Biztonságpiac

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 472 szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték, a különleges törvényszék létrehozása és a nemzetközi jogi lépések egyértelmű jelzést küldenének Oroszországnak és a világnak a büntetlenség felszámolásáról.

Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy az orosz és a fehérorosz politikai és katonai vezetést felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűncselekményekért, a számos ukrán városban elkövetett atrocitások ugyanis – mint írták – rávilágítanak a háború brutalitására. Véleményük szerint a törvényszék létrehozása kiegészítené a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) erőfeszítéseit, mivel Ukrajna esetében jelenleg nem tudja kivizsgálni az elkövetett bűncselekményeket.

Megjegyezték, a különleges törvényszéknek hatáskörrel kell rendelkeznie nemcsak Putyin és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor és környezete által elkövetett jogsértések kivizsgálására is. Hangsúlyozták továbbá: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és arra kell összpontosítani, hogy Ukrajnával együttműködve alakítsák ki a vonatkozó szabályokat. Az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a várható eljárásokon felhasználható bizonyítékok összegyűjtésében – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: Az EP támogatja egy különleges törvényszék létrehozását appeared first on .

Az alezredes kijelentette: ha valakinek veszélyben van az élete, akkor a rendőr nem teheti meg, hogy nem intézkedik azonnal. Fegyveres elkövetőnél a TEK-et értesíteni kell, és lehetőség szerint bevárni őket, illetve az erősítést, de néha erre nincs idő – közölte Csapó az újbudai rendőrgyilkossággal összefüggésben tartott sajtóeseményen, amelyen azonban az esetre vonatkozó konkrét kérdésekre a folyamatban lévő eljárás miatt nem volt mód.

Elmondta: tavaly egymillió igazoltatás, intézkedés volt; 280 erőszakos támadást regisztráltak rendőrök ellen, ebben az adatban benne vannak a fenyegetések is. Hozzáfűzte: nem jellemző tehát a rendőrök elleni erőszak, bár a tendencia 2019-et követően növekvő.

Kérdésre válaszolva az osztályvezető kitért arra is, hogy a rendőri állomány lövedékálló mellénnyel van ellátva, ami szúró- vágóeszközök ellen is védelmet nyújt, de nem teljeskörűen, hiszen “nem erre lett kifejlesztve”. Vizsgálják, milyen védőeszközökre lenne még szükség – jegyezte meg Csapó.

Elmondta azt is, hogy a Taser elektromos sokkolóból jelentős mennyiséget szerzett be a rendőrség, “az összes rendőri szervnél ott van, és az oktatásban is, a kiképzés folyamatos”. Az a cél, hogy járőrpáronként egy ilyen eszköz legyen minden közterületi szolgálatban – fűzte hozzá.

Hablicsek Nikoletta az ORFK ügyeleti főosztályának vezetője emlékeztetett: 2014-ben megváltozott a segélyhívások fogadásának rendszere. A 112-es hívószámra napi tizenkétezer hívás érkezik; ötszáz hívásfogadó munkatárs végzi az előszűrést, a katasztrófavédelemmel és a mentőszolgálattal közösen kialakított, kikérdezési protokoll alapján – magyarázta az ezredes.

Közölte, ha valamilyen fegyver szerepel a bejelentésben, akkor a hívást a területileg illetékes tevékenységirányítási központhoz irányítják át, ahol szakképzett rendőr fogadja. Konferenciahívást is lehet kezdeményezni, ekkor minden terület szakembere fel tudja tenni a releváns kérdéseket, s már a kikérdezés alatt elindíthatják a reagáló egységeket. A tevékenységirányítási központ mindenféle információt igyekszik beszerezni, ami segítheti a járőrt – hangsúlyozta Hablicsek. Jelezte: a központban látják, hol vannak a járőrök, milyen felszerelések vannak náluk, milyen kompetenciákkal rendelkeznek.

Garázda jellegű elkövetőnél elvárás az előzménykutatás, amikor is a nyilvántartásokban utánanéznek az elkövetőnek, így a járőr fel tud készülni – fejtette ki Hablicsek. Hozzáfűzte: folyamatos kapcsolatot tartanak a helyszínre érkező kollégákkal, hogy kiderüljön, szükség van-e mások bevonására, erősítésre, és hallják azt is, mi zajlik a helyszínen, valamint látják a GPS-koordinátákat. Tavaly összesen 832 ezer “küldés” volt, tehát szükség van a professzionális irányításra – szögezte le.

Czene Csaba ezredes, az ORFK humánigazgatási szolgálatának vezetője arról beszélt: 2900 rendőrrel több van most, mint 2010-ben, emellett ilyen kevés bűncselekmény a rendszerváltozás óta nem volt, a lakosság biztonságérzete pedig folyamatosan javul.

Mózes János, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ mesteroktatója elmondta: tíz hónapos képzést kapnak a rendőrök az intézkedésekről az alapoktól elkezdve addig a szintig, hogy közterületen tudjanak intézkedni. “Minden szituáció más és más, de folyamatosan újítjuk a képzést, életszerű helyzetekre igyekszünk felkészíteni a rendőröket” – jelentette ki az alezredes. Hozzáfűzte: a tíz hónapos alapképzés után mentori képzés következik, “tapasztalt, már bizonyított kolléga mellé kerül a kezdő, nem engedjük el a kezét”.

Kijelentette: “sokkal többet lő az állomány a korábbi évekhez képest, több éleslövészet van, egyre bátrabban és ügyesebben kezelik a fegyvert a kollégák”.

Rendőrgyilkosság: Belügyminiszteri elismerést kapott a két megsérült rendőr
Kiemelkedő tevékenységéért belügyminiszteri elismerést kapott a halálos kimenetelű újbudai intézkedésben megsérült két rendőr – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. Az ORFK tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter az újbudai intézkedés során tanúsított kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül jutalomban részesítette Kállai László főtörzszászlóst, a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi rendőrkapitányságának körzeti megbízottját és Dobos László törzszászlóst, aki ugyanott szolgálatirányító parancsnok. Az elismerést Bolcsik Zoltán rendészeti államtitkár adta át az országos és a budapesti rendőrfőkapitány jelenlétében.

The post ORFK: a rendőr akár élete kockáztatásával is megment másokat appeared first on .

A koszovói belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rendőrök azért lőttek a járműre, mert nem állt meg egy ellenőrzőponton, hanem nekiütközött a szolgálatot végző rendőrök járművének, veszélyeztetve ezzel az életüket. Az autóban ketten utaztak, egyikük lőtt sérüléseket szenvedett, másikuk sértetlenül kiszállt az autóból.

A rendőrségi ellenőrzőpontokat azt követően állították fel Észak-Koszovóban, hogy tavaly év végén ismét feszültségek robbantak ki a helyi szerbek és koszovóiak között. A helyi szerbek decemberben barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoztak amiatt, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A helyzet újév előtt rendeződött, a barikádokat eltávolították, az elfogott rendőrt házi őrizetbe helyezték. Ám az ortodox karácsony előestéjén, január 6-án Koszovó déli részén egy helyi albán férfi, szolgálaton kívüli katona rálőtt két szerb fiatalra, egy harmadik fiút pedig megvertek, így a feszültségek újra kiéleződtek. Az eset miatt több ezer szerb vonult utcára Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.

The post Nem állt meg a szerb autó: tüzet nyitott a koszovói rendőrség appeared first on .

2022 végén összesen 1,714 millió külföldi állampolgárnak volt hivatalos tartózkodási engedélye a 10,6 millió lakosú Csehországban, 2021 végén ez a szám 660 849 volt – mutatott rá Milan Majer, az idegenrendészet parancsnoka.

A belügyminisztérium kimutatása szerint az Ukrajna elleni orosz offenzíva kezdete óta 480 804 ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól rendkívüli, egyéves tartózkodási engedélyt, amely munkavállalásra, az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, segélyek igénybevételére jogosít fel. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás szerint az ukrajnaiak egy évvel meghosszabbíthatják ezt a tartózkodási engedélyt.

Martin Vondrásek elmondta, hogy a külföldi állampolgárok számának nagyarányú növekedése ellenére a tavalyi évben nem nőtt számottevően a külföldiek részesedése a bűncselekmények elkövetésében. Az ukránok esetében ez a növekedés fél százalékos. A külföldiek tavaly a bűncselekmények 10,5 százalékát, 2021-ben pedig 9,3 százalékát követték el.

A külföldi állampolgárok legnagyobb része – 346 306 személy – Prágában él, a fővárost körülvevő Közép-csehországi kerületben pedig 159 196 a külföldi állampolgárok száma.

Az ukrán állampolgárok mellett egyebek között 117 265 szlovák, 66 340 vietnami, 43 498 orosz, 19 531 román és 17 884 lengyel állampolgár él Csehországban. A rendőrségi kimutatás szerint a tavalyi év végén az engedéllyel Csehországban élő magyar állampolgárok száma 10 517 volt.

The post Orosz agresszió: Több mint 636 ezer ukrán állampolgár tartózkodik Csehországban appeared first on .

“Nem, biztosan nem. Én békét akarok, nem háborút. Semmi esetre sem küldeném gyermekeinket és asszonyaink gyermekeit háborúba” – jelentette ki Babis a műsorvezető által hipotetikusnak nevezett kérdésre válaszolva. Tisztán elméleti kérdésről van szó, a legfontosabb dolog megakadályozni a háborút – tette hozzá a volt kormányfő.

Petr Pavel nyugalmazott tábornok, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának az elnöke is volt, már a televízióban is felhívta Babis figyelmét a NATO alapokmányára.

“Ha valamilyen szervezetnek tagjai vagyunk, akkor abból a kollektív biztonság keretében nemcsak előnyeink származnak, hanem valamit adnunk is kell. És ez a mi kötelezettségvállalásunk, hogy közösen segítséget nyújtunk, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá Pavel. Emlékeztetett, hogy ezt a kötelezettségvállalást a NATO alapító szerződésének 5. cikkelye tartalmazza.

Babis a kritikák hatására később módosította álláspontját, és leszögezte: a Csehország által is aláírt NATO-szerződést ő is betartaná.

“Nem akartam válaszolni a Lengyelország vagy a balti államok megtámadását feszegető hipotetikus kérdésre. Meggyőződésem, hogy erre nem kerül sor, nem tudom elképzelni. A világ vezető politikusainak feladata megakadályozni a háborút” – fejtette ki az éléseszűséggel aligha vádolható politikus. “Ha valóban sor kerülne a támadásra, természetesen betartanám az 5. cikkelyt. Ez nem vitás” – szögezte le a babis, módosítva a televíziós vitában elhangzott kijelentését.

Csehországban pénteken és szombaton tartják az elnökválasztás második, döntő fordulóját, amelyben Babis és Pavel között dől el, melyikük ülhet a prágai vár (Hradzsin) elnöki bársonyszékébe.

The post Babis nem küldene katonákat Lengyelország és a balti országok megsegítésére külső támadás esetén, aztán rájött, hogy mégis appeared first on .

Annalena Baerbock német hírportálok jelentései szerint az LCI francia hírtelevíziónak vasárnap este nyilatkozva kiemelte, hogy nem érkezett még kérés a szövetségi kormányhoz külföldön értékesített Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról, de ha érkezne, akkor “nem állnánk a kezdeményezés útjába”.

Ugyancsak vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel külügyminiszter egy nyilatkozatában kijelentette, hogy szükség esetén a német részvétel nélkül szerveznek koalíciót a korszerű páncélosaik egy részét Ukrajnának átadni kész országokból.

A Leopard 2 a világ egyik legerősebb harckocsijának számít. Lengyelország egy nemzetközi összefogás keretében tizennégyet adna át az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek. Finnország, Spanyolország és Portugália is jelezte, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez, a balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – külügyminiszterei pedig szombaton közös nyilatkozatban felszólították a német kormányt, hogy azonnali hatállyal biztosítson ilyen harckocsikat Ukrajnának.

A hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a szövetségi kormány engedélyével lehet külföldön értékesített német harckocsit átadni harmadik országnak. Olaf Scholz kancellár kormányától nemcsak jóváhagyást várnak az ilyen kezdeményezésekhez, hanem azt is, hogy a német hadseregtől (Bundeswehr) is adjanak át Leopardokat Ukrajnának. Boris Pistorius védelmi miniszter pénteken közölte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a Bundeswehr állományát, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.

Az orosz erők folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében
Az orosz erők az elszenvedett jelentős veszteségük ellenére folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka települések irányba azzal a céllal, hogy elfoglalják az egész donyecki régiót – közölte harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és légicsapást indítottak ukrajnai települések ellen, továbbá 24-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő öt csapást mért ellenséges koncentrációs területekre. Lelőttek két orosz Szu-25-ös repülőgépet, egy Ka-52-es helikoptert, egy Orlan-10 típusú drónt és két H-59-es rakétát. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek ezzel egy időben három orosz koncentrációs területre mértek csapást, és eltaláltak egy ellenséges logisztikai raktárt. A kijevi katonai vezetés közlése szerint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre, az ukrán erők minden ellenséges támadást visszavertek. Az orosz erők több települést ágyúztak hétfőn Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka, Novopavlivszke, Zaporizzsja és Herszon téréségében.

The post Orosz agresszió: Berlin nem akadályozná Leopard harckocsik továbbadását Ukrajnának appeared first on .

A közleményben azt írták, a 40 éves férfi tavaly novemberben vésővel és baltával rongálta meg egy magyarországi nagykövetség budapesti épületét. A rendőrök a rongálás abbahagyására szólították fel, ő azonban a baltával a rendőröket fenyegetve elindult feléjük. A rendőrök az elkövetővel szemben könnyfakasztó gázt, majd testi kényszert alkalmaztak.

A gyanúsított ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozást rendelt el. A férfi ezután több fenyegető üzenetet küldött elektronikus úton az egyik rendőrkapitányság rendőreinek. A nyomozó ügyészség ezért a Terrorelhárítási Központ közreműködésével pénteken kutatást tervezett végrehajtani a lakóhelyén és gyanúsítotti kihallgatása érdekében elő akarta állítani.

A férfi a megjelenő rendőröket kalapáccsal a kezében fenyegetni kezdte, majd az eszközt nagy erővel közéjük dobta. A támadásban senki nem sérült meg. A regionális nyomozó ügyészség elrendelte az elkövető őrizetét, és kihallgatása után indítványozza a letartóztatását. Erről a bíróság várhatóan hétfőn dönt – olvasható a közleményben.

The post Elme és ideg: kalapáccsal támadt a rendőrökre, őrizetbe vették appeared first on .

A miniszter Németországban, a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) hetedik tanácskozását megnyitó beszédében kiemelte, hogy “döntő pillanat” érkezett el a háborúban, mert Moszkva átcsoportosítja erőit, toboroz és igyekszik újra feltölteni készleteit.

Ezért az “Oroszország birodalmi agressziója” ellen védekező Ukrajnát támogató országoknak “most nem lassítaniuk kell, hanem még mélyebbre kell ásniuk” fegyverarzenáljukban – mondta Austin. Ezt emelte ki a tanácskozásra élő videókapcsolaton bejelentkező ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij is. Kifejtette, hogy Moszkva összevonja maradék erőit, és döntő támadásra készül, az ukrán csapatoknak, “a szabadság védelmezőinek” viszont fogytán a fegyverük.

Ezért az eddiginél gyorsabban kell utánpótlással és újabb fegyverrendszerekkel segíteni a védekezést – mondta Volodomir Zelenszkij, kiemelve, hogy “az orosz terror” megállításához tüzérségi eszközök, repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták is kellenek. Austin közölte, hogy hazája további 2,5 milliárd dollár értékben támogatja katonai felszereléssel Ukrajnát, a többi között 59 Bradley és 90 Stryker páncélozott gyalogsági harcjárművel és 350 terepjáróval.

Az Egyesült Államok így már 26,7 milliárd dollár értékben segítette az orosz támadás elleni védekezést. Ezt a támogatást a szövetségesekkel együtt tovább folytatja, “amíg csak szükséges” – mondta a miniszter. Az amerikai támogatási csomagban nincsenek M1 Abrams típusú harckocsik.

Szakértői vélemények szerint a német kormány akkor lehet hajlandó Leopard-2 típusú harckocsikkal segíteni Ukrajnát, ha az amerikai kormány M1 Abrams-eket küld. A Leopard-2 a világ legerősebb harckocsijának számít. A német modellel a csoport több tagja, köztük Lengyelország, Finnország és Spanyolország is támogatná az ukrán haderőt. A járműveket csak az exportjukat ellenőrző német kormány engedélyével adhatják tovább. A berlini vezetés a tanácskozás kezdetéig nem döntött az ügyben.

The post Orosz agresszió: döntő jelentőségű szakasz kezdődött a háborúban appeared first on .

Tel-Aviv mellett Jeruzsálemben, Haifán, Beér-Seván, Herzliján, Nesz Ciónában, Modiinben is ezrek tüntettek a jogrendszer átalakításának terve ellen, miszerint egyebek között a politikusok felülbírálhatnák a legfelsőbb bíróság végzéseit. Ez a hatalmi ágak eddigi egyensúlyának megbontását, ezzel a demokrácia súlyos sérülését jelentené Izraelben a tiltakozók szerint.

Tel-Avivban beszédet mondott Móse (Bogi) Jaalon volt vezérkari főnök és védelmi miniszter, és arra figyelmeztetett, hogy demokratikus jogrend nélkül Izrael sebezhetővé és kiszolgáltatottá válik, hadserege elveszti erejét.

Dávid Groszman, Izrael legismertebb írója arról beszélt, hogy egyre többen “belső emigrációba” vonulnak, mert egyre kevésbé érzik hazájuknak az országot. Izrael Állam 75. évére szerinte oda jutott, hogy küzdelem folyik az ország demokratikus jellegéért, a szabadságjogokért. Most ezekben a “fekete” időkben eldől, hogy Izrael nagyon más lesz-e, mint amilyennek az alapítói megálmodták, s ezzel bizonyos értelemben meg is szűnik- vélekedett az író. Groszman kijelentette, hogy tilos eltávolodni az alapítók álmaitól és reményeitől, és erre szerinte a tüntetésen megjelent tömeg ad reményt.

A demonstrációt a tel-avivi diáktüntetések egyik vezetője vezette fel, mások között felszólaltak jogászok is, akik a tervbe vett jogi változások veszélyeit ismertették, valamint az izraeli high-tech szektor egyik vezetője, aki a jogrend átalakításának várható gazdasági következményeire figyelmeztetett.

A 12-es kereskedelmi tv értesülése szerint a kormány képviselői azt tervezik, hogy az őket támogató szavazati többséggel a parlament villámtörvénykezéssel már a következő héten megszavazza első olvasatban az új törvényeket. Az ellenzék viszont bejelentette, hogy nem vesz részt a kneszet bizottságainak erről döntő ülésein, mert “nem kívánnak statisztálni” ahhoz, hogy meglegyen a jogszerűség látszata.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a legfelsőbb bíróság korábbi döntésének eleget téve, menesztette az adóügyi bűncselekmény miatt elítélt Arije Derit az egészségügyi és a belügyi tárcák éléről. Netanjahu az ülésen “fájó szívvel” adta át Arije Derinek az őt menesztéséről értesítő levelet, amelyben hosszan méltatta eddigi munkásságát, és sajnálatát fejezte ki a legfelsőbb bíróság döntése miatt, amely szerinte “nem veszi figyelembe a nép akaratát.” Arije Deri válaszában közölte, hogy továbbra is pártja, a keleti származású ultraortodoxokat tömörítő Sasz élén marad, és részt kíván venni a koalíciós frakcióvezetők megbeszélésein.

A Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek az értesülése szerint Arije Deri abban állapodott meg Benjámin Netanjahuval, hogy időlegesen a párt más miniszterei, Jákov Mergi, Joáv Bencúr, Michael Malchieli vagy Hájim Biton veszik át tőle az egészségügyi és a belügyi tárcát. Később terveik szerint Arije Deri visszakapja azokat, miután ennek érdekében megváltoztatták a jogrendszert, a törvényeket. A Sasz párt vezetője ugyanakkor megtartotta miniszterelnök-helyettesi címét – erősítette meg szóvivője a The Times of Israel című angol nyelvű hírportálnak. Röviddel Arije Deri menesztése után Benjámin Netanjahu miniszterelnök elhagyta a kormány ülését, és azt Arije Deri vezette helyette tovább.

The post Több mint százezren tüntettek Izraelben az új Netanjahu-kormány ellen appeared first on .

A Bróker Marcsi néven elhíresült vádlott az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítélete szerint a Kun-Mediátor Kft. vezető tisztségviselőjeként 14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre irányuló szerződéseket, amelyek alapján számukra a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért.

A karcagi nő a betétgyűjtésre nem rendelkezett engedéllyel, az ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott. Ügyfeleinek így néhány millió forint és több mint egymilliárd forint közötti kárt okozott.

A Szolnoki Törvényszék a vádlottat csalás bűntette és más bűncselekmények miatt tíz év börtönnel és 5,4 millió pénzbüntetéssel sújtotta, végleg eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint vele, az általa képviselt gazdasági társasággal és két családtagjával szemben vagyonelkobzást rendelt el.

A törvényszék öt sértett mintegy 130 millió forintnyi kárának megfizetésére kötelezte az asszonyt. Az elsőfokú bíróság döntése alapján a sértettek többsége kártérítési igényét egyéb törvényes úton – külön polgári perben – követelhetné.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés tartama aránytalanul enyhe, ezért annak súlyosítását indítványozta. A főügyészség a Szegedi Ítélőtáblától kérte a sértettek által bejelentett polgári jogi igények érdemi elbírálását, a vádlott kártérítés megfizetésére kötelezését, valamint azt is, hogy két hozzátartozója mellett más családtagjaival szemben is rendeljenek el vagyonelkobzást.

The post Kun-Mediátor-botrány: súlyosbítását indítványoz a fellebbviteli főügyészség appeared first on .

Sunak a héten az északnyugat-angliai Lancashire megyében tett látogatást, ahol a brit kormány gazdasági felzárkóztatási programját népszerűsítette.A konzervatív párti miniszterelnök a látogatás egyik helyszínéről a másikra tartva, hivatali autójában videót is készített magáról, amelyben szintén a felzárkóztatási program elemeit – elsősorban a helyi fejlesztési beruházásokra használható kétmilliárd fontos alapot – méltatta.

A kormányfő Instagram-oldalára felkerült mobiltelefonos videón azonban jól látszik az is, hogy a mozgó járműben ülő Sunak nem kapcsolta be biztonsági övét, és a felvételt a brit sajtó azonnal hatalmas terjedelemben kezdte tárgyalni. Az ügyben a széles médianyilvánosság nyomán vizsgálatot indított a Lancashire megyei rendőrség is, amely péntek este bejelentette, hogy szabott összegű pénzbírság kifizetésének lehetőségét ajánlotta fel a szabálysértő kormányfőnek.

A rendőrségi tájékoztatásban nem esik szó a bírság összegéről, de az ilyen jellegű közlekedési kihágások esetén a büntetés rendszerint száz font (több mint 45 ezer forint). Az angol-walesi szabálysértési jogszabályok alapján ezt 28 napon belül pótdíj nélkül be lehet fizetni. Az érintett fellebbezhet, de ennek megvan az a kockázata, hogy az ügy bíróság elé kerül, amely az eredeti bírság összegének többszörösét is kiróhatja a szabálysértőre.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője péntek este közölte: Sunak elismeri, hogy hibázott és természetesen befizeti a pénzbírságot. A Downing Street illetékese szerint a kormányfő csak a felvétel elkészítésének rövid időtartamára kapcsolta ki biztonsági övét, de elismeri, hogy ez is hiba volt. Sunak a modern brit politikatörténetben a második hivatalban lévő miniszterelnök, akit jogi kihágás miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Az első korábbi főnöke, Boris Johnson volt, akire azért róttak ki tavaly pénzbírságot, mert a koronavírus-járvány idején – a saját kormánya által elrendelt korlátozásokat is megszegve – különböző összejöveteleken, partikon vett részt Downing Street-i rezidenciáján. Ebben az ügyben annak idején megbírságolták Sunakot is, aki akkoriban a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be, vagyis a jelenlegi miniszterelnököt eddigi politikai pályafutása alatt már másodszor marasztalták el szabálysértésért. Johnsont – aki három évig állt és választást is nyert a Konzervatív Párt és a kormány élén – a “partygate” néven emlegetett ügy és egyéb sorozatos belpolitikai botrányok nyomán tavaly nyáron kényszerítette távozásra az alsóházi tory frakció.

The post Megbírságolták a brit miniszterelnököt, mert autójában nem viselte a biztonsági övet appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelmi szolgálati juttatásról szóló új kormányrendeletről elmondta: a szabályozás méltó és méltányos utat enged a szolgálatban eddig jól teljesítő olyan katonáknak, akik a 45. életévüket betöltötték és 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek. Egyúttal a szabályozás utat nyit azoknak a nyelveket beszélő, NATO-s képzési, illetve missziós tapasztalatokat szerzett, fizikai állóképesség tekintetében kimagasló fiatal parancsnokoknak, akik a leginkább alkalmasak lesznek a modern haditechnikai eszközök és harceljárások alkalmazására – tette hozzá.

A juttatásra nem automatikusan, hanem a miniszter egyénenkénti döntése alapján válhatnak jogosulttá az említett feltételeknek megfelelő katonák – emelte ki, jelezve: ennek alapján több ütemben, ütemenként több fázisban vizsgálják a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a háttérintézmények teljes állományát, és meghozzák a döntéseket.

“Ezt a legfelső, parancsnoki szinten a vezérkari főnök bevonásával már megtettem, most az ezek alatti szintek következnek” – közölte a tárcavezető hozzátéve, hogy a fiatalítás most következő ütemében a beosztásukban maradó és újonnan kinevezett parancsnokok előterjesztései alapján, a vezérkari főnök meghallgatásával születnek majd meg a személyi döntések arról, hogy kik azok, akik honvédelmi szolgálati juttatásban részesülhetnek.

“Az évtizedes, a hazáért végzett állhatatos szolgálatot köszönjük meg a honvédelmi szolgálati juttatással, ami a nyugdíjkorhatár eléréséig teljes összegben megilleti őket, ami akkor sem változik, ha más munkából is jövedelemre tesznek szert. Bent maradnak a gondozási körben: a lakhatási támogatás, csakúgy, mint az egészségügyi ellátás tekintetében is folytatódik a gondoskodás. Nekik is jár a kegyeleti gondoskodás és az alkalmankénti egyenruha-viselés” — hangsúlyozta.

Rámutatott arra, hogy az ukrajnai háború mellett nő a feszültség a Nyugat-Balkánon, dél felől pedig folyamatosan erősödik a migrációs nyomás, egy ilyen időszakban történelmi lehetőség és kötelesség cselekedni, komoly, “áttörésszerű” változásokat kell elérni a haderő fejlesztésében.

“Szükség volt a kormányalakítás óta eltelt felkészülési időre, de nem várhattunk tovább. Ehhez készült el a változásokat rendező veszélyhelyzeti kormányrendelet” – indokolta a szabályozást. Elmondta, hogy komoly hangsúlyt fordít majd a jövőben a területvédelmi tartalékosok toborzására, kiképzésére és a haderővel egyenrangú szintre emelésére is.

Arra a kérdésre, miként lehet magasabb fordulatszámra átállítani egy ilyen szervezetet, a miniszter azt mondta: például fiatalítással. Le kell bontani az “így szoktuk” hatalmát, a felépített bürokratikus rendszerek önvédelmét ahhoz, hogy az “egyenruhás munkavállaló” hozzáállásból egy új katonai szolgálati etosz és gyakorlat alakuljon ki. “Azt várom a fiatalítás folyamatától, hogy nem pusztán személycserékben, hanem mélyreható kulturális változásban mutassa meg hatását” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky.

The post Mélyreható kulturális változást vár a honvédelmi miniszter a fiatalítástól appeared first on .

A közlemény szerint az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék szexuális erőszak bűntette és további 22 rendbeli bűncselekmény miatt 18 év fegyházbüntetésre ítélte a férfit azzal a kikötéssel, hogy feltételesen sem bocsátható szabadságra, továbbá eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását vagy gyógykezelését végzi.

A másodfokú bíróság csütörtökön a bűncselekmények minősítését részben megváltoztatta, az ügyészi állásponttal egyezően a férfi büntetését három évvel súlyosította, és megállapította, hogy a foglalkozástól eltiltás végleges hatályú. A jogerős ítéleti tényállás szerint a férfi 2001-től élettársa, 2009 év végétől házastársa volt a nőnek, akivel együtt nevelték a feleség korábbi házasságából született két lányát, valamint közös gyermekeiket, három lányt és három fiút.

A férfi 2008-tól 2021. március 24-ig – őrizetbe vételéig – félelemben tartotta, napi szinten bántalmazta feleségét és a gyerekeket. A bántalmazás kézzel, járóbottal, vesszővel, szerszámnyéllel, nadrágszíjjal vagy ásó fémlapjával történt. Mindezek mellett a férfi a feleségét és valamennyi gyermeket – akik közül a cselekmény elkövetésekor a legfiatalabb hat éves volt – rendszeresen szexuális cselekményei eltűrésére kényszerítette.

A férfi a magatartásával a kiskorú gyermekeknek nagy lelki gyötrelmet, testi szenvedést okozott, fejlődésüket súlyosan veszélyeztette.

The post Éveken át bántalmazta családját: huszonegy év fegyházbüntetést kapott appeared first on .

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették: mivel az iráni vezetés semmibe veszi az emberi méltóságot és saját polgárainak demokratikus törekvéseit, valamint támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában, további kiigazításokat tesz szükségessé az EU Iránnal kialakított kapcsolataiban és álláspontjában.

A szövegben az EP-képviselők azt szorgalmazták, hogy az EU terjessze ki szankcióit az emberi jogok megsértéséért felelős valamennyi személyre és szervezetre, családtagjaikra, továbbá a Forradalmi Gárdához kapcsolódó valamennyi szervezetre, a gárdát pedig szerepeltessék az EU terroristaszervezeteket felsoroló listáján.

Az EP állásfoglalásában elítélte az iráni békés tüntetők ellen kiszabott halálos ítéleteket és kivégzéseket, és felszólította az illetékes hatóságokat, hogy vessenek véget a saját állampolgáraikkal szembeni aránytalan fellépésnek. A képviselők a halálra ítélt tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelték, és elítélték, hogy az iráni vezetés a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést fegyverként használja az eltérő vélemények elfojtására és az alapvető jogaik gyakorlásáért küzdő emberek megbüntetésére. A több száz tüntető meggyilkolásáért felelősöket bíróság elé kell állítani – jelentették ki.

Az EP-állásfoglalás továbbá az uniós korlátozó intézkedések kiterjesztésére szólított fel Iránnal szemben, mivel – mint írták – az ország továbbra is pilóta nélküli légijárműveket biztosít Oroszországnak, és azt tervezi, hogy rakétarendszereket is szállít.

The post Az EP további szankciókat sürget az iráni vezetéssel szemben appeared first on .

A Ramstein amerikai légi támaszponton 54 ország képviselőinek részvételével tartott tanácskozás levezető elnöke, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az ülés utáni tájékoztatóján kiemelte, hogy igen átfogó és ütőképes támogatási csomagról egyeztek meg, amelynek révén Ukrajna első alkalommal kap nyugati gyártmányú modern harckocsit. Ez a brit Challenger 2, amellyel Nagy-Britannia támogatja Ukrajnát.

A világ legerősebb harckocsijának számító német Leopard 2 ügyéről azonban még nem egyeztek meg — közölte Austin, kiemelve, hogy Németország ettől függetlenül “megbízható szövetséges”.

Boris Pistorius német védelmi miniszter a tanácskozás szünetében tett sajtónyilatkozatában ismertette, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a német haderőben használt Leopard 2-k állományát, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.

A tárgyalások szünetében a német miniszter, utána pedig az amerikai miniszter is hangsúlyozta: soha nem volt szó arról, hogy Berlin akkor támogatja Ukrajnát Leopard 2-vel, ha Washington ugyanilyen kategóriájú amerikai harckocsikkal, M1 Abrams-ekkel segíti a védelmét. Ilyen összefüggés nincs – jelentette ki mindkét politikus.

Austin hangsúlyozta, hogy nem egyetlen “platformtól”, fegyverrendszer-típustól függ a védekezés sikere, az Ukrajnát támogató országok pedig tovább folytatják az ukrán önvédelmi képességek erősítését. Így az Egyesült Államok további 2,5 milliárd dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Ez már a harmincadik, és a legnagyobb támogatási csomag – mutatott rá a miniszter.

Washington a többi között 59 Bradley harckocsit, 90 Stryker páncélozott harcjárművet és 350 páncélozott terepjárót küld az ukrán hadseregnek. Egy sor további ország is újabb komoly támogatást nyújt, egyebek között a légvédelem és a tüzérség megerősítésére – mondta a miniszter.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok kifejtette, hogy az ukrán erőknek a fegyverek és járművek mellett sok egyéb elemből, köztük kiképzési programokból összeálló új nemzetközi támogatási csomaggal együtt is “nagyon-nagyon nehezen” sikerülne az idén kiszorítani az orosz csapatokat az elfoglalt területekről. A 2023-ra kitűzhető cél inkább a Harkivtól Herszonig húzódó, több száz kilométeres front stabilizálása és minél nagyobb terület visszafoglalása lehet – mondta Milley. Ugyanakkor a háborút akár azonnal meg lehetne állítani, ez kizárólag Putyinon múlik – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Ukrajna egyelőre nem kap Leopard 2 harckocsit Németországtól appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint szinte biztos, hogy a Wagner-csoport Ukrajnában harcoló fegyvereseinek száma most már eléri az ötvenezret. A brit katonai hírszerzés felidézi, hogy az orosz állami nyilvántartás adatai szerint a Wagner-csoport tavaly decemberben formálisan jogi személyként bejegyeztette magát, bár alaptevékenységeként a “vezetői tanácsadást” jelölte meg, harci tevékenységről nem esik szó a bejegyzésben.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a “Wagner Centre” nevű vállalatot milyen mértékben vonják majd be a Wagner katonai tevékenységének irányításába. A katonai magánvállalkozások továbbra is illegálisak Oroszországban, annak ellenére, hogy hosszú ideje szó van a törvény módosításáról – áll a brit katonai hírszerzés pénteki beszámolójában.

A szolgálat szerint a Wagner tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin valószínűleg részben a vállalatainak juttatott, magasra árazott állami megbízatásokból finanszírozza a csoport működését. Az elemzés szerint a Wagner bejegyzésével folytatódik a hagyományosan homályos hátterű szerveződés nyilvános profiljának figyelemreméltóan gyors kialakítása.

Prigozsin csak szeptemberben ismerte el, hogy ő alapította a Wagnert, októberben már meg is nyílt a csoport fényűző központja Szentpéterváron. A szerveződés hivatalos bejegyeztetésének valószínű célja Prigozsin üzleti haszonszerzésének maximalizálása és a mindinkább előtérbe kerülő szervezet legalizálási folyamatának előmozdítása – áll a brit katonai hírszerzés elemzésében.

The post Brit katonai hírszerzés: a Wagner-csoport az ukrajnai orosz hadműveletek meghatározó szereplőjévé vált appeared first on .

Az orosz külügyminiszter a tavalyi évet értékelő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján mondta azt, hogy Adolf Hitler a múlt század közepén a “zsidókérdést” próbálta megoldani, a modern amerikai és európai politikusok pedig most az “oroszkérdésnek” fogtak neki: Moszkva stratégiai vereségére törekszenek, és “dekolonizációt” sürgetnek.

Josep Borrell szerint nem lehet párhuzamot vonni a náci Németország bűnei és az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítség között. Kiemelte, hogy Oroszország egy szuverén államot szállt meg, és arra törekszik, hogy elpusztítsa lakosságával együtt, míg Ukrajna saját területét és népét védelmezi az indokolatlan agresszió ellen.

Véleménye szerint az orosz rezsim “aljas és elfogadhatatlan mélypontra” jutott abban, hogy az igazságot manipulálja agressziós háborújának igazolása érdekében. “A holokauszt tagadása, elferdítése és bagatellizálása ellentétes az uniós joggal és az uniós értékekkel” – emelte ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz külügyminiszternek nem ez volt az első antiszemita megnyilvánulása.

The post Borrell: az orosz külügyminiszter kijelentései “lábbal tiporják” a holokauszt emlékét appeared first on .

A rendőrfőkapitány hangsúlyozta, a “fáradságos, sokszor zsákutcába torkolló, néha reménytelennek látszó nyomozások” meghozták az áttörést a magyar és szlovák rendőrség együttműködésének köszönhetően. “A bűnözés nem ismer határokat, így a bűnüldöző szervek sem állnak meg azoknál” – húzta alá, kiemelve: évtizedek távlatából sikerült felderíteni a szóban forgó bűncselekményeket.

A Fővárosi Főügyészség 2022 decemberében emelt vádat a Döcher-gyilkosság gyanúsítottjaival szemben, életfogytig tartó fegyházbüntetést indítványozva. Az 1999. február 2-án Budapesten történt kettős emberölésben az ügyészség közleménye szerint az alvilági körökben jól ismert Döcher Györgyöt és bolgár testőrét lőtték le a Budapest XV. kerületében található Palotás kisvendéglőben.

A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján a bűncselekményt a Turek becenéven ismert U. Alex (aki H. Sándor, H. Alex és D. Alex neveket is használt) megbízására B. Karol szlovák állampolgár követte el. A két elkövető jelenleg is letartóztatásban van.

A Döcher-gyilkosság nyomozásakor felmerült, hogy összefüggés lehet a kettős emberölés és a nem sokkal később, 1999. március 25-én elkövetett dunaszerdahelyi vérengzés között, amely során tíz embert lőttek le a Fontana nevű bárban – mutatott rá a sajtótájékoztatón Jeney Áron, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója. Azt mondta: voltak információik arról, hogy a szlovák és a magyar szervezett bűnözés aktívan együttműködött, de csak 2021 és 2022 során sikerült bizonyítékokhoz jutniuk arról, hogy a két ügy összefügg. Közlése szerint egy majdnem 70 fős nyomozócsoport dolgozott a leszámolások ügyén.

Jeney közölte: Döcher és testőre megöletésére Turek kérte fel S. Lajos nevű barátját, aki egy Dunaszerdahelyen működő szervezett bűnözői csoport tagja volt, amelyhez B. Karol is tartozott. A két áldozatot húsz lövéssel ölték meg. Turek ezt a szívességet azzal hálálta meg – folytatta az igazgató -, hogy aktívan közreműködött a dunaszerdahelyi mészárlásban. A gyanú szerint a dunaszerdahelyi mészárlás B. Karol, Turek és az időközben elhunyt Sz. Árpád részvételével zajlott, akik közül B. Karol korábban már beismerő vallomást tett a szlovák rendőröknek.

Lubomír Danko, a szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség igazgatója kiemelte: szlovákiai viszonylatban a dunaszerdahelyi az eddigi legnagyobb tömeggyilkosság. Felidézte, 2016-ban kezdtek el nyomozni az S. Lajos körüli csoport után, amely a legbrutálisabb bűnözői csoportok közé tartozik Szlovákiában: a tíz dunaszerdahelyi áldozattal együtt összesen hatvan embert “likvidáltak”. “Eddig 23 holttestet sikerült kiásni, egyes esetek jogerősen le is zárultak, és bízom benne, hogy belátható időn belül további eseteket is sikerül lezárni” – tette hozzá.

A dunaszerdahelyi vérengzés kapcsán az igazgató hangsúlyozta: a tízes gyilkosság ügye a nyomozás lezárása előtti stádiumban van, és a lezárást követően vádemelési javaslattal fogják átadni a szlovák ügyészségnek az ügyet. Azt mondta: Turek és Karol B. közvetlenül részt vett a bűncselekmény elkövetésében, de mellettük nyomozás folyik Krisztián K.-val és Richárd V.-vel szemben is. Beszámolt arról is, hogy Karol B. és Krisztián K. külön eljárásra lettek utalva, ők együttműködnek a rendőrséggel. Turek továbbra is tagadja, hogy részt vett volna a mészárlásban – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva Danko elmondta: noha a Döcher-ügy és a dunaszerdahelyi eset összefügg, önálló eljárásokat folytatnak le a két ügyben, az egyiket Magyarországon, a másikat pedig Szlovákiában.

Stefan Hamran szlovák országos rendőrfőkapitány arról beszélt: a magyar és szlovák rendőrség professzionális és kitartó együttműködése vezetett ahhoz, hogy sikeresen tárjanak fel olyan ügyeket, amelyek megoldását már senki nem várta.

A sajtótájékoztatón bemutatták a nyomozások során, Magyarországon megtalált fegyvereket is. Balogh János és Stefan Hamran megemlékeztek továbbá az alig egy hete hősi halált halt Baumann Péter posztumusz rendőr főhadnagyról is.

The post Kimagasló eredményt ért el a rendőrség a maffia-leszámolások felderítésében appeared first on .

Tájékoztatásuk szerint a többszintű számlázási láncolatban 34 gazdasági társaság fogadott be fiktív számlákat. A vállalkozások a számlák áfatartalmát adóbevallásukban levonható összegként, jogosulatlanul szerepeltették. A gyanúsítottak a cselekményt jól felépített bűnszervezetben követték el, amelyben az azt irányító férfi határozta meg a résztvevők feladatát.

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indított ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói több száz millió forint értékben foglaltak le ingatlanokat és gépjárműveket.

The post Áfacsaló bűnszervezet vezetőjét és három tagját tartóztatták le Tatabányán appeared first on .

A miniszter minden felelősséget vállal. Emlékeztetett: a horvát hatóságok tavaly öt luxusjachtot foglaltak le, olyan orosz milliárdosok tulajdonát, akik szerepelnek az Európai Unió szankciós listáján az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt. Az egyik jacht még októberben simán távozott a horvát kikötőből, és jelenleg Törökországban tartózkodik. Butkovic hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban több mulasztás történt a minisztériumban.

Az első magára a jacht lefoglalására és felügyeletére vonatkozik: nincs mentség arra, hogy a júliusban lepecsételt luxusjacht januárban miért nincs a helyén. Másik kulcsfontosságú mulasztásként említette, hogy a kikötőparancsnokságok nem kapták meg kellő időben az információkat. “Egyáltalán nem tudtak arról, hogy létezik egy lista a lefoglalt jachtokról” – fogalmazott.

A mulasztások miatt felmentette a hajózásbiztonsági főosztály igazgatóját, valamint a sibeniki és a betinai kikötőparancsnokság vezetőjét. Az érintettek azt állítják, hogy semmilyen szándékosság nem volt az eset mögött. “A történtek a körülmények és a hibák összejátszásából adódtak. Hiszem, hogy az eset nem fog megismétlődni” – bizonygatta a tárcavezető. Mint mondta, a három felelős ellen eljárás indul, és bíróság mondja ki a végső döntést.

A közép-horvátországi Betina kikötőjében lepecsételt, Irina VU névre keresztelt, 35 méter hosszú, 240 tonnás hajó horvát legénységgel a fedélzetén még tavaly októberben hagyta el a dokkot, és Dubrovnikban határellenőrzésen is átesett. Sem a rendőrség, sem a kikötőparancsnokság nem talált feljegyzést a rendszerben arról, hogy az orosz luxusjacht ellen hajózási tilalom van érvényben.

A jacht Putyin barátjának, Alisher Burkhanovics Usmanov üzbég származású üzletembernek a tulajdona. 2022-re Usmanov nettó vagyonát 19,5 milliárd dollárra becsülték, és a világ száz leggazdagabb embere között volt. Uszmanov a Szovjetunió összeomlása után fém- és bányászati ​​tevékenységekkel, valamint befektetésekkel szerezte vagyonát.

The post Horvátországban felmentettek a felelősöket a lefoglalt orosz luxushajó távozása miatt appeared first on .