Biztonságpiac

Közleményükben azt írták: az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégium “B” épületének egyik földszinti szobájában keletkezett a tűz hétfő este 19 óra körül. A riasztórendszerek rendeltetésszerű működésének köszönhetően az épületet a kollégium dolgozói gyorsan és problémamentesen kiürítették. Néhány percen belül a helyszínre érkeztek a tűzoltók is, akiknek körülbelül 19 óra 30-ra sikerült is eloltania a tüzet. Az érintett földszinti szoba azonban teljesen kiégett.

A tűz idején senki nem tartózkodott a szobában, így senki sem sérült meg.

A tűzeset a “B” épületrészben lakó mintegy 374 hallgatót érintette közvetlenül, közülük legtöbben már vissza is költözhettek a kollégiumba, 45 embert átmenetileg az ELTE más intézményeiben – elsősorban a teljesen felújított és néhány hete átadott Nagytétényi Úti Kollégiumban – helyezték el – olvasható az egyetem közleményében.

Az A5-ös méretű öntapadós falragaszt a Varadinum.ro helyi blog mutatta be. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg állt, hogy “Románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepelt, amit piros vonallal áthúztak, a lap aljára pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítást nyomtattak.

Az RMDSZ-szervezet feljelentésében azt kérte: azonosítsák az elkövetőt, és közösség elleni uszítás és diszkrimináció bűntette miatt vonják felelősségre.

Az ügyészség hivatalos átiratban arról értesítette az RMDSZ-szervezetet, a falragasz tartalma nem utal arra, hogy az elkövető gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítana valamely csoport ellen. Az ügyészség elismerte, hogy a falragasznak gyalázkodó jellege van, és ez is sérti a társadalmi együttélés szabályait, de megítélése szerint ez a kihágás, nem pedig a bűncselekmény kategóriájába tartozik, és nem helytálló az esetnek a gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításként történő besorolása.

Mint írják, az évtizedek óta romos állapotban lévő bástyán már elkezdték a munkákat: a felújítás során biztosítják a megfelelő statikát, és az 1970-es években véghezvitt szakszerűtlen beavatkozások miatt a fal egy részét lebontják, és mintegy másfél méterrel magasabbra építik.

Az eddig fedetlen bástya új kúptetőt is kap. Felújítását követően látogatóközpontként működik, ahol a turisták a környező várakról is tájékoztatást kapnak majd.

A munkákat 52 ezer euróval (16 millió forint) támogatja a szlovák kulturális minisztérium, Fülek városa mintegy háromezer euróval járul hozzá a felújításhoz, a Vármúzeum pedig saját pénzéből finanszírozza a villanyvezeték bekötését és az új téglapadló kiépítését.

Füleken ezzel párhuzamosan a vár több mint háromszáz éves bástyájának megmentésén is dolgoznak. Az Interreg projekt keretében több mint 72 ezer euróból eredeti állapotába állítják vissza az egyetlen megmaradt bástyát, ahol modern információs terminál fogadja majd a látogatókat, bőséges információt nyújtva a vár és a város, valamint a környék kulturális örökségéről.

A miniszter ismételten állást foglalt Szaúd-Arábia további amerikai támogatása mellett a jemeni konfliktusban.

A törvényhozók ugyanis az idei katonai költségvetés megszavazásakor – a humanitárius válság miatti aggodalomtól vezérelve – a törvényt egy olyan záradékkal egészítették ki, amely a Szaúd-Arábiának nyújtandó amerikai segítség feltételéül a civil áldozatok csökkentését célzó intézkedéseket és a humanitárius segítség eljuttatásának biztosítását szabta.

James Mattis védelmi miniszter támogatásáról biztosította Pompeo közleményét.

A Jemenben harcoló szunnita arab államok Rijád vezette koalícióját az Egyesült Államok támogatja harci repülőgépeik üzemanyag-felvételének biztosításával és a katonák kiképzésével. Elemzők a három éve húzódó háborút a térség két riválisa, Szaúd-Arábia és Irán közötti háborúként is értékelik.

Az orosz katonai közlemény szerint a forgatáson a fehérsisakos mentőszervezet és a Dzsabhat Fatah es-Sám elnevezés használatára áttért an-Nuszra Front dzsihadista csoport tagjai vettek részt. A felvételek elkészítése után egy szerda esti tanácskozáson kiválasztottak két videót, amelyeket az ENSZ-hez és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OCW) fognak eljuttatni, további hetet pedig, azok gyengébb minősége miatt, a közösségi hálózatokon keresztül fognak terjeszteni.

Az orosz védelmi minisztérium szíriai kirendeltsége azt állította, hogy terroristák menekülttáborokból árva gyerekeket raboltak el, akiket a kormányerők vegyifegyver-támadásának imitálásakor klórral halálra fognak mérgezni. További 22 gyereket a szüleikkel együtt Aleppó tartományból szállítottak Idlíbbe, hogy statisztáljanak a jelenetekben.

A halálos áltámadást a tájékoztatás szerint Kfar-Zajta településen készítik elő, a méreganyagot Kfar-Nbuda és Kalaat-al-Mudik településen tárolják.

A békéltető központ egy nappal korábban azt közölte, hogy az idlíbi Dzsiszr-es-Sugúr településen egy “megrendezett provokáció” jeleneteinek forgatása zajlik, ezek azt hivatottak bizonyítani, hogy a szíriai kormányhadsereg a tartományban vegyi fegyvert vetett be. A helyszínre a keddi tájékoztatás szerint több közel-keleti televízió, illetve egy vezető amerikai hírcsatorna regionális irodája küldött forgatócsoportokat.

A forgatókönyv az orosz tájékoztatás szerint az volt, hogy a fehérsisakos mentőalakulatok egy, a szíriai légerő által hordóbombákkal végrehajtott vegyi támadás után eljátszották a helyi lakosoknak való segélynyújtást. A felvételek “természetességéhez”, valamint a fehérsisakosok későbbi talajmintagyűjtésének biztosítására Dzsiszr-es-Sugúrba Herbet-al-Dzsaúz településről kéttartálynyi klóralapú méreganyagot szállítottak.

Az orosz katonai vezetés az elmúlt hetekben többször is azt állította, hogy a kormányellenes erők kezén lévő Idlíbben provokáció készül, amely ürügyet szolgáltat majd nyugati országoknak egy Szíria elleni támadáshoz. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott: a korábbi légicsapásokhoz képest “jóval keményebb válaszban” részesítik Szíriát, ha – mint fogalmazott – Damaszkusz ismét vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen.

Az Egyesült Államok tavaly Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel támadta a szíriai légierő sajráti légi támaszpontját, ahonnan Washington szerint az Idlíb tartománybeli Hán Sejkún település elleni vegyifegyver-támadást végrehajtó harci gép felszállt. Idén áprilisban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül – az orosz külügyminisztérium adatai szerint – több mint száz rakétát lőtt ki egy damaszkuszi kutatóintézetre, a köztársasági gárda törzsére, a légvédelmi erők támaszpontjára, több katonai repülőtérre, katonai raktárakra. A három ország a csapást egy, a Damaszkuszhoz közel fekvő Dúma elleni – feltételezett – vegyifegyver-támadással indokolta.

A nemzetközi rendőrségi szervezet, amely az augusztusban végrehajtott akció koordinálását látta el, arról is beszámolt, hogy tizennégy gyanúsítottat, köztük egy tucat nőt is őrizetbe vettek.

A helyi rendvédelmi szervek húszezer dollárt (5,8 millió forint) is lefoglaltak a művelet során. Az Interpol szerint a pénz egy része váltságdíj, amelyet az egyik fogoly, és az akció során kiszabadított migránsért követeltek a bűnözők.

A 85 fiatal jelentős részét illegálisan üzemeltetett aranybányákban dolgoztatták az emberkereskedők Kartúmtól keletre. A gyerekeket, akik között tízévesek is voltak, arra kényszerítették, hogy a nemesfémeket olyan erősen mérgező vegyszerekkel, mint a cián és a higany termeljék ki.

A kimentett áldozatok fél tucat afrikai országból, Csádból, Eritreából, Nigerből, Kongóból, Dél-Szudánból és Szudánból származnak. Szudán egyike azoknak az afrikai államoknak, amelyek az Európába irányuló migráció tranzit és kiinduló országai is egyben.

Az Interpol közlése szerint a térségben tevékenykedő emberkereskedők módszere, hogy erőszakkal vagy csellel fogságba ejtett áldozataikat – bányászathoz hasonló – munkaerő igényes feladatoknál dolgoztassák.

A franciaországi székhelyű rendőrségi együttműködési szervezet szerint mintegy 200 szudáni rendőr vett részt a Sawiyan nevű műveletben, amelynek nyomozóit az Interpol képezte ki és látta el felszereléssel. Az Interpol emellett hozzáférést engedett adatbázisaihoz a helyi hatóságnak.

Egyelőre nem világos, mi lesz a kiszabadítottak további sorsa, különös tekintettel arra, hogy a fiatalokat hazaküldik-e. Az Interpol közleményében ugyanis csak annyit ismertetett, hogy a szudáni gyermekvédelmi hatóságok nyújtanak azonnali segítséget, míg a kartúmi szociálisügyi minisztérium veszi át hosszabb távú ellátásukat.

Az emberkereskedők őrizetbe vétele és az emberek kimentése az Interpol Flyway nevű projektjének keretében történt, ami az észak-afrikai és száhel-övezeti sérülékeny közösségek védelmét szolgálja.

Az FSZB sajtószolgálata erről egy, az oroszországi Szmolenszk megyében vasárnap elfogott, orosz állampolgárságú, dagesztáni származású IÁ-terrorista, Medzsid Magomedov vallomására hivatkozva tájékoztatott több orosz hírügynökséget. A szolgálat szerint Magomedov a kihallgatása során bevallotta, hogy az SZBU és az ukrán szélsőséges nacionalista Jobboldali Szektor vezetői azzal bízták meg, hogy gyilkolja meg a szakadár “Donyecki Népköztársaság” egyik, Szmolenszk közelében élő katonai parancsnokát.

Magomedov az FSZB tájékoztatása szerint kijelentette, hogy az SZBU az IÁ-t felhasználva törekszik az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki államalakulat vezetőinek likvidálására. Az orosz biztonsági szolgálat szerint a férfi, akinél egy hangtompítós pisztolyt és másfél kilogramm trotilénak megfelelő hatóerejű robbanóanyagot találtak, az év elején Ukrajnában tárgyalt az SZBU és a Jobboldali Szektor képviselővel észak-kaukázusi IÁ-fegyveresek támogatásáról.

Tóth László, az MJSZ elnöke a sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen elárulta, hogy az együttműködés ötlete már tavaly felmerült közte és Széles Ernő, a MATASZ elnöke között, s az azóta eltelt időben az előkészületek zajlottak.

“A megállapodás értelmében a mai naptól 220 dzsúdóklub áll a MATASZ tagjainak a rendelkezésére” – jegyezte meg Tóth, hangsúlyozva, hogy első lépésben a helyi klubok vezetői és a MATASZ lokális szervezeteinek képviselői leülnek majd tárgyalni, és megbeszélik az együttműködés kereteit.

A tartalékosok és családtagjaik ingyenes tréningeken vehetnek majd részt, melyeken a sportág alapjaival ismerkednek meg, a helyes esést sajátíthatják el, azt követően pedig több fogást megtanulhatnak.

“A dzsúdó több mint sport. A fizikai és a technikai állapot javítása mellett mentálisan is erősít és magabiztosságot ad” – emelte ki Tóth.

Széles, aki Tóthhoz hasonlóan a Magyar Honvédelmi Sportszövetség vezetőségének is a tagja, fontos pillanatnak nevezte a szerződéskötést, mert már egy jó ideje céljuk, hogy a tartalékosokat közelebb hozzák a cselgáncshoz. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a dzsúdó szerinte az erő mellett a fejről is szól, ezért is vonzó számára a sportág.

Tóth azt is jelezte, szeretnék, hogy edzőik közül minél többen lépjenek be a MATASZ-ba, ahol a dzsúdóoktatás és az erőnléti képzés lenne majd a feladatuk.

Az elnök elárulta, hogy az elmúlt időszakban a Honvédelmi Minisztériumtól is megkeresték a szövetséget, mert szeretnék az állomány kiképzésébe bevonni a cselgáncsot. Tóth az egyaránt katona Krizsán Szabolcs Európa-bajnoki bronzérmest és Urbancsok Tamás magyar bajnok versenyzőt kérte fel arra, hogy készítsen javaslatot ennek kivitelezésére.

A két sportoló a sajtótájékoztatón is jelen volt, s mindketten elárulták, hogy gyerekkoruk óta szerettek volna katonák lenni. Mint mondták, a katonaság és a cselgáncs hasonló értékeket képvisel – kitartás, alázat és hazafiasság-tudat – márpedig nekik ezek mindegyike fontos.

Vucic szombaton érkezett kétnapos látogatásra Koszovóba. Az utazása azonban szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, nem lehetett ugyanis tudni, hogy a koszovói kormány engedélyezi-e a belépését. Kadri Veseli házelnök is fenyegetéssel felérő kijelentést tett csütörtökön, amikor azt mondta: “Ha úgy döntünk, hogy nem jöhet, akkor nem léphet be Koszovóba. Engedély nélkül is próbálkozhat, de akkor úgy járhat, mint az a másik (Marko Djuric)”.

Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét márciusban letartóztattak, majd kiutasítottak Koszovóból, mert állítólag engedély nélkül lépte át a határt.

A túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációja szempontjából kulcsfontosságú.

Legutóbb pénteken ült volna tárgyalóasztalhoz a szerb és a koszovói elnök Brüsszelben, ám a koszovói parlament elnökének kijelentése miatt Vucic végül úgy döntött, nem tárgyal Hashim Thacival. Kiemelte, hogy a tárgyalásokat nem akarja végleg megszakítani, de a mostani találkozó nem a legmegfelelőbb időpontban történt volna.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén, de kisebb közösségekben (enklávékban) elszórva több helyen is.

Az UCK egykori tagjai akkor állták útját a szerb elnöknek, amikor a szerbek lakta Baje faluba akart látogatni. A veteránok szerint Vucicnak bocsánatot kellene kérnie azokért a bűncselekményekért, amelyeket a szerbek elkövettek Koszovóban.

A koszovói kormány vasárnap reggel úgy döntött, mégsem engedélyezi a szerb államfő bajei látogatását, ám Vucic kijelentette: mindenképpen ellátogat a faluba, legfeljebb kerülőúton közelíti meg.

“A fennálló gondokat szavakkal és ésszel, nem pedig erővel és fegyverekkel kell megoldani” – jelentette ki, majd támogatásáról biztosította a kisebbségben élő szerbeket.

A szerb köztársasági elnök szombaton is számított zavargásokra, akkor azonban nem történt a vasárnap reggelihez hasonló eset. Koszovói látogatása első napján Vucic több helyszínen is elmondta, mindenképpen a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése mellett áll ki, ám szerinte a megoldás még messze van.

Az utóbbi néhány hónapban többször is felmerült, hogy az ellentétet területcserével vagy határmódosítással lehetne rendezni, de ezt egyelőre egyik ország kormánya sem hagyta jóvá.

A kétnapos rendezvényt Iain Lindsay brit nagykövet nyitja meg, majd az Agatha Christie magyar hangjai című kerekasztal-beszélgetésre várják a látogatókat a kupolateremben – közölték a szervezők az MTI-vel.

A beszélgetésen az Agatha Christie filmek magyar szinkronhangjai szólalnak meg, a tervek szerint jelen lesz mások mellett Bodrogi Gyula, Balázs Péter, Kassai Ilona, Kiss Virág, Szacsvay László, Szersén Gyula, Ujlaki Dénes, Szabó Sipos Barnabás és Kútvölgyi Erzsébet is.

A Filmklub a Barabás teremben várja az érdeklődőket, akik olyan klasszikusokat nézhetnek újra, mint a Nemezis, A kristálytükör meghasadt, vagy a Gyilkosság az Orient expresszen.

Az írónő a második világháború alatt a londoni University College Hospital gyógyszertárában szerzett ismereteket a különböző kémiai vegyületekről, és ezt a tudását később regényeiben hasznosította. Takács Ferenc gyógynövényszakértő előadásain Agatha Christie kedvenc növényi mérgeinek, mérgező növényeinek titkaiba avatja be az érdeklődőket mindkét napon a Jókai teremben tartott előadásain.

Délután tradicionális öt órai tea várja a látogatókat, akik porcelán teáscsészében fogyaszthatják el a felszolgált italt, hagyományos brit sütemények kíséretében Miss Marple szalonjában.

A Tíz kicsi néger című krimi színpadi adaptációját is bemutatják a Játékszín művészeinek előadásában szeptember 15-én este a színházteremben. Az És már senki sem című előadás főbb szerepeiben Gálvölgyi János, Benedek Miklós, Sághy Tamás, Hajdu Steve, Lévay Viktória, Csonka András és Zsurzs Kati látható, a darabot Szirtes Tamás rendezte.

A helyszínen berendezett korhű fotóstúdióban századeleji fotó készülhet bárkiről, a NőiCsizma Design scrapbook alkotóműhelyben pedig a képet rögtön albumba is lehet foglalni.

Vasárnap este a fesztivált egy “kriminális” kerti party zárja.

Az amerikai napilap meg nem nevezett spanyol tisztségviselőkre és Fernando Rueda spanyol újságíróra hivatkozva azt állítja: Szkripal egyáltalán nem élt visszavonult életet, hanem Spanyolországban tevékenykedő orosz bűnözői csoportok feltérképezésében segített a spanyol hatóságoknak. A The New York Times szerint e bűnözők egy része az orosz kormánnyal is kapcsolatban állt.

Szkripal emellett 2012-től a brit külföldi hírszerzés (MI6) egyetértésével rendszeresen tájékoztatta Csehország és Észtország hírszerzését is, és valószínűleg neki köszönhető, hogy e két országból orosz kémeket utasítottak ki – írja a lap.

A The New York Times párhuzamot von a 2006-ban Londonban radioaktív izotóppal megmérgezett volt orosz ügynök, Alekszandr Litvinyenko ügyével. Litvinyenkót polónium-210-es izotóppal gyilkolták meg, és a spanyol hatóságok elismerték, hogy hírszerzőként szintén részt vett a spanyolországi orosz szervezett bűnözés elleni harcban.

Szkripal számára nem volt ismeretlen terep Spanyolország – állapítja meg az amerikai lap, felidézve, hogy az orosz katonai hírszerzés munkatársaként az 1990-es évek közepétől a spanyol fővárosban dolgozott, a madridi orosz nagykövetség katonai attaséja volt. Ott szervezte be őt a brit hírszerzés. Ezt követően tartóztatták le őt 2004-ben Oroszországban, majd kémcsere révén 2010-ben az Egyesült Államokba ment, majd még abban az évben az Egyesült Királyságban telepedett le.

Az elmúlt években Szkripal visszatért Spanyolországba és több alkalommal is találkozott a spanyol hírszerzés (CNI) tisztségviselőivel – írja a The New York Times. Hozzáteszi: a találkozók időpontjáról és az ott elhangzottakról nincsenek információk, ezek ugyanis titkosított adatok. Hivatkozik viszont Fernando Rueda spanyol újságíróra, aki szerint Szkripal rendszeresen járt Spanyolországba.

Szkripalt és a lányát, Juliját márciusban mérgezték meg Novicsok típusú idegméreggel az angliai Salisburyben.

Nagy-Britannia Oroszországot vádolja a gyilkossági kísérlettel, és szerdán bejelentette, hogy vádat emel két orosz állampolgár ellen. A brit nyomozó hatóságok nyilvánosságra hozták biztonsági kamerák felvételeit, amelyek bizonyítják, hogy a két orosz férfi – brit álláspont szerint a katonai hírszerzés tagjai – a bűncselekmény helyszínén járt, mielőtt visszautazott Moszkvába.

Csütörtökön Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is közleményben fejezte ki a brit álláspont iránti “teljes bizalmát”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Karen Pierce brit ENSZ-nagykövet még azt is felvetette, hogy pótlólagos szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen.

Moszkva mindvégig határozottan cáfolta, hogy köze volt Szkripalék megmérgezéséhez.

A The New York Times felveti, hogy Szkripal és lánya megmérgezése Szkripal volt kollégáinak bosszúja lehetett. A lap mindazonáltal megállapítja: az újonnan nyilvánosságra került információk nyomán sem oszlott el a homály a gyilkossági kísérlet valódi okait illetően. Vajon bosszú volt, vagy “szimbolikus támadás”, amelyet figyelmeztetésnek szántak más orosz volt hírszerzőknek vagy Szkripal felbőszítette valamivel a volt kollégáit? – fogalmazta meg kérdéseit a The New York Times.

Zolotovot az késztette erre a megnyivánulásra, hogy Navalnij az általa irányított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány oknyomozásaira hivatkozva korrupcióval vádolta meg az általa irányított fegyveres testületet és őt magát is. Az ellenzéki vlogger azt állította, hogy a Nemzeti Gárda messze a piaci ár felett szerzi be élelmezését – a beszállítók között megnevezett egy szerinte Dmitrij Medvegyev miniszterelnök vagy pedig közvetlen környezetének egyik tagja által birtokolt krími céget – és hogy a parancsnok családjának 663 millió rubeles vagyona van (egy rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

“Egyszerűen párbajra hívom ki önt, a ringbe vagy a tatamira, vagy akárhová, és ígérem, hogy néhány perc alatt jó szaftos (klopfolt) szeletet csinálok magából” – mondta a 64 esztendős Zolotov, aki a tiszti becsület megsértésével indokolta a kihívást.

A 42 éves Navalnij jelenleg nem tud válaszolni, mert augusztus 25. óta 30 napos “adminisztratív letartóztatásban” van a nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírások megsértése miatt.

Zolotov hétperces monológjában elismerte, hogy a gárdánál lehetnek visszaélések, de visszautasította a vádat, hogy azoknak részese lenne, és felhívta a figyelmet arra, hogy a testületnél a korrupció ellen az elhárítás, a katonai ügyészség, a számvevőszék és a belső biztonsági szolgálat küzd a korrupcióval. Elismerte, hogy nem szegény ember, de elmondta, hogy egyebek között üzletember is volt.

A gárdaparancsnok megnyilvánulása nemcsak önmagában, hanem azért is szokatlan, mert az orosz felső vezetés kerülni szokta, hogy a nyilvánosság előtt kiejtse Navalnij nevét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a tábornok – aki egyébként korábban 13 éven át Vlagyimir Putyin testőre is volt – nem az elnök tudtával cselekedett. Visszautasította azt a feltevést, hogy Zolotov fizikailag megfenyegette volna. Peszkov “arcátlan hazugságnak” nevezte Navalnij vádjait, kijelentve, hogy különleges estekben a befeketítés ellen “minden eszközzel szabad harcolni”.

Zolotov egyébként amerikai kémcsőben előállított készítményhez hasonlította, bohócnak és bábnak nevezte Navalnijt. Mint mondta, az ellenzéki azt a “feladatot kapta”, hogy mindent bemocskoljon, és destabilizálja a belpolitikai helyzetet.

Múlt vasárnap egyébként Navalnij követői mintegy 80 városban tiltakoztak a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen. Több megmozdulást a Nemzeti Gárda egységei oszlattak fel.

A közlemény szerint egy ismeretlen ember egy hongkongi cég tulajdonosának adta ki magát, és így utasította a vállalat gazdasági igazgatóját, hogy több alkalommal különböző összegeket utaljon át meghatározott számlákra. A pénzügyi vezető teljesítette a kért átutalásokat, ennek eredményeként 14 tranzakcióban 46,7 millió dollár (mintegy 13 milliárd forint) került különböző számlákra.

Az egyik átutalás kedvezményezettje egy magyarországi cég volt, e tranzakció miatt nyomozott a KR NNI pénzmosás gyanúja miatt. Az adatok szerint a magyar bankszámlára 2015. június 3-án érkezett egy 6,8 millió dollár (1,9 milliárd forint) összegű utalás. A magyar vállalat ügyvezetője és tulajdonosa egy szerb állampolgár volt. A nyomozók megállapították, hogy a cég számlájára érkező pénz egy részét továbbutalták más magyar, valamint szlovák bankszámlákra.

Az utalások egy része a hatósági fellépés miatt nem teljesült, lefoglalással összesen 5,3 millió euró (1,7 milliárd forint) térült meg, az összeget visszakapta a sértett hongkongi társaság. A KR NNI munkatársai hét embert azonosítottak és vontak eljárás alá. A magyar és szerb gyanúsítottak között volt, aki a számlákat, illetve a cégeket vette a nevére, más a “tulajdonosok” beszervezését és irányítását végezte.

Egy embert hazai körözés alapján belföldön, egy másik gyanúsítottat nemzetközi körözés alapján – panamai és amerikai közreműködéssel – a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren fogtak el. A magyar nyomozást a rendőrök nemzetközi bűnügyi együttműködéssel folytatták le. Az ügy iratait a KR NNI szerdán átadta a Fővárosi Főügyészségnek.

A Főtáv tájékoztatása szerint az esetekről lakossági bejelentésből értesültek. Fölhívták a figyelmet, hogy a Főtáv szakemberei jól látható emblémát viselnek és arcképes azonosító kártyával rendelkeznek, a helyszínen sosem kérnek el készpénzt és csak előre egyeztetett időpontban érkeznek.

Gyanús esetben a szolgáltató ügyfélszolgálatával kell egyeztetni a 06 1 700 7000-es telefonszámon – írták. Az esetleges károsultakat arra kérik, hogy forduljanak a rendőrséghez.

A libériai származású holland állampolgárságú Kunti K.-t kedden vették őrizetbe a Párizshoz közeli Bobignyban, ahol egy barátjánál bujkált.

A tájékoztatás szerint az 1974-ben született férfi a Charles Taylor volt libériai elnökkel szembenálló, három fegyveres csoportból álló Libériai Demokráciáért Egyesült Felszabadítási Mozgalom (The United Liberation Movement of Liberia for Democracy – ULIMO) parancsnoka volt a nyugat-afrikai ország első polgárháborúja idején. A párizsi ügyészségen indított vizsgálatban azzal gyanúsítják, hogy 1993 és 1997 között kínzásokat követett el, gyerekkatonákat használt, rabszolgaságra kényszerített másokat, valamint kannibalizmusért és gyilkosságokért is terheli a felelősség,

Eric Emeraux, az emberiesség elleni bűntettek, népirtások és háborús bűnök elleni franciaországi küzdelem központi hivatalának vezetője elmondta: a gyanúsított 2016-ban érkezett Franciaországba, korábban Hollandiában, majd Belgiumban élt.

A párizsi ügyészség a Civitas Maxima nevű civil szervezet 2018. július 23-án tett feljelentése alapján indított vizsgálatot a férfi ellen. A genfi székhelyű szervezet, amely az emberiesség elleni bűntettek és háborús bűnök áldozatait képviseli, nem kívánta kommentálni a hírt.

Libériában az 1989 és 2003 közötti polgárháborúban mintegy 250 ezren vesztették életüket.

Azt írták, a 41 éves férfi tavaly szeptemberben a Devecser melletti Széki-tónál ittasan előbb megjegyzéseket tett egy halat tisztító ismerősének, majd nyitott pengéjű zsebkésével mögé lépett és a késsel – hirtelen mozdulattal – megsértette a nyakán.

A sebesülttel – miután az hanyatt lökte támadóját és segítséget kért – egy horgásztársa autóval elindult az ajkai kórházba, egy másik férfi pedig telefonon próbálta hívni a mentőket. A vádlott azonban zsebkését maga előtt tartva, közben pedig gyilkossággal fenyegetőzve megindult a horgászstégen telefonálni próbáló férfi felé, akivel rövid dulakodást követően mindketten a vízbe estek. A megtámadott férfi a partra jutva elmenekült, míg a vádlott a horgászbódéjához ment, ahol elaludt.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyakán megszúrt férfi végül nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett csak, de az, hogy nem történt emberölés, az ügyészség szerint mindkét esetben csak a sértettek védekezésének volt köszönhető.

A tájékoztatás szerint a két nő jogszerű rendőri intézkedést próbált megakadályozni úgy, hogy az egyik intézkedő rendőrt bántalmazták.

A vádirat szerint még idén áprilisban két rendőr egy Tiszatarjánban történt közlekedési baleset helyszínén intézkedett, megállapították, hogy a balesetet a helyszínen tartózkodó egyik férfi – a vádlottak hozzátartozója – okozta, aki a jogszerű rendőri intézkedésnek ellenállt és el akarta hagyni a közlekedési baleset helyszínét.

A rendőrök többszöri figyelmeztetést követően, a férfit testi kényszerrel földre vitték és próbálták megbilincselni. Ezt látva a baleset helyszínén jelenlévő vádlottak a bilincselést megakadályozták, a rendőrök egyikére támadtak, a járőrvezetőt a vádlottak egyike előbb tenyérrel arcon ütötte, majd rögtön ezután a másik elkövető fejen rúgta.

Az ügyészség a két büntetlen előéletű nőt társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja.

Óberling József a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az intézkedés nem azt jelenti, hogy “bokorban megbújva” vagy a “lakott terület kezdetét jelző táblánál” fognak mérni, de nem jelentik be előre az intézkedések helyszínét és idejét, illetve civil személygépkocsik mellett a közlekedők számára “furcsa járművekből” is ellenőriznek. Hozzátette: ezek lehetnek akár teherautók vagy lassú járművek is.

Mint elmondta: azt tapasztalják, hogy a közlekedők egyre inkább csak akkor tartják be a szabályokat, ha közvetlen rendőri ellenőrzést tapasztalnak. Ennek nyomán, ebben az évben már 398-an haltak meg az ország útjain és ha ez így folytatódik, az elmúlt évek legrosszabb baleseti statisztikájával zárul az esztendő.

Ebben a helyzetben már korábban megkezdték civil autók bevetésével is a közlekedési ellenőrzést. Ennek keretében nemcsak a gyorshajtást szankcionálják, hanem például azt is, ha valaki nem veszi figyelembe a tilos jelzést, vagy szabálytalanul használja a gyorsforgalmi út leállósávját – sorolta Óberling József.

Hangsúlyozta: továbbra is etikus módon hajtják végre az ellenőrzéseket. Olyan helyeken, időben és módon koncentrálják a sebességellenőrzéseket, ahogy azt a közlekedés biztonsága megkívánja – fogalmazott az ezredes.

Arról is szólt, hogy ez az eljárás megfelel a nemzetközi, az európai gyakorlatnak.

A 31 éves Papadopoulos az első elítélt, akit a 2016-os elnökválasztási kampányban Trump munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást feltárni hivatott, Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság munkája nyomán vontak büntetőjogi felelősségre. Papadopoulost ugyanakkor nem azért ítélte el egy kerületi bíró, mert összejátszott volna orosz tisztségviselőkkel, hanem mert nem mondott igazat orosz kapcsolatairól a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársainak. Elhallgatta, hogy kikkel és mikor találkozott, és kicsinyítette e találkozók jelentőségét. 2017 októberében elismerte bűnösségét, és azóta együttműködött a Mueller-bizottsággal.

A CNN hírtelevíziónak adott és pénteken – az ítélethirdetés napján – sugárzott interjújában Papadopoulos elmondta: valóban ismert oroszokat, és ő vetette fel az akkor még elnökjelölt Donald Trump munkatársainak, hogy összehozna egy találkozót velük, de arra nem emlékszik, hogy szóba kerültek volna Trump demokrata párti vetélytársáról, Hillary Clintonról szóló kompromittáló dokumentumok. Papadopoulos a vádirat szerint külföldi állampolgárokkal megvitatta Donald Trump egy esetleges külföldi utazásának lehetőségét is, amelynek alkalmával az akkor még elnökjelölt üzletember találkozhatott volna Vlagyimir Putyinnal. A vádiratban arról nem esik szó, hogy Trump tudott volna ezekről a megbeszélésekről.

A hírtelevíziónak adott interjúban Papadopoulos – miként a bíróságon a védőügyvédje is – leszögezte: nincs tudomása arról, hogy a 2016-os kampányban bárki is összejátszott oroszokkal, vagy bárki is megpróbálta aláásni a demokratikus választási folyamatot.

A Fehér Ház már az ítélethirdetés előtt kicsinyítette Papadopoulos szerepét. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője azt közölte: Papadopoulos önkéntes munkatárs volt a választási kampányban és nem fért hozzá bizalmas anyagokhoz vagy információkhoz.

A 68 évesen elhunyt Nyikolaj Gluskov egykor az orosz Aeroflot légitársaság vezérigazgató-helyettese volt, hazájában pénzmosás és csalás címén többszörösen börtönbüntetésre ítéltek.

Az orosz állampolgárságú Gluskovot egy héttel Szkripalék megmérgezése után találták holtan Londonban. A halottkémi vizsgálatról kiadott jelentés hivatalos megfogalmazása szerint Gluskov halálát “a nyakára gyakorolt nyomás” okozta, vagyis a volt üzletembert megfojtották.

Gluskov öt évet töltött börtönben Oroszországban pénzmosás és csalás miatt, majd 2006-ban távozott Oroszországból, és politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában. A brit sajtó úgy tudja, hogy Gluskovra – aki többször is nyilvánosan bírálta Vlagyimir Putyint – tavaly, távollétében újabb nyolc év börtönbüntetést és egymillió rubel pénzbírságot róttak ki az Aeroflot sérelmére elkövetett csalás és 122 millió dolláros sikkasztás címén.

A londoni rendőrség közleménye szerint nem merült fel semmiféle olyan bizonyíték, amely összefüggésbe hozná Gluskov halálát a délnyugat-angliai Salisbury városában március 4-én Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett gyilkossági kísérlettel.

E támadás célpontja a 66 éves Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) egykori orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés ezredese volt. Szkripallal együtt súlyos mérgezést szenvedett lánya, a 33 éves Julija Szkripal is, aki éppen látogatóban volt apjánál.

Szkripal 2010-ben telepedett le az angliai kisvárosban, miután egy orosz-amerikai kémcsere keretében távozhatott Oroszországból, ahol korábban 13 évi fegyházra ítélték kettős ügynöki tevékenysége miatt. A mérgezést mindketten túlélték, jelenlegi tartózkodási helyük ismeretlen.

A Scotland Yard és az angol-walesi ügyészség a héten bejelentette, hogy az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja Szkripalék megmérgezésével, Moszkva ugyanakkor ezt határozottan visszautasította.

A The Guardian című baloldali brit napilap szombati beszámolója szerint azonban a Scotland Yard arra gyanakszik, hogy öt évvel ezelőtt Gluskovot is megpróbálhatta megmérgezni két orosz állampolgár.

A gyanú egy mentőtiszt beszámolójára alapul. Keith Carr elmondása szerint 2013-ban, a nyugat-angliai Bristolban eszméletlenül találták Gluskovot, aki magához térése után a mentősöknek elmondta: előző este két másik orosszal pezsgőzött a bristoli Grand Hotelben. A találkozó közben kiment a mosdóba, de visszatérte után is ivott a pezsgőből, és ezután lett rosszul.

Gluskov a mentősöknek és a velük együtt kivonuló rendőröknek azt mondta: biztos abban, hogy meg akarták mérgezni, mivel egykor szoros üzleti kapcsolatban állt Borisz Berezovszkijjal.

Berezovszkij orosz nagybefektető volt, aki szintén szembekerült Putyinnal, és 2000-ben Londonba emigrált. Nagy-Britanniától menedékjogot kapott; távollétében rendkívül nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás címén húsz év börtönre ítélték hazájában.

Berezovszkij egy ideig szoros kapcsolatban állt Alekszandr Litvinyenkóval, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesével is, aki szintén szembefordult az orosz kormánnyal, és ugyancsak 2000-ben Londonba emigrált, ahol 2006 novemberében, hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal megölték. Berezovszkijt 2013-ban holtan találták az angliai Ascot közelében lévő birtokán. A Scotland Yard akkori vizsgálata szerint Berezovszkij önkezével vetett véget életének.

A londoni alsóház belügyi bizottsága nemrégiben azonban 14 olyan orosz állampolgár, köztük Berezovszkij és Gluskov ügyének újbóli kivizsgálását kérte a belügyminisztériumtól, akiknek nagy-britanniai halálát a brit nyomozóhatóságok eredeti vizsgálatai szerint nem övezték gyanús körülmények.