Biztonságpiac

A lap információi török kormányzati forrásoktól származnak. A felvételek – írta az amerikai újság – azt mutatják, hogy Dzsamál Hasogdzsi október 2-án besétált hazájának isztambuli konzulátusára, hogy közelgő esküvőjéhez beszerezze a hivatalos dokumentumokat. “Ezt követően meggyilkolták és feldarabolták” – idézett a lap török tisztségviselőket.

A The Washington Post birtokába nem kerültek az említett hang-és videofelvételek, ám török forrásai azt állították, hogy nekik elmondták, mit tartalmaznak. Szerintük a felvételek a konzulátus épületén belül készültek.

A felvételen “hallani lehet a (Hasogdzsi) hangját, valamint más, arabul beszélő férfiak hangját. Hallani lehet, ahogyan kihallgatták, megkínozták és aztán meggyilkolták őt” – állította az egyik, névtelenséget kérő török informátor. Egy másik forrás, aki szintén nem hallotta a hangfelvételeket, de azt állította, hogy informálták őt róluk, kifejtette: “hallani lehetett azt is, ahogyan Hasogdzsit verik”.

A The Washington Post hangsúlyozta: nem világos, hogy amerikai tisztségviselők látták-e a videókat, illetve hallották-e a hangfelvételeket, de tartalmukkal török tisztségviselők megismertették amerikai kollégáikat.

Szaúd-Arábia eddig következetesen tagadta, hogy köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez, azt állítva, hogy a szaúdi újságíró elhagyta a konzulátus épületét. Ezt Hasogdzsi török barátnője, aki órákon keresztül várta a férfit a konzulátusnál, cáfolta. A nő a héten a The Washington Post hasábjain írt nyílt levelében kért segítséget Donald Trump amerikai elnöktől. Maga Hasogdzsi, aki a szaúdi rendszer és kifejezetten Mohamed bin Szalmán koronaherceg erőteljes bírálója, szintén a The Washington Postnak dolgozott, amióta tavaly önként elhagyta hazáját.

Amerikai szenátorok szerdán levélben kérték Donald Trumpot, hogy járjon végére az eltűnt újságíró ügyének, és ha szükséges, akkor – az úgynevezett Magnyitszkij-törvényre hivatkozva – hozzon szigorú szankciókat a felelősök ellen. Az Egyesült Államokban 2012-ben életbe lépett jogszabály Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd tisztázatlan halála miatt orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szemben elrendelt utazási tilalomról rendelkezett.

Trump csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában azt mondta: Washington megvizsgálja, hogy mi történt, ugyanakkor gazdasági okokra hivatkozva aggasztónak nevezte a Szaúd-Arábiába tartó fegyvereladások esetleges leállítását.

Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban úgy fogalmazott, hogy Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása “szörnyű dolog”, ám nem szólt arról, hogy ki lehet ezért a felelős. “Nagyon odafigyelünk, nemsokára rendelkezésünkre áll egy jelentés az ügyről. Együttműködünk Törökországgal, és együttműködünk Szaúd-Arábiával is. Ami történt, szörnyű dolog, feltéve, hogy megtörtént. Úgy értem, hogy talán kellemes meglepetés is érhet bennünket, bár hajlok arra, hogy kétségeim legyenek” – mondta Trump az újságíróknak.

Közben a Fehér Házban, a kongresszusi politikusok körében és a hírszerzés berkeiben is egyre erőteljesebb a meggyőződés, hogy Hasogdzsi halott, és ezért Szaúd-Arábiát terheli a felelősség.

A The Washington Post állítása szerint az amerikai hírszerzésnek információk állnak rendelkezésére arról, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg elrendelte, hogy az újságírót csalogassák vissza Szaúd-Arábiába, ahol letartóztatták volna.

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke csütörtökön a kongresszusban újságíróknak azt mondta: “ha igaznak bizonyul az, amit ma még csak gondolunk, de nem tudunk bizonyossággal, akkor a legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”.

Több amerikai lap és televízió – köztük a The New York Times és a CNBC televízió – bejelentette, hogy munkatársaik a történtek után nem vesznek részt a közeljövőben Rijádban rendezendő befektetési konferencián.

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő azt közölte: Szaúd-Arábia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete csütörtökön elhagyta Washingtont, hazautazott – a hivatalos közlemény szerint – konzultációra.

A cikk szerint Debrecen Szepes városrészében útépítési munkálatok során kerültek elő a második világháborúban hősi halált halt magyar katona földi maradványai. Ezen kívül tárgyi leleteket is feltártak a hadisírgondozók.

A katona személyazonossága nem állapítható meg – írták.

Az eseményen mondott beszédében Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte: a honvédelmi tárca mindig is kiemelt hangsúlyt fektetett az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott egyeztetésekre. Mint felidézte: Magyarországon huszonhat éve működik a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum, amely a minisztérium és a szakszervezetek közötti legfontosabb döntés-előkészítő és információs platform. Azt mondta: a szakszervezetek a minisztérium legfontosabb partnerei az ebből adódó egyeztetési folyamatokban, az együttműködés ráadásul tovább szélesíthető.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik célja egy átfogó és kiszámítható katonai életpályamodell megteremtése a megfelelő illetményrendszer, illetve a lakhatási támogatások és egészségügyi hozzájárulások rendszere révén. A Zrínyi 2026 célja egy erős és modern hadsereg megteremtése – emelte ki a miniszter, hozzátéve: ehhez azonban gondoskodni kell az emberekről, ezt pedig a társadalom és a katonák felé is megfelelően kommunikálni kell. A tárca e téren is nagyban támaszkodik a szakszervezetekre – hangsúlyozta a miniszter hozzátéve: egy jól működő szakszervezet ugyanakkor nem kizárólag a munkavállalókat támogatja, hanem hasznos tanácsokkal látja el a minisztériumot is, “hiszen a cél közös: egy erős, jól kiképzett, a fiatalok számára is vonzó honvédség megteremtése, hogy biztonságos Európát hagyjunk gyermekeinkre”.

Kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci verseny a honvédségre is kihat. A toborzás emiatt komoly kihívást jelent, de a szakszervezetek e területen is jelentős szerepet játszhatnak, a minisztérium pedig számít is rájuk. Biztató jelként említette az önkéntes tartalékos rendszer kedvező fogadtatását, illetve a Magyar Honvédség utóbbi években pozitívba fordult megtartási rátáját.

Benkő azt mondta: a folyamatosan és gyorsan változó biztonsági környezetben az Euromil-lel folytatott egyeztetések is egyre jelentősebbek. Az aktuális kihívások között a miniszter megemlítette többek között a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, az illegális migrációt és a terrorizmust. Azt mondta: “e nehézségekre csak egy felkészült, elkötelezett, a társadalom által is támogatott katonákból álló haderő adhat hatékony válaszokat” – idézte a portál a miniszter szavait.

Az amerikaiak az 53 millió dollár értékű két legújabb generációs helikopter mellett logisztikai támogatást is nyújtanak, valamint kiképzik a helikoptereket kiszolgáló pilótákat és műszaki szakembereket.

A horvátok a helikoptereket katonai és polgári célokra egyaránt használják majd, és a légi járművek részei annak az átmeneti folyamatnak, amelyben a horvát hadsereg áttér a nyugati típusú technológiára – hangzott el a bemutatón, amelyen Damir Krsticevic védelmi miniszter és Robert Kohorst zágrábi amerikai nagykövet is részt vett.

Horvátországnak 13 darab Mi-8, illetve 11 darab Mi-17 típusú orosz helikoptere van. A légierő 2017-től rendelkezik továbbá 16 darab amerikai OH-58 harci és felderítő, illetve 1997-től egy Bell 206 típusú gyakorló helikopterrel is. A horvát hadsereg további tíz Black Hawk típusú amerikai csapatszállító helikopter beszerzését tervezi.

Benkő Tibor jelezte, hogy a héten nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek, ebben arra kéri a parlamentet, emeljék a katonák létszámát.

Mint mondta, növelni kell a hivatásos és még inkább az önkéntes tartalékos katonák számát. Ehhez új, modern fegyvereket szereznek be, hogy a honvédek a vállalásuknak maximálisan meg tudjanak felelni – tette hozzá.

“Székesfehérvár eddig is kiemelt katonaváros volt, a továbbiakban pedig azt szeretném elérni, hogy ez még inkább így legyen” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Benkő nem titkolt szándékának nevezte a Székesfehérváron szolgálatot teljesítő katonák jelenlétének bővítését, utalva a Magyar Idők pénteki számában megjelentekre, miszerint januártól átalakul a Magyar Honvédség parancsnoki struktúrája. A hadsereg vezetését – a jelenlegi Összhaderőnemi Parancsnokság és a Honvéd Vezérkar összevonásával – a Magyar Honvédség Parancsnoksága venné át, amely a budapesti Honvédelmi Minisztériumból Székesfehérvárra költözne.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: nem cáfolja a napokban megjelent híreket a vezérkar költözéséről és a honvédség vezetésének átalakításáról. Ugyanakkor megemlítette: konkrétum még nincs, az esetleges változtatásokhoz törvénymódosítás szükséges.

Huszár Ferenc alezredes, a területvédelmi ezred megbízott parancsnoka hangsúlyozta, hogy az új katonai szervezet tagjai civil életük megtartása mellett, önként vállalták a haza védelme iránti felelősséget. Mint mondta, a feladat adott, miközben a felelősségük hatalmas, hiszen jövőt és biztonságot építenek maguknak, szeretteiknek, a magyar társadalomnak és ezáltal a hazának.

A programsorozat részeként letűnt korok büntetőeszközeit, jelenben használatos kényszerítőeszközöket és egy mintazárkát is megtekinthetnek az érdeklődők – fűzte hozzá.

Elmondta: a következő időszakban az ország nagyvárosaiban olyan rendezvényeket tartanak a büntetés-végrehajtás szakemberei, amelyeken az oda látogatók tájékoztatást kapnak a börtönökben zajló rendvédelmi és reintegrációs tevékenységről is. A roadshow részeként országos toborzásba és fővárosi óriásplakát-kampányba is kezd a szervezet – tette hozzá.

A büntetés-végrehajtás egy zárt világ, amiről sok tévképzet és sztereotípia kering a köztudatban, ezzel a rendezvénnyel a valósághoz szeretnék közelebb hozni az embereket – fogalmazott Orosz.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján szombaton azt közölte: az ország egész területére kiterjedő fokozott közúti ellenőrzés során elsősorban a vezetési és a pihenőidővel, valamint a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását, a beutazás és a belföldön tartózkodás jogszerűségét vizsgálják.

Azt írták, hogy a szerdai házkutatás során a droggyanús növényi származékon felül hat tő kábítószergyanús növényt is találtak.

A helyszínen egy 32 és egy 25 éves pécsi férfit fogtak el, akiknél a kábítószer-gyorsteszt THC-ra pozitív eredményt mutatott. A rendőrök előállították, kihallgatták, majd őrizetbe vették a két férfit, egyúttal kezdeményezték letartóztatásukat – tették hozzá.

Hszü Jan-csün kínai állampolgárt Belgiumban tartóztatták le még április elején, kedden adták ki az Egyesült Államoknak.

John Demers, a nemzetbiztonságért felelős amerikai igazságügyi miniszterhelyettes újságíróknak elmondta: a férfi az amerikai repülőgépiparra és űrhajózásra vonatkozó ipari és kereskedelmi kémkedést végzett, és a feltételezések szerint a kínai állambiztonsági minisztérium munkatársa. Pekingben ez a minisztérium a felelős a külföldi hírszerzésért és az elhárításért.

“Nem tűrhetjük, hogy egy nemzet ellopja szellemi munkánk gyümölcseit” – fogalmazott Demers. A férfit kiadatása óta egy ohiói börtönben őrzik. Szerdán az ohiói Cincinatti vádesküdtszéke emelt vádat ellene.

A vád szerint Hszü 2013 óta vezető amerikai repülőgépgyártókat és iparági szakembereket vett célba, hogy “rendkívül érzékeny” műszaki információkat szerezzen meg. A vádirat szerint amerikai szakembereket hívott meg Pekingbe “szakmai eszmecserére” vagy egyetemeken tartandó előadásokra.
Hszü ellen összeesküvés és gazdasági kémkedés kísérlete miatt emeltek vádat. A bűncselekményért az Egyesült Államokban 15 évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki. Kereskedelmi titkok megszerzése céljából elkövetett összeesküvésért 10 esztendeig tartó szabadságvesztés a büntetési tétel.

Az első kommentárok emlékeztetnek, hogy a vádemelésre a Washington és Peking közötti szélesedő kereskedelmi háború közepette került sor.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy hazánkban az elektronikus fizetési rendszerek a legkomolyabb nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek, a csalók így főként közvetlenül az ügyfeleket megtévesztve próbálkoznak azok adataihoz hozzájutni.

Az elkövetési mód lényege, hogy a támadók telefonon, e-mailben vagy egy közösségi oldalon keresztül megtévesztik a kiszemelt áldozatokat, és megpróbálják rávenni őket arra, hogy saját maguk adják meg adataikat az illetékteleneknek, vagy önszántukból utaljanak át nekik pénzt.

Tánczos Miklós r. ezredes, főkapitányi biztos az adathalászat egy speciális fajtáját, a telefonkártya-feltöltő csalást ismertette. Ilyenkor a bűnözők nyeremény ígéretével hívják telefonon áldozatukat. Arra veszik rá a sértettet, az általuk megadott telefonszámhoz tartozó egyenleget töltse fel. Az is előfordul, hogy bankkártyájának adatait kérik el, így hozzáférve teljes számlájához. A kapcsolódó hanganyag ezt mutatja be.

Bencsik Balázs nb. ezredes, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója azt mutatta be, hogyan ismerhetjük fel, ha bűnözők próbálnak adatainkhoz hozzájutni. Az ezredes kiemelte: októberben indult a Kiberhónap kampány, melynek célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése.

Németh Ágnes r. ezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője az internet-tudatosság fontosságát hangsúlyozta. Az osztályvezető kiemelte: ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, a lehető legrövidebb időn belül tegyen feljelentést.

Magyarországról az Atlas Common Challenge 2.0 elnevezésű gyakorlaton a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai vesznek részt.

Az Atlas Common Challenge 2.0 az eddigi legszélesebb körű terrorelhárítási gyakorlat a maga nemében Európában. Párhuzamosan több európai helyszínen folyik, s a biztonsági erők hét különböző terrorista támadás elhárítására készülnek fel.

A gyakorlaton 2800-an vesznek részt, egyebek között középületekben, metróban, autóbuszon, hajón vagy repülőgépen lesznek bevetve. Sajtóértesülések szerint a “terroristák” vegyi, biológiai és nukleáris fegyverekkel fogják veszélyeztetni a lakosságot.

A történelmi révkomáromi erődben, ahol a Lynx Commando nevű speciális szlovák rendőri egység vezeti a gyakorlatot, a biztonsági erőknek egy nyilvános tömegrendezvényen végrehajtott terrorakcióval és túszejtéssel lesz dolguk.

A nyilvánosság számára nyitott gyakorlaton – a megnyitón Andrej Kiska szlovák államfő és Peter Pellegrini kormányfő is megjelent – az érdeklődők a legmodernebb technikával ismerkedhetnek meg. Láthatóak lesznek egyebek között Bell 429, Mi-171 és a Black Hawk Sikorsky UH-60 típusú helikopterek, különféle harckocsik és katonai-rendőri járművek.

Hajdu János (címlapképünkön), a TEK főigazgatója közölte, hogy munkatársai egy több ezer fős koncerten történt túszejtést számolnak majd fel a magyar határ közelében. A kiképzés egy évek óta tartó gyakorlatsorozat része, és a célja, hogy együttműködés alakuljon ki az európai országok között ezen a területen.

Hajdu elmondta azt is, az európai terrorelhárítási egységeket tömörítő gyakorlaton a magyar kommandósok felvonultatják páncélosaikat, és megmutatják egyebek mellett tűzszerészeti képességüket.

Az ügyészség közérdekvédelmi hatáskörében eljárva kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói jogok érvényesülésére. Fellép a fogyasztók érdekeinek védelmében egyrészt úgy, hogy ellenőrzi a fogyasztóvédelmi hatóság döntéseinek törvényességét, másrészt úgy, hogy közérdekű perben általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására irányuló, illetve fogyasztóvédelmi keresetet nyújt be a bírósághoz – írták.

Múlt évben az ügyészség az általános szerződési feltételek isztességtelensége miatt – elsősorban utazásszervezéssel, ingatlanközvetítéssel, internetes kereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetekkel szemben – 42 keresetet nyújtott be, továbbá 56 esetben – többnyire eredményes – perelhárító intézkedést alkalmazott és így gyorsan, hatékonyan elérte a tisztességtelen általános szerződési feltételek kiküszöbölését – olvasható a közleményben.

Ezen túlmenően az ügyészség a fogyasztók széles körét érintő jogsértés miatt tavaly két fogyasztóvédelmi keresetet is benyújtott. Az egyiket utazási iroda által törvénysértően alkalmazott foglalási díj miatt, a másikat egy mobilszolgáltató ellen azért, mert az sms-ben küldött fizetési felszólítások díját jogellenesen számította fel a fogyasztóknak. A mobilszolgáltató ellen indult pert az ügyészség megnyerte, a másik még folyamatban van.

Az ügyészség legutóbb egy külföldi tulajdonú bank ellen nyert pert. Abban az ügyben – az ügyfelek vonatkozásában hátrányos – kikötések több pontját minősítette tisztességtelennek az ügyészség, ezért megindította a közérdekű pert. A Fővárosi Ítélőtábla pedig osztotta az ügyészség álláspontját, és jogerősen megállapította, hogy a bank az általános szerződési feltételek néhány kikötését tisztességtelenül alkalmazta – tudatta az ügyészség.

Az ügyészi közérdekű keresetindítás hatékonysága azért kiemelkedő, mert az ügyészi kereset alapján hozott bírói ítélet hatálya minden fogyasztóra kiterjed – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

A szervezet a közleményében azt írta, a közfeladatot ellátó jegyvizsgálók testi védelmében és visszatartó erőként a büntetési tétel 1-5-ről 2-8 évre történő emelését, valamint az utasforgalom számára nyitott terület és a már fogalomban levő vasúti kocsik kamerával való felszerelését szorgalmazza.

Javaslatot tettek a minősített esetek szigorítására is, miszerint csoportos, fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett erőszak esetén a büntetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre nőne, a csoportos elkövetés vezetőjét pedig 5 évtől 15 évig tartó börtönre ítélné a jogszabály – közölték.

Hangsúlyozták, erre azért van szükség, mert a bántalmazások gyakorisága és kimenetele is egyre nagyobb probléma, az elkövetők ugyanis gyakran az áldozat életét is veszélyeztetik.

A megtámadott vasutasok – többnyire jegyvizsgálók – a lelki trauma miatt sokszor elhagyják a pályát, ez pedig a kritikus létszámhiánnyal küzdő cégnek nagy veszteség – tették hozzá.

A jegyvizsgálók közfeladatot ellátó személynek minősülnek, ezért fokozott büntetőjogi védelem illeti meg őket. Az ellenük elkövetett erőszakot a törvény ugyanolyan mértékben bünteti, mint a hivatalos személy elleni erőszakot – olvasható a közleményben.

Az ukrán nyomozóhatóságok vizsgálata szerint az orosz határtól nem messze fekvő lőszerraktárba kedden nagy valószínűséggel orosz diverzáns csoport hatolhatott be és robbanthatta fel a lövedékeket.

Sztepan Poltorak védelmi miniszter a szerdai kormányülésen a 112 Ukrajina hírtelevízió szerint elmondta, hogy a robbanások pillanatában az észak-ukrajnai raktárban összesen 69,5 ezer tonna lőszer volt, ebből 43 ezer tonna a felhasználható lövedék, 18 ezer tonna kiegészítő elem, a többi pedig már nem volt a hadseregnél rendszeresítve, hanem megsemmisítésre várt.

Az ukrán vezérkar szerdai közleménye szerint az Icsnya melletti lőszerraktár területén szünet nélkül küzdenek a lángokkal.

A katasztrófavédelmi szolgálat reggeli jelentése szerint eddig összesen több mint 12 500 személyt evakuáltak Icsnya városából, valamint 30 településről, a raktár 16 kilométeres körzetéből.

A raktártelepen kívül eddig öt tüzet oltottak el, amelyek lövedékek becsapódása következtében keletkeztek. A megyei adminisztráció tájékoztatása szerint zajlik a lőszerraktár 16 kilométeres sugarú körzetének aknamentesítése.

A kimenekített embereket iskolákban, kultúrházakban és egyéb intézményekben berendezett átmeneti szállásokon helyzeték el. Gondoskodtak számukra élelemről, illetve orvosi és pszichológiai segítségnyújtásról.

Helyszíni híradások szerint sokan visszatérnek otthonaikba, mert féltik a lakásaikban hagyott értékeiket. A rendőrség ugyanakkor arról számolt be, hogy a fosztogatásokról tett bejelentések egyike sem bizonyult valósnak. A rendőrök az útellenőrzéseknél átengedik azokat, akik a papírjaikkal igazolják, hogy azon a településen laknak, ahová bejutni szeretnének.

Icsnya felé továbbra sem közlekednek vonatok, és az autóforgalmat is elterelték. A légtérzár a terület fölött továbbra is érvényben van.

Icsnyában és még 11 településen biztonsági okokból nincs gázszolgáltatás.

Rjabkov a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán szerdán megjelent interjúban kijelentette: az amerikai politikai mechanizmus “teljes működésképtelensége” miatt szerződések járhatnak le, és a fegyverzetkorlátozási infrastruktúra több eleme is elveszhet. “Az egész építmény ingatag” – fogalmazott az orosz politikus.

A brit lap felidézi, hogy a NATO és az Egyesült Államok az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) 1987-ben kötött egyezmény megsértésével vádolja Oroszországot, Moszkva szerint ugyanakkor az európai telepítésű amerikai szárazföldi rakétavédelmi rendszerekkel Oroszország is célba vehető.

Rjabkov szerint a júliusban Helsinkiben tartott orosz-amerikai csúcsértekezlet után igen hamar “elpárologtak” az arra utaló jelek is, hogy nyitást lehet elérni az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyban.

“Még a folyamatos párbeszéd legkezdetibb, kifejletlen kilátásait is azonnal megtorpedózták azok, akik semmiféle jövőbeni amerikai-orosz kapcsolatrendszerben nem hisznek” – fogalmazott az orosz külügyminiszter-helyettes.

Szergej Rjabkov szerint a mára kialakult helyzet “sokkal-sokkal rosszabb a legforróbb, vagy inkább a leghidegebb múltbeli epizódoknál is”.

Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok megromlása veszélyezteti az előrelépést a nukleáris fegyverzetkorlátozási szerződések megerősítésében, mivel az amerikai kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásokra.

Rjabkov szerint ebben a helyzetben “nem mondható ki könnyű szívvel”, hogy a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés “ragyogó jövő előtt áll”, mivel Oroszország semmiféle jelét nem látja, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat akarna kezdeni az egyezmény Moszkva által javasolt meghosszabbításáról.

Az orosz külügyminiszter-helyettes elutasította azt a felvetést, hogy Oroszország nyugati megítélésének ártott a Szkripal-ügy.

Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal márciusban szenvedett súlyos mérgezést a délnyugat-angliai Salisbury városában, Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyagtól. A brit kormány Moszkvát tartja felelősnek az incidensért, az orosz kormány azonban folyamatosan tagadja, hogy közte lenne az ügyhöz.

Rjabkov a Financial Timesnak kijelentette: Oroszország nem hiszi, hogy a szélesebb értelemben vettn Nyugat a barátja lenne. “A Nyugatot mi inkább olyan ellenfélnek tartjuk, amely Oroszország pozíciójának és normális fejlődési kilátásainak aláásásán dolgozik, miért kellene tehát olyan sokat törődnünk azzal, hogy milyen a megítélésünk ellenfeleink körében?” – fogalmazott az orosz külügyminiszter-helyettes.

A híradás szerint a két férfi 2014 októberében titokban Csehországban járt, és titokzatos látogatásuk időpontja egybeesett Szkripal prágai látogatásával, aki megbízható cseh hírszerzői források szerint találkozott a szolgálatok tisztjeivel, segített nekik az orosz titkosügynökök leleplezésében. A rádió forrásai meg vannak győződve arról, hogy az oroszok már akkor figyelték Szkripal tevékenységét.

“Úgy néz ki, hogy az oroszoknak volt egy kommandójuk, amelynek tagjai Szkripalt már jóval a gyilkossági kísérlet előtt figyelték” – mondta a Radiozurnal adónak a neve elhallgatását kérő cseh titkosszolgálati forrás.

Az angliai székhelyű Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport a Salisbury városában Novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett márciusi merényletkísérlet mindkét gyanúsítottját azonosította. A Bellingcat szerint egyikük, a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel utazó orosz állampolgár valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese. A másik, Alekszandr Petrov névre kiállított útlevelet használó gyanúsított pedig Alekszandr Jevgenyjevics Miskin, a GU katonaorvosa.

Bosirov és Petrov 2014 október közepén járt Csehországban, s mindkettőjük iránt később a cseh hírszerzők, illetve a szervezett bűnözés elleni központ nyomozói is érdeklődtek.

A Radiozurnál értesülését a cseh civil elhárítás nem kommentálta. “A Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) ilyen jellegű értesüléseket elvből nem kommentál” – mondta Ladislav Sticha, a BIS szóvivője a rádiónak.

A Radiozurnal forrásai szerint a két orosz ügynök ugyanazt az álnevet használta 2014 októberében Csehországban, mint tavasszal Angliában.

Oroszország prágai nagykövetsége sem kívánt nyilatkozni a rádiónak. A nagykövetség szerint az ügyben a cseh hatóságokhoz kell fordulniuk az újságíróknak.

A Radiozurnal megjegyezte: Csehország az utóbbi években több orosz kémet is kiutasított az országból, de egyiküket sem hozták összefüggésbe a Szkripal-üggyel.

A parlament honlapján olvasható határozattervezetre hivatkozva azt írták: majdnem minden állománycsoportban magasabb lenne a létszámkeret a jelenleg hatályban lévőnél. Összesen 7950-nel emelnék a honvédség létszámát, az eddigi 29 700-ról 37 650-re.

A tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 8845-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 7895 főről 13 200 főre emelkedne. Emellett a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re nőne – írta a magazin.

A parlament oldalán található javaslatban – amit Benkő Tibor honvédelmi miniszter jegyez – azt írták: a honvédség szervezeteinek fejlesztése, a katonai szervezetek által ellátott feladatrendszer módosulása, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretei között megvalósítandó célkitűzések nyomán indokolttá vált az engedélyezett létszámkeret ismételt megállapítása és az állománycsoportok közti arányok optimalizálása.

A határozat elfogadása esetén a honvédség szervezetében rendszeresíthető kormánytisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói státuszok száma és összlétszámhoz viszonyított maximális aránya csökken, emellett továbbra sem számolják el az MH Egészségügyi Központ lakossági ellátást biztosító egészségügyi státuszainak számát.

“A képességfejlesztési célok megvalósítása érdekében és a 2026-ra tervezett végállapot elérésére, a keretszám teljes felhasználására, a státuszok rendszeresítésére ütemezetten, csak a feladat tényleges végrehajtásakor kerül sor” – olvasható a javaslatban.

Ugyanez az angliai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető civil szervezet azonosította nem egészen két hete a Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett márciusi merényletkísérlet első gyanúsítottját a GU Anatolij Vlagyimirovics Csepiga nevű ezredeseként.

A csoport szerint Csepiga a GU egyik legmegbecsültebb fedett műveleti tisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Orosz Föderáció Hőse címet adományozták.

A Bellingcat hétfő este bejelentette, hogy vizsgálatai szerint a második gyanúsított valódi neve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin.

Miskin a szervezet szerint a GU katonaorvosa, aki 1979-ben született, az orosz fegyveres erők elit orvosi akadémiáján szerzett diplomát, majd a katonai hírszerzés szolgálatába állt.

Miskin katonai rendfokozata nem ismert, de abból, hogy az orosz katonaorvosi akadémia végzősei főhadnagyi rangot kapnak diplomájuk megszerzése után, és abból, hogy Miskin 15 éve végzett, arra lehet következtetni, hogy a tavaszi angliai mérgezéses merényletkísérlet idején alezredesi vagy ezredesi rangban lehetett – áll a Bellingcat hétfő esti ismertetésében.

A londoni rendőrség és az angol-walesi vádhatóság szeptember elején jelentette be, hogy a két gyanúsított Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov nevekre kiállított útlevelekkel érkezett Nagy-Britanniába, de a Scotland Yard már megnevezésükkel egy időben közölte, hogy ezek álnevek.

A két orosz gyanúsítottról fotókat is közzétettek a brit hatóságok, és európai elfogató parancsot, illetve Interpol-körözést is kiadtak ellenük.

A Scotland Yard sem a Bellingcat két héttel ezelőtti, sem hétfő esti bejelentéseihez nem fűzött kommentárt, de nem is cáfolta, hogy a civil oknyomozó csoport a két gyanúsított valódi kilétét tárta fel.

A rendőrség és az angol-walesi ügyészi hivatal a két oroszt gyanúsítja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

“Látjuk, hogy Oroszország hibrid taktikát használ, beleértve a kibertámadásokat is, azzal a céllal, hogy beavatkozzon más országok demokratikus folyamataiba – köztük NATO-tagállamokéiba -, és nemzetközi intézményeket támadjon meg” – mondta Stoltenberg.

Kiemelte, hogy a NATO Oroszország miatt fokozta a hírszerzési együttműködést, és erőteljesebben fektet a kiberkészültségbe. “Ez a második világháború utáni legnagyobb adaptációja (az új kihívásokhoz) a szövetségnek, amelynek Horvátország is tagja” – tette hozzá.

A NATO-főtitkár egyebek mellett üdvözölte, hogy Horvátország részt vesz különböző NATO-missziókban, és a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait, amelyek mára – amint a horvát kormányfő rámutatott – elérték az 1,3 százalékot.

A két vezető politikus a régió helyzetéről is tárgyalt, ezen belül Macedóniáról, a boszniai választásokról, valamint Szerbia és Koszovó viszonyáról.

Stoltenberg Belgrádból utazott hétfőn Zágrábba, miután Mladenovacban részt vett az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) által szervezett terepgyakorlaton. Kedden pedig Szlovéniába utazik tovább.

Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint egyetért-e Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének néhány napja tett kijelentésével, hogy a Balkánt újabb háború fenyegeti, Stoltenberg azt mondta: “óvatosnak kell lennünk a jövőbeni előrejelzéseket illetően, mert ez korábban nem ment nekünk, és készen kell állnunk a bizonytalanságra”.

Szavai szerint annak ellenére, hogy számos problémával és kihívással kell szembenézni, a kilencvenes évekhez képest van előrelépés Délkelet-Európában. Erre Horvátország jó példa, de ugyanakkor szerinte ez az előrelépés aránytalan.

A vádlottak lemondtak a tárgyalás tartásáról, bűnösségükre vonatkozóan teljes körű beismerő vallomást tettek. Az elsőfokú bíróság N. R. elsőrendű, H. R. másodrendű, valamint K. L. harmadrendű vádlottat halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek.

Ezért elsőrendű vádlottat 1 év 6 hónap fogházbüntetésre, 2 év próbaidőre felfüggesztve, másodrendű vádlottat 1 év 4 hónap fogházbüntetésre, 2 év próbaidőre felfüggesztve, harmadrendű vádlottat 10 hónap fogházbüntetésre, 1 év próbaidőre felfüggesztve ítélte.

A bíróság a vádirati tényállást elfogadta, amely szerint egy fémmegmunkálással foglalkozó társaság a fűtési rendszer kiépítésére kötött szerződést egy másik debreceni céggel. A K. Kft. alkalmazottai 2015 novemberében úgy kezdték meg a kivitelezési munkát, hogy az üzemben nem állt le a termelés, a Zrt. munkavállalói is ugyanúgy, két műszakban dolgoztak.

A bíróság szerint a vádlottak a Munkavédelemről szóló törvény több passzusa mellett megszegték a darukezelői kézikönyv előírásait, és nem tartották be maradéktalanul az ollós emelők kezelési útmutatóját sem.

Kötelesek lettek volna együttműködni és úgy végezni feladataikat, hogy az ne veszélyeztesse saját vagy társaik épségét, egészségét. Az esetleges veszélyek elhárítása érdekében össze kellett volna hangolniuk a két cég dolgozóinak munkáját is, hiszen egyszerre tevékenykedtek a csarnokban. Egy szabályzat azt is kimondja, hogy az egymás hatósugarában működő gépek üzemeltetését meg kellett volna tervezniük, felmérve az együttes működés kockázatait, ami szintén elmaradt.

Kiss László bíró a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlottak beismerő vallomást tettek, büntetlen előéletűek, kiskorú gyermekekről kell gondoskodniuk, valamint az időmúlást. Az ítéletet az ügyész, a vádlottak és védőik is tudomásul vették, így az jogerős — írja a civishir.hu.