Biztonságpiac

A minisztérium közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden tartott évértékelő értekezletén arról beszélt, a veszélyek korában a kormány számára a legfontosabb a magyar emberek biztonsága. A modern katonai technológia beszerzésével párhuzamosan zajlik a haderő szervezeti átalakítása is. Ebben a munkában most korszakhatárhoz érkeztünk. A haderő személyi állományának is meg kell újulnia – fogalmazott a miniszter.

A HM közleménye szerint a modern fegyverrendszerek, hadműveleti és harcászati eljárások alkalmazásához, az ezekhez kapcsolódó kiképzési és gyakorlatozási feladatokhoz, valamint a sikeres toborzáshoz elengedhetetlen egy jól felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, fiatal tiszti és altiszti állomány. Annak érdekében, hogy a fiatalok előreléphessenek, szükség van a parancsnoki és tiszti állomány átalakítására.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet célja a Magyar Honvédség parancsnokságainak, alakulatainak és támogatói szervezeteinek, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai állományának fiatalítása. A kormányrendelet hatálya alá eső szervezeteknél szolgálatot teljesítő azon katonák szolgálati viszonyát, akik a 45. életévüket betöltötték és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkeznek, a honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel és kéthavi felmentési idővel megszüntetheti.

Az érintett állomány részére a kormány, elismerve a honvédelem ügye iránti elhivatottságukat, áldozatvállalásukat és az ország érdekében tett erőfeszítéseiket, bevezeti a honvédelmi szolgálati juttatást – írták, kiemelve, a honvédelmi szolgálati juttatás alapja az utolsó illetmény heten százaléka, amely az életkor és a nyugdíjkorhatár között még hátralévő évek száma szerint, évenként két százalékkal csökken. A honvédelmi szolgálati juttatás abban az esetben is teljes összegében megilleti az arra jogosultat az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséig, ha mellette munkát vállal.

A tárca közleménye szerint Szalay-Bobrovniczky elmondta azt is, hogy az új juttatási forma nem automatikus a rendelet hatálya alá esők számára, hanem egyénenkénti miniszteri döntéshez kötött. Ez a fiatalítási program a rendszerváltozás óta példátlanul előnyös módon, a több évtizedes katonai szolgálat kiemelten méltányos elismerése mellett nyit utat egy fiatal parancsnoki generáció felemelkedéséhez – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

The post Szalay-Bobrovniczky: meg kell újulnia a haderő személyi állományának appeared first on .

A kétféléves képzés célja olyan településbiztonsági szakemberek képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint készségek birtokában képesek a településeken, régiókban, megyékben, városokban és fővárosi kerületekben a köz- és magánbiztonsághoz, valamint a bűnmegelőzéshez kapcsolódó munkakörök ellátására. Kormányhivatalokban, önkormányzatokban, rendőrségen és polgárőr szervezetekben településbiztonság szervezéssel foglalkozó munkakörben, tevékenységben, választott tisztségben, illetve vállalkozásokban látják el feladatukat. Alkalmasak a rendelkezésre álló erőforrások tervezésére, irányítására. Településeken történő speciális biztonságszervezési- bűnmegelőzési szakterületi jártasságuk segítségével hozzájárulnak rendvédelmi, továbbá rendészeti feladatot ellátó és polgárőr szervezetek korszerű és hatékony működtetéséhez.

A képzés figyelembe veszi a településekre nehezedő biztonsági kockázatok kezelésének lehetőségeit, szervezeteit körülvevő biztonsági kockázatok folyamatos változásai jelentette kihívásokat.

A szakirány elvégzésével a hallgatók megismerik a társadalom- és emberközpontú szemléletmód és motiváció működőképes példáit, kreatív alkalmazásának lehetőségeit. Szakmai látókörük és eszköztáruk bővítése során jártasságot szereznek a településbiztonság elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazásában. Jól használható tudásra tesznek szert a települések biztonsági kockázatainak felismerésében, értékelésben, valamint azok szakszerű kezelésben. A záróvizsga követelményeinek teljesítését követően, a hallgatók településbiztonsági menedzser végzettséget igazoló oklevelet kapnak.

A két féléves képzési idejű szak önköltséges képzési formában indul. A képzés önköltsége várhatóan 220 ezer forint/fő/félév. A 240 órás képzésre levelező munkarendben kerül sor úgy, hogy a tanórák félévente, 8-10 alkalommal, péntek és szombati napokon, napi 6-10 órában kerülnek megtartásra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (1083 Budapest, Üllői út 82.).

A képzésre történő felvétel feltételei:

• bármely képzési területen legalább alapképzésben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti főiskolai képzésben szerzett oklevél,
• felvételi beszélgetésen való részvétel,
A szakirányú továbbképzési szakra történő jelentkezés menete,
A szakirányú továbbképzési szakra a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni.

A kitöltött jelentkezési laphoz csatolni kell:

• a BA/BSc/főiskolai vagy MA/MSc/egyetemi végzettséget tanúsító oklevél másolatát (magyar, angol nyelven). Amennyiben angol nyelvű oklevelet még nem állított ki a felsőoktatási intézmény, akkor a képzés, és a szakképzettség angol megnevezését tartalmazó, az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény által hitelesített igazolást,
• részletes szakmai önéletrajzot,
• amennyiben idegennyelvtudást tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik, akkor annak fénymásolatát,
• három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, valamint az erkölcsi bizonyítványt kérő lap fénymásolatát. (Ügyfélkapun történő igénylés esetén a Speciális igénylés” t kell választani. Az igénylés okánál „NKEEGYETEM”-et kell, választani a felugró lehetőségek közül. Papíralapú igénylés esetén a kérőlap III. pontjában „Igen” választ kell adni, a IV. pontban az alábbi szöveget kell beírni: 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 22.§. A kérőlap V. pontját ez esetben nem kell kitölteni.)

A jelentkezési lapot a csatolt dokumentumokkal együtt legkésőbb 2023. január 23-ig kell eljuttatni elektronikus úton a szilagyi.monika@uni-nke.hu e-mail címre, az eredeti dokumentumokat pedig a beiratkozáson szükséges leadni.

A felvétel elbírálása

A felsőoktatási intézmény felvételi beszélgetés keretében értékeli a szak, képzési céljában meghatározott szempontok érvényesíthetőségét, a jelentkező szakterületre történő alkalmasságát.

A felvételi beszélgetés témakörei:

1. Önkormányzati rendészet és a közbiztonság fogalma, kialakulása és szabályozása.
2. A helyi rendészet helye és szerepe a komplex biztonság rendszerében.
3. Helyi rendészet külföldön.
4. Rendőrség és önkormányzati rendészet együttműködése.
5. Településbiztonság, Smart City.
6. A közösségi rendészeti filozófia alkalmazása itthon és külföldön.
7. Az egyes rendészeti feladatokat ellátók részvétele a helyi rendészetben.
8. Közbiztonsági kockázatértékelés a településen.
9. Rendkívüli események kezelése a településen.
10. Biztonságtechnikai rendszerek és alkalmazásuk célja a településen.
11. Önkormányzati lehetőségek a rendezvények biztonsága érdekében.

A felvételi beszélgetés időpontja: 2023. január 24-től január 26-ig tart, a konkrét időpontról tájékoztatást küldünk. A felvételről a Felvételi Bizottság szakmai szempontok figyelembevételével dönt.

A képzéssel kapcsolatos kérdésekben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Tanulmányi Osztálya ad felvilágosítást a +36 1 432 9000/19-312 telefonszámon vagy a szilagyi.monika<bejgli>uni-nke.hu email címen.

The post NKE: Településbiztonsági menedzser szakirányú továbbképzési szak indul appeared first on .

Gál Kristóf beszámolója szerint az esetnél eljáró rendőrök minden szükséges szakmai kiképzéssel, ismerettel és eszközzel rendelkeztek. Az alezredes hangsúlyozta: a vizsgálat azt is megállapította, hogy a rendőrség által akkor ismert körülmények alapján a helyszínre kiküldött járőrök száma elegendő volt.

“Az ilyen parancsnoki vizsgálat megállapításait felelős személyek jegyzik, akik tisztában vannak azzal, hogy a szakvéleményeiket később a jog mérlegén is meg kell majd feleltetni” – jelentette ki Gál, aki lesújtónak nevezte azokat, a különféle médiafelületeken olvasható véleményeket, amelyek alaptalan híresztelések, találgatások alapján igyekeznek szakmainak tűnő magyarázatokat adni a történtekre. A szóvivő dilettánsnak minősítette ezeket a híreszteléseket, hangsúlyozva: a rendőrség ezekre sem jelenleg, sem a jövőben nem kíván reagálni.

Ha a múlt csütörtökön Újbudán történtek későbbi vizsgálata olyan megállapításokat eredményez, amelyek alapján a hasonló intézkedésekre vonatkozó előírások felülvizsgálata indokolttá válik, akkor ezeket a tapasztalatokat a képzések, eljárások részévé teszi a rendőrség – tette hozzá az alezredes.

A rendőrségre múlt csütörtök este arról érkezett bejelentés, hogy az újbudai Lecke utca egyik társasházában egy férfi betörte egyik szomszédja ajtaját, és garázda módon viselkedik. A férfi késsel támadt a kiérkező járőrökre, hármukat megszúrta, a rendőrök közül a harmincadik életévét még be nem töltött Baumann Péter később a kórházban meghalt. A helyszínről elmenekülni próbáló Sz. Szilárdot az utcán láblövéssel állították meg a rendőrök.

Vasárnap a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) több, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a férfi letartóztatását február 15-ig, a gyanúsított jelenleg az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben van.

A belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és soron kívül rendőr főhadnaggyá nevezte ki az elhunyt Baumann Péter rendőr főtörzsőrmestert. Baumann Péter temetése jövő csütörtökön lesz Mátészalkán. Gál a sajtótájékoztatón tolmácsolta az elhunyt családjának kérését: a hozzátartozók azt szeretnék, ha a média nem venne részt a szertartáson.

The post Rendőrgyilkosság: Az ORFK szerint szakszerű, jogszerű volt a rendőri intézkedés appeared first on .

Közleményükben azt írták: a vádlott tavaly július 17-én ittas állapotban látogatta meg a komlói kórházban kezelt nagyanyját, és felháborodva állapította meg, hogy rokonát az ápolónők lekötötték. Mindezt az osztály nővérszobájánál kiabálva sérelmezte és felelősségre vonta őket, az egyik ápoló ezért elmagyarázta neki az intézkedés okát.

A vádlott ittas állapota miatt nem fogadta el a magyarázatot, és kiabálva fenyegetni kezdte az ápolónőket azzal, hogy ha meghal a nagyanyja, akkor megöli valamennyiüket és felgyújtja a kórházat. Viselkedése miatt a kórház alkalmazottjai kikísérték az épületből a férfit, aki ezután mobiltelefonjáról felhívta a 112-es segélyhívó vonalat, és közölte a kezelővel: feljelentést tesz a komlói kórház ellen, mert kínozzák a nagyanyját. Hozzátette: visszamegy és megöli az ott dolgozókat, a kórházat pedig felgyújtja.

A több mint négyperces beszélgetés alatt trágár jelzők kíséretében többször elismételte, hogy visszamegy és mindenkit megöl, és “erre nyugodtan pecsétet tehet a kezelő”, az egész kórházat felgyújtja abban a pillanatban, ahogy a nagyanyja meghal. A férfi még kétszer felhívta a segélyhívót, és megismételte az intézmény felgyújtásával kapcsolatos fenyegetéseit.

A Komlói Járásbíróság előkészítő ülésen meghozott jogerős határozatával a vádlottat közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt – mint visszaesőt – ítélték egy év börtönbüntetésre.

The post Börtönbüntetést kapott egy telefonon fenyegetőző férfi Komlón appeared first on .

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel. Cleverly a tárgyalásokon közli: most van itt az ideje annak, hogy a szövetségesek felgyorsítsák és kibővítsék azoknak az eszközöknek a szállítását, amelyekkel Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút.

A brit külügyi tárca beszámolója szerint Cleverly kifejti a megbeszéléseken azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban. A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.

A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából. A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.

A Downing Street már a hétvégi bejelentésben jelezte, hogy a brit kormány a héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével. A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk rohamos csökkenése miatt.

Patrick Sanders tábornok, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna katonai segélyezése, mindenekelőtt a harckocsik és a tüzérségi eszközök szállítása átmenetileg meggyengíti a brit fegyveres erők harcképességét. Sanders belső leirata szerint – amelybe a BBC brit közszolgálati médiatársaság betekintést nyert – Nagy-Britannia biztonságát is szolgálja, ha sikerül elérni Oroszország katonai vereségét Ukrajnában.

A vezérkari főnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fegyverszállításokról hozott döntés kétségtelenül befolyásolja a brit fegyveres erők mozgósíthatóságát, és gyors ütemben helyre kell állítani a hadsereg harcképességét.

Az orosz cégek figyelmen kívül hagyhatják a “barátságtalan” országok részvényeseinek szavazatát
Az orosz vállalatok egy részénél 2023 végéig nem kell majd figyelembe a “barátságtalan” országokból származó társtulajdonosok szavazatát a vállalati döntések meghozatalakor, Putyin vonatkozó rendelete kedden jelent meg a jogi információk hivatalos internetes közlönyében. A rendelet azokra az energiaszektorban (beleértve a villamos energiát), a gépgyártásban vagy a kereskedelemben működő cégekre vonatkozik, amelyek irányító vagy haszonélvező tulajdonosát szankciókkal sújtották, amelyekben a részvénytőke legfeljebb felét “barátságtalan” külföldiek birtokolják, és ahol a gazdasági társaság vagy a hozzá tartozó csoport bevétele az előző évben meghaladta a 100 milliárd rubelt (jelenlegi árfolyamon 533 millió forintot). Az érintett vállalatokban az összes kritériumnak érvényesülnie kell.

The post Orosz agresszió: a Britek az Amerikát és Kanadát igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának bővítésére appeared first on .

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) tartott vitaindító beszédében a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz vezetést felelősségre kell vonni a csaknem egy éve kezdődött ukrajnai háborúja miatt. Annalena Baerbock ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem lehetséges az ICC keretein belül, mivel Oroszország nem fogadja el a büntetőbíróság joghatóságát. Hozzátette: az sem valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ICC elé utalná az ügyet, mivel Oroszország állandó tagja a tanácsnak, így élhet vétójogával.

Baerbock szerint egy különleges bíróság létrehozása nem feltétlenül az “ideális megoldás”, azonban szükségszerűen pótolja a nemzetközi jog hiányosságait, és “világos üzenetet” küld az orosz vezetésnek. A külügyminiszter elmondása szerint megvitatta a különleges bíróság létrehozásának lehetőségét Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel múlt heti kelet-ukrajnai látogatása alkalmával. Mint mondta, egy ilyen bíróság legitimitását és pártatlanságát az biztosítaná, ha a törvényszék Ukrajnán kívül jönne létre, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatásán keresztül, különböző országok ügyészeinek és bíráinak részvételével. “A bíróság az ukrán büntetőjogból vezetné le joghatóságát” – tette hozzá.

A német miniszter a nemzetközi büntetőjogi rendszer reformját is javasolta annak érdekében, hogy az ICC az agressziós bűncselekményeket is vizsgálhassa. A büntetőbíróság joghatósága jelenleg csak a háborús és az emberiség elleni bűncselekményekre, valamint népirtásra terjed ki.

A különleges bíróság létrehozását az Európai Unió is támogatja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben kijelentette, hogy egy ilyen törvényszék megalakulása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát. Karim Khan, az ICC főügyésze szerint azonban a különleges törvényszék csak fokozná a “jogi széttagoltságot”, továbbá a megfelelő finanszírozással és eszközökkel a büntetőbíróság is képes lenne felelősségre vonni az orosz vezetést az agressziós bűncselekmények elkövetése miatt.

The post Német külügyminiszter: különleges bíróságot kellene létrehozni az orosz vezetés felelősségre vonása érdekében appeared first on .

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője Szanka Ferenc közölte, a férfit életveszélyt okozó testi sértés, zsarolás és kényszerítés bűntettével vádolják.

A vádirat szerint 2021 szeptemberétől a vádlott a Szegedi Fegyház és Börtönben minden ok nélkül folyamatosan belekötött zárkatársába, ütötte-verte, különböző feladatok elvégzésére kényszerítette, megalázta és kihasználta. A sértett – hogy elkerülje a bántalmazásokat – a vádlott minden kérését teljesítette.

A rendszeres zárkabeli kártyázások egyikén, 2021. november 8-án a vádlott arra kényszerítette a sértettet, hogy vesztes játszmánként egy, összesen három liter, majd a végén további öt liter vizet is megigyon. A sértett könyörgött, hogy nem bírja, rosszul van, erre a vádlott bántalmazta, majd zsír evésére is utasította. A sértett rövid idő múlva rosszul lett, eszméletét vesztette, majd kórházba szállították, és gyógykezelték, mivel vízmérgezés – a szervezet nátriumháztartásának felborulása – miatt életveszélyes állapot alakult ki nála.

A vádlott, mielőtt a sértettet elszállították, megfenyegette a zárkatársait, hogy az előzményeket nem mondhatják el, azt kell állítaniuk, hogy a sértett egyszer csak lefordult a székről. A főügyészség – mértékes indítványként – a vádlotti beismerés esetére hat és fél év szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Vádat emeltek egy zárkatársát majdnem halálra itató férfival szemben appeared first on .

“Ukrajna keleti része továbbra is az agresszor fő támadási iránya. Az ellenség a fő támadást Bahmut felé összpontosította, beleértve Szoledar térségét, ahol harcok folynak. Az ukrán egységek továbbra is védik magát a várost és annak peremvidékét is” – fogalmazott a szóvivő. Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten bejelentette Szoledar bevételét. Kijev ezt cáfolta: az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok komoly veszteségeket szenvedtek a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városnál.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz hadseregnek kevesebb mint száz Iszkander rakétája maradt, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz-300-as és az Sz-400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rakéták légiharcra, azaz levegőben lévő célpontok megsemmisítésére tervezett légvédelmi rakéták. Ihnat rámutatott arra, hogy az orosz erők egyre gyakrabban használják ezeket a rakétákat Ez arra utal szerinte, hogy kevés a ballisztikus rakétájuk. Megjegyezte, hogy az Sz-400-as egy új rendszer, amelyre az oroszok nagyon büszkék. Hatótávolsága több száz kilométer.

“Az ilyen rakéták megsemmisítéséhez nyugati rendszerekre van szükség, vagy közvetlenül azokon a pozíciókon kell megsemmisíteni őket, ahonnan a csapásokat indítják” – emelte ki a szóvivő.

Elmondta, hogy Sz-300-as rakétákból jelentős tartaléka van még Oroszországnak, továbbá több száz H-22-es rakétája is van. Utóbbiból a szóvivő szavai szerint a háború kezdete óta az oroszok több mint 210-et lőttek ki ukrán területre, melyekből az ukrán légvédelemnek egyet sem sikerült megsemmisítenie. Ihnat ismételten leszögezte, hogy H-22-eseket csakis nyugati modern rendszerek – mint például Patriot légvédelmi rakéták – képesek megsemmisíteni, az Ukrajnában jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem.

Megint tárgyalt Putyin és Erdogan
Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők tartják magukat a Donyeck megyei Szoledarban appeared first on .

Az 54 éves Halevi a ceremónián altábornagyi rangot kapott. Jelen volt Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Joav Galant védelmi miniszter és a leköszönő vezérkari főnök, Aviv Kohavi is. Netanjahu beszédében az Irán elleni céltudatosságra buzdított, harcra szólított fel különösen Irán szíriai fegyverszállító tevékenységével szemben, valamint Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozására.

“Minden katonának és tisztnek egy parancsnoka van, és mindenki fölött a vezérkari főnök, a hadsereg legmagasabb rangú tisztje áll. Ő a honvédelmi miniszternek és a kormánynak felel” – hangsúlyozta a katonai parancsnokság egységét Galant védelmi miniszter. Az ünnepség után Halevi Kohavival együtt meglátogatja Jeruzsálemben a hercl-hegyi katonai temetőben az Emlékezés Csarnokát, majd az óvárosban a Siratófalat, s tiszteletét teszi Jichák Hercog államelnöknél. Végül Tel-Avivban, az izraeli hadsereg főhadiszállásán átveszi a parancsnokságot elődjétől.

Az előző izraeli kormány október végén hagyta jóvá Halevi vezérkari főnöki kinevezését. Megbízatása három évre szól, de a kormány meghosszabbíthatja mandátumát több mint egy évvel – ahogyan azt Kohavinál és számos másik elődjénél is megtették.

The post Hivatalba lépett az új vezérkari főnök Izraelben appeared first on .

A múlt évet értékelő bejegyzésben azt írták, tavaly 1872 rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, jellemzően a második világháborúból visszamaradt veszélyes robbanóeszközökkel kapcsolatban, ebből 387 alkalommal volt szükség a robbanótestek “soron kívüli kezelésére”.

Közölték: Fejér vármegyéből kapták “holtversenyben” a legtöbb, 330 bejelentést, ugyanennyiszer riasztották Pest vármegyei és budapesti címekről ugyancsak az ezred katonáit. A tűzszerészek 170 alkalommal vonultak Veszprém vármegyéhez tartozó helyszínekre, katonai eredetű robbanóeszközökhöz.

A soron kívüli reagálást igénylő rendőrségi bejelentések száma a fővárosban és Pest vármegyében volt a legmagasabb, itt 140-szer intézkedtek az alakulat katonái 24 órán belül. Fejér vármegyébe 65, Komárom-Esztergom vármegyébe pedig 25 esetben vonultak a tűzszerészek sürgősséggel. A bejegyzésben megjegyezték: jellemzően különböző típusú aknavető- és tüzérségi gránátok, kézigránátok, illetve lőszerek kerültek elő.

A leggyakrabban előtalált robbanóeszköz-típus idén is a 82 milliméteres szovjet repesz aknavetőgránát volt, amelyből országszerte csaknem 1900 darabot “kezeltek” a tűzszerészek. A 81 milliméteres német repesz aknavetőgránátból mintegy ezer darabot szállítottak el a tűzszerészek, a 75 milliméteres német páncéltörő- és repeszgránát típusokból több mint ezret, a szovjet F1-es védő kézigránátból pedig 450-et ártalmatlanítottak a tűzszerész ezred katonái.

A beszámoló szerint összesen mintegy 130 tonna különböző típusú robbanóeszközt, lőszert és katonai eredetű veszélyes anyagot semmisítettek meg a tűzszerészek. Az arra kijelölt robbantási területeken 483 alkalommal végeztek irányított robbantással megsemmisítést, a kontrollált megsemmisítések során csaknem egy tonna TNT-t és Semtex típusú robbanóanyagot használtak fel.

Az ezred robbanóanyag-kereső kutyavezetői 117 alkalommal végeztek helyszíni átvizsgálást szolgálati kutyákkal és 93 esetben került sor katonai műveletek, lőgyakorlatok, illetve civil tevékenység tűzszerész biztosítására – írták.

A bejegyzésben idézték Szilágyi Zsolt ezredest, az ezred parancsnokát, aki rendkívül mozgalmasnak nevezte az alakulat elmúlt évét.

The post Mintegy 130 tonna robbanóeszközt, lőszert semmisítettek meg tavaly a tűzszerészek appeared first on .

A lövéseket a tettes egy mozgó járműből adta le Camden városrészben, a két legnagyobb londoni pályaudvar, a Euston és a King’s Cross-St. Pancras közötti utcában, egy katolikus templomnál, ahol éppen gyászszertartás zajlott. A jármű elhajtott a helyszínről. A lövöldözésben hatan sérültek meg, köztük két gyermek.

A Scotland Yard hétfői tájékoztatásában megerősítette, hogy az incidens után egy 21, egy 41, egy 48 és egy 54 éves nőt nem életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba, bár a 48 éves sebesült sérülései a vizsgálatok alapján maradandónak bizonyulhatnak.

Egy 12 éves lányt könnyebb lábsérülésekkel vittek kórházba, de őt ellátása után hazaengedték. A lövöldözésben megsérült egy hétéves kislány is, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. A londoni rendőrség hétfői tájékoztatása ugyanakkor arra utal, hogy a kislány túljutott az életveszélyen: az ismertetés szerint jelenlegi állapota súlyos, de stabil.

A Scotland Yard beszámolója szerint az elfogott fiatal férfit gyilkossági kísérlet gyanújával vették őrizetbe, miután autóját a rendőrök vasárnap este megállították. A gyanúsított kilétét a rendőrség egyelőre nem fedte fel.

The post Őrizetbe vették a hétvégi londoni lövöldözés gyanúsítottját appeared first on .

“A friss adatok szerint három katona meghalt, további 15 pedig megsebesült” – mondta a hírügynökség informátora. A neve elhallgatása mellett nyilatkozó illetékes hozzátette, hogy a detonációt a lőszerrel való gondatlan bánásmód okozhatta. A RIA Novosztyi hírügynökség úgy értesült, hogy a robbanás egy korábban iskolának és kultúrháznak használt épületben történt és hogy a helyiek közül senki nem sérült meg. Ez a forrás úgy tudja, hogy a házban szombat reggel ütött ki tűz.

Az Interfaxot arról értesítette egy ugyancsak névtelenül nyilatkozó illető, hogy az incidenst egy őrmester okozta egy hálókörletnek kialakított helyiségben, egy véletlenül működésbe hozott kézigránáttal, amely az egész szakasz lőszerkészletét felrobbantotta. A hírügynökség úgy tudja, hogy három katona meghalt, nyolcat eltűntnek nyilvánítottak, 16-ot pedig, köztük a baleset okozóját, kórházba szállították.

A Rigában szerkesztett, ellenzéki Meduza hírportál orosz Telegram-hírcsatornákra hivatkozva azt írta, hogy a baleset összes áldozata mozgósított katona, az okozója pedig, aki Szverdlovszk megyéből származik, azért vette kezébe egy RGD5-ös gránátot, hogy “tekintélyt vívjon ki beosztottjai körében”. A robbanást követően a lángok 450 négyzetméteren terjedtek el.

Belgorod megye határos Ukrajnával. A REN televízió arról tudósított, hogy Tonyenykoje községet körülzárták a hatóságok, területére nem engedik be a sajtót.

The post Baráti kézigránát: orosz katonák haltak meg feleslegesen appeared first on .

A közlemény szerint a NATO németországi Geilenkirchenben állomásozó AWACS légtérellenőrző repülőgépei a tervek szerint január 17-én érkeznek Románába, hogy támogassák a katonai szövetség megerősített jelenlétét a régióban, és figyelemmel kísérjék az orosz katonai tevékenységet.

“Mivel Oroszország jogtalan háborúja Ukrajnában továbbra is fenyegeti az európai békét és biztonságot, nem lehet kétség afelől, hogy a NATO eltökélt szándéka megvédeni a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott Oana Lungescu NATO-szóvivő, majd hozzátette: az AWACS repülőgépek több száz kilométerre felbukkanó repülőgépeket is képesek észlelni, így kulcsfontosságúak az elrettentés és a védelem szempontjából.

A NATO közleményében emlékeztetett, Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a szövetség vadászgépekkel és megfigyelő repülőgépekkel növelte jelenlétét Kelet-Európában. 2022 februárja óta a NATO AWACS repülőgépei rendszeres járőrözést végeznek Kelet-Európa és a balti-tengeri régió felett, hogy nyomon kövessék az orosz harci repülőgépek mozgását a NATO-tagországok határainak közelében.

Közölték továbbá, hogy az AWACS-gépek az elkövetkező napokban megkezdik felderítő repüléseiket, kizárólag a szövetség területe felett. A misszió a tervek szerint több hétig tart majd. A repülőgépekkel mintegy 180 fős katonai személyzet érkezik a román légierő Bukarest melletti Otopeni támaszpontjára.

The post A NATO légtérellenőrző repülőgépeket telepít Romániába appeared first on .

Steve Drew elmondta, nem véletlen balesetről van szó, hanem az első osztályos diák a tanórán egy hátizsákból vette elő a fegyvert, majd rálőtt a tanárára. A tanárnőt, Abby Zwernert kórházban ápolják, állapota stabil, a gyerekek közül senki nem sérült meg.

A rendőrségi tájékoztatás szerint a fegyvert legálisan vásárolta a kisdiák édesanyja és tartotta otthonukban, ahonnan a gyerek bevitte az iskolába. Az is elhangzott, hogy a gyereket fizikai erővel kellett megfékeznie egy iskolai alkalmazottnak, majd a rendőrség őrizetbe vette. Az eset közvetlen előzményeiről a nyomozás érdekében a hatóság nem adott tájékoztatást. Arról sem adtak információt, hogy a hatéves tettest jelenleg hol tartják.

A rendőrség korábban arról tájékoztatott, hogy az életkora miatt a bíróság nem kezelheti felnőttként, és ha elítélik, még ahhoz is túl kicsi, hogy fiatalkorúak börtönében, javítóintézetben töltse le a büntetést. Az iskola vezetője közölte, hogy az intézmény, a Richneck Általános Iskola egész héten zárva tart. A tanárnő felépüléséért hétfő este gyertyás virrasztást tartottak.

Newport News egy 186 ezres város Virginia állam keleti részén a James és a York folyók torkolatvidékén.

Hat sérültje van a londoni lövöldözésnek
A szombat esti végleges adatok szerint hatan sérültek meg a London központjában történt lövöldözésben. A sérültek között két gyerek is van, egyikük állapota életveszélyes. A Scotland Yard első tájékoztatásában három nő és egy hétéves kislány sérüléséről számolt be. A londoni rendőrség részletes késő esti ismertetésében azonban már az áll, hogy négy felnőtt nő és két kislány sérült meg az incidensben. A lövéseket az egyelőre ismeretlen tettesek egy mozgó járműből adták le Camden városrészben, a két legnagyobb londoni pályaudvar, a Euston és a King’s Cross-St. Pancras közötti utcában, a St. Aloysius katolikus templom közvetlen közelében. A jármű elhajtott a helyszínről, őrizetbe vétel egyelőre nem történt, a tettesek kiléte és indítéka nem ismert.

The post A rendőrség szerint szándékosan lőtt tanárára a hatéves diák Virginiában appeared first on .

A Downing Street már előző este – akkor még számszerű részletek nélkül – beszámolt arról, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A vasárnap közzétett részletes ismertetés szerint Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel “hozzávetőleg harminc” AS90 típusú nagyméretű önjáró löveg is. A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású AS90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél, és 1995-ig gyártották. Önsúlya 45,7 tonna, működtetéséhez ötfős személyzet szükséges. A Downing Street vasárnapi beszámolója szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a Challenger 2 harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint ez is része annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban. A tájékoztatás szerint a brit kormány a jövő héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.

A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk zuhanása miatt. A miniszterelnök ezért arra biztatja London szövetségeseit, hogy az Ukrajnának szánt idei segítségnyújtás terveit a lehető leggyorsabban valósítsák meg a maximális hatás elérése végett – hangsúlyozza vasárnapi tájékoztatásában a Downing Street.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint Sunak egyértelmű álláspontja az, hogy az elhúzódó állóháború csak Oroszország céljait szolgálná, ezért ő és kormányának tagjai a következő napokban és hetekben felveszik a kapcsolatot a szövetségesekkel a Putyinra gyakorolt nyomás erősítése érdekében. Sunak és a szövetséges partnerek azon lesznek, hogy Ukrajna a lehető legerőteljesebb helyzetben, a katonai, gazdasági és diplomáciai erő pozíciójából kezdhesse meg a jövőbeni béketárgyalásokat, és biztosíthassa az erős alapokon nyugvó tartós békét – fogalmaz vasárnapi nyilatkozatában a Downing Street.

Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után, de harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia harckocsikat és önjáró lövegeket szállít Ukrajnának appeared first on .

“A jobboldali táborra szavazók milliói tudtak az igazságszolgáltatás átfogó reformjának szándékáról” – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap reggel, a kormány tervei elleni szombat esti tüntetésekre reagálva.

Szombat este Tel-Avivban a Habima, a helyi nemzeti színház előtti téren a szakadó eső ellenére a rendőrség szerint nyolcvanezer ember tüntetett a Jarív Levin igazságügyi miniszter által bejelentett tervek ellen, amelyek célja szerintük az igazságszolgáltatási rendszer gyengítése, s a kormány hatalmának növelése. Tel-Aviv mellett Jeruzsálemben is tömegek demonstráltak Jichák Hercog államelnöki rezidenciájánál, és Haifán is ezrek gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a változtatások ellen.

A kormányfő a három hatalmi ág, a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás egyensúlyának helyreállítására hivatkozik. Alkotói azzal indokolják a Levin által előterjesztett törvényjavaslatokat, hogy erősíteni fogják a választásokon demokratikus legitimitást nyert kormány hatalmát az igazságügyi rendszerben dolgozó, az állam működésének törvényességét és alkotmányosságát ellenőrző, meg nem választott “hivatalnokokkal” szemben.

A javaslatok bírálói szerint viszont a jelenleg hatodik kormányfői ciklusát töltő Netanjahu csökkenteni szeretné az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság jogköreit a bírák politikusi kinevezésével, valamint a normakontroll lehetőségének csökkentésével, hogy kevésbé tudják felülbírálni törvényességi szempontból a kneszetben születő törvényeket. A bírálók – köztük a legfelsőbb bíróság elnöke és a főügyész – szerint a változások megbénítanák az igazságszolgáltatást, csorbítanák a bírói függetlenséget, elősegítenék a korrupciót, gyengítenék a kisebbségek jogait, valamint az izraeli bírósági rendszer hitelességének csorbulásával megakadályoznák az ország védekezését esetleges háborús bűnök ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság előtt.

Hercog államfő vasárnap reggel kijelentette, azon dolgozik, hogy “megakadályozza a történelmi alkotmányos válságot”, de azt is hozzátette, hogy “őszintén beismeri, hogy nem biztos ennek sikerében”.

Jaír Lapid előző kormányfő, a centrista Van Jövő és a parlamenti ellenzék vezére vasárnap reggel a Jediót Ahronót című újság hírportáljának adott interjújában népszavazást követelt a kormány tervezett jogi lépéseiről, amivel Reuven Rivlin volt államelnök felhívásához csatlakozott.

The post Több tízezren tüntettek Tel-Avivban a tervezett izraeli jogi változtatások ellen appeared first on .

A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a férfi letartóztatását február 15-ig. Annak helyszínéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) jelölték ki. A közlemény szerint az ügyészség “szökés, elrejtőzés és bűnismétlés veszélyére hivatkozva indítványozta a letartóztatást – orvosi szakvélemény alapján az ülésen ezt azzal kiegészítve, hogy a letartóztatás végrehajtási helyeként a bíróság az IMEI-t jelölje ki”.

A bíróság megállapítása szerint “a megalapozott gyanú – mint a kényszerintézkedés általános feltétele – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján észszerű kétely nélkül fennáll, ezen kívül az ülésen a gyanúsított tényfeltáró, beismerő vallomást tett”.

“A szökés, elrejtőzés veszélyét az eljárás tárgyát képező bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya, a gyanúsított kedvezőtlen személyi körülményei, a férfi kiszámíthatatlanságára utaló, a közvetlenség elve alapján is valószínűsíthetően zavart mentális állapota, valamint az eljárás során a rendőri intézkedésnek való kitartó ellenszegülése, az elkövetési helyről történő elmenekülése, továbbá a
gyanúsított fokozott társadalomra veszélyessége alapozza meg” – írták a közleményben.

A bűnismétlés veszélyét többek között az támasztja alá, hogy a gyanúsítottat a BKKB testi sértés és garázdaság vétsége miatt 2022. november 7-én jogerős büntetővégzésével egy év fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év hat hónap próbaidőre felfüggesztette. A fentieken kívül a terhelt ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon egy párhuzamos büntetőeljárás folyik garázdaság vétségének gyanúja miatt.

A gyanúsított tehát személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt áll, de sem ez, sem pedig a másik büntetőeljárás nem gyakorolt rá visszatartó erőt – mutattak rá a közleményben. A gyanúsított nyilatkozata szerint alkalmi kábítószerfogyasztó, amely tény a bűnismétlés veszélyét szintén fokozza.

“A fentiek, valamint a terhelt által a cselekménye körülményeiről és motivációjáról tett nyilatkozat alapján a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a bűnismétlés veszélye reális és közeli a férfi esetében” – írta az ügyészség. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

Ügyvéd: a gyanúsított önként adta át kését a rendőröknek
A rendőrgyilkossággal gyanúsított férfi állítása szerint megvédeni szerette volna a felette lakó idős hölgyet, a kiérkező rendőröknek pedig önként adta át a kését – mondta a gyanúsított kirendelt védője vasárnap az M1 aktuális csatorna híradójában. A férfit vasárnap letartóztatta a bíróság, a végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett. Mikófalvi Ádám beszámolója szerint védence vasárnap tett vallomásában azt mondta, hogy aggasztó, nyöszörgő hangokat hallott a felette lakó idős hölgy lakásából kiszűrődni, emiatt törte be az ajtót. Nyilatkozata szerint a kést is ekkor vette magához, hogy esetlegesen meg tudja védeni az idős hölgyet, ám később önként átadta a kést az ő segélyhívására kiérkező rendőröknek.

Az ügyészség az esetről korábban beszámolva azt írta: január 12-én este állampolgári bejelentés miatt érkezett ki a rendőrség a XI. kerületi, Lecke utcai társasházhoz, amelynek a rendőrökre is támadó lakója kalapáccsal törte be egyik szomszédja ajtaját. Az intézkedés közben a 35 éves férfi próbálta megakadályozni megbilincselését, és a kiérkező mindhárom rendőrt megszúrta egy 17 centiméter pengehosszúságú késsel. A támadásban az egyik rendőr a combján, a másik a karján és a mellkasán szenvedett szúrt sérülést, míg a harmadik rendőrt szívtájékon érte az egyik szúrás, és meghalt.

The post Rendőrgyilkosság: Letartóztatták az intézkedő rendőrökre késsel támadó férfit appeared first on .

Szombaton Oroszország újabb nagyszabású légitámadást mért ukrán városokra, Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatokon kívül hetvenketten sebesültek meg, köztük 13 gyermek, 39 embert mentettek ki. Még mindig keresnek 43 személyt. A mentők még három tűzfészket oltanak a házban, közben tovább kutatnak a romok alatt túlélők után.

Dnyipróban a városi tanács közlése szerint háromnapos gyászt rendeltek el.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon közölte, hogy a szombati orosz támadások következtében a dnyiprói áldozatokon felül öten meghaltak és négyen megsérültek Donyeck megyében.

Jaroszlav Janusevics, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap reggel csapást mértek Herszon város lakóövezetére. Hozzátette, hogy eddig két sérültről tudnak a hatóságok.

Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka a Facebookon kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az orosz hadsereg által szombaton kilőtt rakéták megsemmisítésére. “Január 14-én öt H-22-es típusú rakétát lőtt ki az orosz légierő öt Tu-22-es nagy hatótávolságú bombázóval Ukrajna területére. A lövéseket a kurszki területről és az Azovi-tengerről hajtották végre. Az egyik H-22 rakéta, amelyet Kurszk térségéből indítottak, egy sokemeletes épületbe csapódott Dnyipro városában. A radarberendezések észlelték a kilövés hozzávetőleges helyét, a rakéta magasságát és repülési sebességét. Kétséget kizáróan az egy H-22 rakéta volt.

Az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az ilyen típusú rakéták lelövésére. Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai agresszió kezdete óta több mint 210 ilyen típusú rakétát lőttek ki. Az ukrán légvédelem egyet sem tudott megsemmisíteni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a H-22-es robbanófejének tömege körülbelül 950 kilogramm, a rakéta maximális hatótávolsága pedig 600 kilométer. A parancsnok szerint csakis olyan légvédelmi rakétarendszerek képesek ezeket a légi célpontokat elfogni, amelyeket várhatóan a közeljövőben a nyugati partnerek bocsáthatnak Ukrajna rendelkezésére. Példaként a Patriot légvédelmi rakétarendszereket említette.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig mintegy 115 290 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 630 szombaton.

The post Orosz agresszió: Tovább nőtt a halálos áldozatok száma Dnyipróban appeared first on .

A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek elmondta, hogy a brit kormány az eddigieknél intenzívebb támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, és ennek jegyében Challenger 2 típusú harckocsikkal és további tüzérségi rendszerekkel látja el az ukrán hadsereget.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harmadik generációs harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregnél. A londoni miniszterelnöki hivatal a szombati telefonos megbeszélésről szóló tájékoztatásában nem részletezte, hogy a brit kormány hány Challenger 2 harckocsit szállítana Ukrajnának, és azt sem, hogy a szállítások mikor kezdődnek.

A Downing Street ismertetése szerint ugyanakkor Sunak és Zelenszkij elismeréssel nyugtázta más országok hasonló támogatási kötelezettségvállalásait, köztük azt a felajánlást, amelyet Lengyelország tett a minap egy harckocsiszázadnyi Leopard tank ukrajnai szállítására. A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után.

Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia ötvenmillió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket is szállít Ukrajnának. A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz. Nagy-Britannia azonban harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia harckocsikat szállít Ukrajnának appeared first on .

Magyarországot a harccsoport készenlétbe helyezése alkalmából tartott csütörtöki szemlén Horváth Gábor vezérőrnagy, az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgató-helyettese képviselte, aki beszédében kiemelte: az EU harccsoportjainak az a feladatuk, hogy hozzájáruljanak az európai lakosság biztonságához, valamint a nemzetközi béke megőrzéséhez. Jól kiképzett katonákból álló gyorsreagálású erőkről van szó – húzta alá a vezérőrnagy felszólalásában, amelyet a polska-zbrojna.pl katonai szakportál ismertetett.

Michal Strzelecki ezredes, a harccsoport lengyel parancsnoka a lengyel közszolgálati televíziónak elmondta: bár az ügyelet az ukrajnai háború nehéz időszakára esik, rendszeresen ismétlődő megbízatásról van szó, amelynek sorrendjét a konfliktustól függetlenül, már jóval annak kitörése előtt megtervezték.

Az EU harccsoportjainak egyikeként működő, több mint háromezer fős visegrádi egységet 2015-ben alapították. Első ügyeletét a krakkói parancsnokság 2016 első félévében teljesítette, most harmadszor állítják készenlétbe. A parancsnokság törzsét alkotó lengyel tisztek állandóan a krakkói szárazföldi hadműveleti központban tartózkodnak, de a többi tiszt is folyamatos készültségben marad, és szükség esetén rövid időn belül Lengyelországba érkezik.

Az uniós harccsoportok felváltva töltik be a készenléti ügyeletet, amelynek lényege, hogy válsághelyzetben az egységek tíz nap alatt képesek bevetésre Brüsszel hatezer kilométeres körzetében. 2004 óta 18 harccsoport létesült, éles helyzetben eddig nem vetették be őket.

The post Az EU V4-harccsoportjának krakkói parancsnoksága vette át a soros ügyeletet appeared first on .