Biztonságpiac

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Meloni kiemelte: “abszolút támogatja” Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés “egyik eleme” a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe. Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet “egyszerűen a tengerbe vetni” az érkezőket. Mint mondta, “természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van”.

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák “szabályos kérelmüket”.

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal – húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya “minden lehetséges módon és minden szinten” támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

“Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az “igazságos békéhez” meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak. Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet “tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket” – mondta Meloni. Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy “allergiás Németországra”.

Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére – épülő, és “humánus és válságtűrő” EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben “méltányos egyensúlyban” van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás “legális útjait”. Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy “Európának szüksége van a bevándorlásra”.

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország “átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad”.

The post Meloni Berlinben: támogatásra méltó a legális bevándorlási kvóták gondolata appeared first on .

“A rendszer átadása válasz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszternek a francia és olasz kollégáinak tolmácsolt sürgős kérésére a polgári lakosság és infrastruktúrák védelmére az orosz légitámadásokkal szemben” – olvasható a közleményben. Sébastien Lecornu francia és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken a szállítás véglegesítéséről, amelyről hetek óta folytak tárgyalások.

“A két miniszter véglegesítette a technikai tárgyalásokat a SAMP/T – MAMBA légvédelmi rakétarendszernek 2023 tavaszán Ukrajnába történő szállításáról. Ez az első európai nagy hatótávolságú francia-olasz gyártású légvédelmi rakétarendszer” – írta a francia tárca. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten tett látogatást Párizsban, miután Kijev hónapok óta kéri a légvédelme megerősítését nyugati partnereitől.

Franciaország 2022 novemberében már telepített egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert Románia keleti határára a NATO romániai harccsoportjába. Párizs kedden jelentette be, hogy további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, valamint ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának appeared first on .

Az ombudsman szerepét is ellátó államügyésznő elemzése szerint a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jarív Levin igazságügyi miniszter javasolta változtatások korlátlan kormányzati hatalomhoz vezetnének, és rontanák az igazságszolgáltatás szakmaiságát és függetlenségét. Baharav-Miara úgy véli, hogy az alkotmánybírósági felügyeletet is ellátó legfelsőbb bíróság javasolt korlátozása gyakorlatilag megszüntetné a törvényességi felügyeletet az izraeli parlamentben, a kneszetben meghozott új törvényeknél.

A 112 oldalas tanulmány globális összehasonlításokat is felvonultat érveiben a világ különböző pontjairól, és témákra bontva, részletesen kifejti bírálatát az indítványokkal szemben.

“A javasolt rendszer tulajdonképpen a kormány képviselőinek és a koalíciós többségnek az ellenőrzését biztosítja az igazságszolgáltatás felett. Ez súlyosan sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint szakmaiságát” – vélekedik a bírákat kiválasztó bizottság összetételének javasolt megváltoztatásáról az államügyész. Baharav-Miara szerint a legfelsőbb bíróság normakontrollhoz való jogának korlátozása gyakorlatilag megszüntetné az új törvények felülbírálatának lehetőségét, ezért a kneszet és a kormány szinte korlátlan jogalkotó hatalmat kap, és ennek eredményeként az alaptörvényekben rögzített emberi jogok alkotmányos védelme gyengülne.

A jogi szakvélemény szerint az államszerkezet ilyen jellegű megváltoztatásait csak “rendezett és átgondolt” módon, “szilárd tényekre alapozva és széles körű konszenzussal” szabad végrehajtani.

Izraelben az utóbbi hetekben komoly ellenállást váltottak ki a kormány igazságszolgáltatási rendszerben tervezett változtatásai, szombat esténként országszerte tömegtüntetéseken sok ezren tiltakoznak ellene, mert a tiltakozók szerint károsítanák az ország demokratikus berendezkedését.

The post Izraeli államügyész: a kormány jogrendi változtatásai ártanának a demokratikus normáknak appeared first on .

A törvényszék katonai tanácsa kedden tartott előkészítő ülést a volt katona ügyében, akivel szemben kétrendbeli, “a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete” miatt emelt vádat a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség.

A közlemény szerint a férfi 2019 januárjától – elöljáróként – ismétlődően arra próbálta rávenni az egyik sértettet, hogy szexuális cselekményeket végezzen vele, amit a nő minden alkalommal elhárított. Az elutasítást követően a század parancsnoka kritizálni kezdte a sértett munkavégzését, és közölte, ezt addig folytatja, amíg a nő nem enged neki.

Miután a sértett mindezek ellenére sem volt hajlandó a gyanúsítottal szexuális kapcsolatot létesíteni, a férfi több alkalommal különféle, az állományviszonyát is érintő fenyegetésekkel próbálta elérni, hogy a nő tegyen eleget a felszólításnak.

A volt katona 2021 májusában egy gyakorlat során – majd később többször is – egy másik alárendeltjével is közölte, hogy szexuális cselekményt akar vele végezni. Miután a sértett ezt visszautasította, a százados – a szexuális kapcsolat létesítése érdekében – kritikával illette a munkáját és azzal fenyegette, hogy el fogja távolítani a honvédségtől.

A katona szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás elrendelését követően megszűnt. Az előkészítő ülés során az ügyész fenntartotta az írásban kézbesített vádiratot, ötéves börtönbüntetést indítványozott és megjelölte a bizonyítékait.

A törvényszék közölte: a vádlott az előkészítő ülésen nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vádlott a hadbíró kérdésére elismerte, hogy erotikus, illetve szexuális tartalmú üzeneteket küldött alárendeltjének, de a védekezése szerint ezzel nem az volt a célja, hogy szexuális cselekményeket is végezzen vele. A hadbíró további, a bűncselekménnyel kapcsolatos kérdéseire nem tudott elfogadható magyarázatot adni, védője tanácsára a továbbiakban megtagadta a vallomástételt.

A hadbíró az ügyet tárgyalásra utalta, és megkezdődött a bizonyítási eljárás. A büntetőeljárás a bizonyítás kiegészítésével, a vád és a védelem által indítványozott tanúk kihallgatásával februárban folytatódik.

The post Tagad a szexuális kényszerítéssel vádolt katona appeared first on .

Mateusz Morawiecki a Bild című lapnak adott interjúban kiemelte, hogy támogatná vadászgépek átadását Ukrajnának, “ha ez az egész NATO döntése lenne” és “nemcsak Lengyelország, hanem sok más ország is részt venne” az ukrán légierő megerősítésében. Lengyelország azért támogatja Ukrajnát, hogy győzzön a háborúban, azonban a győzelem pontos definícióját Kijevnek, Volodomir Zelenszkij elnöknek és kormányának, valamint az ukrán népnek kell meghatároznia, ezért “nem fogalmazok nagyon konkrétan, hiszen ez rajtuk múlik”.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja történelmi fordulópont, és egy esetleges orosz győzelem – amelytől “Isten mentsen – teljesen átrendezné Európát”. Ha Oroszország győz, Moszkva állandó fenyegetést jelentene Finnországra, a balti államokra, Lengyelországra, Romániára, Moldovára és Németországra is – fejtette ki a lengyel kormányfő, hozzátéve: orosz győzelem esetén Moszkva azzal zsarolna, hogy “a mi gázunkat vegyétek, különben más országokat is megtámadunk”.

Morawiecki arról is szólt, hogy információi szerint Putyin valószínűleg márciusban vagy áprilisban újabb nagyszabású, “nagyon kemény” offenzívát indít két vagy három irányból, és megint megtámadja Kijevet is.

Németországról elmondta, hogy az Ukrajna elleni háború révén sokan fordulatot vártak az orosz földgáz-, és nyersanyagimportra alapozó “nagyon rossz stratégiát” követő Berlintől, de csupán az tapasztalható, hogy a német vezetés “megpróbál félig terhes lenni”. Ez azt jelenti, hogy támogatják ugyan Ukrajnát, de még mindig hisznek abban, különösen Olaf Scholz kancellár, hogy “napirendre lehet térni” a történtek felett.

“Nem hiszem, hogy ez valaha is lehetséges lesz ezzel a kvázi-totalitárius rendszerrel. Oroszországnak teljesen meg kellene változnia” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Kijev Szaakasvili kiadását kéri Tbiliszitől
Az ukrán külügyminisztérium pszichológiai és fizikai erőszaknak nevezte a georgiai hatóságok Miheil Szaakasvili ukrán állampolgárságú volt georgiai elnökkel szembeni fellépését, és felszólította Georgiát, hogy hagyjon fel a kínzásokkal és adja át az elítéltet Ukrajnának. “Felszólítjuk a georgiai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel Miheil Szaakasvili inzultálásával, és adják át Ukrajnának. Ne játsszanak egy ember életével politikai bosszú miatt” – idézett a külügyi tárca közleményéből az Ukrajinszka Pravda hírportál. A minisztérium hozzátette, hogy a georgiai hatóságok “a Szovjetunió NKVD-jének (belbiztonsági hatóságának) legrosszabb hagyományai szerint” járnak el, amikor “pszichológiai és fizikai erőszakot alkalmaznak Szaakasvili ellen, megtagadják tőle a sürgős orvosi ellátást, szándékosan közvetlen életveszélynek kitéve ezáltal a politikust. A kijevi tárca hangsúlyozta, hogy az emberi jogoknak egy ukrán állampolgárral szembeni durva megsértése ellentétes Tbiliszi EU-tagság felé tett irányvonalával, és a demokrácia “megnyirbálására” utal Georgiában. Ukrajna emellett felszólította a külföldi kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy nyilvánosan védjék meg Szaakasvilit. Giorgi Saladze, Szaakasvili szóvivője és politikai szövetségese kedden közölte, hogy intenzív osztályra szállították a bebörtönzött volt georgiai államfőt, mert rosszabbodott az egészségi állapota. A Szaakasvilit ápoló Vivamedi klinika vezetője azonban tagadta, hogy az exelnök állapota válságos lenne.

The post Orosz agresszió: Varsó NATO-döntésre vár appeared first on .

A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná.

Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.

Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy “munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, mely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.

Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, mely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.

Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.

Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, melynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.

Orbán: folytatni kell a hadiipari fejlesztéseket
Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall hadi- és járműipari nagyvállalat vezérigazgatóját. A megbeszélésen Orbán leszögezte: Magyarország megvédése a legfontosabb célunk, ezért a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése az “európai szankciós válság” ellenére sem lassulhat. Így a Rheinmetall és a magyar állam együttműködése is zavartalanul folytatódik.

The post Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra appeared first on .

Soylu a csendőr-főkapitányság épületében beszédet mondva rámutatott: mindez azzal egy időben történik, hogy az idegenforgalmi minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni.

A belügyi tárca vezetője egyúttal jelezte: 2023-ban eddig 60 hadműveletet hajtottak végre az Iszlám Állam elnevezésű dzsihadista terrorszervezet ellen, 95 embert pedig őrizetbe vettek.

Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.

A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták, a Koránt.

Az NTV török hírtelevízió csütörtök este diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a török külügyminisztérium bekérette kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét. A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű “megmozdulása” nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködnek a biztonsági szervekkel.

Ezzel párhuzamosan Ömer Celik, a török kormánypárt szóvivője felelőtlennek minősítette az érintett külképviseletek megnyilatkozásait. Leszögezte: “Törökország biztonságos ország. Biztonsági erőink és hírszerző egységeink dolgoznak.”

November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.

The post Soylu: pszichológiai hadviselés egyes nyugati országok utazási figyelmeztetése appeared first on .

A bizottsági elnök 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal érkezett az ukrán fővárosba – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek” – idézte von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy “alig egy éve még senki sem tudta elképzelni, milyen gyorsan tud Ukrajna az EU felé elmozdulni”. “Most viszont Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje. Tudom, hogy ukránok milliói dolgoznak keményen e cél elérése érdekében. Az EU sok ukránt befogadott, energiahálózataink szinkronban vannak, az ukrán termelés profitál az Európával folytatott kereskedelemből. Ma például olyan javaslatokkal érkeztünk, amelyek biztosítják Ukrajna egyidejű hozzáférését az EU egységes piacához” – mutatott rá Von der Leyen. Szavai szerint az EU segíteni kíván Ukrajnának abban, hogy teljes gazdasági potenciálját mozgósítsa az orosz agresszió elleni küzdelemben, majd az újjáépítésben is. “Látogatásunk a befektetők felé is üzenetet kell hogy küldjön: Ukrajna tovább fog haladni az európai úton. Ambiciózus reformterve van, nemcsak azért, mert az EU ezt kéri, hanem mert az ukránok tudják, hogy ez az út egy erősebb Ukrajna felé vezet” – hangsúlyozta.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy az ukránok bátorsága inspirálja az EU-t, és új célt adott neki. “Az EU Ukrajnával lesz, ameddig csak szükséges” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az együttes ülésen úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott. “A végéhez közeledik az ukrán kormány és a parlament munkája a hét uniós ajánlás ügyében. Tavasszal elérkezik az időközi értékelés ideje ezen ajánlások végrehajtásáról” – mondta az államfő.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország gyorsítja az európai szankciókhoz való alkalmazkodás ütemét. “Most azt látjuk, hogy az európai szankciók üteme kissé lelassult. A terrorista állam éppen ellenkezőleg: fokozza a szankciókhoz való alkalmazkodása ütemét. Ezt korrigálnunk kell. Hiszünk abban, hogy együtt meg tudjuk csinálni” – mondta Zelenszkij Von der Leyenhez fordulva. Az ukrán elnök szerint az Oroszországgal szembeni szankciópolitika szempontjából az egyik legfontosabb összeurópai feladat, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy megkerülje a már bevezetett szankciókat.

Az Európai Bizottság elnöke a maga részéről afelől biztosította az ukrán kormányt, hogy február 24-ig elfogadják az Európai Unióban az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot. Emellett szavai szerint a G7-es együttműködés keretében új határárat készülnek kiszabni az Oroszországból származó kőolajra. Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnának okozott pusztításért.

The post Ursula von der Leyen nagyra értékelte Ukrajna előrehaladását az uniós tagság felé appeared first on .

Az uniós tanács közleménye kiemelte: a döntéssel az EU fokozza az ahhoz nyújtott támogatását, hogy Ukrajna meg tudja őrizni önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint, hogy meg tudja védeni polgári lakosságát Oroszország folytatódó háborújával szemben. Ez a hetedik pénzügyi csomag az Európai Békekeretből, ezzel az Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,6 milliárd euróra emelkedik.

Az ukrán fegyveres erőket támogató EUMAM Ukrajna kiképzési tevékenységét támogató intézkedés célja, hogy biztosítsa a szükséges, halált nem okozó felszereléseket és készleteket, valamint a kiképzéshez szükséges szolgáltatásokat.

Az intézkedés elfogadása annak bizonyítéka, hogy az EU továbbra is határozottan támogatja az ukrán hadsereget az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Az Oroszország által legutóbb végrehajtott, az ukrán polgári lakosok és polgári infrastruktúra ellen irányuló, megkülönböztetés nélküli támadások megint csak azt bizonyítják, hogy Moszkva semmilyen mértékben nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi jogot.

The post Az EU megállapodott az Ukrajnának szánt további 545 millió eurós katonai támogatásról appeared first on .

A területi közigazgatásért felelős államtitkárság jelzése alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítést végzett, majd kedden a nyomozó ügyészség “összehangolt eljárási cselekményeket” hajtott végre. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezte meg, melyik településen, vármegyében hajtották végre az akciót.

A főügyészség azt közölte hogy a megalapozott gyanú szerint “egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói a gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben – rendszeres haszonszerzésre törekedve – vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől”.

A vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – rendszerint a vizsgaállomás öltözőjében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénz vett át.

A vizsgabiztosoknál történt kutatások során több mint 53 millió forint készpénz került elő, amelyet az ügyészség lefoglalt. A főügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsítottként kihallgatott nyolc kormánytisztviselő beismerő vallomást tett, és szabadlábon védekezhet. Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

The post Műszakivizsga-állomáson dolgozó kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval appeared first on .

Hozzátette, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő, az orosz erők által egy hete elfoglalt Szoledar városánál 56-szor nyitottak tüzet az orosz csapatok az ukrán katonák állásaira, és 13 összecsapás volt a térségben. Szavai szerint az orosz erők napról-napra komoly veszteségeket szenvednek. Elmondta, hogy Bahmut térségében egy nap alatt 360 orosz katona vesztette életét és 290 sebesült meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az elmúlt nap során négy civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban az orosz támadások következtében.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy szerda reggel nagykiterjedésű tűz ütött ki az orosz megszállás alatt levő városban egy orosz katonai bázis környékén. Az ukrán félnek egyelőre nincs információja arról, hogy mi okozta a tüzet.

Az ukrán vezérkar szerdai hadijelentésében azt írta, hogy előző nap mintegy 920 orosz katona halt meg Ukrajnában, az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt elérte a 128 420-at. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Kijevbe látogatott közben Alexander Van der Bellen osztrák államfő, aki a Twitteren közzétett videoüzenetében bejelentette, hogy Ausztria generátorokat adományoz Ukrajnának. “Ausztria katonailag semleges, de mi semmiképpen sem vagyunk semlegesek a hozzáállásunkban. Az ukrán nők és férfiak a hazájukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek. Mi pedig ebben segítjük őket” – hangoztatta az osztrák elnök. “Zelenszkij elnökkel és Ukrajna bátor embereivel együtt védjük az európai értékeket” – fűzte hozzá Twitter-bejegyzésében Van der Bellen.

The post Orosz agresszió: heves összecsapások zajlanak Bahmutnál appeared first on .

A Zöldek politikusa a ZDF német országos köztelevízió keddi késő esti műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy “belerángassa” a háborúba “Németországot, vagy Európát vagy a világot”.

Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt.

A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak. Ezzel pedig már valóban “túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck.

Scholz már január végén megerősítette, hogy továbbra sem helyeselné az ukrán légierő megsegítését harci gépekkel. A szociáldemokrata (SPD) politikus január 25-én – miután a kormány ülésén döntést hoztak arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) állományából átadnak Ukrajnának 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit és vállalják a védekezést szintén Leopardokkal támogatni kívánó nyugati partnerországok törekvéseinek összehangolását – a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában egy független képviselő azon kérdésére, hogy hol van Ukrajna német katonai támogatásának határa, és előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, kijelentette, hogy ez nem fordulhat elő.

Kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy harci repülőkkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést, az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését szolgáló erőfeszítésekből következik, hogy NATO-katonák, és így német katonák sem vesznek részt a háborúban.

The post Orosz agresszió: A német alkancellár sem küldene harci repülőgépeket Ukrajnának appeared first on .

A közlemény szerint a 26 éves férfi ellen 2020 októberében lopás vétsége miatt volt folyamatban büntetőeljárás, és indokolttá vált gyanúsítotti kihallgatása. A férfi jászapáti lakcímén három rendőr jelent meg.

A rendőröknek az ajtót nyitó háztulajdonos azt mondta, hogy a vádlott nincs otthon. Az egyik szobában azonban megtalálták a férfi élettársát, aki a vádlottal közös egyéves gyermekével egy szivacson feküdt. A rendőrök észrevették a szivacs alatt rejtőzködő vádlottat, aki – onnan előbújva – hátulról átkarolta a kisgyermeket kezében tartó élettársa nyakát és az ágyra rántotta őket.

Ezután a családtagjait maga előtt tartva azzal fenyegetőzött, hogy a rendőrökben vagy magában kárt fog tenni. Az egyik rendőr ekkor megragadta és szétfeszítette a karját, így a nőnek a gyermekkel együtt sikerült kiszabadulnia; ők el is hagyták a helyiséget. A vádlott ekkor egy párna alól előrántott egy konyhakést, a nyelével megütötte az egyik rendőr karját, majd a kést felemelve és a feje mögött tartva öngyilkossággal fenyegetőzött. A rendőröknek végül sikerült megbilincselniük – áll a tájékoztatóban.

A bíróság a férfit hivatalos személy ellen, felfegyverkezve elkövetett erőszak, valamint személyi szabadság megsértésének és kiskorú veszélyeztetésének bűntette, továbbá könnyű testi sértés vétsége miatt 6 év börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett, elsősorban hosszabb tartamú börtönbüntetés, valamint a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetése érdekében.

The post Hat év börtönre ítéltek egy férfit, aki késsel fenyegetőzött egy rendőri intézkedés során appeared first on .

Erről Szukri és Lavrov tett bejelentést kettejük kedden, az orosz fővárosban megtartott sajtóértekezletén. Blinken a közelmúltban Kairóban járt. “Oroszország kész meghallgatni minden olyan komoly javaslatot, amelynek célja a jelenlegi helyzet egészének átfogó megoldása” – mondta Lavrov. “Ismét azt hallottuk a Szukri miniszter úr által átadott üzenetben, hogy Oroszországnak meg kell állnia, Oroszországnak el kell vonulnia, és akkor minden rendben lesz” – tette hozzá.

Lavrov megjegyezte, hogy Blinken üzenete “néhány dolgot” nem tartalmazott, de a felhívás hiányzó, második részét, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg főtitkár tolmácsolta, aki hétfőn Szöulban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie, és a Nyugat nem engedheti, hogy Ukrajna veszítsen, “mert akkor a Nyugat veszít, az egész világ veszít”.

Lavrov megfogalmazása szerint Stoltenberg “vette a bátorságot, hogy ne csak az észak-atlanti szövetség tagjai nevében beszéljen, hanem a világ összes többi országa nevében is”. “Itt minden teljesen világos, egyáltalán nem Ukrajnáról van szó” – mondta az orosz külügyminiszter.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a “kijevi rezsim” semmilyen önállósággal nem bír, csak végrehajtja “uralkodója”, az Egyesült Államok és az általa vezetett Nyugat akaratát, amely minden olyan fejleményt igyekszik megakadályozni, amely megkérdőjelezné Washington “hegemóniaigényeit a modern világban”.

Lavrov szerint fegyverszállításaival a NATO már jó ideje közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen, ebben a helyzetben az orosz fegyveres erők “minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nyugat terveinek megvalósulását”. Putyin nyilatkozataira hivatkozva az orosz külügyminiszter azt mondta: soha nem utasította el a párbeszédet Kijevvel, és a Nyugattal ellentétben nem kiélezni akarja a konfliktust, hanem véget vetni neki.

The post Orosz agresszió: Blinkentől vitt Lavrovnak üzenetet az egyiptomi külügyminiszter appeared first on .

A középhatótávolságú lövegeket a következő hetekben szállítja Franciaország, s azokat a 200 millió eurós támogatási alapból finanszírozza – mondta a francia kormánytag ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban. Ez utóbbi az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először érkezett kétoldalú látogatásra a francia fővárosba.

Franciaország korábban már 18 Caesar önjáró löveget adott át Ukrajnának, Dánia pedig hétfőn jelentette be, hogy mind a 19 Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának.

A francia védelmi miniszter arra is ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának, valamint jelezte: Párizs tárgyalásokat kezdeményez a szövetségeseivel annak érdekében, hogy a Crotale légvédelmi rakétarendszerekből “mindig elegendő tartaléka” legyen Ukrajnának. A felszereléssel mindegy 15 ország rendelkezik, egyebek mellett Görögország, Finnország és Dél-Korea.

“Ez a felszerelés segít abban hogy egyre közelebb kerüljünk a győzelem napjához. A Crotale-ok 100 százalékban megsemmisítik a célpontokat, ezért nagyon fontosak az ukrán légtér lezárásához” – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter. Lecornu azt is bejelentette, hogy 150 francia katona érkezik Lengyelországba ukrán katonák kiképzésére.

A Kijev által a nyugati szövetségesektől kért harci repülőket illetően Olekszij Reznyikov nem fogalmazott meg pontos igényt Franciaország irányába. “Nem beszéltünk repülőtípusokról. Csak kiemeltük, hogy a taktikai repülési rendszer a légvédelem egyik része, és meg kell erősítenünk a légterünk védelmi kapacitásait” – mondta az tárcavezető. Optimista a nyugati harci repülők beszerzésének kérdésében. “Remélem, a lehető leghamarabb meglesz” – mondta egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök azt közölte: az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának.

Mindeközben Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a francia nemzetgyűlésben mondott beszédet. “Franciaország mindig elöl járt, elöl jár és elöl fog járni Ukrajna támogatásában” – fogalmazott, annak ellenére, hogy Párizst gyakran éri az a vád, hogy ódzkodik az ukrajnai fegyverszállításoktól. “Adjanak nekünk repülőket, adjanak nekünk szárnyakat a győzelemhez! És ezekkel a szárnyakkal megvédjük Ukrajnát és egész Európát” – mondta az ukrán politikus.

Horvát kormányfő: Zágráb és Kijev kapcsolata a horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló
Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő. Plenkovic egy nappal azután beszélt erről, hogy Milanovic kijelentette: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig “elrabolták” Szerbiától. Plenkovic azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban. “Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nem csak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár” – utalt Milanovicra a kormányfő.

Ennek ellenére Horvátország “nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Szmihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció. “Kijev tudja, hogy milyen erős, határozott és őszinte a horvát kormány támogatása” – hangsúlyozta. Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: “aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”. Plenkovic megjegyezte, hogy Milanovic “csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda…

The post Orosz agresszió: Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának appeared first on .

Jandó Zoltán felidézte, hogy az áldozatra szerda este találtak rá, de mint kiderült, hétfőn ölték meg a 65 éves férfit. A rendőrök csütörtökön Nagykanizsán fogták el a különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel gyanúsított 18 éves nőt és 36 éves élettársát. Mint elmondta: szerda este a férfi barátnője és a fia közösen talált rá a holttestre. A 12 órás helyszíni szemle során megállapították, hogy az idős férfit egy nagy méretű késsel testszerte többször is megszúrták, kivérzés miatt halt meg.

A családi házból és a garázsból értékek tűntek el, köztük egy 22 éves személyautó, elektronikai cikkek, mobiltelefonok és egy laptop, de valószínűleg készpénzt is elvihettek. Az elkövetők már a házhoz érve elforgatták az ott felszerelt térfigyelő kamerákat, amelyekről azonban nem tudták, hogy azok nem voltak sehova bekötve – ismertette a főnyomozó.

Hozzátette, hogy az áldozat barátnőjének családtagjait, felnőtt gyermekeit kezdték el vizsgálni, valamint az ellopott autó mozgását, így derült fény arra, hogy a kocsival még hétfő éjjel Baranya megyébe mentek az elkövetők. Az információk alapján a meggyilkolt férfi barátnőjének Garéból származó veje, valamint annak 18 éves, letenyei barátnője vált gyanússá, akikre csütörtök délelőtt Nagykanizsán, a kórház közelében találtak rá.

Jandó Zoltán arról is beszámolt, hogy a fiatal nőt először tanúként hallgatták ki, ő azt állította, hogy a kocsit Pécsre vitték és ott egy parkolóban hagyták. Később azonban bevallotta, hogy előre megtervezték a korábban erőszakos bűncselekmények miatt börtönre ítélt barátjával, hogy az áldozatuktól értékeket próbálnak szerezni. Az idős embert az udvarra csalták a házból, és már az ajtóban bántalmazni kezdték. A nő szerint eszméletlen állapotban vitték be a házba, de ott magához tért, ekkor próbálták kifaggatni az értékeiről, ami után a garéi férfi halálra szurkálta az áldozatukat – ismertette a főnyomozó.

A két gyanúsítottat őrizetbe vették, várhatóan szombaton elrendeli a bíróság a letartóztatásukat. Keresik még a rendőrök az elkövetők által elvitt értékeket, valamint a személyautót is, amiről már tudni lehet, hogy nem egy pécsi parkolóban hagyták, hanem a baranyai vármegyeszékhely közelében lévő egyik faluban eladták.

The post Két embert fogtak el az eszteregnyei rablógyilkosság ügyében appeared first on .

A Downing Street illetékese napi tájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hónapokig tartó képzés szükséges működtetésük elsajátításához.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott: ennek figyelembevételével a brit kormány “nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

Az illetékes szerint London folytatja, sőt gyorsítja Ukrajna katonai segélyezését és figyelmesen meghallgatja az ukrán kormány kéréseit. “A korlátozó tényező azonban az adott esetben az, hogy mennyi időbe telik e rendkívül bonyolult felszerelések működtetésének megtanulása” – tette hozzá a Downing Street szóvivője.

A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül ugyanakkor elsőként hozott döntést páncélozott harcjárművek ukrajnai szállításáról. A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és “hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától. A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni védelmi minisztérium a hétvégén közölte, hogy megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői.

Ukrajna több mint százhúsz nyugati harckocsira számít a közeljövőben
Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. “A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető. Közölte, hogy a “harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia. Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának. Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia nem szállít harci repülőgépeket Ukrajnának appeared first on .

Sajtótájékoztatójukon az amerikai külügyminiszter felszólította mind Izraelt, mind a palesztinokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a biztonsági feszültségek enyhítésére. Szavai szerint a kétállami megoldást akadályozó lépések közé tartozik például a ciszjordániai zsidó telepek bővítése, palesztinok kilakoltatása és házaik lerombolása, a szent helyek történelmi státuszának megváltoztatása. Blinken figyelmeztetett, hogy a palesztinoknak egyre rosszabbak a kilátásaik, és követelte ennek a helyzetnek a megváltoztatását.

Az amerikai diplomácia vezetője bejelentette, hogy Washington ötvenmillió dolláros segélyt ad a palesztinoknak az ENSZ-en keresztül.

Blinken nagyon feszült időszakban érkezett izraeli és ciszjordániai látogatásra, mivel az izraeli hadsereg egy múlt heti dzseníni rajtaütésben megölt kilenc palesztint, majd egy nappal később egy palesztin merénylő agyonlőtt hét izraelit egy zsinagógánál Jeruzsálemben.

Abbász a tragikus dzseníni razziára válaszul bejelentette akkor, hogy a Palesztin Hatóság leállítja az Izraellel folytatott biztonsági együttműködést, de várhatóan ezt nem váltja valóra. Blinken megbeszélésük után vélhetően erre is utalt, amikor kifejezte nagyrabecsülését Abbásznak, amiért ezekben a nehéz időkben is felelősségteljesen jár el.

A palesztin elnök kijelentette, hogy kész együttműködni az Egyesült Államokkal és más országokkal is az izraeli-palesztin politikai párbeszéd megújítása érdekében, és felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a “nemzetközi jogot sértő egyoldalú akcióival”.

“Mindig ragaszkodtunk a nemzetközi döntések tiszteletben tartásához, és készen állunk a párbeszédre, hogy véget érhessen a palesztin területek izraeli megszállása. Népünk nem fogadja el, hogy örökké tartson a megszállás. Nem lesz biztonság a térségben a palesztinok jogainak folyamatos semmibevételével!” – szögezte le Abbász.

A Blinkennel való találkozó előtt Abbász kedden megbeszéléseket folytatott Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével, és Ahmed Hattokai jordániai titkosszolgálati vezetővel is arról, hogy miként lehetne elkerülni a feszültség további fokozódását.

Blinken kétnapos izraeli útján hétfőn Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Eli Kohen külügyminiszterrel és Jichák Hercog államelnökkel tárgyalt. Kedden, még Rámalláhba indulása előtt egyeztetett Joav Galant védelmi miniszterrel és Jaír Lapiddal, a parlamenti ellenzék vezérével, valamint találkozón vett részt zsidó és arab civil aktivistákkal.

The post Blinken: Washington ellenzi a ciszjordániai zsidó telepek bővítését és a palesztin házak lerombolását appeared first on .

A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatalban megtartott megbeszélésüket lezáró sajtótájékoztatón Netanjahu az iráni fenyegetéssel szembeni összefogás fontosságát hangsúlyozta.

Az amerikai diplomácia vezetője hasznosnak nevezte tanácskozásukat. Dicsérte Izraelnek az arab országokkal az utóbbi években megkötött megállapodásait, de hangsúlyozta, hogy Izraelnek a palesztinokkal is meg kell békélnie. Ismét elítélte a szombati jeruzsálemi terrorakciót, amelyben hét ember halt meg egy zsinagóga mellett.

Izraelben a múlt héten több halálos áldozatot követelő két terrortámadást is elkövettek, ezek miatt a kormány újabb biztonsági intézkedést hozott, valamint már élő szabályok szigorításáról döntött.

Blinken hangsúlyozta, hogy nagyon fontos volna javítani a palesztinok életkörülményein Ciszjordániában és a Gázai övezetben, azonos mércét kell alkalmazni az izraeliek és a palesztinok esetében, egyenlően biztosítani nekik a jogot a szabadsághoz, a biztonsághoz, az igazságszolgáltatáshoz és az emberi méltósághoz. Ezek eléréséhez a kétállami megoldás, vagyis Izrael mellett egy önálló palesztin állam létrehozása vezet, s minden, ami ettől a céltól eltávolít, ellentétes Izrael hosszútávú érdekeivel, valamint zsidó és demokratikus államiságával – szögezte le az amerikai politikus.

Ezért azonnali lépéseket sürgetett a nyugalom helyreállítása, az erőszak eszkalációjának elkerülése érdekében, s hogy helyreállhasson az izraeliek és a palesztinok biztonságérzete egyaránt.

Blinken kiemelte, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a status quo fenntartását a jeruzsálemi szent helyeken. Az új kormány szélsőséges nézeteiről ismert nemzetbiztonsági minisztere, Itamár Bengvír korábban ennek olyan megváltoztatását szorgalmazta, hogy a zsidók is imádkozhassanak a Templomhegyen, ahol jelenleg a status quo alapján csak a muszlimok tehetik.

Blinken hosszan szólt a konszenzus fontosságáról, és arra kérte az izraeli kormányfőt, hogy szerezzen széles körű társadalmi támogatást a jogrendszer átalakításának tervéhez, amely ellen ezekben a hetekben sok tízezer fős tiltakozó megmozdulások voltak.

“Az országaink közötti kapcsolatok a közös érdekeken és értékeken alapulnak” – mondta Blinken a média képviselőinek. “Ebbe beletartozik a demokratikus elvek és intézmények támogatása, az emberi jogok érvényesítése, a mindenki számára egyenlő jogrendszer, a kisebbségek jogai, a jogállamiság, a szabad média és az erős civil társadalom fenntartása Izraelben”- tette hozzá az amerikai külügyminiszter.

Az amerikai külügyi tárcavezető kétnapos látogatásán elsőként Eli Kohen külügyminiszterrel találkozott, s a kormányfővel tartott tárgyalása után fogadja őt Jichák Hercog államelnök, valamint ellátogat Mahmúd Abbászhoz, a Palesztin Hatóság elnökéhez is.

The post Blinken: Amerika továbbra is szilárdan elkötelezett Izrael biztonsága mellett appeared first on .

Az ügyben eljáró központi büntetőbíróság szerint az összegyűjtött bizonyítékok alátámasztják, hogy a 25 éves marokkói elkövető tette dzsihadista támadásnak minősíthető, amely “a katolikus egyház hitét valló papok”, és “a Korán előírásait nem követő muszlimok ellen irányult”. Joaquín Gadea határozatában kitért arra, hogy a férfi nem volt ismert radikális, a rendőrségi jelentésben szereplő szemtanúk beszámolói szerint az elmúlt egy hónapban következett be gyökeres változás a viselkedésében.

A bíróságon hétfőn tett vallomásából a bíró megállapította: az elkövető teljesen tudatában volt cselekedetének, amelyet egyedül hajtott végre, és nem tartozik egyetlen terrorszervezethez sem.

A marokkói férfi múlt hét szerdán támadt rá az egyik algecirasi templomban az esti mise után rendet rakó sekrestyésre. A 65 éves áldozat kimenekült az utcára, de támadója utolérte, és egy bozótvágó késsel végzett vele. Az elkövető ezt megelőzően egy másik közeli templomban is járt, ahol megsebesítette a plébánost. Három másik embernek is sérülést okozott.

A rendőrség nem sokkal később, a támadások helyszínének közelében fogta el. Azonosításakor kiderült, hogy illegálisan tartózkodik az országban, a hatóságok nyáron indították meg a kitoloncolását kezdeményező közigazgatási eljárást. A 120 ezer fős dél-spanyolországi Algecirasban soha nem történt még hasonló támadás.

“Mindig békés együttélés uralkodott az itt élő 129 különböző nemzetiség között” – nyilatkozta a történtekről Juan Manuel Moreno, Andalúzia tartomány elnöke. A helyi muzulmán közösség vezetői arról számoltak be, hogy a támadást követően tagjaikat számos fenyegetés érte.

Francisco César García Magán, a Spanyol Püspöki Konferencia főtitkára azt kérte a nyilvánosságtól, hogy “ne démonizáljanak” egyetlen csoportot sem, ne dőljenek be a provokációnak, ne azonosítsák a terrorizmust egyetlen vallással sem.

The post Terrorcselekmény gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került a spanyol sekrestyés gyilkosa appeared first on .