Biztonságpiac

A hétvégén élesített ro-alert.ro honlapon román és angol nyelvű tájékoztatás érhető el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) által kiépített rendszer működéséről és a telefonkészülékeken elvégzendő beállításokról.

A rendszer nem sms-t küld, hanem a telefonok úgynevezett “cell broadcast” (cellaüzenet) funkcióját használja arra, hogy szöveges és hangriasztást küldjön minden olyan készülékre, amely a veszélyeztetett térségben működik a négy romániai mobilszolgáltató valamelyikének hálózatában, akár roamingban is. Az államtitkár rámutatott: a RO-ALERT nem érzékeli, ki és hol “veszi az adást”, nincs szüksége a riasztás továbbításához a felhasználók telefonszámára, így nem is tárolja azok adatait.

Raed Arafat elmondta: az IGSU pontosan be tudja rajzolni a térképen, hogy mely térséget riasszanak. Kizárólag súlyos, életveszélyes helyzetekben fogják használni a rendszert, ezzel is arra bátorítva minden mobilfelhasználót, hogy állítsa be és tartsa bekapcsolva készülékén az életmentő funkciót. Úgy vélekedett: a túl gyakori riasztás nagyon zavaró lenne, hiszen az nem hallgat el, amíg a felhasználó el nem olvassa az üzenetet és akkor is hangosan szól, ha egyébként a telefon le van halkítva.

A hatmillió euróért kiépített rendszer beüzemelése és a telefonkészülékek helyes beállításának ellenőrzése érdekében szeptember 17. és 27. között Romániában az ország különböző térségeiben próbariasztásokat fognak küldeni a telefonokra.

A bukaresti kormány tavaly döntött arról, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek, terrortámadások, árvizek vagy egyéb vészhelyzetek által veszélyeztetett lakosság azonnali riasztását lehetővé tevő rendszert épít ki, miután egy évvel ezelőtt, 2017. szeptember 17-én, nyolc halálos áldozatot követelő és csaknem 150 ember sebesülését okozó vihar söpört végig a Bánságon és több erdélyi megyén, amit a meteorológiai szolgálat sem látott előre, csak fél órával a katasztrófahelyzetet előtt, amikor a hatóságoknak már nem volt idejük figyelmeztetni a lakosságot.

Az új kategóriát az ionizáló sugárzásvédelemről szóló, 2015-ös kormányrendelet 2018. március 1-jén életbe lépett melléklete vezette be – tette közzé honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Korábban a radioaktív hulladékokat két csoportba sorolták. A nagy aktivitású hulladékok – a paksi atomerőmű kiégett fűtőkazettái – esetében a hőtermelést a tárolásnál figyelembe kell venni. A többi, a sugárzás mentességi szintjét meghaladó hulladékok a kis és közepes aktivitású kategóriába tartoztak.

Az új szabályozás szerint nagyon kis aktivitásúnak minősülnek azok a hulladékok, amelyekben csak a 30 évnél rövidebb felezési idejű radioaktív izotópok koncentrációja haladja meg a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó korlátokat – közölte az OAH.

Tájékoztatásuk szerint jelenleg a kis aktivitású hulladékok egy része nagyon kis aktivitású hulladék, például kontaminálódott munkaruha, cipővédő fólia, szerszám. A nemzetközi tapasztalatok alapján a legtöbb nagyon kis aktivitású hulladék a nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezik; olyan beton- és fémelemek tartoznak ide, amelyek a radioaktív közeggel érintkeznek, dekontaminálásuk és leszerelésük után radioaktivitásuk kis mértékben meghaladja a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó követelményeket.

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó Nemzeti Program szerint a paksi atomerőmű leszerelése 2062-ben kezdődik. A program becslése szerint összesen 27 000 köbméter radioaktív hulladék keletkezik, amelynek várhatóan igen nagy része, mintegy 22 ezer köbméter lesz nagyon kis aktivitású.

Ma a jelenleg üzemelő két radioaktívhulladék-tároló alkalmas a nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésére, azonban a hulladékos nemzeti stratégia, amely alapján a Nemzeti Program készült, azt a célt szolgálja, hogy ezeket az anyagokat a jövőben egyszerűbb, külön erre a célra kialakított tárolóban helyezhessék el – írták. Jelezték, hogy a leendő tároló létesítése és üzemeltetése az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) feladata lesz.

A hivatal arról is beszámolt, hogy a nagyon kis aktivitású tárolók biztonsági követelményeire és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokra az OAH javaslatot tett, és ezt további egyeztetésre bocsátotta.

Az RHK Kft. az MTI érdeklődésére közölte, hogy jelenleg a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékokat, a Püspökszilágyiban működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló a radioaktív anyagok egyéb alkalmazási területein – az egészségügyben, kutatásban mezőgazdaságban és iparban – képződő hulladékokat fogadja.

A nagyon kis aktivitású hulladékokat eddig döntően a kis és közepes aktivitásúak részeként kezelték. A nemzetközi gyakorlat azt igazolta, hogy az ebbe a kategóriába eső védőfelszerelések, szerszámok, betontörmelékek biztonságosan kezelhetőek felszíni, földmedrű tárolókban – ismertették.

Ilyenek már évtizedek óta biztonságosan üzemelnek például Spanyolországban és Franciaországban. Az RHK szerint ezek a tárolók a biztonság színvonalának megtartása mellett sokkal kevésbé költséges műszaki megoldást jelentenek a nagyon kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére.

Benkő Tibor örömteli gondolatnak nevezte, hogy a magyar emberekben érződik a haza iránti elkötelezettség, hűség és szeretet.

A magyarok békére és biztonságra vágynak, és ezt a biztonságot nekünk kell megteremteni – szólt a miniszter a Kossuth téren felsorakozott mintegy négyszáz tartalékoshoz, akik közül százhatvanan tették le esküjüket ezen a napon.

A miniszter hangsúlyozta, Magyarország biztonsága a honvédség és a szövetséges erők képességétől, de leginkább a magyar emberek elszántságától és felkészültségétől, tenni akarásától függ.

A honvédség legújabb alakulatának tagjai ma arra tettek esküt, hogy hazájukat, ha kell, az életük árán is megvédik – mondta a miniszter, hozzátéve, a tartalékos állományt elismerés is illeti, hogy küldetésüket, a haza védelmét a munka és az iskola mellett vállalták.

Kiemelte, felemelő érzés látni, hogy egyre többen vannak olyanok, akik ezt fontosnak tartják. Benkő leszögezte, téved, aki azt mondja, hogy a honvédség háborúra készül és militarizálni akar mindenkit.

Magyarország környezetében – Ukrajnában – azonban háború van, korábban pedig a délszláv válság jelentett komoly fenyegetést a magyaroknak. A Nyugat-Balkánon a béke továbbra is csak időleges – folytatta – , de azért van béke, mert az ott élők biztonságát magyar katonák és békefenntartók is őrzik.

Benkő azt kérte a felsorakozott ezred tagjaitól, hogy névadójukhoz méltó katonai tevékenységet végezzenek és legyenek büszkék arra a csapatzászlóra, amelyet Áder János köztársasági elnök adományozott az ezred állományának.

“Áldozat nélkül nincs nagy cselekedet” – idézte vitéz Vattay Antal altábornagy hitvallását beszédében Horváth András alezredes, a nyíregyházi alakulat megbízott ezredparancsnoka. Mint mondta, az ezred hivatásos, szerződéses és tartalékos katonái a kiképzések és az ezred megalakításával együtt járó szervezeti feladatok mellett áldozatos munkával dolgoztak azért, hogy ma mindannyian itt lehessenek.

Köszönet a szolgálatért és az áldozatért, amit hoztak, és köszönet a családoknak, akik ezt lehetővé teszik – hangoztatta az alezredes. Megjegyezte, a szolgálat még csak most kezdődik, az ezred vezetése igyekszik jó példával elöl járni és felkészíteni őket a haza szolgálatára.

A csapatzászlót a köztársasági elnök nevében Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal katonai főosztályának vezetője, főhadsegéd adta Horváth Andrásnak. Az eseményen részt vett Vattay Antal altábornagy lánya, Vattay Eleonóra zászlóanya és unokája, Vattay Antal is.

Vitéz Vattay Antal (1891-1966) híres katonacsalád sarja, 1912-ben avatták hadnaggyá, az első világháborúban a nyíregyházi 14. huszárezred tisztjeként harcolt az orosz, a román és az olasz fronton. A háború után elvégezte a vezérkari tiszteket képző Hadiakadémiát és előbb József főherceg, majd 1922 és 1928 között Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje volt. 1940 decemberében ezredesként vette át Nyíregyházán az 1. lovasdandár parancsnokságát, 1941-ben vezérőrnaggyá, majd 1943-ban altábornaggyá léptették elő. Részt vett 1941-ben az ukrajnai hadműveletekben, az ő nevéhez fűződik a nyíregyházi lovashadosztály megalakítása. A második világháború végén hadifogságba került, 1946-os hazatérése után koholt vádak alapján letartóztatták, majd 1951-ben tíz év börtönre ítélték, 1957-ben ideiglenesen próbaidőre helyezték. 1966-ban hunyt el Budapesten. A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben rehabilitálta, felmentette a háborús bűntett vádja alól.

Mukics Dániel a közleményben azt írta, a NATO gyakorlat forgatókönyve szerint “a szerb főváros közelében 7,6-os erősségű földregés volt, amelynek következtében tönkrement Belgrád és térségének infrastruktúrája, rengeteg az áldozat, és sok ember a romok alatt rekedt. Szerbia a helyzet kezelésében segítséget kért a NATO-tól, amelyre reagálva Magyarország a Hunor mentőszervezetet küldi a helyszínre”.

Az október 12-ig tartó gyakorlatra a magyar mentőcsapat 42 fős részlege és két mentőkutyája négy teherautóval, egy kisbusszal, két terepjáróval, két quaddal és két személyautóval vasárnap indul útnak. Teljes menetfelszerelésük 10,5 tonna, amely 38 raklapon kap helyet, értéke 85 millió forint – tudatta az OKF szóvivője.

A gyakorlaton Magyarország mellett 31 ország mentőcsapatai és szakértői vesznek részt, összesen ezren.

A csoport 25 tagját azonosították, akik 17 különböző spanyolországi büntetés-végrehajtási intézetben töltik büntetésüket. Vannak közöttük, akiket terrorizmus miatt ítéletek el, és olyan köztörvényes bűnözők is, akik a börtönévek alatt radikalizálódtak, és tették magukévá a dzsihadista eszméket.

A szaktárca közleményében kitért arra, hogy a toborzás és térítés két módon zajlott, egyrészt személyesen, vagy pedig levélben, kihasználva, hogy annak tartalmát nem ellenőrzik. A nyomozók úgy vélték, egyfajta “börtön front” jött létre, a csoport tervei közt szerepelt, hogy a fegyintézeteken belül támadjanak, ahogy arra 2016-ban a franciaországi Osny és idén a belgiumi Liége városának börtönében is példa volt.

A spanyol sajtó a nyomozást ismerő forrásokra hivatkozva közölte: a hálózat tagjai között van két terrorista, akiket a 2004-es madridi terrortámadásokban való közreműködés miatt ítéletek el. Az al-Kaida által elkövetett, 191 ember életét követelő merényletsorozat vízválasztó volt az ország történetében, azóta a biztonsági erők kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi terrorizmusra.

Az eltelt 14 évben mintegy háromszáz akcióban csaknem ezer embert tartóztattak le, amiért kapcsolatot tartott fenn vagy együttműködött terrorista szervezettel.

— A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program kapcsán egyre nagyobb az érdeklődés a magyar védelmi piac iránt. Az elmúlt időszakban több bejelentés is történt a HM részéről hazai gyártású termékekkel kapcsolatban, így érthető, ha a külföldi és hazai ipari szereplők szervezetten is találkoznak egymással. A hírekben azonban nem szerepelt ez a rendezvény, utólag lehetett csak értesülni róla az iparági szereplők számára megküldött tájékoztatókból. Van ennek valami oka?
— Nagyközönség számára is nyitott, kifejezetten védelmiipari kiállítás már évek óta nem volt itthon, kapcsolódó hon- és rendvédelmi rendezvényeken meghívottként azonban rendszeresen részt veszünk, ahol tagcégeink képviselik magukat a saját fejlesztésű eszközeikkel. Regisztrációhoz kötött rendezvények közül a konferenciák kapnak előzetesen nagyobb publicitást, ahol általában meghívott előadóként, esetenként társszervezőként jelenünk meg. Szövetségünknek azonban minden évben olyan rendezvényei is vannak, amelyek csak a szakmai közönség egy-egy meghatározott körének szólnak. A tevékenységünk jellege miatt elsősorban szakmai felhasználók számára tartunk előadásokat vagy veszünk részt a felkészítésükben, ezeket a meghívásos eseményeinkről csak utólag szoktunk beszámolni. Lassan már hagyomány, hogy évente több alkalommal szervezünk kétoldalú szakmai találkozókat a más országok szövetségeivel közösen. Idén ilyen volt a Szlovén-Magyar védelmiipari nap Ljubljanában és most a Német-Magyar Védelmipari nap, amit utoljára 2012-ben rendeztünk meg, szintén Budapesten. Ezek a rendezvények az ipari együttműködésekről szólnak, a cégek kapcsolatfelvételét, egymás jobb megismerését próbáljuk segíteni, ahova értelemszerűen mindig csak az érintett országok képviselőit várjuk. Mind a két rendezvény nagyon sikeres volt a hazai és a külföldi részvevők visszajelzései alapján is. Nem feledkezünk meg azonban védelmiipar helyzete iránt érdeklődő, nem szakmai közönségről sem. Idén februárban már volt egy látogatható rendezvényünk a Budai Várban és tervezzük, hogy hagyomány teremtésként elindítjuk a Magyar Védelmiipar Napját. Jelenleg az ötleteket gyűjtjük, keressük az ideális napot ami jól jelképezi a védelmi ipart és egyben várhatóan az időjárás is alkalmas lehet arra, hogy mini szabadtéri kiállítással egybekötött konferenciát rendezhessünk majd.

— Az idén 25 éves a Magyar Védelmiipari Szövetség! Ebből az alkalomból terveznek valamilyen nyílt eseményt, ünnepséget?
— Az idei évünk is nagyon mozgalmas volt, nem volt még időnk saját magunkra, de természetesen tervezünk egy szolid megemlékezést az évforduló alkalmából. A szövetség decemberben alakult, van még időnk, jelenleg keressük a megfelelő helyszínt és időpontot. Ez a rendezvény szintén meghívásos lesz.

— Bejelentette, hogy lemond az elnöki pozícióról. Mi ennek az oka?
— Idén 25 éves a szövetség, ahol gyakorlatilag 18 éve veszek részt az elnökség munkájában, kezdetben bizottsági tagként később elnökségi tagként, elnökhelyettesként, majd több mint hat éve elnökként. Azt gondolom jelentős eredményeket értünk el a jelenlegi elnökséggel, a tagság támogatását mindvégig érezve. Folyamatosan képviseltük az országot a nemzetközi szervezeteknél (NATO NIAG, EDA), színvonalas védelmiipar évkönyv sorozatot hoztunk létre, ismertebbé és elismertebbé tettük a szövetséget és a védelmi ipart. Előadásokat tartottunk konferenciákon, szakmai rendezvényeken, üzleti találkozókat szerveztünk, nemzetközi megállapodásokat kötöttünk más országok védelmiipari szövetségeivel, társszervekkel. Mindemellett folyamatosan növekedett a taglétszámunk is, ma ismét „presztízs” tagnak lenni. 2012-ben szinte „muszáj” volt elvállalnom az elnöki pozíciót. Kellett az elnökségből valaki a frontvonalba, aki hitelesen, kellő súllyal és energiával képviseli az ágazatot, ha kell konfliktusokat is vállalva harcol az érdekében. Ma már más a feladat, egy szervezetnek hasznára válik ha új tagok csatlakoznak és ha időnként frissül a vezetése is.

— Mi az ami megváltozott?
— A körülmények sokkal jobbak lettek. A helyzet alapvetően már 2015–ben megváltozott, rendeződött a HM és a magyar védelmiipar viszonya. 2016-ban azt nyilatkoztam, hogy: „Teljesen természetes, hogy az egyik alkalmazó (például a Magyar Honvédség) rövid távú érdekei nem feltétlenül egyeznek a saját irányító minisztériuma, például a Honvédelmi Minisztérium és annak cégei érdekeivel. Emellett ezek az érdekek köszönő viszonyban sincsenek mondjuk a BM, vagy az NGM esetleg az ország érdekeivel. Ebben a helyzetben kell okosnak lenni, végül egy szakmailag is elfogadható politikai döntést hozni és azt végrehajtani.” Idén júliusban a nemzeti védelmiipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök. „Maróth Gáspár kormánybiztos feladata, hogy az érintett minisztériumokkal együttműködésben koordinálja a védelmi ipari és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat és az ezekhez kapcsolódó stratégia kialakítását. Koordinál és együttműködik a védelmi ipari fejlesztésben érintett ágazatokkal az említett stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósításáért, valamint meghatározza és indítványozza a hadfelszerelés fejlesztésének irányait.”

Nem azt mondom, hogy hátra lehet dőlni, de vissza lehet venni a fordulatszámot, nem itthon van a frontvonal. A kormányzati célok szinte már egyeznek a mi céljainkkal, úgy gondolom a források is rendelkezésre állnak majd, a továbbiakban más jellegű munkakapcsolatra lesz szükség. Az is világosan látszik, hogy a hazai védelmiipar fejlesztése elsősorban az állami tulajdonú cégeken keresztül történik majd, a magáncégek közreműködésével. Most azt látom, hogy egy olyan MVSZ vezetésre van szükség, ahol egy állami tulajdonú vállalat vezetője az elnök, aki akár napi kapcsolatban is lehet a kormánybiztossal. Ez szolgálja a magyar védelmiipar érdekét is.

— Miért pont most?
— A szövetségben önkéntesen végzett munka jelentős erőfeszítéseket igényelt, amely természetesen a kollégáimtól és a családtól is elvette az időt, emiatt régóta érlelődött bennem a döntés. A területért felelős kormánybiztosi poszt nyáron jött létre, itthon azonban ebben az időszakban nem sok minden történik. Így volt időm átgondolni, hogy mivel teszek legtöbbet a szövetségért, amely ezért a területért dolgozik 25 éve. Nyár végén elindult újra a munka mindenhol, ekkor megbeszéltem az elnökséggel és így egyetértésben tudtunk lépni. Nagyon jó állapotban lévő szövetség vezetését adom majd át, így nyugodt lelkiismerettel végezhetem a munkám ismét a háttérben, ahol mára (a Zrínyi 2026 miatt is) jelentősen megnövekedtek a feladataim. Az hogy időben jeleztem visszavonulási szándékomat, időt ad a megfelelő személyek kiválasztására. A megújult MVSz elnökség novemberben szinte együtt tud indulni az új minisztériumi és kormánybiztosi szervezetekkel.

— Van már elképzelés, hogy ki lesz az új elnök?
— Még nincs. A tisztújító közgyűlésen az egész elnökség lemond. A jelöltek közül választja majd a közgyűlés az új elnökség tagjait, akik megválasztják majd az új elnököt és az elnökhelyettest.

— Eszerint a szövetségből teljesen visszavonul?
— Természetesen nem! Továbbra is az ország egyik meghatározó védelmiipari cégét vezetem, ami felelősséggel jár nem csak a cég, hanem a tágabb környezet felé is. A Gamma képviseletében továbbra is rész fogok venni a szövetség munkájában, teljes mellszélességgel támogatva majd a megválasztott elnököt és elnökhelyettest. A területen eltöltött évek tapasztalatait kérésre továbbadom rendezvényeken előadások formájában és tervezem egy védelmiiparral kapcsolatos egyetemi jegyzet elkészítését is.

A tárca közleménye szerint a szerb hadsereg a többi biztonsági szolgálattal együtt továbbra is figyelemmel kíséri a biztonsági helyzetet az országban, és készen áll arra, hogy bármely pillanatban megvédje Szerbiát és a szerb állampolgárokat.

Aleksandar Vucic államfő a hadsereg főparancsnokaként a múlt szombaton rendelte el a legmagasabb fokú harckészültséget, mert a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat mintegy hatvan tagját a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóba vezényelték, ahol Hashim Thaci koszovói elnök látogatását biztosították.

Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Az igazgató elmondta, a bevándorlási és menekültügyi hivatal kiskunhalasi őrzött befogadó helyét építik át, így alakítják ki az új intézményt. Az új börtön kivitelezése a napokban kezdődött és várhatóan 2019 januárjában adhatják át, ezután érkezhetnek a rabok – fűzte hozzá.

Az ezredes szólt arról is, az új intézet személyi állományának toborzására elindítanak egy kampányt, s elsősorban Kiskunhalasra, illetve annak környékére koncentrálnak majd.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta, a kiadványban a 10-12 évesekre összpontosítottak. Szeretnék, ha az elkészített anyag bekerülne a Nemzeti alaptantervbe – tette hozzá.

Közölte, hogy 65 millió forintba került 200 ezer példány elkészítése, így egy munkafüzet költsége 300 forintnál valamivel több, amit rendkívül jó beruházásnak nevezett, mert ha csupán néhánnyal csökken a karambolok száma, már megtérül az ár. Idén minden negyedik és ötödik osztályos gyermekhez el fog jutni a kiadvány, várhatóan októberben, de legkésőbb novemberben – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: nagy figyelmet fordítanak arra, hogy javuljon a közlekedési kultúra, nőjön a biztonság. Kampányt indítottak azért, hogy az autósok 1,5 méteres oldaltávolságot tartsanak a biciklistáktól – idézte fel Révész Máriusz.

A kormánybiztos azt mondta, büszkék, mert Magyarországon még nem készült ilyen színvonalas kiadvány a témában. Széleskörűen összefogtak, a civil szférát és a rendőröket is bevonták a munkába – sorolta.

Révész azt hangoztatta, hogy ha felmenő rendszerben minden évben megkapják a gyermekek a munkafüzetet, akkor néhány esztendőn belül az egész társadalom közlekedési ismeretei alaposabbak lehetnek, és így csökkenhet a balesetek száma.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke kiemelte, hogy a biciklizés terjedése előtt álló komoly akadály a félelem. A szülők nem merik bringázni engedni a gyermekeiket, de a felnőttek is szoronganak attól, hogy nyeregbe üljenek, pedig az objektív adatok nem támasztják alá a nyugtalanság mértékét – jegyezte meg. Nem kerékpározni sokkal több hátránnyal jár, mint kerékpározni, a mozgáshiány ugyanis növeli a halálozás kockázatát – jelentette ki Kürti .

Azt mondta, hogy az infrastruktúra fejlesztése a legdrágább, ennél olcsóbb az ismeretek átadása. A klubelnök közölte, hogy szinte minden fejlesztés előtt kikérik a szakértőjük véleményét. Kürti arról is beszélt, hogy a szülői példa valószínűleg mindennél jobban meghatározza a gyermekek közlekedési kultúráját.

Berzai Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság főtitkára hangsúlyozta: az a cél vezérli őket, hogy mindenki hazaérjen, legyen gyalogos, kerékpáros vagy gépjárművezető.

Abelovszky Tamás, a BringaAkadémia programvezetője, a munkafüzet egyik szerzője közölte, hogy a kiadvány mintegy fele a gyalogosok közlekedésével foglalkozik. Alapvetésnek nevezte, hogy kerékpározni jó élmény, és ezt a gyermekek is tudják: ha egyszer biciklire szálltak, utána mindig azzal akarnak majd menni. Onnantól kezdve azonban, hogy kigurulnak a közútra, a bringa már nem játékszer, a nyeregben ülő pedig járművezetővé válik – hívta fel a figyelmet. Ezért legalább az alapvető szabályokat ismernie kell – vélekedett.

Kiemelte: az volt a céljuk, hogy olyan képek szerepeljenek a munkafüzetben, amilyenekkel ténylegesen találkozni lehet az utcán Magyarországon. Bár bizonyos nyugat-európai kiadványok jogilag megfelelő fordításai elérhetőek, gondot okoz, hogy az illusztrációk például német rendőröket ábrázolnak – fejtette ki Abelovszky Tamás.

Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet szakértője, szintén szerző arról beszélt, hogy évek óta mérik a gyermekek tudásszintjét, és míg az óvodások még kitűnőre vizsgáznak a tőlük elvárható ismeretekből, a középiskolások már alig elégséges eredményt érnek el. Másrészt, a fiatalok közlekedésbiztonsági hozzáállása sem megfelelő: megengedőek például a gyorshajtással és az ittas vezetéssel szemben. Magatartásuk kockáztató, ami később balesetekhez vezethet – hívta fel rá a figyelmet Berta. A Közlekedéstudományi Intézet szakértője arra is kitért: a megkérdezett gyermekek fele beülne olyan sofőr mellé, akiről tudja, hogy alkoholt fogyasztott, ennek a csoportnak az ötven százaléka ráadásul már ténylegesen átélt ilyen helyzetet.

A vádirat szerint az ügy vádlottja egy – eljárás során ezidáig nem azonosítható – társával 2016. augusztus 6. és 7. napja között egy XII. kerületi családi házhoz ment azért, hogy onnan értékeket tulajdonítsanak el. A vádlott a drótkerítést átvágta, azon keresztül jutottak be a kertbe. Ezt követően a házfalra felszerelt riasztó hatástalanítása érdekében, annak hangszóróját a vádlott purhabbal befújta, a riasztó fényjelzőjét pedig ragasztószalaggal leragasztotta.

Ezután a társa a teraszajtó zárszerkezetét megfúrta, ezáltal a házba is bejutottak. Átkutatták az ingatlant, ahonnan különböző értéktárgyakat tulajdonítottak el, így asztali számítógépet, fényképezőgépet, monitort, DVD lejátszót, egyéb elektromos eszközöket, ékszereket, ruházati termékeket, továbbá két gépkocsi indítókulcsát is magukkal vitték. Az elkövetők a sértetteknek összesen több millió forint kárt okoztak.

Mintegy két héttel később, 2016. augusztus 19. és 21. napja között a vád szerint a vádlott a társával a fentihez hasonló módszerrel egy XI. kerület családi házba tört be, ahonnan több mint tízmillió forint összegben tulajdonítottak el különböző értékeket, így az arany- ezüst ékszerek és ruházati termékek mellett két gépkocsit, valamint értékes festményeket is magukkal vittek.

Továbbá a vád szerint a vádlott a társával 2017. július 04-én éjjel – előzetes terepszemle után – egy XXII. kerületi építkezési területhez ment, ahol feltörték a lemezkonténert, majd onnan gázpalackot vittek el, mivel egyéb értéket nem találtak.

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség több rendbeli – köztük több esetben jelentős értékre elkövetett – lopás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra. A büntetési tétel felső határa – a halmazati szabályokra is figyelemmel – 12 évig terjedő szabadságvesztés.

A legfőbb ügyész az eredmények között említette, hogy az elmúlt időszakban a magyar ügyészség infrastruktúrájában hihetetlen fejlődés történt: az épületek jelentős része megújult, az egyéb infrastrukturális feltételeket a XXI. század szintjére emelték.

A megújulást jelzi, hogy a vádereményesség már 98 százalék fölött van, s mindezek azt mutatják, hogy az ügyészség szakmai színvonala megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket a társadalom és az ügyészség vezetése is támaszt az ügyészségen dolgozókkal szemben – mondta.

Polt szólt arról is, hogy az idei év különösen jelentős a magyar ügyészség életében. Július 1-jén lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely új feladatokat és nagyobb felelősséget ró az ügyészi szervezetre – említett példát.

Emlékeztetett arra is, hogy az elektronikus ügyintézésre való áttérés zökkenőmentesen zajlott. Annak haszonélvezője az egész magyar társadalom lesz – fogalmazott.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján megjelent közleményben azt írta: Szerbiában a NATO katasztrófavédelmi gyakorlatán 35 ország képviselteti magát, a külföldi csapatok zárt konvojban, rendőri felvezetéssel haladnak át Magyarország területén.

A csapatok szombat délelőtt a Záhony – M3-as autópálya – Budapest szakaszon, délután és este az M1-es és az M0-s, valamint az M5-ös autópálya vonalán haladnak Röszke irányába. Vasárnap délelőtt az M2-esen és az M0-son, délután és este az M15-ös autóúton és az M1-es sztrádán, valamint az M5-ös autópályán közlekednek, szintén Röszke felé.

A rendőrség azt kéri, hogy az erre haladók fokozott figyelemmel közlekedjenek.

“Szerbia mint független és szabad ország megőrzi katonai semlegességét, és úgy gondolom, hogy ma Szerbia az egyetlen ilyen szándékú ország a Nyugat-Balkánon” – mondta Vucic.

A szerb elnök köszönetet mondott Oroszországnak és Putyinnak – akit belgrádi látogatásra hívott meg – a szerb nemzeti és állami érdekek, valamint a nemzetközi jog melletti kiállásáért egy olyan helyzetben, amelyben Szerbiát szerinte “napi szinten számos provokáció éri”. Úgy vélekedett: Belgrád kompromisszumkészsége és béketörekvése ellenére nagyon távoli még Koszovó kérdésének megoldása.

Putyin a tárgyalások nyilvános szakaszában elégedetten nyugtázta, hogy mind a kétoldalú áruforgalom, mind pedig a szerbiai orosz beruházások értéke stabilan növekszik. A zárt ajtók mögött lefolytatott, mintegy kétórás tárgyalásokat követően a szerb államfő újságírók előtt, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, megelégedettségét fejezte ki azok eredményével.

“Mindent megkaptunk, amit szerettük volna. Mindendről megállapodtunk” – nyilatkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Kijelentette, hogy Putyinnak megerősítette: Szerbia nem kíván a NATO tagjává válni. Beszámolója szerint a tárgyaláson nemcsak a nyugat-balkáni helyzetről, de a világpolitikáról is szó esett, és az északi-atlanti szövetséggel kapcsolatos álláspontok kifejtése abban fontos helyet, mintegy 10-15 percet kapott.

Mint mondta, Szerbia a semlegessége megőrzése érdekében erősíti hadseregét.

“Ezen álláspontunk támogatást nyert Oroszország részéről” – hangoztatta Vucic, és ismételten köszönetet mondott Putyinnak azért, hogy Moszkva egyebek között a nemzetközi szervezetekben és az ország területi épsége megőrzése érdekében támogatást nyújtott Szerbiának.

A TASZSZ hírügynökség egy szerb közvélemény-kutatásra hivatkozva azt írta, hogy Szerbia lakosságának 62 százaléka nem bocsátotta meg Jugoszlávia NATO általi bombázását, 84 százaléka ellenzi a csatlakozást és 68 százalék a jövőbeni együttműködést is.

Vucic elmondása szerint az orosz elnök utasította munkatársait, hogy határozzák meg belgrádi látogatásának időpontját, amit annak a jeleként értelmezett, hogy Putyin a közeljövőben biztosan fel fogja keresni Szerbiát.

A Vecsernyije Novosztyi című orosz napilap szerint a szerb fél arra számít, hogy Putyin november 11-én részt vesz majd az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából tartandó belgrádi katonai parádén, amelynek pontos időpontját még nem rögzítették. Moszkva korábban jelezte, hogy az orosz elnök ugyanazon a napon Párizsban jelen lehet egy ugyanebből az alkalomból megrendezendő díszszemlén.

A szerb elnök keddi beszámolója szerint Putyinnal 45-50 percet fordítottak a koszovói helyzet megvitatására, de részletesen terítékre kerültek a bosznia-hercegovinai és a macedóniai fejlemények is. A politikai témák mellett a megbeszélések tárgya volt az orosz vasutak szerbiai tevékenysége és a Török Áramlat földgázvezeték építése is.

Vucic moszkvai látogatását megelőzően arról beszélt, hogy a koszovói helyzetet meg akarja vitatni Putyinnal, és támogatását fogja kérni. Azt, hogy pontosan miben kér segítséget, nem fejtette ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz-szerb csúcs egyik témája lesz a feszültség megnövekedése a Nyugat-Balkánon, de a szerb elnök több hónapig szervezett vizitje azzal nem áll közvetlen összefüggésben.

Aleksandar Vucic szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, mert Hashim Thaci koszovói elnök a Gazivoda-tóhoz látogatott a szerbek lakta Észak-Koszovóban, koszovói rendőrkommandósok tucatjainak kíséretében. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodás megtiltotta a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Az országos Munkavédelmi Bizottság mély megrendüléssel tudatja, hogy 2018. szeptember 30-án elhunyt Palotás Gábor az országos Munkavédelmi Bizottság tagja. Munkásságát a dolgozók védelmének szentelte, távozásával súlyos veszteség érte a munkavédelmi szakmát. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Búcsúztatójáról később adnak tájékoztatást.

Popovics Dejan közölte: vasárnap éjjel arról értesítették a rendőrséget, hogy Kozármisleny külterületén lövések dördültek. A rendőrök a helyszínen egy 54 éves helyi férfit igazoltattak, aki elmondta, hogy a közeli tanyájára próbáltak meg ismeretlenek bemenni, ezért használta vakondriasztó pisztolyát.

A rendőrök a férfi tanyáján lévő fóliasátor közelében “kábítószer gyanúját keltő szagot éreztek”, majd az ingatlanhoz tartozó kertben hétfő hajnalban megtartott kutatás alkalmával nyolc tő lábon álló kábítószergyanús növényt, 19 kilogramm kábítószergyanús szárított növényt, valamint kábítószer termesztéséhez használatos eszközöket foglaltak le.

A férfit a rendőrök elfogták, előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

Marija Zaharova szóvivő hétfői Facebook-bejegyzése szerint a brit hatóságoknak inkább ezt kellene tenniük ahelyett, hogy álhíreket terjesszenek arról, hogy a Szkripal-ügy egyik gyanúsítottja, Ruszlan Bosirov voltaképpen az orosz katonai hírszerzés ezredese, akit Anatolij Csepigának hívnak.

“A brit sajtó ismét a +helyes+ következtetést vonta le a salisburyi történetből: ha Moszkvában napok óta senki sem mutatta be hivatalosan Csepigát, akkor az azt jelenti, hogy Bosirov maga Csepiga, vagy Csepiga maga Bosirov” – írta gúnyosnak szánt megfogalmazásában Zaharova.

A szóvivő szerint vádaskodásával London mentegetőzésre akarja késztetni Moszkvát, hogy a rossz benyomás azután is megmaradjon, ha kiderül az igazság.

“Emlékeztetem Önöket: jó lenne Csepiga előtt Szkripalt megnéznünk” – írta.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. Azóta mindketten elhagyhatták a kórházat, de ismeretlen helyen tartózkodnak. Szkripal oroszországi hozzátartozói az orosz sajtóban felvetették azt a gyanújukat, hogy a volt kém talán mégsem él.

A történtek miatt Nagy-Britannia és a vele szövetséges vagy szolidáris országok, illetve Oroszország kölcsönösen diplomatákat utasítottak ki.

A brit hatóságok szeptember 5-én az orosz állampolgárságú Alekszandr Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekmény elkövetésével, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez Novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Moszkva elutasítja a vádakat.

A brit, majd a független orosz sajtóban is múlt szerda óta tényállításként terjed az az információ, amely szerint Bosirov nem más, mint Csepiga ezredes, aki kiérdemelte az Oroszországi Föderáció Hőse címet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kijelentette: a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin kitüntetett volna Csepiga nevű személyt. Szavai szerint a gyanúsítottak azonosításával nem a sajtónak és nem is a Kremlnek, hanem az orosz szakszolgálatoknak kell foglalkozniuk, ezeknek pedig lehetőséget kellene kapniuk a Szkripal-ügy kivizsgálásában való részvételre, és kompetens forrásokból kellene hivatalos adatokhoz jutniuk. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva a kezdetektől fogva felajánlotta együttműködését Londonnak.

Peszkov hétfőn megismételte, hogy a Kreml a továbbiakban nem kívánja kommentálni a Szkripal-üggyel kapcsolatos sajtóhíreket.

Jens Stoltenberg, a katonai szövetség védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások betartása kulcsfontosságú eleme a globális biztonságnak.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű új rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta.

Oroszország számára sürgős tehát, hogy átlátható módon eloszlassa az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött egyezmény megsértése miatti nemzetközi aggodalmakat – húzta alá.

Stoltenberg az ukrán oktatási törvény miatt Magyarország és Ukrajna között kialakult feszültségre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, Magyarország értékes partnere az észak atlanti katonai szövetségnek, ugyanis Budapest a NATO számos szerepvállalásához járul hozzá különböző módokon. Hozzátette, Ukrajna is fontos partnere a NATO-nak, amit az bizonyít, hogy az ukrajnai polgári lakossággal szembeni orosz fellépés miatt a szövetség a legnagyobb mértékben e fenyegetéshez igazította kollektív védelmi rendszerét.

Reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest párbeszéd útján talál mindkét fél számára elfogadható megoldást a közöttük fennálló nézeteltérésre. A NATO folytatja politikai és gyakorlati segítségnyújtását Ukrajna számára, ahogyan arról a szövetség és Petro Porosenko ukrán elnök júliusban, a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján megegyezett – tette hozzá.

A főtitkár Macedóniával kapcsolatban történelmi lehetőségnek nevezte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt vasárnapi népszavazás eredményét. Kijelentette, a NATO kapuja nyitva áll, a szövetség kész harmincadik tagjának fogadni az országot, a csatlakozásról folytatott tárgyalások pedig akár már a jövő év első hónapjában lezárulhatnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, ennek egyik kulcsfontosságú pontja az alkotmányos stabilitás, és a névvita végleges lezárása.

Stoltenberg végezetül bejelentette, a NATO az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tervezi a hónap végén Norvégiában. A hadgyakorlaton 31 ország 45 ezer katonája vesz majd részt mintegy 150 repülőgéppel és helikopterrel, hatvan hadihajóval és több mint tízezer harckocsival. A gyakorlat egy NATO-tagország ellen elkövetett “képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét – mondta a főtitkár.

Oroszországnak fel kell hagynia a 9M729 elnevezésű új rendszere kiépítésével, mivel az sérti a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződést (INF) – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Hutchison.

Hozzátette, hogy Washington bizonyítékokkal látja el szövetségeseit az orosz jogsértésekről, és bár elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, készen fog állni a tiltott, nukleáris robbanótöltetek célba juttatására is alkalmas rakéták megsemmisítésére.

“Megteremtjük a lehetőségét az országainkat elérni képes, szerződésszegéssel telepített rakéták megsemmisítésének, amennyiben folytatódik a dolog” – fogalmazott.

“Hosszú évek óta próbálunk üzenni Oroszországnak, hogy tudunk a jogsértéseikről, bemutattuk a bizonyítékainkat, amelyeket most a szövetségeseink elé tárunk, hogy segítsenek tárgyalóasztalhoz ültetni Moszkvát” – tette hozzá.

Elemzők szerint a nagykövet szavai nem voltak teljesen egyértelműek, nem tudni biztosan, hogy a már megindított orosz rakéták lelövéséről vagy egy esetleges megelőző csapás lehetőségéről beszélt. Hutchison stábja a sajtó megkeresésére nem kívánt további felvilágosítást nyújtani.

Mindenesetre sokan úgy vélik, hogy a Donald Trump által jelölt nagykövet kijelentése rendkívül határozott figyelmeztetés a Kremlnek, és ez tovább ronthatja a két ország viszonyát.

Moszkva élesen tagadja, hogy olyan rakétarendszert fejlesztene, amellyel szinte előjelek nélküli atomcsapást mérhetne Európára, sőt az Egyesült Államokat vádolja a szerződés megsértésével.

Hutchison ugyanakkor leszögezte, hogy országa betartja a szabályokat, viszont ha az oroszok nem állnak le, akkor eljöhet a pont, amikor országának át kell lépnie a megállapodásban rögzített előírásokat.

Az ügy napirenden lesz a NATO szerdán kezdődő védelmi miniszteri ülésén Brüsszelben.

Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai nagykövet közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja a NATO-Ukrajna miniszteri bizottság munkáját, ezért felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel annak akadályozásával. Kijevet kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek nevezte, továbbá kijelentette, hogy segíteni kell Ukrajnát a teljes függetlenség és a stabil kormányzás megteremtésében, amelyet Oroszország próbál ellehetetleníteni.

A magyar kormány az ukrán oktatási törvény miatt blokkolja Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy komoly vita volt az ügyben az uniós tagállamok között. Legélesebben Franciaország ellenezte az EU-n kívüli országok, például az Egyesült Államok és a kilépésre készülő Egyesült Királyság részvételét a közös védelmi projektekben, az ellenérdekelt csoport szószólója pedig Hollandia volt.

A kialkudott kompromisszum értelmében harmadik államok hadiipari vállalatai is versenybe szállhatnak majd a PESCO keretében megvalósuló fejlesztésekért, de csak eseti alapon.

Az alacsonyabb szinten már elfogadott, hivatalos jóváhagyásra azonban várhatóan csak jövő hónapban kerülő megállapodás szerint minden egyes projekt esetében meg fogják vizsgálni a külső részvétel lehetőségét, viszont a blokkon kívüli országok egyike sem kap állandó felhatalmazást.

Leszögezték azt is, meg kell előzni az olyan függő helyzet kialakulását, ami esetleg akadályozhatná vagy ellehetetleníthetné a projektek során harmadik országok részvételével kifejlesztett képességek alkalmazását.

Kikötötték emellett, hogy kizárólag olyan államok részvétele lehetséges, melyek “osztják az EU értékeit”. Elemzők szerint ezen kitételt elsősorban Törökországra tekintettel foglalták bele az egyezségbe.

“Túlságosan megosztottak voltunk. Ez az egyetlen megoldás” – mondta egy magas rangú illetékes a hírportálnak.

Az egyik oldal úgy véli, hogy az amerikai és a brit cégek kizárásával komoly szakértelemtől és a legkorszerűbb technológiáktól fosztaná meg magát az EU, a másik fél viszont azzal érvel, hogy a bevonásuk az EU “stratégiai autonómiájának” megteremtése ellen hatna. Vannak, akik szerint ugyanakkor az ellenzők főként azt szeretnék elérni, hogy a konkurensek kizárásával piacot nyerjenek a hadiiparuk számára.

A tavaly jóváhagyott PESCO keretében a részt vevő tagországok szorosabb együttműködést folytathatnak a biztonság és a védelem területén. A keretrendszer lehetővé tesz közös fejlesztéseket, beszerzéseket és missziókat, de az európai hadiipar megerősítése és az innováció fejlesztése is fontos cél. A huszonnyolc EU-tagország közül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges.