Biztonságpiac

Az áldozat barátnőjének két családi ismerősét fogták el a rendőrök az Eszteregnyén szerdán felfedezett emberöléssel összefüggésben – közölte a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának kiemelt főnyomozója.

Jandó Zoltán felidézte, hogy az áldozatra szerda este találtak rá, de mint kiderült, hétfőn ölték meg a 65 éves férfit. A rendőrök csütörtökön Nagykanizsán fogták el a különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel gyanúsított 18 éves nőt és 36 éves élettársát. Mint elmondta: szerda este a férfi barátnője és a fia közösen talált rá a holttestre. A 12 órás helyszíni szemle során megállapították, hogy az idős férfit egy nagy méretű késsel testszerte többször is megszúrták, kivérzés miatt halt meg.

A családi házból és a garázsból értékek tűntek el, köztük egy 22 éves személyautó, elektronikai cikkek, mobiltelefonok és egy laptop, de valószínűleg készpénzt is elvihettek. Az elkövetők már a házhoz érve elforgatták az ott felszerelt térfigyelő kamerákat, amelyekről azonban nem tudták, hogy azok nem voltak sehova bekötve – ismertette a főnyomozó.

Hozzátette, hogy az áldozat barátnőjének családtagjait, felnőtt gyermekeit kezdték el vizsgálni, valamint az ellopott autó mozgását, így derült fény arra, hogy a kocsival még hétfő éjjel Baranya megyébe mentek az elkövetők. Az információk alapján a meggyilkolt férfi barátnőjének Garéból származó veje, valamint annak 18 éves, letenyei barátnője vált gyanússá, akikre csütörtök délelőtt Nagykanizsán, a kórház közelében találtak rá.

Jandó Zoltán arról is beszámolt, hogy a fiatal nőt először tanúként hallgatták ki, ő azt állította, hogy a kocsit Pécsre vitték és ott egy parkolóban hagyták. Később azonban bevallotta, hogy előre megtervezték a korábban erőszakos bűncselekmények miatt börtönre ítélt barátjával, hogy az áldozatuktól értékeket próbálnak szerezni. Az idős embert az udvarra csalták a házból, és már az ajtóban bántalmazni kezdték. A nő szerint eszméletlen állapotban vitték be a házba, de ott magához tért, ekkor próbálták kifaggatni az értékeiről, ami után a garéi férfi halálra szurkálta az áldozatukat – ismertette a főnyomozó.

A két gyanúsítottat őrizetbe vették, várhatóan szombaton elrendeli a bíróság a letartóztatásukat. Keresik még a rendőrök az elkövetők által elvitt értékeket, valamint a személyautót is, amiről már tudni lehet, hogy nem egy pécsi parkolóban hagyták, hanem a baranyai vármegyeszékhely közelében lévő egyik faluban eladták.

 

The post Két embert fogtak el az eszteregnyei rablógyilkosság ügyében appeared first on .

Nagy-Britannia nem szállít korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának, mert ez nem lenne “praktikus” a kiképzési idő hosszúsága miatt – közölte Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője.

A Downing Street illetékese napi tájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hónapokig tartó képzés szükséges működtetésük elsajátításához.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott: ennek figyelembevételével a brit kormány “nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

Az illetékes szerint London folytatja, sőt gyorsítja Ukrajna katonai segélyezését és figyelmesen meghallgatja az ukrán kormány kéréseit. “A korlátozó tényező azonban az adott esetben az, hogy mennyi időbe telik e rendkívül bonyolult felszerelések működtetésének megtanulása” – tette hozzá a Downing Street szóvivője.

A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül ugyanakkor elsőként hozott döntést páncélozott harcjárművek ukrajnai szállításáról. A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és “hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától. A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni védelmi minisztérium a hétvégén közölte, hogy megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői.

Ukrajna több mint százhúsz nyugati harckocsira számít a közeljövőben
Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. “A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető. Közölte, hogy a “harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia. Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának. Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába.

 

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia nem szállít harci repülőgépeket Ukrajnának appeared first on .

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mahmúd Abbász palesztin elnök keddi rámalláhi tárgyalásukon elítélt minden olyan lépést, amely akadályozza a kétállami megoldás megvalósulását, vagyis az önálló palesztin állam létrejöttét Izrael mellett – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Sajtótájékoztatójukon az amerikai külügyminiszter felszólította mind Izraelt, mind a palesztinokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a biztonsági feszültségek enyhítésére. Szavai szerint a kétállami megoldást akadályozó lépések közé tartozik például a ciszjordániai zsidó telepek bővítése, palesztinok kilakoltatása és házaik lerombolása, a szent helyek történelmi státuszának megváltoztatása. Blinken figyelmeztetett, hogy a palesztinoknak egyre rosszabbak a kilátásaik, és követelte ennek a helyzetnek a megváltoztatását.

Az amerikai diplomácia vezetője bejelentette, hogy Washington ötvenmillió dolláros segélyt ad a palesztinoknak az ENSZ-en keresztül.

Blinken nagyon feszült időszakban érkezett izraeli és ciszjordániai látogatásra, mivel az izraeli hadsereg egy múlt heti dzseníni rajtaütésben megölt kilenc palesztint, majd egy nappal később egy palesztin merénylő agyonlőtt hét izraelit egy zsinagógánál Jeruzsálemben.

Abbász a tragikus dzseníni razziára válaszul bejelentette akkor, hogy a Palesztin Hatóság leállítja az Izraellel folytatott biztonsági együttműködést, de várhatóan ezt nem váltja valóra. Blinken megbeszélésük után vélhetően erre is utalt, amikor kifejezte nagyrabecsülését Abbásznak, amiért ezekben a nehéz időkben is felelősségteljesen jár el.

A palesztin elnök kijelentette, hogy kész együttműködni az Egyesült Államokkal és más országokkal is az izraeli-palesztin politikai párbeszéd megújítása érdekében, és felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a “nemzetközi jogot sértő egyoldalú akcióival”.

“Mindig ragaszkodtunk a nemzetközi döntések tiszteletben tartásához, és készen állunk a párbeszédre, hogy véget érhessen a palesztin területek izraeli megszállása. Népünk nem fogadja el, hogy örökké tartson a megszállás. Nem lesz biztonság a térségben a palesztinok jogainak folyamatos semmibevételével!” – szögezte le Abbász.

A Blinkennel való találkozó előtt Abbász kedden megbeszéléseket folytatott Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével, és Ahmed Hattokai jordániai titkosszolgálati vezetővel is arról, hogy miként lehetne elkerülni a feszültség további fokozódását.

Blinken kétnapos izraeli útján hétfőn Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Eli Kohen külügyminiszterrel és Jichák Hercog államelnökkel tárgyalt. Kedden, még Rámalláhba indulása előtt egyeztetett Joav Galant védelmi miniszterrel és Jaír Lapiddal, a parlamenti ellenzék vezérével, valamint találkozón vett részt zsidó és arab civil aktivistákkal.

 

The post Blinken: Washington ellenzi a ciszjordániai zsidó telepek bővítését és a palesztin házak lerombolását appeared first on .

Amerika továbbra is szilárdan elkötelezett Izrael biztonsága mellett – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben, a Benjámin Netanjahu kormányfővel közös, élőben közvetített sajtótájékoztatóján.

A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatalban megtartott megbeszélésüket lezáró sajtótájékoztatón Netanjahu az iráni fenyegetéssel szembeni összefogás fontosságát hangsúlyozta.

Az amerikai diplomácia vezetője hasznosnak nevezte tanácskozásukat. Dicsérte Izraelnek az arab országokkal az utóbbi években megkötött megállapodásait, de hangsúlyozta, hogy Izraelnek a palesztinokkal is meg kell békélnie. Ismét elítélte a szombati jeruzsálemi terrorakciót, amelyben hét ember halt meg egy zsinagóga mellett.

Izraelben a múlt héten több halálos áldozatot követelő két terrortámadást is elkövettek, ezek miatt a kormány újabb biztonsági intézkedést hozott, valamint már élő szabályok szigorításáról döntött.

Blinken hangsúlyozta, hogy nagyon fontos volna javítani a palesztinok életkörülményein Ciszjordániában és a Gázai övezetben, azonos mércét kell alkalmazni az izraeliek és a palesztinok esetében, egyenlően biztosítani nekik a jogot a szabadsághoz, a biztonsághoz, az igazságszolgáltatáshoz és az emberi méltósághoz. Ezek eléréséhez a kétállami megoldás, vagyis Izrael mellett egy önálló palesztin állam létrehozása vezet, s minden, ami ettől a céltól eltávolít, ellentétes Izrael hosszútávú érdekeivel, valamint zsidó és demokratikus államiságával – szögezte le az amerikai politikus.

Ezért azonnali lépéseket sürgetett a nyugalom helyreállítása, az erőszak eszkalációjának elkerülése érdekében, s hogy helyreállhasson az izraeliek és a palesztinok biztonságérzete egyaránt.

Blinken kiemelte, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a status quo fenntartását a jeruzsálemi szent helyeken. Az új kormány szélsőséges nézeteiről ismert nemzetbiztonsági minisztere, Itamár Bengvír korábban ennek olyan megváltoztatását szorgalmazta, hogy a zsidók is imádkozhassanak a Templomhegyen, ahol jelenleg a status quo alapján csak a muszlimok tehetik.

Blinken hosszan szólt a konszenzus fontosságáról, és arra kérte az izraeli kormányfőt, hogy szerezzen széles körű társadalmi támogatást a jogrendszer átalakításának tervéhez, amely ellen ezekben a hetekben sok tízezer fős tiltakozó megmozdulások voltak.

“Az országaink közötti kapcsolatok a közös érdekeken és értékeken alapulnak” – mondta Blinken a média képviselőinek. “Ebbe beletartozik a demokratikus elvek és intézmények támogatása, az emberi jogok érvényesítése, a mindenki számára egyenlő jogrendszer, a kisebbségek jogai, a jogállamiság, a szabad média és az erős civil társadalom fenntartása Izraelben”- tette hozzá az amerikai külügyminiszter.

Az amerikai külügyi tárcavezető kétnapos látogatásán elsőként Eli Kohen külügyminiszterrel találkozott, s a kormányfővel tartott tárgyalása után fogadja őt Jichák Hercog államelnök, valamint ellátogat Mahmúd Abbászhoz, a Palesztin Hatóság elnökéhez is.

 

The post Blinken: Amerika továbbra is szilárdan elkötelezett Izrael biztonsága mellett appeared first on .

Terrorcselekmény elkövetésének gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került a spanyol sekrestyés gyilkosa Madridban.

Az ügyben eljáró központi büntetőbíróság szerint az összegyűjtött bizonyítékok alátámasztják, hogy a 25 éves marokkói elkövető tette dzsihadista támadásnak minősíthető, amely “a katolikus egyház hitét valló papok”, és “a Korán előírásait nem követő muszlimok ellen irányult”. Joaquín Gadea határozatában kitért arra, hogy a férfi nem volt ismert radikális, a rendőrségi jelentésben szereplő szemtanúk beszámolói szerint az elmúlt egy hónapban következett be gyökeres változás a viselkedésében.

A bíróságon hétfőn tett vallomásából a bíró megállapította: az elkövető teljesen tudatában volt cselekedetének, amelyet egyedül hajtott végre, és nem tartozik egyetlen terrorszervezethez sem.

A marokkói férfi múlt hét szerdán támadt rá az egyik algecirasi templomban az esti mise után rendet rakó sekrestyésre. A 65 éves áldozat kimenekült az utcára, de támadója utolérte, és egy bozótvágó késsel végzett vele. Az elkövető ezt megelőzően egy másik közeli templomban is járt, ahol megsebesítette a plébánost. Három másik embernek is sérülést okozott.

A rendőrség nem sokkal később, a támadások helyszínének közelében fogta el. Azonosításakor kiderült, hogy illegálisan tartózkodik az országban, a hatóságok nyáron indították meg a kitoloncolását kezdeményező közigazgatási eljárást. A 120 ezer fős dél-spanyolországi Algecirasban soha nem történt még hasonló támadás.

“Mindig békés együttélés uralkodott az itt élő 129 különböző nemzetiség között” – nyilatkozta a történtekről Juan Manuel Moreno, Andalúzia tartomány elnöke. A helyi muzulmán közösség vezetői arról számoltak be, hogy a támadást követően tagjaikat számos fenyegetés érte.

Francisco César García Magán, a Spanyol Püspöki Konferencia főtitkára azt kérte a nyilvánosságtól, hogy “ne démonizáljanak” egyetlen csoportot sem, ne dőljenek be a provokációnak, ne azonosítsák a terrorizmust egyetlen vallással sem.

 

The post Terrorcselekmény gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került a spanyol sekrestyés gyilkosa appeared first on .

A Donyeck megyei Bahmut városánál az elmúlt nap során 42 összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között – közölte kedden Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A szóvivő kifejtette, hogy Bahmut továbbra is az orosz erők támadásainak egyik fő célpontja. A városnál levő ukrán állásokat hétfőn 197-szer ágyúzták, és 42 fegyveres összeütközés volt a térségben. Szavai szerint 277 orosz katona vesztette életét, 258 sebesült meg a harcokban. Cserevatij kiemelte, hogy Bahmutba rendszeresen szállítanak felszerelést és lőszert az ukrán katonáknak. Elmondta még, hogy Donyeck megyében, Liman térségében is “igyekeznek az oroszok magukhoz ragadni a kezdeményezést”.

A Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar város fölötti ellenőrzés elvesztését múlt szerdán ismerte el az ukrán katonai vezetés. Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó arról adott hírt kedden, hogy egy helyi lakos meghalt, egy megsérült a régiót ért hétfői orosz támadások következtében Vovcsanszk településen. Hozzátette, hogy hétfőn az orosz erők ágyúzták még Kupjanszk, Sztrilecsa és Dvoricsna településeket is.

Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk megyei tanács elnöke közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők nehéztüzérséggel mintegy tíz lövedéket lőttek ki Nyikopol térségére. A támadásban senki sem sérült meg, de három családi házban, és egy villamosvezetéken károk keletkeztek.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében azt írta, hogy a megszállás alatt álló Luhanszk városában az oroszok tábori kórházat rendeztek be két szülőotthonban. “Az ellenség továbbra is súlyos veszteségeket szenved, és további polgári egészségügyi létesítményeket vesz igénybe a sebesült orosz megszállók elhelyezésére” – mutatott rá a vezérkar. Hozzátette: amiatt, hogy két szülőotthont is tábori kórházként használnak, most Luhanszkban csak a megyei perinatális központban lehet szüléseket lebonyolítani, ott azonban katasztrofális a helyhiány.

A vezérkar közlése szerint az elmúlt nap során mintegy 850 orosz katona hal meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 127 500-at. Kedden kora délutánig háromszor volt légi riadó Ukrajna egész területén, az első és harmadik félórán keresztül, a második 15 percig tartott – jelentette az Ukrainszka Pravda hírportál.

Az USA nem ad F-16-os vadászrepülőket Ukrajnának
Az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának – közölte Joe Biden. Az elnök Baltimore-ban egy építőipari eseményről távozva újságírói kérdésre válaszolva beszélt erről. Az amerikai kormány múlt kedden jelentette be, hogy a legkorszerűbb harckocsikból, M1 Abrams-tankokból 31-et szállít Ukrajnának a következő időszakban. Ezt követően az ukrán kormány több illetékese ismételte meg, hogy Ukrajnának az önvédelemhez vadászrepülőkre is szüksége lenne, köztük F-16-osokra.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottságának koordinátora pénteken egy sajtóbeszélgetésen az F-16-osok esetleges szállítására vonatkozó kérdésre azt mondta, ebben a témában nincs bejelentenivalója, de megjegyezte, hogy nem meglepő az ukrán fél F-16-osokra vonatkozó kérése. Érthetőnek nevezte azt ukrán szempontból, hiszen Kijev szeretne a lehető legnagyobb védelmi képességekkel rendelkezni. A fehér házi illetékes hozzátette, hogy az ukránokkal szinte minden nap tárgyalnak és konzultálnak a katonai képességeket érintő kérdésekről, amelyekhez az Egyesült Államok “a lehetséges mértékig együttműködő hangnemben áll hozzá”.

 

The post Orosz agresszió: több mint negyven összecsapás volt Bahmutnál appeared first on .

Nyílászárók korszerűsítése ürügyén csaknem száz idős embertől csalt ki pénzeket egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei bűnbanda országszerte az elmúlt években – közölte a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A többrendbeli csalás, valamint közokirat-hamisítás elkövetése miatt indított nyomozás után a nyomozók vádemelést javasoltak. A bűnbanda tagjai különböző cégek képviseletében, üzletkötőként eljárva házaltak, elsősorban idős személyeket kerestek fel, hogy szerződést kössenek velük lakásuk nyílászáróinak korszerűsítésére. Energetikai tanúsítványt is ígértek az idős embereknek, és voltak, akiknek a nyílászárók cseréjére is ajánlatot tettek – írták a közleményben.

A szerződés megkötése után az üzletkötők a helyszínen kitöltöttek egy adatlapot a helyiségekről és a nyílászárókról, majd felmérési díj gyanánt a vállalkozói díj jelentős részét készpénzben átvették, amelyről számlát is adtak. A csalók sok esetben megelégedtek annyi pénzzel, amennyi éppen volt otthon, de előfordult, hogy felajánlották az idős embereknek, hogy elviszik őket a bankba, vagy a bankautomatához, hogy pénzhez jussanak.

A rendőrség szerint a csalók még arra is ügyeltek, hogy az általuk használt szerződésben a fogyasztókra vonatkozó lényegi rendelkezések a szinte már olvashatatlan apróbetűs részben szerepeltek. Mint például az is, hogy az általuk elvégzett “helyszíni felmérés” önálló szolgáltatásnak minősül, így annak díja felmondás esetén sem jár vissza.  Áldozataikat tévedésbe ejtették azzal is, hogy energetikai tanúsítványt ígértek, amelyet úgy tüntettek fel, mintha hiteles okiratot kapnának, azonban annak valójában semmilyen értéke nem volt.

Mint írták: erről több bejelentés is érkezett az ország békéltető testületeihez, amelyek az eljárásuk során megállapították, hogy a “felmérés” teljesítésével – amely ráadásul szintén értéktelen volt – a fogyasztókat megfosztották az indoklás nélküli elállás jogától, ezáltal pedig törvénybe ütköző, úgynevezett tilos szerződéseket kötöttek, mivel azok jogszabály megkerülésével jöttek létre. Megállapították továbbá, hogy a fogyasztók szerződéstől való elállása jogszerű volt, a vállalkozásnak a “felmérési díj” gyanánt átvett pénzösszegeket vissza kellett volna térítene.

A cégvezető erről határozatot is kapott, azonban ennek ellenére tevékenységét tovább folytatta más-más gazdasági társaságok neve alatt – olvasható a közleményben. A csaknem száz sértettnek – akiknek többsége pécsi – több mint 12 millió forint kárt okoztak a csalók, amelynek jelentős része megtérült. A rendőrség az ügy vizsgálatát befejezte, az iratokat a napokban átadta az ügyészségnek – áll a közleményben.

 

The post Csaknem száz idős sértettje lehet egy országos csalássorozatnak appeared first on .

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzéseinek eredménye negatív volt, nem találtak katonai felszerelést az ukrajnai nukleáris létesítményekben – jelentette ki Rafael Grossi, a szervezet főigazgatója kedden az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán.

Grossi cáfolta az orosz Külső Hírszerző Szolgálat hétfői bejelentését, miszerint Ukrajna atomerőművek területén tárol nyugati országoktól kapott rakétákat és tüzérségi lőszert. A főigazgató emlékeztetett: ez a második alkalom, hogy a NAÜ-nek sikerült megcáfolnia az orosz részről jövő valótlan állításokat, hogy ezekben a létesítményekben “veszélyes, illegális tevékenységek” folynak.

Orosz vezetők novemberben arra figyelmezettek, hogy Ukrajna úgynevezett “piszkos bombával” készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely hagyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. A NAÜ ezt követően alapos vizsgálatot folytatott, amelynek végén arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált helyszíneken nem volt nyoma nukleáris tevékenységnek, illetve radioaktív anyagoknak.

Grossi a múlt hét elején utazott Ukrajnába, hogy a NAÜ Csernobilban, illetve három működő atomerőműben biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesíthessen, ahogy azt december közepén a szervezet bejelentette. Az elképzelések szerint mintegy tucatnyi szakértő tartózkodna állandó jelleggel Ukrajnában. A megfigyelők jelenléte egyrészt az esetleges támadások kockázatának mérséklését szolgálja, másrészt a szakemberek állandó jelentéseket tesznek majd a létesítmények biztonságosságáról, illetve szükség esetén műszaki támogatást nyújthatnak.

 

The post Orosz agresszió: A NAÜ nem talált katonai felszerelést az ukrajnai atomerőművekben appeared first on .

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára pénteki Facebook-bejegyzésében utalást tett arra, hogy Ukrajna a közeljövőben nemzetközi partnereitől amerikai gyártású F-16-os vadászbombázó repülőgépeket is kaphat.

“Hamarosan F-16-osok lesznek Ukrajna egén” – írta a tisztségviselő. Danyilov közzétett egy videót az F-16 műszaki jellemzőiről, nem közölt azonban részleteket arról, hogy a vadászgépek szállításáról született-e már bármilyen döntés.

Volodimir Zelenszkij elnök szerda esti videoüzenetében fontos célkitűzésnek nevezte azt, hogy a nyugati gyártású harckocsik szállításáról meghozott döntés után Ukrajna partnerei kezdjenek katonai repülőgépeket is szállítani. Az ukrán hírportál szerint az F-16-osokat gyártó amerikai vállalat bejelentette: kész ilyen típusú repülőgépeket szállítani európai országoknak, amelyek ezeket továbbadhatják Ukrajnának.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a csütörtöki orosz drón- és rakétatámadások után továbbra is komoly hiány van az ukrán energiarendszerben, emiatt tíz régióban – beleértve a főváros, Kijev környékét – kénytelenek voltak vészleállásokat alkalmazni. Azt sem zárták ki, hogy más megyékben is szükség lesz ilyen szintű korlátozásokra.

A kelet-ukrajnai Donyeck megye helyi vezetése arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők heves támadásokat intéztek Avgyijivka település ellen. A megyében egy nap alatt hat helyi lakos halt meg és kilenc szenvedett sérüléseket. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy péntek reggel Csasziv Jar települést lőtték az orosz erők, aminek következtében két civil vesztette életét és öt sérült meg.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz helikoptert, hét harckocsit és 33 drónt, továbbá mintegy 850 ellenséges katonát. Velük együtt az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 125 ezret.

The post Orosz agresszió: Az ukrán védelmi tanács vezetője szerint Ukrajna F-16-os vadászgépeket kaphat appeared first on .

Szlovákia Magyarország egyik legszorosabb szövetségese, és a két ország elkötelezett a szoros és rendszeres párbeszéd fenntartásában – mondta a honvédelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott Szlovákia védelmi miniszterével.

Szlovákia és Magyarország szomszédos, történelmünk, kultúránk és a jelenlegi helyzet számtalan szálon köt össze minket és mindketten elkötelezett NATO-szövetségesek vagyunk – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette: a kétoldali kapcsolataik szorosak és rendszeresek. A miniszter elmondta: tájékoztatta Jaroslav Nad szlovák védelmi minisztert a honvédségben zajló “fiatalítási folyamatról”.

Ennek keretében a Magyarországra folyamatosan érkező NATO-kompatibilis eszközök rendszerbe állítása mellett a tisztikarban is utat nyitottunk a fiatal generációnak, amelynek tagjai nemzetközi és NATO-missziókban tapasztalatokat szerezhettek, ezáltal megerősítik a magyar haderőt, és a NATO-szövetségben is fiatalabb, dinamikusabb fellépéssel tudunk szövetségeseinkkel együttműködni – fogalmazott a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, áttekintették az ukrajnai háború ügyét is. Megismételte: Magyarország álláspontja a háború kitörése óta ismert és változatlan. A béke pártján állunk és azt szeretnénk, ha minél hamarabb béketárgyalások következhetnének be – mondta. Kiemelte: Magyarország elítéli Oroszország agresszióját a független Ukrajnával szemben, és kiáll Ukrajna területi integritása és függetlensége mellett. A tárgyaláson érintették a nyugat-balkáni helyzetet is, a miniszter pedig megköszönte Szlovákiának, hogy rendőröket küldött Magyarország déli határára.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, a szlovák védelmi miniszterrel egyaránt fontosnak tartják a NATO keleti szárnyának megerősítését. Tárgyaltak arról is, hogy hamarosan szlovák tábornok veszi át a székesfehérvári székhelyű Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) vezetését. Tárgyaltak arról is, hogy amíg megérkeznek Szlovákia saját vadászrepülői, Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt részt vesz Szlovákia légtérrendészeti feladatainak ellátásában. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett ebben az ügyben.

Nad szlovák védelmi miniszter a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, örül, hogy a két ország közötti együttműködés a védelem terén is problémamentes. Megjegyezte: vannak olyan témák, amelyekben teljesen egyetértenek, és vannak, amelyekben nem, de ez nem azt jelenti, hogy ezekről nem kell tárgyalniuk, épp ellenkezőleg, ezeben kell megegyezniük. A miniszter méltatta az együttműködést a székesfehérvári többhaderőnemi hadosztály-parancsnokság munkájában.

Az ukrajnai háborúról azt mondta, a két ország kölcsönösen tiszteletben tartja egymás álláspontját. Együtt igyekszünk találni olyan pragmatikus megoldásokat, amelyek segítenek Ukrajnának, hogy védekezni tudjon és le tudja győzni az orosz inváziót – jelentette ki. Nad hangsúlyozta: Szlovákia továbbra is segíteni fogja Ukrajnát politikai, diplomáciai, humanitárius és katonai területen. Meg vagyunk győződve, hogy Ukrajna oldalán van a morális és nemzetközi jog, és segíteni akarunk Ukrajnának abban, hogy ezt meg tudja védeni – emelte ki.

A magyar szerepvállalásról a szlovákiai légtérrendészeti feladatokban azt mondta, várhatóan a tavaszi V4 miniszteri találkozón alá tudják írni az erről szóló megállapodást.

The post Szalay-Bobrovniczky: Szlovákia Magyarország egyik legszorosabb szövetségese appeared first on .

Görgei Artúr honvédtábornokra, hadügyminiszterre emlékeztek születésének 205. évfordulóján, hétfőn sírjánál a Fiumei úti sírkertben.

“Kevés olyan történelmi személyiség nyugszik a Fiumei úti sírkertben, mint Görgei, akinek történelmi szerepét az árulótól a hősig vezető skála mindkét végletén megtalálhattuk az elmúlt 150 évben” – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a NÖRI és a Görgey-kör megemlékezésén.

Móczár felidézte, hogy már Kossuth elindította az áruló Görgei mítoszát. “Görgeit felemeltem a porból (.) és ő a hazának gyáván hóhérjává lőn” – emlékeztetett Kossuth híres kirohanására, amely – mint mondta – évtizedekre megpecsételte a szabadságharc zseniális hadvezérének sorsát. A Görgeit körülvevő fagyos légkör csak az 1880-as években kezdett enyhülni – tette hozzá.

Móczár kiemelte: a honvéd tábornok nem lázadt sorsa ellen, mert így megadhatta hazájának azt a tudatot, hogy a szabadságharcot csak az ő árulása miatt tudták leverni. Temetésének körülményei és a sírhely már jól mutatják az enyhülést – mutatott rá a NÖRI főigazgatója, felidézve, hogy Görgei családjának az állam ajánlott fel díszsírhelyet.

Arról is beszélt, hogy a szocializmus Kossuth-kultusza részben továbbörökítette Görgei árulásának bélyegét, de a fokozatosan hozzáférhető történelmi dokumentumok egyértelművé tették: jó katona volt, a világosi fegyverletétel pedig elkerülhetetlen.

Jelezte, a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal fontos feladatának tartja, hogy történelmi alakjainknak élő emlékezetük legyen, így Görgei megítélésének változásait is minél többekhez eljuttathassák. Elmondta, hogy egy tízrészes, magyar hősöket bemutató animációs sorozatot készítenek, amellyel a fiatalokat szeretnék megszólítani. Az első epizód főszereplője Görgei lesz, mert – mint fogalmazott – valóban hős volt, példakép. “Az a 28 500 megmentett magyar katona, fiú, édesapa, aki bár az életét feláldozta volna a hazájáért, mégiscsak megtarthatta, máig tovább él a nemzet szövetében” – zárta beszédét Móczár.

Görgey Zsuzsanna a családot képviselve elmondta, az utódoknak egy dolguk van, hogy megbéküljenek, összefogjanak, és büszkék legyenek elődeikre. Megköszönte, hogy másféle megvilágításban és valóban helyére kerül a Görgei-kérdés, nemcsak Görgei szempontjából, hanem azért is, mert a család hősi múltját feltárhatják, emlékezhetnek a 28 500 férfi megmenekülésére, de arra is, hogy a II. világháborúban több ezer zsidót menekítettek meg a család tagjai.

Hermann Róbert, a Görgey-kör elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Görgei életútját ismertetve kiemelte: Görgei az 1849-es tavaszi hadjáratban megmutatta azt is, hogyan lehet túlerőben lévő, jobban felszerelt, jobban kiképzett ellenséggel szemben hat csatában és ütközetben győzelmet aratni. Emlékeztetett arra, hogy 1884-ben 200 honvédtiszt és egykori honvéd, akadémikus és köztiszteletben álló személyiségek kiadtak egy nyilatkozatot, amely szerint Görgeit nem tartják árulónak és a világosi – helyesen szőlősi – fegyverletétel a tények vasvesszeje által kikényszerített döntés volt, nem pedig árulás.

“Nekünk, történészeknek, hagyományőrzőknek, emlékezetápolóknak és emlékezetpolitikusoknak az a dolgunk, hogy az emlékezetekben megpróbáljunk rendet tenni” – hangsúlyozta, hozzátéve: van lehetőség arra, hogy mind Kossuth Lajost, mind Görgeit együttesen tiszteljük, mert az ő nagy együttes vállalkozásuk volt az 1848-as forradalom, a polgári Magyarország, valamint Magyarország függetlenségének az ügye.

A megemlékezést társadalmi és hagyományőrző szervezetek koszorúzása zárta.

 

The post Görgei Artúrra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben appeared first on .

Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői – közölte a londoni védelmi minisztérium.

A tárca a Twitteren közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán harckocsizók számát. Az ismertetéshez mellékelt két fotón az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren.

A tájékoztatás szerint ukrán harckocsizók érkeztek Nagy-Britanniába, ahol elkezdődik kiképzésük “az Oroszország elleni folytatódó harcra”. A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról. A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel “hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal már a bejelentéssel egy időben közölte, hogy napokon belül megkezdődik az ukrán katonák kiképzése a Challenger 2 harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.

 

The post Orosz agresszió: Megérkeztek a nagy-britanniai kiképzésre az ukrán harckocsizók appeared first on .

Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása, leállnak a külföldi beruházások, és más gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök azokat a feltételeket, amelyeket Szerbiával szemben támasztottak a világ vezető országai.

A szerb államfő a televízióban is közvetített beszédében rámutatott, hogy a megváltozott geopolitikai viszonyok, nevezetesen az ukrajnai háború miatt nagy a nyugtalanság Európában, és – bárhogy is nevezzék, bárminek is hívják – Európa gyakorlatilag háborúban áll, ezért nem tűrheti, hogy politikai értelemben bárki is ellentmondjon, rendnek kell lennie.

A kérdés az ukrajnai háború miatt vált sürgetővé, illetve azért, mert Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és az elmúlt év második felében Koszovó területén lezajlott szerb-albán összetűzések is azzal a következménnyel jártak, hogy a nemzetközi közösség határozottabban lépett fel. Vucic szerint a nemzetközi megbízottak már nem egyeztetni és közvetíteni akarnak Szerbia és Koszovó között, hanem a megoldást sürgetik, ez a megoldás pedig az, hogy ha kimondva nem is kell elismernie Szerbiának Koszovó függetlenségét, nem akadályozhatja tovább a nemzetközi szervezetekbe történő felvételét.

A szerb elnök szerint már nem számítanak az észérvek, a nemzetközi közösség csak a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, nem hallgat senkire, és aki az útjába áll, azt félresöpri.

Vucic azt sérelmezte, hogy mindenki megállapodásról és kompromisszumról beszél, viszont úgy tűnik, hogy az egyik oldal (Koszovó) azt tesz, amit csak akar, és még meg is jutalmazzák érte – hiszen eltörlik a koszovóiakkal szembeni uniós vízumkényszert, és beléphetnek a nemzetközi szervezetekbe -, a másik felet (Szerbiát) pedig fenyegetik.

Az államfő rámutatott, hogy Szerbia mindenképpen az európai úton kíván maradni, ezért hajlandó elfogadni a vele szemben támasztott feltételeket. Viszont azt mindenképpen szeretné elérni, hogy Pristina megalakítsa az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek létrehozásáról 2013-ban állapodott meg a két fél, és amely nagyobb autonómiát biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét öt európai uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus) sem ismeri el, ám ezek az országok is támogatják az úgynevezett francia-német javaslatot, amely dokumentum részletei még mindig nem kerültek nyilvánosságra, csak a politikusok utalásaiból lehet következtetni rájuk.

 

The post Szerb elnök: Belgrádnak el kell fogadnia a koszovói helyzet megoldását célzó nemzetközi javaslatot appeared first on .

Minden eddiginél nagyobb, többnapos légi és tengeri közös hadgyakorlatot kezdett kedden az izraeli és az amerikai haderő, részben Izraelben – jelentette a helyi média.

Az izraeli katonai rádió szakértője szerint a cél elsősorban Irán figyelmeztetése. “A bazalt tölgyei” fedőnevű hadgyakorlaton az izraeli egységek mellett 6400 amerikai katona vesz részt, többségük a George Bush repülőgép-hordozón és az azt kísérő hadihajókon. Száznegyvenkét, köztük több nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas repülőgép, többtucat tengeri cirkáló, valamint tengeralattjárók manőverezését gyakorolják, miközben a légierő az Irán elleni esetleges támadást is modellezi, délen vadászgépek bombáznak, és katonák ezrei rakétateszteket végeznek.

A Jediót Ahronót című újságnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő az eddigi legjelentősebb közös hadgyakorlatnak minősítette a péntekig tartó műveleteket. Az izraeli hadsereg közlése szerint most elsősorban a közös izraeli-amerikai készenlétet tesztelik, javítják a két hadsereg műveleti kapcsolatát, szimulálják célpontok megtámadását, és gyakorolják a kommunikációs, a parancsnoki és irányítási rendszerek összjátékát összetett helyzetekben. A gyakorlatot alig egy héttel azután kezdték el, hogy Herci Halevi átvette az izraeli vezérkari főnöki posztot elődjétől.

A központi szerepet játszó George Bush repülőgép-hordozó B-52-es bombázókat szállít, valamint F-35, F-15, F-16 és F-18 vadászrepülőgépeket. A hadgyakorlat 6400 amerikai katonájából mindössze 450 tartózkodik szárazföldön Izraelben, a többiek a tengeren végzik feladatukat. A ynet szerint az elmúlt egy év során már harmadszor gyakorol a két haderő egy Irán elleni közös támadást. A lap szerint a következő napokban Izraelben sokfelé érezhető lesz a biztonsági erők élénk mozgása, és robbanások zaja hallatszik majd a déli országrészben.

“A bazalt tölgyeit” mintegy két hónappal ezelőtt, még Benjámin Netanjahu miniszterelnöki kinevezése előtt kezdték el tervezni. A ynet amerikai forrása szerint a hadgyakorlat megmutatja, hogy az Egyesült Államok miként tudja gyorsan a Közel-Keletre átcsoportosítani erőit, noha Washington figyelmét jelenleg főként az ukrajnai orosz invázió és a Kínával kiéleződő feszültség köti le.

 

The post Minden eddiginél nagyobb közös hadgyakorlatot tart az izraeli és az amerikai haderő appeared first on .

Sauli Niinistö finn elnök előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába, tárgyalásai középpontjában a háború sújtotta kelet-európai ország további katonai célú támogatása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

“Ukrajna nagyra értékeli Finnország és a finnek támogatását. Köszönöm ezt a látogatást!” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij közös sajtótájékoztatójukon leszögezte, hogy Ukrajna nem készült, és ezután sem készül megtámadni Fehéroroszországot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az ukrán elnök Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő keddi kijelentésére reagált, amelyben megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Fehéroroszországot.

Az államfők megbeszélésükön megvitatták Finnország katonai segítségnyújtását és Ukrajna politikai támogatását. Niinistö szavai szerint Ukrajna harckocsikkal történő ellátásának kérdése továbbra is napirenden van. “Mi vagyunk az egyetlen ország a NATO-n kívül, amelynek Leopard típusú harckocsijai vannak. Hosszú határszakaszunk van Oroszországgal, és ezt figyelembe kell venni” – mutatott rá Niinistö sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy különféle szerepek vannak az ukrán segítségnyújtásában, és Finnország aktívan részt vesz ebben a segítségben. A mai napig Finnország 600 millió eurót nyújtott Ukrajnának katonai segítségnyújtás formájában – tette hozzá.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn a finn külügyminiszter közölte: országa még nem döntött arról, hogy szállít-e Leopard harckocsikat Ukrajnának.

A finn államfő a nap folyamán felkereste a Kijev megyei Borogyankát és Bucsát, ahol az orosz hadsereg a háború első heteiben komoly pusztításokat végzett. Borogyankában megvitatta az újjáépítés kérdéseit, beleértve ideiglenes lakások kialakítását, amelyhez Finnország már segítséget nyújtott Ukrajnának.

Kijev: Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben
Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben, és óva inti a szomszédos országot attól, hogy az Oroszországi Föderáció oldalán részt vegyen a háborúban – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka pravda hírportál tudósítása alapján. “Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja bevonni Fehéroroszországot egy közvetlen háborúba. Ukrajna óva inti Minszket az esetleges további agresszív tervektől. A magunk részéről megerősítjük, hogy nincs semmilyen agresszív szándék Fehéroroszországgal szemben” – szögezte le a kijevi külügyi tárca képviselője. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna készen áll az események bármilyen alakulására, és kizárólag az önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányában biztosított jogának gyakorlásával él. “Az ukrán védelmi erőknek és a kormánynak világos cselekvési terve van arra az esetre, ha megnövekszik a fehérorosz fenyegetés” – fűzte hozzá Nyikolenko.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna további katonai támogatásáról tárgyalt a finn elnök Kijevben appeared first on .

Az orosz Wagner zsoldoscsoport mintegy háromszáz tagját szállították a Luhanszk megyei Juvilejne kórházába, az orvosok azonban nem hajlandók ellátni őket – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az orvosok azért nem akarják kezelni őket, mert legtöbbjük olyan betegségek hordozója, mint az AIDS, a szifilisz, a tuberkulózis, valamint a tüdőgyulladás.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közben egy tévéműsorban elmondta, a régiójában sok az orosz katona, akik képzetlenek, de létszámuknak köszönhetően képesek az előrenyomulásra. “Bármi lehetséges, mert ez egy hatalmas ellenség elleni háború. Oroszország 140 milliós lakosságával hatalmas tartalékkal rendelkezik. Igen, ezek nem hivatásos katonák, de még mindig sok van belőlük. Még ha nincs is jól átható taktikájuk, a létszámuknak köszönhetően fokozatosan haladnak előre” – fogalmazott a kormányzó. Egyúttal megjegyezte, hogy a térségben nehéz a helyzet, de az ukrán erők jól tartják az ellenőrzésük alatt álló területeket.

A dél-ukrajnai Herszon megyei kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a megyeszékhelyt, Herszon városát. Eltaláltak egy tömegközlekedési vállalatot, amelynek az épülete megsemmisült és tíz városi járműben keletkeztek károk. További négy lakóház rongálódott meg, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 650 orosz katona halt meg, akikkel együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg 126 160-ra emelkedett. Az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit és hét tüzérségi fegyvert semmisítettek meg az elmúlt napon.

 

The post Orosz agresszió: több száz Wagner-zsoldos került kórházba Luhanszk megyében appeared first on .

Az izraeli hatóságok lezárták a jeruzsálemi zsinagógában elkövetett terrormerénylet végrehajtójának otthonát, a lakókat kiköltöztették – jelentette az izraeli katonai rádió.

A biztonsági kabinet előző este hozott határozata alapján hajnalban fémajtó behegesztésével lezárták a péntek este Jeruzsálemben hét embert meggyilkoló, majd agyonlőtt Hajrí Alkam kelet-jeruzsálemi lakását. A biztonságiak már péntek este a helyszínre érkeztek, letartóztatták a merénylő szüleit, családtagjait és a közvetlen környezetéhez tartozókat, összesen 42 embert, hogy kihallgatásukon megtudják, milyen mértékben voltak részesei az utóbbi évtized legsúlyosabb merényletének.

A kabinet ülésén részt vett miniszterek úgy döntöttek, megszüntetik a terroristák tetteit támogató családtagok számára az izraeli szociális juttatásokat, a többi között az egészség- és a nyugdíjbiztosítást is. Növelik továbbá a katonák és rendőrök számát, és a biztonsági erők hírszerző hadművelet-sorozatba kezdenek az információgyűjtésért, az illegális lőfegyverek lefoglalása és az azokat megszerzők letartóztatása érdekében.

Vasárnap a teljes kabinet ülésén várhatóan megvitatják egy olyan törvényjavaslat beterjesztését is, amely megsemmisítené a terroristatámadást támogató családtagok izraeli személyi számát, vagyis megvonná izraeli jogaikat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy emellett az izraeli “polgári lakosság ezrei” fegyverviselési engedélyt fognak kapni, s ennek érdekében felgyorsítják és kiterjesztik az ehhez szükséges engedélyezési folyamatokat. “Nem akarjuk növelni a feszültséget, de minden forgatókönyvre felkészültünk” – fogalmazott a miniszterelnök.

A kabinet ülése után azt is közölték, hogy válaszintézkedésként a következő héten az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában létrehozott izraeli települések “megerősítésére” irányuló lépésekről is döntöttek, de további részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Bengvír, aki szintén tagja a biztonsági kabinetnek, a találkozó után azt mondta, hamarosan törvényjavaslatot nyújt be a terroristák halálbüntetésének érdekében.

A 21 éves merénylő péntek este nyitott tüzet egy, Kelet-Jeruzsálem zsidók lakta negyedében lévő zsinagóga előtt, a terrortámadásban hét ember meghalt, az elkövetőt a rendőrök menekülés közben lelőtték.

 

The post Az izraeli hatóságok lezárták a zsinagógában lövöldöző terrorista jeruzsálemi otthonát appeared first on .



Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf idézte Orbán Viktor megállapítását, azt mondta, hogy “a veszélyek korszakában élünk”. A magyar haderő harckészségének fokozásához elkerülhetetlen, hogy fiatalabb tisztek és altisztek kerüljenek vezetői, irányítói, parancsnoki pozíciókba. A haderőfejlesztés során folyamatosan új, nagyon modern digitális eszközök érkeznek a haderőhöz, ezek üzemeltetéséhez modern szakképesítéssel, nemzetközi tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő tisztekre, altisztekre van szükség.

Ugyanilyen emberek kellenek a modern konfliktusokban megtanulható harceljárások alkalmazásához. A miniszter megjegyezte, fizikai erőnlét is szükséges, hogy a parancsnokok lépést tarthassanak a csapattal.

Az eszközök folyamatosan érkeznek – emelte ki Szalay-Bobrovniczky. Emlékeztetett arra, hogy “már velünk vannak” a Leopardok. Nemrég mutatták be a Lynx páncélozott harcjárművet, amely csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz is lesz. A légvédelemhez pedig még idén megérkeznek azok a radarrendszerek, amelyek a híres izraeli Vaskupolának is részét képezik, továbbá az ezekhez kapcsolódó rakéták, amelyek teljes mértékben biztosítani fogják a magyar légteret.

A tárcavezető azt mondta, hogy a fentiek mellett a jövőre nézve is rendelkeznek olyan tízéves tervvel, amelynek részeként a legfejlettebb, csúcstechnológiás eszközöket hozhatják majd be Magyarországra. A hadügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta: végig kell gondolni, hogy mit lehet és kell tenni a Magyarország biztonságáért.

Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki.

Arra is gondolni kell, hogy Magyarországnak adott esetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) védelmi szövetségre támaszkodva, de saját haderejével kell megvédenie a határait, vagy legalábbis elegendő elrettentő erőt kell mutatnia ahhoz, hogy semmilyen irányból semmilyen biztonsági fenyegetés ne érhesse.

“Ezért nem várhatunk, nem késlekedhetünk. A magyar haderőt a lehető legfelkészültebb állapotába kell hoznunk a lehető legrövidebb időn belül” — jelentette ki a miniszter.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: a magyar haderő harckészségének a legjobbnak kell lennie appeared first on .

A belga szövetségi kormány pénteken 92 millió euró értékű katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára – jelentette a RTBF belga hírportál Alexander de Croo miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.

A katonai felszerelésekből álló segélycsomag a többi között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott “jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját”.

A miniszter közölte, hogy Belgium nem küld harckocsikat Kijevnek, mert már nem rendelkezik ilyen harcjárművekkel. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja harckocsijait, darabonként 10-15 ezer euróért. Dedonder szerint, visszavásárlásuk több mint félmillió euróba kerülne darabonként.

Belgium ugyancsak jelentős humanitárius támogatásról döntött pénteken. Brüsszel körülbelül 90 millió euró értékben finanszírozza ukrajnai gyerekek oktatását, sebesültek ellátását, valamint a háború miatt elpusztult infrastruktúra helyreállítását.

Az RTBF beszámolója szerint, a belga kormány elkötelezte magát amellett, hogy csökkenti az orosz eredetű gyémántok beáramlását az antwerpeni gyémántpiacra. Tavaly Antwerpen, mintegy 1,8 milliárd euró értékben importált nyersgyémántot Oroszországból.

 

The post Orosz agresszió: Belgium 92 millió euró értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának appeared first on .

Az Európai Unió nem nyilváníthatja terroristacsoportnak az iráni Forradalmi Gárdát addig, amíg erről nem születik bírósági határozat az uniós tagországokban – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

“Bírósági határozat nélkül erről nem lehet dönteni. Nem tekinthetünk valakit terroristának csak azért, mert nem szeretjük” – mondta. Hozzátette, hogy legalább egy uniós tagállam bíróságának kell ítéletet hoznia, hogy az unió további lépéseket tehessen az ügyben.

Az Európai Parlament plénum a múlt héten szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben az áll, hogy az emberi jogok megsértéséért felelős iráni vezetésnek és a békés tüntetések elfojtásáért felelős valamennyi személynek és szervezetnek uniós szankciókkal kell szembenéznie, és a Forradalmi Gárdának szerepelnie kell az Európai Unió terrorszervezeteket felsoroló listáján.

A képviselők a halálra ítélt tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását is követelték, és elítélték, hogy az iráni vezetés a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést fegyverként használja az eltérő vélemények elfojtására és az alapvető jogaik gyakorlásáért küzdő emberek megbüntetésére. Leszögezték, hogy a több száz tüntető meggyilkolásáért felelősöket bíróság elé kell állítani.

Iránban csaknem három hónapja tartanak a megmozdulások, amelyek egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki. Mahsza Aminit az iráni erkölcsrendészet vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt halt meg, szeptember 13-án. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták. A tüntetéshullámmal összefüggésben Iránban többeket halálra ítéltek.

A Forradalmi Gárdát az iráni iszlám forradalmat követően, 1979. május 5-én hozták létre azzal a szándékkal, hogy az új rezsimhez lojális politikai erőket egy szervezetbe tömörítsék, amely egyúttal a többségében még a régi rendszerhez hű hadsereg befolyását is ellensúlyozná. Az uniós külügyminiszterek hétfőn további szankciókról tanácskoznak, ezek olyan iráni szervezeteket és magánszemélyeket büntetnének, amelyek és akik részt vettek az emberi jogok megsértésben.

 

The post Borrell: bírósági határozat nélkül az EU nem nyilváníthatja terrorista szervezetnek az iráni Forradalmi Gárdát appeared first on .