Biztonságpiac

Donald Trump amerikai elnök visszavonta John Brennannak, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának a biztonsági igazolását, így Brennan többé nem férhet hozzá minősített adatokhoz és információkhoz – jelentette be szokásos napi sajtóértekezletén Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője, aki felolvasta az elnök erről szóló közleményét.

Indoklásában a szóvivő – az elnökre hivatkozva – Brennan “szabálytalan viselkedését” hozta fel.

Brennant az előző elnök, Barack Obama nevezte ki a CIA élére, és Donald Trump győzelme után távozott a posztjáról. Azóta az egyik legélesebb hangú bírálója az elnöknek. Trump azt állítja: Brennan a bizalmas információkat arra használja fel, hogy a kormányzat ellen fellépve “megosztottságot és káoszt teremtsen”.

Sarah Huckabee Sanders közölte azt is: Trump fontolgatja James Clapper, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) volt vezetője és James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tavaly elbocsátott igazgatója biztonsági tanúsítványainak visszavonását is.

A Fehér Ház már a múlt hónapban meglebegtette, hogy Brennan mellett az Obama-kormányzat más magas rangú tisztségviselőitől is megvonhatják a szóban forgó tanúsítványt. Sanders akkor Susan Rice volt nemzetbiztonsági tanácsadó és James Clapper volt DNI-igazgató nevét említette.

A nemzetvédelem, a hírszerzés vagy a diplomácia területén dolgozó magas rangú tisztségviselők általában a megbízatásuk lejárta után is megtartják biztonsági tanúsítványukat és gyakran tanácsokkal is ellátják a változatlanul a kormányzatban dolgozókat. Egy ilyen biztonsági igazolás magáncélokra is hasznos: segíti a posztjukról távozókat abban, hogy munkát találjanak biztonságpolitikával foglalkozó vagy olyan más cégeknél, amelyek megkövetelik a biztonsági átvilágítást és az erről szóló igazolást.

A szlovák és a cseh belügyminiszter tanácsadója lett Tibor Gaspar volt szlovák országos rendőrfőkapitány, aki májusban a szlovák sajtó és közvélemény nyomására kényszerült távozásra hivatalából – közölte szombaton a Právo című cseh napilap.

Míg Szlovákiában Gaspar tanácsadói kinevezése a sajtó éles bírálatait váltotta ki, Csehországban nem keltett különösebb figyelmet. Jan Hamácek belügyminiszter a volt szlovák rendőrfőkapitány szakmai ismereteit és tapasztalatait emelte ki.

Gaspar, aki 2012 és 2018 között állt a szlovák rendőrség élén, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője februári meggyilkolása után került a bírálatok kereszttüzébe. A pozsonyi sajtó szerint Gaspar az elmúlt években állítólag szándékosan igyekezett eltussolni a Robert Fico vezette kormányzó Irány-Szociáldemokráciához (Smer-SD) köthető visszaéléseket, és ezért megkérdőjelezhető pártatlansága a Kuciak-gyilkosság ügyében is.

Kuciakot és barátnőjét február végén a Galántához közeli Nagymácsédon (Velká Maca) gyilkolták meg. Bár a tett indítékairól nincsenek bizonyítékok, az ellenzék és a közvélemény egy része az ügy mögött Fico kormányát sejtette, ezért a miniszterelnök és Robert Kalinák belügyminiszter távozni kényszerült tisztségéből. Tibor Gaspar a pozsonyi sajtó szerint Fico és Kalinák belső embere volt, ezért visszatérése a politikába, még miniszteri tanácsadói szerepben is, a szlovák ellenzék szerint elfogadhatatlan. Többen ezért Denisa Sakovának, a szlovák belügyi tárca jelenlegi vezetőjének lemondását követelik.

Jan Hamácek cseh belügyminiszter viszont védelmébe vette új tanácsadóját. Arra a felvetésre, hogy tekintettel Gaspar múltjára, nem vár-e vitákat, bírálatokat döntéséért, Hamácek nemmel válaszolt. Szerinte Gaspar jól ismeri a cseh rendőrség működését, képes pártatlan szakmai álláspontok kidolgozására, és nincs közvetlenül összefonódva a cseh rendőrség apparátusával.

A Právo szerint Gaspar augusztus elseje óta van tanácsadói tisztségben a szlovák és a cseh belügyminisztériumban.

Szeptembertől a belga légierő veszi át a NATO kötelékében működő, a balti országok légtérvédelmét ellenőrző parancsnokság vezetését – tájékoztatott közleményében a katonai szövetség.

A tájékoztatás szerint Belgium hetedik alkalommal vezeti ősztől a négyhavonta cserélődő parancsnokságot, amely a három balti ország 2004-es NATO-csatlakozása óta ellenőrzi Észtország, Litvánia és Lettország légterének védelmét. Mint közölték a belga F-16-osok Florennes és Kleine Brogel légi bázisokról érkeznek a litvániai Siauliai katonai repülőterére, ahol az év végéig teljesítenek szolgálatot.

Az észak-atlanti szövetség tájékoztatása szerint szeptembertől növeli állományát az észtországi Ämari légi bázison állomásozó német légierő. Szintén a három balti ország légtérvédelmében szolgálatot teljesítő, német zászló alatt repülő Eurofighter Typhoon típusú harci gépek és személyzete a neuburgi katonai bázisról érkeznek a balti országba, amelyek 2019 áprilisáig segítik a NATO légtérvédelmi misszióját.

A belga és a német légierő a portugál, a spanyol és a francia légierő 2018 májusától szolgáló egységeit váltják.

A légtér biztonságának fenntartásáról szóló NATO-megállapodás biztosítja a szövetségesek légterének integritását és védelmét. A katonai szövetség olyan tagországok légtérvédelmének ellenőrzésében vállal szerepet, amelyek nem rendelkeznek saját légi forgalom ellenőrző képességekkel – tették hozzá.

Az Egyesült Államok még erőteljesebb büntető intézkedéseket szabhat ki Törökországra, ha nem bocsátja szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort – jelentette ki a csütörtöki kabinetülés után újságíróknak Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

A tárcavezető a két évvel ezelőtt letartóztatott és néhány héttel ezelőtt házi őrizetbe helyezett amerikai baptista tiszteletes “gyors szabadon bocsátását” szorgalmazta. A várható további büntető intézkedések részleteiről azonban nem szólt.

A török hatóságok 2016 nyarán, a puccskísérlet után tartóztatták le a több mint húsz éve Izmirben élő tiszteletest (akinek a felesége egyébként magyar). Azzal vádolták meg, hogy kémkedik az Egyesült Államok javára, valamint tagja és aktív segítője az önkéntes amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának, amelyet Ankara a puccs hátterében sejt. Brunson tiszteletes mindig következetesen cáfolta a vádakat. Csaknem két esztendeig tartó börtön után néhány héttel ezelőtt házi őrizetbe helyezték, ám a szabadon bocsátásáról Ankara hallani sem akar.

Washington gazdasági szankciókat foganatosított Törökország ellen, büntető vámokat szabott ki a török acél-, és alumíniumipari termékekre, valamint augusztus elején büntető intézkedésekkel sújtott két török kormánytagot is: a belügyminisztert és az igazságügyi tárca vezetőjét.

Donald Trump telefonon is egyeztetett Recep Tayyip Erdogannal, és török külügyi delegáció is tárgyalt a napokban Washingtonban, de nem történt előrelépés az ügyben. Egy török fellebbviteli bíróság elutasította a lelkész kérelmét a házi őrizet megszüntetésére és az ellene hozott utazási tilalom megsemmisítésére.

Trump a csütörtöki kormányülésen is szóba hozta Brunson ügyét, és ismételten azt hangsúlyozta, hogy a lelkész “nagyon is ártatlan ember”.

Kína “valószínűleg csapásmérést gyakorol” az Egyesült Államokra – olvasható a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) jelentésében.

A jelentés a többi között azt állítja, hogy Kína az elmúlt években kibővítette bombázókkal végrehajtott hadgyakorlatait, és a valószínűsíthető csapásmérés nemcsak az Egyesült Államok, hanem szövetségesei ellen is irányulna.

A megállapítás a Pentagon évente kiadott jelentésében olvasható, amely kiemelten foglalkozik a kínai haderőfejlesztéssel és Kína azon törekvéseivel, hogy globális befolyásra tegyen szert. Az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai hadsereg nemcsak harci bombázói képességeit fejlesztette, hanem jelentős tapasztalatokra tett szert válságos tengeri övezetekben tartott hadgyakorlataival is.

A jelentés megjegyzi: Peking az űrprogramját is rendkívüli gyorsasággal fejleszti. A dokumentum ugyanakkor azt is leszögezi: nem világos, hogy “a képességek korszerűsítésének demonstrálása mellett” Kínának milyen szándékai vannak a haderőfejlesztéssel.

Az első kommentárok megjegyzik: a dokumentumot éppen akkor hozták nyilvánosságra, amikor Washington és Peking között erős a feszültség a kereskedelmi viták miatt. Augusztus végén Washingtonban tárgyal a kínai kereskedelmi miniszter helyettese.

Nem tartják meg a novemberre, a veteránok napjára tervezett washingtoni katonai díszszemlét, hanem a jövő évre halasztják – közölte az amerikai védelmi minisztérium.

A Pentagon szóvivője, Rob Manning ezredes által aláírt közlemény az okok részletezése nélkül csupán azt tudatja, hogy eredetileg idén november 10-ére tervezték az eseményt, de egyetértettek abban, hogy “a 2019 novemberében adódó lehetőséget célozzák meg”.

A halasztás okát sem a minisztérium, sem a Fehér Ház nem közölte, amerikai sajtóértesülések szerint azonban valószínűleg a magas költségek miatt nem kerül sor idén a díszszemlére. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselőre hivatkozva 90-95 millió dollárra becsülte az amerikai háborús veteránok előtt tisztelgő, az első világháború befejeződésének centenáriuma alkalmából rendezendő katonai parádé költségeit.

Donald Trump februárban kérte fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg a díszszemle megrendezésnek lehetőségeit. Trump akkor a többi között hivatkozott a Párizsban a júliusi nemzeti ünnep alkalmából évente katonai pompával megtartott parádéra, amelynek 2017-ben ő is a vendége volt.

Márciusban a Pentagon feljegyzése már azt taglalta, hogy a díszszemlén – az infrastruktúra károsodását elkerülendő – nem lesznek tankok, csak másfajta katonai járművek, viszont látványos légi parádét is tartanak. A tárca eredetileg 20-30 millió dolláros költségvetéssel számolt.

Az Egyesült Államokban egyébként nem szoktak katonai díszszemléket rendezni.

A robbantásos merényletek visszaszorulása elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megerősödött az európai titkosszolgálatok együttműködése, technikai és humán háttere – jelentette ki Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

Közlése szerint, ezért szaporodtak el a kisebb szervezést igénylő és általában magányos támadók által elkövetett gázolásos merényletek, ám ezek nem követelnek annyi áldozatot, mint a robbantások. Arról is szólt, hogy a terrorszervezetek egyre inkább Észak-Afrikába, elsősorban Líbiába helyezik át a székhelyüket, azt követően, hogy helyreállni látszanak a Közel-Kelet államai.

A terroristáknak az az ideális otthon, ahol nem működik az állam – tette hozzá Gyarmati.

A Törökországnak Katar által felajánlott 15 milliárd dolláros segítséget úgy értékelte, hogy “most jött el a fizetés időpontja”, ugyanis évek óta több ezer török katona állomásozik Katarban, amely Irán-barátsága miatt szembekerült Szaúd-Arábiával.

Ez nem segíti az amerikai-török viszonyt, mert az egyesült államok legfőbb problémája éppen Irán – mondta Gyarmati .

A kanadai légierő öt CF-18 Hornet típusú harcászati elfogó-vadász repülőgépe vesz részt szeptembertől decemberig a NATO légterének sértetlenségét garantáló megerősített járőrszolgálatban Romániában – közölte az Agerpres hírügynökség.

A kanadai vadászgépek gyakorlatilag a brit légierő harci repülőit váltják a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton. A Royal Air Force (RAF) négy Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépe május elejétől augusztus végéig teljesített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.

A Mediafax hírügynökség arról írt: a kanadai gépekkel 135 tagú kiszolgáló személyzet érkezik Romániába, Ottawa hozzájárulásaként az úgynevezett Reassurance, az Oroszországtól tartó keleti tagállamok megnyugtatását, illetve védelmük megerősítését szolgáló NATO-misszióhoz.

“Védelmi politikánkban fontos szempont Kanada nemzetközi szerepvállalása. A NATO az egyik legfontosabb többoldalú kapcsolatrendszer számunkra, a légi járőrszolgálathoz nyújtott romániai segítségünk az észak-atlanti elkötelezettségünket bizonyítja” – idézte a Mediafax Harjit Sajjan kanadai védelmi minisztert.

A román Konstanca kikötőváros polgári légiforgalmát is kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülőtéren megszokott a NATO-tagországok katonáinak jelenléte. A támaszpont szolgált egyebek mellett tranzitközpontként az utóbbi években Afganisztánból kivont, hazafele tartó több ezer amerikai katona számára.

Klaus Iohannis román államfő szerdán egy konstancai ünnepségen “képlékeny helyzetű térségként” jellemezte a Fekete-tengert, ahol magas a konfliktusok kockázata. Iohannis országa sikereként értékelte, hogy a NATO brüsszeli csúcsértekezletén a védelmi szövetség a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a Fekete-tenger térségére, román kezdeményezésre a legmagasabb szintű találkozón vitatták meg – Ukrajna és Georgia bevonásával – a térség biztonsági helyzetét.

Harmadik országok részéről érkező fenyegetések figyelembevételével tárgyal majd a közös projektek megvalósításáról Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

Merkel szombat este a Berlin melletti Meseberg kastélyban, a német kormány vendégházában fogadja majd Putyint. A két vezető több mint ötévi kihagyás után találkozik ismét német földön. Igaz, Merkel volt az első európai vezető, aki az elnökké történt újraválasztását követően elsőként tett látogatást Putyinnál, május 18-án, Szocsiban.

Peszkov szerint a szombati megbeszélések témája “a közös kereskedelmi projektek megvalósítása” lesz “azon fenyegetések fényében, amelyeket harmadik országok hangoztatnak e projektek ellen”. Emellett “a legaktuálisabb témák” kerülnek napirendre, közöttük “természetesen Ukrajna és Szíria”.

Újságírói kérdésre válaszolva Peszkov kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Putyin és Merkel megvitatná a megrendült gazdaságú Törökországnak nyújtandó közös segítség lehetőségét. Mint mondta, ilyesmi aligha lehetséges török részvétel nélkül.

Peszkov megerősítette, hogy Putyin Németországba Ausztria érintésével utazik majd, ahol szombaton megjelenik Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjén. A német fővároshoz közeli kastélyban a tárgyalások megkezdése előtt az orosz elnök és Merkel kancellár sajtónyilatkozatban ismerteti majd a megvitatandó témákat. A Kreml szóvivője korábban ezek közé sorolta az amerikai szankciók nyomán kialakult helyzetet, valamint a kétoldalú gazdasági együttműködés, így az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének kérdéseit.

Az orosz állami média Vesztyi hírportálja pénteken idézte a Handelsblatt című német gazdasági lapot, amely szerint “Oroszország és Németország között olvad a jég”, amelyet a közös vetélytárssá vált Donald Trump amerikai elnök melegített fel.

A Rosszija 24 hírtelevízió péntek délelőtti háttérműsorában megszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy Putyin és Merkel olyan időszakban kívánja áttekinteni a közös érdeklődésre számot tartó területeket, amikor, ha erősen eltérő mértékben is, de erősödik az Oroszországra és Németországra a tengerentúlról gyakorolt nyomás. Moszkvában elemzői szinten nem várnak látványos bejelentéseket a kétoldalú csúcstól, azt viszont igen, hogy a két vezető értésre adja majd: nem hajlandók meghajolni a külső kényszer előtt.

Mindkét fél számára fontos, hogy megépüljön az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték, amely komoly, szankciófenyegetésekben is megmutatkozó ellenállást váltott ki amerikai részről. Az orosz médiában megjelent prognózisok szerint Merkel, aki a Krím félsziget orosz elcsatolásának és az ukrajnai beavatkozásnak egyik leghatározottabb bírálója Európában, továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy Oroszország az új vezeték lefektetése után is fenntartsa az ukrajnai gáztranzitot. Erre Putyin korábban, kelletlenül ugyan, de hajlandóságot mutatott.

Moszkva egyébként erősen nehezményezi, hogy Washington az európai energiafüggetlenség elvesztésének veszélyével érvel, de szerinte valójában az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja előtt egyengeti az utat, a sokkal olcsóbb vezetékes orosz gázzal szemben. A hivatalos orosz állásfoglalások szerint a tisztességtelen versenyhelyzet megteremtésének szándéka húzódik az amerikai vámtarifa-emelések, az Iránnal kereskedő országokkal és cégekkel szemben hangoztatott fenyegetések, valamint az Oroszország ellen különböző címen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések mögött.

Moszkva számára fontos lenne azt elérni, hogy Németország és az unió többi országa ne kövesse automatikusan az Egyesült Államok újabb és újabb szankcióit. A hivatalos orosz narratíva ezzel kapcsolatban azt igyekszik hangsúlyozni, hogy Európa gazdasága eddig is érzékeny veszteségeket szenvedett el az Oroszország ellen az Ukrajnában játszott szerepe miatt meghirdetett büntetőintézkedések, valamint a válaszul bevezetett élelmiszerembargó miatt.

Miközben Ukrajna ügyében Oroszországban nem várnak elmozdulást – ami miatt Moszkva Kijevet hibáztatja -, orosz elemzők szerint nem kizárt, hogy az elnök és a kancellár a Bassár el-Aszad szíriai államfő rezsimje ellen bevezetett amerikai és európai szankciók dacára is talál megoldást az együttműködésre a szíriai menekültek hazatelepítése és az arab ország újjáépítése terén. Azt, hogy Merkel számára – akinek belpolitikai pozíciója megrendült a migránsok 2015-ben történt tömeges befogadása következtében – mennyire fontos a helyzet rendezése, az is jelzi, hogy a kancellár július 24-én szabadságát megszakítva fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt.

Pedig Geraszimov neve szerepel az ukrajnai beavatkozás miatt európai beutazási tilalom alá vont személyek listáján, így a tábornok elvileg be sem tehette volna a lábát Németországba.

Valóságos sokkhatást okoz a tűzijáték az állatoknál; az augusztus 20-ai tűzijáték miatt a kutyák és a macskák elszökhetnek, de félelmükben támadhatnak is – hívta fel a figyelmet az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület közleményében.

Az egyesület azt javasolta, hogy a tűzijáték idejére az állatokat vigyék zárt helyre, így a hanghatások csak tompítva jelentkeznek. Ez azt is jelenti, hogy az állatokat nem szabad az ünnepre elvinni, mert a fény- és hanghatások pánikot okozhatnak náluk. A biztonság kedvéért érdemes az állat gazdájának elérhetőségét tartalmazó bilétát elhelyezni a kutyán vagy macskán. Ha az állat elszökött, akkor érdemes a lakhelytől távolabb is, tíz kilométeres körzetben keresni – írták.

A Tatabányai Járásbíróság elrendelte egy férfi letartóztatását, aki több mint öt éven át prostitúciós tevékenységet folytató nőkkel tartatta el magát – közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész.

A férfi egy nőt veréssel kényszerített arra, hogy magát árulja, két másiknak pedig saját ingatlanában biztosított lehetőséget szexuális szolgáltatásokra, illetve a nőket saját kocsijával szállította a kuncsaftokhoz. A kitartottsággal vádolt férfi a nők szolgáltatásának ellenértékét elvette és felélte.

Mivel fennáll veszélye, hogy szabadlábon hagyása esetén a férfi veszélyeztetné az eljárás eredményességét, valamint fennáll a bűnismétlés lehetősége is, ezért a bíróság elrendelte a letartóztatást, egy hónapra.

Sérthetetlenek a határok a Nyugat-Balkánon, a térség országainak európai uniós (EU-) csatlakozása csak területi épségük megtartásával mehet végbe – jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben Dusko Markovic montenegrói miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után. Szólt arról is, hogy Németország és Montenegró közösen küzd az illegális migráció ellen.

A kancellár a montenegrói kormányfővel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán összes országának rendelkeznie kell az EU-csatlakozás lehetőségével.

A csatlakozási folyamat kiinduló pontja “valamennyi ország területi inegritása”, előrehaladása pedig nem az államok méretétől vagy az időtényezőtől függ, hanem kizárólag a tagság feltételeinek teljesítésétől – mondta Angela Merkel

Aláhúzta, hogy az EU-s csatlakozáshoz le kell zárni a regionális konfliktusokat, a térség országainak fel kell hagyniuk a viszálykodással, hogy fenntarható legyen az EU-tagállamok közötti “koherens együttműködés”.

Montenegró esetében a legfontosabb feladatok közé tartozik a jogállamiság erősítése és a korrupció visszaszorítása – mondta Merkel. Megjegyezte, hogy 2010-ben kezdett csatlakozási tárgyalások már a részletkérdésekről, “nagyon konkrét” ügyekről szólnak.

Ismertette: tárgyaltak a migrációról is, amellyel kapcsolatban Montenegrónak “nagyon fájdalmas tapasztalatai vannak”. Mint mondta, Németország és Montenegró “együtt harcol az illegális migráció ellen”, így a találkozó egyik témája az volt, hogy minként járulhatnak hozzá közösen az EU külső határának jobb védelméhez.

Markovic hangsúlyozta, hogy országa a NATO-tagság elnyerése után továbbra is elkötelezett az EU-tagság megszerzése mellett, és fokozza a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. A podgoricai vezetés arra is törekszik, hogy elérje a “jogállamiság magasabb minőségét” – mondta.

Mint mondta, Németország kiemelten fontos tényező a Nyugat-Balkánon, méghozzá a térség valamennyi országának. Montenegró gazdasági fejlődésében is nagy szerepe van Németországnak – tette hozzá Dusko Markovic, további beruházásokra bíztatva a német vállalatokat.

A montenegrói kormányfő mindenekelőtt az idegenforgalmat említette a gazdasági, befektetői együttműködés erősítésének lehetséges területeként, a német kancellár pedig elmondta, tárgyaltak arról, hogy miként lehet közösen előmozdítani a megújuló energiaforrások kiaknázásának ügyét.

Az idei első fél évben 440 esetben gázoltak gyalogost zebrán. A rendőrség pénteken figyelemfelhívó videót tett közzé a honlapján.

A térfigyelő kamera felvételén látható, hogy több ember – köztük egy gyermek – lép le a járdáról. A belső sávban közlekedő autó a gyalogátkelőhely előtt megállt, míg a másik – ráadásul a külső sávban közlekedő – autó elgázolta az úton átkelni szándékozókat. A felvétel alapján a gyalogosok nem sérültek meg súlyosabban.

A rendőrség a videó mellett annyit írt: “ebből most nem lett tragédia, de ez nem a sofőrön múlt”. A felvétel idén augusztusban készült Magyarországon.

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője kiemelte: a hatályos KRESZ szerint a járművezetőknek a kijelölt gyalogos átkelőhelynél elsőbbséget kell adniuk a gyalogosoknak. Azt a helyet pedig, ahol a gyalogosoknak elsőbbségük van, a járművek vezetőinek mindig fokozott óvatossággal és olyan sebességgel kell megközelíteniük, hogy ha szükséges, meg tudjanak állni.

A szóvivő elmondta: idén, az első fél évben 440 esetben gázoltak gyalogost zebrán. Az elgázolt gyalogos szinte minden esetben megsérült, a balesetet mindig valamilyen emberi hiba, gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, illetve figyelmetlenség okozta. Nagyobb körültekintéssel az összes baleset elkerülhető lett volna – mondta Gál.

Elhullott rovart találtak gyermektápszerben, az esetről szlovén bejelentés alapján értesült az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – közölte a hivatal.

Az értesítést követően a Nébih felvette a kapcsolatot a termék magyarországi forgalmazójával, a nyomon követési vizsgálat folyamatban van. A tápszerből Hollandiába, Horvátországba, Szlovéniába és Magyarországra szállítottak. Az érintett termék neve Aptamil 1 Pronutra gyermektápszer, a márkája Milupa, kiszerelése 800 gramm, minőség megőrzési ideje 13/10/2019. A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy a terméket ne használják.

Több ezer ember gondoskodik az augusztus 20-ai programokon részt vevők biztonságáról – mondta a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán azt mondta, hogy a rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs – amelynek ő az elnöke – a hosszú hétvégén is folyamatosan azon dolgozik majd, hogy mindenki méltón, biztonságban tudja megünnepelni az ország születésnapját.

Augusztus 20-án országszerte több mint 340 rendezvényt tartanak – ismertette a sajtótájékoztatón Lakatos Tibor, az ORFK közrendvédelmi főosztályának vezetője. Hozzátette: a hosszú hétvége miatt számos településen már korábban megtartják az ünnepi rendezvényeket.

A fővárosban négy, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény lesz, amelyeket “a szükséges létszámban” biztosítanak. Feladatuk elsősorban a forgalomirányítás, a közlekedés rendjének fenntartása, az állampolgárok segítése. “Nyugodt, méltóságteljes” ünnepre készülnek – közölte.

Lakatos Tibor azt is elmondta, hogy 358 tűzijátékot jelentettek be az országban. Ezek helyszíni vizsgálatát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF) közösen végezték el.

Hajdu Márton, az OKF szóvivője elmondta: több rendezvényhelyszín berendezése jelenleg is tart, azok helyszíni ellenőrzésén a hétvégén is folyamatosan dolgoznak majd a tűzoltók. A fővárosi rendezvények biztosítására az elmúlt évekhez hasonlóan a Dunán is megnövelik a készenlétet. Emellett városszerte számos tűzoltóegység lesz szolgálatban, hogy a lehető legrövidebb időn belül be tudjon avatkozni, például akkor, ha a tűzijátékból visszahulló parázs tüzet okozna. Hajdu külön kérte: napközben és este is mindenki figyeljen arra, hogy a nagy melegben, szárazságban akár egy eldobott cigarettacsikk is könnyen tüzet okozhat.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője bejelentette, hogy a programok biztosítására – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – komplex mentésirányítási tervet dolgoztak ki, és az ünnepre külön mentésirányítási központot hoznak létre. A fővárosban 36 mentőegységgel lesznek jelen a helyszíneken, és a Duna mindkét partján lesz úgynevezett oxiológiai ambulanciájuk is.

A mentőszolgálat szóvivője mindenkit óva intett attól, hogy magas helyre, háztetőre másszon fel. Kiemelte továbbá, hogy vigyázzanak a gyerekekre, különösen a tűzijáték után, amikor oszlik a tömeg.

Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője elmondta: a meteorológiai szolgálat a központi rendezvények mellett húsz szabadtéri program meteorológiai biztosításáért felel. A délelőtti vízi- és légiparádé, valamint az esti tűzijáték idejére a fővárosi Duna-parton ideiglenes automata állomást alakítanak ki, amely tízpercenként szolgáltat időjárási adatokat az operatív törzs és a szervezők számára is.

A meteorológus a várható időjárásról azt mondta: folytatódik a napos, meleg idő, inkább csak szombaton és hétfőn van esélye néhány helyen zápornak, zivatarnak, de azok is rövid ideig tartanak majd. A maximumhőmérséklet várhatóan kevéssel harminc Celsius-fok felett alakul majd – közölte Bonta.

Az ünnep biztonságos lebonyolításáért most is az operatív törzs felel, amelynek tagjai mások mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, a Terrorelhárítás Központ, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat és a Budapesti Közlekedési Központ képviselői is.

Idén három napon át tartanak az augusztus 20-ai központi rendezvények. Már szombaton megnyílik a Magyar Ízek Utcája, a budai Várban mindhárom nap koncertekkel, programokkal várják az érdeklődőket. Augusztus 20-án a hagyományok szerint a zászlófelvonással, majd a honvédtisztavatással kezdődnek az ünnepségek. Délután a szentmisére és a Szent Jobb-körmenetre, majd este a tűzijátékra is sok embert várnak a szervezők.

A központi programok részletes listája megtekinthető a kormány honlapján.

Emellett országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezéseket, szentmisét, kenyérünnepet Szent István napja alkalmából.

Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére augusztus 20. hivatalos állami ünnep.

A magyar katonazene nemzeti érték – jelentette ki a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának megbízott törzsfőnöke a hatodik Fricsay Richárd Regionális Kamarazenei Fesztiválon mondott beszédében.

Schmidt Zoltán azt mondta: a Magyar Honvédség kultúrájának, történelmének szerves része a katonazene, olyan érték, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Hozzátette: a kürtök, dobok és trombiták hangja évszázadok óta társai a katonáknak. Az ébresztőtől a takarodóig végigkísérik békebeli mindennapjaikat és a katonazenekarok ott voltak mindenhol, ahol hadmozdulatok zajlottak: mozgósítottak, lelkesítettek, hangszereik a végső búcsúnál is szolgáltak.

Kiemelte, a haza védelme közös nemzeti ügy. “Ahogy szabadságharcos hőseink közös akarattal tették le 170 évvel ezelőtt a magyar honvédelem alapjait, úgy nekünk, XXI. századi utódoknak kötelességünk ebből közösen építkezni és az utódainknak közös szándékkal megteremtett, szilárd alapokon nyugvó biztonságos országot hagyni” – fogalmazott.

Hozzátette: a honvédség elsődleges feladata, hogy képességeivel hazánkat szolgálja, de élő kapocsara is szüksége van a társadalommal, melyre jó lehetőség a zene.

Schmidt Székesfehérvár életében is meghatározó állomásnak nevezte 1897-et, amikor a városba érkezett Fricsay Richárd, a magyar katonazene történetének kiemelkedő alakja. Fricsay Székesfehérváron városi dalárdát és zeneiskolát hozott létre, katonaként és művészként is egyaránt példát mutatott – mondta.

Cser-Palkovics András polgármester a katonák Székesfehérvárhoz való kötődéséről szólva felidézte: a Királyi Napok rendezvénysorozatának múlt heti megnyitója után közösségi oldalán egy Szarajevóban szolgálatot teljesítő székesfehérvári katona is köszönetet mondott azért, hogy a világháló segítségével követhették a rendezvényt.

A hatodszor megrendezett Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál programjában a Magyar Honvédség hatvan éves múlttal rendelkező debreceni helyőrségi zenekara, a 2005-ben alapított tatai helyőrségi zenekar, az 1974 óta működő budapesti helyőrségi zenekar, valamint az 1964-ben alapított székesfehérvári helyőrségi zenekar vett részt.

Eddig 192 tüntető panaszát iktatták a bukaresti katonai ügyészségen, azt állították, hogy a csendőrök jogtalanul bántalmazták őket a román diaszpóra pénteki kormányellenes tüntetésén – közölte Ionel Corbu, a vádhatóság vezetője.

A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg – részletezte Corbu.

A csendőrség szerdán közleményben cáfolta, hogy “vegyi támadást” intézett volna a tüntetők ellen, ahogy azt az ellenzéki média állította.

“A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége” – szögezte le a román csendőrség.

Az állásfoglalásban arra reagáltak, hogy egyes ellenzéki médiumok következetesen a tüntetők elleni “gáztámadásként” emlegetik azt, hogy a csendőrség könnygáz-sprayt, illetve könnygáz-gránátokat vetett be a kormányellenes tüntetők megfékezésére. Az ellenzéki hírtelevíziókban megszólaltatott szakértők (mentőorvosok, vegyészek) aggasztónak minősítették, hogy egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig most, öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal – “égési sérülésekkel” – jelentkeznek a sürgősségen.

A román diaszpóra pénteki kormányellenes megmozdulásán – a tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva – a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg “lecsillapítására”, majd erővel kiszorította a tüntetőket a térről. Az eseményeket élőben közvetítő hírtelevíziók felvételein az látszott, hogy egyes csendőrök válogatás nélkül ütöttek mindenkit, aki éppen az útjukba került: földön térdelő, kezüket felemelő, védtelen embereket bántalmaztak. A rendfenntartók másnap azt közölték: 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, hetven embert, köztük 11 csendőrt kellett kórházba szállítani.

Nebraskában 21 év óta először hajtottak végre halálos ítéletet. A hatvanéves Carey Dean Moore-t gyilkosságért ítélték el: 1979-ben két taxisofőrt ölt meg.

A halálos ítéletet méreginjekcióval hajtották végre, és először fordult elő, hogy a méregkeverékbe fentanilt, kábító hatású fájdalomcsillapítót is kevertek. A fentanil az Egyesült Államokban a leggyakrabban használt drog, opiáttartalmú kábítószer.

A kivégzés előtt két gyógyszergyártó vállalat is pert indított a büntetés-végrehajtási intézmény ellen, mert nem akart hozzájárulni az általa forgalmazott szerek felhasználásához. Márpedig több szövetségi államban azért nem tudnak végrehajtani halálos ítéleteket méreginjekciókkal, mert jogszerűen nem lehet beszerezni az ehhez szükséges szereket. Moore azonban arra kérte ügyvédjeit: járjanak el annak érdekében, hogy végrehajtsák rajta az ítéletet.

Az Omaha World-Herald című helyi lap információi szerint a kivégzéskor egy eddig nem alkalmazott gyógyszerkeveréket használtak: ebben az erősen kábító hatású fentanilt, a szívműködést leállító kálium-kloridot, a nyugtató hatású diazepámot és az izombénító pankuróniumot elegyítették. A The Washington Post tudósítása szerint az elítéltnél 23 perc után állt be a halál.

A múlt héten két német gyógyszergyártó, a Sandoz és a Fresenius Kabi is bíróságon próbálta megakadályozni, hogy általuk gyártott szereket használjanak halálos ítéletek végrehajtásánál. Egy nebraskai szövetségi bíró azonban elutasította a perkérelmet és a főállamügyész hivatala közölte: “Nebraska népe nagy többséggel úgy döntött, hogy érvényben tartja a halálbüntetést a Moore által elkövetett bűnökre”.

Az Egyesült Államok e középnyugati tagállamában három évvel ezelőtt megszüntették a halálbüntetést, de a rá következő esztendőben a választók hatvan százalékának támogatásával ismét bevezették. Az Omaha World-Herald szerint Nebraskában jelenleg tizenegy elítélt várja a halálsoron a kivégzését.

Amerikai katolikus személyiségek kifogásolják a pápa állásfoglalását a halálbüntetésről
A halálbüntetés eltörlését szorgalmazó állásfoglalása visszavonására szólították fel amerikai katolikus személyiségek a pápát. A nyílt levél a First Things című konzervatív lapban jelent meg. A 45 aláíró – filozófusok, történészek, teológusok, politológus professzorok, papok – közölték: Ferenc pápa a katolikus egyház katekizmusát változtatta meg, amikor azt állította, hogy a halálbüntetés elfogadhatatlan, mert támadás az ember méltósága és sérthetetlensége ellen. Ezt az álláspontot az egyházon belül és kívül is sokan úgy értelmezték, hogy a halálbüntetés lényegileg erkölcstelen, következésképpen mindig törvénybe ütköző – írták. A felhívás súlyosan botrányosnak minősíti a halálbüntetés megszüntetéséről szóló állásfoglalást, mivel az aláírók megítélése szerint a bűnözőkre a társadalom rendjének megóvása érdekében igenis kiszabható halálbüntetés.

A Donald J. Trump Rt. nevű kampányszervezet pert indít Omarosa Manigault Newman volt fehér házi alkalmazott ellen, mert megszegte a munkaszerződésében foglalt titoktartási fogadalmat.

Az amerikai elnök kampányszervezete az amerikai sajtónak megküldött közleményben tudatta, hogy New Yorkban benyújtotta a perkeresetet.

Manigault Newman korábban Donald Trump egyik valóságshow-jának szereplője volt, és az elnök a választási győzelem után tanácsadói munkát kínált neki a Fehér Házban. Az ő feladata volt a kapcsolattartás az afroamerikai közösségekkel. 2017 decemberében azonban “összeférhetetlen magatartása” miatt megváltak tőle. Most könyvet írt Tébolyodott címmel a Fehér Házban töltött hónapokról, s ebből kiderül, hogy titokban minden magánbeszélgetést rögzített az elnöki hivatalban, sőt, már korábban, a választási kampány idején is.

A könyvben a nő “rasszistának” és bigottnak” nevezi Trumpot, aki szerinte mentális állapota miatt nem is alkalmas az elnökségre. Azt is állítja, hogy Trump még 2003-ban televíziós műsora egyik felvételén használta a “néger” szót, bár hozzátette, ő nem hallotta ezt, csak valakitől hallott róla. A héten megjelenő könyv népszerűsítésére Manigault Newman az elmúlt napokban televíziós és rádiós interjúk egész sorát adta, és nyilvánosságra hozta az általa rögzített beszélgetések több hanganyagát is.

Trump “lecsúszottnak”, “dilisnek”, és “zavartnak” minősítette őt, és egyik keddi Twitter-bejegyzésében azt írta: “jó munkát végzett Kelly tábornok (a kabinetfőnök), hogy gyorsan kirúgta ezt a kutyát”. Egy másik keddi tweetjében az elnök ismételten cáfolta Manigault Newman azon állítását, miszerint használta volna a “néger” kifejezést. “A szóhasználatomban nem szerepel ez a kifejezés, soha nem is szerepelt” – írta twitterbejegyzésében Trump.

Manigault Newman több televíziós interjúban is tagadta, hogy titoktartást is tartalmazó szerződést írt alá, amikor dolgozni kezdett a Fehér Házban. Arra azonban nem emlékezett, hogy a választási kampányban végzett munkája kezdetekor aláírt-e szerződést.

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetnek továbbra is több tízezer fegyverese van jelen Irakban és Szíriában annak ellenére, hogy az utóbbi időben rengeteg veszteséget és katonai vereséget szenvedett el – közölte a BBC az ENSZ legfrissebb jelentésére hivatkozva.

A világszervezet jelentése szerint húsz és harmincezer közé tehető a dzsihadisták száma a két közel-keleti országban, több ezren közülük külföldiek.

Ennek fényében az Iszlám Állam egy kisebb, rejtőzködő “változata” sokáig fennmaradhat a két országban, ahol 2014-ben a dzsihadisták kalifátust kiáltottak ki, és nagy kiterjedésű területeket foglaltak el. Az IÁ szíriai és iraki “kalifátusában” mintegy 10 millió ember élt.

A dzsihadista szervezet azonban tavaly vereséget szenvedett katonai szempontból, szinte minden korábbi területét elvesztette. Ezért áttért gerilla hadviselésre, sivatagi területeken bujdosnak a szervezet aktív tagjai, és onnan is indítanak támadásokat. Az ENSZ-jelentés szerint a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartományban továbbra is nagyobb területek vannak az IÁ kezén, ahol forrásokra tett szert olajeladásból, ráadásul megvetette lábát egyebek közt Afganisztánban, Líbiában, Délkelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában.

A BBC emlékeztetett, hogy az IÁ a múlt hónapban meglepetésszerű, összehangolt támadást indított a dél-szíriai esz-Szuveida tartományban, a harcokban több mint kétszáz ember halt meg, a dzsihadisták pedig 30 túszt hurcoltak magukkal.