Biztonságpiac

A német diplomácia vezetője a kanadai G7-csúcsra időzítve a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt kemény hangú interjúban hangsúlyozta, hogy mélyreható átalakulás zajlik a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, és ez a változás évtizedes alaptételeket kérdőjelez meg.

Így amióta Donald Trump hatalomra került, az Atlanti-óceán politikai értelemben szélesebbé vált, ezért az európaiaknak az eddiginél szorosabban össze kell zárniuk. A jelenlegi kormány által vezetett Amerikára már nem lehet ugyanúgy korlátlanul, feltétel nélkül támaszkodni, mint régen – mondta Heiko Maas.

Trump eddigi döntései kivétel nélkül unilaterális, egyoldalú döntések voltak, és az amerikai elnök annak tudatában hozta meg ezeket, hogy hátrányt okoz Európának. Például az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás amerikai felmondása súlyosan érinti az Európai Unió biztonsági érdekeit, hiszen Irán a közösség szélesebb szomszédságban fekszik – fejtette ki a német külügyminiszter.

Mint mondta, a változások mind egy irányba mutatnak: a nemzetközi kapcsolatok többoldalú, multilaterális megállapodásokon nyugvó rendjétől az unilaterális alapon meghatározott érdekek felé.

Az önérdeket mindenek felé helyező és mások rovására is érvényesítő megközelítéssel “nem lesz jobb, biztonságosabb vagy békésebb a világ” – húzta alá Mass.

Az “America First” (Amerika az első) politikájára csak a “Europe United” (Egységes Európa) lehet a válasz – tette hozzá a német külügyminiszter, kiemelve, hogy nemcsak Németországnak, hanem az egész EU-nak kihívás az unilateralizmus térnyerése, ezért “európai választ” kell adni rá.

Az Egyesült Államok továbbra is Németország első számú partnere marad az EU-n kívüli térségekben, de újra kell gondolni ezt a partnerséget. Ehhez “öntudatos Európa” kell és világos beszéd, a diplomáciában is – mondta Maas, hangsúlyozva, hogy nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni a nézeteltéréseket.

Ifjabb Robert Kennedy szerint az embereknek végre meg kellene ismerniük az igazságot a Kennedy-gyilkosság ügyében.

A jelenleg ügyvédként és környezetvédelmi aktivistaként tevékenykedő Kennedy szerint a nagybátyja, a néhai John Fitzgerald Kennedy elnök gyilkosságára vonatkozó valamennyi adatot, feljegyzést és dokumentumot Donald Trump elnök egyelőre azért nem hozza nyilvánosságra, mert “így, vagy úgy, de valamiképpen a kapcsolat van a CIA és az elnökgyilkosság között”. Robert Kennedy hangsúlyozta: “55 évvel a gyilkosság után az amerikaiaknak “muszáj lenne tudni, hogy mi történt, és muszáj lenne hozzáférniük az információkhoz”. Elmondta, hogy édesapja “a legjobb nyomozó volt annak idején”, de az igazságügyi tárca mindent megtett, hogy munkáját ellehetetlenítse”. Hozzátette: miután Lyndon B. Johnsont a Kennedy-gyilkosság után beiktatták az elnöki hivatalba, Robert Kennedy soha többé nem állt szóba Edgar Hooverrel, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatójával.

Kennedy elnököt 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallasban. A gyilkossággal a magányos elkövetőnek minősített Lee Harvey Oswaldot vádolták meg, akit azonban letartóztatásakor Jack Ruby bártulajdonos agyonlőtt. Ruby később a börtönben betegségben meghalt.

Donald Trump, aki tavaly még azt ígérte, hogy a Kennedy-gyilkosságra vonatkozó dokumentumokat nyilvánosságra hozza, az idén áprilisban bejelentette: nemzetbiztonsági okok miatt néhány dokumentum 2021 októberéig zárolva marad. Közleményében az elnök hangsúlyozta: az amerikai hírszerző szervezetek tanácsára döntött így, mert szerintük néhány titkosított dokumentum nyilvánosságra hozatala ártana “jól meghatározható nemzetbiztonsági érdekeknek, a rendfenntartó erőknek és aggodalmakat okozna a külpolitikában is”.

Az Egyesült Államokban egyébként a héten egymás után tartanak emlékező rendezvényeket ifjabb Robert Kennedy édesapja, Robert Kennedy igazságügy-miniszter meggyilkolásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Robert Kennedy 1968. június 6-án halt meg, egy nappal azt követően, hogy Los Angelesben rálőttek, amikor a Demokrata Párt elnökjelöltjeként egy szállodában bejelentette, hogy megnyerte a kaliforniai előválasztást.

A csúcs másik házigazdájával, Klaus Iohannis román elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten Duda elmondta: a júliusi brüsszeli NATO-csúcson előterjesztik a Bukaresti Kilencek (a V4 országai, a három balti ország, Románia és Bulgária – B9) nyilatkozatát, amely szerint a NATO-nak minden fenyegetésre szolidárisan kell reagálnia, akár déli, akár keleti irányból érkezzen a veszély. Duda szerint a varsói találkozó résztvevőinek nyilatkozata a továbbra is megoldatlan ukrajnai fegyveres konfliktusról is említést tesz, valamint a közel-keleti helyzetről is.

A NATO keleti szárnyának államait tömörítő csoport egysége iránt tudakoló újságírói kérdésre válaszolva Duda leszögezte: a B9 országainak álláspontja a “legfontosabb biztonsági témában egyezik, hasonló észrevételeik és ötleteik vannak”. Úgy látta: a B9-ek közös álláspontja hozzájárul az észak-atlanti szövetség egységéhez, megkönnyíti a brüsszeli csúcsot megelőző vitát, valamint az ott folytatandó tárgyalásokat is.

Klaus Iohannis román elnök úgy vélekedett: a B9-ek együttműködése nagyon hasznosnak bizonyult, ez a NATO szolidaritását, a biztonság oszthatatlan voltát bizonyítja. Beszámolt róla, hogy a pénteki csúcstalálkozón a B9-ek főleg a NATO júliusi brüsszeli csúcstalálkozójának témáiról, a B9-ek sajátos hozzájárulásáról tanácskoztak, a biztonságról folytatott megbeszélést pedig az Európai Unió és a NATO közötti, egymást kiegészítő együttműködésre is kiterjesztették, amire Iohannis szerint egyre nagyobb szükség van a jelenlegi fenyegetések dinamikája és változatossága közepette. Hozzátette: a B9-ek egyetértenek abban, hogy hozzá kell járulni a NATO-n kívüli térségek biztonságának erősítéséhez is, és támogatják a szövetség jelenlegi “Oroszország-politikájának” folytatását.

A B9 első államfői találkozóját 2015 novemberében tartották meg Bukarestben, a NATO csapatainak a három balti országba, Lengyelországba és Romániába való telepítéséről döntő, 2016. júliusi varsói NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

A pénteki varsói B9 államfői találkozó a második, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli rajta.

Nánási László azt írta: a vád szerint egy 63 éves bajai férfi négy és fél éven át, 2013 januárja és 2017 júniusa között egy betéti társaság nevében bérelt egy kerítéssel körbevett, vaskapuval zárt, kamerával ellátott sükösdi fogadót, ahol pultosként és biztonsági őrként dolgozó társai segítették a bordélyház működtetésében.

A bajai férfi határozta meg a szexuális szolgáltatások díjait, a bevétel felosztását és elszámolását. Felesége felügyelte a bordélyban dolgozó nőket, továbbá összesítette a prostitúcióból származó napi, havi és éves jövedelmeket. A bordélyházban általában három-öt nő dolgozott prostituáltként, velük szerződést kötöttek, azt a látszatot keltve, mintha csupán szállóvendégek lennének.

A bordélyházba érkező férfiak egy óráért 15 ezer forintot fizettek, ebből a prostitúciós tevékenységet folytató nőknek 7 ezer forint járt.

Az ügyészség prostitúció bordélyház fenntartásával elkövetett elősegítésének bűntette miatt emelt vádat és börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. A büntetlen előéletű vádlottak ügyében a Bajai Járásbíróság fog dönteni – tette hozzá a megyei főügyész.

A tájékoztatás szerint strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos elítélt szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti élethosszig tartó szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül, amely összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi egyezményben előírásaival.

A miniszteri bizottság felszólította az érintett hatóságokat, hogy késedelem nélkül módosítsák az vonatkozó jogszabályokat, a szükséges intézkedések pedig legyenek összhangban az egyezményben foglaltakkal. A bizottság továbbá felkérte a hatóságokat, hogy szolgáljanak információkat egy korábbi elítélt, Magyar László ügyének lehetséges további intézkedéseivel kapcsolatban.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábban úgy döntött, hogy Magyarországnak változtatnia kell a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlatán.

A Kúria ezt követően Magyar László ügyében mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést, ugyanakkor úgy döntött, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

A NATO elfogadott egy készenléti kezdeményezést, amely szerint 2020-ig harminc zászlóaljat, harminc vadászrepülő századot és harminc hajót kell olyan állapotba hozni, hogy egy hónapon belül bármikor bevethetők legyenek – fűzte hozzá.

Elmondta: a megerősített NATO reagáló erők negyvenezer főt jelentenek, ebből 15 ezer katonát a szövetség biztosít, a további 25 ezer fős követő erőt elméletben a nemzetek biztosítják, de erről nem lehet biztos adatokat tudni.

Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium költségvetése 2018-ban 428 milliárd forint, jövőre pedig 80 milliárddal emelkedik a keret – fűzte hozzá.

Putyin egyebek mellett figyelmeztette Kijevet, hogy “nagyon komoly következménye lesz egészében véve az ukrán államiságra nézve”, ha az oroszországi labdarúgó-világbajnokság idején az ukrán hadsereg megpróbálja felszabadítani a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok által megszállt területeket – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség.

Turcsinov rámutatott arra, hogy az interaktív műsorba Putyinnak a Donyec-medence megszállt részéből telefonált be egy ijedt orosz állampolgár – Zahar Prilepin orosz író -, aki “az orosz terrorista” fegyveres csoportosulások tagja, és azon félelmének adott hangot, hogy az ukrán hadsereg a vb ideje alatt támadásba lendülhet, erre válaszolt Putyin az említett fenyegetéssel.

Az UNIAN idézte még Putyint, aki azt is kijelentette az önkényesen kikiáltott két szakadár – a donyecki és a luhanszki – területre utalva: “segítséget nyújtunk mindkét el nem ismert köztársaságnak, és ezt megtesszük a jövőben is”.

“Az ukrán államiság szabad ukránok millióinak bátorságán, hazafiságán és hitén alapul, olyanokén, akik képesek megvédeni és gyermekeik számára megőrizni a szabadságot, a demokráciát és a függetlenséget” – hangoztatta Turcsinov. Kiemelte: “ez az alapvető különbség a mi államiságunk és az orosz között. Utóbbi ugyanis csak totalitárius körülmények között tud létezni, csendőrök, csekisták, KGB-sek által rácsokkal és szögesdrótokkal körbezárva”. Turcsinov szavai szerint az orosz államiság megkínzott, áratlan emberek csontjain hever.

Moszkva tagadja, hogy pénzügyileg, katonailag és fegyverekkel támogatná a kelet-ukrajnai szakadárokat, a konfliktust Ukrajnán belül kirobbant belháborúnak, polgárháborúnak nevezi, aminek nem résztvevője. Ezzel szemben Kijev álláspontja, hogy Oroszország váltotta ki a konfliktust, agressziót folytat Ukrajnával szemben, csapatokkal, hivatásos katonákkal, magas rangú tisztekkel és jelentős fegyverzettel van jelen a megszállt keleti országrészben.

Stoltenberg a kétnapos miniszteri tanácskozás első munkanapjának eredményeit összegző sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítésével 2020-ig megteremtik annak lehetőségét, hogy kevesebb idő alatt megvalósítható legyen a csapatok és katonai eszközök utánpótlása és európai mozgathatósága Észak-Amerika és Európa között.

A főtitkár hangsúlyozta: a katonai szövetség határozott lépések megtétele mellett döntött az elrettentés és a védekezés további erősítése érdekében. A döntés értelmében szükség esetén harminc gépesített zászlóalj, harminc repülőszázad és harminc csatahajó lesz bevethető – az eddig kilencven napos határidő helyett – harminc napon belül, vagy akár ennél rövidebb idő alatt.

A miniszterek megegyeztek abban is, hogy az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ pedig a németországi Ulmban jön létre. A parancsnoki struktúra erősítése 1200 fős személyi állománynövekedést jelent – tette hozzá.

A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása szükséghelyzet esetén. Azt biztosítja mindez, hogy a megfelelő erők megfelelő helyen, a megfelelő időben álljanak rendelkezésre. A fejlesztés és képességnövelés nem új erők felállításáról vagy telepítéséről szól, hanem a meglévő erők felkészültségének javításáról – húzta alá.

A döntések – amelyeket a NATO tagországok állam-, illetve kormányfői július közepén esedékes csúcstalálkozójukon erősítenek meg -kiegészítik a katonai szövetség levegőben, földön, vízen és a ciber-térben kifejtett védelmi kapacitásait, erősítik egységét és felkészítik a jövő új kihívásaira – tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, védelmi kapacitásának erősítésével a NATO célja nem Oroszország elszigeteltségének növelése. A szervezet kapcsolata Moszkvával továbbra is az elrettentésre és a konstruktív párbeszédre épül. A szankciók fenntartása véleménye szerint szükséges, mert egyértelmű üzenetet hordoznak az Ukrajnában elkövetett erőszakos katonai cselekmények következményeit illetően.

Stoltenberg szerint az Európa és az Egyesült Államok, vagy egyes partnerországok között fennálló feszültségek nem gyengítik a katonai szövetséget. Ennek bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok Lengyelország kérésére harccsoportok telepítésével növelné jelenlétét a szövetség keleti határain, beleértve a Baltikumot is. Európai jelenlétét Kanadai is növelni szándékozik – tájékoztatott.

A főtitkár kérdésre válaszolva elmondta azt is, a NATO meghívja Petro Porosenko ukrán elnököt a júliusi, Brüsszelben tervezett NATO-csúcstalálkozóra. A tanácskozás formájáról és pontos mentéről később születik döntés.

Jenyikejev szerint 114 üzletközpontban határidő előtt megszüntették a megállapított szabálysértéseket. Az igazgató közölte, hogy az országban található 85 ezer nagy látogatottságú objektum közül az elmúlt két hónapban 63 ezerben tartottak ellenőrzést. A tárcavezető július 30-án terjeszti majd jelentését a kormány elé.

Jenyikejev korábban úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium szakemberei az általuk ellenőrzött objektumok csaknem felében, 30 ezer üzletközpontban tapasztalták a tűzrendészeti előírások súlyos megsértését; több mint tízezer helyen az automata tűzoltó berendezések működésében fedeztek fel hibát, 16 ezer esetben pedig a vészkijáratok kialakításával kapcsolatban merültek fel kifogások.

Mint mondta, több mint ezer objektum ezek közül ugyanúgy átalakított raktár- vagy gyárépület volt, mint a Kemerovóban kiégett Zimnyaja Visnya pláza.

A kemerovói tragédia ügyében indított nyomozás az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdai közlése szerint megállapította, hogy a rendkívüli helyzetek minisztériuma kemerovói kirendeltségének vezetői, Alekszandr Mamontov és Grigorij Tyerentyjev felelőtlenül látták el feladatkörüket, megsértve a tűzrendészeti ellenőrzések végrehajtására vonatkozó belső előírásokat. A hatóság szóvivője szerint Alekszandr Basztrikin, az SZK elnöke utasítást adott annak kiderítésére, hogy ennek oka nem korrupció volt-e. Basztrikin emellett a tűzeset összes felelősének és okának megállapítását akarja, valamint azt, hogy a történtek alapján dolgozzák ki a megfelelő megelőző intézkedéseket.

A március 25-i kemerovói tűzvészben hatvan ember, köztük 41 gyerek vesztette életét. A lángok a felső szinten, a mozitermekben lobbantak fel. Az önműködő tűzjelző berendezés nem működött, a manuálisan beindíthatót pedig az üzletközpont rendésze nem kapcsolta be. Az épületegyüttes tűzlépcsőin való mozgás akadályoztatva, több vészkijárat pedig zárva volt. A kemerovói plázatűz miatt eddig 10 ember ellen indítottak büntetőeljárást az orosz hatóságok, nyolcukat még március végén őrizetbe vették.

Stoltenberg a csütörtökön kezdődő kétnapos NATO védelmi miniszteri tanácskozást megelőzően tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, a készenléti képességek javítása keretében a szövetségesek meg kívánják teremteni annak lehetőségét, hogy szükség esetén harminc gépesített zászlóalj, harminc repülőszázad és harminc csatahajó lehessen bevethető harminc napon belül, vagy akár ennél rövidebb idő alatt.

Mint elmondta, a közelgő, júliusi NATO-csúcstalálkozót előkészítő ülésen a miniszterek az elrettentés és a védekezés megerősítéséről tárgyalnak. Mivel a készenlét elengedhetetlen az egyre kiszámíthatatlanabb világban, szükséges a parancsnoki struktúra modernizálása is. Ez két új parancsnokság létrehozására terjed ki. Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokság az amerikai Norfolkban, az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős parancsnokság pedig a németországi Ulmban jön létre. A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása szükséghelyzet esetén – húzta alá. Azt biztosítja mindez, hogy a megfelelő erők megfelelő helyen, a megfelelő időben álljanak rendelkezésre. A fejlesztés nem az új erők felállításáról vagy telepítéséről szól, hanem a meglévő erők felkészültségének javításáról – tette hozzá.

Stoltenber elmondta, a tárgyaláson hangsúlyos lesz a tehermegosztás kérdése is, amely a képességfejlesztés és a műveleti hozzájárulások mellett a védelmi kiadások növelését is jelenti. Minden szövetséges védelmi kiadásainak növelésébe kezdett, melynek pontos adatait csütörtökön teszik közzé – tájékoztatott.

Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár aláhúzta, a NATO célja nem Oroszország elszigeteltségének növelése. A szervezet kapcsolata Moszkvával továbbra is az elrettentésre és a konstruktív párbeszédre épül. A szankciók fenntartása véleménye szerint azért szükséges, mert egyértelmű üzenetet hordoznak az Ukrajnában elkövetett erőszakos katonai cselekmények következményeit illetően. Hozzátette, erősítené a szövetség ellenálló képességét, ha az Egyesült Államok Lengyelország kérésére harccsoportok telepítésével növelné jelenlétét a szövetség keleti határain.

Salvini “kitoloncolási központokról” beszélt, és nem pontosította, hogy kizárólag az illegális bevándorlókra gondol-e.

“Az emberek nem akarják többet látni, hogy (a bevándorlók) reggel 8 órakor elhagyják a tábort, este tízkor térnek vissza, és napközben senki sem tudja, mit csinálnak, csak randalíroznak” – idézte az olasz sajtó Matteo Salvinit. A Liga – a másik kormánypárt – vezetője hozzátette, hogy a párt által vezetett tartományok elnökei “alig várják”, hogy zárt táborok működjenek.

Az eddigi gyakorlat szerint Olaszországban a menedékkérők, az illegális bevándorlók és a már kiutasításra ítélt személyek egy részét is táborokban helyezték el, gyakran ugyanabban, amelyeket napközben szabadon elhagyhatnak. Másokat – főleg menedékkérelmük elbírálására váró bevándorlókat – eddig szállodákban helyezték el: Salvini elfogadhatatlannak nevezte, hogy “semmit téve szállodákban, tévénézéssel töltsék az idejüket”.

Salvini elmondta, az Itáliában jogtalanul tartózkodó bevándorlók kiutasítása érdekében felül akarja vizsgálni a Tunéziával és Líbiával korábban kötött kétoldalú kitoloncolási megállapodásokat. Bejelentette, hogy a következő napokban elsőként Tunézia belügyminiszterével akar találkozni. Salvini vasárnap úgy nyilatkozott, hogy Tunézia “bűnözőket exportál” Olaszországba.

Az olasz belügyminiszter azt is bejelentette, hogy a nyáron biztonságossá akarja tenni az olasz tengerparti strandokat a mindenféle használati cikket árusító bevándorlók kizárásával.

Olasz sajtóértesülések szerint az új római kormány az olaszországi kikötők lezárását mérlegeli a civil szervezetek Földközi-tengeren tevékenykedő hajói előtt. Ezt már a korábbi balközép olasz kormány is be akarta vezetni, de a nemzetközi konvenciók megsértésétől tartva végül is a tavaly nyáron bevezetett magatartási kódexszel szabályozta a szervezetek munkáját.

Ezzel kapcsolatban Toninelli infrastrukturális miniszter úgy nyilatkozott, “a tengeren hatályos (mentési) jog mellett a biztonsághoz való jog is létezik”.

Az Il Messaggero római napilap szerint az M5S-Liga kormányt Ausztrália szigorú migrációs politikája vonzza. A kormány el akarja kerülni, hogy Dél-Olaszország hatalmas “menekülttáborrá” változzon, ezért minél gyorsabb intézkedéseken dolgozik az Afrikából induló migránsok és a migránsokat segítő civil szervezetek leállítására. Salvini többször is “innovatív” migrációs politikáról beszélt, ez az Il Messaggero szerint ahhoz kötődhet, amit információk szerint az EU-soros elnökeként Ausztria készül bemutatni.

Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) közbiztonsági tanácsának elnöke elmondta, tavaly lényegesen több súlyos baleset történt a Balatonon, mint a korábbi években. Ezért döntöttek úgy, hogy kielemzik a történteket, és a balatoni vízi rendészet ötlete nyomán, a vízi mentők mentorságával új vízbiztonsági programot dolgoznak ki. A munkába katasztrófavédelmi, meteorológus és infokommunikációs szakember is bekapcsolódott.

Hangsúlyozta: Európában továbbra is egyedülálló a Balaton hatszáz négyzetkilométernyi vízfelületének biztonsági rendszere, de a növekvő vendégszám, az, hogy évente hárommillió ember fordul meg a tónál, a szélsőségesebb időjárás és a vízi balesetek száma újabb lépésekre sarkallta a program kidolgozóit. A tó 235 kilométeres partszakaszán csaknem kétszáz fürdőhely 776 strandlejáróján özönlenek vízbe az emberek egy-egy forró nyári napon. Emellett 104 kikötő és 17 ezer vízi jármű biztonságát is garantálni kell.

A tavalyi vízi halálesetek fele egészségügyi okokból következett be, alapvetően idős, beteg embereknél, azaz valójában nem vízbefulladásról volt szó. A második legfőbb ok a vízibicikliről leugrás felhevült testtel, bódultan vagy úszástudás nélkül, és a többi tragédiában is tetten érhető volt az egyéni felelősség.

Jamrik emlékeztetett arra, hogy egymilliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre a balatoni katasztrófavédelmi rendszerek – köztük a viharjelzés – korszerűsítésére 2020-ig. A horgászok kezdeményezték, hogy a teljes horgászszezon alatt legyen viharjelzés a Balatonon, de meg kell vizsgálni, nem egyszerűbb és jobb megoldás-e, ha okostelefonokat használnak ingyenes applikációkkal – tette hozzá.

Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke hangsúlyozta, tudatosítani kell az emberekben, mire figyeljenek, ha vízbe mennek. A Mentőöv program részeként a vízi mentők megkezdték az óvodás és kisiskolás, valamint a sportoló, vitorlázó gyerekek oktatását.

Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy a program egyéb elemeit idén Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Balatonfenyves és Révfülöp strandjain fogják tesztelni. Táblákkal látják el a strandi bejárókat, figyelmeztetve egyebek között a mederviszonyokra, valamint mentőeszközt kapnak a vízibiciklik és mentőmellényekkel látják el a kölcsönzőket. Ezeken a strandokon lesznek szóróanyagok, rendeznek vízbiztonsági eseményeket, flashmobokat is – sorolta.

A BFT májusi döntése szerint a Mentőöv program idei “tesztszezonjára” 23,5 millió forint áll rendelkezésre.

“Senki nem állhat a törvény fölött” – fogalmazott Ryan. Az elnök a hét elején egy sor Twitter-bejegyzésben foglalkozott a Robert Mueller vezette különleges bizottság Oroszországgal foglalkozó vizsgálatával, s a többi között azt írta: “megvan az abszolút hatalma” ahhoz, hogy önmagát is kegyelemben részesítse. ”

“Ahogy azt számos jogtudós is elmondta, abszolút jogom van ahhoz, hogy (elnöki) kegyelemben részesítsem magam, de miért is tennék ilyet, amikor semmi rosszat nem tettem?” – fogalmazott Trump, megismételve, hogy az esetleges orosz befolyást firtató vizsgálatot továbbra is “boszorkányüldözésnek” tartja.

Ryan leszögezte: nem hiszi, hogy Trump megteheti ezt, jóllehet, nem tudja pontosan, hogy vajon van-e erre egyáltalán jogi lehetőség.

Korábban Rudy Giuliani, Trump új ügyvédje azt mondta az NBC televíziónak: elképzelhetetlennek tartja azt, hogy az elnök saját magának megkegyelmezzen, és egy ilyen lépés valószínűleg a hivatalából való azonnali felfüggesztéssel járna.

Ryan szerdán kitért a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) keretein belül folyó, Oroszországnak a 2016-os amerikai választási folyamatba történt esetleges beavatkozását feltárni szándékozó vizsgálatra is. Mint mondta: az FBI “pontosan azt tette, amit tennie kellett”, amikor mindent elkövetett orosz tisztségviselők és a Trump-kampánycsapat tagjai közötti esetleges kapcsolatok feltérképezésére. A wisconsini politikus ezzel arra a nyilvánosságra került – és vitát kavaró – információra utalt, miszerint az FBI bizalmas informátort vett igénybe, amit Trump úgy minősített: “ügynököt építettek be” a kampánycsapatába.

A házelnököt, aki már korábban bejelentette, hogy az év végén visszavonul az országos politikától, az újságírók kérdezték az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) jövőjéről is. Ryan azt hangsúlyozta: “még messze” vannak attól, hogy a törvényhozás ezzel foglalkozzék, hiszen az érintett három ország – az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó – vezetőinek egyelőre nem sikerült megállapodniuk az újratárgyalt egyezmény részleteiben.

Közben szerdai amerikai sajtóinformációk szerint a Fehér Ház legalább egy tucatnyi – a CNN hírtelevízió szerint mintegy harminc – újabb kegyelmi kérvény elfogadását készíti elő. Trump a múlt héten részesítette kegyelemben Dines D’Souza konzervatív írót, publicistát, s akkor megemlítette, hogy várhatóan kegyelemben részesíti Rod Blagojevichet, Illinois állam volt demokrata párti kormányzóját, akit 13 évi börtönbüntetésre ítéltek korrupcióért, valamint Martha Stewart üzletasszonyt, akit bennfentes kereskedelemért ítéltek el.

Pirger Csaba közlése szerint három nő egy férfival közösen idősek kifosztásából tartotta fenn magát.

Tavaly március és május között országszerte olyan társasházi lakásokat kerestek, amelyek nagyjából azonos alaprajzúak voltak. Jellemzően az 1950-es, 1960-as években épített négyemeletes tömbházakba mentek be, ahol a lakások konyháiból nem lehetett a folyosóra vagy más szobára kilátni.

A vádlottak általában azzal az ürüggyel jutottak be a lakásokba, hogy valamelyik szomszédnak hagynának üzenetet, ezért papírt, vagy más esetben vizet kértek. Két nő a konyhába terelte és lefoglalta a sértetteket, a harmadik asszony és a férfi pedig közben a lakásban kutakodva szedte össze az értékeket.

A vádirat szerint Szegeden, Cegléden, Mátészalkán, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Nagykanizsán és Zalaegerszegen többségében egyedülálló, 70-80 éves nőket, férfiakat fosztottak ki, előfordult, hogy mozgáskorlátozott volt az áldozatuk. A tíz károsulttól összesen közel hétmillió forint értékben készpénzt és ékszereket vittek el.

A négy embert akkor sikerült elfogni, amikor 2017 májusában Szegeden újabb bűncselekmény elkövetésére készültek. A rendőrség az általuk használt személygépkocsit is lefoglalta. A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség a négy ember ellen – akik közül három különös visszaesőnek számít – különböző rendbeli, csoportosan és bűnszövetségben elkövetett kifosztás miatt emelt vádat.

Hozzáfűzte: a Mabisz adatai eltérnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatsorától, mivel a szövetség a tagság adatait együtt mutatja be, és a számsorai a nem szövetségi tag CIG Pannónia adatait is tartalmazzák, miközben az MNB statisztikája a fióktelepek teljesítményét nem rögzíti.

Kiemelte: az életbiztosítások díjbevétele 477,8 milliárd forintra rúgott, ezen belül az egyszeri díjas biztosításokból 177,4 milliárd forint díjbevételt értek el a biztosítók. Pandurics jelezte: mind a két szegmens nagyjából azonos módon, öt százalékkal nőtt.

Az életbiztosításokon belül a legdinamikusabban a nyugdíjbiztosítások bővültek, a díjbevétel 58,65 milliárd forintot ért el. A nyugdíjbiztosítások döntő része folyamatos díjas, ebből az látszik, hogy a termékek túlnyomó hányada befektetéshez kötött (unit-linked) szerződés – közölte. Az ezekből a termékekből származó bevétel 42 milliárd forintot tett ki. A nyugdíjbiztosítások száma a 2016-os 196,2 ezerről 252 ezerre nőtt – jelezte a Mabisz elnöke.

Pandurics elmondta: a nem életbiztosítási díjbevétel 9 százalékkal bővült, 506,75 milliárd forintra emelkedett, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel 150,8 milliárd forintot tett ki, ami 15 százalékos növekedés. A díjakról az elnök elmondta: a díjak szintje napjainkra érte el a válság előtti mértéket.

A kárkifizetéseknél jelentős növekedést lehetett tapasztalni, a szervízdíjak és munkaerőköltségek, illetve a személyi sérüléses ügyekben, vagy a peres ítéletekben megítélt kártérítési összegek megnőttek – mondta. Az utasbiztosítási díjbevétel 12,6 milliárd forint volt, ami 17 százalékos növekedés – fűzte hozzá.

Már vasárnap vádat emeltek a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet három tagja ellen, akik Szíriából irányítva izraeli vezetők megölésére készültek, de csak kedden hozták nyilvánosságra a történteket. Az egyik vádlott a harminc éves Muhamad Dzsamal Rasde, aki a Jeruzsálemtől keletre lévő Suafat menekülttábor lakója, és terrorista tevékenységért korábban már ült izraeli börtönben.

A nyomozás szerint külföldi, köztük szíriai terroristák útmutatásai alapján tervezte a támadásokat, többek között az amerikai konzulátus egyik épülete elleni akciót, valamint a Palesztin Hatóság fegyvereseinek kiképzésében részt vevő kanadai delegáció elleni merényletet. A csoport azt tervezte, hogy a támadások végrehajtásához Jordániából hoznak segítőket. A Sin Bét szerint Rasde előzetesen információt gyűjtött a célpontokról a szíriai terrorszervezetektől kapott utasítások alapján.

A két másik gyanúsítottat később fogták el. Kihallgatásuk megerősítette a vádak megalapozottságát, s újabb információkat szolgáltatott a gyanúsítottak és a csoport tevékenységéről.

“Az eset azt mutatja, hogy Szíriában, és sajnos Törökországban is vannak terrorista központok, a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász főhadiszállásai, amelyek célja izraeli célpontok elleni támadás. A biztonsági erők feladata, hogy megakadályozzák ezeket még végrehajtásuk előtt”- mondta Jiszrael Kac hírszerzésügyi miniszter kedden a Ynetnek.

“A kormányfőt nagyon szoros biztonsági gyűrű veszi körül, és jelentős a megelőzési tevékenység is. Mellesleg minden nap megpróbálnak terrortámadásokat exportálni Izraelbe, s a biztonsági szolgálatok és szervezetek napi szinten csodálatos megelőző munkát végeznek, amelynek kilencvenkilenc százaléka el sem jut a nyilvánossághoz”- tette hozzá Kac.

Montenegró 2017. június 5-én vált hivatalosan a NATO teljes jogú tagjává, és ezzel a nyugati katonai tömb 29. országa lett. A 650 ezres Adria-parti országnak ugyan csak nagyon kicsi hadserege van, ám stratégiailag kiváló fekvésének köszönhetően a NATO az egész Adriai-tengert az ellenőrzése alatt tarthatja.

A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) beszámolója szerint az évforduló és a légi ellenőrzés megkezdése alkalmából kedden bemutatót tartottak a podgoricai repülőtéren. Predrag Bosnjak védelmi miniszter kijelentette, hogy mostantól Montenegró légterét és területi vizeit is védik a szövetséges erők. Hozzátette: a biztonság növekedése az egyik leglátványosabb “haszna” a NATO-tagságnak, ám emellett a jogállamiság, valamint a korrupcióellenes harc erősítése is fontos hozadéka annak, hogy Montenegró csatlakozott a NATO-hoz.

A védelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy noha a montenegrói hadsereg igen kicsi, nem elhanyagolható haderőről van szó, s hamarosan megkezdődik a szárazföldi erők és a haditengerészet korszerűsítése.

Kormánybiztosként a volt honvédelmi miniszter az érintett tárcákkal együttműködésben vezeti és koordinálja a hazafias és honvédelmi nevelés mint kiemelt kormányzati közfeladathoz kapcsolódó stratégia kialakítását, megalkotja a stratégia végrehajtásához szükséges cselekvési terveket.

Neki kell együttműködnie a hazafias és honvédelmi nevelésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósítása érdekében, ennek elősegítésére tárcaközi szakértői munkacsoportot hoz létre, illetve működtet.

Simicskónak felül kell vizsgálnia a honvédelmi nevelés megvalósításához kapcsolódó közfeladatrendszert, majd végrehajtania a szükséges átalakításokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tevékenységét elősegítve és annak útján koordinálja és felügyeli az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának szakmai fejlesztését.

Kialakítja a lövészet és más, a hazafias és honvédelmi neveléshez köthető tevékenységek fejlesztési rendszerét, a rendelkezésére álló eszközökkel elősegíti a honvédelem ügyének népszerűsítését a társadalomban, továbbá a hazafias és honvédelmi neveléssel összefüggő közfeladat ellátása érdekében javaslatot dolgoz ki elkülönített állami pénzalap létrehozására.

Mindezek nyomán Simicskó felel a lövészetet is kiszolgáló Honvédelmi Sportközpontok beruházásainak előkészítéséért és megvalósításuk irányításáért is.

A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján irányítja. Simicskó tevékenységét a Miniszterelnökség keretében működő ötfős titkárság segíti. Simicskó kormánybiztosi megbízatása május 18-tól 2020. május 17-ig szól – olvasható a határozatban.

A tizenöt évvel ezelőtti gyilkosság ügyében tízmillió forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték a vádlottat.

A tényállás szerint az akkor 22 éves sofőr vezetés közben a telefonjával volt elfoglalva, és emiatt autójával fellökte az előtte kerékpározó 22 éves fiatal nőt Győrben. A sértett az ütközéstől elesett és elvesztette az eszméletét. A vádlott halottnak hitte a nőt, ezért a csomagtartóba tette, majd elindult, de néhány perc elteltével hangokat hallott onnan. Bőny felé egy földútra kanyarodott és egy fás-bokros területen megállt. Kiemelte a csomagtartóból, és egy köves, murvás szakaszon vonszolta a nőt, meg is ütötte, majd kézzel, illetve zsineggel megfojtotta.

A holttestet a helyszínen hagyta, az autóval hazament, de sötétedés után visszament érte és a Mosoni-Duna árterére vitte. Az autót egy elhagyatott helyen hagyta, ismerősének pedig azt állította, hogy a járművet ellopták, emiatt még aznap este feljelentést tettek. Másnap az autót ismeretlen helyre vitte.

A férfit tavaly januárban fogta el a rendőrség, miután egy lopás miatt vett DNS-mintája egyezett a nő testén találttal.

Németh Miklós tanácsvezető bíró indoklása szerint az aljas indokból elkövetett emberölés minősítése a férfi esetében helytálló, mert azért ölte meg a nőt, hogy leplezze a közúti balesetet. A “különös kegyetlenséggel” minősítés pedig azért, mert az igazságügyi orvosszakértők szerint a nő a balesetben legfeljebb nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ugyanakkor a bántalmazás miatt 43 sérülése keletkezett, és legalább tizenöt percig tartott a fojtogatás miatti fuldoklása.

A bíró súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy a férfi 13 évig leplezte tettét, valamint “kitartó szándéka volt a fojtogatásra” egy olyan ember ellen, aki nála sokkal gyengébb és sérült volt, továbbá azt, hogy félrevezette a rendőrséget. Enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete és az, hogy beismerte az emberölést.

Az utolsó szó jogán a vádlott azt mondta, hogy megbánta tettét és vállalja a felelősséget, de a minősítő körülményeket nem ismeri el. “Huszonkét éves voltam akkor, nem tudom miért döntöttem úgy” – magyarázta.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott előzetes letartóztatásban maradt.

A reprezentatív kutatás 25 tagállamban 6200 ember bevonásával arra kereste a választ, hogy a lakosság szerint az országukban működő hatóságok mennyire képesek megvédeni őket az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal szemben. A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók többsége elvárja a gyors és részletes tájékoztatást, ha az egészségére veszélyes élelmiszer kerül a piacra. A kockázatokkal kapcsolatos információkat leginkább az egészségügyi szakemberektől, kutatóktól és az élelmiszerbiztonsági hatóságoktól tartják hitelesnek, valamint a saját családtagjaikban, ismerőseikben is megbíznak – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az eredmény alapján a magyar lakosság elismeri a Nébih erőfeszítéseit az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért. Kiemelte továbbá, hogy az európai kutatás eredményei összhangban állnak a Nébih saját felméréseivel, amelyekből kiderül, hogy az emberek 85 százaléka ismeri a hivatalt, tevékenységében a háromnegyedük megbízik, vagyis – mint fogalmazott – a Nébih az egyik legelismertebb állami intézmény. A magyar lakosság az elmúlt években folyamatos javulást érzékelt az élelmiszerlánc-biztonsági területen, de a többség még több forrást fordítana az élelmiszerek biztonságának ellenőrzésére, amelyet az egészségüggyel együtt a legfontosabb hatósági területek közé sorolnak – mondta az államtitkár.

Zsigó fordulópontnak nevezte a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát, amely alapján késlekedés nélkül nyilvánosságra hozzák a lakosság egészségét érintő híreket. A vásárlói tapasztalatokat, panaszokat és elvárásokat becsatornázzák a hivatal működésébe az ingyenesen hívható zöldszám, a telefonos applikáció, a hivatali honlap és a közösségi média segítségével.