Biztonságpiac

A Le Monde szerint 2017 decemberében négy embert állítottak elő azért, mert egy külföldi hatalomnak információkat szolgáltattak ki. Közülük három ellen emeltek vádat december 22-én, ketten a francia kémelhárítás (DGSE) ügynökei voltak korábban, a harmadik gyanúsított pedig egyikük felesége.

A volt ügynökök ellen a pontos vád: “a nemzet alapvető érdekeit sértő információk átadása egy külföldi hatalomnak, külföldi hatalom tájékoztatása, a nemzet alapvető érdekeit sértő információk gyűjtése, valamint nemzetvédelmi titok megsértése egy nemzetvédelemi titkot birtokló személy által. Az egyik volt ügynököt “árulás bűntettének közvetlen kiprovokálásával” is vádolják. Mindkét volt ügynök előzetes letartozatásban van, a feleséget szintén árulás gyanújával rendőri felügyelet alá helyezték.

A védelmi miniszter csütörtök este megerősítette az értesüléseket, de azt nem árulta el, hogy melyik országgal működtek együtt a volt ügynökök. A tárca meg nem nevezett hivatalos forrása pénteken erősítette meg, hogy a gyanú szerint Kínának adtak át információkat.

A két visszavonult ügynök a titkosszolgálatok külbiztonsági igazgatóságához tartozott.

“Tevékenységüket maga a szolgálat észlelte, és saját kezdeményezésre tájékoztatta a párizsi ügyészséget” – olvasható a védelmi tárca közleményében.

Florence Parly védelmi miniszter a CNews hírtelevízióban úgy fogalmazott, hogy a két volt ügynök a kémkedés idején “nagy valószínűséggel” még a szolgálat kötelékében volt. A tárcavezető nem kívánta megerősíteni, hogy Kínának dolgoztak. “Ezek az információk potenciálisan veszélybe sodorhatják az állam biztonságát” – fogalmazott.

A TMC tévécsatorna szerint az egyik ügynök Pekingben dolgozott, a Le Monde pedig úgy tudja, hogy a gyanúsítottak a francia elhárítás munkamódszereiről szolgáltattak információkat Kínának.

A plenáris ülésen elmondott beszédében Stoltenberg azon reményének adott hangot, hogy a júliusi brüsszeli NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szembeni határozott hozzáállást erősítik meg. Szerinte a NATO-orosz viszonyokat “kétcsatornás” módon kell megközelíteni: egyfelől elriasztásra és védelemre, másfelől politikai párbeszédre van szükség.

“Jobb kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, akkor is, ha nem bízunk ennek közeli megvalósulásában” – jelentette ki Stoltenberg, aki Moszkvát egyebek között a NATO-tagállamok demokratikus folyamataiba való beavatkozással, Ukrajna destabilizálásával, valamint kiber- és vegyi támadások szervezésével vádolta.

Az észak-atlanti szövetség júliusi brüsszeli csúcstalálkozója előtti közgyűlés nyitó sajtóértekezletén a lengyel küldöttség elnöke, Marek Opiola felidézte: Varsó 1999 óta harmadik alkalommal házigazdája a közgyűlés ülésszakának, 2016-ban pedig ott rendezték a NATO csúcstalálkozóját, amelyen a szövetség keleti szárnyának megerősítéséről döntöttek.

A közgyűlés elnöke, Paolo Alli olasz politikus többek között arról beszélt: a három balti országba és Lengyelországba tavaly telepített amerikai és NATO-egységek a szervezet szolidaritásáról tanúskodnak, a tagállami szolidaritás keretében fontos a szövetség déli határának védelme is.

A NATO Parlamenti Közgyűlése évente kétszer ülésezik. A varsói ülésszakon 29 tagállam, 16 partnerország és 8 megfigyelő ország képviselői vesznek részt. A hétvégén több szakbizottsági ülésen tanácskoznak, a szövetség keleti szárnyát érintő kérdéskörön kívül megvitatják A Délen megjelenő destabilizáció című jelentést is. Napirenden szerepel az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex elnökének, Fabrice Leggerinek a beszámolója, értekeznek a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetéről, az Észak-Korea politikájával összefüggő biztonsági kihívásokról, a közel-keleti helyzetről, az iráni atomalku jövőjéről és a transzatlanti kapcsolatokról is.

A közgyűlés ülésszaka hétfőn plenáris üléssel zárul, ezen felszólal többek között Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Andrzej Duda lengyel elnök. Elfogadják a brüsszeli csúcstalálkozón benyújtandó zárónyilatkozatot.

Az ülésszak idején a lengyel szejm épületében folytatódik az április közepén kezdődött ülősztrájk, amelynek résztvevői – fogyatékkal élők és gondozóik – az őket érintő járulékok növelését követelik. A lengyel parlamenti iroda bejelentette, hogy gondoskodik a NATO-rendezvény és a tiltakozás “párhuzamos és biztonságos” lebonyolításáról.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata pénteken honlapján közölte: a járőrautókkal a mások életét is veszélybe sodró sofőröket kevésbé lehet kiszűrni, mert a szabályokat jellemzően csak addig tartják be, amíg látják a rendőröket. A rendőrség a balesetek megelőzésért kombináltan alkalmazza az álló és a menet közbeni méréseket – tették hozzá.

A rendőrség korábban is használt közlekedésrendészeti ellenőrzés céljából civil gépjárműveket. A baleseti helyzetre tekintettel április 16-án felújított és hitelesített FámaLézer készülékekkel szereltek fel ezeket a gépkocsikat – olvasható a honlapon. A közösségi médiában terjedő hírekre, amelyek szerint a civil autókkal gyorshajtásba hajszolják az egyébként szabályosan közlekedő sofőröket, úgy reagáltak, hogy a rendőrnek nem érdeke a bírság kiszabása.

A menet közbeni mérésekre alkalmas kocsival nem kell a mért járművel azonos sebességgel, ugyanabban a sávban haladni. A szabályszegésen ért járművet pedig ott állítják le, ahol azt biztonságosan meg lehet tenni, tehát autópálya leállósávjában nem – magyarázták.

Az orosz “diggerek” (ásók) között egyaránt vannak képzett barlangászok és lelkes amatőrök. A civil mozgalom az 1990-es évek első felében kezdett szerveződni Oroszországban azzal a céllal, hogy Moszkvában, majd más nagyvárosokban is felfedezzék, bejárják és feltérképezzék a különböző természetes barlangokat, járatokat valamint ember alkotta földalatti alagút-rendszereket és termeket.

Az SZBU sajtószolgálata szerint a két férfit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) januárban szervezte be. “Kurátoruktól” azt a feladatot kapták, hogy elsősorban európai uniós fővárosokban, Kijevben, illetve nagy ipari központokban gyűjtsenek információkat földalatti objektumokról.

A “diggereket” az SZBU munkatársai a kijevi metróban fogták el “illegális behatolási kíséret közben az egyik megálló területén”. Az őrizetbe vételükkor alpinista felszerelést, fénykép- és videókészítő, valamint biztonsági rendszerek feltörésére szolgáló hackereszközöket találtak náluk.

Az SZBU magyarázata szerint figyelembe véve, hogy az orosz “diggerek” végül nem tudták megvalósítani a bűncselekményt, továbbá együttműködést tanúsítottak az ukrán hatóságokkal, így az európai jogi normáknak megfelelően eljárva, az ukrán fél csak kitoloncolásuk és az országból való öt évre szóló kitiltásuk mellett döntött.

“Az SZBU ugyanakkor ismételten azzal a felhívással fordul az orosz titkosszolgálatokhoz, hogy országunkban végzett felforgató tevékenységével ne sodorja veszélybe az Ukrajnában élők és a hozzánk érkező külföldi vendégek mellett még az Oroszországi Föderáció állampolgárait is, akik szintén látogatóba érkeznek ide, most főként a (labdarúgó) Bajnokok Ligája hétvégi döntőjére” – üzente Moszkvának az ukrán biztonsági szolgálat.

Az MS-13 néven elhíresült, vagy Mara Salvatrucha néven is ismert bűnbanda különös kegyetlenségéről hírhedt, tagjai elsősorban latin-amerikaiak. A bűnszervezetnek szerte a világban mintegy harmincezer, az Egyesült Államokban pedig – az igazságügyi minisztérium adatai szerint – tízezer tagja van.

Trump New Yorkban erről az erőszakos bűnbandáról szervezett tanácskozáson mondott beszédet, s ebben részleteket ugyan nem közölt a banda megfékezését célzó várható tervezetről, de leszögezte: amennyiben azok az országok, ahonnan a banda tagjai származnak, nem tesznek meg mindent a bűnözők visszatartásáért, Washington megvonja tőlük a segélyt.

Az MS-13-at Los Angelesben alapították az 1980-as évek elején, eredetileg azzal a céllal, hogy a Salvadorból érkező bevándorlókat megvédje. Később szervezett bűnszövetkezetté terebélyesedett, és az embercsempészéstől a kábítószer-kereskedelemig, a rablásoktól a gyilkosságokig sok minden írható a számlájára. Trump a múlt héten egy alkalommal “állatoknak” nevezte őket, és ezzel bírálatot váltott ki demokrata párti politikusok és mexikói kormányzati tisztségviselők részéről egyaránt. Az elnök a szerda esti rendezvényen megismételte, hogy ezek a bűnözők “állatok”.

Az amerikai elnököt a rendezvényre elkísérte Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettes, aki rámutatott, hogy az MS-13 az Egyesült Államokba kíséret nélkül, illegálisan érkező gyermekekre csap le, némelyiküket beszervezik a bűnszövetkezetbe.

Beszédében egyébként Trump nem nevezte meg, melyek azok az országok, amelyektől megvonhatják a segélyeket.

A légierő isztambuli akadémiájának volt hallgatóit a törvényszék az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete bűntettében találta vétkesnek.

Az Anadolu beszámolója szerint a pernek összesen 122 vádlottja volt. A pénteki döntések értelmében három egykori katonatisztet – egy repülőszázadost és két főhadnagyot – szintén az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak. A három tiszt szándékos emberölési kísérletért további 45 év, a repülőszázados szándékos testi sértésért pedig ezeken felül még 19 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Három korábbi közlegényt felmentett a bíróság.

A 116 egykori tisztjelöltet eredetileg ugyancsak súlyosbított életfogytiglani börtönre ítélték, de a bíróság a tárgyalásokon tanúsított megbánás és jó magaviselet fényében enyhített a büntetésükön.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, így a haderőbe és a katonatiszti iskolákba is. Gülen mindezt tagadja.

Az Anadolu pénteken arról is írt, hogy egy másik, az isztambuli nagyvárosi önkormányzat épületének elfoglalásával kapcsolatos perben 52 vádlottról hoztak ítéletet. Az érintettek között volt hat katonatiszt, egy törzsőrmester, egy tizedes, 42 közlegény és két civil. A 42 közlegényből 31-et az alkotmány megsértése miatt életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak, 11 közlegényt pedig felmentettek. A többi 10 vádlott az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéért súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Az elítélteket ugyanakkor 14 ember szándékos meggyilkolása, a lőfegyverekről szóló törvény megsértése, valamint szándékos testi sértés miatt még további börtönévekkel is büntették.

Törökországban az elmúlt 22 hónap alatt több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Mindazonáltal a rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.

Az Anadolu legutóbbi – március eleji – összesítése alapján a 2016. július 15. után indult perekben eddig több mint 586 emberre szabtak ki vagy súlyosbított vagy “hagyományos” életfogytiglani szabadságvesztést.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki a török alkotmányból. Helyére a “súlyosbított életfogytiglani” szabadságvesztést vezették be, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítélt mindennapjait.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a diplomata egy minszki fórum kezdete előtt beszélt erről újságíróknak. Közölte, hogy az elítélt most a fehérorosz titkosszolgálat, a KGB egyik börtönében van.

A férfi bírósági tárgyalása februárban kezdődött, a perről azonban a fehérorosz legfelsőbb bíróság semmilyen információt nem hozott nyilvánosságra.

Sarojkót 2017. október 25-én vették őrizetbe Minszkben, ahol akkor az ukrán állami rádió – azt megelőzően pedig az UNIAN ukrán hírügynökség – tudósítójaként dolgozott. Őrizetbe vételéről viszont csak egy hónappal később adott hírt a fehérorosz állambiztonsági bizottság szóvivője, bejelentve, hogy az újságíró ellen kémkedés vádjával eljárást indítottak.

A minszki hatóságok állításai alapján az újságíró, aki korábban az ukrán védelmi minisztérium felderítési osztályának sajtótitkáraként dolgozott, kémhálózatot épített ki fehérorosz állampolgárok beszervezésével. Az ukrán védelmi minisztérium felderítési osztálya viszont cáfolta, hogy őrizetbe vételekor még nekik dolgozott volna az újságíró. Közlésük szerint 2009-ben egészségi okból felmentették beosztásából. Sarojko ezután eredeti szakmájában, újságíróként dolgozott tovább.

A vele való együttműködés vádjával Minszkben őrizetbe vettek egy általa állítólag beszervezett fehérorosz állampolgárt és egy ukrán üzletembert is, továbbá kiutasították a minszki ukrán nagykövetség egyik tanácsosát, aki a KGB szerint valójában az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott ezredesi rangban.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter annak idején “totális ostobaságnak” nevezte az ukrán állampolgárokat érő kémkedési vádat – emlékeztetett az UNIAN -, és a viszonosság elve alapján Kijev is kiutasított Ukrajnából egy fehérorosz diplomatát.

A Bellingcat kinyomozta, hogy a nyilvántartásokban több álnéven szereplő tiszt az utasszállító megsemmisítése idején az orosz hírszerző ügynökségnek dolgozott. 2014 első felében helyezték Kelet-Ukrajnába, és legalább 2015 elejéig ott teljesített titkos szolgálatot mint az orosz katonai alakulatok, az oroszbarát szakadárok és magánhadseregek tevékenységének koordinátora.

Ivannyikov felügyelte a fegyverek beszerzését és szállítását az orosz-ukrán határszakaszon, és ezt a funkciót töltötte be a maláj repülőgép lelövése idején is – közölték. A jelentéstevő újságírók szerint a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz hadsereg magas rangú tisztje is – közvetlenül vagy közvetetten – részt vett, aktív szerepet kapott és vállalt az utasszállító gép megsemmisítését célzó katonai tevékenység irányításában.

A Bellingcat szerint az orosz katonai hírszerző tiszt pontos szerepének megállapításához egy korábban már ismertetett – a Delfin fedőnevű Nikolaj Fedorovicsról szóló – jelentésben említett telefonbeszélgetés elemzése vezetett el. A beszélgetés két szereplője az egyik telefonhívás alkalmával név szerint is említést tett egy Buk-Telar rakétáról, valamint pontos földrajzi megjelölésekkel részletezték a katonai szállítógép orosz-ukrán határon átívelő mozgását, a rakétakilövő telepítésének helyét, majd visszaszállítását. Az elhangzott kijelentések szerint a rakétarendszer Ukrajna felett elhaladó repülőgépek lelövését célozta, azok helyének és idejének pontosítása nélkül. Az utasszállító 2014. július 17-i lelövését megelőző napon azonban a két ügynök között lezajlott beszélgetésben elhangzott, hogy “megvan a Buk-rakétánk, hogy lelőjük őket a pokolba”.

A Bellingcat a gyűjtött adatok alapján (egyebek mellett a vizsgálat során felhasznált hanganyagok elemzése alapján) arra a következtetésre jutott, hogy a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz tiszt a maláj gép lelövését végző rakéta telepítésében meghatározó szerepet játszott.

A jelentés megállapításai új információkat szolgáltatnak arról is, hogy a szomszédos országokban végzett különleges műveleteiben Oroszország beveti a külföldi katonai hírszerző ügynökséget (GRU) és annak tisztjeit – tették hozzá.

Az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai csütörtökön közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett. A Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

Közleményében a State Department leszögezte: “teljes mértékben megbízik” a holland ügyész által vezetett nemzetközi vizsgálóbizottság megállapításában, mely szerint a malajziai légitársaság MH17-es járatát lelövő rakéta és a rakétakilövő állás az Orosz Föderáció Kurszkban állomásozó légvédelmi egységétől származott.

A Heather Nauert szóvivő által aláírt külügyi közlemény hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szakértői csoport által nyilvánosságra hozott információk megerősítik és újabb részletekkel egészítik ki az Egyesült Államoknak már a tragédia utáni első napokban hangoztatott azon álláspontját, hogy az utasszállító gépet orosz gyártmányú föld-levegő rakétával lőtték le az Oroszország és oroszbarát erők által ellenőrzött Kelet-Ukrajna légterében.

A külügyminisztérium emlékeztetett az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) felhívására, amely a felelősök elszámoltatására vonatkozik és minden állam teljes mértékű együttműködésére szólít fel a felelősség megállapítása érdekében.

A washingtoni közlemény felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben és csatlakozzék az ENSZ BT vonatkozó határozatához, s egyúttal leszögezi azt is: “eljött az ideje, hogy Oroszország felhagyjon hazugságaival és vállalja felelősségét a gép lelövésében játszott szerepéért”.

A malajziai légitársaság Hollandiából Malajzia felé tartó, menetrend szerinti járatát 2014 nyarán lőtték le, fedélzetén a legénységgel és 298 utassal, köztük holland és ausztrál állampolgárokkal. Moszkva mindig tagadta, hogy köze lett volna a tragédiához. Az ügyben vizsgálatot folytató nemzetközi szakértői csoport csütörtökön hozta nyilvánosságra megállapításait.

A holland és az ausztrál kormány pénteken bejelentette, hogy Oroszországot közvetlen felelősség terheli az Ukrajna szakadár ellenőrzés alatti keleti részében 2014. július 17-én lelőtt gép katasztrófájáért. A két ország az előző nap nyilvánosságra hozott nemzetközi nyomozati szakvélemény alapján jogi lépéseket tesz a felelősség megállapítására.

Hollandia és Ausztrália döntése “szervesen kiegészíti” azt keresetet, amelyet Ukrajna indított az ENSZ-bíróságon Oroszország ellen a terrorizmus támogatásának tilalmáról szóló egyezmény megszegése miatt – vélekedett a Facebook közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Porosenko elnök.

Az államfő szerint ez egy rendkívüli fontosságú lépés azon az úton, amely elvezethet ahhoz, hogy Oroszországot jogilag felelősségre vonják nemzetközi kötelezettségei sorozatos megsértéséért.

Porosenko felhívta egyúttal az egész civilizált világot, hogy csatlakozzon azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az utasszállító lelövésében szerepet játszók felelősségre vonására irányulnak, miként azt előírja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. július 21-i, 2166-os számú határozata.

A malajziai légitársaság gépének lezuhanásának körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport – amelynek tagjai ausztrál, holland, belga, maláj és ukrán szakértők – csütörtökön kiegészítő bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amelyek alátámasztják azt, hogy Oroszország kulcsszerepet játszott az MH17-es járat katasztrófájában – elékeztetett az ukrán UNIAN hírügynökség. A vizsgálócsoport arra a következtetésre jutott hogy a Buk típusú légvédelmi rakétarendszer, amellyel lelőtték a gépet, az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandárhoz tartozott, és Oroszországból szállították át Ukrajna Moszkva-barát szakadárok által megszállt keleti részébe.

Stoltenberg arra reagált, hogy Hollandia és Ausztrália bejelentette: Oroszországot felelősnek tartják a tragédiáért. A főtitkár felszólította Moszkvát: vállalja felelősségét, és működjön együtt az elszámoltathatóság érdekében kifejtett erőfeszítésekben.

Hollandia és Ausztrália pénteki egybehangzó nyilatkozata szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság MH17-es járatán közlekedő utasszállító repülőgép négy évvel ezelőtti lelövésében, és várhatóan hivatalos jogi lépéseket tesznek az orosz felelősség megállapítása érdekében.

A tragédia ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai csütörtökön közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet. A Buk-Telar rakéta – megállapításuk szerint – az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a teljes legénység életét vesztette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

A kormány arra kérte Oroszországot, hogy tevékenyen vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatóságának érdekében.

Stef Blok holland külügyminiszter aláhúzta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel – tette hozzá. Kijelentette: a két ország arra kéri Moszkvát, ismerje el felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás céljából.

A holland és az ausztrál kormány várhatóan hivatalos jogi lépéseket tesz az orosz felelősség megállapítása érdekében – tette hozzá.

Julie Bishop ausztrál külügyminiszter – Blokéval párhuzamosan – Canberrában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a bemutatott bizonyítékok ismeretében az egyetlen levonható ésszerű következetés Oroszország közvetlen felelőssége a katasztrófában.

Mint elmondta, Ausztrália és Hollandia tájékoztatta Oroszországot a nemzetközi jog szerinti felelősségéről. Hozzátette: arra kérték Moszkvát, konstruktívan vegyen részt a tényfeltáró munkában, és keresse a jóvátétel lehetőségeit.

Mark Rutte holland miniszterelnök pénteken délután tett nyilatkozatában kijelentette, Oroszország részben felelős az utasszállító gép tragédiájáért és arra szólította fel Moszkvát, működjön együtt a nemzetközi vizsgálócsoporttal. Rutte hangsúlyozta, Moszkvának tárgyalnia kell a jóvátételről is, ugyanis a nyomozások “meggyőzően bizonyították” Oroszország felelősségét.

Csütörtökön, az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett 2014 nyarán. A Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség közleménye szerint az asszony évekig megszegte szülői kötelezettségét, így a gyermekei érzelmileg súlyosan sérültek. A nagyobbiknak már kisiskolás korától magatartási problémái voltak, ezért kezelték és gyógyszer szedését javasolták. Az anya azonban az orvosságokat nem váltotta ki, gyermekét a vizsgálatokra nem vitte vissza.

Az asszony az iskolás a nagyobb fiára bízta a kisebbet. Az idősebb fiú ruházatáról, higiéniájáról nem gondoskodott, a gyereknek csak egy melegítője és egy pólója volt, amit egész héten viselt, a ruhákat maga mosta. A fiú műanyag szatyorban hordta iskolai felszereléseit, a nő szülői értekezletre, fogadóórára sem járt – közölte a főügyészség.

A vád szerint a 16 éves M. Apolló 2017 áprilisában a Tatabánya központjában lévő buszmegállóban felébresztett egy hajléktalant, akivel korábban összeszólalkozott. Megrugdosta és megtaposta a földre zuhanó férfit, aki emiatt a helyszínen meghalt. A fiú ezután a lépcsőházukban üldögélt, mert nem akarta felébreszteni az anyját. Egy idő után járkálni kezdett a környéken, felkeltett egy másik hajléktalant, ütlegelte, rugdosta, később a magatehetetlen ember cipőjét a saját lábára húzta. A férfi a helyszínen nagy szenvedések után meghalt.

M. Apolló beismerte a bűncselekmények elkövetését. Az ügy tárgyalásán elhangzott, hogy fiúnak rossz kapcsolata volt az anyjával, és nem sokkal a gyilkosságok előtt maga kérte a gyámhatóságot, hogy vegyék állami gondozásba. A fiú azonban a tervezett ítélethirdetés előtti tárgyalási napon, múlt csütörtökön visszavonta vallomását, és azt állította, hogy a gyilkosságokat fenyegetés hatására követte el, illetve az egyik bűncselekmény elkövetésében társa is volt. A bíróság ezért elhalasztotta a döntést a fiú ügyében.

Holger Münch a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az Iszlám Állam már majdnem minden területét elveszítette a Közel-Keleten, de sokan megvannak még azok közül, akik a térségbe utaztak, hogy harcoljanak érte.

Ezek a szélsőséges iszlamisták nemcsak a fegyverek és a robbanószerek használatát tanulták meg, hanem hálózatokba szerveződtek társaikkal, az Iszlám Állam pedig változatlanul arra biztatja őket, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támadjanak meg polgári, úgynevezett puha célpontokat – mondta a BKA elnöke.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szervezet vezetője hozzátette: nagy veszélyforrás az Iszlám Állam támogatói körének “nagyon agresszív” propagandája, amellyel egyedül kivitelezett akciókra igyekszik rávenni a szervezet követőit.

Azonban a rendőri szervek nyomásgyakorlása révén nagymértékben csökkent a dzsihadisták képessége az olyan nagyobb szabású, összetett műveletek végrehajtására, mint a 2015 novemberében történt párizsi merényletsorozat vagy a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett robbantásos merényletek sorozata – mondta Münch.

Kiemelte, hogy a Közel-Keletre távozott dzsihadisták köréből nem tapasztalnak nagyobb visszatérési hullámot. A BKA több mint ezer ilyen embert tart számon, nagyjából egyharmaduk tért vissza Németországba. További 170-en meghaltak a térségben folytatott harcokban, és vannak olyanok is, akiket elfogtak az Iszlám Állam ellen küzdő iraki vagy szíriai erők.

A BKA vezetője hangsúlyozta, hogy érthető a lakosság aggodalma mindazok miatt, akik a terrorcselekmény elkövetésére hajlandó, közveszélyes személyek nyilvántartásába tartoznak. Azonban az egyéni, szubjektív biztonságérzet és a valóságos statisztikai adatok között nagy eltérés lehet.

Mint mondta, a tények azt mutatják, hogy a mintegy 760 terrorveszélyes személy közül nagyjából 400 tartózkodik Németországban, bő egyharmaduk börtönben. További fontos elem, hogy a hatóságok csaknem ezer büntetőeljárást folytatnak szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatban, “vagyis fenntartjuk az iszlamista színtérre kifejtett nagy bűnüldözési nyomást, az iszlamista terrorizmus témája nálunk a napirend legfőbb pontjai között szerepel” – mondta a szövetségi bűnügyi hivatal elnöke.

Németországban legutóbb 2016 decemberében hajtottak végre iszlamista terrortámadást, az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő volt, aki egy berlini karácsonyi vásáron gázolásos merényletet követett el egy lopott kamionnal. A támadásban 12 ember meghalt, több mint 70-en megsebesültek.

Pompeo az első kongresszusi meghallgatásán vett részt, amióta a múlt hónapban átvette az amerikai diplomácia irányítását. A tárcavezető a külügyminisztérium költségvetéséről és politikai prioritásairól számolt be, de a legtöbb kérdést a törvényhozók Észak-Koreáról, Iránról és Oroszországról tették fel neki.

A külügyminiszter Észak-Koreáról szólva kifejtette, hogy az amerikai kormánynak nem célja “rossz megállapodás” tető alá hozása Phenjannal. Az Egyesült Államok felkészült arra is, hogy a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcsértekezleten feláll a tárgyalóasztaltól, amennyiben az észak-koreai atomfegyver-programról szóló tárgyalások “nem a helyes irányban” haladnak – szögezte le. Ahogyan fogalmazott: “Ha nem a jó megállapodás kerül asztalra, akkor tisztelettel ugyan, de felállunk”. Hozzátette: a csúcstalálkozó megtartása Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőtől függ.

Donald Trump ezzel kapcsolatban újságíróknak később kijelentette: a jövő hétre biztosan kiderül, hogy lesz-e csúcstalálkozója Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Közben az amerikai sajtó arról számolt be: a hét végén amerikai küldöttség utazik Szingapúrba, hogy ott észak-koreai delegációval egyeztessen a június 12-re tervezett csúcstalálkozó részleteiről. Az ameriaki küldöttség tagja Joseph Hagin, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és Mira Ricardel, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese.

Pompeo a meghallgatáson az egyik képviselő kérdésére válaszolva azt mondta: a Kim Dzsong Unnal Phenjanban tartott személyes találkozója alkalmával is egyértelműen közölte az amerikai kormány álláspontját az észak-koreai vezetővel.

Iránt illetően az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: az Egyesült Államok a lehető legszélesebb körű együttműködést szeretné kialakítani “partnereivel, barátaival és szövetségeseivel” az általa fenyegetésnek minősített atomprogrammal szemben. Reményét fejezte ki, hogy június közepéig sikerül találkoznia és egyeztetnie Washington szövetségeseivel, köztük az európaiakkal is, az Iránnal kapcsolatos következő lépésekről.

Washington nem fogja eltűrni, hogy Oroszország beavatkozzék az idén novemberben tartandó, úgynevezett félidős kongresszusi választásokba – hangoztatta a külügyminiszter. Leszögezte: az amerikai kormányzat “megfelelő ellenintézkedéseket” hoz annak érdekében, hogy kivédje a szerinte “folyamatos orosz erőfeszítéseket” a novemberi választásokba történő beavatkozásra.

Az Egyesült Államokban novemberben – az elnöki ciklus félidejében – kongresszusi választásokat tartanak, amelynek során a 435 fős képviselőházat teljes egészében megújítják, a 100 fős szenátusnak pedig 35 tagját választják újra. Ezen kívül 39 szövetségi államban kormányzóválasztás is lesz.

A törvényhozók előtt Pompeo ugyanakkor nem fejtette ki konkrétan sem azt, hogy milyen erőfeszítésekről van szó, sem pedig azt, hogy milyen ellenintézkedések várhatóak. Kiemelte viszont, hogy az Egyesült Államok eddig még nem volt képes “hatékonyan” fellépni e kísérletek ellen.

A külügyminiszter – utalva a vélt orosz beavatkozási kísérletekre – dicsérte a Trump-kormány “hatalmas erőfeszítéseit Oroszország visszaszorítására”, amelyekről azt mondta, hogy “fényévekkel jobbak, mint az előző kormányzatéi”.

Közleményében a külügyminisztérium felhívta a konzulátus munkatársai és a Kínában tartózkodó valamennyi amerikai állampolgár figyelmét, hogy azonnal jelezzék és távozzanak a helyszínről, ha bármilyen “kifinomult és alig érzékelhető, de abnormális” hangokat vagy hanghatást észlelnek vagy rejtélyes tüneteket tapasztalnak magukon. Egyúttal leszögezte: az amerikai kormány “rendkívül komolyan” veszi a történteket.

Washington nem vádolta meg Pekinget azzal, hogy a kínai hatóságok volnának a történtek hátterében.

Mike Pompeo külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán megállapította: a tünetek hasonlóak azokhoz, amelyekkel az Egyesült Államok havannai nagykövetségének volt munkatársait kezelik, akik szintén arra panaszkodtak, hogy megbetegedésük előtt különös hanghatásokat észleltek. Pompeo bejelentette a képviselőknek azt is, hogy egy amerikai orvoscsoport máris úton van Kínába.

A dél-kínai nagyváros amerikai konzulátusának megbetegedett munkatársnője jelenleg az Egyesült Államokban van, ahol részletes kivizsgálásoknak vetik alá. 2017 végétől 2018 áprilisáig dolgozott a külképviseleten, s egyelőre annyit állapítottak meg, hogy kisfokú agykárosodást szenvedett. Ennek okát azonban az orvosok egyelőre még kutatják.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye leszögezi: a történtekről tájékoztatták a kínai külügyminisztériumot, ahol minden segítséget megígértek az incidens feltárásához.

Pompeo a képviselőházi bizottsági meghallgatáson elmondta: a kínai partnerek elkötelezettek a külföldi diplomaták biztonságát szavatoló bécsi egyezmény betartásában. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy összefüggés volna a Kubában és a Kínában történt esetek között.

Közlésük szerint országos szinten a hétezredik szerződéskötő Kalányos Ferenc tizedes volt, aki Kaposváron sorkatonaként, később szerződéses katonaként is szolgálta már Magyarországot.

A barcsi ünnepségen a kétszázadik Somogy megyei önkéntes területvédelmi tartalékost is köszöntötték. Mint írták, Rengel Dóra őrmestert mindig érdekelte a honvédelem ügye és a haza szolgálata.

A nap folyamán hetvenen kötöttek önkéntes tartalékos szerződést Barcson, így Somogy megye már 215 önkéntes területvédelmi tartalékossal büszkélkedhet – közölte a HM.

A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a tanács megváltoztatta az elsőfokú határozatot, és helyt adott a főügyészség fellebbezésének. A másodfokú tanács úgy döntött, hogy Bene nem helyezhető szabadlábra, mert nem állnak fenn annak törvényi feltételei – közölte Szanka Ferenc.

Hozzátette, hogy Bene sem kérte szabadlábra helyezését, és a különböző meghallgatásokból is az derült ki, nem garantálható jogkövető magatartása.

Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt.

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az elítélt legkorábban húsz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ez az időtartam 2014. május 4-én telt le, a bíróság utoljára 2016. szeptember 7-én döntött a férfi ügyében, mellőzve a feltételes szabadságra bocsátását.

Bene tettestársa, Donászi Aladár 2001-ben a börtönben öngyilkos lett.

Donald Trump megismételte, hogy a legutóbbi észak-koreai nyilatkozat miatt döntött a csúcstalálkozó lemondása mellett. Észak-Koreára és az egész világra nézve kedvezőtlen fordulatnak nevezte a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozó elmaradását, és közölte: miután egyeztetett James Mattis védelmi miniszterrel és az Egyesült Államok szövetségeseivel, az amerikai haderő készenlétben van, arra az esetre, ha Észak-Korea vakmerő és felelőtlen cselekedetet követne el.

“Minden korábbinál jobban készen állunk arra, hogy szembeszálljunk bármilyen észak-koreai fenyegetéssel” – fogalmazott.

Trump hozzátette, reméli, hogy Kim azt teszi majd, ami a legjobb az észak-koreai népnek. Hangsúlyozta: az észak- és a dél-koreai nép megérdemli, hogy harmóniában éljen egymás mellett, de ez csakis akkor lesz lehetséges, ha megszűnik a nukleáris fenyegetettség.

Az amerikai elnök egyúttal reményét fejezte ki, hogy valamikor később mégis sor kerülhet csúcstalálkozóra.

Trump és Kim találkozója lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista rezsim vezetőjével. A tárgyalások egyik fő témája a várakozások szerint Észak-Korea nukleáris programja lett volna.