Biztonságpiac

Már a koronavírus-járvány alatt létrejött a járványügyi döntéseket segítő járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport, amely az ország különböző intézményeiben, más-más tudományágakban dolgozó kutatókat fogta össze. Ekkor világossá vált, hogy szükség van egy olyan széles körű kutatói hálózatra, amely a modern, adatvezérelt tudományos módszerekre alapozva elemezi a Magyarországon megjelenő egészségbiztonsági kockázatokat – közölték.

Az elgondolás alapján 16 hazai egyetem és kutatóhely által alapított konzorcium a Nemzeti laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése elnevezésű pályázaton 8,3 milliárd forint támogatást nyert – írták.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium az itthon korábban elszigetelten működő kutatócsoportokból állandó készültségű együttműködő hálózatot hozott létre. Négy fő területén, a járványmatematikai, a járványökológiai, az invázióbiológiai és az adatvezérelt egészség divízióban az első megfigyelésektől a járványterjedés modellezésén át az egészségügyi ellátórendszer felkészítéséig olyan kutatások folynak majd, amelyek számos tudományterület kompetenciáit integrálják. A korai felismerést és gyors reagálást segíti az ökológiai rendszerek kutatása is, amely a klímaváltozással Magyarországra érkező fajokat és a velük jelentkező, emberekre is veszélyt jelentő kórokozókat monitorozza – ismertették.

Az új nemzeti laboratórium egészségbiztonsági kutatásait innovatív monitoringrendszerek, big data és mesterséges intelligencia módszerek, valamint a matematikai modellezés eredményei támogatják majd.

Röst Gergely, az SZTE matematikusa, a konzorcium szakmai vezetője kifejtette: a kutatói hálózat a One Health-koncepciót vallja magáénak, amely felismeri, hogy az emberek egészsége szorosan összefügg az élővilág és közös környezetünk egészségével. A nemzeti laboratórium azt vállalja, hogy a magyar társadalmat a jövőben lehetségesen veszélyeztető kórokozókat, terjesztőiket, élőhelyeiket széles körűen monitorozza, kockázatukat elemzi, az epidemiológiai adatok feldolgozásából előrejelzéseket készít, valamint adatalapú diagnosztikai eszközökkel segíti az egészségügyi ellátást és irányítást. E komplex tevékenység megalapozza majd egy nemzeti epidemiológiai előrejelző rendszer létrehozását – idézték a közleményben Röst.

The post Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium alakult a szegedi egyetem vezetésével appeared first on .

Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdán azt ígérte, hogy Moszkva bizonyítékokat tartalmazó információkat mutat be a misszióvezetőnek Nagy-Britannia részvételéről az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli támaszpontja elleni október 29-i támadásban és az Északi Áramlat gázvezeték elleni szeptember 26-i szabotázsakcióban.

A nagykövet több mint félórát töltött a külügyminisztériumban, majd távozóban nem kívánt válaszolni az épület előtt őt váró mintegy húsz fős újságírócsoport kérdéseire. Az RT orosz állami médiaszolgáltató helyszíni beszámolója szerint a bejáratnál egy diákcsoport azt skandálta, hogy Nagy-Britannia terrorista ország.

Az orosz külügyminisztérium délután kiadott közleménye szerint a tárca határozottan tiltakozott a nagykövetnél amiatt, hogy brit katonai szakemberek részt vesznek az ukrán különleges műveleti erők egyebek között tengeri szabotázsakciókra való kiképzésében, valamint felszerelésében. Moszkva szerint az ilyen konfrontatív brit fellépés a helyzet eszkalációjával fenyeget, valamint kiszámíthatatlan és veszélyes következményekkel járhat.

A tárca az “ellenséges provokációkat” elfogadhatatlannak nyilvánította, és azonnali befejezésüket követelte. Álláspontja szerint ha az “agresszív cselekmények”, amelyek a közvetlen konfliktusba sodródás kockázatával járnak, folytatódnak, a káros következményekért és a két ország közötti növekvő feszültségért a felelősség egyértelműen a brit felet fogja terhelni majd.

A külügyi közlemény az orosz kifogásokat részletezve rámutatott, hogy London és Kijev között 2020-ban megállapodás született az ukrán haditengerészet búvárai számára indított brit képzési program bővítéséről, amelynek végrehajtását annak az évnek a végén meg is kezdték a Fekete-tengeren. A dokumentum szerint a fekete- és az azovi-tengeri bevetésre a búvár diverzánsokat az ukrán fegyveres erők Anytin Holovatij atamánról elnevezett déli különleges műveleti központjában képezik ki (A3199 katonai egység, korábban 73. Haditengerészeti Különleges Műveleti Központ) a Mikolajiv megyei Ocsakivban, a mélytengeri robbantási ismereteket pedig Odesszában oktatják nekik, a különleges műveleti búváriskolában, amely a 198. haditengerészeti kiképzőközpont része, és a mikolajivi A3163-as katonai egységhez tartozik.

Az orosz tájékoztatás értelmében a Fekete-tengeren, Odessza, Mikolajiv és Ocsakiv közelében az ukrán haditengerészet alegységei brit szakemberek közreműködésével merüléseket hajtottak végre, egyebek között gyakorolva az objektumrobbantást is. Idén augusztus-szeptemberben mintegy 15 brit katonai kiképző a Dnyeper-torkolatban lévő Pervomajszkij szigeten, Ocsakivtól három kilométerre délre hajók elleni támadásra tervezett, víz alatti drónok kezelésére oktatott ukrán katonákat.

Ugyanebben az időszakban az Ukrajnának szánt aknaszedő hajók legénysége is brit kiképzést kapott, és az orosz fél tudomása szerint a brit légierő repülő drónokat adott át az ukrán hadseregnek.

“Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az sms-t, amelyben Liz Truss brit miniszterelnök egy perccel a gázvezetékek felrobbantása után azonnal jelentést tesz Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arról, hogy “elvégeztetett” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, a biztonsági tanács titkára a FÁK-beli kollégáival a Moszkvában, csütörtökön folytatott megbeszélésén.

Patrusev azt hangoztatta, hogy a csővezetékek elleni támadás fő haszonélvezője az Egyesült Államok volt, az orosz védelmi minisztérium szerint pedig a brit haditengerészet is részt vett ennek tervezésében és végrehajtásában.

Azt, hogy Truss egy perccel az Északi Áramlat felrobbanása után sms-t küldött Blinkennek azzal a szöveggel, hogy “It’s done” (Elvégeztetett), a Kim Dotcom néven ismertté vált informatikai vállalkozó és hacker állította a Twitteren. Dotcom szerint az oroszok így tudták meg, hogy Nagy-Britannia felrobbantotta a csővezetékeket. A történetnek a sajtó egy része által felkapott verziója szerint az üzenetet Truss nem arról a telefonról küldte, amelyet sajtóértesülések szerint hackerek törtek fel. Kim Dotcom (Kim Schmitz) német-finn vállalkozó, a Megaupload és a Mega fájlcserélő szolgáltatás alapítója jelenleg Új-Zélandon él. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) zsarolással, pénzmosással és csalással vádolja. Az Egyesült Államok kezdeményezte Új-Zélandnál a kiadatását, amit Dotcom a bíróságon támadott meg.

The post Orosz agresszió: bekérették a moszkvai brit nagykövetet a külügyminisztériumba appeared first on .

A tisztségviselő kiemelte, hogy a most kiszabadultak közül 74-en a Donyeck megyei Mariupolban lévő Azovsztal üzemben estek orosz fogságba. Jermak szavai szerint sok közöttük a súlyos sérült. “Az állam mindent megtesz, hogy mindannyiuknak segítsen” – ígérte. Ukrán részről arra nem tértek ki, hogy cserébe hány foglyot adtak át az orosz oldalnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben Katerina Szakellaropoulou görög államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna lemond a részvételről a G20-országok november 15-16-án Indonéziában tartandó csúcstalálkozóján, ha Putyin ott lesz.

Az ukrán katonai hírszerzés azt írta, hogy folytatódik a dél-ukrajnai Herszon megyében a lakosság “jogellenes kitelepítése” a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partjáról, miközben az orosz megszálló adminisztráció tagjait és a velük együttműködő ukránokat távolabbra szállítják: a megszállt területeken mélyen belül fekvő, a herszoni régiót a Krím félsziget északkeleti részével összekötő keskeny tengeri földnyúlványon, az Arabatszka Sztrilkán található szanatóriumokba.

A hírszerzési jelentés szerint a herszoniakat azzal ösztönzik elköltözésre, hogy úgynevezett lakhatási igazolást ajánlanak nekik, amely alapján állítólag lakást vásárolhatnak az Oroszországi Föderációban. A “kiürítés” keretében a helyi lakosokat “erőszakkal kilakoltatják lakásaikból, házaikból”. Az ukrán katonai hírszerzés értesülése szerint az üresen álló lakásokba civilbe öltöztetett orosz katonákat költöztetnek be.

“A herszoni bentlakásos iskolákból a gyerekeket a Krím félszigetre vitték, ahol a mai napra az egyik szimferopoli pszichiátriai kórházban helyezték el őket” – írta a hírszerzés, hozzátéve, hogy úgyszintén a Krímbe szállították a herszoni büntetés-végrehajtási intézményben fogva tartott elítélteket. Az ukrán vezérkar korábban azt jelentette, hogy Herszon régió orosz adminisztrációja a megyeszékhelytől délre, Szkadovszkba költözött – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

The post Orosz agresszió: újabb nagyszabású ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre appeared first on .

A kormányülést követő sajtókonferencián a miniszterelnök elmondta: elfogadták az első atomerőműről szóló határozatot, amelyben a kormány jóváhagyta a Westinghouse AP1000 technológiájú erőmű építését. Ez az előzetes tervek szerint az észak-lengyelországi Lubiatowo és Kopalino térségében létesül. Az első reaktort 2026-ban kezdik építeni, és 2033-ban helyezik üzembe. Legfeljebb húszmilliárd dollárba kerülhet, a finanszírozásban az amerikai fél is részt vesz.

A második erőmű egy állami részesedésű lengyel magáncég, valamint a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) projektjeként jön létre. Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes, kincstárügy miniszter hétfőn a dél-koreai partnerekkel szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében az év végéig megvalósíthatósági tanulmány készül a közép-lengyelországi Patnówban építendő atomerőműről.

Ez az utóbbi, üzletinek minősített beruházás nem része a 2020-ban jóváhagyott lengyel atomenergetikai kormányprogramnak, mely szerint Lengyelország 2043-ig hat reaktorból álló két erőművet tervez építeni. Az első, 1-1,5 gigawatt áramot termelő reaktor után két-háromévente létesítenék a további, 6-9 gigawatt kapacitású erőműveket.

A kormányprogram részeként Morawiecki egy harmadik, szintén Közép-Lengyelországban építendő atomerőmű tervét is bejelentette. “Pontos helyét a legközelebbi hónapokban választjuk meg” – mondta. A kormányfő támogatja kisebb, MMR és SMR típusú mikro-, illetve kis moduláris nukleáris reaktorok létesítését is. Az ilyen technológiákról a PKN Orlen, a PGE és a KGHM lengyel állami vállalatok egyeztetnek nyugati partnerekkel.

Morawiecki “a lengyel energetikai rendszer biztosítékának” nevezte az atomerőműveket. “Az ukrajnai orosz agresszió után döntéseket kell hoznunk a lengyel lakosok és cégek energiaellátásának stabil forrásáról” – jelentette ki.

Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter a sajtóértekezleten közölte: a három tervezett erőmű révén 30 százalékos lehet az atomenergia részesedése a lengyel energetikai mixben.

The post Lengyelországban komolyan veszik a leválást az orosz energiáról appeared first on .

A kijevi katonai adminisztráció közlése szerint az orosz erők hat Shahíd drónt lőttek ki a főváros környékére és Cserkaszi megyére, ezekből egy talált el az utóbbi régióban egy infrastrukturális létesítményt. Ihor Taburec, Cserkaszi megye kormányzója elmondta, hogy személyi sérülést a becsapódás nem okozott. Később Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője pontosította, hogy a drón egy üres üzemanyagtartályt talált el.

A további hat drónt a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye fölött semmisítette meg a légvédelem – erősítette meg Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója. A déli Odessza megyében az ukrán légvédelem a reggeli órákban három H-59-es rakétát semmisített meg. Szerhij Bratcsuk, a megye kormányzójának szóvivője közölte, hogy Szu-30-as típusú repülőgépekről lőtték ki a rakétákat.

Az ukrán vezérkar szerda reggeli helyzetjelentésében azt közölte, hogy az elmúlt napon mintegy 800 orosz katona vesztette életét, s velük együtt az Ukrajnában eddig meghalt orosz katonák száma hozzávetőleg 73 270-ra nőtt. Kedden az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, három tüzérségi rendszert, 23 drónt, egy repülőgépet és egy helikoptert. Ezekkel együtt eddig Oroszország 2714 harckocsit, 1733 tüzérségi rendszert, 277 repülőgépet, 258 helikoptert és 1438 drónt veszített.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a zaporizzsjai atomerőmű ukrán személyzete visszaállította a hőellátást Enerhodar városban, és újra van meleg víz a lakóépületekben. “A zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottai folytatják a város hőellátásának helyreállítására szolgáló rendszerek elindítását. Jelenleg a víz hőmérséklete 51 Celsius fok. Ez nem elég ahhoz, hogy a város távfűtését is teljes mértékben biztosítsa, azonban már lehetővé teszi a város közműhálózatainak védelmét a károsodástól hideg időjárás esetén” – írta közleményében a vállalat.

Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy május óta a zaporizzsjai atomerőmű biztosítja Enerhodar lakosainak hő- és vízellátását, nem pedig a zaporizzsjai hőerőmű, amelyet az orosz megszállók terrorcselekményei miatt kellett leállítani.

Szerhij Hucaljuk, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének dél-ukrajnai vezetője arról adott hírt a Facebookon, hogy ismeretlenek Odesszában II. (Nagy) Katalin orosz cárnő szobrának fejére piros hóhérsapkát, a kezébe pedig akasztókötelet raktak. A “felöltöztetett” szoborról fotót is közzétett. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban már több ízben festékkel leöntötték, illetve különböző feliratokkal összefirkálták a szobrot. Volodimir Zelenszkij elnök arra kérte Odessza városi tanácsát, hogy fontolják meg a szobor eltávolítását a város közteréről, de az önkormányzati képviselők a szeptember végi tanácsülésen nem tudtak erről döntést hozni – írta a hírportál. II. Katalin cárnő az 1700-as évek második felében a törökök ellen vívott háborúban szerezte meg a mai Ukrajna déli részét, ezután kapta a város az Odessza nevet.

The post Orosz agresszió: Egyre hatékonyabb az ukrán légvédelem appeared first on .

Azt írták, a szeptember végétől október elejéig tartó, összehangolt, országos bűnügyi akciósorozat célja a kábítószerekkel, az új pszichoaktív anyagokkal és a gyógyszerhamisítással kapcsolatos bűncselekmények felderítése, felszámolása és megelőzése, a terjesztés visszaszorítása volt. Hozzátették: a razziában több mint kétezer rendőr vett részt az egész országban, a munka dandárját azonban azok a civil ruhás nyomozók végezték, akik összegyűjtötték a bizonyítékokat, amelyek alapján felszámolhatták a bűnbandákat.

A rajtaütések eredményeként a nyomozók 226 ügyben 298 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 109-et vettek őrizetbe, és 91-et letartóztatott a bíróság.

A razziában a többi között 435 tő kannabiszt, 65 kilónyi marihuánavirágzatot, 10 kilogramm amfetamin típusú anyagot, két-két kiló kokaint és herbált, három kilógramm katinonszármazékot és több mint 11 kilónyi ketamint foglaltak le. Ezek feketepiaci összértéke mintegy 600 millió forint. A nyomozók találtak kisebb mennyiségben anabolikus szteroidot, fogyasztószert és potenciafokozó szereket is.

Az összehangolt rajtaütéseknek köszönhetően csaknem 140 millió forint készpénzt, 28 millió forint értékben gépkocsit, 22 millió forint értékben ékszert, 23 millió forint értékben egyéb vagyontárgyakat, ezen túl egy éles és több gáz-riasztófegyvert, valamint egy tablettázó- és darálógépet is lefoglaltak.

Az ORFK a közleményben beszámolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ketaminfogásáról is, amelyet történelminek nevezett. Azt írták, hogy a NAV munkatársai három, Hollandiából érkező küldeményben több mint 10 kilogramm kábítószert találtak a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. Az egyik küldeményben képkeretekből, két másikban pedig férfiingek csomagolásából került elő a rekordmennyiségű – az összesen több mint kétszázmillió forint feketepiaci értékű – kábítószer. A pénzügyőrök a csomagok súlya miatt fogtak gyanút, az átvizsgáláskor kiderült, hogy az esküvői képek csomagolása több mint három kiló barna, kristályos anyagot, MDMA-t rejt. A másik két csomagból, az ingek mellől pedig csaknem négy-négy kilogramm fehér, finomszemcsés, kristályos anyag, ketamin szóródott ki. Ekkora ketaminfogásra még nem volt példa a budapesti repülőtéren .

Beszámoltak arról is, hogy a razzia heteiben, szeptember elején minden idők legnagyobb értékű kábítószerfogása történt Budapesten, a csepeli szabadkikötőben. Az egyik munkás vette észre, hogy egy Ecuadorban feladott konténer teteje megrongálódott. Meg akarták hegeszteni, és akkor vették észre, hogy gyanús csomagok vannak benne, ezért értesítették a rendőrséget. A rendőrök 71, egyenként körülbelül egykilós csomagot találtak, amelyekről a szakértői vizsgálat kimutatta, hogy nagy tisztaságú kokaint tartalmaznak. Utcára kerülése előtt a kábítószert a bűnözők öt-hétszeresére hígították volna, tehát a fővárosi rendőrök a lefoglalással csaknem 500 ezer adag, hígítástól függően 10-14 milliárd forint feketepiaci értékű drogot vontak ki a forgalomból.

Az ORFK közleménye beszámolt arról is, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 16 kilogramm kábítószert foglalt le a razzia során. Abban az ügyben összesen 25 ember ellen indult büntetőeljárás drog birtoklása, illetve kábítószer-kereskedelem miatt, közülük 18-at letartóztatott a bíróság. A gyanúsítottaktól lefoglalt készpénz, valamint a különböző vagyontárgyak összértéke pedig megközelíti a 30 millió forintot.

The post ORFK: az eddigi legnagyobb drograzzia zajlott az elmúlt hetekben appeared first on .

A svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG tájékoztatása szerint befejezték az Északi Áramlat-1 szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén. A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két “technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.

A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, “darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter” – áll a közleményben, amely szerint a társaság szakértői folytatják a felmérési adatok elemzését.

A többségében a Gazprom orosz állami energiacéghez tartozó Nord Stream AG közleménye egybevág német sajtójelentésekkel, amelyek szerint a német haditengerészet egy tengeralattjáró drónnal készített felvételek alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy mély kráter keletkezett, ami hatalmas erejű robbantásra utal.

Ugyanakkor a német kormány ismeretei alapján szándékos szabotázsnak minősülő ügy nemcsak az Északi Áramlat-1-et érintette, hanem az Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is. Az nem a Nord Stream AG, hanem a 100 százalékban a Gazprom tulajdonában álló, ugyancsak Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG-hoz tartozik.

Mindkét vezetékrendszer két vezetékszálból áll, és Oroszországot közvetlenül köti össze Németországgal, a Balti-tenger alatt futva. Mindkettő évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését tavaly fejezte be a Gazprom.

A szeptember végi, tisztázatlan hátterű szivárgások után néhány nappal, október 3-án az orosz állami cég közölte, hogy az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán “technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll.

“Nice try” (ügyes próbálkozás) – reagált másnapi tájékoztatóján Christiane Hoffmann német helyettes kormányszóvivő, megerősítve, hogy a német kormány továbbra sem tervezi a 2-es vezetékrendszer üzembe helyezését. Mint mondta, Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1-en, hanem inkább “politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint “nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.

Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást a szövetségi kormány február 22-én állította le, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentette, majd augusztus végén teljesen leállította. Így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgáz-felhasználásának bő ötven százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.

A Nord Stream AG szeptember 27-én jelentette be, hogy előző nap “példátlan károkat” szenvedett az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 tengeri gázvezeték három vezetékszála. Svéd szeizmológusok szeptember 26-án két robbanást észlelt a csővezetékek útvonalán. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított nyomozást a csővezetékek megrongálódása után.

Putyin hétfő éjjel közölte: a Gazpromnak engedélyezték, hogy megvizsgálja az Északi Áramlatnál történt robbanások helyszínét, és az orosz gázipari vállalat már meg is állapította, hogy a vezetékekben milyen kár keletkezett. Putyin szerint a felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy “nyilvánvalóan terrorcselekmény” történt.

The post Több méter mély krátereket találtak az Északi Áramlat-1 vezetéknél appeared first on .

A bizottság elnökéhez, Diana Johnsonhoz intézett levelében azt írta: szeptember 6. és október 19. között hat alkalommal továbbított kormányzati e-mail-címéről saját, jórészt mobiltelefonon használt e-mailjére hivatalos dokumentumokat. Braverman hangsúlyozta: a szóban forgó iratok egyike sem érintett nemzetbiztonsági, hírszerzési vagy kiberbiztonsági kérdéseket, így a dokumentumok nem jelentettek veszélyt a nemzetbiztonságra. A belügyminiszter hozzátette: a saját e-mailjére továbbított csatolmányok nem tartalmaztak titkos vagy szigorúan titkos besorolású iratokat.

Braverman egy hasonló ügyre hivatkozva az előző miniszterelnök, Liz Truss kormányzásának utolsó napján lemondott. Névleg azzal indokolta október 19-én bejelentett távozását, hogy személyes e-mailjéről küldött át egy hivatalos, még nem publikált szakpolitikai dokumentumot az egyik alsóházi képviselőnek, akinek nem volt betekintési joga az adott bizalmas iratba.

Braverman ugyanakkor éppen erre az indokra felépítve erőteljes bírálatokat is megfogalmazott Truss kormányának politikájával szemben, alig burkoltan számon kérve, hogy az akkori miniszterelnök nem nézett szembe a korábbi pénzügyminiszter által szeptember végén bejelentett, súlyos piaci felfordulással járó adócsökkentési program következményeivel. Braverman abban a levélben azt írta: a kormány működésének alapja az, hogy vállalják a felelősséget mindazok, akik hibát követnek el.

The post Féltucatnyi bizalmas kormányzati iratot továbbított saját e-mailjére a brit belügyminiszter appeared first on .

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb fegyverszállítmány már úton van Ukrajna felé. A miniszter megjegyezte: Spanyolország azon döntése, hogy Hawk rendszereket ad Ukrajnának, jelzés volt más országok számára, hogy ők is elkezdjék keresni a lehetőségét Hawk rendszerek Ukrajnába történő szállításának. “Pontosan ezt kértük Spanyolországtól, ez segít megvédeni polgári infrastruktúránkat” – hangsúlyozta Kuleba.

Az Aspide rendszereket stratégiai létesítmények, például ipari vállalatok, repülőterek, tengeri kikötők védelmére tervezték. Réteges légvédelmi rendszer részeként is működhetnek, mivel képesek adatokat cserélni más típusú légvédelmi rendszerekkel. A Hawk légvédelmi rendszer az Egyesült Államokban gyártott Patriot rakétavédelmi rendszer előfutára – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, az Egyesült Államok is fontolgatja ilyen rendszerek átadását Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Spanyolország újabb fegyvereket ad Ukrajnának appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint az orosz hadsereg tisztikarán belül már szeptemberben aggályokat keltett, hogy a nem sokkal korábban mozgósított tartalékosok közül többen fegyver nélkül érkeztek Ukrajnába.

Az elemzés szerint nyilvánosan hozzáférhető fotók utalnak arra, hogy azok a mozgósított tartalékosok, akiknek jutott fegyver, rendszerint AKM típusú karabélyokat kapnak. Ezt a fegyvertípust 1959-ben rendszeresítették az orosz hadseregben – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A hírszerzési értesülés szerint e fegyverek közül sok alig működőképes a tárolás rossz körülményei miatt. Ráadásul ehhez a fegyvertípushoz 7,62 milliméteres lőszer való, jóllehet a reguláris orosz haderő egységeinek zömét AK-74M vagy AK-12 típusú fegyverekkel szerelték fel, amelyekhez 5,45 milliméteres lőszer kell.

A tartalékosok integrálása a hivatásos egységekbe és az ukrajnai harcok veteránjai közé mindezek alapján azzal jár, hogy az orosz fegyveres erők logisztikai szakértőinek egységes lőszertípus helyett kétféle muníciót kell eljuttatniuk a frontra, és ez valószínűleg tovább terheli az egyébként is feszes orosz logisztikai rendszert – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett elemzésében.

The post Brit katonai hírszerzés: gyengén felszerelt orosz tartalékosok a fronton appeared first on .

A nyilatkozat szerint Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg. A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni.

A felek megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.

Putyin a tárgyalásokat követően, kamerák előtt nyilatkozva, két tárgyalópartnerével egy kerekasztalnál ülve elismerte, hogy a szakértői szinten kidolgozott közös nyilatkozatból néhány dolgot végül ki kellett hagyni. Ugyanakkor hasznosnak minősítette a találkozót, amely szerinte “megteremti a feltételeket a helyzet egészének rendezése felé teendő további lépésekhez”. Az orosz elnök beszámolója szerint a háromoldalú találkozó több mint két órán át tartott. Előtte külön-külön is több mint két órán át tárgyalt az örmény és az azeri vezetővel.

“Az Oroszországi Föderáció mindent megtesz az Örményország és Azerbajdzsán közötti végleges rendezés érdekében” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a kapcsolattartás és a párbeszéd folytatásában, és tovább keresik a konfliktus lezárásához szükséges megoldásokat. Putyin szerint Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán megmutatta, hogy képes megegyezni a jövőről és hangsúlyozta, hogy a régióban élő összes nép érdekelt a kapcsolatok normalizálásában.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. Az terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szembenálló felek között azóta is voltak villongások.

The post Örmény-azeri konfliktus: Putyin a béke angyala szerepébe lépne appeared first on .

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán gabona fekete-tengeri szállításáról szóló kezdeményezés keretében két párhuzamos dokumentumot írtak alá. Az első Ukrajna, az ENSZ és Törökország között jött létre. Kijelentette, hogy e három aláíró fél egyike sem közölte, hogy le akarná állítani a gabonaszállítási megállapodást. “Ezért úgy folytatjuk tovább, ahogy megbeszéltük” – szögezte le az államfő.

A második dokumentumot Oroszország, Törökország és az ENSZ írta alá. Zelenszkij megjegyezte, nem hallott arról, hogy ezt az ENSZ vagy Törökország megsértette volna, hiszen ezek az aláíró felek nem érdekeltek abban, hogy Afrikát és Ázsiát éhínség sújtsa.

“Ha Oroszország azt mondja, hogy kilép a gabonaegyezményből, az azt jelenti, hogy az utóbbi három fél által megkötött egyezségből lép ki, azaz megszegi az ENSZ-szel és Törökországgal aláírt megállapodását” – magyarázta Zelenszkij.

“Biztos vagyok benne, és hiszünk abban, hogy a partnerek le tudják csillapítani az Oroszországi Föderáció retorikáját. Mi a magunk részéről folytatjuk a gabonaegyezmény teljesítését. Azért, mert tudjuk, hogy stabilitást hozunk a világban, és az élelmiszerpiacokon” – tette hozzá Zelenszkij.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy hétfőn 12 hajó 354,5 ezer tonna mezőgazdasági termékkel a fedélzetén indult útnak Ukrajna déli kikötőiből Afrika, Ázsia és Európa országai felé, miután Oroszország bejelentette a “gabonaszerződés” felfüggesztését. Az ENSZ, Törökország és Ukrajna eközben hétfőn egyeztette 14 további gabonaszállító hajó útitervét a török vizeken.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság kora este azt jelentette, hogy az orosz erők eltaláltak két kikötői polgári vontatóhajót a dél-ukrajnai Ocsakiv irányában. Ezek a hajók rendszerint gabonaszállító uszályok vontatását végezik. A támadás következtében a civil hajók legénységéből ketten meghaltak, egy megsérült, egynek pedig nyoma veszett.

The post Orosz agresszió: Ukrajna folytatja a gabonaegyezményben vállaltak teljesítését appeared first on .

“A hajóforgalom a biztonsági folyosóban elfogadhatatlan, mivel az ukrán vezetés és az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arra használja fel, hogy harci műveleteket hajtson végre az Oroszországi Föderáció ellen” – áll a közleményben. A moszkvai katonai tárca szerint lehetetlen bármely objektum biztonságát szavatolni a gabonafolyosón, amíg Kijev nem hagy fel annak katonai célú felhasználásával. A közlemény hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lép ki a “fekete-tengeri kezdeményezésből”, hanem felfüggeszti a megállapodásokat.

“Számítunk a nemzetközi szervezet (az ENSZ) segítségére abban, hogy garanciákat kapjunk Ukrajnától arra, hogy a humanitárius folyosót és a mezőgazdasági termékek exportjára kijelölt ukrán kikötőket nem használja fel az Oroszországi Föderáció elleni katonai akciókra” – állt az orosz védelmi minisztérium közleményében.

“Tekintettel arra, hogy a megállapodás – az ukrán kikötőkből történő biztonságos gabona- és élelmiszerszállításra vonatkozó kezdeményezés – aláírása és végrehajtása António Guterres ENSZ-főtitkár közvetítésével történt, közöltük vele és az ENSZ Biztonsági Tanácsával álláspontunkat” – közölte a minisztérium.

A gabonaegyezményben való orosz részvétel felfüggesztése nyomán kialakult helyzetet hétfő délután telefonon vitatta meg hétfőn Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői ülésén azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz saját intézkedéseket hozni a Fekete-tengeren az engedélye nélkül áthaladó hajók ellenőrzésére.

A diplomata elmondta: Oroszország abból indul ki, hogy a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról szóló megállapodásokat nem szabad a részvétele nélkül végrehajtani és az orosz részvétel híján meghozott döntések és intézkedések pedig Moszkvát nem kötelezik semmire. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy az ukrán fél katonai felforgató célokra használja a fekete-tengeri humanitárius folyosót.

Az idén július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le, de Moszkva a szombaton Szevasztopol térségében végrehajtott ukrán légi és tengeri dróntámadásra hivatkozva felfüggesztette a részvételét benne.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajóit szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállító folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.

The post Orosz agresszió: Moszkva felfüggeszti a forgalmat a fekete-tengeri gabonafolyosón appeared first on .

A rendőrség bejelentette, hogy a vizsgálat eddigi adatai szerint a 66 éves Andrew Leak követte el az akciót, amelyben a belügyminisztériumi intézmény két alkalmazottja könnyebben megsérült. Leak, aki a dél-angliai High Wycombe városában élt, szemtanúk beszámolói szerint két vagy három Molotov-koktélt dobott vasárnap a bevándorlási és menedékjogi ügyeket intéző központ épületére az angliai kikötővárosban.

A támadó egy fehér gépkocsival érkezett a helyszínre, majd miután az épületre hajította a házilagos gyújtóeszközöket, egy közeli üzemanyagtöltő állomásra hajtott tovább, ahol öngyilkosságot követett el. Az épületben keletkezett kisebb tüzet a tűzoltók néhány perc alatt eloltották. Az ügyet eddig a kenti rendőrség vizsgálta, de keddtől a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának délkelet-angliai ügyosztálya vette át a nyomozás irányítását.

Az erről szóló bejelentés hangsúlyozza, hogy az incidenst, amelyben az elkövető kezdetleges gyújtóeszközöket használt, a hatóságok nem minősítették terrorcselekménynek. A közlemény megfogalmazása szerint azonban a támadás jogi minősítése folyamatos elbírálás alatt áll. A terrorelhárító szolgálat szerint az egyértelműnek tűnik, hogy a támadás indítéka valamiféle gyűlölet vezérelte indulat volt, bár ez sem jelenti feltétlenül, hogy az akció megfelel a terrorcselekménnyé nyilvánítás kritériumainak.

A tájékoztatás szerint az elkövetőként azonosított férfi otthonában házkutatást tartottak, és a rendőrség számos olyan tárgyat lefoglalt, amelyek “érdekesek lehetnek” a vizsgálat szempontjából. A terrorelhárító ügyosztály szerint ugyanakkor jelenleg semmi nem utal arra, hogy az elkövető idős brit férfi mellett mások is részesei lettek volna az akciónak, és nincs semmiféle arra utaló jel sem, hogy a támadó lakóhelyének körzetében vagy Doverben bármilyen további, szélesebb körű fenyegetéstől kellene tartani.

Nagy-Britanniába évente több tízezren próbálnak illegálisan átjutni a kontinensről a La Manche-csatornán át, többnyire embercsempészek által szervezett csoportokban, amelyek gumicsónakokkal kelnek útra. Tavaly novemberben 31 ember, köztük öt nő és egy gyermek a tengerbe fulladt, amikor gumicsónakkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába, és a csónak az átkelési kísérlet közben elsüllyedt. A brit kormány ezután új, szigorú törvények előkészítésébe kezdett az illegális bevándorlás megfékezésére. Ennek alapján életfogytiglani börtönnel lesznek sújthatók azoknak a hajóknak a vezetői, amelyekkel az embercsempészek a Nagy-Britanniába illegálisan bejutni próbálókat szállítják az európai kontinensről a brit partok felé.

The post A terrorelhárítás vizsgálja a doveri menekültközpont elleni támadást appeared first on .

A szóvivő szavai szerint az éjjel megsemmisített hat drón közül hármat az ukrán légierő a dnyipropetrovszki régióban, hármat pedig Poltava megyében lőtt le. Hozzátette, hogy néhány viszont becsapódott. Az ukrán fél szerint az oroszok már több mint négyszáz ilyen típusú drónt használtak fel, amelyből több mint háromszázat semmisítettek meg az ukrán erők. Oroszország legalább 2000-2500 Sahíd drónt rendelt Irántól – tette hozzá Ihnat.

A szóvivő elmondta, hogy Oroszország Irántól ballisztikus rakétákat is készül beszerezni, ezeket valószínűleg Ukrajna északi határán helyezik el, ahonnan egész Ukrajnára fenyegetést jelentenek. Elismerte, hogy Ukrajna nem képes hatékonyan védekezni ezekkel a rakétákkal szemben. “Elméletileg le lehet lőni őket, de valójában nagyon nehéz azokkal az eszközökkel, amelyek nekünk vannak. Légvédelmünk van, ami nem rakétavédelem” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy Moszkva Iszkander-M típusú ballisztikus rakétákat akar vásárolni Irántól.

Az orosz hiperszonikus Kinzsal rakéták Fehéroroszországba telepítése Ihnat szerint nem jelent fordulatot a háborúban. “A MiG-31K repülőgép egy ilyen rakétát tud szállítani a törzséhez rögzítve. Ukrajna bármely pontját fenyegetheti, olyan csapást mérhet, amelyre nehéz lesz válaszolni. Nem számít viszont, hol van a gép. A Fehéroroszország területén való jelenléte nem több, mint a nyugat-európai országokkal szembeni kardcsörtetés” – fejtette ki a szóvivő.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság keddi jelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légierő csapást mért egy orosz katonai csoportosulásra a Mikolajiv megyében lévő Sznihurivka térségében. Az ukrán tüzérek és rakétacsapatok az elmúlt napban mintegy 180 tűzfeladatot hajtottak végre a déli országrészben, aminek következtében a parancsnokság információi szerint 21 orosz katona halt meg. Az orosz erők hétfőn hevesen támadták Mikolajiv megyében Bastanka térségét, a herszoni régióban pedig a frontvonal mentén lévő Beriszlav környékén az ukrán erők által a nemrég felszabadított településeket. Hétfő este az ukrán légvédelmi erők megsemmisítettek két ellenséges Ka-52 (Aligator) típusú támadóhelikoptert.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint hétfőn mintegy 650 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, velük együtt 72 470-re emelkedett az orosz hadsereg emberveszteségének száma.

Petro Andruscsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármesterének tanácsadója arról adott hírt, hogy a Volnovaha településen lévő Ahmatar szállodát találat érte, és tíz orosz katonai haditechnikai eszköz semmisült meg. A tanácsadó közlése szerint az orosz oldalon harcoló csecsenek szállásolták el magukat a hotelben.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt írta, hogy Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője a “fő ideológusa és lobbistája” az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak. Megjegyezte, hogy Kirijeko a Roszatom orosz atomenergetikai konszernnél végzett munkája révén jól eligazodik az energetikai szférában. Danyilov kijelentette, hogy Ukrajna név szerint tudja, kinek és miért kell felelnie a háborús bűntettekért Oroszországban.

The post Orosz agresszió: több mint háromszáz iráni drónt lőttek le eddig appeared first on .

Az eset 2021. október 24-én Nógrádsipeken történt, ahol megyei III. osztályú bajnoki mérkőzést játszott a hazai csapat a ludányhalásziak ellen, és a meccs lefújása után a játékosok között szóváltás alakult ki – írták a közleményben. A vitát a nógrádsipekiek egyik játékosa próbálta csitítani, amikor az egyik szurkoló odalépett hozzá és lefejelte; a focista orrcsonttörést szenvedett. A büntetett előéletű vádlottnak a sportrendezvényen tanúsított kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásáért is felelnie kell a bíróság előtt.

Vele szemben súlyos testi sértés bűntette és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt emeltek vádat. Az ügyészség börtönbüntetést és közügyektől való eltiltást indítványozott, továbbá azt is, hogy a szurkolót tiltsák el a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyrendszerében megrendezett sportrendezvények látogatásától. Hozzátették: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség egy év hat hónap börtönbüntetés, két év közügyektől eltiltás, valamint 1 év sportrendezvények látogatásától eltiltás kiszabására tett mértékes indítványt a vádiratban.

Mivel a vádlott a bűncselekményt egy korábbi felfüggesztett fogházbüntetés próbaideje alatt követte el, elítélése esetén annak az egy év időtartamú szabadságvesztésnek a végrehajtását is el kell rendelni.

The post Focistát bántalmazó szurkoló ellen emeltek vádat appeared first on .

Némedi-Varga Éva közölte, a pótkeréktároló lett gyanús a pénzügyőröknek, amikor a szerb sofőrt és utasát ellenőrizték. Kiderült, hogy az egész autót kibélelték kábítószerrel.

A pótkerék helyéről, a küszöbökből, az oldalsó oszlopból és egyéb gyári karosszérianyúlványokból átlátszó műanyag vákuumcsomagokban csaknem 52 kilogramm zöldes-barnás növényi törmelék – a gyorsteszt szerint kannabisz – került elő – tudatta az alezredes.

A NAV munkatársai a kábítószergyanús anyagot és a szerb járművezetőt átadták a rendőrségnek.

The post Több mint fél mázsa drogot találtak a pénzügyőrök Röszkén appeared first on .

Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadása tíz régiót – azaz az ország csaknem felét – érintette, 18 javarészt energetikai létesítményben tettek károkat. Ukrajna hét régiójában több száz település maradt áram nélkül. Szavai szerint a következmények sokkal súlyosabban is lehettek volna, de az ukrán légvédelem a kilőtt több mint ötven rakétából 44-et a levegőben megsemmisített.

Smihal kiemelte, hogy a javítócsapatok teljes kapacitással dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán. Jelenleg még nem állt helyre az áramszolgáltatás helyenként a kijevi, a zaporizzsjai, a dnyipropetrovszki és a harkivi régióban. Ismételten arra kérte a lakosságot, hogy spóroljanak az árammal.

A főváros, Kijev vezetése közölte, hogy a légvédelemnek köszönhetően a fővárost nem érte egyetlen találat sem, ugyanakkor a kijevi térség helyzete miatt áram- és vízkimaradások vannak a városban. A fővárosi vízművek arról tájékoztatott, hogy a fővárosban kialakult rendkívüli helyzet miatt a fogyasztók 80 százalékánál megszakadt a vezetékes ivóvízellátás, de már dolgoznak a szolgáltatás helyreállításán.

Később Vitalij Klicsko polgármester bejelentette az áramellátás részleges helyreállítását a főváros északkelti külső részén, Brovari mellett fekvő Desznyanszki kerületben. Azt ígérte hogy három-négy órán belül helyreállítják a vízellátást Kijevben a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján és részben a jobb parton is.

Az ukrán légierő jelentése szerint a rakétákat az orosz erők a Kaszpi-tenger északi részéről és az oroszországi rosztovi területről indított Tu-95-ös és Tu-160-as repülőgépekről lőtték ki.

Közben az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napon több mint hatszáz katonát veszített. Velük együtt megközelítőleg eddig 71 820 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 2686 orosz harckocsit, 275 repülőgépet és 253 helikoptert.

The post Orosz agresszió: többen megsérültek a reggeli tömeges orosz támadásban appeared first on .

A szóvivő szavai szerint a drónok, vagyis a pilóta nélküli repülőgépek a katonai konfliktusok szerves tényezőjévé váltak. Közölte, hogy várhatóan az ukrán légierő is hamarosan kap Switchblade 600 típusú drónokat. Mint mondta, ezek a legmodernebb típusúak közé tartoznak, nagy a teljesítményük, és remélhetőleg az ukrán harctéren is jól teljesítenek majd.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában kiemelte, hogy az elmúlt nap során az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatok támadásait a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében Avgyijivka és Bilohorivka településeknél. A déli Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak, civilek is áldozatul estek, de számukat nem hozták nyilvánosságra.

Vitalij Kim, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy péntekre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as rakétákkal lőtték a régió központját, Mikolajiv városát, a támadásban egy ember szenvedett könnyebb sérüléseket. Megsemmisült viszont egy háromemeletes adminisztratív épület és károk keletkeztek a közeli többszintes épületekben, valamint egy pékségben is.

A Donyeck megyei kormányzó, Pavlo Kirilenko közölte, hogy az orosz erők ágyúzásai következtében csütörtökön négy helyi lakos életét vesztette a régióban, hárman Bahmutban, egyikük pedig Szvjatohirszk településen. Ezen felül kilencen sérültek meg. Sandriholove településen az ukrán rendfenntartók öt civil holttestére bukkantak, az elhunytak az orosz megszállás alatt vesztették életüket.

Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők egész éjjel lőtték Gradokkal és más nehéztüzérségi fegyverekkel Nyikopol térségét. Áldozatokról nem érkezett hír. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk és az ország középső részében fekvő Poltava megye hatóságai figyelmeztették a lakosságot, hogy a környéken ukrán egységek fognak pénteken gyakorlatozni, ezért robbanások lesznek hallhatók.

Hrisztina Hajovisin, Ukrajna állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén kijelentette, hogy “Ukrajna soha nem fejlesztett ki, nem gyártott senkivel közösen, és nem tárolt sehol biológiai vagy vegyi fegyvereket”. Közölte, hogy Ukrajna készen áll egy független nemzetközi szakértői csoport fogadására a közegészségügyi laboratóriumok tevékenységének átláthatósága érdekében, miután Oroszország leállítja a támadóháborút és kivonja hadseregét Ukrajna területéről. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajnáról “hazugságokat terjeszt, hogy megteremtse az alapjait egy jövőbeni provokációjának, amelyet biológiai fegyverekkel valósítana meg.”

The post Orosz agresszió: az ukrán erők is használnak kamikáze drónokat appeared first on .

A BTM tájékoztatása szerint kiállítás több egységen keresztül mutatja be azt a világot, amely 1945 után egybeesett a hidegháború időszakában a műanyagjátékok robbanásszerű elterjedésével. Az 1960-as évektől kezdve francia, angol, olasz és amerikai mozifilmeket és tévésorozatokat néztünk. A “tilt, tűr, támogat” rendszerben az épphogy megtűrt hazai kisvállalkozók az eredetileg ezekhez a ‘nyugati’ filmekhez készített amerikai, nyugat-német, francia és olasz játékfigurák másolatait gyártották a fiataloknak.

Mint írják, a kiállítás a játékfigurákat izgalmas és látványos módon mutatja be a különböző korszakokban megjelenő eltérő társadalmi, politikai és kulturális viszonyokat is megjelenítve. A tárlat arról is mesél, hogy miről és hogyan készültek, illetve nem készültek játékfigurák szerte a világban és Magyarországon, hogyan nyomult be a valóság a játéktankok és -katonák világába, és volt-e különbség a mesebeli lovagvilágban vagy az akkoriban nagyon divatos western ihlette játékokban.

A kiállításhoz, amelyen életnagyságú 2D-s tankok, korabeli filmplakátok és különböző terepasztalok is láthatók, számos kísérőprogrammal készülnek: lesznek szubjektív vezetések történészek, művészettörténész, esztéta és közéleti szereplők részvételével, valamint filmklub, tematikus napok és workshopok.

A kiállítást azoknak ajánlják, akik nosztalgiáznának, hiszen gyermekkorukat meghatározták ezek a játékok, amelyeket akár még gyermekeik is örököltek, de azoknak is, akik nem élték át ezt az korszakot, ugyanakkor kedvelik a társadalomtörténet könnyedebb bemutatását. A Kádár (játék)katonái című tárlat egészen március végéig várja a látogatókat a Budavári Palota E épületében.

The post Kádár (játék)katonái címmel nyílt időszaki kiállítás a BTM-ben appeared first on .