Biztonságpiac

A közlemény szerint Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel gyanúsítják. A büntetőeljárásban az előzetes nyomozást az országos rendőrség végzi. Az orosz zsoldos csoport vezetője az ukrán főügyészség szerint közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A vizsgálat eddigi állása szerint Prigozsin felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, kiképezze, valamint irányítsa őket az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

Az ukrán nemzeti gárda arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-25-ös orosz harci repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők. Az ukrán különleges műveleti erők arról adtak hírt, hogy a Donyeck megye Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T-80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret.

The post Orosz agresszió: Az ukrán főügyészség eljárást indított a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen appeared first on .

A közleményben azt írták: Mosonmagyaróváron egy házra dőlt fa miatt kértek segítséget a Gyári úton, míg a Rákóczi Ferenc utcában elektromos kábelre, a Gulyás Lajos utcában az úttestre dőlt egy-egy nagyobb méretű fa. Enese közelében, az M85-ös autóút 85-ös főúti csomópontjánál egy fa lombkoronája a sztráda felhajtójánál okozott fennakadást.

A fővárosban is számos helyen van szükség tűzoltók beavatkozására. Pesthidegkúton a közösségi közlekedést akadályozza egy kidőlt fa, a XII. kerületi Csörsz utcában szintén a forgalmat akadályozza egy kerítésre dőlt fa. A tűzoltók kézi erővel és motoros láncfűrésszel folyamatosan dolgoznak a károk elhárításán és a forgalmi akadályok megszüntetésén.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-hez eljuttatott szombati közleményében arra figyelmeztetett: mivel a talaj nagyon nedves, az erős, helyenként akár száz kilométer per órás szél nemcsak faágakat törhet le, de egészséges fákat is kidönthet.

A balesetek megelőzése érdekében a szóvivő azt javasolta, hogy a meteorológiai riasztással érintett területen mindenki maradjon otthon. Aki mindenképpen autóba kényszerül, indulás előtt tájékozódjon a meteorológiai helyzetről és az utak állapotáról, mert előfordulhat, hogy a kidőlő fák miatt utakat kell lezárni.

Aki teheti, az autójával épületektől, villanyvezetékektől, reklámtábláktól, fáktól távol parkoljon – tette hozzá.

Akit gyalogosan ér el a vihar, keressen védett helyet egy épületben, aluljáróban. Távol haladjon a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést – kérte Mukics. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen erős szél kárt tehet az épületekben is. Ha valahol a szél, vagy egy szél miatt kidőlt fa komoly károkat okoz az épületben, hívják a 112-es segélyhívó számot – írta.

Az erős szélben kidőlő fák esetenként elektromos vezetékeket szakítanak el, ezért ilyenkor áramkimaradásra is fel kell készülni. Ha bárki sérült közművet, elszakadt elektromos vezetéket, bajba jutott embert, vagy állatot lát, szintén a 112-es segélyhívó számot hívja.

A tájékoztatás szerint az erős szél miatt megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is. Megfordulhat a kéményben az áramlás, mert a szél visszafújja a füstgázt a kéménybe, ami miatt a nyílt égésterű fűtőeszközöknél szén-monoxid keletkezhet. Ezért fontos a mérgezés figyelmeztető tüneteire is ügyelni – áll a közleményben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat hajnalban az erős széllökések veszélye miatt több Balaton-környéki járásban a legmagasabb, harmadfokú riasztásokat adott ki.

Veszélyjelzésükben azt írták: szombaton napközben az országban sok helyen lehet 70 kilométer/óra fölötti széllökés. Erősen viharos – 90-100 kilométer/órát meghaladó – szélrohamok elsősorban a Dunántúlon, a Duna vonalának környezetében, valamint az északkeleti tájakon, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében várhatók.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt közölte, bár az Országos Meteorológiai Szolgálat már visszavonta a széllökés veszélye miatt kiadott harmadfokú (piros) riasztást, nem csökken a viharkárok miatti beavatkozások száma: 17 óra 30 perckor 1200 volt. A legtöbb esetben még mindig úttestre, épületekre, járművekre dőlt fák, leszakadt vezetékek, megbontott háztetők miatt várják a tűzoltókat.

Az V. kerületi Ferenczy István utcában egy szálló tetejéről leesett egy nagy vaslemez, amely fennakadt a lift gépházának oldalán. A tűzoltók eltávolították a súlyos darabot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen a busztársaság telephelyén kidőlt egy fenyőfa, amely leszakított egy vezetéket. A fa egy melléképületre dőlt, a tűzoltók távolították el.

A Vas vármegyei Répcelakon a katolikus templom tetejét rongálta meg a szél. A tűzoltók eltávolították a tizenöt méter magasan lógó cserepeket.

Az OKF tájékoztatása szerint a vasúti forgalmat is akadályozták a viharkárok: Püspökladányban egy a sínekre dőlt fa miatt nem tudott haladni a vonat, de Fábiánsebestyén és Gádoros között is sínekre kidőlt fák okoztak gondot a közlekedésben.

Sárospatakon a szél leszakította az uszoda sátrát. Aros János (Fidesz) polgármester a közösségi oldalán azt írta, a vendégeket időben kimenekítették, a károk felmérése és elhárítása az időjárás függvényében kezdődik el, emiatt az uszoda bizonytalan ideig zárva tart.

A pécsi városüzemeltetési társaság, a Biokom Nonprofit Kft. a közösségi oldalán azt írta, a városban több helyen fák dőltek ki, ágak szakadtak le, a pécsi köztemetőben is. Mivel a temető területe balesetveszélyessé vált, a látogatók biztonsága érdekében lezárták, és csak vasárnap reggel, egy újabb helyszíni szemle után döntenek arról, megnyithat-e a sírkert.

The post A Dunántúlon és a fővárosban ad sok munkát az erős szél a tűzoltóknak appeared first on .

Az NVSZ honlapján olvasható információ szerint: a szolgálat szerdán végzett megbízhatósági vizsgálatot két egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott budapesti mentőápolónál, ennek során a szolgálat magát betegnek kiadó, kórházba szállított munkatársától egyikük hetvenezer forintot lopott el.

A kórházban a mentőápolók a rendőrségnek tagadták a bűncselekmény elkövetését, az ellopott pénzt önként nem adták át, azt azonban egyikük nadrágzsebében megtalálták – írta az NVSZ. A mentőápolót ezután lopás miatt előállították, gyanúsítotti kihallgatásán beismerő vallomást tett. Ellene a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi rendőrkapitánysága büntetőeljárást indított.

Az NVSZ tájékoztatása szerint “a megbízhatósági vizsgálat a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, annak visszaszorítását szolgálja. A vizsgálat során a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával az NVSZ azt ellenőrzi, hogy az érintett eleget tesz-e jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének”.

The post NVSZ: hetvenezer forintot lopott egy mentőápoló egy “betegtől” appeared first on .

Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.

A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a kereskedők tengeren orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy bárki az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítson abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az uniós tanács március közepétől havi rendszerességgel felülvizsgálja a mechanizmust, amely alapján az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

A rendelet kiegészíti az Oroszországból származó nyersolaj 2022. december 5. óta hatályos, hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló megállapodást, és a tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó teljes uniós tilalmat – tették hozzá.

Az ársapkát Oroszország ukrajnai háborújára válaszul vezették be.

The post Orosz agresszió: Az EU véglegesítette az orosz finomított kőolajtermékek vasárnaptól érvényes árplafonját appeared first on .

Az árplafon már vasárnap (február 5-én) életbe lép – közölte saját Twitter-üzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. “Meg kell fosztanunk Oroszországot azoktól az eszközöktől, amelyekkel háborút folytathat Ukrajna ellen. A G7-ekkel árplafont állapítunk meg az orosz kőolajtermékekre vonatkozóan, csökkentve ezzel Oroszország bevételeit, miközben stabil globális energiapiacot biztosítunk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.

A dízel árplafonja hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár – mondták el uniós diplomaták. Az európai exportra termelt orosz dízelt a közelmúltban még hordónként 110-130 dollárért értékesítették. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítsanak abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az ársapka bevezetésére Oroszország ukrajnai háborújára válaszul került sor.

Oroszország rabol
A “barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel. Az érintettek között szerepel Szerhij Taruta, Ihor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Arszenyij Jacenyuk üzletember, 12 ukrán bank és a Dinamo Kijev labdarúgóklub is. Az intézkedés vállalkozásokra, bankokra, a turisztikai és sportinfrastruktúra létesítményeire, valamint az Oroszországgal szemben ellenséges államok kintlévőségeire is kiterjed. Az államosított vállalatok folytatják tevékenységüket. Szergej Akszjonov, a Krím helytartója közölte, hogy az államosított vagyon eladásából származó összeget a “különleges hadművelet” részvevőinek támogatására fogják fordítani.

The post Orosz agresszió: Az EU tagállami megállapodtak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról appeared first on .

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Meloni kiemelte: “abszolút támogatja” Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés “egyik eleme” a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe. Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet “egyszerűen a tengerbe vetni” az érkezőket. Mint mondta, “természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van”.

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák “szabályos kérelmüket”.

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal – húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya “minden lehetséges módon és minden szinten” támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

“Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az “igazságos békéhez” meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak. Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet “tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket” – mondta Meloni. Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy “allergiás Németországra”.

Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére – épülő, és “humánus és válságtűrő” EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben “méltányos egyensúlyban” van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás “legális útjait”. Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy “Európának szüksége van a bevándorlásra”.

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország “átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad”.

The post Meloni Berlinben: támogatásra méltó a legális bevándorlási kvóták gondolata appeared first on .

“A rendszer átadása válasz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszternek a francia és olasz kollégáinak tolmácsolt sürgős kérésére a polgári lakosság és infrastruktúrák védelmére az orosz légitámadásokkal szemben” – olvasható a közleményben. Sébastien Lecornu francia és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken a szállítás véglegesítéséről, amelyről hetek óta folytak tárgyalások.

“A két miniszter véglegesítette a technikai tárgyalásokat a SAMP/T – MAMBA légvédelmi rakétarendszernek 2023 tavaszán Ukrajnába történő szállításáról. Ez az első európai nagy hatótávolságú francia-olasz gyártású légvédelmi rakétarendszer” – írta a francia tárca. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten tett látogatást Párizsban, miután Kijev hónapok óta kéri a légvédelme megerősítését nyugati partnereitől.

Franciaország 2022 novemberében már telepített egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert Románia keleti határára a NATO romániai harccsoportjába. Párizs kedden jelentette be, hogy további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, valamint ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának appeared first on .

Az ombudsman szerepét is ellátó államügyésznő elemzése szerint a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jarív Levin igazságügyi miniszter javasolta változtatások korlátlan kormányzati hatalomhoz vezetnének, és rontanák az igazságszolgáltatás szakmaiságát és függetlenségét. Baharav-Miara úgy véli, hogy az alkotmánybírósági felügyeletet is ellátó legfelsőbb bíróság javasolt korlátozása gyakorlatilag megszüntetné a törvényességi felügyeletet az izraeli parlamentben, a kneszetben meghozott új törvényeknél.

A 112 oldalas tanulmány globális összehasonlításokat is felvonultat érveiben a világ különböző pontjairól, és témákra bontva, részletesen kifejti bírálatát az indítványokkal szemben.

“A javasolt rendszer tulajdonképpen a kormány képviselőinek és a koalíciós többségnek az ellenőrzését biztosítja az igazságszolgáltatás felett. Ez súlyosan sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint szakmaiságát” – vélekedik a bírákat kiválasztó bizottság összetételének javasolt megváltoztatásáról az államügyész. Baharav-Miara szerint a legfelsőbb bíróság normakontrollhoz való jogának korlátozása gyakorlatilag megszüntetné az új törvények felülbírálatának lehetőségét, ezért a kneszet és a kormány szinte korlátlan jogalkotó hatalmat kap, és ennek eredményeként az alaptörvényekben rögzített emberi jogok alkotmányos védelme gyengülne.

A jogi szakvélemény szerint az államszerkezet ilyen jellegű megváltoztatásait csak “rendezett és átgondolt” módon, “szilárd tényekre alapozva és széles körű konszenzussal” szabad végrehajtani.

Izraelben az utóbbi hetekben komoly ellenállást váltottak ki a kormány igazságszolgáltatási rendszerben tervezett változtatásai, szombat esténként országszerte tömegtüntetéseken sok ezren tiltakoznak ellene, mert a tiltakozók szerint károsítanák az ország demokratikus berendezkedését.

The post Izraeli államügyész: a kormány jogrendi változtatásai ártanának a demokratikus normáknak appeared first on .

A törvényszék katonai tanácsa kedden tartott előkészítő ülést a volt katona ügyében, akivel szemben kétrendbeli, “a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete” miatt emelt vádat a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség.

A közlemény szerint a férfi 2019 januárjától – elöljáróként – ismétlődően arra próbálta rávenni az egyik sértettet, hogy szexuális cselekményeket végezzen vele, amit a nő minden alkalommal elhárított. Az elutasítást követően a század parancsnoka kritizálni kezdte a sértett munkavégzését, és közölte, ezt addig folytatja, amíg a nő nem enged neki.

Miután a sértett mindezek ellenére sem volt hajlandó a gyanúsítottal szexuális kapcsolatot létesíteni, a férfi több alkalommal különféle, az állományviszonyát is érintő fenyegetésekkel próbálta elérni, hogy a nő tegyen eleget a felszólításnak.

A volt katona 2021 májusában egy gyakorlat során – majd később többször is – egy másik alárendeltjével is közölte, hogy szexuális cselekményt akar vele végezni. Miután a sértett ezt visszautasította, a százados – a szexuális kapcsolat létesítése érdekében – kritikával illette a munkáját és azzal fenyegette, hogy el fogja távolítani a honvédségtől.

A katona szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás elrendelését követően megszűnt. Az előkészítő ülés során az ügyész fenntartotta az írásban kézbesített vádiratot, ötéves börtönbüntetést indítványozott és megjelölte a bizonyítékait.

A törvényszék közölte: a vádlott az előkészítő ülésen nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vádlott a hadbíró kérdésére elismerte, hogy erotikus, illetve szexuális tartalmú üzeneteket küldött alárendeltjének, de a védekezése szerint ezzel nem az volt a célja, hogy szexuális cselekményeket is végezzen vele. A hadbíró további, a bűncselekménnyel kapcsolatos kérdéseire nem tudott elfogadható magyarázatot adni, védője tanácsára a továbbiakban megtagadta a vallomástételt.

A hadbíró az ügyet tárgyalásra utalta, és megkezdődött a bizonyítási eljárás. A büntetőeljárás a bizonyítás kiegészítésével, a vád és a védelem által indítványozott tanúk kihallgatásával februárban folytatódik.

The post Tagad a szexuális kényszerítéssel vádolt katona appeared first on .

Mateusz Morawiecki a Bild című lapnak adott interjúban kiemelte, hogy támogatná vadászgépek átadását Ukrajnának, “ha ez az egész NATO döntése lenne” és “nemcsak Lengyelország, hanem sok más ország is részt venne” az ukrán légierő megerősítésében. Lengyelország azért támogatja Ukrajnát, hogy győzzön a háborúban, azonban a győzelem pontos definícióját Kijevnek, Volodomir Zelenszkij elnöknek és kormányának, valamint az ukrán népnek kell meghatároznia, ezért “nem fogalmazok nagyon konkrétan, hiszen ez rajtuk múlik”.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja történelmi fordulópont, és egy esetleges orosz győzelem – amelytől “Isten mentsen – teljesen átrendezné Európát”. Ha Oroszország győz, Moszkva állandó fenyegetést jelentene Finnországra, a balti államokra, Lengyelországra, Romániára, Moldovára és Németországra is – fejtette ki a lengyel kormányfő, hozzátéve: orosz győzelem esetén Moszkva azzal zsarolna, hogy “a mi gázunkat vegyétek, különben más országokat is megtámadunk”.

Morawiecki arról is szólt, hogy információi szerint Putyin valószínűleg márciusban vagy áprilisban újabb nagyszabású, “nagyon kemény” offenzívát indít két vagy három irányból, és megint megtámadja Kijevet is.

Németországról elmondta, hogy az Ukrajna elleni háború révén sokan fordulatot vártak az orosz földgáz-, és nyersanyagimportra alapozó “nagyon rossz stratégiát” követő Berlintől, de csupán az tapasztalható, hogy a német vezetés “megpróbál félig terhes lenni”. Ez azt jelenti, hogy támogatják ugyan Ukrajnát, de még mindig hisznek abban, különösen Olaf Scholz kancellár, hogy “napirendre lehet térni” a történtek felett.

“Nem hiszem, hogy ez valaha is lehetséges lesz ezzel a kvázi-totalitárius rendszerrel. Oroszországnak teljesen meg kellene változnia” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Kijev Szaakasvili kiadását kéri Tbiliszitől
Az ukrán külügyminisztérium pszichológiai és fizikai erőszaknak nevezte a georgiai hatóságok Miheil Szaakasvili ukrán állampolgárságú volt georgiai elnökkel szembeni fellépését, és felszólította Georgiát, hogy hagyjon fel a kínzásokkal és adja át az elítéltet Ukrajnának. “Felszólítjuk a georgiai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel Miheil Szaakasvili inzultálásával, és adják át Ukrajnának. Ne játsszanak egy ember életével politikai bosszú miatt” – idézett a külügyi tárca közleményéből az Ukrajinszka Pravda hírportál. A minisztérium hozzátette, hogy a georgiai hatóságok “a Szovjetunió NKVD-jének (belbiztonsági hatóságának) legrosszabb hagyományai szerint” járnak el, amikor “pszichológiai és fizikai erőszakot alkalmaznak Szaakasvili ellen, megtagadják tőle a sürgős orvosi ellátást, szándékosan közvetlen életveszélynek kitéve ezáltal a politikust. A kijevi tárca hangsúlyozta, hogy az emberi jogoknak egy ukrán állampolgárral szembeni durva megsértése ellentétes Tbiliszi EU-tagság felé tett irányvonalával, és a demokrácia “megnyirbálására” utal Georgiában. Ukrajna emellett felszólította a külföldi kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy nyilvánosan védjék meg Szaakasvilit. Giorgi Saladze, Szaakasvili szóvivője és politikai szövetségese kedden közölte, hogy intenzív osztályra szállították a bebörtönzött volt georgiai államfőt, mert rosszabbodott az egészségi állapota. A Szaakasvilit ápoló Vivamedi klinika vezetője azonban tagadta, hogy az exelnök állapota válságos lenne.

The post Orosz agresszió: Varsó NATO-döntésre vár appeared first on .

A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná.

Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.

Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy “munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, mely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.

Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, mely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.

Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.

Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, melynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.

Orbán: folytatni kell a hadiipari fejlesztéseket
Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall hadi- és járműipari nagyvállalat vezérigazgatóját. A megbeszélésen Orbán leszögezte: Magyarország megvédése a legfontosabb célunk, ezért a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése az “európai szankciós válság” ellenére sem lassulhat. Így a Rheinmetall és a magyar állam együttműködése is zavartalanul folytatódik.

The post Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra appeared first on .

Soylu a csendőr-főkapitányság épületében beszédet mondva rámutatott: mindez azzal egy időben történik, hogy az idegenforgalmi minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni.

A belügyi tárca vezetője egyúttal jelezte: 2023-ban eddig 60 hadműveletet hajtottak végre az Iszlám Állam elnevezésű dzsihadista terrorszervezet ellen, 95 embert pedig őrizetbe vettek.

Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.

A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták, a Koránt.

Az NTV török hírtelevízió csütörtök este diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a török külügyminisztérium bekérette kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét. A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű “megmozdulása” nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködnek a biztonsági szervekkel.

Ezzel párhuzamosan Ömer Celik, a török kormánypárt szóvivője felelőtlennek minősítette az érintett külképviseletek megnyilatkozásait. Leszögezte: “Törökország biztonságos ország. Biztonsági erőink és hírszerző egységeink dolgoznak.”

November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.

The post Soylu: pszichológiai hadviselés egyes nyugati országok utazási figyelmeztetése appeared first on .

A bizottsági elnök 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal érkezett az ukrán fővárosba – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek” – idézte von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy “alig egy éve még senki sem tudta elképzelni, milyen gyorsan tud Ukrajna az EU felé elmozdulni”. “Most viszont Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje. Tudom, hogy ukránok milliói dolgoznak keményen e cél elérése érdekében. Az EU sok ukránt befogadott, energiahálózataink szinkronban vannak, az ukrán termelés profitál az Európával folytatott kereskedelemből. Ma például olyan javaslatokkal érkeztünk, amelyek biztosítják Ukrajna egyidejű hozzáférését az EU egységes piacához” – mutatott rá Von der Leyen. Szavai szerint az EU segíteni kíván Ukrajnának abban, hogy teljes gazdasági potenciálját mozgósítsa az orosz agresszió elleni küzdelemben, majd az újjáépítésben is. “Látogatásunk a befektetők felé is üzenetet kell hogy küldjön: Ukrajna tovább fog haladni az európai úton. Ambiciózus reformterve van, nemcsak azért, mert az EU ezt kéri, hanem mert az ukránok tudják, hogy ez az út egy erősebb Ukrajna felé vezet” – hangsúlyozta.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy az ukránok bátorsága inspirálja az EU-t, és új célt adott neki. “Az EU Ukrajnával lesz, ameddig csak szükséges” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az együttes ülésen úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott. “A végéhez közeledik az ukrán kormány és a parlament munkája a hét uniós ajánlás ügyében. Tavasszal elérkezik az időközi értékelés ideje ezen ajánlások végrehajtásáról” – mondta az államfő.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország gyorsítja az európai szankciókhoz való alkalmazkodás ütemét. “Most azt látjuk, hogy az európai szankciók üteme kissé lelassult. A terrorista állam éppen ellenkezőleg: fokozza a szankciókhoz való alkalmazkodása ütemét. Ezt korrigálnunk kell. Hiszünk abban, hogy együtt meg tudjuk csinálni” – mondta Zelenszkij Von der Leyenhez fordulva. Az ukrán elnök szerint az Oroszországgal szembeni szankciópolitika szempontjából az egyik legfontosabb összeurópai feladat, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy megkerülje a már bevezetett szankciókat.

Az Európai Bizottság elnöke a maga részéről afelől biztosította az ukrán kormányt, hogy február 24-ig elfogadják az Európai Unióban az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot. Emellett szavai szerint a G7-es együttműködés keretében új határárat készülnek kiszabni az Oroszországból származó kőolajra. Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnának okozott pusztításért.

The post Ursula von der Leyen nagyra értékelte Ukrajna előrehaladását az uniós tagság felé appeared first on .

Az uniós tanács közleménye kiemelte: a döntéssel az EU fokozza az ahhoz nyújtott támogatását, hogy Ukrajna meg tudja őrizni önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint, hogy meg tudja védeni polgári lakosságát Oroszország folytatódó háborújával szemben. Ez a hetedik pénzügyi csomag az Európai Békekeretből, ezzel az Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,6 milliárd euróra emelkedik.

Az ukrán fegyveres erőket támogató EUMAM Ukrajna kiképzési tevékenységét támogató intézkedés célja, hogy biztosítsa a szükséges, halált nem okozó felszereléseket és készleteket, valamint a kiképzéshez szükséges szolgáltatásokat.

Az intézkedés elfogadása annak bizonyítéka, hogy az EU továbbra is határozottan támogatja az ukrán hadsereget az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Az Oroszország által legutóbb végrehajtott, az ukrán polgári lakosok és polgári infrastruktúra ellen irányuló, megkülönböztetés nélküli támadások megint csak azt bizonyítják, hogy Moszkva semmilyen mértékben nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi jogot.

The post Az EU megállapodott az Ukrajnának szánt további 545 millió eurós katonai támogatásról appeared first on .

A területi közigazgatásért felelős államtitkárság jelzése alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítést végzett, majd kedden a nyomozó ügyészség “összehangolt eljárási cselekményeket” hajtott végre. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezte meg, melyik településen, vármegyében hajtották végre az akciót.

A főügyészség azt közölte hogy a megalapozott gyanú szerint “egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói a gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben – rendszeres haszonszerzésre törekedve – vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől”.

A vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – rendszerint a vizsgaállomás öltözőjében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénz vett át.

A vizsgabiztosoknál történt kutatások során több mint 53 millió forint készpénz került elő, amelyet az ügyészség lefoglalt. A főügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsítottként kihallgatott nyolc kormánytisztviselő beismerő vallomást tett, és szabadlábon védekezhet. Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

The post Műszakivizsga-állomáson dolgozó kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval appeared first on .

Hozzátette, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő, az orosz erők által egy hete elfoglalt Szoledar városánál 56-szor nyitottak tüzet az orosz csapatok az ukrán katonák állásaira, és 13 összecsapás volt a térségben. Szavai szerint az orosz erők napról-napra komoly veszteségeket szenvednek. Elmondta, hogy Bahmut térségében egy nap alatt 360 orosz katona vesztette életét és 290 sebesült meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az elmúlt nap során négy civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban az orosz támadások következtében.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy szerda reggel nagykiterjedésű tűz ütött ki az orosz megszállás alatt levő városban egy orosz katonai bázis környékén. Az ukrán félnek egyelőre nincs információja arról, hogy mi okozta a tüzet.

Az ukrán vezérkar szerdai hadijelentésében azt írta, hogy előző nap mintegy 920 orosz katona halt meg Ukrajnában, az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt elérte a 128 420-at. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Kijevbe látogatott közben Alexander Van der Bellen osztrák államfő, aki a Twitteren közzétett videoüzenetében bejelentette, hogy Ausztria generátorokat adományoz Ukrajnának. “Ausztria katonailag semleges, de mi semmiképpen sem vagyunk semlegesek a hozzáállásunkban. Az ukrán nők és férfiak a hazájukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek. Mi pedig ebben segítjük őket” – hangoztatta az osztrák elnök. “Zelenszkij elnökkel és Ukrajna bátor embereivel együtt védjük az európai értékeket” – fűzte hozzá Twitter-bejegyzésében Van der Bellen.

The post Orosz agresszió: heves összecsapások zajlanak Bahmutnál appeared first on .

A Zöldek politikusa a ZDF német országos köztelevízió keddi késő esti műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy “belerángassa” a háborúba “Németországot, vagy Európát vagy a világot”.

Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt.

A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak. Ezzel pedig már valóban “túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck.

Scholz már január végén megerősítette, hogy továbbra sem helyeselné az ukrán légierő megsegítését harci gépekkel. A szociáldemokrata (SPD) politikus január 25-én – miután a kormány ülésén döntést hoztak arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) állományából átadnak Ukrajnának 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit és vállalják a védekezést szintén Leopardokkal támogatni kívánó nyugati partnerországok törekvéseinek összehangolását – a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában egy független képviselő azon kérdésére, hogy hol van Ukrajna német katonai támogatásának határa, és előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, kijelentette, hogy ez nem fordulhat elő.

Kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy harci repülőkkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést, az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését szolgáló erőfeszítésekből következik, hogy NATO-katonák, és így német katonák sem vesznek részt a háborúban.

The post Orosz agresszió: A német alkancellár sem küldene harci repülőgépeket Ukrajnának appeared first on .

A közlemény szerint a 26 éves férfi ellen 2020 októberében lopás vétsége miatt volt folyamatban büntetőeljárás, és indokolttá vált gyanúsítotti kihallgatása. A férfi jászapáti lakcímén három rendőr jelent meg.

A rendőröknek az ajtót nyitó háztulajdonos azt mondta, hogy a vádlott nincs otthon. Az egyik szobában azonban megtalálták a férfi élettársát, aki a vádlottal közös egyéves gyermekével egy szivacson feküdt. A rendőrök észrevették a szivacs alatt rejtőzködő vádlottat, aki – onnan előbújva – hátulról átkarolta a kisgyermeket kezében tartó élettársa nyakát és az ágyra rántotta őket.

Ezután a családtagjait maga előtt tartva azzal fenyegetőzött, hogy a rendőrökben vagy magában kárt fog tenni. Az egyik rendőr ekkor megragadta és szétfeszítette a karját, így a nőnek a gyermekkel együtt sikerült kiszabadulnia; ők el is hagyták a helyiséget. A vádlott ekkor egy párna alól előrántott egy konyhakést, a nyelével megütötte az egyik rendőr karját, majd a kést felemelve és a feje mögött tartva öngyilkossággal fenyegetőzött. A rendőröknek végül sikerült megbilincselniük – áll a tájékoztatóban.

A bíróság a férfit hivatalos személy ellen, felfegyverkezve elkövetett erőszak, valamint személyi szabadság megsértésének és kiskorú veszélyeztetésének bűntette, továbbá könnyű testi sértés vétsége miatt 6 év börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett, elsősorban hosszabb tartamú börtönbüntetés, valamint a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetése érdekében.

The post Hat év börtönre ítéltek egy férfit, aki késsel fenyegetőzött egy rendőri intézkedés során appeared first on .

Erről Szukri és Lavrov tett bejelentést kettejük kedden, az orosz fővárosban megtartott sajtóértekezletén. Blinken a közelmúltban Kairóban járt. “Oroszország kész meghallgatni minden olyan komoly javaslatot, amelynek célja a jelenlegi helyzet egészének átfogó megoldása” – mondta Lavrov. “Ismét azt hallottuk a Szukri miniszter úr által átadott üzenetben, hogy Oroszországnak meg kell állnia, Oroszországnak el kell vonulnia, és akkor minden rendben lesz” – tette hozzá.

Lavrov megjegyezte, hogy Blinken üzenete “néhány dolgot” nem tartalmazott, de a felhívás hiányzó, második részét, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg főtitkár tolmácsolta, aki hétfőn Szöulban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie, és a Nyugat nem engedheti, hogy Ukrajna veszítsen, “mert akkor a Nyugat veszít, az egész világ veszít”.

Lavrov megfogalmazása szerint Stoltenberg “vette a bátorságot, hogy ne csak az észak-atlanti szövetség tagjai nevében beszéljen, hanem a világ összes többi országa nevében is”. “Itt minden teljesen világos, egyáltalán nem Ukrajnáról van szó” – mondta az orosz külügyminiszter.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a “kijevi rezsim” semmilyen önállósággal nem bír, csak végrehajtja “uralkodója”, az Egyesült Államok és az általa vezetett Nyugat akaratát, amely minden olyan fejleményt igyekszik megakadályozni, amely megkérdőjelezné Washington “hegemóniaigényeit a modern világban”.

Lavrov szerint fegyverszállításaival a NATO már jó ideje közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen, ebben a helyzetben az orosz fegyveres erők “minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nyugat terveinek megvalósulását”. Putyin nyilatkozataira hivatkozva az orosz külügyminiszter azt mondta: soha nem utasította el a párbeszédet Kijevvel, és a Nyugattal ellentétben nem kiélezni akarja a konfliktust, hanem véget vetni neki.

The post Orosz agresszió: Blinkentől vitt Lavrovnak üzenetet az egyiptomi külügyminiszter appeared first on .

A középhatótávolságú lövegeket a következő hetekben szállítja Franciaország, s azokat a 200 millió eurós támogatási alapból finanszírozza – mondta a francia kormánytag ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban. Ez utóbbi az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először érkezett kétoldalú látogatásra a francia fővárosba.

Franciaország korábban már 18 Caesar önjáró löveget adott át Ukrajnának, Dánia pedig hétfőn jelentette be, hogy mind a 19 Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának.

A francia védelmi miniszter arra is ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának, valamint jelezte: Párizs tárgyalásokat kezdeményez a szövetségeseivel annak érdekében, hogy a Crotale légvédelmi rakétarendszerekből “mindig elegendő tartaléka” legyen Ukrajnának. A felszereléssel mindegy 15 ország rendelkezik, egyebek mellett Görögország, Finnország és Dél-Korea.

“Ez a felszerelés segít abban hogy egyre közelebb kerüljünk a győzelem napjához. A Crotale-ok 100 százalékban megsemmisítik a célpontokat, ezért nagyon fontosak az ukrán légtér lezárásához” – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter. Lecornu azt is bejelentette, hogy 150 francia katona érkezik Lengyelországba ukrán katonák kiképzésére.

A Kijev által a nyugati szövetségesektől kért harci repülőket illetően Olekszij Reznyikov nem fogalmazott meg pontos igényt Franciaország irányába. “Nem beszéltünk repülőtípusokról. Csak kiemeltük, hogy a taktikai repülési rendszer a légvédelem egyik része, és meg kell erősítenünk a légterünk védelmi kapacitásait” – mondta az tárcavezető. Optimista a nyugati harci repülők beszerzésének kérdésében. “Remélem, a lehető leghamarabb meglesz” – mondta egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök azt közölte: az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának.

Mindeközben Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a francia nemzetgyűlésben mondott beszédet. “Franciaország mindig elöl járt, elöl jár és elöl fog járni Ukrajna támogatásában” – fogalmazott, annak ellenére, hogy Párizst gyakran éri az a vád, hogy ódzkodik az ukrajnai fegyverszállításoktól. “Adjanak nekünk repülőket, adjanak nekünk szárnyakat a győzelemhez! És ezekkel a szárnyakkal megvédjük Ukrajnát és egész Európát” – mondta az ukrán politikus.

Horvát kormányfő: Zágráb és Kijev kapcsolata a horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló
Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő. Plenkovic egy nappal azután beszélt erről, hogy Milanovic kijelentette: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig “elrabolták” Szerbiától. Plenkovic azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban. “Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nem csak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár” – utalt Milanovicra a kormányfő.

Ennek ellenére Horvátország “nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Szmihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció. “Kijev tudja, hogy milyen erős, határozott és őszinte a horvát kormány támogatása” – hangsúlyozta. Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: “aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”. Plenkovic megjegyezte, hogy Milanovic “csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda…

The post Orosz agresszió: Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának appeared first on .