You are here

Biztonságpiac

Subscribe to Biztonságpiac feed Biztonságpiac
A magyar biztonsági szakma hírportálja
Updated: 14 hours 48 min ago

Zelenszkij további fegyvertámogatást kért a tagállamok vezetőitől

Sun, 12/18/2022 - 05:35
Ukrajnának modernebb fegyverekre, harckocsikra, több utánpótlásra van szüksége, továbbá az uniós tagállamok támogatásának ki kell terjednie a lég- és rakétavédelemi rendszerekre is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Tanács Brüsszelben zajló csúcstalálkozójára eljuttatott beszédében .

Zelenszkij beszédében arra kérte az Európai Unió huszonhét tagországának vezetőit: fontolják meg, mit tehetnek még az ukrán légvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében. Ugyanis – mint mondta – Ukrajna légvédelme biztonsági garanciát nyújt egész Európának.

“Az unió támogatása nem lehet kevesebb, mint az elmúlt hat hónapban volt. Ez rendkívül fontos az ukrán szabadság és Európa értékeinek védelme szempontjából” – mondta az ukrán elnök, majd hozzátette: az uniós támogatás életek millióinak közvetlen megmentését szolgálja. Közölte: az eddigi uniós támogatásoknak köszönhetően “Ukrajna és egész Európa megerősödött, Kijev hatékony válaszokat talált minden Európa-ellenes kihívásra”.

Szavai szerint a következő hat hónap sok tekintetben meghatározó lesz az Oroszországgal vívott háborúban. A következő időszakban Oroszország “energiaterrorját” annak minden formájában el kell hárítani – mondta. Az energiaellátást érintő bármilyen orosz zsarolásra, a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra, köztük a gázvezetékek elleni támadásra, a gáz- és az olajpiac vagy az atomenergia-szektor destabilizálására tett kísérletekre egész Európának határozott választ kell adnia – jelentette ki.

Ezzel összefüggésben Zelenszkij rendkívül hasznosnak nevezte a teljes orosz energiaexport árplafonjának bevezetését, és arra kérte a tanácskozó uniós vezetőket, állapodjanak meg az Oroszországból származó olaj, az olajszármazékok és a gáz ársapkájában. Az árplafon bevezetése meg fogja fosztani a “terrorista államot” attól a lehetőségtől, hogy a háborút a globális piac rovására finanszírozza – mondta.

Az ukrán elnök végezetül arra kérte az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy továbbra is tegyenek meg mindent Ukrajna energiaellátásának fenntartása érdekében, hogy a háborúban álló ország átvészelje a telet.

 

The post Zelenszkij további fegyvertámogatást kért a tagállamok vezetőitől appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Romániában integrált közúti forgalomfigyelő rendszer kiépítéséről döntött a parlament

Sat, 12/17/2022 - 08:35
Romániában háromszáz traffipaxot és ötszáz térfigyelő kamerát integráló országos közúti ellenőrző- és bírságolórendszer kiépítéséről döntött kedden a képviselőház.

A nemzeti helyreállítási terv (PNRR) egyik vállalásaként kidolgozott, ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett elfogadott jogszabály hatályba lépésétől és az e-SIGUR nevű rendszer beüzemelésétől a közlekedési szabálysértések visszaszorítását és a súlyos balesetek számának csökkenését remélik, Románia ugyanis évek óta listavezető az Európai Unióban a halálos kimenetelű autóbalesetek tekintetében.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) által kiépítendő e-SIGUR rendszer célja, hogy az évtized végéig legalább felére csökkentse a közúti balesetek okozta halálesetek és súlyos sérülések számát 2019-hez képest. A jogszabály szerint a rendszer automatikusan jelzi a közlekedési szabálysértéseket, azonosítja a hatóságok által körözött vagy felfüggesztett forgalmi engedéllyel közlekedő járműveket, illetve azokat, amelyek tulajdonosai nem fizették be az úthasználati díjat.

A rendszerbe integrált kamerák nemcsak a megengedett sebesség túllépését képesek észlelni, hanem lehetővé teszik a közlekedési lámpák tilos jelzését semmibe vevő, a forgalommal ellentétes irányban haladó vagy erőszakos magatartást tanúsító gépkocsivezetők megbüntetését.

A rendszer az észlelt szabálysértésekről riasztást ad ki, ugyanakkor automatizálják a feljelentés elkészítését és a szabálysértés szankcionálását is, az e-SIGUR rendszer észlelései alapján ugyanis automatikusan szabálysértési eljárás indul, amelyről elektronikus aláírással hitelesített formában értesítik az érintetteket.

A jármű- és lakosságnyilvántartási adatbázisokkal összekapcsolható, az európai szabványoknak és a hatályos adatvédelmi előírásoknak is megfelelő forgalomfigyelő rendszer kiépítésére két évet ír elő a kihirdetésre váró jogszabály.

Az Európai Unióban tavaly csaknem húszezren vesztették életüket közlekedési balesetben, közülük 1779-en Romániában. Ez azt jelenti, hogy Romániában lakosságarányosan kétszer annyi a halálos kimenetelű baleset, mint amennyi az Európai Unióban átlagosnak számít.

Felére csökkent a migrációs nyomás a szerb-román határon
A román határrendészet szerint felére csökkent a migrációs nyomás az év első tíz hónapjában a szerb-román határon a korábbi év hasonló időszakához képest. A határrendészet tájékoztatása szerint a 2022-es év első tíz hónapjában a határrendészek 4400 olyan személyt fogtak el, akik illegálisan próbáltak belépni Romániába, és másik 5400-at, akik illegálisan próbáltak kilépni az országból. Velük együtt 470 embercsempészt is azonosítottak, akik közül 175 ellen büntetőeljárás indult. A határrendészet azt is közölte, hogy a Szerbiával közösen végzett határellenőrzésnek köszönhetően az év első tíz hónapjában több mint 26 ezer személy Romániába való belépését sikerült megelőzni. A legtöbb elfogott illegális bevándorló Indiából, Bangladesből, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Irakból, Törökországból, Nepálból és Egyiptomból származik.

 

The post Romániában integrált közúti forgalomfigyelő rendszer kiépítéséről döntött a parlament appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Vasvillával támadt a rendőrökre előállítása közben egy körözött férfi

Sat, 12/17/2022 - 07:35
Elfogtak a rendőrök egy körözés alatt álló férfit, aki vasvillával támadt rájuk egy Pest megyei településen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt nyomoz a férfi ellen.

A rendőröket november 27-én arról értesítették, hogy egy Pest megyei település vasútállomásán egy tíz év körüli kislány a vasúti síneken sétál. A rendőrök hazavitték a gyermeket, és amikor átadták a szülőknek, ellenőrizték az apa adatait. Megállapították, hogy a férfi körözés alatt áll, ezért közölték vele, hogy előállítják.

A férfi azonban ellenállt, egy vasvillával a rendőrök felé indulva azt kiabálta: “nem megyek veletek, dögöljetek meg!”. Az egyik rendőr ekkor elővette a szolgálati fegyverét és felszólította a gyanúsítottat az együttműködésre, de ő erre a lakásába futott, majd kiugrott az ablakon és elmenekült.

A rendőrség elfogta és előállította, majd a nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a férfit, aki panasszal élt a gyanúsítás ellen. A 48 éves férfi ellen a rendőrség zaklatás és más bűncselekmények miatt is nyomoz.

 

The post Vasvillával támadt a rendőrökre előállítása közben egy körözött férfi appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Az EU elfogadta a kilencedik szankciós csomagot

Sat, 12/17/2022 - 06:35
Az európai uniós tagállamokat tömörítő Tanács pénteken elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra, a megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket célozzák.

Az uniós tanács közleménye hangsúlyozta: a szankciók célja, hogy kemény csapást mérjenek az orosz gazdaságra és Moszkva képességére az agresszió folytatására. A tájékoztatás szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak közel kétszáz személyre és szervezetre, köztük az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, és politikai pártokra.

További három orosz bankot céloznak, köztük az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot az EU fel fogja venni azon orosz állami tulajdonú vagy ellenőrzésű szervezetek jegyzékébe, amelyekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozik.

Az EU négy orosz műsorszolgáltató, az NTV Mir, a Rosszija 1, a REN TV és a Pervij Kanal esetében függeszti fel az európai műsorszórási engedélyt. A közlemény szerint a felsorolt médiaorgánumok az orosz vezetés állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, és összehangolt dezinformációs és háborús propagandatevékenyéget folytatnak, legitimálva ezzel Oroszország ukrajnai agresszióját.

Az intézkedés további exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezet be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Ezen túlmenően az EU kiterjeszti a légiközlekedésre és az űriparhoz kapcsolódó árukra és technológiákra vonatkozó exporttilalmat a repülőgép-hajtóművekre és alkatrészeikre is. Tilos lesz továbbá a drónok hajtóműveinek Oroszországba, illetve bármely olyan országba irányuló közvetlen kivitele, amely drónokat szállíthat Oroszországba. Az intézkedés emellett vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.

Az elfogadott intézkedések egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágyák Oroszországgal folytatott kereskedelmére – tették hozzá.

 

The post Orosz agresszió: Az EU elfogadta a kilencedik szankciós csomagot appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Foci VB: Fokozzák a hétvégén a biztonsági készültséget Franciaországban

Sat, 12/17/2022 - 05:35
Több mint tízezer rendőrt és csendőrt vezényelnek Franciaországban az utcákra és közterekre a hétvégén a katari labdarúgó-világbajnokság helyosztóit követő ünneplések biztosítására: a szombati Horvátország-Marokkó bronzmérkőzés után 12 800, míg a vasárnapi Franciaország-Argentína döntő után 14 ezer rendfenntartó fog ügyelni a rendre.

A rendőrség által pénteken bejelentett biztonsági intézkedések jelentősebbek, mint a szerdai Franciaország-Marokkó elődöntő napján érvényesek, amikor is 10 ezer rendőr és csendőr volt az utcákon.

Szombaton a párizsi Champs-Elysées sugárutat nem zárják le a forgalom elöl, a másnapi döntő napján azonban kizárólag gyalogosok közlekedhetnek a két kilométer hosszú és 70 méter széles sugárúton. Gérald Darmanin belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az előző, 2018-as labdarúgó-világbajnokság francia győzelme után 600 ezren ünnepeltek a Champs-Elysées-n. A párizsi prefektúra tájékoztatása szerint a környéken 2750 rendőr lesz szolgálatban vasárnap este.

Országszerte több mint 250 embert vettek őrizetbe szerda este a rendőrök azután, hogy a világbajnoki címvédő labdarúgó-válogatott az elődöntőben 2-0-ra legyőzte Marokkót a katari tornán. Közülük 167-et Párizsban állítottak elő, többségüket azért, mert pirotechnikai eszközöket használtak, de negyven szélsőjobboldali szimpatizánst is letartóztattak, náluk ugyanis szúrófegyvereket találtak. Szélsőjobboldali csoportok provokáltak marokkói szurkolókat Lyonban és Nizzában is.

A belügyminiszter csütörtökön a titkosszolgálatokat a szélsőjobboldali csoportok rendkívüli megfigyelésére utasította, miután több városból is olyan jelzések érkeztek, hogy “arabverésre” szólították fel a tagjaikat. A tárca azt vizsgálja, hogy ezek a csoportok országosan összehangolják-e a provokatív tevékenységeiket. Franciaországban több mint 700 ezer marokkói él.

 

The post Foci VB: Fokozzák a hétvégén a biztonsági készültséget Franciaországban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A Nemzetközi Büntetőbíróság megerősítette Dominic Ongwen ugandai hadúr 25 éves börtönbüntetését

Fri, 12/16/2022 - 16:35
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) fellebbviteli tanácsa elutasította Dominic Ongwen ugandai hadúr, az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű gerillacsoport egyik alvezérének fellebbezését, és megerősítette az emberiesség elleni bűntettek és háborús bűncselekmények miatt kiszabott 25 éves letöltendő börtönbüntetését.

A Joseph Kony ugandai hadúr vezette milícia alparancsnokát a büntetőbíróság 2021 februárjában az ellene felhozott 70 vádpontból 61-ben – köztük gyilkosságok és nemi erőszak, kínzás és fosztogatás elkövetésében – bűnösnek találta.

A most 46 éves hadúrra előzetes számítások alapján életfogytiglani börtönbüntetés várt volna, azonban a testület szerint enyhítő körülménynek számított az, hogy Ongwent gyermekkorában elrabolta és erőszakkal besorozta a LRA. Az elítélt ügyvédei útján bejelentette: fellebbezni fog a 25 éves börtönbüntetést előíró határozat ellen.

Az ICC csütörtöki közleményében azt írta: a fellebbviteli tanács elutasította a védelem minden indokát és érvét – köztük azokat, amelyek szerint Ongwen a bűncselekmények elkövetése idején kényszer alatt állt, illetve mentális állapota nem teszi lehetővé, hogy büntetésvégrehajtási intézetben töltse le büntetését – és egyhangúlag megerősítette az elmarasztaló határozatot.

Ugandát, a Közép-afrikai Köztársaságot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt csaknem húsz éven át félelemben tartotta az LRA, amelynek tagjai – Ongwen vezetésével – gyerekeket raboltak el, akiket katonai szolgálatra köteleztek, és szexuális rabszolgaként tartottak fogva, gyakran megcsonkítva őket. A mozgalmat irányító Joseph Kony ellen is vádat emelt a hágai bíróság, de őt egyelőre nem sikerült kézre keríteni.

A Kony vezette Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű ugandai gerillacsoport eredeti célja az volt, hogy átvegye a hatalmat Ugandában, és a bibliai tízparancsolaton alapuló társadalmat hozzon létre. Ebből jött létre később az a terrorszervezet, amely tízezrek életét oltotta ki és tette tönkre.

Az LRA 2005-ben az ugandai hadsereg nyomására kénytelen volt elhagyni az addigi rejtekhelyét, az észak-ugandai dzsungelt, s először a Kongói Demokratikus Köztársaságba, majd a Közép-afrikai Köztársaságba menekült, ahol az esőerdőnek egy nagyjából Franciaország-méretű területén tevékenykedett és bujkált. Fegyveresei folyamatosan mozgásban voltak, s a csoport közben több részre szakadt.

 

The post A Nemzetközi Büntetőbíróság megerősítette Dominic Ongwen ugandai hadúr 25 éves börtönbüntetését appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Putyin célja hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak

Fri, 12/16/2022 - 12:10
Putyin célja most az, hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak a tél folyamán, az orosz erők folyamatosan brutális bűncselekményeket követnek el a civilek ellen, kulcsfontosságú infrastruktúrát bombáznak, működésképtelenné téve az energiahálózatokat.

Sztella Kiriákidész uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén, az ukrajnai humanitárius helyzetről szóló vitában elmondta: az ENSZ legutóbbi becslései szerint Ukrajnában, közel 18 millió embernek van szüksége segítségnyújtásra, mivel nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, fűtéshez, villanyhoz, ivóvízhez.

Mint mondta, az Európai Unió Ukrajna humanitárius donorjaként ezidáig 13 millió ukránnak biztosított alapvető segítséget. Legutóbb az EU 130 millió eurós téli segélycsomagot juttatott el, amely áramfejlesztőket, életmentő felszereléseket tartalmaz. Emellett 77 ezer tonna adományt küldött ukrán kórházaknak és iskoláknak. Hozzátette: az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban.

Cseh Katalin, uniós parlamenti képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Európa szomszédságában már 17 ezer ártatlan civil halt meg a barbár orosz invázió következtében, a lakosság jó része van áram és fűtés nélkül, szenvedésük elképzelhetetlen. Az EU illiberális populistái mindeközben megvétózzák az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt, annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki az EU-tól – jelentette ki. Mint mondta, “először Orbán vétózott, de aztán elállt ettől, mert a többiek a Tanácsban pénzt ígértek neki, de ma jött a hír, hogy a lengyel kormány is feltartóztatja a segélycsomagot, mert pénzt akar cserébe… Nincs szó rá, milyen szégyenletes ez az egész. Remélem, hogy a Tanács végre megtanulja a leckét: ha engedsz a zsarolóknak, mindig többet fognak kérni” – fogalmazott Cseh.

 

The post Orosz agresszió: Putyin célja hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről

Fri, 12/16/2022 - 08:35
Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.

A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.

Az előterjesztés rögzíti a “nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem – emelte ki az Interfax-Ukrajina.

A hírügynökség tájékoztatása szerint a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.

Bírálják a kisebbségi törvényt a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetei
Közös nyilatkozatban bírálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. A közös nyilatkozat rámutat, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, “nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem”.

A közös nyilatkozat szerint az új jogszabály “a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi”, megfosztva ezzel őket (közösségeiket, szervezeteiket) az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. A kárpátaljai magyarság két mérvadó érdekvédelmi szervezete szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében. A törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez – zárul a KMKSZ és az UMDSZ nyilatkozata.

 

The post Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Az orosz erők ismét Herszont lőtték, áldozatok

Fri, 12/16/2022 - 07:35
Az orosz erők ismét tűz alá vették a dél-ukrajnai Herszon város központját, az ukrán hatóságok eddig két halálos áldozatról tudnak – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője.

A megyeszékhelyt szinte minden nap támadják az orosz erők azóta, hogy egy hónapja az ukrán hadsereg visszavette fölötte az ellenőrzést. Timosenko szavai szerint a megyei kormányzói hivatal épületétől alig száz méterre csapódtak be lövedékek, amikor szerdán a városra újabb csapást mértek az oroszok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint később vált ismertté, hogy egy orosz lövedék eltalálta azt a helyet a városban, ahol orvosi ellátást nyújtanak és humanitárius segélyt osztanak. A regionális sürgősségi egészségügyi központban közölték, hogy a halálos áldozatok között van egy 32 éves mentős és egy 70 éves férfi, ketten pedig megsebesültek.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyen teljesen megszűnt az áramellátás. Szavai szerint az orosz erők folytatják a támadásaikat Herszon létfontosságú infrastrukturális létesítményei ellen. Ígérete szerint az energetikai szakemberek a lehető leghamarabb megkezdik az elektromos hálózat helyreállítását.

Janusevics egy korábbi telegram-üzenetében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők 86-szor nyitottak tüzet a régióra, illetve annak központjára, Herszon városra. A támadások következtében három helyi lakos meghalt, további 13 megsebesült.

Közben Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján alacsonynak ítélte annak kockázatát, hogy újabb támadás érné Ukrajnát Fehéroroszország felől. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tart-e egy átmeneti fegyvernyugvást újévkor, leszögezte: tűzszünet Ukrajnában csak akkor lehetséges, ha az Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről.

Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint Ukrajnában eddig 96 590 orosz katona halt meg, közülük 590-en az elmúlt napon.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy az ukrán erők által foglyul ejtett 15 Donyec-medencei szakadár fegyverest ítélt az illetékes bíróság fejenként 15 év börtönbüntetésre hazaárulásért és Oroszországgal való együttműködésért.

 

The post Orosz agresszió: Az orosz erők ismét Herszont lőtték, áldozatok appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Történelmi döntést hozott az ENSZ Irán kizárásával a nőügyi bizottságból

Fri, 12/16/2022 - 06:35
Az Egyesült Államok szerint történelmi szavazás történt szerdán az ENSZ-ben, amikor a világszervezet gazdasági és szociális tanácsa kizárta Iránt a Nők helyzetével foglalkozó bizottságból.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közleményben reagált a döntésre, amelyet az iráni rezsim elszámoltatásának elemeként említett. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, partnereivel és szövetségeseivel, folytatja Irán felelősségre vonását a saját polgárai elleni erőszakos fellépés, különösen a tüntetők, valamint nők és lányok elleni lépések miatt.

Hozzátette, hogy Irán elszámoltatásának sorába tartozik az Egyesült Államok által múlt héten hozott három új Irán elleni szankció, amelyeket az iráni rezsim terrort finanszírozó tevékenységével, az emberi jogok megsértésével és az Oroszországba irányuló fegyverszállításokkal indokolt az amerikai kormány.

 

The post Történelmi döntést hozott az ENSZ Irán kizárásával a nőügyi bizottságból appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Az USA nem számít a harcok lezárására az év vége előtt

Fri, 12/16/2022 - 05:35
Az Egyesült Államok nem számít arra, hogy a harcok leállnának Ukrajnában a télen, illetve, arra sem mutatnak jelek, hogy a háború véget érne az év vége előtt – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője.

Arra a keddi sajtóértesülésre, miszerint az Egyesült Államok Patriot típusú nagy hatótávolságú légelhárító rendszert ad Ukrajnának, John Kirby úgy fogalmazott, nem tudja megerősíteni, hogy megállapodás született volna a szállításokról.

Kedden Pat Ryder, a légierő dandártábornoka megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések az ukrán légvédelem erősítéséről, de nem kommentálta a sajtóértesülést, miszerint Patriotokról is szó van.

Kedden a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról, több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesíti a terveket a Patriot típusú légelhárító rakétarendszert Ukrajnába telepítéséről.

Az értesülés arról is szólt, hogy a kezeléshez szükséges ukrán személyzetet a németországi Grafenwöhrben az ottani amerikai katonai támaszponton képeznék ki.

Ukrajna hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, ami hatékony lehet az orosz hadsereg folytatódó, kiterjedt rakétatámadásaival szemben.

Zelenszkij ENSZ szakértőket kért Ukrajna energetikai létesítményeihez
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, akit arra kért, hogy támogassa nemzetközi szakértői missziók megszervezését a háború sújtotta Ukrajna létfontosságú energetikai létesítményeinek felkeresésére. Erről Zelenszkij az ukrán lakossághoz intézett esti videoüzenetében beszélt, amelyet a Twitteren tett közzé. “Ma nagyon fontos megbeszélést folytattam Guterres ENSZ-főtitkárral. Megköszöntem neki Ukrajna és a nemzetközi jog megingathatatlan támogatását, hatékony segítségét az olyan javaslataink megvalósításában, mint például a gabonakezdeményezés. Jelenleg azon dolgozunk, hogy államunk létfontosságú energetikai infrastruktúrájához nemzetközi mandátummal küldöttségeket szervezzünk. Hiszem, hogy ez is sikeres lesz” – mondta az ukrán elnök.

 

The post Orosz agresszió: Az USA nem számít a harcok lezárására az év vége előtt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Vádat emeltek egy tiszakeszi férfi ellen, aki vadászpilótákat vakított el lézerrel

Thu, 12/15/2022 - 16:35
Több rendbeli, közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt vádat emelt a Miskolci Járási Ügyészség egy 45 éves férfi ellen, aki lézerrel vakított el három gyakorlatozó vadászpilótát – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség.

A vádirat szerint tavaly április végén a Magyar Honvédség három vadászrepülőgéppel kiképzési gyakorlatot hajtott végre három egymást követő éjszaka a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszi település feletti légtérben, 600 métertől 2500 méterig terjedő repülési magasságban.

A vádlott a lakása udvarából alkalmanként legkevesebb harminc percig próbálkozott azzal, hogy a pilótafülkékbe bevilágítson. “A lézerfény a pilótafülkék üveg és plexi felületein megtörve szóródott és a pilótáknál pillanatnyi látásvesztést, szemkáprázást okozott” – írta az ügyészség.

Egyik alkalommal a zavaró lézerfény miatt a pilótának ki kellett kapcsolnia repülőgépe navigációs fényeit, hogy a vádlott szem elől tévessze a légijárművet. A Borsod megyei férfi a cselekményével a vadászpilóták életét, testi épségét veszélyeztette – közölték.

Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével – büntetővégzésben – felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott a lézert kibocsátó eszköz elkobzásával.

 

The post Vádat emeltek egy tiszakeszi férfi ellen, aki vadászpilótákat vakított el lézerrel appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Scholz: kudarcot vall, aki megpróbálja kijátszani a közös külpolitikát

Thu, 12/15/2022 - 12:10
Kudarcra számíthat, aki megpróbálja kijátszani az Európai Unió közös külpolitikáját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kormányfő az EU-s tagállami vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a közösség továbbra is egységesen kiáll az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett, így 2023-ban 18 milliárd euró hitellel is támogatja az országot.

Aki pedig azt gondolja, hogy ki tudja játszani a közös kül-, és biztonságpolitikát és “az EU értékeit, amelyek mellett minden tagállam elkötelezte magát”, annak tudomásul kell vennie, hogy az ilyen próbálkozások kudarcra vannak ítélve – mondta Scholz. A közösség fenntartja és meg is erősíti Ukrajna támogatását, méghozzá egészen addig, amíg szükséges és amíg Putyin nem állítja le “brutális háborúját”.

Ehhez a támogatáshoz a pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás, valamint az Ukrajna önvédelmi képességének biztosítását szolgáló fegyverszállítások mellett az Oroszország elleni szankciók is hozzátartoznak.

Scholz szerint 2022 “igazi története” abból áll, hogy Putyin “egyetlen terve sem valósult meg”. Az orosz elnök arra számított, hogy néhány nap alatt elfoglalja Ukrajnát és “a gázcsap elzárásával kiszárítja az európai szolidaritást”. Azonban tévesen mérte fel az ukrán nép bátorságát és “demokráciáink karakterét”, amelynek része “a nagyhatalmi mániával és az imperializmussal szembeni ellenállás”.

Ukrajna így Putyin számításával szemben kitartóan védekezik a “felperzselt föld politikájával” és a polgári infrastruktúra megsemmisítésére törő “alávaló orosz hadviseléssel” szemben, és “a Nyugat is elfogadta a kihívást” – fejtette ki a német kancellár.

 

The post Scholz: kudarcot vall, aki megpróbálja kijátszani a közös külpolitikát appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Verekedős kínai diplomatákat hívtak haza Angliából

Thu, 12/15/2022 - 08:35



A kínai kormány hazahívta manchesteri főkonzulátusának vezetőjét és öt másik diplomatáját, miután hetekkel ezelőtt a képviselet területén megvertek egy tüntetőt.

London az októberi incidens után felszólította az északnyugat-angliai nagyvárosban működő kínai képviselet érintett munkatársait, hogy mondjanak le diplomáciai mentelmi jogukról, annak érdekében, hogy a rendőrség kihallgathassa őket. A brit kormány erről Pekinget is értesítette Kína londoni nagykövetségén keresztül, és szerdáig adott határidőt a kérés teljesítésére.

A brit külügyminisztérium szerda esti ismertetése szerint azonban Peking ehelyett hazahívta a hat konzulátusi munkatársat, köztük Cseng Hszi-jüan főkonzult.

Az eset előzményeként október 16-án hozzávetőleg negyven hongkongi demokráciapárti tüntető demonstrációt tartott a Manchesterben működő kínai konzulátus előtt. A képviseletről több, maszkot viselő ember kiment a tüntetők közé, akikkel összetűzésbe keveredtek, transzparenseiket letépték, egyiküket bevonszolták a konzulátus területére és ütlegelni kezdték.

A hongkongi illetőségű Bob Chant, aki a bántalmazás következtében megsérült, a tüntetés helyszínét biztosító manchesteri rendőrök hozták ki a konzulátus területéről.

A kínai képviselet szóvivőjének nyilatkozata szerint az incidenst az okozta, hogy a tüntetők Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló, sértő tartalmú montázsokat helyeztek a konzulátus előtt, “ami bármely ország bármilyen szintű diplomáciai képviseleténél tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne”. A helyszíni felvételek alapján az egyik portré kötéllel a nyakában ábrázolta a kínai államfőt.

James Cleverly brit külügyminiszter a londoni parlamentnek küldött szerdai átiratában csalódottságának adott kifejezést amiatt, hogy a manchesteri konzulátus érintett munkatársait nem sikerült kihallgatni és szembesíteni az igazságszolgáltatással. Cleverly ugyanakkor helyénvalónak nevezte, hogy “a szégyenteljes manchesteri jelenetek felelősei” a továbbiakban nem dolgoznak konzulátusi munkatársként az Egyesült Királyságban.

 

The post Verekedős kínai diplomatákat hívtak haza Angliából appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Több év börtön köztisztviselők megsértése címén

Thu, 12/15/2022 - 07:35
Két év hét hónap börtönbüntetésre, valamint a politikai élettől való eltiltásra ítélte szerdán egy török bíróság Isztambul ellenzéki főpolgármesterét, Ekrem Imamoglut, aki a törvényszék szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait – jelentette a Halk TV török ellenzéki hírtelevízió.

Az ítélet nem jogerős, Imamoglu várhatóan megfellebbezi.

Imamoglu, a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa az ítéletre reagálva főpolgármesteri irodájában azt mondta, hogy “nem veheti el csak úgy egy maroknyi ember a nép adta felhatalmazást. Allah segítségével fokozzuk harcunkat” – tette hozzá.

A hír hallatán Kemal Kilicdaroglu CHP-elnök megszakította berlini útját, és visszatért Törökországba. Imamoglu még az ítélethirdetés előtt a Twitteren arra szólította fel támogatóit, hogy menjenek a városháza elé. Ezrek gyűltek össze a felhívására.

Bülent Turan, a kormányon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) frakcióvezető-helyettese újságíróknak azt mondta, hogy a döntés nem végleges. Akár a legfelsőbb bíróságig el fogunk menni” – jelezte.

Isztambul főpolgármestert azért vonták felelősségre, mert 2019 novemberében “bolondnak” nevezte azokat, “akik érvénytelenítették” a 2019. márciusi helyhatósági választások isztambuli eredményét, amely bár szűken, de Imamoglu győzelmét hozta. Imamoglu szerint azért használta a “bolond” kifejezést, mert Süleyman Soylu török belügyminiszter előzőleg szintén így illette őt, szavai pedig az eredmény érvénytelenítését szorgalmazó kormánypárt egyes politikusaira, és nem az YSK tagjaira vonatkoztak.

A 2019-es helyhatósági választás isztambuli fordulóját szabálytalanságokra hivatkozva az év júniusában megismételték. A második fordulóban Imamoglu már fölényes győzelmet aratott.

A metropoliszt korábban másfél évtizeden keresztül a Recep Tayyip Erdogan török elnök vezette AKP irányította. Törökországban 2023 második negyedévében mind köztársaságielnök-, mind parlamenti választást tartanak.

The post Több év börtön köztisztviselők megsértése címén appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Koszovó vs. Szerbia: az USA a párbeszéd folytatását sürgeti

Thu, 12/15/2022 - 06:35
Az Egyesült Államok határozottan ellenzi a szerb fegyveres erők visszatérését Koszovóba – hangsúlyozta a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának nyilatkozva Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, aki szerint a szerb és a koszovói félnek vissza kell térnie a megkezdett párbeszédhez, és nyílt kommunikáció útján kell megoldania a fennálló problémákat.

A megbízott – aki kedden Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel – az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte ugyan Szerbia bejelentette, hogy megkéri a NATO békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését, de ez nem történhet meg. “Koszovónak erőteljes biztonsági garanciái vannak az Egyesült Államok részéről, és ez a KFOR-ban történő részvételben nyilvánul meg” – magyarázta, utalva a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőre.

Escobar ezen felül közölte, hogy a barikádokat – amelyeket öt nappal ezelőtt állítottak fel a koszovói szerbek – nem a KFOR-nak kell eltávolítania, hanem azoknak, akik felállították őket. A Koszovó északi részén élő szerb közösség tagjai azért emeltek tiltakozásuk jeléül barikádokat, mert a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A különmegbízott azt is leszögezte, hogy a 2013-ban Brüsszelben aláírt szerb-koszovói megállapodással összhangban Pristinának meg kell alapítania a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ezt Kurtival is közölte, aki korábban arról beszélt, nem érdekli, mit írt alá az akkori miniszterelnök, ő nem hajlandó létrehozni ezt az intézményt. A koszovói fél azért húzódozik a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításától, mert az nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerb kisebbségnek. Az Egyesült Államok -Escobar magyarázata szerint – a közösség megalakítását Koszovó nemzetközi jogi kötelezettségének tekinti.

A koszovói látogatáson Miroslav Lajcak, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja is részt vett, aki a találkozót követően nem nyilatkozott hosszan, csak annyit közölt: a barikádokat politikai megállapodással, nem pedig buldózerekkel kell eltávolítani. “Nem hiszem, hogy megengedhetjük magunknak azt, hogy kivárjunk, amíg valami baj történik. A feszültségek senkin sem segítenek, és szerintem senki sem örül ennek a helyzetnek” – húzta alá.

A két különmegbízott szerdán Belgrádban Szerbia vezetőivel tárgyal a Koszovó északi részén kialakult helyzetről.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.

Az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a Szerbia és Koszovó közötti problémák megoldásában
Washington tudomásul vette és megértette Szerbia álláspontját a Koszovóval fennálló vitában, és készen áll további erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy megoldás szülessen rá – közölteEscobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja Belgrádban az Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel tartott találkozó során.

The post Koszovó vs. Szerbia: az USA a párbeszéd folytatását sürgeti appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: drónok segítségével is megadhatják magukat az orosz katonák

Thu, 12/15/2022 - 05:35
Az ukrán vezérkar bejelentette, hogy ezentúl az orosz hadsereg katonái ukrán drónok segítségével is megadhatják magukat, és videós instrukciót tett közzé ennek módjáról.

A videót orosz nyelven rögzítették, hogy az orosz katonák számára érthető legyen – fűzte hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A vezérkar közölte: azért döntöttek drónoknak erre a célra történő felhasználása mellett, hogy az orosz katonák számára a megadás biztonságosabb legyen.

Az útmutatás szerint a magukat megadni kívánó orosz katonáknak először is fel kell venniük a kapcsolatot az “élni akarok” elnevezésű internetes oldallal a Telegramon keresztül, ahol további utasításokat kapnak. Pontosan meghatározott időpontban kell a megadott helyszínre menniük. Amikor meglátják a drónt a megadott helyen, fel kell tartaniuk mindkét kezüket, ezzel jelezve, hogy készen állnak a további parancsok végrehajtására. Ezután a foglyoknak követniük kell a drónt, amely egy ember mozgási sebességével repül az ukrán fegyveres erők képviselőivel való találkozási pontig – tájékoztatott a vezérkar.

Közben Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Kramatorszk polgármestere déltájban a Facebookon közzétette, hogy az orosz erők ismét csapást mértek a városra. A légiriadó helyi idő szerint délután fél kettőig tartott. További részletek egyelőre nem ismertek.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt kedden, hogy előző nap az orosz erők támadásai miatt három civil vesztette életét, és 16 sebesült meg a kelet-ukrajnai régióban.

Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy hétfőn hat polgári személy halt meg, és több mint harminc sérült meg az orosz erők támadásai következtében.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel támadták meg a régióbeli Kupjanszk városát, hajnali 4-kor egy mentőautó tűz alá került, egy mentős megsebesült. Sérülését a helyszínen ellátták.

Az ukrán vezérkar adatai szerint az orosz hadseregnek az Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mostanra meghaladta a 95 ezret. Az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek eddig 1931 tüzérségi rendszert és 5930 páncélozott harcjárművet.

Az ukrán vezérkar jelentős orosz veszteségekről számolt be Luhanszk és Zaporizzsja megyékben
Csaknem hatvan orosz katona vesztette életét, és mintegy száz sebesült meg a luhanszki régióban lévő Kagyijivka városában egy vasárnap végrehajtott ukrán támadás következtében, ezenkívül az orosz erők veszteségeket szenvedtek Zaporizzsja térségében is – közölte az ukrán vezérkar. A közlemény szerint az ukrán csapatok megsemmisítő csapást mértek az orosz 58. hadsereg parancsnokságára a Zaporizzsja megyei Melitopol városban. Ezenfelül Enerhodar, Tokmak és Guljajpole településeken három orosz tüzérségi rendszert és legfeljebb tíz, különböző típusú haditechnikai eszközt semmisítettek meg az ukrán erők. A vezérkar hozzátette, hogy mintegy 150 orosz katona sebesült meg a régióban zajló harcokban. “Az ukrán védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei az orosz megszállók állományának két koncentrációs területét találták el” – közölte a kijevi katonai vezetés. Az ukrán katonai hírszerzés szerint felerősödtek a kényszermozgósítási intézkedések az orosz veszteségek pótlására a donyecki régió orosz megszállás alatti részében.

 

The post Orosz agresszió: drónok segítségével is megadhatják magukat az orosz katonák appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Nizzai terrortámadás: elítélték a gázolásos merénylő segítőit

Wed, 12/14/2022 - 16:35
Két és 18 év közötti szabadságvesztésre ítélte kedden a dél-franciaországi Nizzában hat és fél évvel ezelőtt 86 áldozatot és több mint 450 sebesültet követelő gázolásos terrortámadás nyolc vádlottját a párizsi különleges esküdtszék.

A három és fél hónapig tartó perben hét férfinak és egy nőnek kellett az öt terrorelhárítási bíróból álló különleges esküdtszék előtt felelnie. Egyikük sem iszlamista, s a ügyészség nem tekintette őket tettestársaknak. A vád szerint azonban mind a nyolcan valamilyen módon segítették az elkövetőt a merénylet előkészítésében, a nyomozás azt azonban nem tudta megállapítani, hogy tudtak-e arról, terrortámadás készül.

A két fővádlottat, Mohamed Ghraiebet és Chokri Chafroudot terrorista bűnszövetkezet vádjával ítélték el, mert tudtak a merénylő iszlamista radikalizálódásáról. Az ügyészség eredetileg 15 év szabadságvesztést indítványozott ellenük, a különleges esküdtszék azonban 18 év börtönbüntetést szabott ki mindkettőjükre.

A merénylő barátja, Ghraieb a támadás másnapján önként jelentkezett a rendőrségen, 2019-ben rendőri felügyelet mellett szabadlábra helyezték. Őt azzal vádolták, hogy segített az elkövetőnek a fegyverek beszerzésében és a támadáshoz használt kamion kibérlésében, jóllehet arra nincs bizonyíték, hogy tudomása volt a merénylettervről. A terrorista másik barátját, Chafroudot is hasonló indokkal ítélték el.

További hat embert, két tunéziait és négy albánt (Ramzi Arefa, Maksim Celaj, Endri Elezi, Artan Henaj, Brahim Tritou és Enkeledja Zace) két és 12 év közötti szabadságvesztésre ítéltek. Őket azzal vádolták, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az elkövető, de a nyomozás arra nem talált bizonyítékot, hogy tudtak a merénylettervről, ezért nekik köztörvényes bűncselekmények miatt kellett felelniük.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel egy 19 tonnás teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. Az elkövetővel a helyszínen végeztek a rendőrök. A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára, de a nyomozás megállapította, hogy az elkövető nem állt kapcsolatban a terrorcsoporttal, s nem is fogadott hűséget az Iszlám Államnak.

A támadásban 86-an vesztették életüket, köztük 15 kiskorú, az áldozatok közül 33-an külföldiek voltak, tíz ország állampolgárai. A pernek 2500 felperese volt, túlélők, az áldozatok hozzátartozói, sebesültek, szemtanúk. Közülük több mint háromszázan tettek tanúvallomást az esküdtszéken.

A nizzai volt a második legvéresebb franciaországi merénylet a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után, de a legtöbb áldozatot követelő azok közül, amelyeket egyetlen ember hajtott végre.

A nyomozás szerint a kamaszkorában kétszer is öngyilkossági kísérletet végrehajtó, rendkívül erőszakos és perverz Lahouaiej-Bouhlel feltételezhetően személyiségzavaros volt, feleségét rendszeresen szadista módon bántalmazta, ezért többször is indult ellene rendőrségi eljárás. Kicsapongó élete volt, alkoholizált és prostituáltakat látogatott, nem volt vallásgyakorló, nem tartották nyilván iszlamistaként. A hatóságok azt állapították meg, hogy Lahouaiej-Bouhlel csak a támadást megelőző hetekben kezdett komolyabb érdeklődést mutatni a radikális, dzsihadista mozgalmak iránt.

 

The post Nizzai terrortámadás: elítélték a gázolásos merénylő segítőit appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége közép-európai programot indít

Wed, 12/14/2022 - 12:10
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) kétpárti kongresszusi jóváhagyással olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat Közép-Európában, amelyek célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média, vagyis “az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése” – jelentette be a budapesti amerikai nagykövetség.

Közleményük szerint a programokat olyan partnerek fogják együttesen kivitelezni, akik alaposan ismerik a régiót, van tapasztalatuk a helyi közösségek személyre szabott támogatásában és elkötelezettek a nemzetközileg elismert jó gyakorlatok iránt a demokrácia támogatásának érdekében.

Az ügynökség Bulgáriában, a Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában támogatja partnereit a “civil társadalom kapacitásfejlesztése a demokratikus elvek erősítése és az alapvető szabadságjogok védelme érdekében”.

Továbbá a független média versenyképességének, pénzügyi függetlenségének és fenntarthatóságának erősítése; a civil társadalom és a média felügyeleti szerepének fejlesztése a jogállamiság fokozott betartása, a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása; valamint az állampolgári elkötelezettség növelése kollektív cselekvés révén a demokratikus rendszerek megerősítése érdekében – írták.

A közleményben emlékeztettek, a Biden-Harris-kormányzat világossá tette, hogy a demokrácia megerősítése az Egyesült Államokban és világszerte alapvető fontosságú ahhoz, hogy korunk példátlan kihívásainak megfelelhessünk.

Az amerikai kongresszus kétpárti támogatással különített el forrásokat a demokrácia és a civil társadalom megerősítésére Közép-Európában, többek között az átláthatóság, a független média, a jogállamiság, a kisebbségi jogok és az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló programok támogatására – közölték.

Mint írták, az ügynökség nyilvános pályázati felhívást tett közzé, hogy helyi partnereket keressen Közép-Európában a programok megvalósítására.

 

The post Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége közép-európai programot indít appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Zelenszkij javasolta, hogy Oroszország karácsonykor kezdje el kivonni erőit Ukrajnából

Wed, 12/14/2022 - 08:35
Oroszország karácsonykor megkezdheti csapatainak kivonását Ukrajna területéről, és ezzel megmutathatja, hogy képes lemondani az agresszióról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 országcsoport vezetőihez videokapcsolaton keresztül intézett beszédében.

“Azt javasoljuk, hogy Oroszország tegyen egy konkrét, érdemi lépést a diplomáciai rendezés felé, amelyről Moszkvában oly gyakran beszélnek. Olyan ünnepek jönnek, amelyeket több milliárd ember ünnepel: a Gergely-naptár szerinti karácsony, az újév, és a Julián naptár szerinti karácsony. Ez az az idő, amikor a normális emberek a békére gondolnak, nem az agresszióra. Azt javaslom, hogy Oroszország legalább próbálja meg bizonyítani, hogy képes visszautasítani az agressziót. Helyes lenne idén karácsonykor megkezdeni az orosz csapatok kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert területéről” – fejtette ki Zelenszkij.

Hozzátette, hogy ha Oroszország végrehajtja a csapatai kivonását Ukrajnából, akkor éppen ezzel biztosítja a harci cselekmények leállását is. “Remélem, hogy önök támogatják felhívásunkat, mert ez globális érdek. Egyben ez a béketervünk része. A megszállónak távoznia kell. Ez biztosan meg fog történni, és nem látom okát, hogy Oroszország miért ne tenné meg most, karácsonykor” – mondta az elnök. Azt is felvetette a G7-országoknak, hogy hívjanak össze egy különleges csúcstalálkozót, hogy eldöntsék, hogyan és mikor lehet megvalósítani az Ukrajna által javasolt béketerv pontjait.

Zelenszkij a november közepén tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán “békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij javasolta, hogy Oroszország karácsonykor kezdje el kivonni erőit Ukrajnából appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.