Biztonságpiac

A Kreml az Egyesült Államok új, az orosz költségvetést sokszorosan meghaladó katonai költségvetése fényében megalapozatlannak tartja azokat az amerikai kísérleteket, amelyek a békét veszélyeztető fenyegetésként igyekeznek beállítani Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Peszkov arra reagált, hogy Donald Trump aláírta az Egyesült Államok a 2019-es pénzügyi évre vonatkozó, 716,3 milliárd dolláros védelmi költségvetéséről szóló törvényt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter decemberben 46 milliárd dollárban nevezte meg a 2018-as orosz katonai büdzsét.

“A számok önmagukért beszélnek” – mondta Peszkov.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a Szarmat interkontinentális ballisztikus nehézrakéta és más új orosz fegyverrendszerek a Start-3 orosz-amerikai hadászati fegyverzetkorlátozási egyezmény hatása alá esik-e, a szóvivő Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki szerint az új eszközök “teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó nemzetközi szerződések szellemének és betűjének”, valamint “Oroszország sohasem sértette meg nemzetközi jogi kötelezettségeit és elkötelezett azok iránt”.

Az Oroszország ellen újonnan bevezetendő, az amerikai kongresszus honlapján kedden ismertetett tervezett szankciókról kijelentette, hogy azok “semmi jót sem ígérnek a két ország kapcsolatai számára”.

A szenátusban beterjesztett, kétpárti törvénytervezet, amely az orosz pénzügyi szektorra terjesztené ki a gazdasági büntetőintézkedéseket, egyebek között megtiltaná az új orosz államadóssággal kapcsolatos műveleteket, továbbá a 14 napnál hosszabb lejáratú származékos pénzügyi eszközök alkalmazását Oroszország viszonylatában.

A törvénytervezetet megalkotó szenátorok emellett azt javasolják, hogy tiltsák meg egy vagy több orosz pénzintézet számára az egyesült államokbeli műveletek végrehajtásának lehetőségét és fagyasszák be tengerentúli tulajdonukat. A potenciálisan érintett bankok listáján a VEB, a Szberbank, a VTB, a Gazprombank, a Roszszelhozbank, a Promszvjazbank és a VTB-haz csatolt Bank Moszkvi szerepel.

Az orosz állami bankok ellen 2014 óta bevezetett amerikai szankciók eddig csak az amerikai eredetű új orosz adósság- és tőkefinanszírozást gátolták. A javasolt új intézkedések megakadályoznák, hogy a felsorolt pénzintézmények szabványos dollárelszámolást bonyolítsanak le amerikai bankok levelező számláin keresztül.

A javasolt változtatások egyesült államokbeli orosz ingatlanvásárlás esetén a tulajdonosi struktúra nagyobb mértékű ellenőrzését is biztosítanák. Az amerikai biztosítótársaságoknak információt kellene szolgáltatniuk a hatóságoknak az országban drága lakóingatlanokat vásároló vállalatok kedvezményezettjeiről.

Peszkov az azt firtató kérdésre, hogy miként kíván Moszkva minderre reagálni, rámutatott, hogy a törvénytervezetet még nem fogadták el, és hogy az orosz vezetés ilyen stádiumban még nem reagál, de nagy figyelemmel kíséri a fejleményeket.

 

Fegyveres támadások sorozatát hajtották végre Csecsenföldön rendőrök ellen feltehetően muzulmán szélsőségesek, a támadásokban a rendfenntartó erők egy tagja, valamint öt elkövető – köztük a merényletek szervezője is – életét vesztette – közölte az orosz központi Nyomozó Bizottság (SZK).

Orosz hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb négy támadás történt, amelyeket feltehetően egy központból hangoltak össze. Dzsambulat Umarov csecsen tájékoztatási miniszter a TASZSZ-nak elmondta, hogy a merénylők kiskorú, 11 és 17 év közötti fiúk voltak.

Groznijban fegyveresek tüzet nyitottak a rendőrökre, egyiküket megölték, és egy civil nő is megsebesült. Ugyanitt ketten egy sikertelen robbantási kísérlet után Mercedesszel áttörtek egy közúti ellenőrző poszton, és rendőröket próbáltak meg elgázolni. A gépkocsi két utasa nem élte túl az incidenst. A helyszínen három rendőr szenvedett súlyos sérüléseket.

Saliban ketten késsel kíséreltek meg betörni a helyi rendőrőrsre, és ott két rendőrt megsebesítettek. A két támadót megölték. Meszker-Jurtban egy támadó öngyilkos robbantást kísérelt meg elkövetni az ottani rendfenntartó erők ellen. A támadás nem érte el célját, a terroristán kívül senki nem sérült meg.

Az Interfax úgy értesült, hogy Groznijban a rendőrgázolásokat követő autós üldözéskor likvidálták a támadások kitervelőjét is. Az illető egy, a híradás által meg nem nevezett szélsőséges szervezet tagja volt. Az öt elkövető hétfő reggel ugyanazzal a gépkocsival indult el Sali városból.

Ramzan Kadirov csecsen vezető a Telegram üzenetküldő szolgáltatóban megjelentet üzenetében azt állította, hogy a szélsőségesek összes támadási kísérletét meghiúsították, és Csecsenföldön nyugalom van. Szavai szerint a merénylők a Kurban Bajram (íd al-adha) muszlim áldozati ünnepet szándékozták megzavarni.

A támadássorozatot az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vállalta magára. Erről szélsőséges weblapokat megfigyelő SITE központ számolt be, a terrorszervezethez köthető Amaq hírügynökségre hivatkozva.

Ezzel kapcsolatban Umarov azt mondta, hogy az IÁ programokat dolgozott ki kamaszok toborzására.

Látványos felvonulással és díjkiosztóval ért véget a 42. katonai ejtőernyős világbajnokság Szolnokon.

Az augusztus 9-20. között lebonyolított versenyen a magyar katonai ejtőernyős-válogatott szoros versenyben harmadik lett Szlovénia és Kína mögött a célba ugrás versenyszámban.

Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós egyéni célba ugrásban negyedik, míg Horváth Ferenc őrvezető junior egyéni célba ugrásban tizenharmadik lett.

A versenyen induló 37 ország 372 versenyzője több mint ötezer ugrást hajtott végre a szolnok-szandaszőlősi sportrepülőtéren. A versenybírókkal együtt 45 ország képviselői voltak részei az eseménynek.

Már megint hagyományőrzők elevenítik fel Zrínyi Miklós kitörését Szigetváron a Zrínyi Napokon, amelyet idén szeptember 6. és 9. között rendeznek meg.

A hagyományőrzők az 1566-os ostrom leghíresebb jelenetének állítanak emléket történelmileg hiteles rekonstrukciójukkal. A látványos lovas párbajokkal kísért műsor keretében az ó- majd az újváros elvesztése elevenedik meg, majd ezt követően a várfalon belül folytatódik a harc: a csapatok bevonulnak a kitörés eredeti helyszínére, ahol ismét felépül a palánkvár a szigetvári vár eredeti nyomvonalát követve, Zrínyi Miklós hősi kitörését zenei aláfestés is kíséri.

A programban szerepel többek között a Zrínyi 1566 című rockmusical Moravetz Levente rendezésében. Az előadásban Zrínyit a Sasvári Sándor alakítja, de színpadra lép többek között Szomor György, Feke Pál és Beleznay Endre.

Zenél még mások mellett Kállay-Saunders András, a török származású Arif Erdem Ocak is.

Mindezek mellett ünnepi szabadtéri szentmisét rendeznek a turbéki kegytemplomnál, koncertet ad a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekar, a Magyar-Török Barátság Parkban pedig megemlékezést tartanak. Szabó András és Csörsz Rumen István zenés irodalmi műsorában Hunyadi Jánostól Zrínyi Miklós koráig hangzanak fel históriás énekek, valamint török és magyar irodalmi-zenei szemelvények.

Idén újdonság lesz az eseményen a Gasztrobástya, ahol kötetlen főzési lehetőség várja a látogatókat.

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési programot indított munkavállalói partnerszervezetek bevonásával, a több alágazatot is érintő projektek 2019 május végén fejeződnek be, a tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a hatékonyabb munkavédelemhez, munkaegészségügyhöz szükséges lépésekre – közölte Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke.

A munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) valósul meg konzorciumi formában.

A konzorciumot vezető szervezet, a Magyar Iparszövetség elnöke hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy javuljon a munkahelyi légkör, a termelékenység, a hatékonyság, csökkenjenek az egészségügyi és társadalombiztosítási költségek, biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket fizikai és mentális szempontból.

Vadász ismertette, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) közös, élelmiszer- és italgyártást érintő projektre 122 millió forint támogatást fordítanak, az információ, kommunikáció, pénzügy, biztosítási tevékenység, ingatlanügyek területen dolgozóknak szóló programra pedig 78 millió forint támogatást használnak fel, a fafeldolgozást, fonottáru gyártást, papírgyártást, nyomdai tevékenységet, bútorgyártást érintő munkabiztonsági és munkaegészségügyi projektre 103,9 millió forint támogatás áll rendelkezésre.

Az adminisztratív szolgáltatást, művészetet, szórakoztatást és szabadidő tevékenységet tartalmazó területen a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) együttműködve mintegy 90 millió forintot szánnak – közölte Vadász.

A Magyar Iparszövetség elnöke példaként említette, hogy a komplex fejlesztési projektekben többi között specifikus képzéseket szerveznek, kutatásokat végeznek, munkavédelmi képviselőknek képzési tananyagot dolgoznak ki, fejlesztik az online munkavédelmi és munkaegészségügyi eszközöket, tájékoztató kiadványokat jelentetnek meg, rendezvényeket tartanak, honlap készítését segítik.

A megvalósuló program jó példája a munkavállalói érdekek megjelenítésének, képviseletének úgy, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók együtt tudnak eredményt elérni – tette hozzá az iparszövetség elnöke.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség vádat emelt egy hajléktalan ellen, aki az ideiglenes szállásán meglopta egy lakótársát, de rövid időn belül kézre került a sértett ravaszságának köszönhetően.

A negyven éve a volt Szovjetunió területén született vádlott Gyöngyösön, egy hajléktalan szállón lakott, ahol idén májusban közös szobába került a sértettel, aki a készpénzét rendszerint az ágya melletti éjjeli szekrényben tárolta. Mivel a sértettől a szállón korábban már loptak el pénzt, úgy döntött, hogy – a hatósági csapdaállításnál használt módszert alkalmazva – megjelöli a fiókban tartott bankjegyeit, melyeket ennek megfelelően csillámporral szórt be azért, hogy azok nyomot hagyjanak majd az esetleges tolvaj ruházatán.

A vádlott erről mit sem sejtve, 2018. június elsején eltulajdonított az éppen távol lévő lakótársa szekrényéből egy ötszáz forintos bankót, amit elrejtett a ruházatában. A sértett röviddel ezután észlelte a lopást, és értesítette a rendőrséget. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság járőrei a helyszínre érkezve a vádlottat személyi motozásnak vetették alá, és ennek során a lábán lévő zokniban meg is találták a bankjegyet, melyet azóta visszaadtak az ötletes áldozatnak.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség szabálysértési értékre a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségével vádolja az elkövetőt.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség a 2018. július elsején hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben biztosított, az eljárás gyorsítását célzó rendelkezés alkalmazásával a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság az egyszerű jogi megítélésű ügyben tárgyalás nélkül, büntetővégzésben próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki a korábban lopás miatt már közérdekű munkára ítélt, tetten ért tolvajjal szemben. Élve az új törvény adta lehetőségekkel, a vádhatóság – egy esetleges előkészítő ülés megtartásának esetére – a vádiratában a büntetés konkrét mértékére, és arra is indítványt tett, hogy a bíróság rendelje el a vádlottól lefoglalt, csillámporos fél pár zokni megsemmisítését.

A taxist és az utasát is előállították a rendőrök egy ellenőrzés után a fővárosban. A sofőrnél kábítószert találtak, az utas ellen pedig elfogatóparancs volt érvényben.

A rendőrségnek a police.hu honlapon publikált közleménye szerint csütörtökön ellenőriztek egy taxit Budapesten, és kiderült, hogy az utas ellen elfogatóparancs volt érvényben, mert nem fizette meg jogerős pénzbüntetését.

A taxi csomagtartójának átvizsgálásakor 636 gramm fehér színű kábítószergyanús anyagot találtak, amelyről kiderült, hogy amfetamin. A 39 éves sofőrnél tartott házkutatáson 32 gramm marihuánagyanús és 0,88 gramm kokaingyanús anyagot foglaltak le.

Az utast előállították, a sofőrt gyanúsítottként kihallgatták, majd kezdeményezték letartóztatását.

Májusban halálának 100. évfordulóján emlékeztek a légi harcban hősi halált halt Ittebei Kiss Józsefre, most pedig felavatták félalakos bronzszobrát.

Az első világháború egyik legbátrabb pilótájának emléke előtt tisztelegtek, aki mindössze 22 évesen hunyt el. A nevét viselő helikopter bázison tartott ünnepségen megemlékeztek a hős katonáról, majd ünnepi beszédek, a szobor leleplezése és koszorúzás következett. Kiss, a Monarchia 55. századának vadászpilótája 1918. május 24-én indult utolsó bevetésére, eközben megszerezte 20. légi győzelmét, majd repülőgépe az ellenséges géppuskatűzben lezuhant.

Kiss posztumusz hadnagy holttestét az osztrák katonák hozták le a hegyről, majd két napig Lamon templomában volt felravatalozva. Két nap múlva temették Perginében. Az angol vadászok akkor, pilótaszokás szerint koszorút és részvétnyilatkozatot dobnak a levicói reptérre.

A budapesti „Az Aëro” című szaklap, amelynek ő is munkatársa volt, így búcsúztatja el a levegő lovagját: „A fiatalság páratlan tettereje, a kiválasztottak rátermettsége és az öregek higgadt bölcsessége jellemezte őt.” Kiss huszonkét éves volt. A perginei temető több mint kétszáz hősi halottja békében nyugodott az 1970-es évek elejéig. Hamvaikat akkor átszállították Roveretóba, a „Castel Dante” osszáriumba. – hangzott el az ünnepségen.

Németország és Oroszország egyaránt felelősséggel tartozik azért, hogy megoldódjanak a nemzetközi viszonyokat terhelő nagy válságok – mondta Angela Merkel német kancellár szombaton a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kezdett tárgyalása előtt a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában.

Merkel a Meseberg-kastély udvarán az orosz államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal a válságok rendezéséért. Oroszország felelőssége azért is kiemelt, mert állandó tagsággal rendelkezik az ENSZ Biztonság Tanácsában – mondta.

Elsőként a kelet-ukrajnai helyzetet említette, aláhúzva, hogy végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást. Lehetségesnek nevezte egy ENSZ békefenntartó küldetés megszervezését, és hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is vállalja a közvetítő szerepet az Oroszország-Ukrajna-Németország-Franciaország összetételű úgynevezett normandiai formátum keretében.

Ugyancsak Ukrajnáról szólva leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. Mint mondta, örvendetes, hogy ebben az ügyben sikerült tárgyalásokat kezdeni Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió részvételével.

A német kancellár a szíriai polgárháborúval kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát Idlíb városában és a térségben, és az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést. A 2011 óta tartó konfliktus lezárásának folyamatában végre kell hajtani az alkotmány reformját és törvényhozási választásokat kell tartani – sorolta Merkel.

A kancellár felidézte, hogy legutóbb alig három hónapja, május közepén folytatott kétoldalú megbeszélését az orosz elnökkel. Az oroszországi Szocsiban kezdett párbeszédet most folytatják, és a nemzetközi viszonyokat terhelő ügyek közül tárgyalnak az iráni atomprogramról kötött megállapodásról is, amelyet a német álláspont szerint meg kell őrizni – fejtette ki Merkel.

A találkozón a két ország kapcsolatairól is beszélnek, és a témák között szerepel az emberi jogok oroszországi helyzete is – mondta a német kancellár.

Putyin kiemelte, hogy az ukrajnai válság lezárásában nincs alternatívája a minszki megállapodásnak, csak annak végrehajtásával lehet véget vetni a konfliktusnak. Ugyanakkor Oroszország az ENSZ békefenntartó misszió gondolatát is hajlandó mérlegelni – jelezte.

Az orosz elnök arról is beszélt,hogy lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékkel kapcsolatban Ukrajna tranzitország-szerepének megőrzését. Mint mondta, az Északi Áramlat-2 politikai vonatkozásokat nélkülöző, “kizárólag gazdasági jellegű” projekt, az ukrajnai tranzit “hagyománya” pedig fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének.

A szíriai polgárháborúról szólva kiemelte: dolgozni kell a béke és a biztonság megteremtésén azon területeken, amelyekre visszatérhetnek a menekültek, köztük olyan szíriaiak is, akik Európába menekültek a hazájukból. Ehhez több humanitárius segítséget kell nyújtani Szíriának, amihez Európától is nagyobb támogatás szükséges – mondta Putyin.

Az orosz elnök éppen úgy, mint a német kancellár, az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodás fenntartását szorgalmazta, a kétoldalú kapcsolatokról szólva pedig kiemelte, hogy a kultúra és a politika mellett a gazdaságban is igen szoros az együttműködés. Ezt jelzi, hogy kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 22 százalékkal emelkedett, így elérte az ötvenmilliárd dollárt (4150 milliárd forint), az Oroszországban tevékenykedő mintegy ötezer német cég pedig már 18 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat és 270 ezer embernek ad munkát – mondta Putyin.

Robert Mueller, a Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők közötti, a 2016-os elnökválasztás idején történt esetleges összejátszást vizsgáló különleges bizottság vezetője hat hónapig terjedő börtönbüntetést javasolt a bíróságnak George Papadopoulosra, a kampánycsapat egyik volt munkatársára.

A bírósághoz benyújtott feljegyzés szerint Papadopoulos korábban hazudott a vizsgálóbírónak és nem vallotta be, hogy olyanokkal állt kapcsolatban, akik saját állításuk szerint oroszokkal tartottak fenn kapcsolatokat és elhallgatta, hogy maga is találkozott egy professzorral, aki szerint Oroszországnak kompromittáló információi voltak Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltről.

Papadopoulos már korábban bűnösnek mondta magát, vádalkut kötött és együttműködött a Mueller vezette bizottsággal. Ítéletet várhatóan szeptember 7-én hirdetnek az ügyében.

Mueller bírósághoz benyújtott feljegyzése szerint – amely megjelent az amerikai sajtóban – Papadopoulos bűncselekménye “kárt okozott a 2016-os elnökválasztási folyamat orosz befolyásolásának feltárását célzó kiderítését kormányzati vizsgálatnak”. Mueller hangsúlyozta, hogy Papadopoulos hazudott annak érdekében, hogy “elrejtse oroszokhoz és orosz közvetítőkhöz fűződő kapcsolatait a kampány idején és 2017. január 27-én, a vizsgálat kezdetén hamis nyilatkozatot tett a nyomozóknak”.

Papadopoulos – egy energetikai ügyekkel foglalkozó chicagói ügyvéd – egyike az amerikai elnök három volt kampányszakemberének, aki elismerte, hogy nem mondott igazat a Mueller vezette vizsgálóbizottság nyomozóinak. A másik két volt munkatárs: Michael Flynn, aki Trump beiktatása után három hétig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is volt, valamint Robert Gates, a kampányfőnök Paul Manafort helyettese. Mind Flynn, mind Gates együttműködik a Mueller-bizottsággal.

A banki és adócsalásokkal vádolt Manafort ügyében az esküdtszék csütörtök óta tanácskozik, döntésre még nem jutott, az egyeztetést az esküdtek hétfőn folytatják. Az egyik esküdt pénteken jelezte, hogy megfenyegették, ezért a tárgyalást vezető bíró bejelentette, hogy sem az esküdtek nevét, sem a lakhelyüket nem hozza nyilvánosságra. A CNN hírtelevízió perkeresetet nyújtott be az esküdtek adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében, ám a bíróság szombaton ezt elutasította.

Egy tízéves lánnyal erőszakoskodó férfit vettek őrizetbe rendőrök Dombóváron – közölte honlapján a rendőrség vasárnap.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az 58 éves dombóvári férfi június első napjaiban autójába csalta a gyermeket, és arra kényszerítette, hogy vetkőzzön le, majd közösült vele. Amikor ezután a lány menekülni próbált, a gyanúsított kést szorított a nyakához. A gyereknek végül sikerült elhagynia a járművet.

A rendőrök péntek hajnalban vették őrizetbe a férfit, aki ellen szexuális erőszak gyanújával indítottak eljárást, és kezdeményezték a letartóztatását.

Az Egyesült Államok és Mexikó közös rendőri egységet állít fel a drogkartellek elleni harchoz – jelentették be Chicagóban, ahol a különleges egység székhelye lesz.

A különlegesen kiképzett egység feladata elsősorban a Mexikóból az Egyesült Államokba kábítószert szállító bandák vezetőinek felkutatása és pénzügyi hálózataik felszámolása lesz.

A Chicagóban tartott közös sajtókonferencián Felipe de Jesus Munoz Vazquez, a mexikói igazságügyi miniszter helyettese azt hangoztatta, hogy a megválasztott új mexikói elnök, Andres Manuel López Obrador elkötelezett a szervezett bűnözés elleni közös harc iránt. Obrador már többször kifejtette, hogy eltökélt szándéka térdre kényszeríteni a Mexikóban garázdálkodó drogkartelleket, és ehhez részben új jogi eszközöket akar teremteni, részben pedig szoros együttműködést kíván kiépíteni az Egyesült Államokkal.

A decemberben hivatalba lépő új elnök már azt is többször jelezte, hogy sok területen készül együttműködésre Washingtonnal. A leendő belbiztonsági miniszter, Alfonso Durazo azonban korábban újságíróknak kijelentette: az új kormány a Mexikóváros és Washington közötti valamennyi együttműködési megállapodást, köztük a kábítószer-kereskedők elleni harcot segítő, több mint egy évtizeddel ezelőtt tető alá hozott Merida Kezdeményezés nevű egyezményt is felülvizsgálja.

Az Egyesült Államokban sújtó kábítószerválságot elsősorban a Mexikóból érkező kokain és heroin táplálja. Donald Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányban erőteljes fellépést ígért a drogkereskedelem ellen.

Amerikai sajtójelentések szerint Mexikó harmincmillió pesót, körülbelül 1,6 millió dollárt ajánlott fel annak, aki érdemleges információkkal segíti az egyik legveszélyesebb drogbáró, Nemesio Oseguera kézre kerítését.

Az amerikai elnök egykori ügyvédje, Michael Cohen eskü alatt vallotta, hogy Donald Trump utasítására követett el bűncselekményt – tudatta Cohen ügyvédje.

Lanny Davis úgy fogalmazott: védence a vádalku során eskü alatt vallotta, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során Donald Trump utasította őt arra, hogy a választások befolyásolása végett fizessen két olyan nőnek a hallgatásáért, akik azt állították, hogy évekkel korábban viszonyuk volt az akkor még üzletember Trumppal.

“Ha ezekkel a kifizetésekkel Michael Cohen bűncselekményt követett el, akkor ez miért ne lenne bűncselekmény Donald Trump esetében is?” – fogalmazott közleményében Lanny Davis.

Cohen a Stormy Daniels néven ismert Stephanie Clifford pornószínésznőnek 130 ezer dollárt fizetett a hallgatásáért. A másik kifizetés bonyolultabb volt: az ügyvéd megvásárolta egy bulvárlaptól Karen McDougal Playboy-modell történetét Trumppal szintén évekkel korábban folytatott viszonyáról, majd a sztorit elsüllyesztette a fiókban.

Cohen vádalkut kötött, és bíróság előtt beismerte kedden, hogy megsértette a kifizetésekkel a kampányfinanszírozási törvényt; az amerikai média szerint ez kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az amerikai elnököt is.

Davis ügyvéd után Rudolph Giuliani, Trump ügyvédcsapatának jelenlegi vezetője is közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy “a Cohen elleni vádakban nincs célzás arra, hogy az elnök bármiféle bűnt követett volna el”.

Cohen vallomása az eddigi legrosszabb, amivel az elnök szembesül

Cohen ügyvéd vallomása valószínűleg az eddigi legrosszabb dolog, amivel Trumpnak szembesülnie kell elnökként – jelentette ki Michael Caputo, Trump korábbi tanácsadója a Politico című lapnak nyilatkozva. Caputo úgy ítélte meg, hogy Trump korábbi kampánymenedzserének, Paul Manafortnak a pere korántsem annyira aggasztó, mint Cohen eskü alatt tett vallomása. A Politico idézett egy neve elhallgatását kérő, a Fehér Házhoz közeli ügyvédet is, aki szerint Cohen még több kárt okozhat Trumpnak, hiszen rálátása volt az ő üzleti és személyes ügyeire, és olyan információkkal rendelkezhet, mint talán senki más. Cohen muníciót adhat a demokrata párti politikusoknak, akik – ha az őszi félidős választásokon megszerzik a többséget a képviselőházban – megindíthatják az alkotmányos vádeljárást az elnök elmozdítására.

A The New York Times című napilap nyilvánosságra hozta, hogy a Fehér Ház jogi főtanácsadója, Donald McGahn kilencedik hónapja önkéntesen együttműködik a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottsággal, amelynek három alkalommal tárt fel információkat, és összességében mintegy harminc órán át tartottak a meghallgatások. A lap értesülései szerint McGahn az elnöknek a Mueller-féle vizsgálattal kapcsolatos reakcióiról beszélt, továbbá arról, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) oroszokkal kapcsolatos nyomozásait, illetve megkísérelt-e nyomást gyakorolni Jeff Sessions igazságügyi miniszterre a nyomozás leállítása érdekében.

Trump volt kampánymenedzsere bűnös nyolc rendbeli csalásban
Nyolc rendbeli csalásban bűnösnek találta az esküdtszék Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot. A múlt csütörtök óta tanácskozó esküdtszék kedden közölte döntését, miszerint 18 vádpontból nyolcban döntést hozott, de tízben nem sikerült megegyezésre jutnia. A volt kampánymenedzsert öt rendbeli adócsalásban, két rendbeli banki csalásban, továbbá külföldön tartott bankszámlák eltitkolásában mondták ki bűnösnek.

Összetört rendőrautó Vácon, a Dr. Csányi László körút és a Honvéd út kereszteződésében 2018. augusztus 19-én, miután a jármű összeütközött egy személyautóval. A balesetben az elsődleges információk szerint hárman megsérültek, egy fő súlyosan. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Az alkotmánybíróság utasítására bevezetnek egy harmadik nemet Németországban a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a napokban fogadta el a szövetségi kormány.

A személyi állapotról szóló jogszabályt módosító javaslat – amelynek parlamenti elfogadása biztosra vehető – azt irányozza elő, hogy az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés is használható legyen.

A szövetségi parlamentben (Bundestag) több mint 56 százalékos többséggel rendelkező kormánykoalíció pártjai – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – a javaslattal az alkotmánybíróság egy tavalyi döntését hajtják végre.

A reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez – nyilatkozott a kormányülés után Katarina Barley igazságügyi miniszter.

“Egyetlen embert sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a nemi önazonossága miatt” – hangsúlyozta az SPD-s politikus az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint

Az alkotmánybíróság tavaly novemberben egy interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a “negatív” meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki “pozitív” módon bejegyeztethesse nemét.

Kiemelték: nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség “egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége “önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát” – hangsúlyozta a német alkotmánybíróság.

A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely “rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa”.

A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, “jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete” – áll az indoklásban, amely szerint “védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez”.

A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes – állapították meg.

A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy további nemi identitás személyiségi jogi elismerését.

Donald Trump amerikai elnök visszavonta John Brennannak, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának a biztonsági igazolását, így Brennan többé nem férhet hozzá minősített adatokhoz és információkhoz – jelentette be szokásos napi sajtóértekezletén Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője, aki felolvasta az elnök erről szóló közleményét.

Indoklásában a szóvivő – az elnökre hivatkozva – Brennan “szabálytalan viselkedését” hozta fel.

Brennant az előző elnök, Barack Obama nevezte ki a CIA élére, és Donald Trump győzelme után távozott a posztjáról. Azóta az egyik legélesebb hangú bírálója az elnöknek. Trump azt állítja: Brennan a bizalmas információkat arra használja fel, hogy a kormányzat ellen fellépve “megosztottságot és káoszt teremtsen”.

Sarah Huckabee Sanders közölte azt is: Trump fontolgatja James Clapper, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) volt vezetője és James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tavaly elbocsátott igazgatója biztonsági tanúsítványainak visszavonását is.

A Fehér Ház már a múlt hónapban meglebegtette, hogy Brennan mellett az Obama-kormányzat más magas rangú tisztségviselőitől is megvonhatják a szóban forgó tanúsítványt. Sanders akkor Susan Rice volt nemzetbiztonsági tanácsadó és James Clapper volt DNI-igazgató nevét említette.

A nemzetvédelem, a hírszerzés vagy a diplomácia területén dolgozó magas rangú tisztségviselők általában a megbízatásuk lejárta után is megtartják biztonsági tanúsítványukat és gyakran tanácsokkal is ellátják a változatlanul a kormányzatban dolgozókat. Egy ilyen biztonsági igazolás magáncélokra is hasznos: segíti a posztjukról távozókat abban, hogy munkát találjanak biztonságpolitikával foglalkozó vagy olyan más cégeknél, amelyek megkövetelik a biztonsági átvilágítást és az erről szóló igazolást.

A szlovák és a cseh belügyminiszter tanácsadója lett Tibor Gaspar volt szlovák országos rendőrfőkapitány, aki májusban a szlovák sajtó és közvélemény nyomására kényszerült távozásra hivatalából – közölte szombaton a Právo című cseh napilap.

Míg Szlovákiában Gaspar tanácsadói kinevezése a sajtó éles bírálatait váltotta ki, Csehországban nem keltett különösebb figyelmet. Jan Hamácek belügyminiszter a volt szlovák rendőrfőkapitány szakmai ismereteit és tapasztalatait emelte ki.

Gaspar, aki 2012 és 2018 között állt a szlovák rendőrség élén, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője februári meggyilkolása után került a bírálatok kereszttüzébe. A pozsonyi sajtó szerint Gaspar az elmúlt években állítólag szándékosan igyekezett eltussolni a Robert Fico vezette kormányzó Irány-Szociáldemokráciához (Smer-SD) köthető visszaéléseket, és ezért megkérdőjelezhető pártatlansága a Kuciak-gyilkosság ügyében is.

Kuciakot és barátnőjét február végén a Galántához közeli Nagymácsédon (Velká Maca) gyilkolták meg. Bár a tett indítékairól nincsenek bizonyítékok, az ellenzék és a közvélemény egy része az ügy mögött Fico kormányát sejtette, ezért a miniszterelnök és Robert Kalinák belügyminiszter távozni kényszerült tisztségéből. Tibor Gaspar a pozsonyi sajtó szerint Fico és Kalinák belső embere volt, ezért visszatérése a politikába, még miniszteri tanácsadói szerepben is, a szlovák ellenzék szerint elfogadhatatlan. Többen ezért Denisa Sakovának, a szlovák belügyi tárca jelenlegi vezetőjének lemondását követelik.

Jan Hamácek cseh belügyminiszter viszont védelmébe vette új tanácsadóját. Arra a felvetésre, hogy tekintettel Gaspar múltjára, nem vár-e vitákat, bírálatokat döntéséért, Hamácek nemmel válaszolt. Szerinte Gaspar jól ismeri a cseh rendőrség működését, képes pártatlan szakmai álláspontok kidolgozására, és nincs közvetlenül összefonódva a cseh rendőrség apparátusával.

A Právo szerint Gaspar augusztus elseje óta van tanácsadói tisztségben a szlovák és a cseh belügyminisztériumban.

Szeptembertől a belga légierő veszi át a NATO kötelékében működő, a balti országok légtérvédelmét ellenőrző parancsnokság vezetését – tájékoztatott közleményében a katonai szövetség.

A tájékoztatás szerint Belgium hetedik alkalommal vezeti ősztől a négyhavonta cserélődő parancsnokságot, amely a három balti ország 2004-es NATO-csatlakozása óta ellenőrzi Észtország, Litvánia és Lettország légterének védelmét. Mint közölték a belga F-16-osok Florennes és Kleine Brogel légi bázisokról érkeznek a litvániai Siauliai katonai repülőterére, ahol az év végéig teljesítenek szolgálatot.

Az észak-atlanti szövetség tájékoztatása szerint szeptembertől növeli állományát az észtországi Ämari légi bázison állomásozó német légierő. Szintén a három balti ország légtérvédelmében szolgálatot teljesítő, német zászló alatt repülő Eurofighter Typhoon típusú harci gépek és személyzete a neuburgi katonai bázisról érkeznek a balti országba, amelyek 2019 áprilisáig segítik a NATO légtérvédelmi misszióját.

A belga és a német légierő a portugál, a spanyol és a francia légierő 2018 májusától szolgáló egységeit váltják.

A légtér biztonságának fenntartásáról szóló NATO-megállapodás biztosítja a szövetségesek légterének integritását és védelmét. A katonai szövetség olyan tagországok légtérvédelmének ellenőrzésében vállal szerepet, amelyek nem rendelkeznek saját légi forgalom ellenőrző képességekkel – tették hozzá.

Az Egyesült Államok még erőteljesebb büntető intézkedéseket szabhat ki Törökországra, ha nem bocsátja szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort – jelentette ki a csütörtöki kabinetülés után újságíróknak Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

A tárcavezető a két évvel ezelőtt letartóztatott és néhány héttel ezelőtt házi őrizetbe helyezett amerikai baptista tiszteletes “gyors szabadon bocsátását” szorgalmazta. A várható további büntető intézkedések részleteiről azonban nem szólt.

A török hatóságok 2016 nyarán, a puccskísérlet után tartóztatták le a több mint húsz éve Izmirben élő tiszteletest (akinek a felesége egyébként magyar). Azzal vádolták meg, hogy kémkedik az Egyesült Államok javára, valamint tagja és aktív segítője az önkéntes amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának, amelyet Ankara a puccs hátterében sejt. Brunson tiszteletes mindig következetesen cáfolta a vádakat. Csaknem két esztendeig tartó börtön után néhány héttel ezelőtt házi őrizetbe helyezték, ám a szabadon bocsátásáról Ankara hallani sem akar.

Washington gazdasági szankciókat foganatosított Törökország ellen, büntető vámokat szabott ki a török acél-, és alumíniumipari termékekre, valamint augusztus elején büntető intézkedésekkel sújtott két török kormánytagot is: a belügyminisztert és az igazságügyi tárca vezetőjét.

Donald Trump telefonon is egyeztetett Recep Tayyip Erdogannal, és török külügyi delegáció is tárgyalt a napokban Washingtonban, de nem történt előrelépés az ügyben. Egy török fellebbviteli bíróság elutasította a lelkész kérelmét a házi őrizet megszüntetésére és az ellene hozott utazási tilalom megsemmisítésére.

Trump a csütörtöki kormányülésen is szóba hozta Brunson ügyét, és ismételten azt hangsúlyozta, hogy a lelkész “nagyon is ártatlan ember”.

Kína “valószínűleg csapásmérést gyakorol” az Egyesült Államokra – olvasható a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) jelentésében.

A jelentés a többi között azt állítja, hogy Kína az elmúlt években kibővítette bombázókkal végrehajtott hadgyakorlatait, és a valószínűsíthető csapásmérés nemcsak az Egyesült Államok, hanem szövetségesei ellen is irányulna.

A megállapítás a Pentagon évente kiadott jelentésében olvasható, amely kiemelten foglalkozik a kínai haderőfejlesztéssel és Kína azon törekvéseivel, hogy globális befolyásra tegyen szert. Az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai hadsereg nemcsak harci bombázói képességeit fejlesztette, hanem jelentős tapasztalatokra tett szert válságos tengeri övezetekben tartott hadgyakorlataival is.

A jelentés megjegyzi: Peking az űrprogramját is rendkívüli gyorsasággal fejleszti. A dokumentum ugyanakkor azt is leszögezi: nem világos, hogy “a képességek korszerűsítésének demonstrálása mellett” Kínának milyen szándékai vannak a haderőfejlesztéssel.

Az első kommentárok megjegyzik: a dokumentumot éppen akkor hozták nyilvánosságra, amikor Washington és Peking között erős a feszültség a kereskedelmi viták miatt. Augusztus végén Washingtonban tárgyal a kínai kereskedelmi miniszter helyettese.