Biztonságpiac

A tisztségviselő megerősítette, hogy az Ukrnafta, az Ukrtatnafta, a Motor Szics, az AvtoKrAZ és a Zaporizstranszformator vállalatokról van szó. Kifejtette, hogy az öt cég elidegenítése a haditanács november 6-i ülésén született határozat alapján és katonai szükségből történt. “A lefoglalt eszközök katonai vagyonstátust kaptak, kezelésük az ukrán védelmi minisztériumhoz került” – mondta Danyilov. Hozzátette, hogy a hadiállapot lejárta után ezek a vagyontárgyak visszaadhatók tulajdonosaiknak, költségük megtéríthető.

Denisz Smihal miniszterelnök hétfői kijevi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az öt stratégiai vállalat a hét minden napján 24 órában dolgozik majd, hogy kielégítse az állam védelmi szükségleteit. Az öt cég részvényei katonai tulajdonba és a védelmi minisztérium irányítása alá kerültek – erősítette meg. Hangsúlyozta, hogy a részvények kényszerelidegenítéses állami tulajdonba vétele kizárólag a hatályos jogszabályok normái szerint történt.

Smihal rámutatott arra, hogy ennek az öt stratégiailag fontos vállalkozásnak olyan termékei vannak, amelyekre az ukrán hadseregnek elengedhetetlenül szüksége van. Biztosított afelől, hogy több lesz az államtól a megrendelés és a garancia, a vállalatokban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki fogják aknázni.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint az Ukrnafta Ukrajna legnagyobb olajtermelő vállalata, amelyben Ihor Kolomojszkij üzletember eddig a részvények mintegy 42 százalékát birtokolta. Az Ukrnaftának a Naftohaz állami gázvállalat volt a többségi tulajdonosa 50 százalék és egy részvénnyel, a többi részvény kisbefektetők kezében volt.

Az Ukrtatnafta vállalat legfontosabb eszköze a kremencsuki olajfinomító, amelyet májusban orosz rakétatámadások tettek működésképtelenné. Részvényeinek mintegy hatvan százalékát Kolomojszkij és Hennagyij Boholjubov birtokolta, a többit a Naftohaz.

A Motor Szics a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopter-hajtóműveket, valamint erőművi gázturbinákat gyártó vállalata, központja Zaporizzsjában található. Egészen a közelmúltig a Motor Szics tulajdonosa Vjacseszlav Bohuszlajev volt, aki 2017-ben eladta a cég 56 százalékos részesedését a kínai Beijing Skyrizon Aviation Industry Investment vállalatnak. A jogsértések, különösen a monopóliumellenes jogszabályok megsértése miatt a Motor Szics részvényeivel folytatott tranzakciókat blokkolták, majd Bohuszlajevet idén október végén letartóztatták hazaárulás gyanújával.

Az AvtoKrAZ cég a szökésben lévő Kosztyantin Zsevaho oligarcha pénzügyi és hitelcsoportjának része. A cég nehézgépjárművek gyártásával foglalkozik. A Zaporizstransformator egy csődbe ment, transzformátor- és reaktorberendezéseket gyártó vállalkozás. Tulajdonosa Kosztyantin Hrihorisin volt – írta a hírportál.

The post Orosz agresszió: Kijev államosított több stratégiai jelentőségű ukrán vállalatot appeared first on .

A Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete (RAILPOL) által koordinált akció kedd reggel 7 óra 30 perctől csütörtök reggel 7 óra 30 percig tart. Az akció célja elsősorban a nemzetközi személyszállító vonatok rendőri ellenőrzése, a vasúti határátkelőhelyeken a személy- és tehervonatok ellenőrzése, illetve az utasok és a jegyvizsgálók sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése, megszakítása.

Az ellenőrzéseken fokozott figyelmet fordítanak a közfeladatot ellátók, illetve a hivatalos személyek elleni erőszak elkövetésének megelőzésére és megakadályozására. Az ellenőrzés kiterjed a fémlopások megelőzésére, továbbá a vasúti infrastruktúra, különösen a fémvezetékek védelmére – írták.

Az akció emellett az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények, illetve a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony fellépésre, valamint a vasúti kocsikat károsító garázda cselekmények megelőzésére, felderítésére is kiterjed.

The post Fokozott ellenőrzést végez a rendőrség a vasúti biztonság érdekében appeared first on .

“Az orosz megszálló csapatok továbbra is kirívó módon megsértik a polgári lakossággal szembeni hadviselés törvényeit és szokásait. A herszoni régióban tömegesen semmisítik meg a magánhajókat a Dnyeper partjainál. A vízi járművek motorjait és egyéb értékes alkatrészeit a betolakodók ellopják. A polgári hajók elsüllyesztése nyomán az üzemanyag egy része a folyó deltájába került, és közvetlenül veszélyezteti az ottani természeti park ökoszisztémáját” – hangsúlyozta a vezérkar a jelentésben.

A kijevi katonai vezetés közlése szerint folytatódik a lakosság erőszakos kitelepítése a régióból. Beriszlav lakosait arra szólították fel, hogy november 10-ig hagyják el a várost.

A vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok vasárnap támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányban; a nap folyamán az orosz erők három rakéta- és három légicsapást hajtottak végre, továbbá több mint öt támadást rakéta-sorozatvetőkkel; Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk, Mikolajiv és Szumi régió hét települését érték csapások.

Dmitro Zsivickij, Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy a régiót ért orosz támadások következtében egy 62 éves nő életét vesztette, miután egy lövedék néhány méterre tőle csapódott be, egy másik nő pedig megsérült.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester biztosított mindenkit arról, hogy nincs ok a pánikra, az ukrán főváros még “él és működik”. Közölte, hogy a napokban újságírók megkérdezték tőle, van-e terv a fővárosban teljes áramszünet esetére. “A télre készülve vásároltunk és folyamatosan vásárolunk generátorokat, hőlégfúvókat, melegedőpontokat állítunk fel, védjük a létfontosságú infrastrukturális létesítményeket. Mindent megteszünk azért, hogy a nehéz körülmények közepette is biztosítsuk a főváros életét” – emelte ki. Kitért arra is: “Oroszország népirtást követ el, részben azzal, hogy megpróbálja összeomlasztani az ukrán energiaszektort. A közművek, az energetikai mérnökök összehangoltan dolgoznak és azonnal kijavítják a hálózatokban keletkezett károkat, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lakosok a létfontosságú szolgáltatásokat megkapják”.

Klicsko egy szombati tévéműsorban nem zárta ki, hogy teljes áramkimaradás is lehet az orosz támadások következtében Kijevben, ami miatt nemcsak áram, de távfűtés és vízellátás sem lesz, emiatt felszólította a kijevieket, fontolják meg az ideiglenes elköltözés lehetőségét – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

The post Orosz agresszió: a megszállók tömegesen semmisítik meg a polgári hajókat Herszon megyében appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszerítése végett azzal fenyegetik a visszavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket. A tárca megjegyzi, hogy Oroszország ilyen alakulatokat már korábbi konfliktusokban is bevetett.

A brit katonai hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvárják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasználatot, és ennek része lehet olyan felhatalmazás is, hogy a parancsszegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni. A tábornokok emellett valószínűleg akár a védők haláláig tartani akarják a védelmi pozíciókat is – fogalmaz a londoni hírszerzési tájékoztatás.

A brit katonai hírszerzés szerint a dezertőrök elleni fegyverhasználat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz alakulatok gyenge minőségét, alacsony morálját és a fegyelem hiányát tükrözi.

The post Orosz agresszió: dezertőröket fegyverrel fenyegető egységek az orosz vonalak mögött appeared first on .

A tisztségviselő kijelentette: a főváros vezetése tisztában van azzal, hogy ha Oroszország folytatja Ukrajnában a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, Kijev elveszítheti a teljes áramellátó rendszert. “Ha nincs áram, nem lesz víz sem és a szennyvízcsatornák sem működnek” – tette hozzá. Tkacsuk ugyanakkor úgy vélte, egyelőre nincs ok arra, hogy az emberek elhagyják Kijevet, a helyzet ellenőrzés alatt áll. “A kormány és a városvezetés minden lehetséges intézkedést megtesz az áramellátó rendszerünk védelme érdekében” – hangsúlyozta.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester ezt megelőzően nem zárta ki, hogy a fővárosban teljesen megszűnhet az áramellátás, ennek következtében pedig a víz- és távhőszolgáltatás is leáll, ezért arra kérte a kijevieket, fontolják meg a városból történő ideiglenes kiköltözés lehetőségét. “”Mindent megteszünk, hogy ez ne fordulhasson elő. Legyünk viszont őszinték: ellenségeink mindent megtesznek annak érdekében, hogy a város hő, áram, víz nélkül maradjon, és általában azért, hogy mi mindannyian meghaljunk. Különféle forgatókönyveket számolunk, hogy kitartsunk, felkészüljünk” – fogalmazott Klicsko egy hétvégi tévéműsorban. Felhívta a kijevieket, gondoskodjanak arról, hogy legyen otthon ivóvízkészletük, feltöltött akkumulátoruk, némi élelem és meleg ruha.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy mintegy ezer melegedőpont telepítését tervezik Kijevben, de megjegyezte, hogy ez nem elég egy hárommilliós városnak.

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatának közlése szerint vasárnap a fővárosban, valamint hét régióban, azaz Kijev, Csenyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava megyékben lesz időszakos korlátozás, azaz néhány órán át szünetelni fog az áramszolgáltatás.

Az ukrán vezérkar közben harctéri helyzetjelentésében arról számolt e, hogy az elmúlt napban csaknem ötszáz orosz katona esett el, velük együtt az orosz hadsereg vesztesége hozzávetőleg elérte a 75 930-at. Az ukrán erők eddig egyebek mellett 2765 harckocsit és 1781 tüzérségi rendszert semmisítetek meg. Az ukrán csapatok négy megyében – a harkivi, a donyecki, a luhanszki és a zaporizzsjai régiókban – 14 településnél verték vissza az oroszok támadóműveleteit.

“Az elmúlt nap során az orosz megszállók négy rakéta- és 19 légitámadást indítottak, továbbá több mint 75 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv régiókban több mint 35 településre mértek csapásokat” – írta a vezérkar.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok próbálják visszafoglalni a régióban Bilohorivkát, mert a település stratégiai jelentőségű Liszicsanszk város orosz megszállás alóli felszabadításában.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról adott hírt, hogy a szombati harcok következtében egy civil vesztette életét a régióban és három sebesült meg.

Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára közölte, hogy egy polgári lakos életét vesztette az orosz támadások következtében, melyek romba döntöttek egy polgári infrastrukturális építményt. Azt nem árulta el, hogy milyen objektumról van szó.

The post Orosz agresszió: a kijevi városvezetés felkészült hárommillió lakos evakuálására appeared first on .

Az ügy előzménye, hogy egy belgiumi vállalatnál gyakornoki állásra jelentkező muzulmán vallású nő pályázatát azért nem vették figyelembe, mert az állásinterjú során a jelentkező kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem lenne hajlandó lemondani az iszlám fejkendő viseléséről a munkahelyen annak érdekében, hogy megfeleljen a vállalat vallás- és világnézeti semlegességre törekvő belső szabályának. A belső szabályzat tiltja mindenféle fejfedő – köztük sapkák és sálak – viselését a munkahelyen. Az érintett nő a belga bíróságokhoz fordult arra hivatkozva, hogy szerinte a vallása miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedett el.

Az uniós bíróság ítéletében kimondta, egy vállalat vallási, filozófiai vagy spirituális szimbólumok látható viselését tiltó belső szabálya nem minősül közvetlen megkülönböztetésnek, ha azt általánosan és megkülönböztetés nélkül alkalmazzák minden munkavállalóra.

A bíróság szerint a munkafeltételek olyan rendelkezése, amely “megtiltja, hogy a munkavállalók szavakkal, ruházattal vagy bármilyen más módon kinyilvánítsák vallási vagy filozófiai meggyőződésüket”, szintén nem minősülnek közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek. Amennyiben a szabályt általánosan és megkülönböztetés nélkül alkalmazzák, az nem jelent vallási, filozófiai vagy politikai meggyőződés mentén eltérő bánásmódot – írták.

Egy cég belső szabályai azonban közvetett diszkriminációnak minősülhetnek, ha a látszólag semleges feltételek egy adott vallás vagy meggyőződés képviselőjének bármilyen hátrányos megkülönböztetéséhez vezetnek – tette hozzá az uniós bíróság.

The post Uniós bíróság: nem hátrányosan megkülönböztető a vallási jelképek viselésének egységes tilalma appeared first on .

Kifejtette, hogy a háború kezdete óta van egyfajta fejlődés a katonai képességeket érintő ellátásban, ahogyan a hadszíntéren az események is változtak. Jelenleg a fókusz a légvédelmi képességeken van, ezért a pénteken bejelentett, az úgynevezett Ukrajnai Biztonságtámogató Kezdeményezés keretében nyújtott csomagban szerepel felújított Hawk légvédelmi rakétarendszerek szállítása is.

Kirby hozzátette, hogy más országok hasonlóképpen igazítják szállításaikat az ukrán igényekhez, így Spanyolország és Franciaország szintén az ukrán légvédelmi képességek erősítésére fektet hangsúlyt. Megjegyezte: nem lehet előre megmondani, milyen irányba mennek a harci cselekmények, de szinte napi kapcsolatban vannak az ukrán féllel, hogy úgy módosítsák a segítségnyújtást, ahogyan a leginkább hozzájárul ahhoz, hogy az ukrán erők sikereket érjenek el a hadszíntéren.

Az amerikai védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok katonai segítségnyújtási parancsokságot létesít Németországban az ukrajnai fegyverszállítások és katonai kiképzés irányítására. A Pentagon szóvivője azt is közölte, hogy újabb 400 millió dolláros katonai segélyről is döntés született Ukrajna számára.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a háttérbeszélgetésen elmondta, azt is vizsgálják, hogy rövid távon milyen támogatást lehet biztosítani az ukrajnai energiahálózat működésének gyors helyreállításához, amire az orosz rakétatámadások okozta rongálások miatt van szükség. Közölte: a térségbeli szövetségesekkel konzultálnak arról, hogy azokból az országokból, amelyekben hasonló infrastruktúra működik, alkatrészeket szállítsanak a helyreállítás elvégzéséhez. Hozzátette, hogy van egy hosszabb távú szempont is, amelyről az Egyesül Államok szintén egyeztet partnereivel és szövetségeseivel, mégpedig az, hogy Ukrajnát a közelgő tél átvészeléséhez szükséges energiahordozókkal is ellássák. Itt szóba jön az energiahordozók alternatív forrásainak megtalálása – hangsúlyozta a szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokban a kormányzat élvezi-e a közvélemény támogatását az ukrajnai segítségnyújtás fenntartásához, Kirby azt mondta, hogy úgy látják: az amerikai emberek változatlanul kiállnak Ukrajna támogatása mellett, a kongresszusban pedig továbbra is erős kétpárti egyetértés övezi a segítségnyújtást. Reményét fejezte ki, hogy mindkét politikai oldallal folytatódik ez a közös munka. Megjegyezte, hogy a katonai segítségnyújtás mellett Ukrajna számára nyújtandó pénzügyi és gazdasági támogatásról is szó van.

The post Orosz agresszió: a katonai fejleményekhez igazodik a legfrissebb amerikai segítség appeared first on .

A közleményben jelezték, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter meghívására tett látogatást szombaton délelőtt Csák János kulturális és innovációs miniszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Magyarország legkiválóbb kutatás-fejlesztési infrastruktúrájánál, Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályájánál, Zalaegerszegen.

Idézték Palkovicsot, aki elmondta, hogy ez nemcsak járműipari tesztpálya, hanem a világ egyik leginkább fejlődő innovációs ökoszisztémája is. A kormány célkitűzése az volt, hogy a tesztpályával a magyar autóipar működését támogassuk, azonban a tesztpálya más technikai területeket is vonzani kezdett. Megjelentek egyetemek, kutatók, két nemzetközi cég már építi a saját kutatóintézetét, és itt épül a Rheinmetall új gyára is – fogalmazott a tárcavezető.

Szalay-Bobrovniczky a látogatás során kitért arra, hogy a haderőfejlesztés nagyon fontos része az eszközök köré épülő tudás. A Rheinmetall leendő harcjármű-gyárépülete előtt hozzátette, hogy kiemelt jelentőségűek a haderőfejlesztésben a Zalazone-os tapasztalatok, az itteni tudás és technológia.

Csák azt emelte ki, hogy Zalaegerszegen létrejött egy olyan innovációs környezet, ahol egyetemek, magáncégek, állami fejlesztők és kutatóintézetek működnek együtt. Hangsúlyozta: az újításokból, kutatási eredményekből létrejöhetnek, vagy fejlődhetnek olyan magyar cégek, amelyek ki tudnak lépni a nemzetközi piacra is, vagy itthon beszállítóként az autóiparban és más iparágakban nagyobb szerepre tudnak szert tenni.

The post HM: kiemelt cél, hogy Magyarország Közép-Európa meghatározó védelmi ipari központjává váljon appeared first on .

Bakondi György elmondta: a határvadászok első 5-600 emberből álló csoportja már a rendőrökkel közösen járőrözik, ahol megszerzik azokat a gyakorlati tapasztalatokat, hogy hatékony, hatásos és törvényes eljárásokat folytassanak a határon. Rajtuk kívül több száz új jelentkező kiképzése kezdődött meg – tette hozzá.

A határvadászok szolgálatba állásával fokozatosan megkezdődhet a honvédség erőinek kivonása a határőrizeti feladatokból, akik így a NATO-val közös gyakorlatokon vagy az ukrán határszakasz biztosításában tudnak részt venni. Bakondi bízik abban, hogy az új olasz kormány határozott lépései fékezni fogják az illegális bevándorlást, valamint szólt a decemberi EU-csúcsról is. Kiemelte: a háborúnak és az elhibázott szankciós politikának is súlyos következményei vannak a migrációval kapcsolatban is.

Ezek közé sorolta, hogy számos afrikai országba nem jut el a korábban rendelkezésre álló ukrán és orosz búza, így százezrek, milliók indulhatnak útnak az éhínség elől menekülve. Másrészt az embercsempész bandák és a menekültek is könnyebben juthatnak fegyverhez, valamint az illegális bevándorlók számának növekedése – az elmúlt év hasonló időszakához mért százezer körüli helyett számuk már meghaladta a 235 ezret – miatt a terroristák megjelenése is veszélyt jelent.

Bakondi szerint a tömeges illegális bevándorlást megállítani műszaki akadályrendszer nélkül nem lehet.

Orbán Viktor június végén jelentette be a parlamentben, hogy a rendőrségen belül egy új határvédelmi szervezetet állítanak fel. Első ütemben 2200 határvadászt terveztek toborozni, a második ütemben egészül ki a létszám 4000-re.

The post Lassan halad a határvadászok toborzása appeared first on .

Annalena Baerbock, a soros elnök Németország külügyminisztere a kétnapos tanácskozás után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az országcsoport egységesen elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen rakétákkal és önmegsemmisítő drónokkal mért orosz csapásokat. Mint mondta, a Hetek külön “koordinációs mechanizmust” szerveznek az ukrán lakosság energia- és vízellátását szolgáló “kritikus infrastruktúrában okozott károk elhárítására, a helyreállításra és védelmére”.

Rámutatott, hogy a 2022-es német soros elnökséget szinte teljes egészében az Ukrajna elleni orosz támadó háború határozta meg, így már jelentős rutinjuk van az újabb és újabb válsághelyzetek kezelésében. Most éppen “téli csomagokat” állítanak össze Ukrajnának, bennük a többi között lakókonténerekkel és áramfejlesztő berendezésekkel – mondta a német diplomácia vezetője.

A tanácskozást azért tartották Münsterben, mert az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne. A vesztfáliai békerendszer “a modern nemzetközi jog egyik születésének tekinthető, itt tárgyaltak először egy jelentős békeszerződésben olyan alapvető fogalmakról, mint az államok egyenlősége és szuverenitása” – húzta alá Baerbock még a tanácskozást megnyitó sajtónyilatkozatában, hozzátéve, hogy meg kell őrizni a vesztfáliai béke örökségét.

A találkozó végére kiderült, hogy a helyszínéül választott városházi nagyteremből – ahol 1648-ban aláírták a békerendszert megalapozó szerződések egyikét – a szervezők egy keresztet áthelyeztek az épület egy másik helyiségbe. Ezzel kapcsolatban Baerbock tájékoztatóján kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy ez a terem konferenciaberendezésével foglalkozó stáb “sajnálatos” lépése, amely azonban “nem tudatos döntés volt, és végképp nem politikai”.

A Hetek külügyminiszterei az ukrajnai háború mellett egy sor további témát, köztük az iszlám vezetés elleni iráni tiltakozó mozgalom ügyét is felölelő tanácskozásuk eredményeit összefoglaló nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy “tántoríthatatlanul” kiállnak Ukrajna mellett, és változatlanul megadnak minden lehetséges “pénzügyi, humanitárius, védelmi, politikai, technikai és jogi” segítséget az orosz támadás ellen védekező országnak.

Azt is kiemelték, hogy “elfogadhatatlan Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája”, és “súlyos következményekkel járna, ha Oroszország “vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket” vetne be. Ezzel kapcsolatban Baerbock elmondta: a Hetek “fontos jelzésnek” tartják, hogy Kína is elítéli a fenyegetőzést az atomfegyverek bevetésével.

A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

The post Orosz agresszió: összefognak a G7 csoport tagjai az ukrajnai infrastruktúra védelmében appeared first on .

Az akciót a 66 éves Andrew Leak követte el. A támadásban a belügyminisztériumi intézmény két alkalmazottja könnyebben megsérült. Leak, aki a dél-angliai High Wycombe városában élt, szemtanúk beszámolói szerint két vagy három Molotov-koktélt dobott múlt vasárnap a bevándorlási és menedékjogi ügyeket intéző központ épületére az angliai kikötővárosban.

A támadó egy fehér SEAT gépkocsival érkezett a helyszínre, majd miután az épületre hajította a házilagos gyújtóeszközöket, egy közeli üzemanyagtöltő állomásra hajtott tovább, ahol öngyilkosságot követett el. Az épületben keletkezett kisebb tüzet a tűzoltók néhány perc alatt eloltották.

Az ügy kivizsgálásának irányítását már a hét elején átvette a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának délkelet-angliai ügyosztálya, bár az incidenst, amelyben az elkövető kezdetleges gyújtóeszközöket használt, a hatóságok akkor még nem minősítették terrorcselekménynek.

Szombaton azonban Tim Jacques, a terrorelhárítás országos koordinátora bejelentette: az eddig összegyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az elkövetőt – jóllehet az incidensnek “elmekórtani vonatkozásai” is voltak – elsősorban szélsőséges ideológiák vezérelték cselekedete végrehajtásában, és ez már megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján egy adott merényletet terrorcselekménynek lehet nyilvánítani.

Nagy-Britanniába évente több tízezren próbálnak illegálisan átjutni a kontinensről a La Manche csatornán át, többnyire embercsempészek által szervezett csoportokban, amelyek gumicsónakokkal kelnek útra, és az átkelési kísérlet közben elfogottak jelentős részének ügyét a doveri menekültügyi központban intézik.

The post Terrorista indíttatású volt a doveri menekültközpont elleni támadás appeared first on .

A férfi öt embert szállásolt el különböző – esetenként közművesítés nélküli – ingatlanjaiban és a sértettek szociális helyzetét, némelyikük alkoholfüggőségét vagy mentális állapotát kihasználva kizsákmányolta őket. A sértettek feladata volt az ingatlanok körüli munkák elvégzése, valamint állatgondozás, akár napi 10-12 órában. Munkájukért cserébe a vádlott általában némi pénzt és kevés ételt adott – ismertették.

Egyiküket rábírta arra is, hogy közműtartozással terhelt ingatlanát írassa a vádlott lányára, ezzel elkerülve azt, hogy a sértett által örökölt bankhitel miatt az ingatlanra jelzálogot jegyezzenek be. A vádlott valódi célja azonban az ingatlan megszerzése volt, amelyet később felújíttatott, majd haszonnal eladott – közölték.

A vádlott a ítélet kihirdetése közben rosszul lett, ezért mentőt hívtak hozzá, így a határozathirdetés további részén már nem volt jelen – jelezték.

A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást és a vádlott egészségi állapotát, ugyanakkor súlyosító körülmény volt egyebek mellett a büntetett előélete. Az ítélet nem jogerős.

The post Öt évre ítéltek egy férfit emberkereskedelem miatt appeared first on .

Az Andrzej Duda lengyel elnök, valamint Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter részvételével megtartott ceremónia a gdanski Szent Brigitta-bazilikában bemutatott szentmisével kezdődött, a tíz hős maradványait ezt követően gyászmenetben vitték a lengyel nemzeti zászlókkal díszített óvárosból a Westerplattéra.

A katonai temetőben mondott beszédében Duda kiemelte: a korábban tömegsírban elhantolt katonák családjai csak most vehetnek búcsút hozzátartozóiktól egy ünnepi, katolikus szertartás keretében. 1989 előtt a kommunista hatalom a Westerplatte esetében is igyekezett meghamisítani a történelmet, a háború után a tömegsír közelében felállított keresztet eltávolították, és a helyén szovjet tankot helyeztek el- idézte fel a múlt eseményeit a lengyel elnök.

Hangsúlyozta: a félsziget 1939-es védelme a jó védelmében vívott harc jelképe, a lengyelek számára egyben a nagy hősiesség jelképe is.

A félszigeten októberben létesült katonai temető annak az emlékhelynek a része, amelynek központja az 1939-es lengyel védőharcokról szóló, mintegy nyolcezer négyzetméter területű westerplattei múzeum lesz. Az intézmény, amelyet a tervek szerint 2027-ben nyitnak meg, gdanski Második Világháború Múzeuma részlegeként fog működni.

A Westerplatte-félszigeten dördültek el 1939. szeptember 1-jén a második világháború első ágyúlövései, amikor a német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a félszigeten lévő lengyel katonai raktárt. A lengyel helyőrség mintegy 210 katonája egy hétig ellenállt a német támadásnak, amelyet az ellenséges légierő bombázói is támogattak. A harcok során elesett lengyelek pontos létszáma máig ismeretlen, különböző források 15-20 katonáról beszélnek, akiknek többségét egy tömegsírban hantolták el.

The post Örök nyugalomra helyezték a Westerplatte tíz lengyel hősét appeared first on .

“Információ érkezett arról, hogy az orosz hadsereg rakéták tárolására és karbantartására használja a kurszki atomerőmű és a kapcsolódó vállalkozások területét. Az elmúlt hetekben az orosz fegyveres erők rakétákat szállítottak az Sz-300-as rendszerekhez a Kurszkatomenergoremont vállalat földalatti hangárjaiba, amelyek a kurszki területen lévő Ivanyino falu közelében helyezkednek el. Október végén több, ismeretlen rakományú, iráni gépkocsirendszámú civil teherautó érkezését is észlelték ezeknél a hangároknál” – írta a katonai hírszerzés.

Ukrán hírszerzési tisztviselők nem zárják ki, hogy a létesítményt – amely közvetlenül a Kurszki atomerőmű, Kurcsatov városa mellett van -, az orosz fegyveres erők katonai célokra használják, rakétafegyverek és iráni drónok lőszereinek titkos elhelyezésére és karbantartására. “Nem kizárt az iráni ballisztikus rakéták jelenléte ezekben a földalatti tárolókban” – tette hozzá a hírszerzés.

A védelmi tárca illetékesei úgy vélik, hogy a közölt információkat az érintett nemzetközi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) képviselőinek alaposan ellenőrizniük kellene.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy péntekre virradóan az orosz erők Sz-300-as rakétákkal csapást mértek a régió központja, Zaporizzsja körzelében fekvő teleülésekre. Megsérült egy gázvezeték, és tűz ütött ki, amit a tűzoltók eloltottak. Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nem történt.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó azt írta, hogy az orosz csapatok a régióban Szvatove és Kreminna településeknél próbálják áttörni az ukrán erők védelmét. Szavai szerint a térség “tele van” orosz katonák holttesteivel, mert a megszállók nem viszik el magukkal halottjaikat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Hajdaj október 28-án arról számolt be, hogy az ukrán erők gyakorlatilag már ellenőrzésük alá vonták a Szvatove és Kreminna közötti autópályát.

Az ukrán vezérkar pénteki jelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt mintegy 840 orosz katona halt meg, a legtöbbjük a Donyeck megyei Liman és Avgyijivka irányában. Velük együtt az orosz hadsereg hozzávetőleg 74 840 főt veszített el eddig Ukrajnában.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy az ukrán energiarendszer központi csomópontjának túlterhelése miatt reggel 450 ezer lakás maradt áram nélkül a fővárosban, ami másfélszer több, mint az előző napokban volt. Ismételten takarékoskodásra szólította fel a kijevieket.

The post Orosz agresszió: az ukrán hírszerzés szerint iráni rakétákat és drónokat tárolhatnak a kurszki atomerőműben appeared first on .

A törvényhozás számítógépes rendszere a múlt héten csütörtökön omlott össze az aznapi szavazások előtt. A rendszer leállását először kibertámadásnak tulajdonították. Az ügyben indított vizsgálat során azonban kiderült, hogy a számítógépes rendszer összeomlását a legnagyobb szlovák kormánypárt egyik képviselője okozta.

Robert Halák a kulturális bizottság ülésén véletlenül rossz helyre illesztett be egy lekapcsolt kábelt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A nem megfelelő helyre illesztett kábel következményeként a rendszer elkezdett túlterhelődni, ami végül a teljes leálláshoz vezetett. Az érintett honatya elismerte hibáját, és elnézést kért. A szlovák sajtónak azt mondta: csak észrevett egy bekötetlen kábelt, és csatlakoztatni akarta, de – ígérte – “a jövőben már nem nyúl semmihez.”

A szlovák házelnök szóvivője közölte: a parlamentben már bevezették azokat a megoldásokat, amelyek biztosítani fogják a szavazórendszer működését még egy kibertámadás esetén is.

The post Nem kibertámadás, hanem egy túlbuzgó képviselő miatt bénult le a szlovák parlament számítógépes hálózata appeared first on .

A november 9-ig tartó gyakorlaton közel 2 ezer katona vesz részt. A csehek, a lengyelek, a magyarok és a szlovákok mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szövetséges katonái is jelen vannak a Puma-22-n.

Az amerikaiak és a britek a Lengyelország keleti szomszédságában kialakult helyzet miatt tartózkodnak a délkelet-lengyelországi Kárpátaljai vajdaságban – mondta el a PAP hírügynökségnek Przemyslaw Lipczynski, aki a manőverek lengyel résztvevőjének, a 18. gépesített hadosztálynak a szóvivője.

A Puma-22-n főként páncélos és gépesített alegységek vesznek részt, de jelen vannak tüzérségi, utász, vegy- és légvédelmi, valamint felderítő alakulatok is. A katonák taktikai manővereivel párhuzamosan parancsnoki gyakorlatok is zajlanak. A gyakorlat célja a csapatok együttműködési képességeinek tökéletesítése, valamint az, hogy ellenőrizzék a szövetséges taktikai műveletek tervezésének, szervezésének és végrehajtásának képességeit – közölte Lipczynski.

Mint megjegyezte, az idei gyakorlatnak “némileg más jellege és forgatókönyve lesz”, mint az előzőeknek, mert ezentúl az ukrajnai háború tapasztalataiból és tanulságaiból is merítenek.

A 18. gépesített hadosztály azon lengyel egységek közé tartozik, amelyeket az amerikai Abrams harckocsikkal, valamint a K239 Csunmu típusú dél-koreai tüzérségi rakétarendszerekkel és a szintén dél-koreai K9 önjáró lövegekkel szerelnek fel a lengyel hadsereg folyamatban lévő korszerűsítése keretében.

The post Lengyelországban megkezdődött a V4-ek fegyveres erőinek közös hadgyakorlata appeared first on .

Az uniós szervezet tájékoztatása szerint az október 26. és 29. között tartott, 28 európai ország bevonásával végzett, összehangolt akció során 159 embert állítottak elő migránscsempészet, 112 embert kábítószer-kereskedelem, 38 embert illegális lőfegyver-kereskedelem, két embert emberkereskedelem gyanújával, valamint 71 embert más bűncselekményekkel kapcsolatban.

Kiemelték: az illetékes hatóságok az akció négynapos időszakában 2476 illegális határátlépési kísérletet jegyeztek fel. Az előállítások és a házkutatások során 106 lőfegyvert, köztük 43 puskát, 42 pisztolyt, 6 légfegyvert, egy gyalogsági aknát, egy teljes légvédelmi rendszert, 15 gránátot, két páncéltörő rakétát és 12 250 lőszert találtak. Emellett 304 kilogramm heroint, 147 kilogramm kannabiszt, 5402 tő marihuánát és 1,3 kilogramm kokaint foglaltak le.

A letartóztatások és a megszerzett bizonyítékok lehetővé tették a bűnüldöző hatóságok számára, hogy 130 új nyomozást kezdeményezzenek – tették hozzá.

Az összehangolt akcióban az uniós tagállamok közül Ausztria, Bulgária, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia vett részt. A művelethez Albánia, Bosznia-Hercegovina, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Koszovó, Moldova, Montenegró, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna csatlakozott.

The post Europol: közel 400 bűnözőt állítottak elő a Nyugat-Balkánon és Délkelet-Európában appeared first on .

Az uniós bizottsági közlemény emlékeztetett, az Európai Unió április 9-én határozott arról, hogy legfeljebb 400 millió eurós támogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekültek támogatására, az orosz-ukrán háború okozta menekülthullám által leginkább érintett tagállamok számára. Az első, 248 millió eurós részletet májusban juttatták az ukrajnai háború öt frontországának, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára.

A hétfőn megítélt újabb támogatási összeg az érintett tagállamokat abban segíti, hogy továbbra is segítséget nyújthassanak az ukrajnai menekülteknek, például élelmet és szállítást biztosíthassanak számukra. A közlemény kiemelte: mivel a civil szervezetek és a helyi, valamint regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az ukrajnai menekülteknek nyújtott segítségnyújtásban, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós finanszírozásból az érintett szervezetek és hatóságok is részesüljenek.

Az Európai Bizottság a megítélt összeget a menekültek befogadása és megsegítése terén elért eredmények, nem pedig a tényleges költségek alapján fogja felszabadítani. A teljes 400 millió eurós támogatási keret fennmaradó 52 millió eurós összegét később, az esetlegesen felvetődő sürgősségi igények kielégítésére fordítják majd, például szállások kialakítására, pszichológiai segítségnyújtásra az Ukrajnából menekültek számára.

The post Az EU százmillió eurót biztosít az ukrajnai menekültek megsegítésére hét tagállam számára appeared first on .

A rádió reggeli műsorában Wasik elmondta: orosz pecsétet találtak “az összes, illetve szinte összes” személy útlevelében, akiket az utóbbi időben megállítottak a lengyel-fehérorosz határ illegális átlépésekor. “Oroszt, nem fehéroroszt. Moszkvait, ők mind Moszkván keresztül érkeznek” – tette hozzá.

A miniszterhelyettes szerint ez azt bizonyítja, hogy a migráció hátterében orosz titkosszolgálatok állnak, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a menekültek a lengyel-orosz határon át, a Kalinyingrádi terület nevű orosz exklávén keresztül is érkezhetnek. Wasik megítélése szerint az, hogy Oroszoroszág “egyoldalúan liberalizálja a vízumkiadási politikáját”, egyik módszere az általa viselt hibrid háborúnak.

“Fegyveres erőkkel megtámadják Ukrajnát, hibrid módszerekkel pedig a balti államokat, Lengyelországot, az egész Európai Uniót” – fűzte hozzá.

Amennyiben a térségben “elindulna a Lengyelországot és Európát támadó migrációs mozgás”, a varsói kormány állandó, a lengyel-fehérorosz határon a már létezőhöz hasonló akadály építéséről is dönthet a Kalinyingrádi területtel közös határszakaszon – helyezte kilátásba Wasik. Megjegyezte egyúttal: a lengyel-orosz határon egyelőre nem érzékelnek migrációs nyomást, de mindig “egy lépéssel meg kell előzni az ilyen jelenségeket”.

Arra hivatkozva, hogy a kalinyingrádi repülőteret megnyitották a közel-keleti és az észak-afrikai országokból érkező járatok számára, Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter közölte: Lengyelország ideiglenes, 2,5 méter magas és 3 méter széles drótkerítést kezdett építeni a Kalinyingrádi területtel közös határszakaszon. A drótkerítéssel párhuzamosan elektronikus riasztórendszert is telepítenek.

A lengyel-fehérorosz határon már megépítettek egy 5,5 méter magas acélkerítést, amelyet szintén mozgásérzékelőkből és kamerákból álló riasztórendszerrel szerelnek fel.

The post Moszkva a felelős a lengyel-fehérorosz határon áttörni próbáló menekültek többségéért appeared first on .

“A teljes körű agresszió során Ukrajna védői kétszer annyi orosz repülőgépet semmisítettek meg, mint amennyit a Szovjetunió az afganisztáni háború tíz éve alatt veszített el, azaz 278 orosz repülőgépet Ukrajnában, szemben 118 szovjet repülőgéppel, amely Afganisztánban semmisült meg” – írta a főparancsnok.

Zaluzsnij szerint az Ukrajnával vívott háború ugyanolyan szégyen Oroszország számára, mint az afganisztáni volt, és Ukrajna inváziója Oroszország pusztulásához fog vezetni.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kijelentette: Oroszországban a hatalom fokozatosan egy bűnözői terrorista csoport kezébe kerül, az országot nem a kormányzata irányítja.

“A Kreml az irányítás elvesztésének szakaszában van. Az Oroszországi Föderációban a hatalom hamarosan egy bűnözői terrorista csoport kezébe kerül, a hatalmi funkciókat (Ramzan) Kadirov (csecsen vezető) büntetőkülönítményeire és Prigozsin börtöntöltelékeire ruházták át” – írta Danyilov. Utóbbinál a Wagner magánhadseregre utalt, amelyet Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember irányít, és amelynek fegyveresei szintén részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője közölte, hogy információik szerint Oroszország titokban folytatja tovább a mozgósítást, a befejezéséről szóló hivatalos nyilatkozatok ellenére.

“A Kremlnek a mozgósítás befejezéséről szóló nyilatkozatai ellenére érdemes megjegyezni, hogy a kormány titkos üzemmódra állt át, az események nyilvánosságát megnyirbálták, de ezzel egy időben a sorozóirodák utasítást kaptak a katonai regisztráció és a besorozás folytatására, valamint az Ukrajna elleni úgynevezett különleges katonai műveletben való részvételre szerződést kötni kívánó önkéntesek felkutatására, illetve toborzására. Az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek soraiból elbocsátott, sebesült katonákat megpróbálják visszaküldeni. Ezenkívül a fiatal tisztek utánpótlása érdekében az orosz védelmi minisztérium határozattal felgyorsította a diplomás kadétok képzését” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetőt.

A vezérkar csütörtöki jelentése szerint eddig Ukrajnában megközelítőleg 74 ezer orosz katona halt meg.

Jurij Szobolevszkij, a herszoni városi tanács alelnöke arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai városban eltűnt a megyeháza tetejéről az orosz zászló. Ezt alátámasztandó fényképet is nyilvánosságra hozott.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat sajtóközleményében azt írta, hogy az orosz megszállók igyekeznek megjavítani a zaporizzsjai atomerőműnek a támadásokban megrongálódott vezetékeit, és a közeljövőben össze akarják azokat kötni a krími és Donyec-medencei megszállt területekkel. A vállalat emlékeztetett arra, hogy az atomerőművet csütörtökön ismételten lekapcsolták az ukrajnai elektromos hálózatról, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így jelenleg csak dízelgenerátorokkal működik.

Az Enerhoatom arra is kitért, hogy az atomerőmű és környékének orosz ágyúzása nemcsak az atomerőmű infrastruktúrájában, hanem az állatvilágban is komoly károkat okoz. A létesítmény elaknásított térségében az elmúlt három hónapban legalább harminc kutya, róka és vaddisznó pusztult el. Az atomerőmű blokkjainak hidegleállási állapotba helyezése miatt pedig a hűtőtó hőmérséklete 13 Celsius fokra csökkent, ami a halak tömeges pusztulásához vezetett.

The post Orosz agresszió: Putyin már kétszer annyi repülőgépet veszített Ukrajnában, mint elődei Afganisztánban appeared first on .