Biztonságpiac

A táblabíróság közleménye szerint a férfit több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletében és személyi szabadság megsértésében találták bűnösnek.

Korábban az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék halmazati büntetésül mint visszaesőt 18 év fegyházra ítélte a most 47 éves férfit. Másodfokon a Pécsi Ítélőtábla a vádlott fegyházbüntetését jogerősen 16 évre enyhítette – írták.

A tényállás szerint a férfi 2015. szeptember 16-án, volt élettársa végleges elköltözésekor lefogta a házából kifelé tartó nőt és kést szorított a nyakához. Ekkor a nő anyja megpróbált segíteni lányának, ezért a férfi késsel többször megsebesítette őt a karján és a nyakán, végül hasba szúrta. Amikor a hároméves kislány sérült nagymamájához szaladt, a férfi őt is kétszer megvágta a nyakán. Ezután a háztól száz méterre lévő kukoricásba vonszolta volt élettársát és annak gyermekét, de hamarosan elengedte őket.

A férfi elmenekült és csaknem egy hónapig bujkált, végül a rendőrök 2015. október 14-én fogták el.

Az ítélőtábla tájékoztatása szerint a nagymama a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes, jobb oldali légmellel járó sérülést szenvedett, életét az orvosi beavatkozás mentette meg. A gyermekkorú sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – tették hozzá.

A két ország között 2015-ben létrejött szerződés felmondása azt jelenti: a spanyolok nem szállítják le a megrendelt négyszáz lézerirányítású precíziós bombát, és visszafizetik azok 9,2 millió eurós vételárát.

A spanyol védelmi tárca augusztus közepén jelentette be, hogy felülvizsgálja a folyamatban lévő fegyvereladásokat, miután augusztus 9-én légicsapás ért egy piacot és egy autóbuszt Jemen északi részén, a húszi lázadók ellenőrizte területen. Az 51 halálos áldozat között negyven gyerek volt.

A 2014 augusztusa óta tartó jemeni polgárháború az Irán által támogatott húszik és a Szaúd-Arábia, valamint más arab országok által támogatott, nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között zajlik.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint Spanyolország Szaúd-Arábia negyedik legnagyobb fegyverexportőre, és 2017-ben mintegy 270 millió euró értékben adott el katonai eszközöket neki.

Reagálva Donald Trump amerikai elnöknek a kormányerők készülő idlíbi offenzívájával kapcsolatos állásfoglalására, Peszkov úgy vélekedett, hogy a terrorfenyegetést figyelmen kívül hagyva figyelmeztetni a támadás következményeire “valószínűleg nem teljes nem átfogó hozzáállást” tükröz.

Trump hétfőn Twitter-üzenetben figyelmeztette Bassár el-Aszad szíriai elnököt, nehogy “meggondolatlan támadást indítson” a lázadók ellenőrzése alatt lévő Idlíb ellen. Az elnök Damaszkusz két szövetségese, Oroszországot és Iránt is óva intette a támadástól.

“Az oroszok és az irániak súlyos humanitárius hibát követnének el, ha részeseivé válnának e potenciális emberi tragédiának. Százezreket ölhetnek meg. Ne hagyják, hogy ez megtörténhessen!” – írta az amerikai elnök.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a terroristák által Idlíbből irányított drónok “jelentős fenyegetést” jelentenek az orosz erők ideiglenes állomáshelyeire Szíriában. Elmondta, hogy a tartományban kialakult helyzet a pénteki teheráni iráni-orosz-török csúcs egyik legfontosabb témája lesz.

A Donyec-medencei válságról nyilatkozva Peszkov nem válaszolt az ukrán médiának arra a kérdésére, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) milyen jogalapja van ukrán területen helyszíni nyomozati segítséget nyújtani az önhatalmúlag kikiáltott “Donyecki Népköztársaság” hatóságainak a szakadár terület volt vezetője, Olekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében. Az szóvivő a pénteken elkövetett merénylettel kapcsolatban megjegyezte: “nyilvánvaló”, hogy terrortámadás történt, amelynek célja a helyzet destabilizálása.

Hozzátette: nem rekesztette be, csak felfüggesztette a CSAT ülését, alkalmat adva a kormánynak, hogy olyan tervezetet terjesszen elő, amely nem faragja le – szerinte indokolatlanul – a titkosszolgálatok és más intézmények forrásait, miközben az egyébként “erőteljesen pozitív” kiigazítás más szektoroknak jelentős többletforrásokat irányoz elő.

A jobboldali elnök úgy vélekedett: a szociálliberális kormány “politikai piszkálódásáról” lehet szó. A kormánynak kötelező kikérnie a CSAT jóváhagyását, a testület pedig csak konszenzussal hozhat döntéseket – emlékeztetett Iohannis.

A tájékoztatás szerint az idei nyári viharmérleg nem végleges összesítése alapján a biztosítók május 1. és augusztus 31. között csaknem 3,2 milliárd forintot fizettek ki, a társaságokhoz ebben a periódusban 57 016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén.

Tavaly ugyanis ezen négy hónap alatt több mint 103 ezer káreseményre 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg a biztosítók. 2010-2017 között a május-augusztusi időszakban összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a társaságok, közel 80 milliárd forint értékben.

A szövetség szerint az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, ebben az évtizedben például a 2010-es év volt a katasztrófáktól leginkább sújtott, akkor 312 ezer kárbejelentésre harmincmilliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Az idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust – közölte a Mabisz.

A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta mintegy harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Tavaly egész évben 2350 elsődleges, és több mint harmincezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg – közölte a Mabisz.

Szanka Ferenc közölte, a férfi ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indult eljárás.

A sértettek hozzátartozója évekkel ezelőtt Ausztriában dolgozott, majd 2013 szeptemberében eltűnt. Azóta semmit nem tudnak róla, pedig osztrák rendőrök, alpinisták és önkéntesek is keresték őt. A hozzátartozók magánnyomozókat béreltek fel, de mivel ez sem hozott értékelhető eredményt, újabbakat bíztak meg, és ajánlásokon keresztül megismerkedtek 2014 tavaszán a szegedi férfival.

A gyanúsított – bár nem volt megfelelő képesítése – magát magánnyomozónak adta ki, azt ígérve, nyomozni fog, bár tudta, hogy érdemi munkát nem végez majd. A gyanúsított négy éven át, idén májusig a sértetteknek valótlan nyomozati cselekményekről adott elő történeteket, és beszélt nekik rokonuk esetleges hollétéről is. Azt mondta többek között, hogy a hozzátartozójukat Olaszországba vitték, majd azt állította, Romániából keresték meg, és váltságdíjat követelnek érte. A gyanúsított az eltűnt személy édesanyjától és testvérétől több részletben összesen 31 millió forintot kapott el nem végzett munkája fejében és állítólagos költségeire.

A Szegedi Járásbíróság elrendelte a korábban többször is elítélt férfi letartóztatását, de a végzés nem jogerős.

A beszámolók szerint összesen nagyjából 14 ezer embert bírságoltak meg utcára vizelésért, illetve jóval ritkább esetekben székelésért.

A legtöbb pénzbüntetést nem meglepő módon Amszterdamban szabták ki, ahol 1188 embert kaptak közterületi vizelésen, az egy főre eső bírságolások számában azonban Valkenburg aan de Geul település áll az élen.

A számok mindazonáltal csökkenő tendenciát mutatnak, öt évvel ezelőtt még 21 ezer bírságot regisztráltak.

Nyilvános vizelésért egységesen 140 eurós pénzbüntetést szabnak ki Hollandia-szerte.

Arre Zuurmond városi ombudsman korábban “törvények nélküli dzsungelként” írta le Amszterdam turisták “sújtotta” központját, ahol éjszakánként rendszeres illegális autó- és kerékpárversenyek folynak az utcákon, nyíltan árulják a kábítószert és gyakoriak a súlyos testi sértések.

A mintegy 800 ezres lakosságú Amszterdam becslések szerint idén 18 millió látogatót fogad.

A tájékoztatás szerint a hatóság a Viapharma Bt. vállalkozás által csomagolt, kapszulázott termékeket a forgalomból visszahívta, és az étrend-kiegészítő csomagolási tevékenységet azonnali hatállyal felfüggesztette.

A közleményben a Nébih felidézi, hogy augusztus végén tartottak ellenőrzést a fővárosi étrend-kiegészítőket csomagoló és kapszulázó vállalkozásnál.

Az ellenőrzés során a hatóság összesen 37 tétel – 781 kilogramm tömegű – nem nyomon követhető étrend-kiegészítőt, illetve jelöletlen, továbbá lejárt minőség-megőrzési idejű étrend-kiegészítő alapanyagaként szolgáló port és kapszulát vont ki a forgalomból. Az érintett alapanyagok az ügyvezető elmondása szerint Kínából származtak, amelyekből elsősorban potencianövelő, valamint kovaföld étrend-kiegészítő termékeket készítettek – közölte a Nébih.

Az érintett késztermékek listája elérhető a Nébih honlapján.

Az öt napig tartó vizsgálatot újabb lengyel jogsegélykérelem alapján szervezték meg. Petrenko korábban elmondta, hogy lengyelek eddig már 11 alkalommal dolgoztak Oroszországban a katasztrófa tárgyi bizonyítékaival, részvételükkel többször megvizsgálták mind a repülőgép lezuhanásának helyszínét, mind pedig a jármű maradványait. A szóvivő ismételten kitért arra a Varsóban hangoztatott feltételezésre, miszerint a gépen robbanás történt.

“A számos, mind orosz, mind lengyel szakértők által elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a halottakon és a repülőgép roncsain nem volt nyoma robbanóanyagnak. A fizika és az aerodinamika törvényeit ismerő szakértők számára teljesen egyértelmű a gép sérülései alapján, hogy azon robbanás nem történhetett” – mondta.

2010. április 10-én Szmolenszknél lezuhant a lengyel elnöki küldöttséget szállító Tu-154M-es repülőgép. A különgép a szovjet NKVD által lengyel katonatisztek ellen elkövetett katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre vitte utasait. A katasztrófában 96 ember, a lengyel politikai, katonai és szellemi elit számos képviselője vesztette életét, köztük Lech Kaczynski és felesége, Maria.

Lengyel részről az elmúlt években többször is elhangzott hivatalosan, hogy a gép fedélzetén robbanás történt. Egyebek között erre az eredményre jutott a varsói védelmi tárca bizottságának vizsgálata.

Az orosz álláspont szerint a kormányközi bizottság az ügy kivizsgálásáról készített 2011-es jelentésében a katasztrófáért a repülőgép pilótáit tette felelőssé, akik a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kiadott többszöri figyelmeztetés ellenére nem voltak hajlandók egy tartalék repülőtérre leszállni. Ezzel Moszkva az ügyet tisztázottnak tekintette.

A vádirat szerint az első- és a másodrendű vádlott 2016 nyarán egy zárkában töltötte korábban kiszabott büntetését a Budapesti Fegyház és Börtönben. Az elsőrendű vádlott csalás miatt került be az intézetbe, ahol megegyezett zárkatársával abban, hogy onnan hasonló bűncselekményeket követnek el. A tervükbe mindketten bevonták élettársukat, továbbá az egyikük az édesanyját, a másik vádlott pedig egy korábbi börtöntársát is.

A vádlottak a zárkából intézték a telefonhívásokat. Az egyik rab a sértetteket – valamelyik hozzátartozójuknak kiadva magát – jellemzően azzal hívta fel, hogy bajban van, megverték, fogva tartják, és pénzre van szüksége, különben megölik. Amikor a sértett hajlandó volt pénzt vagy ékszert átadni, ezt az elítéltek jelezték kinti társaiknak, ők intézték az átvételt. Volt olyan eset is, amikor az egyik vádlott a fogvatartó szerepében telefonált, és a sértettet fenyegetően felszólította, hogy fizessen, különben a fiát nem engedik el.

Az ügynek 35 sértettje van, közülük többen rájöttek a csalásra vagy legalább gyanakodtak, ezekben az esetekben a bűncselekmény meghiúsult. A vádlottak azonban még így is több millió forint kárt okoztak.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni román ügyészség (DIICOT) szerdai közleménye szerint a 48 éves nőre a gyermekvédelmi hatóság bízta rá beteg testvére 8 és 14 éves gyermekeinek a nevelését, de különös kegyetlenséggel bánt velük, és pornográf jelenetekben való szereplésre is kényszerítette őket.

A közlemény szerint a gyanúsított egyebek között arra kényszerítette a nyolcéves kisfiút, hogy húsz órán keresztül térdeljen étlen-szomjan előrenyújtott kézzel, és azzal fokozta a kínzást, hogy ezt bekötött szájjal, téli, kinti öltözetben, egy befűtött kályha mellett kellett tennie. A kínzási és pornográf jelenetekről a kisfiú 14 éves testvérének kellett felvételeket készítenie. Az ügyészség a kedden tartott házkutatás során lefoglalta a felvételeket, amelyeket a gyanúsított és tettestársa később másokkal is megosztott. Az ügyészség szerint az embertelen és különösen kegyetlen büntetések súlyosan veszélyeztették a kiskorú fizikai, intellektuális és morális fejlődését.

A 48 éves nőt 19 éves tettestársa jelentette fel. Az ügyészség a nő előzetes letartóztatását kezdeményezte.

A szakadár DAN hírügynökség jelentése szerint mintegy kétszázezren vettek részt a Donyeck központjában megrendezetett gyászmeneten. A Novosztyi Donbasza helyi hírportál arról számolt be, hogy több tucatnyi autóbusszal szállították a környező településekről Donyeckbe az embereket a rendezvényre, az egyetemistáknak és a közalkalmazottaknak pedig “melegen ajánlották” a részvételt. A nagyarányú részvétellel Zaharcsenko lakossági támogatottságát akarta a helyi szakadár vezetés demonstrálni. Az utóbbi időben ugyanis az a hír terjedt el, hogy Zaharcsenko népszerűsége jelentősen visszaesett a szakadár területen élők körében.

Zaharcsenkót zárt koporsóban egy tüzérségi kocsi platóján vitték végig a város központjából a Donyecki Tenger nevű temetőbe, ahol két másik, szintén merényletben meghalt donyecki szakadár fegyveres, Arszen Pavlov és Mihail Tolsztih is nyugszik.

Közben Pavlo Lisznyanszkij, az ukrán emberi jogi biztos Donyeck és Luhanszk megyei területi megbízottja közölte, hogy a szakadárok által ellenőrzött területeken élőktől származó értesülései alapján a Zaharcsenko elleni merénylet utáni razziákban mintegy ötven embert vettek őrizetbe. Közülük körülbelül tízet azóta elengedtek, 19 ember azonban eltűnt, hollétükről azóta sem tudnak semmit.

Korábban Lisznyanszkij a Facebookon szintén saját forrásaitól szerzett értesüléseire hivatkozva azt írta: négy emberből veréssel kikényszerítették, hogy bevallja, Ukrajna megbízásából ők követték el a merényletet. Forrásai szerint a szakadár hatóságok mihamarabb a közvélemény elé akarnak állni azzal, hogy megoldották a bűnügyet, elfogták az elkövetőket, akik “Kijev megbízását hajtották végre”.

Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke szombaton újságírók előtt viszont cáfolta, hogy az ukrán félnek köze lenne Zaharcsenko halálához. Leszögezte, hogy az SZBU-nak “nincs információja ukrán diverzánsok” elfogásáról – amit a szakadár hatóságok a robbanás bekövetkezte után alig néhány órával már bejelentettek -, mert “diverzáns csoportot senki nem küldött oda”.

Megismételte, hogy az SZBU-nak két alapvető verziója van a merénylet indítékára: vagy a szakadárok közötti ületi vita, vagy a Kreml áll a háttérben, amely módszeresen iktatja ki mindazokat, akik 2014-ben közreműködtek az orosz csapatoknak a Donyec-medencébe történő bevonulásában. Ez utóbbihoz hozzáfűzte, hogy a közreműködőket vagy Oroszországba viszik, és ott adnak nekik új munkát, vagy likvidálják. “Egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy minden bűnért minket tesznek felelőssé” – jegyezte meg a Zaharcsenko-merénylettel kapcsolatban tett orosz és a szakadár nyilatkozatokra célozva.

Jurij Lucenko ukrán főügyész bejelentette, hogy hivatala lezárja a Zaharcsenko ellen indított bűnvádi eljárást, mivel a vádlott elhalálozott. Hozzáfűzte ugyanakkor: nem osztja azokat a nézeteket, hogy bármiféle empátiát kellene éreznie emberiességből a szakadár vezető halála miatt. Azzal az érzéssel zárják le ügyét, hogy a bűnös megkapta büntetését – mondta. “Az az ember, aki felforgatta saját hazáját, milliókat taszított háborúba és szenvedésbe, rászolgált arra halálra, amely Zaharcsenko életének véget vetett” – szögezte le a főügyész.

Cody Wilson, a Defense Distributed (DD) nevű cég alapító-vezérigazgatója kedden a texasi fővárosban, Austinban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy immár bármilyen vásárló megveheti a cég honlapjáról kiválasztott, térbeli nyomtatóval elkészíthető fegyverek tervfájljait.

A forgalmazást kedden reggel kezdték meg és pár óra alatt mintegy 400 vásárló jelentkezett.

Július végén Robert Lasnik seattle-i szövetségi bíró hozott döntést arról, hogy augusztus 1-jétől meghatározatlan ideig nem érvényes a kormányzat és a fegyvernyomtató programokat készítő és forgalmazó cég között júniusban aláírt engedélyezési szerződés, vagyis a kérdéses számítógépes programokat a cég nem teheti szabadon elérhetővé az interneten. Előzőleg 8 tagállam és a szövetségi főváros, Washington DC főállamügyésze nyújtott be keresetet, kérvényezve a kormány és a DD közötti megállapodás semmissé nyilvánítását, később további 11 állam csatlakozott a perkérelemhez.

Az AP amerikai hírügynökség arra hívta fel a figyelmet: a bírói döntés azt mondta ki, hogy a fegyverek számítógépes tervfájljait nem lehet az interneten hozzáférhetővé és letölthetővé tenni, de arról nem szólt, hogy ne lehetne pénzért forgalmazni. Cody Wilson a sajtótájékoztatón közölte: a cég honlapjáról mostantól nem lehet közvetlenül letölteni a fájlokat, hanem aki a honlapon kiválasztja és megvásárolja, annak e-mailben vagy más módon elküldik a kérdéses tervet. Hozzátette: a szoftvernek nincs előre meghatározott ára, a vásárlók annyit fizetnek érte, amennyit jónak látnak. Elmondta, hogy a vásárlók némelyike kriptovalutában – azaz államoktól és pénzintézetektől független globális digitális pénznemben – fizetett.

A kormányzat eddig nem foglalt állást egyértelműen. Az egy hónappal ezelőtti bírói döntés után Donald Trump Twitter-bejegyzésében csak azt jelezte, hogy “utánanéz az ügynek”. Lasnik bíró hétfőn megerősítette és meghosszabbította a július végén hozott döntését.

Az amerikai politikusokat is megosztja a térbeli nyomtatással előállítható fegyverek ügye. Még az alkotmányban biztosított szabad fegyvervásárlás és -tartás hívei is azt mondják: az internetről letölthető, műanyagból elkészíthető fegyverek veszélyesek, mert nagyon nehezen azonosíthatóak és bárki, még mentális betegséggel küszködő személy is hozzájuthat ezekhez.

Bob Ferguson, az északnyugati Washington állam főállamügyésze – akinek hivatala tartja kézben a 19 tagállam és a szövetségi főváros perkeresetét – kedden bejelentette: Wilson lépése törvényellenes.

Wilson a sajtóértekezleten közölte: arra számít, hogy mostani döntése után több állam is perbe fogja őt, de máris gyűjti a pénzt a jogi védelemhez.

Hajdu Márton emlékeztetett arra: a balesetek ugyan néhány óvintézkedés betartásával egyszerűen megelőzhetőek, ám mégsem múlik el szinte egyetlen esztendő sem tragédia, halálos baleset nélkül.

Felidézte: a köznyelvben mustgáznak nevezett anyag egyszerű szén-dioxid, ami a gyümölcs erjedése (a cukor alkohollá alakulása) során keletkezik. Ez a gáz színtelen, szagtalan és másfélszer nehezebb a levegőnél, ezért zárt térben, a levegőt kiszorítva, a padló szintjétől tölti fel a helyiséget.

Önmagában nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pincéből, oxigénhiányos állapotot idézhet elő. Ez pedig szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül akár fulladásos halált okozhat.

Hangsúlyozta, hogy a mustgázzal kapcsolatos balesetek a borospincék szellőztetésével, illetve szén-dioxid-érzékelők telepítésével megelőzhetőek.

Alkalmazható a közismert “gyertyás módszer” is. Fontos azonban, hogy a gyertyát ne vállmagasságban, előre kinyújtott kezében tartsa a pincébe igyekvő, hanem engedje derékmagasság alá. Amennyiben a láng kialszik, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy nincs elegendő oxigén a pincében, ezért azonnal el kell hagyni a helyiséget – sorolta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szén-dioxiddal telített helyiségbe csak sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan bemenni.

Ugyan 2017-ben a biztosítok bevétele növekedett, a tendencia azt mutatja, hogy az emberek inkább biztosítják vagyontárgyaikat, mintsem saját magukat – fűzte hozzá. A szóvivő közölte: Magyarországon a lakosság húsz százaléka köt balesetbiztosítást, Nyugat-Európában nyolcvan százaléka.

Sokan az utasbiztosítással vagy a lakásbiztosítás mellé köthető balesetbiztosítással megelégednek, annak ellenére, hogy a biztosítók folyamatosan fejlesztik termékeiket – mondta.

A vádirat szerint a férfi 2018 tavaszán ismerkedett meg a sértettel, akivel rövid ideig párkapcsolatban állt. A nő 2018. június közepén közölte a férfival, hogy szakítani kíván vele, és megkérte, hogy a férfi otthonában lévő holmijait vigye el a várpalotai lakására.

A vádlott másnap reggel egy csokor virággal és a holmikkal érkezett meg a lakásba, ahol azonban az ágyban alvó barátnője mellett egy idegen férfit is talált. A vádlott ezen feldühödött, és előbb a virágcsokrot a nőhöz vágta, majd a sértett ház előtt parkoló autójának visszapillantó tükrét és az ablaktörlőit letörte, miközben a gépkocsi fényezését is több helyen megsértette.

A férfi a rongálással okozott 191 ezer forintos kárt a nő részére később megtérítette. Az ügyészség a férfival szemben büntetővégzés meghozatalával próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt.

Várhatóan 2019 végére épül ki az a katasztrófakockázat-értékelési rendszer, amelynek segítségével egy több szervezet által működtetett közös adatbázis alapján lehet értékelni és elemezni a településeket érintő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. A rendszer működtetésével lényegesen hatékonyabb lesz mind a felkészülés folyamata, mind egy bekövetkezett esemény kezelése.

A Katasztrófakockázat-értékelési rendszer elnevezésű, KEHOP-1.1.0-15-2016-00003 számú uniós projekt fő célkitűzése egy olyan egységes, térinformatikai alapú katasztrófakockázat-értékelési rendszer kialakítása és működtetése, ami az ország egészét lefedi, és képes akár egy-egy településre vonatkozóan is azonosítani a potenciális veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. Mindezek alapján meg lehet határozni, hogy az adott településen milyen kockázatokkal kell számolni. A rendszer a katasztrófakockázatok elemzése és értékelése mellett a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elleni felkészülést is hatékonyabbá teszi.

Az adatbázis létrehozása és működtetése konzorciumi keretek között történik, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság konzorciumvezetőként az Országos Meteorológiai Szolgálattal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, az Országos Közegészségügyi Intézettel, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal működik együtt.

A katasztrófakockázat-értékelési térinformatikai alkalmazás működtetéséhez egyebek mellett huszonhat szervert és a kapcsolódó operációs rendszert, és csaknem ötven adatbázis-kezelő szerverliszenszt szerez be a konzorcium. Az adatgyűjtést és -rögzítést országszerte huszonhárom, légi felderítési (drón alkalmazási) képességekkel rendelkező mobil egység is támogatja majd. A beszerzések és fejlesztések várhatóan 2019 végére fejeződnek be.

A projekt támogatási összege 2 milliárd 900 millió forint.

Az elmúlt években jelentősen javultak a mentésben dolgozók anyagi és munkakörülményei, azonban az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) dolgozók elhivatottsága, szakmai tudása pótolhatatlan – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a városligeti mentőnapon.

Rétvári Bence úgy fogalmazott, amit az ország teljesítőképessége megengedett, azt a mentőszolgálat is megkapta támogatásként, és a kormány a jövőben is azon lesz, hogy minél biztosabb anyagi hátteret tudjon teremteni az OMSZ-nek.

Jelezte, a mentőszolgálat költségvetése a 2010-es 22 milliárd forintról negyvenmilliárd forintra emelkedett, így mentésre 74 százalékkal tud többet fordítani a kormány.

Az emelkedés megjelenik a mentődolgozók bérezésében is – emelte ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a 2016-ban elkezdett ágazati szakdolgozói alapbéremelések mellett a mentősöknél további tízszázalékos béremelés történt januárban. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy például a mentőtiszteknek átlagos bruttó bére 242 ezerről 460 ezerre emelkedett.

Rétvári beszélt a mentőállomások és a mentőgépkocsik beszerzéséről is. Mint mondta, az elmúlt években 104 mentőállomást újítottak fel és 31 épült újonnan az országban. Az új mentőautók beszerzése is elkezdődött, a korábbi és az idén a szolgálathoz érkező 117 mentőautóval hétszáz fölé emelkedik a gépkocsiállomány, amelynek átlagéletkora így a korábbi 8,6 évről 5,5 évre csökken – ismertette.

Rétvári ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fejlesztéseken és a béremeléseken túl a mentési munka elképzelhetetlen az abban dolgozók elhivatottsága és a szakmai tudása nélkül. Ezt a munkát a kormány új munkaruhákkal, új mentőállomásokkal és új gépkocsik beszerzésével tudta segíteni – fogalmazott.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója azt mondta, a mentőnap célja, hogy az emberekkel minél jobban megismertessék a mentési munkát. Mint mondta, az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak arra, hogy “trendivé” váljon a mentős hivatás, és az utóbbi időben igyekeznek komoly hangsúlyt fektetni a társadalmi kommunikációra, bővíteni a lakosság elsősegélynyújtási tudását, közösségi újraélesztési és plakátkampányt indítottak.

Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár rövid köszöntőjében azt mondta, hogy ez a mentőnap jó alkalom arra, hogy a laikusok is elsajátítsák hogyan tudnak embertársaikon segíteni.

A városligeti Nagyréten egész napos programmal várják az érdeklődőket az Országos Mentőszolgálat munkatársai.
A kicsiktől a felnőttig változatos programok várják a kilátogatókat, a családi programok mellett látványos mentési bemutató is lesz.

A rendezényen bemutatkozik az életmentés valamennyi szereplője, így a gyermekmentők, a vízi mentők, a mentőkutyások is, és az OMSZ más partnerszervezetei is színesíteni fogják a rendezvényt.

A fogyasztóvédelmi vizsgálat negyven ceruza-, vízfesték- és gyurmakészletben ellenőrizte a színezőanyagként használt ólom, kadmium és réz mennyiségét, mivel ezek határérték felett egészségkárosodást okozhatnak.

A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint megjegyezte, hogy a laborvizsgálatok a szabad szemmel nem látható veszélyforrásokat is kiszűrik. Keszthelyi Nikoletta a gyermekek védelmében különösen fontosnak nevezte az ellenőrzést, mivel – tette hozzá – a családok a tanév kezdetekor vásárolják meg az iskolai eszközöket. Közölte egyúttal, hogy a minisztérium ezt követően is folyamatosan ellenőrzi a tanszereket.

A biztonságosnak ítélt termékek listája a kormányzati holnapon, az ITM hírei között található meg.

A tényállás szerint a vádlott 2018. augusztus 3-án, nappal a XXI. kerületben felfigyelt az egyik járdán fekvő, erősen ittas, és ebből adódóan védekezésre képtelen állapotban lévő nőre. A férfi kiszállt az autójából, odalépett a nőhöz, majd kihasználva a védekezésre képtelen állapotát, lehúzta az ujjáról a mintegy ötezer forintot érő gyűrűt. Ezután visszaült az autóba, amivel sietve elhagyta a helyszínt.

A vádlott a sértett gyűrűjét 1500 forintért eladta egy régiség kereskedőnek. Egy szemtanú által adott személyleírás alapján a rendőrök a vádlottat rövid időn belül elfogták. A Budapesti XXI. Kerületi Rendőrkapitányság által teljesített nyomozás eredményeként a kerületi ügyészség a férfit a ma gyorsított eljárásban, a gyanúsítástól számított egy hónapon belül bíróság elé állította.

A tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság váddal egyezően állapította meg a vádlott bűnösségét, és ezért őt kifosztás bűntette miatt két év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal megállapította, hogy a többszörösen büntetett előéletű férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős.