Biztonságpiac

Az ügyészség két férfit vádol azzal, hogy 2020 tavaszán beköltöztek a sértett budapesti házába, elhatározva, megölik őt és megszerzik a vagyonát. A feltételezett elkövetők azután kerültek közel a rendkívül jó anyagi körülmények között élő, több építőipari, élelmiszeripari vállalkozással, nagyértékű személyautókkal, yachttal és több százmillió forint befektetéssel is rendelkező férfihoz, hogy gyakran és nagy mennyiségben fogyasztott szeszes italt, mert nem tudta feldolgozni súlyos betegségben elhunyt élettársa halálát.

Helyzetét kihasználva bűnözői csoportok, prostituáltak jelentek meg nála, bankkártyájának felhasználásával, értékei elvételével komoly összegekhez jutottak. A két férfi orvosi javaslat, ellenőrzés és a tudta nélkül rendszeresen alkoholban feloldott gyógyszereket itatott a sértettel, aki ügyeit egy idő után már nem intézhette egyedül, ha valahova mennie kellett, a vádlottak vagy a társaságuk valamelyik tagja elkísérte őt.

A vádlottak próbáltak hozzájutni az üzletember javaihoz. Nagy mennyiségű fémhulladékot értékesítettek a vállalkozó egyik cégének telephelyéről és egyebek mellett értékpapírjainak egy részét is megpróbálták eladni, mintegy 180 millió forint értékben. Miután eljárás indult a sértett gondnokság alá helyezéséről, a két férfi 2020 júniusában a Mohácshoz közeli Bár községben álló kastélyába költöztette őt. Ott gyakorlatilag fogva tartották, bántalmazták, az otthonából bútorokat, borokat tulajdonítottak el, amellyel több tízmillió forint kárt okoztak.

A vállalkozónak az év augusztusában Budapesten a rendőrségen, és egy járási hivatalban is meg kellett volna jelennie, amit a vádlottak – félve attól, hogy rájuk terhelő vallomást tesz – mindenképpen meg akartak akadályozni. Tervük részeként egyikük Budapestre utazott, meghagyva társának, hogy végezzen a sértettel. A Báron maradt férfi augusztus 10-ére virradó éjszaka megfojtotta a vállalkozót, tüzet okozott a kastélyban, majd saját szállására sietett, azt a látszatot keltve, hogy ott aludt.

A katasztrófavédelem munkatársai a kastély oltása közben találták meg az üzletember elszenesedett holttestét. Az ügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt mindkét vádlottra életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a bíróságnak. A vádlottak tagadták bűnösségüket az Antal Gábor bíró előtt zajló perben, és fenntartották a nyomozati szakban tett vallomásukat, miszerint azért segítettek a vállalkozónak és fogadtak el megbízást vagyoni ügyei intézéséhez, hogy M. István megszabadulhasson az őt kihasználó bűnözői csoporttól.

A bíróság mintegy hatvan tanút és számos szakértőt idézett, illetve idéz az ügyben, a tanúk felét már az első három tárgyalási napon kihallgatta. Az egyik tanú a vállalkozó korábbi ügyvédje volt, aki mintegy másfél évtizeden át intézte M. István jogi ügyeit. Elmondta, hogy a munkakapcsolaton túl baráti viszonyt ápolt a sértettel. Takarékos, a pénzére vigyázó, nem nagyvonalú embernek ismerte a vállalkozót, aki ugyanakkor szeretett feltűnősködni, tárgyalópartnerek, sőt, idegenek előtt sem titkolta gazdagságát.

Az ügyvéd kitért rá, hogy ügyfelén a leépülés jeleit látta az élettársa halála után: keveset dolgozott, ügyeit egyre kevésbé tudta kézben tartani, életmódjáról, rossz társaságáról tudva azt javasolta neki, váltson lakóhelyet, telefonszámot, bízzon meg őrzővédő céget a védelmével. Figyelmeztette, arra is, hogy alvilági körökben el fog terjedni, milyen helyzetben van, jönnek olyanok, akik ebből “nagyot akarnak húzni”. Annak ellenére nem fogadta meg a tanácsát, hogy újra és újra vagyon elleni bűncselekményeket követtek el ellene, melyek miatt maga is tett feljelentést.

Az ügyvéd szólt arról, hogy egy idő után telefonon sem tudta elérni a vállalkozót, megbízásának felmondását a másodrendű vádlottól kapta meg, amikor másokkal – köztük a vállalkozó lányával – együtt hiába ment az üzletember bári kastélyához, hogy személyesen beszélhessen vele. A jogász azzal is indokolta a vállalkozó leépülését, hogy e nélkül kizártnak tartja, hogy M. István ügyvéden kívül másnak megbízást adott volna vagyoni ügyei intézésére.

A bíróság tanúként idézett egy borászt is, akinek a másodrendű vádlott bormintát küldött a vállalkozó múzeálisbor-gyűjteményéből, azt kérdezve, jó-e és mennyit ér. A borász az 1990-es évekből származó bort “izgalmasnak” találta és a 15-20 ezer forint értékű kategóriába sorolta. Tanúskodott a bíróságon Bár jegyzője is. Ő korábban vagyonleltárt készített M. István gondnokság alá helyezési eljárásával összefüggésben. Azt mondta, találkozott a vállalkozóval, magabiztosnak, karakánnak látta. Úgy emlékezett, fizikai állapota átlagos, a férfi “térben és időben orientált volt”, nem tűnt úgy, hogy kényszer vagy fenyegetés alatt állna.

Ugyancsak tanú volt egy vegyipari cég vezetője, aki arról számolt be, hogy vállalatának folyadéktöltő gépre volt szüksége kézfertőtlenítő gél gyártásához. A neki magánvállalkozóként bemutatkozó másodrendű vádlott ígérte, hogy a berendezést beszerzi Romániából. Ezért hétezer eurót küldött neki zárt borítékban, de a gép nem érkezett meg, és a pénzét sem kapta vissza.

A tárgyalás tavasszal folytatódik a Pécsi Törvényszéken.

The post Megkezdődött a bári gyilkosság vádlottjainak pere appeared first on .

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet értesülése szerint december közepén több ezren vettek részt egy olyan hán-júniszi temetésen, amely a Hamász iszlamista szervezet elleni tüntetésnek is volt tekinthető, és amelyen nyolc tengerbe fulladt gázai fiatalt búcsúztattak. A fiatalok két hónappal korábban eljutottak Tunéziába, és onnan gumicsónakon próbáltak meg eljutni Európába a jobb élet reményében. A Hamászt Izrael mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja.

“A kormány a hibás, az összes tisztségviselő, aki nem gondoskodik a fiatalokról, nem biztosít számukra munkalehetőséget”- mondta a 21 éves fiát gyászoló Nahil Sajat a temetésen. A lap szerint a Hamász 2007-es erőszakos gázai hatalomátvétele után bevezetett izraeli és egyiptomi blokád megbénítja az övezet gazdaságát. A munkanélküliség általában közel ötven százalékos, de a fiatalok körében meghaladja a hatvan százalékot is.

A blokád miatt a lakosok sem légi, sem tengeri úton nem tudják elhagyni az övezetet, csak Egyiptom felé, Rafahnál működik egy szárazföldi határátkelőhely. Az Európát megcélzó fiatalok Egyiptomból Líbiába utaznak, ahol a beszámolók szerint sokakat közülük kirabolnak, és embertelen körülmények közé kényszerítenek.

A Gázában élő palesztinok egyre jelentősebb része nem csak Izraelt hibáztatja a magas adókért és a szegénységért, hanem a Hamászt is, amelynek vezetői közül – az övezetben maradók szerint – többen családostul külföldre költöztek, luxuskörülmények között élnek főleg Bejrútban, Dohában vagy Isztambulban. Az utóbbi évtizedben külföldre költözött például Iszmáil Haníjje, a mozgalom politikai vezetője, Fathi Hamad, a Hamász kommunikációjának irányítója, és Számi Abu Zuhri, a szervezet korábbi szóvivője.

Az Izrael Ma (Jiszráél Hajom) című újság honlapja szerint múlt szombaton is volt egy több tízezer fős tüntetés Gázában. A demonstrálók ezúttal a Hamász rivális pártjának, a Fatahnak a zászlai alatt vonultak föl. A Fatah vezeti a Palesztin Hatóságot, amely Ciszjordániában továbbra is uralmon van, csak a Gázai övezet került ki az irányítása alól a Hamász 2007-es puccsával. A tüntetésen egyúttal a Fatah megalakításának 58. évfordulóját ünnepelték, ezzel jelezve, hogy nőtt a Mahmúd Abbász vezette párt népszerűsége az övezetben a Hamász kárára.

A palesztin statisztikai hivatal adatai szerint a Gázai övezet 2,3 millió lakosának kétharmada szegénységben él. A gázai székhelyű Maszarat kutatóintézet szerint az elmúlt öt évben körülbelül 36 ezer ember hagyta el kivándorlás céljából az övezetet.

The post Sok gázai fiatal próbál Európába menekülni az övezet elviselhetetlen viszonyai elől appeared first on .

Laura Cooper orosz, ukrán és eurázsiai ügyekért felelős védelmi államtitkár-helyettes még pénteken azt közölte, hogy értékét tekintve az eddigi legnagyobb támogatási csomagról van szó a háború kitörése óta. A védelmi minisztérium részletes közlése alapján a szállítmány tartalmaz ötven Bradley típusú gyalogsági harci járművet tankelhárító rakétával és lőszerrel, 100 páncélozott csapatszállítót, 55 aknaálló járművet, valamint 138 Humvee-t, 18-18 önjáró tarackot és lőszerszállító járművet, 36 vontatott tarackot csaknem 100 ezer hozzá való lőszertárral.

Emellett szerepel a csomagban több tízezer tár tüzérségi lövedék, precíziós tárak, 1200 páncéltörő tarack, kiegészítő lőszer rakétarendszerekbe, valamint légvédelmi rakéták, négyezer repülőgép-rakéta, kétezer páncéltörő rakéta.

A részletes számok megnevezése nélkül az Egyesült Államok emellett eljuttat Ukrajnába kézifegyvereket, köztük mesterlövész-puskákat, géppuskákat, valamint gránátvető és kézifegyverlőszert, tovább egyéb eszközöket, például gyalogsági aknákat, éjjel látó készülékeket és pótalkatrészeket. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénteken jelentette be, hogy összesen 3,75 milliárd dollár értékű új katonai támogatást nyújt Ukrajna és európai szövetségesei számára a védelmi képességeik fokozására.

A hivatalos közlemény szerint 2,85 milliárd dollárnyi felszerelést az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készleteiből adnak át Ukrajna számára azonnali hatállyal. A támogatási csomagban szerepel további 225 millió dollár katonai finanszírozási támogatás, ami az ukrán hadsereg hosszú távú képességeinek fejlesztésére és modernizációjára. További 682 millió dollárt az Egyesült Államok európai partnerei és szövetségesei vehetnek igénybe szintén katonai finanszírozási támogatás formájában.

Fogolycserével újabb ukrán katonák szabadultak ki orosz fogságból
Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország, amelynek köszönhetően ötven ukrán katona térhetett haza – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. A tisztségviselő hozzátette, hogy a kiszabadított ukrán katonák között 33 tiszt van. Kijev azt nem közölte, hogy cserébe hány katonát adtak vissza az orosz félnek.

The post Orosz agresszió: Több száz katonai jármű és rakéták ezrei az új amerikai támogatási csomagban appeared first on .

A két létesítmény ez idáig is állami tulajdonban, de az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű “szárnyának” használatában volt. Az állami használatbavételről szóló dokumentum aláírási ceremóniáján nem jelent meg Pavlo metropolita, a Lavra Moszkva-barát vezetője.

“Most fejezte be munkáját a Nagyboldogasszony-székesegyház és a refektórium templomának az ukrán ortodox egyháztól az államnak történő átadásával foglalkozó bizottság, amelyben a nemzeti örökségért felelős testület, a Miller ügyvédi iroda, az ukrán ortodox egyház és a kulturális tárca képviselői vettek részt” – írta Tkacsenko. Szavai szerint a bizottság ez év január 2-án kezdte meg munkáját, és ingatlanleltárral, valamint a két épület műszaki vizsgálati okiratának elkészítésével foglalkozott. A bizottság átfogó leltárt készített a Nagyboldogasszony-székesegyház és a templom vagyonáról, az ikonosztázok és ikonok állapotáról, valamint egyéb ingatlanokról.

A miniszter közölte, hogy a bizottság munkájának eredményeit követően az ukrán ortodox egyház dokumentumot írt alá az egyházi épületek visszaadásáról.

“Annak ellenére, hogy Pavlo metropolita nem jelent meg a bizottság legutóbbi ülésén, ez nem akadályozta meg az állami vagyon visszaadását” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: az ukrán egyházi létesítményeknek az egész ukrán népet kell szolgálniuk. “A jövőben is ragaszkodunk ehhez az elvhez” – szögezte le Tkacsenko.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a refektórium temploma és a Nagyboldogasszony-székesegyház 2016-ban került a moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház használatába. A bérleti szerződés 2022. december 31-én lejárt.

Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre a Moszkva-barát egyházi “szárny” több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszki Lavrában is. Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint “gyanús” orosz állampolgárokat.

The post Visszavett az ukrán állam egy székesegyházat és egy templomot appeared first on .

A Budapest Környéki Törvényszék azt írta, hogy egy más ügyben 2019. július 28-án elrendelte a vádlott, az erdőkertesi V. László bűnügyi felügyeletét, amelynek hatálya alatt, 2020. január 23-án a férfinak meg kellett volna jelennie a bíróságon az “elmeállapota megfigyelése tárgyában tartott ülésen”. Mivel ezt a terhelt nem akarta megtenni, elhatározta, hogy megöli az őt kísérő rendőröket, majd megszökik. Ennek érdekében aznap felhívta a 112-es segélyhívószámot és valótlanul azt állította, hogy megsérült a válla, ezért rendőröket kért, hogy kórházba szállítsák, majd egy kést és nagyobb mennyiségű készpénzt vett magához.

Amikor a járőrök kiérkeztek a vádlott otthonához, egy mentő kórházba szállította őt. Onnan a vádlott szállításával megbízott rendőrpáros szolgálati gépjárművébe ültette a terheltet azért, hogy hazavigyék őt. Vállsérülése miatt a vádlottat nem bilincselték meg – írták.

A bírósági közlemény szerint útközben a férfi az ablaknak szorította a mellette ülő női sértettet, akit késével megszúrt. Amikor ezt a járművet vezető rendőr észlelte, üresbe tette a kocsit, hátrafordult, hogy lefogja a támadót. Az első próbálkozása után a terhelt kiszabadította a kezét és többször megvágta a férfi sértettet. Amikor a rendőrnek sikerült megfognia a vádlott csuklóját, a társa elővette szolgálati fegyverét, amelynek a csövére a vádlott ráfogott és megpróbálta megszerezni.

Ezt a sértetteknek sikerült megakadályozniuk, így a rendőrnő a fegyverével ki tudott szállni a kocsiból és fegyverét a vádlottra irányította. Ugyanígy tett a társa is, miután kivette a kést a terhelt kezéből, majd erősítést és mentőt hívott. Nem sokkal később kiérkezett két, a közelben tartózkodó rendőr, akiknek a segítségével – a vádlott hosszas ellenállását követően – végül sikerült megbilincselni a támadót – áll a közleményben.

Mindkét sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ám az őket ért szúrások akár életveszélyes állapotot vagy a halálukat is előidézhették volna. A törvényszék a vádirati tényállással részben egyetértve a vádlottat emberölés bűntettének kísérletében és hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt – halmazati büntetésül – 17 év fegyházbüntetésre ítélte.

Indokolásában a bíróság kiemelte, hogy a vádlottnak nem személy szerint a sértettek, hanem a rendőrség, illetve a hatóság volt a célpontja. “Cselekménye során terrorista jellegű magatartást tanúsított, amelynek célja a félelemkeltés és a sajtó figyelmének felhívása volt” – írták. Továbbá a bizonyítási eljárás során a bíróság megállapította az előre kiterveltséget és az emberölési szándékot, amely azonban befejezetlen maradt, a sértettek pedig enyhébb sérüléseket szenvedtek. Ugyanakkor a bíró hangsúlyozta, hogy aki rendőrre támad, az további minősítő körülmény, ezért az átlagosnál szigorúbb büntetést kell kapnia, így a határozott idejű szabadságvesztés kiszabását tartotta méltányosnak és kellően szigorúnak.

A döntés ellen az ügyész súlyosítás – életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása – miatt fellebbezett, míg a védelem enyhítés érdekében nyújtott be jogorvoslatot, így az ítélet nem jogerős. A vádlott – élve jogával – nem vett részt az ítélethirdetésen – áll a közleményben.

The post Késsel sebesített meg két rendőrt: tizenhét év fegyházat kapott appeared first on .

A közlemény szerint az ukrán légierő, illetve a rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán összesen három orosz katonai állomáshelyre nyitottak tüzet.

Az orosz erők Kijev szerint pénteken egy rakétacsapást indítottak és 12 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel egyebek mellett polgári infrastrukturális létesítmények ellen a donyecki és a dnyipropetrovszki régiókban. A vezérkar hozzátette, hogy változatlanul fennáll az orosz légi- és rakétacsapások veszélye Ukrajna egész területén.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők csapást mértek egy orosz hadállásra a Krímnél, sok sebesült appeared first on .

A közlemény szerint a két vezető megerősítette feltétlen szolidaritását Ukrajna és az ukrán nép iránt Oroszország agressziójával szemben. Kifejezték határozott szándékukat arra, hogy továbbra is biztosítsák Ukrajnának a szükséges anyagi, humanitárius, katonai és diplomáciai segítséget. Ennek keretében az Egyesült Államok Bradley típusú gyalogsági harcjárműveket szándékozik küldeni.

A telefonbeszélgetés során Scholz kancellár arról tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy Németország Marder gyalogsági harcjárművek küldését tervezi.

A két vezető arról is megállapodott, hogy a járművekhez szükséges képzést is biztosítják az ukrán hadsereg katonáinak.

Emellett hangsúlyozták, hogy a folytatódó orosz rakétatámadások nyomán mind az Egyesült Államok, mind Németország a légvédelemhez sürgetően szükséges eszközöket továbbra is biztosítani szándékozik Ukrajna számára.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok és Németország is gyalogsági harcjárműveket tervez küldeni Ukrajnába appeared first on .

A légiriadó helyi idő szerint 12 óra 45 perckor kezdődött a fővárosban, Kijevben és az ország középső részében lévő Poltava megyében, majd Ukrajna teljes területére kiterjedt. A szirénák légi csapások veszélyére figyelmeztetnek, de támadásról egyelőre nem érkezett hír.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában pénteken azt írta, hogy az elmúlt napban az orosz erők tűz alá vették a déli Herszon megyében Csornobajivka és Komisani településeket, valamint a keleti Donyeck megyében található Bahmut város lakóövezeteit lőtték. A megyeszékhelyen, Herszonban egy helyi lakos vesztette életét, a régióban lévő Beriszlavban pedig lövedék csapódott egy családi házba, a benne élő házaspár és 12 éves fiuk meghalt. Csütörtökön Herszon megyében hat civil vesztette életét és négy sebesült meg, a Donyeck megyei orosz támadások következtében pedig egy helyi lakos halt meg és három szenvedett sérüléseket.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy péntekre virradóan Nyikopol város környékén két települést lőttek az orosz erők. Személyi sérülést nem okoztak a támadások, de több családi ház, egy gáz- és egy villanyvezeték megrongálódott.

A luhanszk megyei kormányzói hivatal közlése szerint az orosz megszállók Sztarobilszk településen fokozták a helyi lakosok ellenőrzését, a tüzérségi erők nagy hatékonysága miatt azt gyanítva, hogy segítik az ukrán hadsereget. Elsősorban a lakosok mobiltelefonjait ellenőrzik, és külön figyelmet fordítanak azokra, akiknek ukrán mobilszolgáltatók előfizetőinek számát találják a hívott számok listájában – írta a kormányzóság.

Az ukrán vezérkar legfrisseb, pénteki összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 110 250 orosz katona halt meg, közülük 530 az elmúlt napban. Csütörtökön az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz katona repülőgépet, egy helikoptert és 23 harckocsit.

The post Orosz agresszió: ismét légiriadó volt Ukrajna egész területén appeared first on .

A nyomozati jegyzőkönyvet azzal egy időben hozták nyilvánosságra, hogy a gyanúsított, Bryan Kohberger megjelent az Idaho állambeli bíróság előtt. A 28 éves férfit szerdán szállították át Idahóba Pennsylvania államból, ahol a szülei házában vették őrizetbe december 29-én.

A tárgyalóteremben a bíró felolvasta a betörést és négy rendbeli emberölést tartalmazó vádpontokat, valamint ismertette a kiszabható büntetést. Az előzetes bírósági meghallgatást január 12-ére tűzték ki, amit a gyanúsított tudomásul vett. Az ügyvéd azt kérte, hogy a bíróság fontolja meg óvadék ellenében a szabadlábra helyezést, amit a bíró – egyetértve az ügyésszel – a bűncselekmény súlyára tekintettel elutasított.

Tavaly november 13-án hajnalban az Idaho állambeli Moscow egyetemi városban saját bérelt házában gyilkosság áldozatává vált négy egyetemista, három nő és egy férfi. A bűncselekmény idején két másik bérlő is a háromszintes épületben tartózkodott, ők tanúként működtek közre a nyomozásban. A hatóságok csaknem 7 héttel később tudták letartóztatni a gyanúsítottat, miután elegendő bizonyíték gyűlt össze ellene.

A nyomozati jegyzőkönyv alapján Kohbergert először november végén hozták összefüggésbe a gyilkosságokkal, miután megállapították, hogy tulajdonosa egy fehér személyautónak, amelyet a bűncselekmény helyszínén láttak az elkövetés idején. Azt is megállapították, hogy a férfi az autó rendszámának cseréjét kérte nem sokkal a gyilkosságok után.

Az iratokból az is kiderül, hogy november 13-án kora hajnalban, a gyilkosságok elkövetése idején házban tartózkodó két túlélő egyike zajokra ébredt fel, és kinézve szobájának ajtaján egy maszkot viselő alakot látott elmenni ajtaja mellett, akinek a személyleírása ráillett a gyanúsítottra. A lakótárs volt, aki reggel értesítette a rendőrséget.

A nyomozati jegyzőkönyv szerint az egyik áldozat ágyán a helyszínelők egy késtokot találtak, rajta egy férfi DNS-ével. Később ezt vetették össze Kohberger szüleinek pennsylvaniai otthona közelében a hulladékból szerzett mintákkal. A gyanúsított december közepén az ünnepekre a gyilkosság idején is látott fehér autóval utazott édesapja társaságában az Egyesült Államok északnyugati részéből a keleti Pennsylvania államba. A nyomozó hatóságok öt napig tartó helyszíni megfigyelés után ott fogták el a gyanúsítottat szülei házában december 29-én hajnalban.

A Kohberger elleni bizonyítékok között, a DNS-minta egyezése mellett, szerepelnek mobiltelefonjának információi, amelyek szerint a gyilkosság éjszakáján az Idaho állambeli Moscow városában járt. A nyomozás azt is megállapította, hogy a gyilkosságot megelőző hónapokban több alkalommal is a bűncselekmény elkövetésének környékén tartózkodott a nevére regisztrált mobiltelefon adatai alapján.

A gyanúsított az Idaho állammal szomszédos Washington államban lakott, alig 15 percre a bűncselekmény helyszínétől. Bryan Kohberger a Washington állami egyetem kriminológia szakos doktori hallgatója.

The post Késtokon talált DNS-minta vezette nyomra az amerikai hatóságokat az idahói négyes gyilkosság ügyében appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 29 éves nő ellen a belga hatóságok terrorizmussal kapcsolatos tevékenység miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. A belga állampolgárt Budapesten, a népligeti buszpályaudvar területén fogták el szerda este. A nőt őrizetbe vették, majd pénteken kiadatási tárgyalásra állították elő a bíróságra.

A Fővárosi Törvényszék szerint a belga igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának feltételei fennállnak. A tárgyaláson a nő hozzájárult egyszerűsített átadásához, így a bíróság elrendelte átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását. A nőt január 16-ig át kell adni a belga hatóságoknak. A végzés végleges.

A Brüsszeli Francia Nyelvű Első fokú Bíróság bocsátott ki európai elfogatóparancsot terrorista csoport tevékenységében való részvétel, illetve az ország területének elhagyása terrorista bűncselekmény elkövetése vagy annak támogatása miatt. A rendelkezésre álló adatok alapján a nő megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy terrorista csoportokat akart meglátogatni a szíriai hadműveleti területen.

Az európai elfogatóparancsban megjelölt cselekmények maximális büntetési tétele tíz év szabadságvesztés.

The post Terrorizmus gyanúja miatt körözött belga nőt fogtak el Budapesten appeared first on .

Kirill pátriárka arra hívta fel az ukrajnai háborúban részt vevő feleket, hogy tartsanak fegyvernyugvást az ortodox karácsony alkalmából január 6-án déltől a január 7-én élfélig.

“Az orosz ortodox egyház felhívása a karácsonyi fegyverszünetre cinikus csapda és a propaganda eleme” – vélekedett Podoljak. Szerinte az orosz ortodox egyház “nem a legfelsőbb tekintélye a globális ortodoxiának”, és pusztán a háborús propaganda eszközeként működik. Emlékeztetett arra, hogy az orosz ortodox egyház az ukrán nép kiirtására szólított fel, tömeggyilkosságokra buzdított, és ragaszkodott Oroszország további militarizálásához.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban leszögezte, hogy Ukrajna nem fog semmiféle tárgyalásokat folytatni Oroszországgal az úgynevezett karácsonyi tűzszünetről. Ezt a tisztségviselő azután jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalúan elrendelte a fegyvernyugvást az ortodox karácsony idejére. “Van egy nagyon egyszerű megoldás: fogják a bőröndjeiket és menjenek vissza Oroszországba. Nem fogunk fegyverszünetről tárgyalni velük. Semmi közünk hozzá” – mondta Danyilov.

Közben Jaroszlav Jarusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét lőtték a megyeszékhely központját. Eltaláltak egy lakóházat, aminek következtében egy húszéves férfi a helyszínen meghalt.

Pavlo Kirilenko, a keleti Donyeck megye kormányzója egy tévéműsorban elmondta, hogy Bahmut városa – amelynél az elmúlt időszakban a leghevesebb harcok folytak – mintegy hatvan százalékban megsemmisült. A szerdai orosz tüzérségi támadásokban két nő vesztette életét a városban. Szavai szerint az orosz csapatokat az ukrán erők a város határában tartóztatták fel, és nem engedik őket betörni a településre.

Az ukrán határőrszolgálat csütörtöki közleményében azt írta, hogy előző nap, amikor az orosz erők rohamot kíséreltek meg az ukrán csapatok ellen Bahmutnál, a határőrök mesterlövészei másfél kilométer távolságból lelőttek három orosz katonát. A határőrök aknavetőkkel is lőtték az orosz katonákat. Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 109 720 orosz katona halt meg, közülük 810 az elmúlt napon.

Michel: hamis és képmutató az orosz fegyvernyugvásról szóló bejelentés
Az Európai Tanács elnöke hamisnak és képmutatónak nevezte az egyoldalú orosz fegyvernyugvásról szóló bejelentést. Charles Michel aláhúzta: a Kreml az agresszor, az áldozat pedig az ukrán nép. Szavai szerint az egyoldalú tűzszünet bejelentése ugyanolyan hamis és képmutató, mint az ukrán területek jogtalan annektálása és az azt kísérő népszavazások. Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének véleménye szerint az orosz csapatok kivonása az egyetlen komoly lehetőség a béke és biztonság helyreállítására.

The post Orosz agresszió: az ukránok szerint “cinikus csapda” az orosz pátriárka tűzszüneti javaslata appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy még 2016 elején a közúti közlekedésben részt vevő járművek hatósági műszaki vizsgáztatását végző vizsgabiztosok abban állapodtak meg, hogy rendszeresen jogtalan anyagi előnyt kérnek, illetve fogadnak el a velük rendszeres kapcsolatban álló egyes ügyintézőktől.

A gépjárművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők a gördülékeny vizsgáztatásért rendszeresen fizettek a vizsgabiztosoknak alapdíjnak tekinthető vesztegetési pénzt; az 5000 forintos alaptarifát – műszaki hibák esetén – további összeggel egészítették ki – írták.

A 39 ügyintéző majdnem 58 000 autót érintően, mintegy 300 millió forint korrupciós pénzt adott át 16 vizsgabiztosnak; ők a pénzt egymás között elosztották, így naponta több tízezer forinttal lettek gazdagabbak. A vizsgabiztosok a korrupciós tevékenységükről tudomással bíró és a vizsgaállomáson dolgozó további négy hivatalos személynek a hallgatásukért cserébe részesedést adtak az átvett vesztegetési pénzből – tették hozzá.

Közölték azt is, vádiratában az ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést, végleges hatályú közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, az ügyintézők többsége pedig egy-két millió forintos pénzbüntetésre számíthat.

Megjegyezték, hogy több olyan kormánytisztviselő is volt, akinek balatoni ingatlanát, illetve nagyobb értékű új autóját lefoglalták, és szinte mindegyiküknél talált az ügyészség készpénzt, illetve értékpapír- vagy befektetési számlán lévő többmilliós megtakarítást is.

The post Műszaki vizsga: ötvennyolc ember ellen emeltek vádat appeared first on .

Junisz azért került börtönbe, mert 1980-ban meggyilkolt egy húsz éves izraeli katonát, Avraham Bromberget. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter utasítására kora reggel Raanana központi pályaudvarán bocsájtották szabadon, hogy egyedül térjen vissza otthonába, mert a miniszter szerint ezzel megakadályozzák szabadulásának megünneplését.

Bengvír is elrendelte, hogy az elkövetkező napokban sem szabad örvendezni szabadulása miatt, s kijelentette, hogy amennyiben mégis megteszik, az terrorcselekmény támogatásának, bűncselekménynek minősülhet. A 66 éves Junisz arra járó palesztin munkások segítségével teremtett kapcsolatot családjával, majd bátyja vitte haza észak-izraeli falujába, Arába, ahol tiszteletére sátrat emeltek, hogy a köszöntéseket fogadja.

A rendőrök a sátornál arra kérték a családját, hogy ne tartsák meg a csütörtök délutánra tervezett ünnepi mentet, és tartózkodjanak a palesztin zászlók lengetésétől. Falujában Junisz először ellátogatott vele együtt elítélt, s még ebben a hónapban szabaduló barátja és rokona, Maher Junisz otthonához, majd a helyi temetőben koszorúkat helyezett el szülei sírján. Visszatérése után spontán felvonulás indult, melyen hősként ünnepelték. Családtagjai és újságírók vették körül, s a palesztin televízió élőben közvetítette otthonába érkezését a menet után. Telefonon beszélt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is.

Nem hős, hanem terrorista
Juniszt Avraham Bromberg 1980-as elrablása és meggyilkolása miatt ítélték el. Tettestársával autóstoppot ajánlott a Golán-fennsíkon lévő katonai bázisáról hazafelé tartó izraeli katonának, majd lefogták, fejbe lőtték, és ellopták a fegyverét. A katonát az út szélén hagyták, ahol megtalálták és kórházba szállították, de néhány nap múlva meghalt. A gyilkosokat két évvel később fogták el, és 1983-ban ítélték el. Életfogytiglani börtönbüntetését Simon Peresz volt államelnök 40 év börtönre mérsékelte.

The post Negyven év után szabadult a leghosszabb időt izraeli börtönben töltő palesztin rab appeared first on .

“Abból kiindulva, hogy a harci cselekmények területén nagyszámú ortodox polgár él, arra hívjuk fel az ukrán felet, hogy hirdessen tűzszünetet és tegye lehetővé számukra, hogy Szenteste és Krisztus születése napján is részt vehessenek az istentiszteleten” – hangzott az elnöki rendelet.

Putyin közölte, hogy Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának felhívása nyomán döntött a karácsonyi tűzszünet elrendelése mellett. Az orosz ortodox egyházfő a fegyvernyugvásra és a karácsonyi tűzszünetre annak érdekében szólított fel, hogy a hívők részt vehessenek a templomokban megtartandó liturgián.

Ugyancsak csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon azt javasolta Putyinnak, hogy az orosz-ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és “egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval” mozdítsák elő.

Az orosz vezető azt hangoztatta török hivatali partnerének, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el, és célpontokat azonosít a számára. Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő a Kreml szerint “megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre – feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat”.

Az orosz külügyminisztérium és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban közölte, hogy Moszkvához Kijev részéről nem érkezett tűzszüneti javaslat.

Kirill pátriárka december végén azt hangoztatta, hogy Oroszország szerinte azért indított hadműveletet, mert a kijevi hatóságok és a nyugati országok “szabotálták béketeremtő erőfeszítéseit”. Mint mondta, mélyen elszomorítja, ami történt, de megjegyezte, hogy a konfliktus szításáért elsősorban azok a felelősek, akik “Szent Oroszország egységének, népünk és hitünk egységének megsemmisítésére törekedtek”.

The post Orosz agresszió: Putyin fegyvernyugvást rendelt el az ortodox karácsony idejére appeared first on .

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság (ZVRFK) csütörtöki sajtótájékoztatóján Vincze Martin, a főkapitányság bűnügyi osztályának munkatársa felidézte, hogy 2021 októberében egy zalaegerszegi műszaki áruházból jeleztek betörést, amelynek során az épület hátsó falát megbontva jutottak be az elkövetők. Az üzletből és annak raktárából mobiltelefonokat, tableteket, okosórákat és fejhallgatókat vittek el mintegy 38 millió forint értékben, ezért jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás miatt indítottak nyomozást.

Szigeti Zsolt, a nyomozócsoport tagja kifejtette: kiderült, hogy az elkövetők a betöréshez használt eszközöket két nappal korábban egy siófoki barkácsáruházban vásárolták, felvétel készült róluk és az autójukról is. Ennek nyomán arra is fény derült, hogy az elkövetők a vásárlás napján érkeztek Ausztriából Magyarországra egy osztrák és egy lengyel rendszámú autóval, Siófokon foglaltak szállást, és innen indultak Zalaegerszegre, hogy feltérképezzék a zalai betörés helyszínét.

Arról is készültek felvételek, hogy a zalaegerszegi zsákmány megszerzése után Románia felé hagyták el az országot. A zalai rendőrök több európai ország hatóságaival is felvették a kapcsolatot, így azonosítottak négy román állampolgárt, aki Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is hasonló betöréseket követett el – részletezte Szigeti.

Karmazsinné Srágli Izabella, a ZVRFK bűnügyi osztályának munkatársa elmondta: az azonosítást követően tavaly áprilisban Hágában tartottak találkozót a magyar, a román és a többi érintett ország bűnügyi hatóságainak munkatársai. Együttműködésüknek köszönhetően december 6-án, európai nyomozási határozat alapján a zalai rendőrök részvételével Romániában, a helyi rendőrséggel közösen több helyszínen tartott rajtaütés során elfogták a négy gyanúsítottat.

Hozzátette, mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és a Zalában használt ruházatukat is lefoglalták. Két embert gyanúsítottként, kettőt pedig tanúként hallgattak ki, de mind a négy ember Romániában szabadlábon védekezhet az ellene folyó eljárásban.

The post Európa-szerte betöréseket elkövető román bűnbandát lepleztek le Zalaegerszegen appeared first on .

Iohannis kifejtette mélységes aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy folytatódnak az orosz támadások az ukrán polgári és más létfontosságú létesítmények ellen, ami háborús bűnnek számít a nemzetközi humanitárius jog értelmében, illetve határozottan elítélte az orosz légi támadásokat, amelyek “Ukrajnát sötétben és hidegben hagyták”.

A román elnök felidézte, hogy Románia segítséget nyújtott Ukrajnának az Oroszország indította háború kezdete óta, egyebek mellett az ukrán menekülteket támogatta és elősegítette az ukrán gabonaexportot. Jelezte, hogy Bukarest továbbra is támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Megerősítette, hogy Románia addig fogja segíteni Ukrajnát és az ukrán népet, amíg szükséges.

A közlemény szerint Iohannis részletesen kitért az ukrán kisebbségi törvényre, amellyel kapcsolatban Bukarest és az ukrajnai románok is aggodalmukat és elégedetlenségüket fejezték ki. Iohannis azt kérte, hogy az ukrán fél találjon gyors megoldást ezekre. A két elnök egyetértett abban, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyaljanak erről a közeljövőben.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij megköszönte a román félnek a háború kezdete óta nyújtott támogatást. Emellett az ukrajnai román kisebbség helyzetének rendezésével kapcsolatban teljes nyitottságáról biztosította a román felet annak érdekében, hogy az ukrajnai román kisebbség is ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint amilyeneknek a romániai ukrán kisebbség örvend – olvasható a román elnöki hivatal közleményében.

December 22-én a román külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrán parlament egy “hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el. Ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.

The post Iohannis gyors megoldást kér az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban Zelenszkijtől appeared first on .

“Célunk, és el is fogjuk érni, hogy visszatérjünk az 1991-es határokhoz, hiszen Ukrajnát a nemzetközi jog minden alanya elismeri” – hangsúlyozta Kirilo Budanov az ABC News-nak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szerdán. Nem zárta ki azt sem, hogy Oroszország területét fogják érni újabb csapások, de nem pontosította, hogy ki állna ezen támadások mögött. Hozzátette, hogy a támadások “egyre mélyebben történnek” Oroszországon belül, de – mint mondta – csak a háború befejezése után tud nyilatkozni arról, ki követte el a csapásokat.

A hírszerzés vezetője kijelentette azt is, hogy a Donyec-medencében helyenként “hegyekben állnak az orosz katonák holttestei”, és amikor az orosz csapatok támadásba lendülnek, ezeket használják fedezékül.

Budanov december végén a Donyeck megyei Bahmutba látogatott, ahol jelenleg heves harcok dúlnak. Szavai szerint megdöbbentette, amit akkor látott. “A katonák mutattak nekem egy olyan területet, ahol holttesteket halmoztak fel, mint egy filmben. (…) Holttestek százai csak úgy rothadnak egy nyílt terepen, helyenként egymásra rakták őket, mint rögtönzött falakat, és amikor az orosz csapatok előrenyomulnak ezen a területen, akkor ezeket a tetemeket használják pajzsként” – fogalmazott a hírszerzési vezető.

Budanov véleménye szerint Oroszország elvesztette az egyik legerősebb katonai hatalom státuszát, és a világnak nem kell többé félnie tőle. Az egyetlen probléma szerinte továbbra is az orosz nukleáris arzenál és Vlagyimir Putyin elnök ellenőrizetlen hatalma. Ez szerinte arra késztetheti az egész világot, hogy felismerje a szükségességét Oroszország atomfegyver-mentesítésének vagy legalábbis nukleáris arzenálja nemzetközi felügyeletének. “Az a terrorista ország, amely mindenki előtt atomütőerővel hadonászik és fenyegetéseket szór, nem olyan rezsim, amelynek erkölcsi vagy politikai joga lenne a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésére” – fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés főnöke.

Újabb komoly orosz veszteségek
Az ukrán erők csapást mértek egy orosz ideiglenes katonai bázisra Zaporizzsja megyében, aminek következtében mintegy 80 orosz katona meghalt vagy megsebesült — írta az ukrán vezérkar. A támadást kedden hajtották végre az orosz ellenőrzés alá került Tokmak település környékén. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy az orosz ellenőrzés alatti Luhanszkban, a megyei kórház neurológiai osztályán a Wagner orosz zsoldoscsoport több mint száz tagját kezelik különböző sebesülésekkel.

The post Orosz agresszió: Ukrajna nagyszabású offenzívát tervez tavaszra appeared first on .

A miniszter a román Digi24 hírtelevíziónak elmondta, hogy 2022-ben valóban voltak tárgyalások a NATO-n belül, hogy a tagállamok közös fejlesztésekkel finanszírozzák a lőszergyártást, de Bukarest még nem írt alá sem szándéklevelet, sem megállapodást erről. Ugyanakkor Románia 10 millió eurót (3,9 milliárd forint) különített el 2022-ben lőszergyártási kapacitásainak korszerűsítésére.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Románia nem fog közvetlenül lőszert szállítani Ukrajnának. Rámutatott: azért fejlesztik a lőszergyártási kapacitást, hogy Románia biztosítsa a saját szükségleteit, valamint más NATO-tagországokat is el tudjon látni, mert a tagállamok lőszertartaléka minimális szintre csökkent.

A miniszter megerősítette, hogy Németországgal és más NATO-tagállamokkal is folynak tárgyalások a közös fejlesztésekről. Hozzátette: nem csak lőszergyártásról, hanem egy lőporgyár nyitásáról is egyeztetnek. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy januárban lezárulnak a tárgyalások.

Tiltakozik Ukrajna amiatt, hogy orosz katonának öltöztek a szilveszteri hagyományőrzők egy romániai faluban
Tiltakozik a bukaresti ukrán nagykövetség amiatt, hogy egy Bákó megyei faluban orosz katonának öltöztek a hagyományos szilveszteri jelmezes felvonulás részvevői. “Az orosz agresszió jelképeit be kell tiltani az egész civilizált világban” – jelentette ki az ukrán diplomáciai képviselet, és arra kérte a román hatóságokat, hogy vizsgálják ki a történteket. A bukaresti ukrán nagykövetség bejegyzésében azt írta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy miközben Ukrajnát aznap is súlyos orosz rakétatámadások érték, Bákó megyében “egy viccesnek szánt felvonulást szerveztek az orosz terroristák szimbólumait használva”. A Bákó megyei rendőrség korábban közölte, hogy nyomozást indított a rendezvénnyel kapcsolatban. A román nemzeti hírügynökség, az Agerpres szerint a rendőrség hivatalból vizsgálódik a szélsőséges szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a háborús bűnösök kultuszának tilalmáról szóló sürgősségi rendelet alapján.

A moldvai Berzunc (Berzunti) községben hagyományosan megszervezett jelmezes felvonuláson több résztvevő orosz katonának öltözött és katonai gépkocsikat imitáló, “Z” betűvel feliratozott mezőgazdasági járművekkel vonult fel. A közösségi médiában elterjedt felvételek szerint a “harckocsikra” “rakétákat” is szereltek.

The post Bukarest nem Ukrajnának, hanem saját magának és NATO-tagországoknak fog lőszert gyártani appeared first on .

Az eseményen videókonferencia formájában részt vett Putyin is, aki köszönetet mondott az orosz hadiipari komplexum szakembereinek, amiért megkezdték a Cirkonok sorozatgyártását. A fegyvert az elnök a világon egyedülállónak nevezte. Hozzátette, hogy Oroszország tovább fogja fejleszteni a fegyveres erők harci potenciálját.

Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, hogy a hosszú út során a fregatt gyakorolni fogja a Cirkon “szárnyasrakéták” használatát. Rámutatott, hogy ez a fegyver megbízhatóan hatol át a lég- és rakétavédelmi rendszereken, a sebessége kilenc Mach feletti, a hattótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. Mint mondta, a hajó a Cirkonokkal képes célzott és erőteljes csapást mérni a tengeri és a szárazföldi ellenfélre egyaránt.

Putyin 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében tett bejelentést hiperszonikus fegyverek kifejlesztéséről. A Cirkonok tesztelését tavaly június 1-jén fejezték be, Putyin pedig december 21-én közölte, hogy az év elején hadrendbe fogják állítani a hiperszonikus manőverező repülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskovot.

The post Hadrendbe állították a hiperszonikus fegyverekkel felszerelt orosz Admiral Gorskov fregattot appeared first on .

“A múlt évet azzal a forradalmi döntéssel zártuk, hogy Ukrajnát Patriot amerikai rendszerekkel látjuk el, amiről Ukrajna és az Egyesült Államok vezetői, Volodimir Zelenszkij és Joe Biden állapodtak meg” – mondta a tárcavezető.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy decemberben Washington újabb, mintegy kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, ezen belül az első Patriot-üteg leszállítását. Korábbi híradások arról számoltak be, hogy az ukrán hadsereg már megkezdte a katonák kiképzését ezeknek a rendszereknek a használatára.

Kuleba közölte azt is, hogy hamarosan újabb értekezletet tartanak az Ukrajnát támogató országok az úgynevezett Rammstein formátumban. Ezen a találkozón fontos döntésekről hangzanak majd el bejelentések, az esemény konkrét időpontját azonban a miniszter nem közölte. Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajnának elsősorban lég- és rakétavédelmi rendszerekre és azokhoz tartozó lövedékekre, rakétákra van szüksége. Közölte, hogy Ukrajna nemcsak Patriot rendszerekről folytat tárgyalásokat, hanem NASAMS, IRIS-T és Crotal rendszerekről is, továbbá érdekelt olyan légvédelmi berendezések, mint a Gepard és a Vulcan, vagy hordozható légvédelmi rakétarendszerek, mint például a Stinger, valamint mindenféle kaliberű tüzérségi lövedékek beszerzésében.

Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában közölte: a hírszerzés értesülései szerint Oroszországnak problémái vannak a nagypontosságú rakétakészleteinek feltöltésével, viszont vár egy újabb drónszállítmányra Iránból, és a jövőben kombinálva veti be ezeket az eszközöket az ukrán infrastrukturális létesítmények ellen. “Az oroszok most új megközelítéseket próbálnak alkalmazni. Ha nincs elég rakétájuk egy hatalmas rajtaütéshez, akkor kamikaze drónokkal kombinálják a nagypontosságú rakétákat, azaz a H-22-t és az Sz-300-at, különösen az első vonalban” – fejtette ki. Véleménye szerint egyesíteni fogják az eszközeiket annak érdekében, hogy fenntartsák a polgári infrastrukturális létesítményeink elleni csapások ütemét.

Az ukrán elnöki iroda a megyei vezetők jelentéseiből készített összesítésében azt írta, hogy a keddi orosz támadásokban országszerte öt civil vesztette életét, és 13 sebesült meg. Az éjjel az orosz erők ismét lőtték Zaporizzsja környékét, továbbá különösen súlyos a helyzet Donyeck és Herszon megyékben.

The post Orosz agresszió: hamarosan megérkeznek Ukrajnába a Patriot rakétarendszerek appeared first on .