Biztonságpiac

Az elkövetkező hónapok nehezek lesznek Ukrajna számára, ezért folytatni kell a megtámadott ország támogatását és nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy alábecsüljük Oroszországot – jelentette ki a NATO-főtitkár.

“Ukrajnának el kell döntenie, milyen feltételek fogadhatók el számára a háború lezárását szolgáló tárgyalások megkezdéséhez Oroszországgal, a mi dolgunk, hogy támogassuk őket” – fogalmazott Jens Stoltenberg, a holland fővárosban tett látogatását követően tartott sajtóértekezletén. A NATO-főtitkár aláhúzta, Ukrajna tárgyalási pozícióit a harctéren elért eredmények határozzák meg. Figyelmeztetett továbbá: Putyin célja, hogy Ukrajnát hidegen és sötétben tartsa ezen a télen.

Közölte, Ukrajna területének nagy részét továbbra is Oroszország irányítja, rendkívüli haderővel rendelkezik a térségben. Az orosz fegyveres erők jelentős képességekkel és nagy számú katonával rendelkeznek. Moszkva megmutatta, hogy hajlandó jelentős veszteségeket vállalni. Emellett az orosz fegyveres erők “különös brutalitást tanúsítanak”. Amit ebben a helyzetben a NATO-nak tennie kell, az az, hogy segíti a megtámadott országot – jelentette ki.

A főtitkár kiemelte továbbá, az önvédelemhez minden nemzetnek joga van. A NATO-tagországok Ukrajna számára biztosított támogatása az ország jogos önvédelmének sikerét szavatolja. Stoltenberg végezetül köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Hollandia egyebek mellett anyagi forrással, üzemanyaggal, téli ruházattal, egészségügyi felszereléssel és dróntámadást elhárító rendszerekkel segíti Ukrajnát.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, az ukrajnaiak morális támogatásán túl a katonai segítségnyújtás jól mutatja, hogy az ország képes győzelmet aratni a harctéren. Ennek érdekében az ukrán katonai képességek javítását szolgáló támogatás mellett Hollandia képzéssel segíti az ukrán fegyveres erőket, valamint részt vesz az Ukrajna területén elkövetett feltételezett háborús bűnök elkövetésének kivizsgálásában. A NATO katonai képességeinek fejlesztésével kapcsolatban a holland védelmi miniszter hangsúlyozta: “fegyveres erőink képesek győzedelmeskedni úgy a jelen, mint a jövő konfliktusaiban”. Ha Oroszország felhagy a háborúskodással, vége a konfliktusnak. Ha Kijev hagy fel a küzdelemmel, nem lesz többé Ukrajna – tette hozzá a holland védelmi miniszter.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kijelentette: “Kijev nincsen egyedül”. A NATO és tagországa, Hollandia folytatja támogatását, és megerősíti elhatározását a béke és a biztonság szavatolása mellett Európában és az egész világon. Ennek érdekében Hága húszmillió eurót biztosít a NATO-erőfeszítések támogatására Ukrajnában, valamint 25 millió eurót fordít az ukrán fegyveres erők képességei fejlesztésére – tette hozzá a holland külügyminiszter.

 

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint nem szabad alábecsülni Oroszországot appeared first on .

A háztartások és a vállalkozások helyett az állam fizeti ki a földgáz és a távhő decemberi átalánydíját Németországban egy hétfőn elfogadott törvény szerint.

A szövetségi parlament (Bundestag) előző heti döntése után hétfőn a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája, a Bundesrat is elfogadta a földgázfogyasztók és a távhővel fűtők sürgősségi támogatásáról szóló törvényt, amely azt szolgálja, hogy addig is mérsékelje az energia drágulása miatt a lakosságra és a vállalatokra nehezedő terheket, amíg sikerül elindítani az úgynevezett árfék programot.

Az egyszeri támogatás több mint húszmillió fogyasztónak jár, az ipari nagyfogyasztókon kívül mindenkinek, így a háztartások mellett a cégeknek, és többi között a kórházaknak és az óvodáknak is. Az energiaszolgáltatók az állami fejlesztési banktól (KfW) kapják meg a fogyasztóknak elengedett decemberi átalány összegét. Az egyszeri támogatás után következő lépés lesz a árfék program, amely a kormány tervei szerint februárban indul és 2024 tavaszáig tart majd. Ebben az időszakban a földgáz, a távhő és a villamos energia árát is korlátozzák, kilowattóránkénti 12, 9,5, illetve 40 centben. A kedvezményes ár az előző évi fogyasztás 80 százalékáig jár.

Ez a támogatás is minden fogyasztóra kiterjed, kivéve a nagyjából 25 ezer ipari földgáz-nagyfogyasztót, akiknek külön támogatási programot indítanak, a tervek szerint januártól. Németországban a földgázpiacon egyszerre okoz gondot a tavaly megindult drágulás, amely Oroszország Ukrajna elleni háborújával további lendületet vett, és a kínálat szűkössége, amely ugyancsak összefügg az Ukrajna elleni orosz támadással.

Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely a háború februári kezdete óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

A kormány számításai szerint decemberi átalánydíj-támogatás és az árfék program egyszerre kezeli a két gondot, enyhíti a fogyasztók terheit és takarékosságra ösztönöz, mert a kedvezményes ár nem a teljes fogyasztásra vonatkozik. A szövetségi kormány egy sor egyéb eszközzel is igyekszik segíteni a fogyasztóknak, így például a 19 százalékos áfakulcs alól a kedvezményes, hét százalékos kulcs alá sorolták a földgázt átmenetileg, 2024 tavaszáig. A különböző támogatások finanszírozására egy 200 milliárd eurós alapot állítanak fel. Ez az úgynevezett pénzügyi védőernyő. A forrást hitelfelvétellel teremtik elő.

Államosítják a Gazprom németországi vállalatát
Németország földgázellátásának biztonsága érdekében állami tulajdonba veszik a Gazprom orosz energetikai vállalat helyi érdekeltségét. A szövetségi gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a tavasz óta a közüzemi hálózati felügyelet (Bundeneztagentur) ellenőrzése alatt működő Gazprom Germania – új nevén Securing Energy for Europe (SEFE) – vészesen eladósodott és már a fizetésképtelenség fenyegeti, ami akár az egész ország földgázellátását veszélybe sodorhatja. A veszély elhárítása és a SEFE üzleti tevékenységének folytatása érdekében “tulajdonosváltást” hajtanak végre, és stabilizálják az ország energiabiztonságának fenntartásában “kulcsfontosságú” céget – közölte a tárca. Az eddigi tulajdonost, a Gazpromot “a SEFE-részvények piaci értékéhez mérten” kártalanítják – írták, hozzátéve, hogy ez az eljárás még nem zárult le. Egyben végrehajtanak egy 225,6 millió eurós tőkeemelést. A pénzt a szövetségi kormány biztosítja, amely így a cég 100 százalékos tulajdonosa lesz. Az Európai Unió versenyjogi ha

Tovább csökkentette globális olajkeresleti előrejelzését az OPEC
A globális olajkereslet korábbinál lassúbb növekedését jelezte előre idénre és a jövő évre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november havi piaci jelentésében. Az olajkartell a világgazdasági aktivitás lanyhulásával és a szigorú kínai járványvédelmi intézkedéseknek a kereskedelmi forgalomra és a termelőipari aktivitásra gyakorolt következményeivel indokolta a prognózis visszafogását. Kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt. Az OPEC prognózisa szerint a világ olajfelhasználása napi 2,55 millió hordóval 2,6 százalékkal haladja majd meg idén a tavalyit, jövőre napi pedig 2,24 millió hordóval az ideit. A nyersolaj iránti globális kereslet az év végére eléri a napi 101,3 millió hordót, 2023 végére pedig napi 103,4 millió hordóra emelkedik. Mindkét előrejelzést napi százezer hordóval csökkentették az előző havi prognózishoz képest. Az OPEC ezzel április óta ötödször csökkentette olajkeresleti előrejelzését.

 

The post Átvállalja az állam a decemberi földgáz- és távhődíjat Németországban appeared first on .

1. Az EU további személyekre és szervezetekre vetett ki szankciókat az Oroszországnak szállított drónok miatt.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az iráni drónok bevetése miatt az ukrajnai háborúban további két iráni személyt és két iráni szervezetet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – derül ki az Európai Unió hétfőn közzétett Hivatalos Lapjából.

Az uniós szankciók hatálya alá az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztéséért és szállításáért felelős Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) két parancsnoka, a forradalmi gárda repüléstechnikai egysége (IRGC ASF), valamint az iráni védelmi minisztérium egy, az Oroszországba szállított drónok fejlesztéséért és gyártásáért felelős vállalat, a Qods Aviation Industries kerültek.

Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és bevetése miatt. Akkor három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. Jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben szankciók.

2. Az EU újabb emberekre és egy szervezetre terjesztette ki a vegyi fegyverekkel kapcsolatos szankciók hatályát

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa további tíz embert és egy szervezetet vett fel a vegyi fegyverekkel kapcsolatos szankciós jegyzékébe, a megszorító intézkedések olyanokat büntetnek, akik Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében, illetve vegyifegyverek szíriai gyártásában érintettek – közölte az uniós tanács hétfőn.

A Navalnij-üggyel összefüggésben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) több munkatársa és magas rangú tisztségviselője, valamint orosz vegyifegyver-szakértők kerültek fel a szankiós listára. A szíriai konfliktussal kapcsolatban az EU a Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpontot (SSRC), a szíriai vezetés vegyi fegyverek fejlesztéséért felelős fő szervezetét szankcionálta.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközök befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésér. A vegyi fegyverek használata és elterjedése elleni uniós korlátozó intézkedések jelenleg 25 emberre és három szervezetre vonatkoznak.

3. Az EU szankciókat fogadott el Iránnal szemben Mahszá Amíni halálával kapcsolatban.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa további 29 embert és három szervezetet vett fel az iráni emberi jogi jogsértések szankcionálására létrehozott korlátozó intézkedések jegyzékébe, az érintettek Mahszá Amíni fiatal iráni nő letartóztatása utáni haláláért, illetve az eset miatt kirobbant tüntetések véres elfojtásáért felelősek – közölte az uniós tanács.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli ülésén jegyzékbe vett személyek között a Mahszá Amínit letartóztató erkölcsrendészet négy tagja, a belügyminiszter, a bűnüldöző szervek és a Forradalmi Gárda (IRGC) tartományi vezetői, a kiberrendőrség igazgatója, valamint a hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka szerepel.

A megszorító intézkedések hatálya emellett kiterjed a Bászidzs nevű önkéntes félkatonai szervezetre, az Arvan Cloud iráni it-cégre, amely a kormány megbízásának eleget téve korlátozza az internethez való hozzáférést, valamint az állami műsorszolgáltatóra, amely közvetítette a tüntetésekről előállított fogvatartottak vallomástételét — írták.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az iráni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is. A vonatkozó uniós jegyzékben jelenleg 126 ember és 11 szervezet szerepel.

A tanács közleményében leszögezte: az Európai Unió határozottan elítéli és elfogadhatatlannak tartja a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést. Kiáll az iráni nép mellett, és támogatja a békés tiltakozáshoz való jogot, valamint követeléseik és nézeteik szabad hangoztatását.

 

The post Hármat egycsapásra: az EU kezd belelendülni a szankcionálásba appeared first on .

Elfogták a Virginiai Egyetemen történt lövöldözés gyanúsítottját egy diákot, aki vasárnap este három diáktársát agyonlőtte, kettőt megsebesített. Holtan találtak négy, gyilkosság áldozatává vált diákot a hétvégén az Idahói Egyetemen is.

Jim Ryan, a Virginiai Egyetem rektora egy hétfői sajtótájékoztatón tájékoztatón elmondta, hogy egy egésznapos iskolai program után egy bérelt autóbuszon történt a lövöldözés, a halálos áldozatok közül legalább ketten a buszon vesztették életüket. A halálos áldozatok mindegyike az egyetemi futballcsapat tagja volt – közölte az egyetem vezetője, ugyanakkor a tragédia pontos hátteréről és a tettes indítékairól nem tudott részleteket mondani.

A két sebesülttel kapcsolatban Ryan elmondta, hogy szintén tagjai a futballcsapatnak, egyikük állapota válságos. A sajtótájékoztatón megerősítették, hogy a gyanúsított Christopher Darnell Jones, az egyetem diákja, korábbi amerikaifutball-játékos, aki egy éve már nem tagja az egyetemi csapatnak, és aki korábban diáktársai előtt beszélt arról, hogy lőfegyver birtokában van. A tragédia nyomán az egyetem hétfőre törölt minden órát, és az intézmény csapatának hétfőre tervezett mérkőzését sem játsszák le.

A hétvégén az Idahoi Egyetemen is többszörös gyilkosság történt, az egyetem vezetése négy halálos áldozatról számolt be. Scott Green, az intézmény rektora hétfőn közleményben jelentette be, hogy négy diákjukat találták holtan az egyetem területének közelében, és a feltételezések szerint mindannyian gyilkosság áldozatai lettek. Az órákat hétfőre az egyetem minden intézményében törölték. Moscow város rendőrsége korábban arról számolt be, hogy vasárnap a déli órákban egy eszméletlennek tűnő emberhez riasztották őket, ezt követően találtak rá a négy diák holttestére az egyetem golfpályájának közelében.

 

The post Hét diákot öltek meg amerikai egyetemeken a hétvégén appeared first on .

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója arra szólította fel vasárnap a régió orosz megszállás alól felszabadított településeinek lakóit, hogy evakuáljanak, mert nagy a veszélye az orosz erők támadásainak.

A kormányzó arra mutatott rá, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját – ahonnan az orosz csapatokat kivonták – komoly veszély fenyegeti. “Tapasztaltuk már felszabadított települések esetében, hogy ahonnan az orosz erők elmenekülnek, a civil lakosokat kezdik támadni” – jelentette ki. Janusevics hozzátette, azért is javasolja a civileknek, hogy átmenetileg költözzenek más régióba, mert az orosz erők menekülés közben komoly károkat okoztak az ivóvizet, áramot és fűtést biztosító létfontosságú infrastruktúrában. Hangsúlyozta, hogy a kormányzói hivatal minden segítséget megad a helyi lakosoknak az evakuáláshoz.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők növelik jelenlétüket a Zaporizzsja megyei Melitopol város környékén, miközben csökken a létszámuk a herszoni régióban, a Dnyeper bal partján. A jelentés szerint Melitopolnál erődítmények épülnek, és civileknek tilos megközelíteni a repülőtér területét. Katonai járműoszlopok érkeznek Tokmak település felől a városba – emelte ki a kijevi katonai vezetés. Herszon megye orosz megszállás alatti településein, Kahovkában, Tavrijszkban és Nova Kahovkában viszont az orosz katonák számának jelentős csökkenése figyelhető meg, csak minimális létszámban maradtak az említett városokban – mutatott rá a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés beszámolója szerint az orosz csapatok amellett, hogy erősítik állásaikat a Dnyeper bal partján, támadó hadműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányában.

Ukrajna-szerte a nap folyamán az oroszok egy rakéta- és hat légicsapást indítottak, továbbá több mint 14 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő vasárnap 16 csapást mért az orosz erőkre. A személyi állomány, a fegyverek és a katonai felszerelések tíz koncentrációs területét, valamint az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek hat állását találták el. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek egy parancsnoki állásra és tíz olyan területre, ahol élőerő, valamint fegyverek és a katonai felszerelések koncentrálódnak – fejtette ki a vezérkar.

 

The post Orosz agresszió: a herszoni kormányzó menekülésre szólította fel a megye lakóit appeared first on .

Csalás miatt 39 vádlottal szemben hozott első fokon, nem jogerős ítéletet a Szombathelyi Járásbíróság – közölte a járásbíróság elnökhelyettese.

Tóth András közleménye szerint a vádlottak telefonon és levélben ingyenes egészségügyi állapotfelmérésre toboroztak idős embereket, majd a “vizsgálatokon” magukat orvosnak kiadva halálos betegségeket diagnosztizáltak, és – állításuk szerint – az ezek gyógyítására kizárólag alkalmas, általuk forgalmazott termékek megvásárlására bírták rá a sértetteket. A Szombathelyi Járási Ügyészség 52 emberrel szemben emelt vádat. Az eljárás korábbi szakaszában 13 vádlott részletes beismerő vallomást tett, ezért a bíróság elkülönítette ügyüket, és jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte őket.

Az utóbb bíróság elé állított 39 vádlott közül négynél azt állapítottak meg, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el. Az elsőrendű vádlottat 347 rendbeli felbújtóként elkövetett csalás, ötrendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt hat év fegyházra, 25 millió forint pénzbüntetésre és 41,1 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, valamint véglegesen eltiltotta az ügynöki és marketingtevékenységtől.

A másodrendű vádlott 4 év 10 hónap, a harmad- és a negyedrendű vádlott egyaránt 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kapott. További 11 vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre, huszonhét vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, a többi vádlottat pénzbüntetésre ítélte a bíróság, illetve kettőnél próbára bocsátást, két embernél pedig megrovást alkalmazott. Összesen 52 millió 590 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a járásbíróság, továbbá kötelezte a vádlottakat a polgári jogi igények megfizetésére.

Az első fokon meghozott ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős, mert az ügyész a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére valamennyi vádlottnál három napot tartott fenn. Három vádlott és védőik tudomásul vették az ítéletet, a többi vádlott és védőik felmentésért fellebbezést jelentettek be. A bíróság elrendelte az elsőrendű vádlott letartóztatását, amely ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

 

The post Idős embereket megtévesztő csalókat ítéltek el appeared first on .

A NATO fegyveres erői addig fogják gyakorolni és erősíteni együttműködési képességeiket, amíg az utolsó orosz katona el nem távozik Ukrajnából – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán a délkelet-lengyelországi Nowa Debában, a visegrádi országok közös, Puma-22 fedőnevű hadgyakorlatán.

Az Eduard Heger szlovák kormányfővel közös sajtóértekezleten Morawiecki megerősítette: a múlt péntektől szerdáig tartó gyakorlaton több mint 1700 katona vett részt, a visegrádi csoport (V4) országaiból érkező katonák mellett amerikaiak és britek is. “Az amerikai és a brit katonákkal együtt egyik gyakorlatot tartjuk a másik után” – fogalmazott. Hozzátette: az együttműködési képességeket addig fogják tökéletesíteni, amíg “mint reméljük, az utolsó orosz katona el nem megy Ukrajnából”.

A “nagyon szoros együttműködés a valódi európai értékek, a szabadság, a szolidaritás, a biztonság és a szuverenitás védelmében szükséges” – folytatta Morawiecki, hozzátéve: ezen értékekért ma Ukrajnában zajlik a harc. A közép-európai együttműködés az Európai Unión és a NATO-n belül nemcsak térségünk szolidaritását, hanem védelmi képességeit is erősíti – hangsúlyozta.

Megerősítette: Lengyelország jövőre százmilliárd, “sőt, talán mintegy 130 milliárd” zlotyt (8,6 ezer milliárd – 11,2 ezer milliárd forint) szán a hadsereg korszerűsítésére, a bruttó hazai termék (GDP) három-négy százalékára emelik az ország védelmi kiadásait. Az ukrajnai háborúra utalva Morawiecki aláhúzta a védelmi képességek erősítésének megelőző és elrettentő szerepét.

Eduard Heger közölte: kormánya szintén befektet a hadsereg korszerűsítésébe “azért, hogy Lengyelországgal és más szövetségesekkel együtt garantálhassa állampolgárai biztonságos életét”. Kiemelte a közös hadgyakorlatok szerepét is az elrettentő képességek fejlesztésében. “Békét akarunk teremteni, és megmutatni, hogy erőnk elegendő a béke megőrzéséhez” – jelentette ki a szlovák kormányfő.

Korábbi közlemények szerint a Puma-22-n főként páncélos és gépesített alegységek vesznek részt, de jelen vannak tüzérségi, utász, vegy- és légvédelmi, valamint felderítő alakulatok is. A katonák taktikai manővereivel párhuzamosan parancsnoki gyakorlatok is zajlanak.

Törölték az orosz nyelv oktatását a tantervből a kijevi önkormányzat óvodáiban, iskoláiban

Az ukrán főváros kezelésében lévő óvodák, általános és középiskolák tantervéből teljesen kiveszik az orosz nyelv oktatását – döntött a városi önkormányzat közgyűlése. Az elfogadott határozattervezet olyan szervezeti és jogi lépések végrehajtását irányozza elő, amelyek célja az óvodai csoportok és az iskolai osztályok orosz nyelvről az államnyelvre való átállása” – olvasható a kijevi város tanács hivatalos honlapján. Vadim Vaszilcsuk közgyűlési képviselő, az oktatási-, tudományos-, családügyi-, ifjúsági- és sportbizottság elnöke kijelentette, hogy az Oroszországgal vívott háború idején a nyelv kérdése nemzetbiztonsági kérdés. Hozzátette, hogy jelenleg nem célszerű és nem helyes az orosz nyelv oktatása és tanulása. A kijevi közgyűlési képviselők szerint a döntéssel megelőzhető a társadalomban meglévő feszültségek felerősödése.

The post Orosz agresszió: a szövetséges hadseregek az utolsó “hódító” Ukrajnából való távozásáig fognak gyakorolni appeared first on .

Komoly traumát okozhat, ha az életedet megkönnyítő, a mindennapok számtalan területén használt okostelefon meghibásodik, nem vagy nem kielégítően működik. Azonban nincs ok az aggodalomra, az esetek többségében a készülék menthető, nem kell újat vásárolni helyette, csupán egy rövid időre kell megválni tőle, amíg a szervizben megjavítják.

Igazán csak akkor érezzük át, mit veszítünk, ha kénytelenek vagyunk nélkülözni, mert elvesztettük, esetleg leejtettük és összetört vagy más baja keletkezett. Mit válassz, ha bajba jutsz: a hivatalos márkaszervizt vagy a márkafüggetlent? Melyik milyen esetben megfelelő? Erre kerestük a választ.

A mobilokat érintő leggyakoribb sérülések

Amennyiben Xiaomi telefonodnak keresel kedvező áron megbízható szervizt, válaszd a GSM Pont pesti vagy budai szaküzletét, ahol több mint tízéves tapasztalattal szakértő kollégák várják jelentkezésedet és segítenek újra formába hozni elromlott telefonodat. Az egyre nagyobb kijelzővel rendelkező okostelefonoknak többnyire a kijelzője sérül, amennyiben leesnek. De gyakoriak a kamerákat, valamint a hangszórót és az akkumulátorokat érintő hibák is.

A telefonok korával egyenesen arányos az akkumulátorok kimerülése, ami az egybeépítésnek köszönhetően szintén szervizért kiált. A szervizekben alapos vizsgálatnak vetik alá a beadott készüléket, és csak a konkrét hiba ismeretében, a jóváhagyásoddal kezdik meg a javítást. Ha szerencsés vagy, és az érintett alkatrész raktáron van, a mobilod akár 1 órán belül is elkészülhet.

Mikor válassz márkafüggetlen szervizt?

Garanciális javítás esetén egyértelműen a hivatalos márkaszerviz a jó választás, más esetben azonban mind az időtényező, mind a költségek tekintetében jobban jársz egy megbízható márkafüggetlen szervizzel. 

A javítás a legtöbb meghibásodás esetében az olcsóbb és járhatóbb útja a munka- és szabadidős eszközöd további használatának, bár egyes, státuszszimbólumnak számító vagy zászlóshajó készülékek esetén egy új készülék árába is kerülhet.

A hivatalos gyári szervizekben a vállalási idő olykor heteket jelent, így ha cserekészülék híján nem tudod ennyi ideig nélkülözni a mobilodat, megoldást jelenthet egy márkafüggetlen szerviz.

Miért nem jó ötlet a házilagos javítás?

Az interneten számtalan útmutatót találhatsz, amely lépésről lépésre bemutatja, hogyan is cseréld ki mondjuk a telefonod kijelzőjét vagy akkumulátorát, azonban gyakorlat és kellő szerszámok hiányában óva intünk az ilyen akcióktól, mert a legtöbb esetben nagyobb kárt tudnak okozni, mint amennyi költséget spórolhatnál. 

A szervizekben a készülékek szinte minden bajára tudnak megoldást, ráadásul a megfelelő alkatrészek beszerzése sem jelent problémát. A gyárival megegyező minőségű cserealkatrészek beépítésére a szervizek garanciát vállalnak, így biztosra mehetsz. 

Akár az okostelefonod kijelzőjét, hátlapját, akár akkumulátorát vagy első és hátsó kameráit, töltőportját, hangszóróit érinti a hiba, vagy adatmentésre van szükség, a szervizekben mindezt szakszerűen megoldják.

 

The post Találd meg a legjobb szervizt a telefonodnak! appeared first on .

Lassan nyakunkon az ünnepi időszak, amikor egyik vendégség éri a másikat, és még csak asztalt sem bontasz, máris kezdhetsz készülődni a következő vacsorára.

Nincs is ezzel semmi baj, hiszen a társas kapcsolatok, a családi hagyományok ápolása rendkívül fontos része az életnek, amely nélkül sokkal sivárabb lenne minden. Ellenben az egésznek oda, ha kicsi, kényelmetlen vagy épp rozoga az étkezőasztalod!

Szerezd be mihamarabb a megfelelő darabot!

Tekintsd meg a Prémium bútoráruház étkezőasztalait, és biztosak vagyunk benne, hogy találsz olyan darabot, amely azonnal elrabolja a szívedet.

A szíven túl azonban a józan eszedre is szükség lesz, hogy olyan asztalt válassz, amely minden igényednek megfelel. Mert bármilyen fontos is az esztétikum, a praktikumról sem feledkezhetsz meg.

Ezért elsőként arról dönts, hogy mekkora legyen az asztal. Ha a hétköznapokon csak 2-3 fő üli körbe, akkor nem biztos, hogy érdemes hatalmas méretet választani, hiszen az átlagos napokból több van, és ha annak a kényelmét rontja, akkor bizony nem volt jó választás.

Ha tudod, hogy sokszor vannak vacsoravendégeid, ha népes a család vagy csak a te otthonod a baráti összejövetelek középpontja, akkor mindenképp érdemes nagyobb étkezőasztalt választani, de akár a bővíthető verziót is érdemes megfontolni.

További szempont az elhelyezés, hiszen nem mindegy, hogy a helyiség közepére, ablak alá vagy esetleg sarokba szánod az asztalt.

A stílusról se feledkezz meg!

Persze nem szabad szó nélkül elmenni a stílus mellett sem, hiszen az otthonod szíve lesz ez a bútordarab, ezért nagyon nem mindegy, hogyan néz ki. 

Ha a természetes elemek kapnak nagy hangsúlyt az otthonodban, akkor a tömör fából készült darabokat ajánljuk, hiszen azok fognak tökéletesen illeszkedni az otthonod dizájnjába. A tölgyfa asztallal akkor sem lősz mellé, ha a vintage, a skandináv vagy a bohó stílusjegyeket követve szeretnéd berendezni az otthonod.

Ha viszont nem zárkózol el a modern megoldásoktól, ha inkább a minimál vagy a loft stílus megvalósításán fáradozol, akkor bizony egész sor anyagra hívjuk fel a figyelmedet! Választhatsz kerámiából, márványból vagy üvegből készült asztalt is, de megtalálod a magasfényű étkezőasztalokat is a Prémium bútoráruház webshopjában.

Mindenképpen felhívjuk a figyelmedet, hogy kalkuláld bele, ha gyerek van a háznál, a törékeny, kemény és merev anyagok nem biztos, hogy kifizetődő választások lesznek.

Most már semmi sem állhat az utadba!

Ha megvan már a méret és a stílus, akkor nincs más hátra, mint kiválasztani a számodra legtökéletesebb darabot, és indulhat is az ünnepi készülődés, ahol már semmi sem fog a tökéletes vendéglátás útjába állni.

Nyűgözd le a hozzád betérőket a stílusos és kényelmes étkeződdel, valamint természetesen azzal, amit rá helyezel, azaz az ebéd vagy a vacsora fogásaival!

Tudod már, hogy mit fogsz főzni, és hogy fogsz teríteni?

 

The post A legjobb étkezőasztalt keresed? appeared first on .

Befejeződött a londoni Grenfell toronyház öt évvel ezelőtti tűzkatasztrófája ügyében indított nyilvános vizsgálat. A vizsgálótestület jogi főtanácsosa csaknem félnapos, éjszakába nyúló záróbeszédében súlyos bírálatokkal illette az érintett vállalatokat, amelyek szavai szerint “körbe-körbe hárítják egymásra a felelősséget”.

A tűzvész 2017. június 14-én hajnalban tört ki a 24 emeletes, 127 lakásos nyugat-londoni toronyházban. Az évtizedek óta példátlan tűzkatasztrófát a rendőrség szerint valószínűleg egy zárlatos hűtőszekrény okozta, amely a negyedik emelet egyik lakásában kapott lángra. A tűznek 72 hivatalosan azonosított halálos áldozata van. A vizsgálat az épület külső burkolóelemeire összpontosul, mivel az égő toronyházról készült felvételeken egyértelműen látszik, hogy a tűz rendkívül gyorsan terjedt felfelé az épület külső falfelületein.

A Grenfell Tower külső felületét a tűzvész előtt egy évvel befejeződött renoválás során új burkolóelemekkel látták el. A helyi lakóközösség érdekképviseletét ellátó szervezetek a katasztrófa óta azzal vádolják a főkivitelezőt – a Kensington and Chelsea kerület tanácsának ingatlankezelő cégét -, hogy igyekezett minél olcsóbb anyagokat felhasználni. Az érdekképviseletek vádjai között szerepel az is, hogy a toronyház renoválásához kiválasztott burkolóanyagról közismert volt gyúlékonysága, ezért nem lett volna szabad magasépítésű házak külső falfelületein alkalmazni.

A vizsgálat négy éve kezdődött, hétfőn késő este véget ért adat- és bizonyítékgyűjtő szakaszának záróbeszédében Richard Millett, a vizsgálóbizottság vezető jogtanácsosa kifejtette: a tűzvészt okozó kockázatokat az épület felújításában részes vállalatok és szervezetek mindegyikének ismernie kellett volna, és sokan közülük ismerték is, ezek a vállalatok és szervezetek azonban “körbe-körbe passzolgatják egymásnak a felelősséget”. Az érintettek a vizsgálatot is arra használták fel, hogy “saját magukat pozicionálják” az őket terhelő jogi felelősség minimalizálása végett.

A vizsgálóbizottság a 312 meghallgatási napon összegyűlt bizonyítéktömeg alapján most hozzákezd a felelősség megállapításához és a végleges vizsgálati jelentés összeállításához, de a testület szerint nem valószínű, hogy 2023 októbere előtt ez a munka befejeződik. Bizottsági szakértők szerint a büntetőjogi eljárások legkorábban 2024-ben, de nagyobb valószínűséggel 2025-ben kezdődhetnek. A vizsgálat eddig 150 millió fontba (69 milliárd forintba) került.

 

The post Befejeződött a Grenfell-tűzkatasztrófa vizsgálata appeared first on .

Az Európai Bizottság példátlan nagyságú, akár 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasol Ukrajna következő évi finanszírozásának fedezésére – közölte a brüsszeli testület.

A bizottság szerint ez a rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatás – átlagosan havi 1,5 milliárd euró – nagymértékben hozzájárulna Ukrajna 2023. évi finanszírozásának fedezéséhez, amelynek szükséges összegét az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap havi 3-4 milliárd euróra becsülik.

A támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának. A kölcsönök finanszírozásának biztosítása érdekében a testület a tőkepiacokon történő hitelfelvételt javasolja. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulások révén fedezzék Ukrajna kamatköltségeit.

“Ennek a csomagnak köszönhetően Ukrajna képes lesz továbbra is fizetni a béreket és a nyugdíjakat, fenntartani az alapvető közszolgáltatásokat és a makrogazdasági stabilitást, valamint helyreállítani az orosz erők által megsemmisített kulcsfontosságú infrastruktúrákat” – közölte az Európai Bizottság. A támogatás feltétele az, hogy Ukrajnának reformokat kell végrehajtania a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, és a korrupcióellenes intézkedések megerősítése végett.

A pénzeszközöket az uniós költségvetésen keresztül irányítanák Kijevbe, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy a támogatást összehangolt módon kapja meg. A részletek kifizetésekor a bizottság ellenőrizni fogja, hogy a kért reformok ténylegesen megvalósultak-e. A bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak is jóvá kell még hagynia.

Magyaroszág Kormánya nem támogatja a hitelfelvételt

Magyarország kétoldalú alapon továbbra is kész Ukrajna támogatására – erről írt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán. Mint írja, Annalena Baerbock német külügyminiszter arra hívta fel ma “kedvesen” a figyelmünket, hogy ne hazardírozzunk az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi segély kapcsán – írta a magyar miniszter. “Nos, a külügyminiszter kolléga súlyosan félreérti a helyzetet: az újabb közös európai uniós hitelfelvétel elutasítása a részünkről nem taktikai, hanem elvi kérdés. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a közös európai jövőt. Az európai jövő nem a nagy adóssághegyek felé van” – fogalmazott Szijjártó. Hozzátette, “csak a teljes kép kedvéért (bár valószínűleg ez nem érdekli a külügyminiszter asszonyt): mi készen állunk Ukrajna támogatásának folytatására”. Pontosan úgy, ahogyan tettük eddig is: kétoldalú alapon.

The post Az Európai Bizottság 18 milliárd eurós támogatást javasol Ukrajnának a következő évre appeared first on .

Bűnösnek vallotta magát Oroszország javára folytatott kémkedésben az Egyesült Királyság berlini nagykövetségének egyik volt biztonsági őre.

Az 58 éves David Smith-tet, aki nyolc évig dolgozott a diplomáciai képviseleten, tavaly augusztusban vette őrizetbe potsdami otthonában a német rendőrség, miután a vizsgálat szerint 2020 májusától több ízben államtitoknak minősített dokumentumokat adott át a berlini orosz nagykövetség katonai attaséjának. A vád szerint a Smith által összegyűjtött és Oroszországnak kiadott információk a brit köztisztviselői kar egyes tagjainak személyes adatait – lakcímüket, telefonszámukat, tevékenységi területüket – tartalmazták. Smith emellett a berlini brit nagykövetség működéséről is kiszolgáltatott adatokat az orosz katonai attasénak.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság nemzetbiztonsági főszerkesztője, Gordon Corera az ügyet kommentálva pénteken kiemelte, hogy jóllehet Smith biztonsági őrként nem fért hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyek a legszigorúbb titkosítási kategóriába tartoztak, az általa összegyűjtött és átadott anyagok azonban így is nagyon hasznosnak bizonyulhatnak Oroszország számára.

A szakértő szerint ugyanis e dokumentumok alapján potenciálisan azonosíthatóvá válhatnak a brit hírszerzés berlini emberei és azok az ügynökök, akikkel kapcsolatban állnak. A londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – bírói tanácsa előtt folyó perben az ügyészség nyolc vádpontot terjesztett elő David Smith ellen a brit államtitoktörvény alapján, és Smith mind a nyolc vádpontban beismerte bűnösségét.

Ez még november 4-én történt, de az ügyben hírzárlat volt érvényben, amelyet a bíróság pénteken oldott fel. Az ügyészség szerint a vádlott “vehemensen gyűlölte hazáját”, különösen feldühítette például, amikor a brit nagykövetség az LMBTQ-közösség támogatásának szimbólumaként szivárványzászlót tűzött ki. A vádhatóság részéről elhangzott az is, hogy Smith Oroszországba vagy Ukrajnába akart költözni.

A volt biztonsági őr ügyében később születik ítélet. A vonatkozó törvények alapján Smitht 14 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

 

The post Oroszországnak kémkedett a berlini brit nagykövetség őre appeared first on .

Több napnyi ellenkezés után, a kormány felszólítása nyomán beadta lemondását az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmének vezetője – közölte a Fehér Ház.

Chris Magnus lemondását Joe Biden elnök elfogadta – tudatta Karine Jean-Pierre szóvivő az este kiadott közleményben. A határőrizeti hatóság vezetőjét kedden a belbiztonsági miniszter szólította fel távozásra, amit azonban ő elutasított. Alejandros Mayorkas miniszter bizalmának megrendülésével indokolta a felszólítást, majd egy nappal később a minisztérium államtitkára is lemondásra szólította fel Magnust, egyben tudtára adta, hogy amennyiben önként nem távozik, megkapja felmondó levelét Joe Biden elnöktől.

Magnus a The Los Angeles Times-ben még pénteken megjelent interjúban megerősítette a korábban megjelent sajtóhíreket a lemondatására vonatkozó szándékról, ugyanakkor azt mondta, önként nem fog lemondani, mert véleménye szerint azt a munkát végzi, amire felkérték, vagyis reformokat hajt végre a Vám- és Határvédelemnél, így semmi nem indokolja a távozását. Azt is megjegyezte: egy ponton világossá vált számára, hogy “a belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) legfelső vezetése nem értette meg, hogy miként néz ki a reform egy rendvédelmi hatóságnál”.

Magnust tavaly nevezték ki a határügynökség élére, ami az Egyesült Államok legnagyobb létszámú szövetségi rendvédelmi hatósága. Tucson korábbi rendőrfőnöke progresszív rendvédelmi elveiről ismert, céljai között szerepelt a “kultúraváltás” a határvédelmi eljárásokban, emellett több női határőr alkalmazása, és a szabályok enyhítése migránsok egyes csoportjaira vonatkozóan.

Az Egyesült Államokban a szeptemberben zárult pénzügyi évben rekordmértékű, csaknem 2,4 millió illegális határátlépést regisztráltak, ami 37 százalékkal haladja meg az előző 12 hónap illegális migrációra vonatkozó adatát, amely szintén történelmi rekord volt.

Magnus korábban azt közölte, hogy önként nem fog lemondani, mert véleménye szerint azt a munkát végzi, amire felkérték, vagyis reformokat hajt végre a Vám- és Határvédelemnél, így nem kell távoznia. Azt is megjegyezte, hogy “egy ponton világossá vált számomra az, hogy a belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) legfelső vezetése nem értette meg, hogy miként néz ki a reform egy rendvédelmi hatóságnál”.

Lengyelország drótkerítést épít a Kalinyingrádi területtel közös határszakaszon

Lengyelország ideiglenes drótkerítést épít a Kalinyingrádi terület nevű orosz exklávéval közös határszakaszon, a munkálatok már szerdán megkezdődnek – jelentette be Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter. Blaszczak azzal indokolta a lengyel miniszteri tanács biztonsági és védelmi bizottsága döntése nyomán induló munkálatokat, hogy a kalinyingrádi repülőteret megnyitották a közel-keleti és az észak-afrikai országokból érkező járatok számára. A kerítés három vonala szögesdrótból készül, 2,5 méter magas és 3 méter széles lesz. A lengyel oldalon állatokat védő akadályt is létesítenek – közölte Blaszczak. A drótkerítéssel párhuzamosan elektronikus riasztórendszert is telepítenek – erősítette meg Blaszczak. A mozgásérzékelőkből és kamerákból álló riasztórendszer létesítését augusztusban helyezte kilátásba Anna Michalska, a lengyel határőrség szóvivője. Blaszczak szerint a tavalyi migrációs válság “a Kremlben írt terv” volt. Korábbi lengyel politikai nyilatkozatok az ukrajnai háborút megelőző hibrid cselekvésnek minősítették a migrációs nyomást. Varsó szerint a Kalinyingrádi területen, valamint Fehéroroszországon keresztül egyaránt elérheti a lengyel határt egy újabb, a közel-keleti és az észak-afrikai országokból induló migrációs hullám.

 

The post Kormányzati nyomásra benyújtotta lemondását az amerikai határőrizet vezetője appeared first on .

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője arról adott hírt, hogy falat húznak fel Ukrajna északi, fehéroroszországi határán és az Oroszországgal határos régiókat is megerősítik erődítményekkel.

Szavai szerint Voliny megyében már elkezdtek árkokat, töltéseket, szögesdróttal felszerelt vasbeton kerítéseket építeni, amiből már három kilométer elkészült. Hasonló építkezések zajlanak Rivne és Zsitomir megyékben is. Hozzátette, hogy részleteket erről nem kíván nyilvánosságra hozni. Elmondása szerint az Oroszországgal határos vidékeken is épülnek erődítmények. Timosenko hozzátette, hogy az ukrán határőrök “minden szükséges felszereléssel rendelkeznek ahhoz, hogy messzire belássanak az ellenséges erők hátába”.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők pénteken csapást mértek egy-egy orosz parancsnoki állásra a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városnál és a Herszon megyei Cservonij Majak faluban.

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyei Dnyiprovka település térségében megsemmisítettek egy orosz Mi-8-as helikoptert. Az ukrán erők Enerhodar város közelében egy ellenséges parancsnoki állást találtak el, több mint ötven orosz katonát öltek meg, és több mint negyvenet megsebesítettek. Egy orosz Ka-52-es helikopter is megsemmisült a támadásban. A herszoni régióbeli Cservonij Majak faluban lévő orosz parancsokságra mért ukrán csapás következtében pedig több mint harminc orosz katona halt meg, két harckocsi és négy teherautó semmisült meg – közölte a vezérkar.

Ezen kívül a nap folyamán az ukrán légierő öt csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy parancsnoki állást, két élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területet, két lőszerraktárt és három egyéb jelentős katonai célpontot találtak el a jelentés szerint.

A vezérkar közölte még, hogy az orosz erők pénteken három rakéta- és kilenc légicsapást hajtottak végre, valamint több mint tíz támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Harkiv, Donyeck, Vinnicja, Herszon és Mikolajiv megyék településeit érték ellenséges csapások – tette hozzá az ukrán katonai vezetés.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna falat épít a Fehérorosz határon appeared first on .

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzeti bevándorlási rendszerekre: a menedékjog iránti kérelmek száma a 2015-2016-os kiemelkedően magas migrációs hullám idején tapasztaltakhoz képest új csúcsot ért el augusztusban – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA).

A máltai központú uniós ügynökség jelentése szerint azt követően, hogy az uniós tagországok illetékes hatóságaihoz május és július között benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma szokatlanul megnövekedett, a nyár végére a folyamat tovább erősödött.

Az elemzés azt mutatja, hogy augusztusban mintegy 84 500 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az uniós tagországokban, ami havi rekordot jelent a menekültválság 2015-2016-os kezdete óta. Mind az afgánok (12 100), mind a szíriaiak (11 900) az előző évek augusztusaihoz képest mintegy 30 százalékkal több kérelmet nyújtottak be a vizsgált hónapban, ami júliushoz képest esetükben 16 százalékos növekedést jelent. Az afgánok és a szíriaiak mellett a török (4600), az indiai (4200) és a marokkói (1900) kérelmezők száma is növekedett, továbbá a bangladesiek (3300) is több menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be augusztusban, mint 2015 óta bármikor. Mások mellett a pakisztáni, tunéziai és grúz kérelmezők száma is összhangban volt a növekvő tendenciával – írták.

Megjegyezték, hogy a 2015-2016-os időszakhoz hasonlóan a nyugat-balkáni migrációs útvonal továbbra is a legkedveltebb a migránsok körében. Az ezen az útvonalon érkezett afgánok és szíriaiak száma április és augusztus között megkétszereződött – írták.

Az uniós ügynökségnek a menekültügyi eljárásokat rögzítő jelentéséből kiderült az is, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekültek nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Augusztusban mintegy 255 ezer ilyen kérelmet vettek nyilvántartásba a tagállmai hatóságok. November 6-ig csaknem 4,7 millió ukrajnai állampolgár kért ideiglenes védelmet az Európai Unióban a háború február 24-i kezdete óta.

Augusztusban mintegy 4700 kérelmező vallotta magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak, ami 28 százalékkal haladta meg az előző hónap adatait, és rekordmagasnak számít a 2015-ben feljegyzett adatokhoz képest is. Számuk az összes kérelmező 4 százalékát teszi ki.

A nyilvántartásba vett, menedékjog iránti kérelmek és az ukrajnai menekültek által igényelhető átmeneti védelem iránti kérelmek száma 2022-ben ez idáig meghaladta az 5 milliót – tették hozzá.

 

The post EU: egyre nagyobb nyomás nehezedik a tagállamok bevándorlási intézményeire appeared first on .

Az izraeli biztonsági erők letartóztattak 18, terrortevékenységgel gyanúsított és körözött palesztint Ciszjordániában – jelentette a Jediót Ahronót hírportálja, a ynet.

Az elfogottak közül hárman az Oroszlánok Barlangja szervezet tagjai, izraeli biztonsági források szerint a csoport mintegy 20 merényletet követett el az elmúlt másfél hónapban. A letartóztatásokat kedd estétől szerda délelőttig hajtották végre, és Ciszjordániában viszonylag nyugodtan fogadták, szemben az előző éjszakai rajtaütéssel, amelynek következtében heves tűzharc alakult ki izraeli katonák és az Oroszlánok Barlangja fegyveresei között. Szerdán csak Nábluszban dördültek el lövések.

Az egyik őrizetbe vettet azzal gyanúsítják, hogy részt vett egy szeptemberi támadásban, amelyben egy mozgó járműből adtak le lövéseket egy izraeli autóra. Egy másik, az Oroszlánok Barlangjával kapcsolatba hozott palesztin gyanúsítottat fegyverbirtoklásért tartóztattak le. Izrael több mint hat hónapja próbálja éjszakai rajtaütésekkel megállítani a februárban kezdődött terrorhullámot, az utóbbi hetekben szinte minden éjjel tűzpárbaj tört ki az izraeli biztonsági erők és palesztin fegyveresek között Náblusz és Dzsenín térségében, és ezek gyakran palesztinok sebesülésével, esetenként halálával végződnek.

Izraeli katonák októberben eddig 25 palesztint öltek meg Ciszjordániában, és két izraeli katona vesztette életét. 2015 óta idén követelte a legtöbb halálos áldozatot a palesztin-izraeli viszály. A ynet értesülései szerint Izrael az Oroszlánok Barlangjának teljes felszámolását próbálja elérni. Biztonsági források szerint a fegyveres terrorszervezet mindössze 20-30 állandó tagot számlál, de időről időre mások is csatlakoznak hozzájuk.

Izrael a múlt héten bejelentette, hogy megtagadja a beutazási és munkavállalási engedélyt 164 olyan palesztintól, akinek rokonai részt vesznek az Oroszlánok Barlangjának tevékenységében. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát, ahol több mint 130 települést alakított ki, noha a nemzetközi jog tiltja civilek be- és kitelepítését háborúban elfoglalt területek esetén. A palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben kívánják létrehozni saját külön államukat.

 

The post Izrael terrortevékenységgel gyanúsít és letartóztatott 18 palesztint Ciszjordániában appeared first on .

Az Egyesült Államok újabb, 400 millió dollár katonai segélyt ad Ukrajnának területvédelmének és tárgyalási pozíciójának erősítésére – olvasható a washingtoni külügyminisztérium pénteken kiadott közleményében.

Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 2021 augusztusa óta a huszonötödik katonai adománycsomag lehívására adott engedélyt. Az újabb 400 millió dollár (170 milliárd forint) értékű szállítmányban fegyverzet, lőszerek és egyéb felszerelések vannak.

Az Egyesült Államok által nyújtott légvédelmi, nagy hatótávolságú és precíziós tüzérségi fegyverekből álló csomagot nagy körültekintéssel úgy állították össze, hogy a legjobban szolgálják az ukrán erőket a hadszíntéren, és hogy előre tudjanak törni Herszontól Harkivig – olvasható a dokumentumban, amely kiemeli: az Egyesült Államok “folytatja Ukrajna támogatását annak érdekben, hogy képes legyen megvédeni magát, és a lehető legerősebb legyen pozíciót tudja elfoglalni a tárgyalásokon, amikor annak eljön az ideje”.

A külügyminisztérium azt is közölte, hogy az újabb, 400 millió dolláros szállítmánnyal a Biden-kormány – 2021. januári – hivatalba lépése óta Ukrajna összesen mintegy 19,3 milliárd dollár (8000 milliárd forint) amerikai katonai támogatásban részesült.

 

The post Orosz agresszió: Washington újabb 400 milliós katonai segélyt ad Ukrajnának appeared first on .

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága megerősítette pénteken, hogy az ukrán fegyveres erők egységei már beléptek a márciusban orosz megszállás alá került Herszon városába – számolt be az UNIAN hírügynökség.

“Herszon visszatér Ukrajna ellenőrzése alá, az ukrán fegyveres erők egységei belépnek a városba. Az orosz megszállók visszavonulási útvonalai az ukrán hadsereg tűzellenőrzése alatt állnak. Minden orosz katona, aki ellenáll az ukrán fegyveres erőknek, megsemmisül. Az egyetlen esélye, hogy elkerülje a halált, ha azonnal megadja magát” — idézett az UNIAN a hírszerzés közleményéből.

A hírszerzés értesülése szerint az orosz parancsnokság sorsára hagyta az orosz katonákat Herszonban, és arra utasította őket, hogy öltözzenek civil ruhába. A védelmi tárca hangsúlyozta, hogy önkéntes feladás esetén Ukrajna garantálja az orosz katonák számára az életben maradást, a genfi egyezmények betartását, az élelmet, az orvosi ellátást és a fogolycsere lehetőségét.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az UNIAN szerint óvatosan kommentálta a helyzetet a dél-ukrajnai megyeszékhelyen. Egy tévéműsorban a műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mit jelentenek az ukrán zászlók Herszon központjában, kijelentette: “azt jelentik, hogy Herszon Ukrajna része, hogy Herszon népe elpusztíthatatlan, van bennük kitartás. Hálásak vagyunk nekik, hogy kibírták eddig a pillanatig, és most egyértelműen jelzik, hogy nemcsak egy jó napunk lesz, hanem jó álmunk is”.

Hangsúlyozta, hogy Herszon mindig is ukrán terület volt, amelyet ideiglenesen megszálltak.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán egységek már Herszonban vannak appeared first on .

Ismert a hatóságok előtt a rendőr halálával végződött brüsszeli késeléses támadás elkövetője, a megkezdett nyomozás a gyilkosság esetleges terrorista szálait is kutatja – közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió.

Csütörtökön koraeste egy rendőr meghalt és egy másik megsebesült egy késes támadásban a brüsszeli északi pályaudvar közelében, a támadót lelőtték. A közszolgálai médiaszolgáltató internetes oldalán a brüsszeli ügyészség információira hivatkozva azt írta, a két rendőrt a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében támadták meg a vasútállomás melletti utcák egyikében. A rendőrök erősítést kértek. A gyanúsított a helyszínre kiérkező járőrökre is késsel támadt, egyikük azonban lőfegyverrel “ártalmatlanná tette”. A médiajelentés szerint a támadót lábon és hason lőtték.

A Le Soir című belga napilap közölte, a kora esti támadásban megsérült mindkét rendőrt és a támadót kórházba szállították. Az egyik megszúrt rendőr már a rohamkocsiban meghalt. Információk szerint a rendőrt nyakon szúrták. A napilap arról számolt be, hogy a rendőrökre támadó férfi Allahu akbar! (Allah a leghatalmasabb) kiáltást követően támadt a járőrökre – ezt azonban az ügyészség egyelőre nem tudta megerősíteni – tették hozzá.

Az RTBF belga közszolgálati médiaszolgáltató közölte azt is, hogy az 1990-ben született késelő ismert a hatóságok előtt. A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) adatbázisában a “lehetségesen erőszakos szélsőségesek” kategóriában található személyek között szerepel.

A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap információi szerint a gyanúsítottat korábban beidézték a lakhelye szerinti rendőrségre egy, a napilap által nem részletezett ügy miatt. A gyanúsított csütörtök reggel jelent meg a rendőrségen, majd ügyének intézését követően közölte: a nap folyamán támadást fog elkövetni rendőrök ellen. Bejelentéséről a rendőrőrsön feljegyzést írtak, majd elengedték. A La Derniere Heure című belga napilap úgy tudja, a gyanúsítottat reggel meghallgató rendőrök azt kérték az ügyészségtől, utalják pszichiátriai kezelésre a későbbi késelőt. Kérésüknek az eljáró bíró nem tett eleget.

Annelies Verlinden belga belügyminiszter csütörtök éjjel közzétett Twitter-üzenetében “borzalmas drámának” nevezte az esetet, és részvétét nyilvánította az áldozat hozzátartozóinak. Közölte: szorosan követi a fejleményeket, kapcsolatot tart a kerület polgármesterével, a biztonsági szolgálat parancsnokával és a rendőrséggel. “Az erőszak elfogadhatatlan” – tette hozzá.

A La Libre Belgique című napilap Sarah Durant-t, a brüsszeli ügyészség szóvivőjét idézte, aki az esetet követően azt közölte: nyomozást rendeltek el a támadás körülményeinek kivizsgálására. Péntek hajnalban közzétett rendőrségi információk szerint az esettel a terrorista ügyekben illetékes szövetségi ügyészség foglalkozik. “A gyanúsított profiljára való tekintettel a megkezdett nyomozás egy feltételezett terrortámadásra vonatkozik” – tette hozzá a napilap.

A belga szövetségi ügyészség pénteken sajtótájékoztatót tartott az esettel összefüggésben, ahol a Le Soir című napilap beszámolója szerint elmondták, az elkövető, akit Yassine M. néven azonosítottak, csütörtök reggeli meghallgatásán a rendőrség elleni gyűlöletéről beszélt, és azt kérte, részesítsék pszichológiai ellátásban. Az ügyeletes bíró utasítására a gyanúsítottat a rendőrök egy brüsszeli kórház pszichiátriai ügyeletére vitték. Később ellenőrizték, hogy továbbra is megfigyelés alatt tartják-e, kiderült azonban, hogy koraeste saját kérésére elhagyta a kórházat.

A gyilkosság körülményeivel kapcsolatban az ügyészség azt közölte, hogy a két rendőr a járőrkocsiban ült, amikor az elkövető rájuk támadt. A 29 éves tiszt, akit a nyakán szúrtak meg, röviddel a kórházba érkezést követően halt bele a sérüléseibe. Kollégáját, akit a karján érték a késszúrások, péntek délelőtt megoperálták, állapota nem súlyos. Az elkövető élete nincs veszélyben – tájékoztattak.

Beszámoltak arról is, hogy a belga állampolgárságú gyanúsított köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt 2013 és 2019 között őrizetben volt. Megerősítették, hogy az elkövető Allahu akbar! (Allah a leghatalmasabb) kiáltást követően támadt a járőrökre. Végezetül közölték, hogy “terrorizmussal összefüggésben elkövetett merénylet és merényletkísérlet” miatt indítottak nyomozást. A gyanúsítottat, amint egészségi állapota megengedi, kihallgatják – tették hozzá.

 

The post Nem nagy vigasz: ismert volt a hatóságok előtt a brüsszeli késelő appeared first on .

Ma nemcsak az első világháború végéről, hanem azokról a bátor ukrán harcosokról is megemlékezünk, akik hazájukért és szabadságukért küzdenek – jelentette ki Alexander de Croo belga szövetségi kormányfő, az első világháborút lezáró fegyverszünet aláírásának 104. évfordulója alkalmából mondott beszédében.

A miniszterelnök az ünnepélyes megemlékezéssel összekötött beszédét a nyugat-belgiumi Ypres városában mondta el. “Az idei megemlékezés más. Az én generációm számára a háború soha nem volt olyan érzékelhető, mint ma” – fogalmazott. Mint mondta, a mai napon azokra a nőkre is gondolni kell, akik az orosz brutalitás áldozatai lettek, továbbá gyermekekre és nagyszülőkre, akiknek menekülniük kellett a válogatás nélküli erőszak elől. “Nekik ajánljuk békeüzenetünket” – tette hozzá.

A megemlékezés hagyományos belgiumi helyszíne a nyugat-flandriai Ypres városa, amely mind a mai napig őrzi szomorú hírnevét: a település közelében az első világháború idején az antant és a központi hatalmak több csatát is vívtak rendkívül nehéz körülmények között, a heves esők miatt időnként sártengerré változott az egész térség, amelyben több ezer katona fulladt meg. A németek a második ypres-i csatában, 1915-ben alkalmazták először a mustárgázt harci fegyverként.

Száznégy éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a fegyverszünetet az antanthatalmakkal a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban, ezzel véget ért az első világháború.

Jermak: “Minden ukránt hazahozunk”
Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 45 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból, és két elesett katona holttestét kapta vissza Kijev – hozta nyilvánosságra Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. “Minden ukránt hazahozunk” – szögezte le üzenetében Jermak. Tájékoztatása szerint a kiszabadultak között “katonák és őrmesterek vannak, akik harccal védték” az ukrán államot. Arra nem tért ki, hogy cserébe hány orosz katonát adtak át Moszkvának. Utoljára november 3-án hajtott végre nagyszabású fogolycserét az ukrán és az orosz fél: akkor 107 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból.

 

The post Belga kormányfő: ma azokról a bátor ukrán harcosokról is megemlékezünk, akik szabadságukért és hazájukért küzdenek appeared first on .