Biztonságpiac

A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót. A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta.

A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette. A Központi Nyomozó Főügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a bírót, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást tett, a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Ez a támadás “nemcsak a szíriai rendezésre mérne súlyos csapást, de a globális biztonságra is. A tűzzel való játszadozás következményei megjósolhatatlanok” – figyelmeztetett a szóvivő.

Zaharova szerint a csapást hadászati és harcászati harci gépek – mintegy hetven hordozó, mintegy 380 “szárnyas rakétával” – hajthatják végre jordániai, kuvaiti és krétai bázisokról, és a térségben tartózkodik két amerikai romboló is, fedélzetén 28-28, Tomahawk típusú manőverező repülőgéppel. A szóvivő megismételte a Moszkva és Damaszkusz által korábban is hangoztatott állítást, hogy a szíriai kormányerők nem rendelkeznek vegyi fegyverekkel, mert 2014-2015 során nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítették ezeket.

Korábban az orosz védelmi tárca közölte, hogy nyugati országok újabb Szíria elleni katonai csapásra készülnek, amelyhez az ürügyet egy Idlíb tartományban, vegyi fegyverekkel végrehajtandó provokáció szolgáltatná. Moszkva szerint a megrendezendő incidens célja az, hogy a támadás miatt a gyanút Damaszkuszra terelje. Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet helyi idő szerint szerdán kiadott közleménye szerint a provokációt brit titkosszolgálatok készítik elő.

Az orosz diplomáciai tárca közleményt adott ki arról, hogy Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes “konstruktív” megbeszélést folytatott a szíriai rendezésről Naszra al-Haríri szíriai ellenzéki vezetővel.

A hírportálnak az ügyvéd megerősítette: a Klaus Iohannis román elnöknek, valamint Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek is elküldött levelét a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadócég megbízásából írta.

A portál szerint az amerikai kormányzat hivatalos álláspontját nem tükröző levelet egyes román politikusok arra használják fel, hogy a korrupcióellenes ügyészség erejét gyengítsék.

A cikkben megemlítették az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselőjének nyilatkozatát, amely szerint Románia a jogállamiság és az intézmények függetlenségének tekintetében válságközeli szinthez közeledik, azonban a Giuliani és a Freeh által képviselt szempontok ellentétesek az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontjával.

A külügyminisztérium egyik szóvivője a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy Románia egészen a közelmúltig jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben, és hatékonyan cselekszik a jogállamiság kialakításáért. “Bátorítjuk a románokat, hogy kövessék ezt az utat” – idézte a neve elhallgatását kérő szóvivőt a brüsszeli hírportál.

Giuliani hétfőn nyilvánosságra került levelében a romániai jogállamiság állapota miatti aggodalmának adott hangot. Úgy vélte: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban “aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség túlkapásai”.

Korábban Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete több alkalommal is azt közölte, hogy országa határozottan támogatja a DNA éléről nemrég leváltott Codruta Kövesi nevével fémjelzett korrupcióellenes harcot.

A bázist az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban létesítik, elkészülése után a kínai hadsereg várhatóan egy zászlóaljat vezényel a támaszpontra. A projektet Peking finanszírozza annak keretében, hogy segítse Afganisztánt terrorellenes erőfeszítéseiben – írta a lap.

Az SCMP rámutatott: ez az első alkalom a modern történelemben, hogy az ázsiai óriás katonai jelenlétet létesít Afganisztánban, amelyet széles körben “birodalmak temetőjének” neveznek, utalva arra, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni és béklyóban tartani.

A tizenhét éve háború sújtotta Afganisztán azonban fokozottan fontossá vált Kína saját biztonságának, valamit Hszi Csin-ping kínai elnök az Egy Övezet – Egy Út kezdeményezésének tekintetében.

Kína első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban létesítette. A kínaiak közlése szerint a dzsibuti bázis logisztikai célokat szolgál, itt töltik fel az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat.

A lapnak nyilatkozó források közölték: bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főként katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban. Az afganisztáni támaszpont már csak azért is más szerepet fog betölteni, mert a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány közelében épül, amelyet Peking a nemzetbiztonságot fenyegető “terrorizmus, szeparatizmus és radikalizmus” legfőbb forrásának tekint – mondták a források.

Megfigyelők szerint ezért a támaszpont célja egyebek közt a szélsőségesek, különösképpen az Afganisztánban is jelen lévő Iszlám Állam terrorszervezet kiképzésében részesült ujgurok Kínába történő beszivárgásának megakadályozása.

A tárca szerint a manővereket a fegyveres erők kiképzési tervének megfelelően és a nemzetközi joggal összhangban hajtják végre. Az érintett övezeteket veszélyesnek nyilvánítják a hajózás és a repülés számára.

A hadgyakorlat vezérhajója a Marsal Usztyinov lesz. A műveletben rész vesznek majd egyebek között Tu-160-as hadászati rakétahordozó, Tu-142MK típusú és Il-38-as tengeralattjáró-vadász gépek, valamint a haditengerészeti légierő Szu-33-asai is.

A hadgyakorlatot olyan időszakban tarják, amikor Szíria miatt kiéleződtek az ellentétek Oroszország és a Nyugat között. Moszkva azt állítja, hogy terroristák brit segédlettel vegyi támadást készítenek elő Idlíbben, hogy ürügyet szolgáltassanak egy Szíria elleni újabb rakétatámadásra, nyugati fővárosokban viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szíriai kormányerők offenzívára készülnek a túlnyomórészt a Damaszkusz ellen harcoló erők által ellenőrzött tartományban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán likvidálandó “terrorista tályognak” nevezte a Bassár al-Aszad elnök ellen Idlíbben harcoló, megbékélésre nem hajló csoportosulásokat.

Az orosz védelmi tárca ugyancsak csütörtökön közölte, hogy sikeresen tesztelt egy új elfogó rakétát Kazahsztánban. A rakétát a minisztérium szerint korábban sikerrel próbálták ki februárban, áprilisban és júliusban is.

A júliusi teszteléssel kapcsolatban a Krasznaja Zvazda című katonai lap azt írta, hogy a rakéta másodpercenkénti négy kilométeres sebességre képes, ami egyedülálló a világon.

Elmondása szerint a Dunából kilátszó repülőroncsról a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz, valamint a Magyar Roncskutató Egyesülethez érkezett bejelentés.

Az előkutatások során kiderült, hogy a repülőgép szárnyának 4 méteres főtartója a motortartó bak bekötésével együtt fekszik a mederbe ágyazódva. Mivel fennállt a roncs eltűnésének lehetősége, az engedélyek beszerzése után a szakemberek kiemelték. Tisztítást követően a RepTár Szolnoki Repülőmúzemban szállították, ahol immár megtekinthetik a látogatók.

A repülőgéphez kapcsolódó írásbeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1944. július 30-án az amerikai 15. Légihadsereg 485. Bombázó csoportja a Dunai Repülőgépgyárat támadta. Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú repülőgépét a célra tartva eltalálta a légvédelem. A bombázó függőlegesen zuhanni kezdett, majd becsapódott a Dunába. A zuhanást a legénységből egy katona élte túl.

Azt írták: az elmúlt hónapokban tartott próbaüzem sikeresen lezajlott, így a legújabb fővárosi uszoda meghatározott idősávokban elérhető lesz bárkinek 1500 forintos napijeggyel (diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 forint a belépő), valamint többféle bérlettel. Az uszoda nyolcsávos 25 méteres úszómedencével, 10×15 méteres tanmedencével várja a vendégeket, amelyekhez wellnessrészleg is tartozik, gőzkabinnal és finn szaunával.

Az uszodát a Nagyvárad tér felől a parkon átsétálva, a Diószeghy Sámuel utca irányából pedig a sorompós kapu mellett található gyalogos bejáraton keresztül lehet megközelíteni. Az autóval érkezők a szomszédos utcákban tudnak parkolni.

A Ludovika Aréna uszodája általában hétköznapokon reggel hat és nyolc óra között, valamint este 6 és 10 óra között, hétvégén reggel 8-tól este 8-ig lesz nyitva. A nyitvatartás az oktatási és kiképzési igények, valamint sportrendezvények függvényében változhat – írta az NKE.

A koponyacsontokat és egyéb maradványokat egy belvárosi evangélikus templomban tartott ünnepi istentisztelet keretében adták át. Michelle Müntefering, a külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államminisztere a kormány nevében bocsánatot kért a hererók és namák elleni vérengzésekben legyilkolt áldozatok haláláért.

Katrina Hanse-Himarwa namíbiai kulturális miniszter megköszönte a gesztust, és kifejezte reményét, hogy a német szövetségi kormány a legmagasabb szinten, hivatalosan is bocsánatot kér a népirtásért. A namíbiai miniszter német hírportálok beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a két országnak sok kérdést kell még tisztáznia a közös múltat, jelent és jövőt illetően.

A berlini és a windhoeki vezetés 2014 óta tárgyal a herero és nama törzs elleni népirtás ügyének feldolgozásáról. A német kormány 2015 óta hivatalosan népirtásnak minősíti a vérengzéseket, és képviselői már több alkalommal bocsánatot kértek a történtekért. Berlin álláspontja szerint a népirtás elismeréséből és a bocsánatkérésből nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik Namíbiának.

A hererók és namák képviselői elégedetlenek a megbékélési folyamattal, és egy New York-i bíróságon kárpótlási pert indítottak Németország ellen. A mai Namíbia területén 1904 és 1908 között voltak felkelések a gyarmatosító németek ellen. A Német Császárság csapatai elfojtották a lázongásokat, a nagyjából százezer fős herero törzsből alig tízezer embert hagytak életben, a nama törzset és több más kisebb népcsoportot pedig csaknem teljesen kiirtották.

1.) Ajtók, ablakok – csak biztonságosan
Egy átlagos bejárati ajtót vagy ablakot a betörők akár már a legegyszerűbb eszközök segítségével képesek kiemelni a helyéről. Egy az MABISZ által szavatolt RC 2-es minősítésű biztonsági ajtó azonban garantáltan ellenáll a csavarhúzónak és a feszítővasnak legalább három percig. Az RC 3-as minősítéssel pedig ez az idő minimum 5 percre nő. A házbejárati-ajtók és ablakok a biztonsági szakértők szerint ezért legalább RC 2-es biztonsági szintűek legyenek.

2.) Védjük a pincét és a mellékbejáratokat
Mivel ezek az ajtók legtöbbször az utcafrontól nehezen, rosszul vagy egyáltalán nem láthatók, a betörők előszeretettel választják ezeket a bejáratokat. Érdemes tehát a sötét sarkokat mozgásérzékelő világítással ellátni, így elijeszthetjük a hívatlan látogatókat.

3.) Ügyeljünk a garázskapukra is
Az ajtók és az ablakok mellett a garázskapuk is könnyen biztonsági kockázatot jelenthetnek. A modern garázskapuk azonban már mechanikus nyitásvédelemmel rendelkeznek, és zárt állapotban hatékony védelmet jelentenek a betolakodók ellen.

4.) Hogy ijesszük el a betörőket? Segít a külső világítás
A ház külső részein elhelyezett világítás elrettentően hathat a hívatlan vendégekre. Elérhetőek már olyan eszközök és berendezések is, melyek elhitetik a betörőkkel, hogy a lakók az otthonukban tartózkodnak. Ilyen például az a lámpa, ami a televízió villogását utánozza vagy az időkapcsolók, amik a redőnyöket és a belső világítást szabályozzák, így keltve olyan benyomást, mintha a lakók épp otthon lennének.

5.) Ha felérik, be is másznak!
A fent felsorolt fogásokon kívül további óvintézkedéseket is tehetünk. Ügyeljünk például arra is, hogy az ablakokat ne érhessék el akadálytalanul. Ne hagyjunk ezért kerti bútorokat, székeket vagy padokat a teraszon vagy az ablakok alatt. Nem is gondolnánk, de akár ezzel is segíthetjük a betolakodókat a bejutásban.

Eleki Zoltán elmondta: a 15-18 éves fiatalok, eltérő tematikájú, a többi között harcos, búvár, túlélő és légierős turnusokon vehetnek részt. Valamennyi táborban tartanak menet-, tájékozódási és túlélési gyakorlatokat, illetve egészségügyi foglalkozásokat.

A közösségi élmény megteremtésén túl, pályaorientációs céllal bemutatják a honvédség működését, illetve a legfontosabb cél a honvédelmi nevelés – közölte a tiszt.

A vádlott és élettársa előző este egy Budapest, XXII. kerületi vegyesboltban italoztak, ahol megismerkedtek a későbbi sértettel és annak barátjával. Nem sokkal később az italozás a sértett barátjának lakásán folytatódott, ahol a sértett szexuális közeledése miatt a vádlott az élettársát pofon ütötte, míg a sértettel szóváltásba keveredett, aki erre kihívta a rendőrséget. Ezt a vádlott nem várta meg, és a helyszínről elmenekült, mivel egy korábbi jogerős szabadságvesztés büntetés letöltését nem kezdte meg. A férfi azonban a rendőrök távozása után visszatért, és egy nagyjából nyolc centiméter pengehosszúságú késsel a sértettet az arcán, a gyomortájékán és a felkarján megvágta, megszurkálta.

A főügyészség a bíróságra benyújtott vádiratában az új büntetőeljárási kódex adta lehetőségeket kihasználva alternatív büntetési indítványt is tett. Ennek lényege, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen a 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekményt beismeri, úgy konkrét büntetés, 4 év 6 hónap szabadságvesztés, és 4 év közügyektől eltiltás kiszabását kéri.

Ezen új eljárási szabály szerint a tárgyalás előkészítése során történő beismerésnek és a tárgyalás jogáról lemondásnak a vádlottra nézve az az előnye, hogy ha tettét megbánja, avagy védekezését cáfolhatónak tartja, és ezért beismer, akkor az ügyészi indítványnál súlyosabb büntetést nem kaphat. A büntetőeljárás pedig felgyorsul azáltal, hogy a tanúk, szakértők bírói szakban történő meghallgatására már nem kerül sor, és ha a bíróság ésszerű kételyt nem lát a beismerés önkéntessége, valamint a bűncselekmény bizonyítottsága felől, akár nyomban jogerős ítéletet hozhat.

A tárcavezető kedden a képviselőház védelmi szakbizottságának ülésén számolt be a belügyminisztérium belső vizsgálatáról.

Mint mondta, a vizsgálat során, amely még folyamatban van, eddig tíz csendőrnél merült fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Ellenük feljelentést tesznek a katonai ügyészségen, amely már korábban saját hatáskörben vizsgálatot indított a tüntetéssel kapcsolatban. A belügyminiszter szerint ugyanakkor a tüntetők egy részének erőszakos fellépése általában indokolttá tette a térre kivezényelt csendőrök akcióját, akik feloszlatták a tömeget.

A tárcavezető közölte, hogy amennyiben a vizsgálat során további csendőrök esetében is hasonló gyanú merül fel, a csendőrség az ő esetükben is feljelentést fog tenni.

A bizottsági meghallgatáson szóba került annak a Turnu Magurele-i elhunyt férfinak az esete, aki négy nappal a tüntetések után rosszullétre panaszkodott, majd meghalt. Raed Arafat orvos, a belügyminisztérium sürgősségi esetek igazgatóságának vezetője szerint vélhetően nem a rendfenntartó erők által használt könnygáz okozta a férfi halálát, aki belső gyomorvérzési tüneteket mutatott. Arafat szerint a négy nappal később bekövetkezett halál is azt erősíti, hogy más okból halhatott meg, de minden kétséget kizáróan a boncolási diagnózisból fognak választ kapni a kérdésekre.

Időközben 351-re nőtt azoknak a tüntetőknek a száma, akik feljelentést tettek az ügyészségen a csendőrök erőszakos akciója miatt. Az ellenzék hétfőn rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kérte, de a házbizottság elutasította kérésüket. Az ellenzék Liviu Dragneát, a román kormány fő erejét képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, képviselőházi elnököt hibáztatta a kérés elutasítása miatt.

Az ügyészség a csendőrség ideiglenes vezetőjét is kihallgatta hétfőn. Azt akarták tisztázni, miként azonosítják a csendőröket, akiknek az azonosító jele le volt takarva az augusztus 10-i bevetésen. A keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatáson a csendőrség vezetői elmondták: azért takarták le a csendőrök azonosítóját, mert korábban átszervezések voltak, ezért az azonosítók félreértésekre adhattak volna okot, de arról biztosították a képviselőket, hogy ezek nélkül is megállapítható, mely csendőrök alkalmaztak indokolatlanul erőszakot.

Hajdu Márton közölte: a dunavirágzás befejeztével a következő napokban a Dunakanyar és a Csepel-sziget településein, Budapesten, valamint a dunaújvárosi régióban is folytatják a szúnyogirtást.

Továbbá Zala megye számos településén jelezték szakértők és önkormányzatok a vérszívók elszaporodását, így ezeken a településeken ismételt kezeléseket végeznek a szakemberek – tette hozzá.

Emlékeztetett: a múlt héten megkezdték a korábbi hőségriadó miatt elmaradt légi kezelések pótlását Vas megyében, Baja és Mohács térségében, a Velencei-tónál, a Szigetközben, Szekszárd térségében és a Tisza-tónál.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrofavedelem.hu oldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen melyik napon permeteznek.

Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – fűzte hozzá.

A szóvivő arról is szólt, hogy az elmúlt hetek szárazabb időjárásának köszönhetően a települések többségében folyamatosan mérséklődött a szúnyogártalom.

Marie Noelle Koyara, a Közép-afrikai Köztársaság védelmi minisztere kijelentette, hogy a megállapodás a nemzeti fegyveres erők kiképzésének alapjául fog szolgálni. Oroszország idén könnyűfegyvereket szállított, valamint 175 katonai és polgári tanácsadót küldött az az országba.

Júliusban a Közép-afrikai Köztársaságban három orosz újságírót gyilkoltak meg, akik az aranyban, gyémántban és uránban gazdag országban sajtójelentések szerint jelen lévő orosz zsoldosok tevékenységéről akartak dokumentumfilmet forgatni.

A Jean-Claude Bouda Burkina Fasó-i védelmi miniszterrel aláírt egyezmény Sojgu szerint lehetőséget nyújt a kétoldalú együttműködés javítására a katonai kiképzés, valamint a békefenntartás és a terrorelhárítás területén való tapasztalatcsere területén.

Sojgu fogadta Min Aung Hlaingot, a mianmari fegyveres erők főparancsnokát, akinek kijelentette, hogy Moszkva Délkelet-Ázsiában Yangont stratégiai partnerének tekinti, és hogy a katonai együttműködés a kétoldalú viszony kulcsfontosságú eleme.

A közlemény szerint a 33 éves férfi ellen különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve, tizennegyedik életévét be nem töltött, továbbá védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt emeltek vádat.

A férfi a vád szerint 2016. március 6-án hajnalban motorbenzinnel és lakkbenzinnel lelocsolta, majd felgyújtotta volt barátnője zuglói lakásának ajtaját, ezzel közvetlen életveszélynek tette ki a lakásban alvó nő és annak korábbi kapcsolatából származó kiskorú gyermeke, továbbá a lakásban tartózkodó férfi életét. Mielőtt a lángok a lakásban elterjedtek volna, a tüzet eloltották.

A főügyészség alternatív büntetési indítványa szerint ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett vádlott beismeri a bűncselekményt és lemond a tárgyalás jogáról, akkor a vádhatóság konkrét büntetést, 8 év fegyház kiszabását kéri.

Az új eljárási szabály szerint ha a vádlott a tárgyalás előkészítése során beismeri a terhére rótt bűncselekményt és lemond a tárgyalás jogáról, akkor az ügyészi indítványnál súlyosabb büntetést nem kaphat, és a büntetőeljárás felgyorsul, a bíróság akár nyomban ítéletet is hozhat.

“Egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet” – jelentette ki a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra utalva Mihejev.

A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is.

Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől.

Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol.

A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített.

Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba – mondta.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.

A főügyészi tisztség azt követően üresedett meg július 9-én, hogy Klaus Iohannis román elnök leváltani kényszerült egy alkotmánybírósági döntés miatt Laura Codruta Kövesit, aki hat évig vezette a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

Júliusban is jelentkeztek négyen a tisztségre, de pályázatok alapján Tudorel Toader igazságügyi miniszter közölte, hogy egyik jelölt sem teljesítette a követelményeket és nem alkalmas funkció betöltésére.

A másodszor meghirdetett versenyvizsga határideje pénteken járt le. A jelöltek között van Paula Nicoleta Tanase, a galaci fellebbviteli bírósági vádhatóság ügyésze, Nicolae Lupulescu katonai ügyész, Gabriela Scutea volt legfőbb ügyész-helyettes, Andrei Bodean a konstancai DNA ügyésze, Adina Florea, a konstancai törvényszéki vádhatóság ügyésze és Sorin Armeanu, a vaslui-i törvényszéki vádhatóság vezető ügyésze.

Az igazságügyi minisztérium várhatóan szeptember 6-án hirdet eredményt. Toader egy vagy több jelöltet fog javasolni a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak véleményezésre, majd az államfő fogja kinevezni a DNA új főügyészét.

Kövesi tevékenysége elnyerte az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és több nyugat-európai ország tetszését, amelyek a DNA megfelelő működését a román igazságszolgáltatási reform kulcselemének tekintik. Kövesi leváltását az igazságügyi miniszter kezdeményezte, aki azt rótta fel neki egyebek mellett, hogy többször megsértette az alkotmányt és nem volt hajlandó megjelenni a parlament vizsgálóbizottsága előtt.

Ukrajnában március végén tartják az elnökválasztás első fordulóját. Bolton megerősítette, hogy Porosenkóval folytatott megbeszélésén és “a két ország biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó képviselőinek különböző találkozóin” megvitatták az ukrajnai választásokba való lehetséges orosz beavatkozás kérdését.

Bolton – mint fogalmazott – óva intette az oroszokat, hogy úgy az Egyesült Államokban, mint Ukrajnában vagy bármely más országban beavatkozzanak a választások folyamatába. A tanácsadó szerint Ukrajna és az Egyesült Államok a választásokba való esteleges külső beavatkozás megakadályozása érdekében együttműködhet a szokásos csatornákon a belügyi szerveken keresztül.

“Ez olyan fenyegetés, amely ismert egy sor nyugati országban. Pontosan elmagyaráztuk, mi az álláspontunk. Éppen ebből kiindulva készek vagyunk együttműködni Ukrajna kormányával, hogy megakadályozzunk egy efféle beavatkozást itt, Ukrajnában – húzta alá az amerikai tanácsadó.

Bolton előző nap Genfben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával találkozott, akit figyelmeztetett: Washington nem tűri el, hogy Oroszország beavatkozzon a novemberi képviselőházi és szenátusi választásokba.

Porosenko augusztus elején arra utasította az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO), hogy külön ülésen tekintse át, miként semlegesíthető Oroszország beavatkozása a jövő évi ukrajnai választásokba.

Olekszandr Turcsinov, a közvetlenül az államfő alá rendelt,
befolyásos védelmi tanács vezetője nemrég szintén azon véleményének adott hangot, hogy Oroszország minden bizonnyal megpróbál majd beavatkozni az ukrajnai választási folyamatokba. Hozzátette még azt is: ha viszont nem sikerül befolyásolnia a választások eredményét, nem zárható ki az sem, hogy újabb agresszív katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben.

Toader ilyen vizsgálat eredményeként kezdeményezte korábban Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes főügyész leváltását is, akit végül Klaus Iohannis államelnök július elején volt kénytelen meneszteni egy alkotmánybírósági döntés értelmében.

Toader már korábban kilátásba helyezte a legfőbb ügyész tevékenységének szakmai vizsgálatát, most azt követően jelentette be az eljárás elindítását, hogy Darius Valcov, a román miniszterelnök tanácsadója nyilvánosságra hozott egy titkos megállapodást, amely a Román Hírszerző Szolgálat és a legfőbb ügyészség között köttetett meg 2016 decemberében.

Toader felidézte: a dokumentum szövegéből kiderült, hogy ez a megállapodás hatályon kívül helyezte a 2009-ben megkötöttet, amit március végén hozott nyilvánosságra a legfőbb ügyészség. A miniszter kifogásolta, hogy a legfőbb ügyész egy olyan megállapodás szövegét hozta nyilvánosságra akkor, amely már nem volt hatályban és elhallgatta az újabbat. Toader megállapította: az a tény, hogy a megállapodásban a “hatályon kívül helyezés” kifejezést használták, azt mutatja, hogy a felek törvényként tekintettek a tikos megállapodás szövegére.

Ez a most nyilvánosságra került megállapodás is azt szabályozta, hogy bizonyos büntetőjogi eljárásokban miként együttműködik egymással a legfőbb ügyészség a belföldi hírszerzés.

A román szociálliberális kormánykoalíció szerint a titkosszolgálat és az ügyészség összefonódása nyomán létrejött úgynevezett párhuzamos állam a titkos megállapodások alapján működött és megteremtette az alapot a visszaélés lehetőségére bizonyos büntetőjogi eljárásokban.

A Mediafax hírügynökség emlékeztetett, hogy május 4-én Iohannis elutasította, hogy érdemben kommentálja a titkos megállapodásokat arra hivatkozva, hogy egyet se kötöttek az ő elnöki mandátuma idején, amely 2014-ben kezdődött, viszont ezt a mostanit 2016-ban írták alá. Az elnök pénteken az ellenzéki liberálisok egyik tanácskozása alkalmából újságíróknak elmondta: teljes mértékben megbízik a legfőbb ügyészben és a hírszerzés vezetőjében, és meggyőződése, hogy nem írtak alá olyan dokumentumot, amely törvénytelen lenne.

Eduard Hellvig, a belföldi hírszerzés vezetője pénteken este egy sajtónyilatkozatban arról biztosította a közvéleményt, hogy nincs már hatályban egyetlen olyan titkos megállapodás sem, amely az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Hellvig szerint a különböző jogszabályokat a megállapodások nélkül is alkalmazni lehetett volna, de korábban ez volt az állami intézmények egyik “hagyományos eszköze”, amellyel pontosították az együttműködésük keretét.

Az ellenzéki pártok megalapozatlannak nevezték Toadernek a legfőbb ügyész tevékenységének kivizsgálására irányuló kezdeményezését, és szerintük a miniszter célja az, hogy Lazart leváltsa és a helyére olyan legfőbb ügyész kerüljön, aki teljesíti a kormány parancsait.

A közlemény szerint a bíróság K. I.-t különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés és rablás bűntettében mondta ki bűnösnek. A férfi legkorábban 25 év múlva szabadulhat feltételesen.

Miután 2006-ban leégett a lakóháza, a vádlott hajléktalan lett. 2015-ben egy idős, mozgásában korlátozott férfi fogadta be vámospércsi lakóházába. A vádirat szerint mindketten italozó életmódot folytattak. Tavaly január 21-én a vádlott felszólította a szállásadóját, hogy rakjon tüzet a kályhában, de nem volt hajlandó rá. K. I. emiatt ideges lett, és a kályha közelében lévő baltával háromszor nagy erővel fejen ütötte a sértettet, majd faággal bántalmazta és egy fűrésszel is fejbe vágta. A vádlott ezután a faágat felvágta, begyújtott vele a kályhába és visszafeküdt aludni. Másnap reggel észlelte ugyan, hogy a férfi nem mutat életjeleket, de nem tett semmit. Január 23-án délután látogatók fedezték fel a holttestet.

A törvényszék hangsúlyozta, hogy a vádlott rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, emberi mivoltából kivetkőzve vitte véghez tettét. Az elkövető előbb beismerő vallomást tett, később viszont már tagadta a bűncselekmény elkövetését, de a bizonyítékok ellene szóltak. A vádlott agresszív és domináns volt a sértettel szemben, aki többeknek is panaszkodott, hogy a lakója rendszeresen bántalmazza.

A szakértő munkáját nehezítette – tették hozzá -, hogy a házban két napon át fekvő holttestet állatok, valószínűleg patkányok kezdték ki, ezért a külsérelmi nyomokat nehezebb volt azonosítani, vizsgálni.

K. I. a törvényszék döntése értelmében letartóztatásban marad – írták.