Biztonságpiac

Joe Biden amerikai elnök a három vezető közös tájékoztatóján úgy fogalmazott: példátlan migrációt tapasztal a teljes északi félteke, aminek kezelésén közösen kell dolgozniuk, és ennek humánus módjára léteznek politikai dokumentumok. Az elnök egyben köszönetet mondott, hogy Mexikó visszafogadja az Egyesült Államok határára illegálisan érkezők egy részét. Azt is hangsúlyozta, hogy tavaly hétezer embercsempészt, és több ezer kilogramm kábítószert foglaltak le a közös amerikai-mexikói járőrök a határ térségében. Arról is beszámolt, hogy tárgyaltak a tiszta energiaforrásokról, a zéró kibocsátású járművek elterjedéséről, és elektromos töltőállomások hálózatának kiépítéséről.

Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a szabadkereskedelem veszélybe kerül annak milyen kárai vannak, és ennek elkerüléséről is tárgyaltak. Ahogy fogalmazott, “közösen erősebbek”. A kanadai kormányfő megemlítette a kritikus ásványokra, félvezetőkre és ellátási láncokra vonatkozó szorosabb együttműködést, ennek kölcsönös előnyeit.

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök vendéglátóként azt hangoztatta: a három országnak közösen kell elérnie, hogy egyenlőként és jó szomszédként, valamint gazdasági szövetségesként tekintsen egymásra, és “ezt az álmot valósággá váltsák”.

Továbbá beszélt Közép-Amerika különleges helyzetéről, arról, hogy a migráció sokak számára az egyetlen megoldás, emellett Honduras és Salvador támogatására hívta fel partnereit, és a két országban végzett mexikói programokra.

A kétnapos találkozósorozaton az Egyesült Államok és Mexikó viszonyának feszültségeit tükrözte a két ország elnökének találkozója hétfőn este, amikor Obrador azt mondta, hogy a térség jólétének kulcsa Joe Biden kezében van, és a tárgyalást alkalomnak nevezte arra, hogy véget vessenek annak a “mellőzöttségnek és elfeledettségnek”, amit Latin-Amerikai és a karibi térség tapasztal. Az amerikai elnök azzal válaszolt, hogy országa évente dollármilliárdokat költ külföldi segélyekre.

Az amerikai elnök és a kanadai miniszterelnök kedden a mexikói-amerikai-kanadai csúcstalálkozó keretében arról is tárgyalt, hogy Kanada amerikai légvédelmi rendszert vásárol, amelyet Ukrajnának adományoz majd. A kandai kormány kedden jelentette be, hogy több, mint 400 millió dollárért vesz meg amerikai HAMARS föld-levegő rakétarendszert, amelyet Ukrajnának adományoz. A két vezető tárgyalt országaik eddigi segítségnyújtásáról Ukrajna számára.

Az amerikai elnök a megbeszélésen azt is hangoztatta, hogy határtalanok a gazdasági lehetőségek, ha az északi félteke országai együttműködnek, és ezt gyakorlatban is demonstrálják.

Trudeau kanadai kormányfő az Egyesült Államokkal folytatott szabadkereskedelem előnyeit hangoztatta, ugyanakkor felhívta a figyelmet az amerikai adminisztráció által gyakran hangoztatott “Vásárolj amerikai”-t program veszélyeire. A kanadai export 80 százaléka az Egyesült Államokban talál vevőre, és ezt komolyan sérthet minden protekcionista jellegű gazdaságpolitikai lépés. Az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet három tagállamának viszonyát a közös érdekek mellett számos vita is feszíti, többi között az illegális bevándorlás elleni fellépés, valamint a határokon keresztül folytatott csempészet miatt.

Az Egyesült Államok és Kanada a szabadkereskedelmi megállapodás megsértésével vádolja Mexikót, amiért előnyben részesíti az állami tulajdonú energiaszolgáltatót a külföldi és magántulajdonban lévő cégekkel szemben. Mexikó és Kanada ugyanakkor azt veti az Egyesült Államok szemére, hogy a belföldi termelést ösztönzi azzal azt kockáztatja, hogy két szomszédját háttérbe szorítja.

The post Az illegális bevándorlásról és a közös gazdasági érdekekről is tárgyaltak a mexikói-amerikai-kanadai csúcstalálkozón appeared first on .

Tilvar lengyel hivatali partnerével, Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel az északkelet-lengyelországi Bemowo Piskie községben állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljhoz látogatott.

A zászlóaljnál szolgáló román légvédelmisekkel tartott találkozót követő sajtóértekezleten Tilvar elmondta: Blaszczakkal az ukrajnai háborúról, a térség biztonsági helyzetéről tárgyaltak. Utalt az ukrán menekülteknek nyújtott segítségre, és hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az Oroszországgal szembeni európai egység és szolidaritás. Megerősítette: Románia az idei évtől a bruttó hazai termék 2,5 százalékát szánja védelmi kiadásokra.

Blaszczak kiemelte a NATO-n, az Európai Unión és a Bukaresti Kilencek nevű tömörülésen belüli védelmi együttműködés jelentőségét. Szólt a lengyel és a román hadsereg folyamatban lévő korszerűsítéséről, ami – mint mondta – lehetővé teszi a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő államok erejének fejlesztését. “Ezzel mutatjuk meg a lehetséges agresszornak, hogy nem érdemes az észak-atlanti szövetséget megtámadni” – jelentette ki.

Ukrajna támogatását Blaszczak a térségbeli államok függetlensége szempontjából is fontosnak nevezte. “Tudatában vagyunk annak, hogy rossz dolog volna az orosz birodalom újjáépítése” – tette hozzá.

Lengyelországban 2017 óta állomásozik mintegy ezer fős amerikai, brit, horvát és román katonákból álló NATO-zászlóalj. A román kontingens mintegy 120 katonát tesz ki.

Vilnius légvédelmi fegyvereket ad Ukrajnának
Litvánia a katonai segítségnyújtás keretében légvédelmi rendszereket és eszközöket biztosít Ukrajnának – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök a nyugat-ukrajnai Lvivben tett látogatásakor. “Már a háború kezdete előtti napokban katonai segítséget nyújtottunk Ukrajnának, beleértve Stinger hordozható rakétarendszereket. Ma jó hírt hoztam Ukrajna számára: légvédelmi rendszereket adunk át, és bizonyos légvédelmi eszközöket” – mondta a sajtótájékoztatón Nauseda. Az államfő ugyanakkor nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerekről és eszközökről beszél.

Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta Litvánia már 283 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. Ebbe beletartoznak légvédelmi rakétarendszerek, könnyű gyalogsági fegyverek, páncéltörő fegyverek, aknavetők, géppuskák, lőszerek, páncélozott szállítóeszközök és tarackok, valamint drónok, védőfelszerelések és éjjellátó eszközök is. Az Ukrajnának szánt, 2023-ra tervezett litvániai katonai segítségnyújtás értéke mintegy negyvenmillió euró.

The post Orosz agresszió: Tilvar – Európa legyen egységes Oroszországgal szemben appeared first on .

A védelmi és biztonsági együttműködést jelentően bővítő egyezményt – amely több mint száz éve a legnagyobb horderejű ilyen szerződés a két ország között – London világhírű ősi erődjében, a Temze partján emelkedő Towerben írta alá a két kormányfő. A helyszín jelképes: a Towerben őrzik a Tokugava-dinasztia második sógunja, Hidetada által I. Jakab angol királynak 1613-ban adományozott díszes páncélzatokat.

A sógun a mindenkori japán császár által formálisan az ország élére kinevezett, tényleges végrehajtói hatalommal felruházott legfőbb katonai vezető tisztségét töltötte be a korábbi évszázadokban. Az ajándékot a korabeli japán udvar Anglia és Japán első kereskedelmi szerződésének aláírása alkalmából küldte az angol uralkodónak.

A brit és a japán kormányfő által szerdán aláírt kétoldalú védelmi és biztonsági megállapodás egyik sarkalatos fontosságú eleme, hogy lehetővé válik a két ország számára fegyveres erők állomásoztatása egymás területén, és ennek révén mód nyílik az eddigieknél nagyobb kiterjedésű, összetettebb hadgyakorlatok közös tervezésére és kivitelezésére.

Nagy-Britannia az első európai ország, amellyel Japán ilyen típusú – egymás területéhez is viszonos hozzáférést biztosító – védelmi együttműködési megállapodást kötött. Az egyezmény előkészítése tavaly májusban, még a kettővel ezelőtti brit miniszterelnök, Boris Johnson hivatali idejében kezdődött. A brit-japán védelmi szerződés megkötése előtt alig néhány héttel állapodott meg Nagy-Britannia, Japán és Olaszország a Global Combat Air Programme (globális harcirepülőgép-program) nevű kezdeményezésről, amelynek célja újgenerációs harcirepülőgép-típus közös kifejlesztése.

A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Sunak és Kisida kétoldalú megbeszélésén szóba került Nagy-Britannia csatlakozása az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez. London 2021. február 1-én, egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez.

A csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták. Az egyezménynek eredetileg tagja lett volna az Egyesült Államok is, de Donald Trump volt amerikai elnök 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján Washington kilépett a szervezetből. Az ezután újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.

The post Átfogó védelmi együttműködési megállapodást írt alá a brit és a japán kormányfő appeared first on .

Az Európai Unió civil missziója (EUCAP Sahel Mali) a Száhel-övezeti ország belső biztonságának és a békéjének fenntartásához nyújt segítséget. Az uniós szakértőkkel működő szolgálat tanácsadás, kiképzés és mentorálás révén erősíti a mali fegyveres erők képességeit, emellett stratégiai tanácsadást nyújt az ország érintett minisztériumainak a biztonsági ágazat reformja érdekében.

A mali misszió 2014 áprilisa közepén kezdte meg működését. Parancsnokságának székhelye az ország fővárosában, Bamakóban van. Az ott dolgozó személyzet mintegy 150 nemzetközi alkalmazottat és legkevesebb 60 helyi alkalmazottat számlál.

Jelenleg két másik, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területére fókuszáló uniós polgári misszió is működik a térségben. Az EUTM Mali misszió a mali fegyveres erők átszervezéséhez járul hozzá kiképzéssel és tanácsadással, az EUCAP Száhel Niger misszió pedig a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet segíti Nigerben. Az EU emellett egy katonai partnerségi missziót is (EUMPM Niger) létrehozott, hogy támogassa Nigert a terroristacsoportok elleni fegyveres küzdelmében.

A missziók a Száhel-övezeten belül regionális tanácsadó és koordinációs feladatokat is ellátnak Mauritániában, Nigerben, Burkina Fasóban és Csádban egy 2018 decemberében módosított operatív terv szerint.

The post Az Európai Unió két évvel meghosszabbította Maliban szolgálatot teljesítő missziójának mandátumát appeared first on .

“Az ellenség fő erőfeszítései Donyeck megye teljes elfoglalására tett kísérletekre összpontosulnak, támadó hadműveleteket hajtanak végre Bahmut irányában. Az orosz erők igyekeznek átvenni az ellenőrzést Szoledar városa és egységeink utánpótlási útvonalai felett, súlyos veszteségeket szenvednek, a harcok folytatódnak” – áll a jelentésben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta szerdán azt az orosz állítást, amely szerint az orosz katonák már benyomultak volna a Donyeck megyei Szoledar városába. Erről az államfő esti videoüzenetében beszélt. Szavai szerint a “terrorista állam”, Oroszország és “propagandistái” azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha Szoledar egy része már az ellenőrzésük alatt lenne. Ezt szerinte Moszkva azért teszi, hogy Oroszország lakosai támogassák a mozgósítást és reményt adjon azoknak, akik az agresszió mellett állnak. Leszögezte, hogy a harcok folytatódnak, az ukrán erők tartják magukat Donyeck irányában. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió csak akkor “apad le, ha az orosz ambícióknak nem lesz más alternatívája, mint a veszteség”.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtanak végre a Donyeck megyei Avgyijivka irányában. A Harkiv megyei Kupjanszk és a Mikolajiv megyei Novopavliszke térségében az orosz hadsereg igyekszik javítani taktikai pozícióin, a donyecki régióban lévő Limannál, valamint Zaporizzjánál és Herszonnál pedig védekezik.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők két rakéta- és 22 légicsapást indítottak, továbbá 18 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Ukrajna-szerte továbbra is fennáll a kritikus infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapások veszélye – fűzte hozzá a vezérkar.

Az ukrán légierő szerdán 13 csapást mért az orosz hadi gócpontok ellen, és három támadást ellenséges légvédelmi rakétarendszerek állásaira. Lelőttek egy orosz Ka-52-es helikoptert és két felderítő drónt. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek egy ellenséges parancsnoki állásra, négy élőerő- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint három lőszerraktárra mértek csapást – írta jelentésében a vezérkar.

Az ukrán külügyminiszter még több katonai támogatást vár Németországtól
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bízik abban, hogy országa még több katonai segítséget kap Németországtól – közölte maga a politikus a német kollégájával, Annalena Baerbocckal a kelet-ukrajnai Harkivban kedden tett látogatása után. A német diplomácia vezetője előre be nem jelentett látogatásra érkezett Harkivba. “Ez a város az orosz háború abszolút őrületének szimbóluma. Számomra fontos, hogy ne tévesszük szem elől Ukrajna helyét európai családunkban, még ezen a háborús télen sem” – idézte a Jevropejszka Pravda hírportál Baerbockot.

The post Orosz agresszió: folytatódnak a harcok Szoledar ellenőrzéséért appeared first on .

A szerb kormány december közepén kérte a KFOR-tól, hogy a feszült helyzet kezelése érdekében engedélyezze néhány száz, de ezernél nem több szerb katona, illetve rendőr Észak-Koszovóba küldését. Erre Szerbiának lehetősége van annak a határozatnak köszönhetően, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki a szerb-koszovói háború lezárását követően, 1999-ben, noha Belgrád korábban sosem kérte ezt.

Belgrád már a kérelem átadásakor is kétségének adott hangot a kérelem pozitív elbírálását illetően. Vjosa Osmani koszovói elnök pedig leszögezte, hogy a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad. A KFOR az ortodox karácsony böjtjén válaszolt a szerb kérésre, de az ünnep miatt a szerb vezetés csak vasárnap reagált erre. Vucic közölte: a békefenntartók szerint nincs szükség a szerb rendfenntartó erők Koszovóba vezénylésére.

Koszovó északi részén a tavalyi év második felében hónapokon át feszült volt a helyzet. A helyi szerbek decemberben barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoztak amiatt, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A helyzet újév előtt rendeződött, a barikádokat eltávolították, az elfogott rendőrt házi őrizetbe helyezték. Ám az ortodox karácsony előestéjén Koszovó déli részén egy helyi albán férfi, szolgálaton kívüli katona rálőtt két szerb fiatalra, egy harmadik fiút pedig megvertek, így a feszültségek újra fellángoltak. A fegyveres támadó ellen gyilkossági kísérlet miatt indult eljárás, tettét a koszovói vezetés is elítélte. A támadások miatt a koszovói szerbek vasárnapra tüntetést jelentettek be Dél-Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.

The post A KFOR nem engedélyezte, hogy szerb rendfenntartókat vezényeljenek Koszovóba appeared first on .

“Az örmény védelmi miniszter levélben arról tájékoztatta ODKB-beli kollégáit, hogy a jelenlegi helyzetben nem célszerű hadgyakorlatot tartani a szervezet részvételével. Ezt a hadgyakorlatot, legalábbis idén, Örményországban nem rendezzük meg” – mondta az örmény miniszterelnök az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

Az orosz védelmi minisztérium január elsején jelentette be, hogy az ODKB 2023-ban Örményország területén közös békefenntartói hadgyakorlatot rendez “Megingathatatlan testvériség 2023” fedőnéven. Az ODKB-nak hat szovjet utódállam, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország tagja.

Tavaly november 23-án az örmény miniszterelnök megtagadta az ODKB legfőbb szerve, a Kollektív Biztonsági Tanács (SZKB) nyilatkozattervezetének aláírását. Nikol Pasinján szerint a dokumentum nem volt megfelelően kidolgozott. Javasolta, hogy az SZKB hozzon döntést “az azerbajdzsáni féllel folytatott politikai-diplomáciai munka felgyorsításáról annak érdekében, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül vonják ki az azerbajdzsáni fegyveres erőket az Örmény Köztársaság szuverén területéről”.

Tavaly szeptemberben Örményország elutasította a részvételt az ODKB kazahsztáni hadgyakorlatán az Azerbajdzsánnal kialakult határkonfliktusra hivatkozva.

2022-ben a régi keletű örmény-azeri viszály többször kiéleződött. A felek egymást vádolták a határon ismétlődő tüzérségi támadásokkal. December 12-én magukat környezetvédelmi aktivistáknak kiadó azerbajdzsáni aktivisták lezárták a Lacini-folyosót, az egyetlen összeköttetést Örményország és a magát Azerbajdzsántól függetlennek nyilvánító örmény többségű enklávé, Hegyi-Karabah között. Az örmény hatóságok tétlenséggel vádolták a folyosót biztosító orosz békefenntartókat. A moszkvai külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a bírálatokat. December 30-án Örményország az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságához fordult, hogy kötelezze Azerbajdzsánt a Lacini-folyosó blokádjának megszüntetésére.

Kreml: az ODKB tisztázni fogja Jereván álláspontját
Tisztázni fogja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) Örményország álláspontjának részleteit – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. “Ez egy meglehetősen új nyilatkozat az örmény miniszterelnök részéről, úgy gondolom, hogy az ODKB-beli kollégák felveszik vele a kapcsolatot, tisztázni fogják Örményország álláspontjának részleteit” – mondta Peszkov. “Örményország mindenesetre nagyon szoros szövetségesünk, és folytatni fogjuk vele a párbeszédet, beleértve azokat a kérdéseket is, amelyek most nagyon bonyolultnak látszanak” – folytatta a szóvivő.

The post Örményország nem rendez hadgyakorlatot az ODKB részvételével appeared first on .

Ez az első alkalom, hogy a lefoglalt kábítószer mennyisége meghaladta a száz tonnát; az előző évben 89,5 tonna kokaint találtak a hatóságok. A belga és a holland vámhivatal közös keddi sajtónyilatkozatából az is kiderült, hogy a hollandiai rotterdami kikötőben, amely szintén jelentős kábítószer-csempészeti csomópont, tavaly 52,5 tonna kokaint foglaltak le, mintegy harminc tonnával kevesebbet, mint az előző évben. A kábítószer-szállítmányok nagy többsége Panamából, Kolumbiából és Ecuadorból származik.

A rotterdami és antwerpeni kikötő a nemzetközi kábítószer-kereskedelem fő csomópontja.

Az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol szeptemberi jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Belgiumban az utóbbi években jelentősen megnövekedett a kábítószerhez köthető erőszakos cselekmények száma. A tavalyi év első felében több mint ezer embert állítottak elő kábítószer-kereskedelem miatt Antwerpenben.

Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi minisztert és nyugat-flandriai magánlakását először szeptember végén, majd december elején helyzeték fokozott rendőri felügyelet alá fenyegetések miatt. A szeptemberi nyomozás során a rendőrség négy gyanúsítottat vett őrizetbe, őket a rendőség kábítószer-kereskedőként azonosította. Fenyegetéseik szerint el akarták rabolni a minisztert, aki kulcsszerepet játszik a kábítószer-kereskedelem elleni belgiumi küzdelemben. Az igazságügyi miniszter szeptember végén úgy nyilatkozott, hogy Belgiumban a “narkoterrorizmus” új szakaszába lépett.

The post Rekordmennyiségű kokaint foglaltak le tavaly a belga hatóságok az antwerpeni kikötőben appeared first on .

Stoltenberg, a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatón közölte, a katonai szervezet és az Európai Unió egységesebb, mint valaha az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást illetően. A felek tovább tervezik növelni a megtámadott ország támogatását.

“Nem szabad alábecsülni Oroszországot” – figyelmeztetett a norvég politikus. Szavai szerint Moszkva másfajta Európát akar, ellenőrizni akarja szomszédjait, a demokráciát és a szabadságot pedig fenyegetésként értékeli. Ez – mint kiemelte – hosszú távú következményekkel jár a közös biztonságra nézve, ami indokolja a NATO és az EU közötti együttműködés magasabb szintre emelésének fontosságát.

Kijelentette továbbá, a felek közötti partnerség Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával még szorosabbá válik. A NATO-főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a két ország mihamarabb a katonai szövetség teljes jogú tagjává válhat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EU fokozni fogja a Kremlre nehezedő nyomást az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók fenntartása és megerősítése által. A német politikus emellett kilátásba helyezte további megszorító intézkedések bevezetését Fehéroroszországgal szemben. Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának minden rendelkezésre álló eszközt biztostani kell az önvédelem folytatásához.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a felek között létrejött immár harmadik együttműködési megállapodás erősíti az európai biztonságot, az EU elkötelezett amellett, hogy többet költsön annak megőrzésére. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban azt mondta, Putyin a katonai szövetség gyengülését szerette volna elérni, de az ukrajnai háborúval megerősítette. Hangsúlyozta: a két ország NATO-csatlakozása a szövetség erősödését mutatja. Az EU ugyanezen okokból felgyorsítja az EU-bővítési folyamatokat a Nyugat-Balkán országaival, korábban tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának, valamint uniós perspektívát Georgiának — tette hozzá a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

A NATO és az EU együttműködésről szóló közös nyilatkozat egyebek mellett rögzíti, hogy az euroatlanti térség az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági fenyegetésével áll szemben.

“Az Európa szomszédságában jelentkező konfliktusok, a béke törékenysége és az instabilitás aláássák biztonságunkat, és táptalajt biztosítanak a stratégiai versenytársaknak, valamint a terrorista csoportoknak ahhoz, hogy befolyást szerezzenek, destabilizálják a társadalmakat és veszélyt jelentenek biztonságunkra.”

A szövegben elismerik az erősebb európai védelmi kapacitás fontosságát, amely – mint írták – pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO céljait és erőfeszítéseit. Az aláírók kijelentették: “a növekvő stratégiai verseny korszakát éljük. Kína növekvő magabiztossága és politikája olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel foglalkoznunk kell”.

Hangsúlyozták, hogy tovább erősítik az együttműködést, valamint bővítik és elmélyítik a közös munkát, válaszul a geostratégiai versenyre egyebek mellett az ellenálló képesség és a létfontosságú infrastruktúrák védelmének fokozása által, a biztonságra veszélyt jelentő technológiákkal szembeni védelem megerősítésével, illetve az éghajlatváltozás biztonságát illetően, valamint a hamis információk terjedésével szemben.

The post NATO-főtitkár: kudarcot vallottak Putyin kísérletei a nyugati szövetségesek megosztására appeared first on .

Jaroszlav Janusevics hozzátette, hogy találat ért egy helyi oktatási intézményt is. A mostanit megelőzően hétfő este nyitottak tüzet az orosz erők a megyeszékhelyre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Találat ért egy családi házat, amelyben tűz ütött ki, egy ember életét vesztette. Janusevics egy korábbi Telegram-üzenetében közölte, hogy hétfőn az orosz erők 46 alkalommal lőtték a megye területét harckocsikkal, rakéta-sorozatvetőkkel és aknavetőkkel, illetve egyéb tüzérségi fegyverekkel, két civil vesztette életét és kettő sérült meg.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt napban az oroszok 86-szor nyitottak tüzet a Donyeck megyei Szoledar városra és peremvidékére különböző tüzérségi fegyverekkel. Szavai szerint Szoledar lerohanásának fő módszere, amelyhez az ellenség most folyamodik, a rakéta-sorozatvetők és az ágyútüzérség alkalmazása és ezek támogatásával a gyalogság kis csoportjainak előretörése. Közölte, hogy az orosz erők óriási veszteségeket szenvednek el, de továbbra is próbálnak előrenyomulni a város felé.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy hétfőn két civil vesztette életét, és kettő sérült meg a Szvatove közelében fekvő Nevszke falu elleni orosz támadásban. A hivatal adatai szerint mire az ukrán hadsereg felszabadította a települést, már csupán mintegy 150 lakója maradt.

Pavlo Kirilenko, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy hétfőn hat helyi lakos sérült meg az orosz erők támadásai következtében, négy Bahmutban és kettő Kurahivkában. Az ukrán hadsereg egyik szóvivője közben arról számolt be, hogy a Dnyipro folyón az ukrán csapatok megsemmisítettek egy kisebb orosz hadihajót a Herszon megyei Bilohrudij szigetnél.

Vitalij Kim, a herszoni régióval szomszédos Mikolajiv megye kormányzója azt írta, hogy az oroszok az Ocsakiv elleni hétfői támadás során eltaláltak egy második világháborús “aknatemetőt”, és áttörték a veszélyes területre öntött méteres betonréteget. A világháborús aknák robbanása szavai szerint több mint kétszáz épületben okozott károkat a településen.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat arról tájékoztatott, hogy a hideg idő miatt több régióban átlépték a megszabott fogyasztási limitet, ezért ismét vészleállításokat alkalmaznak. Arra nem tért ki a szolgáltató, hogy mely megyékben lesz rendkívüli áramkimaradás.

The post Orosz agresszió: Putyin csapatai ismét lőtték Herszont appeared first on .

“Javítanunk kell az irányítás és kommunikáció rendszerén. Ennek érdekében aktívan fogjuk alkalmazni a mesterséges intelligencia-technológiákat” – hangoztatta Sojgu a telekonferencián. Elmondta, hogy a védelmi minisztérium idén a légi- és űrerők – egyebek között a vadászgépek, bombázók és drónok – harci képességeinek javítását, valamint a nukleáris triád fejlesztését is tervezi.

“A legelső terveink között szerepel a modern csapásmérő képességek arzenáljának bővítése. Ugyanilyen fontos feladat a személyi állomány felszerelésének és taktikai apparátusának mielőbbi korszerűsítése a legmagasabb szintre. Mindennek, amire egy katonának szüksége van, modernnek, kényelmesnek és megbízhatónak kell lennie” – mondta.

Szergej Sojgu a katonai sorozóirodák munkájának, valamint a polgári és területvédelem rendszerének digitalizálását is beharangozta.

“Folyamatosan elemeznünk és rendszereznünk kell csapataink ukrajnai és szíriai akcióinak tapasztalatait, és fel kell használnunk azokat a személyzeti képzési programok és a katonai felszerelésekkel kapcsolatos tervek kidolgozásához. A csapataink által szerzett tapasztalatoknak kell képezniük a harci kiképzés feljavításának alapját” – mondta a miniszter.

A védelmi tárcára hivatkozó keddi orosz sajtójelentések szerint Alekszandr Lapin vezérezredes veszi át az orosz szárazföldi erők vezérkarának irányítását. Az 58 éves, Szíriában harci tapasztalatokat szerzett Lapin 2017-től a központi orosz katonai körzet, majd a háború kezdetétől október végéig az ukrajnai “különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek központi hadarejének parancsnoka volt. A Lisicsanszkért folytatott harcokért július 4-én megkapta az Oroszország Hőse címet, ám Ramzan Kadirov októberben élesen bírálta a tábornokot, őt hibáztatva az akkori orosz harctéri kudarcokért.

The post Orosz agresszió: Sojgu szerint mesterséges intelligencia fogja javítani az orosz csapatirányítást appeared first on .

A XIX. század folyamán jelentős iparvárossá fejlődött Lódzban a zsidók a lakosság mintegy negyven százalékát képezték a második világháború előtt.

A belváros Pólnocna utcájában álló ház felújításakor az épület udvarán talált leletegyüttesben vannak vallási tárgyak, például menórák, valamint olyan hétköznapi használati tárgyak, mint evőeszközök, poharak, cigaretta- és szalvétatárca, szalvétatartó, egy kozmetikai üvegedény-készlet. A régiségek többsége ezüstözött – tudatta a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízió.

Agnieszka Kowalewska-Wójcik, a bérház felújítását felügyelő helyi szakember rendhagyónak nevezte a leletet, mindenekelőtt a tárgyak mennyisége miatt. “Rendkívül értékes régiségekről van szó, amelyek tanúi a ház lakói történetének” – mondta el. Közölte: a tárgyakat leltározták, jelenleg vizsgálják és restaurálják őket, ezt követően a lódzi régészeti és népművészeti múzeumba kerülnek.

A lódzi műemlékvédelmi hivatal múlt héten kiadott közleményében olvasható: a tárgyak jellege arra utal, hogy egyszerre, feltehetőleg a második világháború elején rejtették el őket zsidó vallású helyi lakosok. A leletekről folyamatosan tájékoztatták a helyi zsidó községet, két megtalált hanukai gyertyatartót pedig meggyújtottak december 22-én a község által a városi múzeumban szervezett ünnepségen – áll a közleményben.

The post Kísért a múlt: II. világháborús leletegyüttest találtak egy lódzi bérházban appeared first on .

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a demokrácia elleni támadásnak nevezte, hogy Jair Bolsonaro korábbi elnök híveinek százai megrohamozták Brazíliavárosban a kongresszus, a Planalto elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság épületét vasárnap, választási csalással vádolva az új államfőt. “Határozottan elítélem a demokrácia elleni támadást Brazíliában, ez nagy gondot jelent mindannyiunk, a demokrácia védelmezői számára” – fogalmazott. Hozzátette: teljes mértékben támogatja a “szabadon és tisztességesen megválasztott” új elnököt.

Charles Michel, az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt írta, elítéli a Brazília demokratikus intézményei elleni támadást, és támogatja da Silva elnököt, akit – mint kiemelte – brazilok milliói választottak meg tisztességes, szabad és demokratikus úton.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke mély aggodalmát fejezte ki a Brazíliában történtek miatt, és kijelentette: “a demokráciát mindig tisztelni kell”. Hozzátette: az uniós parlament da Silva elnök, a brazil kormány és minden legitim és demokratikusan választott intézmény oldalán áll.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében elítélte és antidemokratikus erőszakos cselekményeknek nevezte a brazíliai eseményeket. Támogatásáról biztosította a brazil elnököt és szolidaritásáról a “megtámadott demokratikus intézményeket”. Hangsúlyozta: a brazil politikai vezetőknek, különösen Jair Bolsonaro volt elnöknek felelősségteljesen kell cselekedniük, és arra kell buzdítaniuk támogatóikat, hogy hagyjanak fel a tüntetéssel. A politikai nézeteltérések megoldásának nem utcai erőszak útján, hanem Brazília demokratikus intézményein belül kell történnie – mondta. Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: a brazil demokrácia győzedelmeskedni fog az erőszakkal és a szélsőségességgel szemben.

The post Az uniós intézmények vezetői elítélték a brazíliai zavargásokat appeared first on .

A jobboldali Zsidó Erő (Ocma Jehudít) pártot vezető Bengvír rendelete szerint bármely rendfokozatú rendőr eltávolíthatja a nyilvános terekről a Palesztin Nemzeti Hatóság zászlóját, melynek lengetése “terrorszervezet támogatásának” minősül.

“Mennyire szánalmas a palesztin zászlóba kapaszkodni, amelyet tiltakozók ezrei lengettek, ahelyett, hogy szembesülnének az igazsággal: a jogi «reform» egyszerűen a főbejáraton behozza az életünkbe a korrupciót és a jogállamiság szétzúzását Izraelben” – mondta a rendeletről Orit Farkas Hacohen törvényhozó, az előző kormány minisztere, utalva a múlt héten, Jarív Levin igazságügyi miniszter által bejelentett tervekre, melyek átalakítják az izraeli jogrendet.

Hétfőn az izraeli parlament, a kneszet egyik bizottsága elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amellyel megfoszthatják izraeli állampolgárságuktól és kiutasíthatják az országból a terrorcselekmények elkövetőit. A két héten belül elfogadni szándékozott indítvány szerint a belügyminiszter megvonhatja az állampolgárságot vagy a tartózkodási engedélyt, és kiutasíthatja a palesztin hatóságtól fizetést vagy pénzbeli juttatást kapó terroristákat a Palesztin Nemzeti Hatóság területére anélkül, hogy előzőleg figyelembe venné esetleges más – általában izraeli – állampolgárságát.

A jelenlegi törvények is lehetővé teszik az állampolgárság megvonását a terrorizmus miatt elítéltektől, de előírja egy másik státusz, általában tartózkodási engedély fenntartását, mely továbbra is lehetővé teszi számukra az Izraelben maradást.

Az új kormány várhatóan még ebben a hónapban megpróbálja elfogadtatni az új Netanjahu-kormány izraeli jogrendet megváltoztató átfogó javaslatcsomagját is, melynek célja az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása és az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság jogköreinek csökkentése.

Ezen ellen közleményben tiltakoztak egyetemek és főiskolák jogi karainak dékánjai, amelyben óva intették Jarív Levin igazságügyi minisztert a jogrendszer ilyen átalakításától. Hibás és elhamarkodott eljárással vádolják Levint, mert szerintük “szélsőséges változás történne az alkotmányos rendszerben, mely megszünteti a fékeket és ellensúlyokat, az ellenőrzést és az ellenőrzési mechanizmusokat”.

“Veszélyezteti Izrael demokratikus és befogadó természetét, s jogrendszerének alapelveit” -írták a jogi dékánok az igazságügyi miniszter terveiről.

“Az új kormány az alkotmányos szerkezet olyan szélsőséges változását igyekszik végrehajtani, amely megszünteti a fontos egyensúlyi mechanizmusokat, a kormány és a kneszet ellenőrzését és felügyeletét, amely a hatalmi ágak szétválasztásának elvei szerint működő minden demokratikus országban szükséges és fennáll. Ez a radikális változás mindannyiunknak árthat” – hangsúlyozták Izrael vezető jogászai a Jediót Ahronót beszámolója szerint.

The post Megtiltotta a palesztin zászló használatát az izraeli nemzetbiztonsági miniszter appeared first on .

A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ügyben egy siklósi nő tett feljelentést hétfőn a rendőrségen. A házassági ígéretet követően a nő Enyingre utazott, ahol akarata ellenére a férfi arra kényszerítette, hogy közösüljön vele, és rá akarta venni, hogy prostituáltként neki dolgozzon.

A férfi a nőt többször bántalmazta, késsel is megfenyegette, továbbá ékszereit és mobiltelefonját is elvette tőle. A rendőrök az otthonában fogták el az egyébként más bűncselekmények miatt bűnügyi felügyelet alatt álló férfit. Őrizetbe vételét követően kezdeményezték letartóztatását, amelyet a Székesfehérvári Járásbíróság pénteken elrendelt – írták a közleményben.

The post Emberkereskedelem és kényszermunka kísérlete miatt tartóztattak le egy enyingi férfit appeared first on .

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség vádirata szerint egy testvérpár 2020. november végén brutálisan bántalmazott és többször megerőszakolt a két férfi által ismert 94 éves nőt a saját házában. Az erőszak után az ittas férfiak átkutatták a lakást és 100 ezer forint készpénzzel távoztak. A meztelenre vetkőztetett sértettet eszméletlen állapotban a fűtetlen ház padlóján hagyták.

Később az egyik vádlott újra bemászott a házba, több pénzt keresve, és a már életjeleket nem mutató sértettet újra megerőszakolta. Az idős nő súlyos sérüléseket szenvedett és a helyszínen elhunyt, halála az szörnyű testi és lelki gyötrelemmel járt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés bűntette és magánlaksértés vétsége miatt emelt vádat a két férfi ellen.

The post Ez a minimum: Életfogytiglant kér az ügyészség a hegymegi gyilkosoknak appeared first on .

Közölte, hogy vasárnap az ott harcoló ukrán alakulatokhoz újabb erőket vezényeltek, és további katonai eszközöket bocsátottak a rendelkezésükre. Szavai szerint a fagyos időjárás lehetővé teszi a nehézeszközök – harckocsik, gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállítójárművek – használatát, ezért az ukrán erők számára ellentámadásra is lehetőség nyílik. Hangsúlyozta, hogy előnyre tesz szert az az oldal, amelyik jobban felkészíti katonáit és haditechnikai eszközeit a téli hadműveleti szakaszra, valamint jobb taktikai terveket dolgoz ki.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka cáfolta azokat az orosz sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint az orosz hadsereg elfoglalta volna Szoledart. Elmondta, hogy az orosz csapatok ismét kísérletet tettek a város elfoglalására, de veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Kifejtette, hogy az orosz erők több irányból rohamozták meg a várost, és a legfelkészültebb fegyvereseket, a Wagner magánhadsereg zsoldosait is bevonták a műveletbe. “Ugyanakkor védőink bátorságának, a tűzerő ügyes és hozzáértő felhasználásának köszönhetően az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, és ismét visszavonult” — fogalmazott a parancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti videoüzenetében közölte, hogy Szirszkij végig látogatta vasárnap a Donyeck megyei Bahmut és Szoledar városoknál harcoló ukrán alakulatokat. Az államfő bejelentette, hogy erősítést küldenek a térségbe.

Közben Andrij Kaszjanov, Ukrajna georgiai ügyvivője nyilvánosságra hozta, hogy Kijev arra kérte Tbiliszit, adja vissza azokat Buk rakétarendszereket, amelyeket a 2008-as orosz-georgiai háború során Ukrajna biztosított Georgiának.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna felfegyverzése a legrövidebb út a győzelemhez, valamint a béke és biztonság helyreállításához Európában és azon túl. “Ukrajna hálás partnereinek a katonai segítségért, de őszintének kell lennünk egymáshoz: senki sem tett eleget” – szögezte le. Az RBK-Ukrajina hírportál emlékeztetett arra, hogy Kuleba korábban azt mondta: Ukrajna 2023-ban minden szükséges katonai segítséget megkap partnereitől, amit 2022-ben nem kapott meg.

Az orosz erők ismét lőtték Herszont, áldozatok
Az orosz erők hétfőn ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a támadás következtében egy helyi lakos meghalt egy másik pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója. A tisztségviselő szavai szerint a sérült személy egy nő, akit repesz sebesített meg. Mint mondta, az orvosok most küzdenek az életéért. Az ukrán rendőrség sajtóosztálya közben arról adott hírt, hogy eltűnt két brit önkéntes a Donyeck megyei Szoledar közelében. A városnál jelenleg súlyos harcok dúlnak. A rendőrség közlése szerint a két, 28 és a 48 éves férfinak január 6-án nyoma veszett. Másnap délután jelentették be eltűnésüket a bahmuti járási rendőrkapitányságon. A két önkéntes január 6-án reggel indult el Kramatorszkból Szoledarba, amikor megszakadt velük az összeköttetés. A rendőrség megindította a büntetőeljárást és megkezdte a kutatást az eltűnt brit állampolgárok után.

The post Orosz agresszió: heves harcok dúlnak a Donyeck megyei Szoledarnál appeared first on .

“Az agresszor, amely megígérte, hogy nem lő, még az ENSZ humanitárius missziójára is tüzet nyitott, amely segélyt szállított Orehiv városába” – mondta el Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója egy tévéműsorban. Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára ezt megelőzően arról tett jelentést, hogy szombat este az orosz erők a megyeszékhely peremvidékét lőtték. “Az egész város által hallott robbanások újabb bizonyítékai annak, hogy Oroszország becstelen és lelkiismeret nélküli ország. Annak ellenére, hogy az ellenség állítólag karácsonyra ideiglenes tűzszünetet hirdetett, az oroszok Zaporizzsja külterületeit lőtték” – írta.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó szombat éjjel úgyszintén orosz támadásról számolt be. Szavai szerint Merefa városában két rakéta csapódott be, aminek következtében egy helyi lakos életét vesztette. Az éjjel az orosz erők tüzet nyitottak a Donyeck megyei Kramatorszkra is, ahol károk keletkeztek egyebek mellett nyolc többszintes lakóházban és két oktatási intézményben – közölte Olekszandr Honcsarenko, a város polgármestere, hozzátéve, hogy a támadásban senki sem sérült meg.

Dnyipropetrovszk megye kormányzója, Valentin Reznyicsenko tájékoztatása szerint az éjszaka Nyikopol város peremvidékére lőttek ki az orosz erők mintegy 15 nehéztüzérségi lövedéket, de személyi sérülés ott sem történt.

Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója azt közölte, hogy vasárnapra virradóan az oroszok tiltott gyújtólövedékekkel lőtték a megyeszékhely, Herszon egyik lakóövezetét. A lakosok közül senki sem sérült meg. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy gyújtólövedéket tilos lakott területen vagy amellett bevetni. Katonai célpont elleni alkalmazása engedélyezett, de csak akkor, ha az távol van lakott területtől.

Az ukrán vezérkar a vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy előző nap az orosz hadsereg mintegy 430 katonát veszített. Velük együtt az Ukrajnában tavaly február óta elszenvedett vesztesége 111 170-re nőtt. Szombaton az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, három tüzérségi fegyvert és öt drónt.

The post Orosz agresszió: több ukrán települést lőttek az orosz erők a vállalt tűzszünet alatt appeared first on .

A közleményben – a volt helyettes államtitkár és a minisztérium nevének említése nélkül – azt írták: a vád szerint 2019 első felében a volt helyettes államtitkár utasítására a minisztérium háttérintézménye ügyvédi irodákkal, illetve más céggel megbízási szerződéseket kötött, melynek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki.

Az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak, illetve háttér-intézményeinek nem volt szüksége, a további céggel kötött szerződésben foglaltakat pedig sosem végezték el – írták.

A volt helyettes államtitkár ezen felül a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat – olvasható a közleményben.

A minisztérium helyettes államtitkárának érdekkörébe tartozó vádlottak mindezen túl egy fővárosi kerületi önkormányzattal úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket, hogy közben ezeket a feladatokat továbbra is a korábban alkalmazott személy látta el. Ezzel 2019 és 2021 között összesen 24 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak – tudatta az ügyészség .

A közlemény nem tartalmazza, hogy pontosan melyik fővárosi kerület önkormányzatának okoztak kárt a volt helyettes államtitkár érdekkörébe tartozó vádlottak.

The post Vádat emeltek egy volt helyettes államtitkár ellen 2,2 milliárdos hűtlen kezelés miatt appeared first on .

A Mohammad Mahdi Karami és Szejed Mohammad Hosszeini elleni eljárást jogvédő szervezetek látszatpernek nevezték és tiltakoztak ellene. Az ügyészség állítása szerint Rohollah Adzsamiant, egy fegyveres szervezet tagját egy nemrég megölt tüntetőt gyászoló csoport ölte meg.

Az iráni kormányzat elleni tüntetéshullám szeptemberben tört ki egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála után. A fiatal lányt az iráni erkölcsrendészet azért vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt, szeptember 13-án meghalt. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták.

A külföldi székhelyű HRANA iráni emberi jogi hírügynökség adatai alapján eddig legalább 516 tüntető halt meg, köztük 70 gyerek, és 19 262 embert tartóztattak le. Beszámoltak a biztonsági szolgálatok 68 tagjának haláláról is.

A két férfit először decemberben ítélték halálra, de fellebbeztek, mert állításuk szerint kínzással kényszerítették őket hamis vallomásra. Az iráni legfelsőbb bíróság azonban január 3-án jóváhagyta az ítéletet. A kivégzés előtt Karami ügyvédje azt mondta, a férfi éhségsztrájkot kezdett, mert nem engedték meg neki, hogy saját ügyvédet válasszon, helyette államilag kinevezett ügyvéd képviselte őt. Ugyanebben az ügyben három másik férfit is halálra ítéltek, 11-en börtönbüntetést kaptak.

A legutóbbi kivégzésekkel négyre emelkedett az Iránban december óta végrehajtott halálos ítéletek száma. Decemberben a 23 éves Madzsidreza Rahnavardot akasztották fel nyilvánosan, mert állítólag késsel megölte a biztonsági erők két tagják, további négyet megsebesített. A 23 éves Mohszen Sekarit azért végezték ki, mert állítólag lezárt egy utat és megszúrta az iráni Baszidzs önkéntes félkatonai alakulat egy tagját.

The post Iráni tüntetések: Újabb elítélteket végeztek ki appeared first on .