – pisztoly alakja és mérete megtévesztésre alkalmas, az igazságügyi fegyverszakértő szerint lőfegyverre hasonlít – jegyezték meg. Közölték: a rendőrök babzsáklövedékkel töltött sörétes puskával visszalőttek a férfi fegyvertartó keze irányába. Erre a fenyegetőző ismét többször rálőtt a rendőrökre, majd a lakásban emelt torlasz mögül is több célzott lövést adott le a hivatalos személyek és az ingatlanba beküldött szolgálati kutya felé is.

A TEK-esek lövedékálló pajzs fedezékében megközelítették a férfit, és próbálták megfékezni élet kioltására nem alkalmas lövedékkel és elektromos sokkolóval is, ő azonban továbbra is aktívan ellenállt, végül az orvos által beadott nyugtatóinjekció törte meg. Az intézkedés során a férfi nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség megállapította: a kényszerintézkedések alkalmazása jogszerű, szakszerű, szükségszerű és arányos volt, és érvényesült a fokozatosság elve is. A bekövetkezett testi sérülések pedig – amelyek azért keletkeztek, mert a sértett megtagadta az együttműködést – önmagukban nem alapozzák meg egyetlen bűncselekmény megállapíthatóságát sem.

 

The post Ügyészség: nem követtek el bűncselekményt a rendőrök a légpisztollyal fenyegetőző férfi elfogásakor appeared first on .

Az ukrán erők felszabadították Hrekivka falut az orosz megszállás alól a Donyec-medencei Luhanszk megyében – közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója.

“Hrekivka felszabadult. A heves harcok folytatódnak a luhanszki régió más településeiért” – közölte a kormányzó. Szavai szerint az oroszok Harkiv megyéből és a Donyeck megyei Liman városból a luhanszki régió területére menekültek, így – mint fogalmazott – nehezebb lesz onnan kiűzni őket.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy egy tévécsatornának nyilatkozva Hajdaj közölte: az ukrán erők már hat települést vettek vissza az orosz megszállás alól, ugyanakkor a települések nevét nem árulta el.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Donyeck megyében visszavonulás közben felrobbantottak egy gátat, aminek következtében a víz elöntötte Rajhorodok települést. A vezérkar arról is beszámolt, hogy a Luhanszk megye orosz megszállás alatti részében lévő Kagyijivkában az oroszok megsemmisítik az archívumokat és egyéb iratokat, különösen azokat, amelyek a megszállást dokumentálják, Szvatove településen pedig aláaknázták a főbb infrastrukturális létesítményeket, épületeket és területeket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoösszeköttetés útján felszólalt az ausztráliai Sydney-ben lévő Lowy Intézetben. Az Ukrajinszka Pavda beszámolója szerint a beszélgetés közben Zelenszkij kijelentette, hogy Putyin nem marad életben, ha atomfegyvert vet be az ukrajnai háborúban. “(Putyin) tisztában van azzal, hogy atomfegyver bevetése után már nem tudja úgymond megmenteni az életét, én ebben biztos vagyok” – fogalmazott az ukrán elnök. Kérdésesnek nevezte, hogy Putyin kellőképpen az irányítása alatt tartja-e az orosz hadműveleteket ahhoz, hogy taktikai nukleáris csapást indíthasson. Zelenszkij szerint “az oroszoknak nehéz mindent ellenőrizniük, ami az országukban történik, mint ahogy nem irányítanak mindent abból sem, ami a csatatéren zajlik”. Hangsúlyozta, hogy szerinte a világ “soha nem bocsátja meg sem Putyinnak, sem Oroszországnak” azt, ha atomfegyvert vet be.

Zelenszkij megbeszélést folytatott Kijevben Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével. Az elnök hivatalos honlapján megjelent közlemény szerint Zelenszkij kiemelte a NAÜ-misszió jelentésének fontosságát, amelyet a küldöttség a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatása után készített. Köszönetet mondott Grossinak, amiért segített az orosz hadsereg által elrabolt Ihor Murasovnak, az atomerőmű vezérigazgatójának kiszabadításában.

Az államfő hangsúlyozta, hogy a NAÜ-nek el kell ítélnie Putyinnak azt a döntését, amellyel a zaporizzsjai atomerőművet Oroszország tulajdonának nyilvánította. Szerinte Ukrajna és Európa nukleáris biztonságának garantálására az egyetlen lehetőség az atomerőmű területének teljes demilitarizálása. Zelenszkij megjegyezte, hogy mintegy ötszáz orosz katona tartózkodik még mindig az erőmű területén. Az elnök hangsúlyozta a zaporizzsjai atomerőmű újraindításának fontosságát is, ami lehetővé tenné, hogy ne csak az ukrajnai, hanem az európai fogyasztókat is el tudja látni árammal.

Grossi a maga részéről hangsúlyozta, hogy az orosz elnöknek a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba helyezéséről hozott döntése sérti a nemzetközi jogot. A NAÜ szerint ez változatlanul ukrán létesítmény. Az erőművel kapcsolatos minden kérdésben a NAÜ kizárólag Ukrajnával veszi fel a kapcsolatot.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán erők felszabadítottak egy települést Luhanszk megyében appeared first on .

Kábítószer rendszeres vásárlásának gyanúja miatt indult eljárás egy rendvédelmi dolgozó ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közös bűnügyi akciót hajtott végre. A tettenérés sikeres volt: a férfi – egyeztetés után – szeptember 21-én 12 óra körül egy újpesti parkolóban ismét találkozott a dílerrel és fogyasztás céljára kokaint vásárolt tőle.

A gyanú szerint a budapesti férfi pontosan meg nem határozható ideje és gyakorisággal, de legalább két éve rendszeresen vásárolt kokaint – tették hozzá. A nyomozó ügyészség folytatólagosan, csekély mennyiség fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklása vétség gyanúját közölte a 36 éves férfival. A gyanúsított beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.

Hozzátették, hogy a kábítószert megszerző férfi ellen a nyomozó ügyészség indított eljárást, mivel a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjaként elkövetett bűncselekmény esetén kizárólagos ügyészségi nyomozásnak van helye, míg a kábítószerrel kereskedő ember ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz.

 

The post Kokain rendszeres vásárlása miatt indult eljárás egy rendvédelmi dolgozó ellen appeared first on .

Az orosz űrerők külföldi műholdakkal végeznek kísérleteket a Föld körüli pályán – közölte a védelmi minisztérium az első szputnyik felbocsátásának 65. évfordulója alkalmából.

“Az űrhelyzet-felderítési fő központ szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak a külföldi űrrendszerek orbitális csoportosulásai összetételének és állapotának megfigyelésére, valamint a külföldi államok űrszerkezeteivel történő orbitális kísérletek elvégzésére” – hangzott a minisztérium által kiadott tájékoztatás.

A moszkvai védelmi tárca szerint az év folyamán az orosz rakétafigyelő rendszer ügyeletes létesítményei, valamint az űrfigyelő rendszerek és rakétavédelmi erők erre specializált eszközei több mint 150 külföldi és orosz ballisztikus rakéta és űrrakéta indítását észlelték.

A Szovjetunióban 1957. október 4-én bocsátották fel az első mesterséges műholdat a bajkonuri űrközpontból, ami az űrkorszak nyitányát jelentette. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a szputnyikot az űrerők szakemberei készítették elő, indították el, és állították pályára.

 

The post Az orosz űrerők külföldi műholdakkal kísérleteznek appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) elítélte a fiatal iráni nő, Mahsza Amini letartóztatás utáni halálához vezető a bánásmódot, és uniós szankciókat sürgetett a felelősök és az eset miatt kirobbant tüntetések elnyomásában részt vevők ellen – közölte az uniós parlament.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kézfeltartással elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a fiatal iráni nő bántalmazásának és halálának részrehajlás nélküli, hatékony és mindenekelőtt független kivizsgálását kérte.

Támogatásukról biztosították az iráni tiltakozások résztvevőit, és elítélték az iráni biztonsági erők által “széles körben, szándékosan és indokolatlanul” alkalmazott, számos áldozatot követelő erőszakot. Felszólították az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássanak szabadon mindenkit, akit a tiltakozásokkal kapcsolatban kizárólag azért börtönöznek be, mert békésen gyakorolta a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogát, vagy, mert kiállt az emberi jogokért.

Az állásfoglalás felszólította az Európai Uniót, hogy emberi jogi szankciós rendszere alapján vonja a korlátozó intézkedések hatálya alá a Mahsza Amini halálában vagy a tüntetők elleni erőszakban érinetteket. Az EP továbbá az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát is felkérte, vizsgája ki a történteket, valamint biztatták a Teheránban akkreditált uniós nagykövetségeket, hogy nyújtsanak védelmet az emberi jogok, és mindenekelőtt a női jogok védelmezői és az uniós és iráni kettős állampolgárok számára.

A 22 éves Mahsza Aminit azért vették őrizetbe szeptember közepén, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a fiatal nőt a rendőrök megverték a rendőrautóban, majd kómába esett. Három nappal később meghalt egy teheráni kórházban.

 

The post Az EP szankcionálná a fiatal iráni nő, Mahsza Amani halálának felelőseit appeared first on .

Október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól – jelentette ki Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke pedig sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők az elmúlt öt nap alatt 29 települést szabadítottak fel Herszon megyében.

Humenyuk tagadhatatlannak nevezte az október elejei ukrán katonai sikereket a déli országrészben. Szavai szerint ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a déli irányú helyzet továbbra is nehéz és rendkívül dinamikusan változó. Az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, és több helyen már húsz kilométer mélyen hatoltak be a frontvonal mögé – mondta. Az orosz erők azonban megtorlásként erőteljesen ágyúzzák a térség településeit.

Humenyuk kitért arra, hogy a szeptember 21-étől kezdődően mozgósított oroszok már megjelentek a déli fronton. “Igen, már vannak jelei az újonnan mozgósítottak megjelenésének, de nem tűnnek friss erőnek. Nem túl felkészültek, inkább ágyútöltelékül szolgálnak” – fogalmazott.

A brit hírszerzés ugyancsak azt jelentette, hogy az ukrán erők délen már mintegy húsz kilométerrel “tolták odébb” a frontvonalat, az orosz hadsereg pedig emiatt nagy valószínűséggel irányít oda újonnan mozgósítottakat.

Az ukrán légierő parancsoksága azt jelentette, hogy a dél-ukrajnai légvédelem kilenc Sahed-136 típusú iráni kamikazedrónt semmisített meg, amelyekkel Oroszország szerda éjjel támadta Ukrajnát. A vezérkar jelentése szerint egy nap alatt az ukrán erők az orosz hadsereg 15 drónját, három rakéta-sorozatvetőjét és 14 harckocsiját semmisítették meg, és megöltek mintegy 330 katonát. Az eddig összesítés alapján hozzávetőleg 61 330 orosz katona halt meg Ukrajnában. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte, hogy augusztus óta először Fehéroroszország területéről indítottak az oroszok rakétákat Ukrajna, azon belül is a nyugati országrészben lévő Hmelnickij megye felé. A támadásban senki sem sérült meg.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy a harkiv megyei ukrán ellentámadás erőben még nem érte el a tetőpontját, és most a luhanszki régió felé halad.

A luhanszki régió nyugati részének domborzata alkalmas gyors manőverek végrehajtására, amilyeneket az ukrán erők szeptember elején már hatékonyan alkalmaztak a harkivi régió keleti részén. Az ISW szerint szabadon hozzáférhető forrásokban egyelőre nem utalnak arra, hogy az orosz hadsereg jelentősen megerősítette volna magát a luhanszki régió nyugati részén. Ukrajna északi és déli ellentámadásai valószínűleg arra kényszerítik a Kremlt, hogy az egyik hadműveleti terület védelmét helyezze előtérbe a másik rovására – vélekednek. Az ISW elemzői szerint ez potenciálisan növeli Ukrajna sikerének valószínűségét mindkét területen.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban kijelentette, hogy szeptember 21-óta Oroszországból kétszer annyi ember menekült el külföldre, mint ahányat sikerült mozgósítani.

Az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred négy parancsnoka sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt állították, hogy az orosz katonai hírszerzés a mariupoli Azovsztal üzemben fogságba esett katonáikat megpróbálta – sikertelenül – beszervezni, mondván, hogy harcoljanak az orosz erőkkel az “Egyesült Államok és a Nyugat” ellen.

Kijevbe érkezett Samantha Power, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, és bejelentette, hogy a USAID 55 millió dollárral segít Ukrajnának felkészülni a télre.

 

The post Orosz agresszió: Herszon megyében több mint négyszáz négyzetkilométert szabadítottak fel az ukrán erők appeared first on .