Biztonságpiac

Az öngyilkos merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén. A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt. A sérültek számáról azóta sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat.

Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

A manchesteri merénylet ügyében kezdett, részlegesen nyilvános vizsgálat csütörtökön közzétett utolsó, 224 oldalas jelentésének egyik legnagyobb horderejű megállapítása az, hogy az MI5 a robbantás előtt több olyan információt is kapott az elkövetőről, amelyek alapján időben közbeléphetett volna, de ezeknek az információknak feldolgozása a szolgálaton belül túl lassan haladt.

A vizsgálat vezetője, John Saunders – a londoni felsőbíróság nagytekintélyű nyugalmazott tanácsvezető bírája – a jelentést ismertetve úgy fogalmazott: az MI5 a feltárt adatok szerint „komoly lehetőséget szalasztott el” a merénylet megakadályozására. Semmiféle módon nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában milyen eséllyel lehetett volna elejét venni a robbantásnak. A volt bíró szerint ugyanakkor reális lehetőség volt olyan felderítési információk beszerzésére, amelyek révén – ha ezeknek az értesüléseknek a begyűjtését megfelelő cselekvés követi – meg lehetett volna akadályozni a merényletet.

Saunders szerint a lehetőség elszalasztásának egyik oka az volt, hogy a biztonsági szolgálat nem cselekedett elég gyorsan. A jelentés szerint voltak például olyan értesülések, amelyek elvezethették volna a szolgálatot ahhoz az autóhoz, amelyben a merénylő a pokolgéphez szükséges alapanyagokat tárolta, mielőtt a robbanószerkezetet saját lakásán összeállította volna.

Ken McCallum, az MI5 jelenlegi vezetője csütörtök esti nyilatkozatában közölte: töredelmesen elnézést kér, amiért a szolgálat nem tudta megakadályozni a manchesteri merényletet. Hozzátette: a titkos információgyűjtés nehéz feladat, de ha az MI5 kihasználta volna azt a „vékonyka esélyt”, amely a robbantás előtt kínálkozott, esetleg elkerülhető lett volna a merénylet okozta veszteség és trauma.

Nem ez az első olyan vizsgálati jelentés, amely mulasztást ró fel az elhárításnak. A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága által másfél évvel a robbantás után, 2018 novemberében közzétett vizsgálati jelentés szerint az MI5 nem figyelte és nem is korlátozta a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába, anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.

A brit hatóságok gyanúja szerint a merénylőt líbiai tartózkodása alatt képezték ki robbanószerkezetek összeállítására.

Az alsóházi bizottság öt évvel ezelőtti vizsgálati jelentése is azt állapította meg, hogy jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy az elhárítási hibák nélkül el lehetett volna kerülni a manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás megakadályozására.

The post Manchesteri robbantás: Elnézést kért a brit elhárítás vezetője appeared first on .

Credendino hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború felerősítette a Földközi-tenger stratégiai szerepét. Ami Olaszország biztonsági helyzetét illeti, az Ukrajnában zajló konfliktus a tengeren érezteti hatását, mivel „megdöbbentő mértékben emelkedett az orosz flotta hajóinak száma a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, olyan mennyiségben, melyet a hideg háború idején sem lehetett tapasztalni”.

Magas számuk ellenére az orosz hajók jelenléte nem képvisel közvetlen fenyegetést Olaszország területére, de „jelentősen növeli a feszültséget”. A helyzet nagyobb jelenlétet követel az olasz haditengerészet és a szövetségesek részéről is. A haditengerészet vezérkari főnöke hozzátette, az oroszok agresszív magatartást tanúsítanak, amely nem számított megszokottnak a Földközi-tengeren, és korábban csak a Baltikum térségében volt tapasztalható.

„Lehetséges az incidens kockázata, és amikor ilyesfajta incidens történik, sose lehet tudni, mi lesz a kimenetele”- hangoztatta. Hozzátette, a Földközi-tenger egyébként is „háborgó” térségnek számít a partján fekvő országok gazdasági forrásokért folytatott állandó versengése miatt, valamint az emberkereskedelem, csempészet és más illegális tevékenységek következtében. „Ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség” – jelentette ki.

Credentino szerint problémát jelent a Földközi-medence déli partján fekvő országok fegyverkezése is. Példaként Algériát említette, mely Olaszországtól, Franciaországtól és Németországtól hajókat vásárol, Oroszországtól pedig Kalibr-rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat.

Az olasz haditengerészet naponta tízezer hajót azonosít és ellenőriz átlagban a partoktól távol is. A munkában hatvankét nagyobb hadihajó vesz részt, valamint a nemzeti felderítés két további vízi járműve. A vezérkari főnök hozzátette, nagyobb költségvetési támogatás szükséges a haditengerészet légvédelmi eszközökkel való felszerelésére, és a legénységi létszám növelésére.

Svéd katonai hírszerzés: nőtt az orosz fenyegetés a háború kezdete óta
Oroszország egyértelmű katonai fenyegetést jelent Svédország közvetlen környezetére, erőit azonban jelenleg javarészt lekötik az ukrajnai hadműveletek – jelentette ki a svéd katonai hírszerzés és biztonsági szolgálat (MUST) vezetője. „Az európai biztonsági rendszer, ahogy korábban ismertük, megszűnt létezni. (…) Ezzel növekedtek a kockázatok is a svéd nemzetbiztonságra” – állapította meg Lena Hallin. Szerinte arra kell számítani, hogy Oroszország – amint lehetősége nyílik – megerősíti katonai képességeit a skandináv térségben, válaszul Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmére. Hozzátette: a MUST megítélése szerint Moszkva igyekszik elkerülni azt, hogy a feszültség kiéleződése fegyveres konfliktusba csapjon át a NATO-val. A svéd katonai hírszerzés vezetője szerint a feszültség magas szintje fokozza annak veszélyét is, hogy egy baleset vagy egy tévedés fegyveres konfliktushoz vezessen.

The post Olasz vezérkari főnök: erősödött az orosz hajók jelenléte a Földközi-tengeren appeared first on .

Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából megjelent értékelésből kiderül, hogy válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával. Összességében az európai polgárok 56 százaléka továbbra is elégedett az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszával.

A felmérés továbbá arra is rámutat, hogy az európaiak nagy többségben támogatják az energetikai átállás felgyorsítását. A válaszadók 84 százaléka szerint az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét. 85 százaléka a megkérdezetteknek meg van győződve arról, hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenteni fogja az unión kívüli energiatermelőktől való függőséget.

Az európai gazdaság helyzetének megítélése 2022 nyara óta változatlan: 40 százalék „jónak”, 51 százalék pedig „rossznak” értékelte. Az euró támogatottsága továbbra is magas szintű, 71 százalékos az EU egészében. A felmérésben rész vettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy derűlátó az EU jövőjét illetően. Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban, 27 tagállamban, összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.

The post Eurobarométer: az uniós állampolgárok továbbra is határozottan támogatják Ukrajnát appeared first on .

A főkapitányság azt írta, hogy halált okozó testi sértés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást M. Milán és M. Milánné ellen.

Ismertetésük szerint a nyomozást idén januárban kezdték el a rendőrök, miután „bűnügyi információ merült fel arról”, hogy kilenc évvel korábban, közös győri tartózkodási helyükön olyan súlyosan bántalmaztak egy fiatal lányt, hogy a sértett életét vesztette, majd a holttestet egy Győr környéki helyen elásták.

A férfit és a nőt a nyomozók bűnügyi őrizetbe vették, a bíróság elrendelte letartóztatásukat – tették hozzá.

A rendőrök február 16-án Győr külterületén, egy erdős területen tetemkereső kutyákkal és talajradar segítségével megkezdték az áldozat holttestének felkutatását, ami ez idáig nem vezetett eredményre – írták.

The post Kilenc éve elkövetett gyilkosság gyanúsítottjait tartóztatták le appeared first on .

„Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna és a Dnyeszter-mente határának közelében az orosz védelmi minisztérium ukrán alegységek személyi állományának és katonai felszerelésének jelentős összpontosulását észlelte, amelyet a tüzérség lőállásokba telepítése kísért, valamint példátlan mértékben nőttek az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli repülőgépeinek a Dnyeszter menti terület feletti repülései, figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, a NATO-tagállamokat és ukrán pártfogoltjaikat, hogy ne tegyenek újabb kalandor lépést” – áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen kiállt minden kérdés politikai és diplomáciai úton történő megoldása mellett.

„Mindemellett senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői megfelelő választ fognak adni a kijevi rezsim provokációjára, ha az mégis bekövetkezik, és biztosítani fogják honfitársaink, az orosz békefenntartó kontingens, az orosz erők operatív csoportjának katonái és a katonai raktárak védelmét a Dnyeszter menti Cobasna településen” – tette hozzá a minisztérium.

Az orosz tárca hangsúlyozta, hogy minden olyan cselekmény, amely veszélyt jelent a fenti civil és katonai személyek és létesítmények biztonságára, „a nemzetközi joggal összhangban az Oroszországi Föderáció elleni támadásnak minősül”.

Az orosz védelmi minisztérium két közleményt is kiadott, amelyben azt állította, hogy Ukrajna „provokációra” készül, amely során orosz támadást kíván imitálni, hogy ürügyet szolgáltasson a maga számára a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság lerohanására.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén. Két orosz gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és e vidéken egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is szolgálatot teljesít. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által – a szakadár „köztársaság” vezetőjének jelenlétében – aláírt válságrendezési megállapodás után. A többi orosz katona a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és hatástalanítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

The post Orosz külügy: Moszkva támadásként értelmezi a Dnyeszter menti „békefenntartóinak” veszélyeztetését appeared first on .

Antony Blinken Taskentben Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel és Baktijor Szajdov külügyminiszterrel megtartott megbeszélése után úgy fogalmazott, hogy „ha egy hatalmas ország megpróbálja erővel eltörölni egy szuverén szomszédját, akkor mi tartja vissza attól, hogy ezt másokkal is megtegye”. Hozzátette, hogy ezt Közép-Ázsia országai értik, az Egyesült Államok pedig elkötelezett nemcsak Ukrajna, de a térség országainak szuverenitása, területi egysége és függetlensége mellett.

A C5+1 kezdeményezés öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzgebisztán) és az Egyesült Államok közti kapcsolatok elősegítésére jött létre 2015-ben.

A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint Blinken megköszönte Üzbegisztánnak az afganisztáni nők jogainak érvényesítése érdekében tett lépéseit, viszont sürgette az üzbegisztáni emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, valamint reformok végrehajtását ezeken a területeken.

Az üzbég fővárosban, Taskentben megtartott sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője az Oroszország elleni nyugati szankciók közép-ázsiai államokra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatban azt mondta: Washington megpróbálja elmagyarázni a térség kormányainak, hogy mit jelentenek a szankciók, és milyen lépéseket tesznek szükségessé, valamint keresik a lehetőségeit annak, hogy e negatív hatásokat mérsékeljék, ahol pedig szükséges, engedélyezik a szankciók hatálya alóli kivételt a széleskörű orosz gazdasági kapcsolatokkal rendelkező közép-ázsiai államoknak.

Blinken Kazahsztánban a térség országait és az Egyesült Államokat tömörítő C5+1 formátum ülésén újabb 25 millió dolláros támogatási tervet jelentett be a térség országai gazdasági ellenállóképességének javítása, a regionális gazdasági kapcsolatok erősítése és alternatív kereskedelmi kapcsolatok kiépítése céljából. Ezzel összesen 50 millió dollárra növekszik a közép-ázsiai államoknak megígért amerikai forrás, amelyből egyebek között az orosz gazdaságtól való függetlenedés lépéseit is finanszírozhatják.

The post Orosz agresszió: a közép-ázsiai országok értik, hogy akár ők is következhetnek appeared first on .

A csütörtökön közzétett nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Leendert Verbeek, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa elnöke írta alá.

A nyilatkozattevők mindenek előtt hangsúlyozták: egy évvel ezelőtt Oroszország indokolatlan és provokálatlan katonai támadást indított Ukrajna ellen, megsértve a nemzetközi jogot, beleértve az Európa Tanács alapokmányát is.

„Elítéljük, hogy Oroszország nem tesz eleget az ellenségeskedés beszüntetését és csapatainak visszahívását sürgető többszöri felszólításoknak. Ezzel szemben elmérgesíti a helyzetet további erőinek mozgósításával és bevetésével, valamint az ukrajnai megszállt területek jogtalan bekebelezésével” – fogalmaztak.

Az értelmetlen és brutális agresszió számtalan emberéletet követelt és hatalmas szenvedést okozott Ukrajnában olyan szörnyűségek és pusztítások eredményeként, amelyekre a második világháború óta nem volt példa Európában. Oroszország ezekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogok súlyos megsértését követte el – emelték ki.

Minden bűncselekmény elkövetőjét el kell számoltatni. Igazságszolgáltatás nélkül nem lehet tartós béke – húzták alá, majd hozzátették: a nemzetközi jogon, az elszámoltathatóságon, az igazságosságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló béke helyreállítására szólítanak fel.

Az Európa Tanács vezetői elítélték továbbá az ukrán állampolgárok, köztük a gyermekek törvénytelen és erőszakos elhurcolását Oroszországba, és azt írták: Moszkvának le kell állítania ezeket a jogellenes cselekményeket, és minden ukrajnainak, különösen a gyermekeknek haladéktalanul lehetővé kell tenni a biztonságos hazatérést.

Felszólították a tagállamok vezetőit, hogy a május 16-án és 17-én reykjavíki csúcstalálkozón mutassanak egységet, és lépjenek fel határozottan Ukrajna további támogatása mellett.

„A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország tartós agresszióját, és megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határokon belül. Felszólítjuk továbbá Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le agresszióját és vonja ki megszálló csapatait Ukrajna területéről” – tették hozzá nyilatkozatukban az Európa Tanács vezetői.

The post Orosz agresszió: Az Európa Tanács vezetői Ukrajna támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel appeared first on .

Közleményében a Külügyek Tanácsa emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2020 augusztusa óta büntetőintézkedések sorozatát vezette be a fehéroroszországi belső elnyomásért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben, valamint az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Ezekkel az a célja, hogy jelezze: ára van az emberi jogok megsértésének és az orosz háború támogatásának – írták.

A vagyonbefagyasztással és uniós beutazási tilalommal járó korlátozó intézkedések jelenleg 34 szervezetre és 195 személyre, köztük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre és fiára, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadóra, a minszki vezetés kulcsfontosságú szereplőire, az elnökhöz közeli üzletemberekre és gazdasági szereplőkre terjednek ki. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátaniuk.

Közölték továbbá, hogy Fehéroroszországra továbbra is célzott gazdasági szankciók vonatkoznak, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas gyártmányokra és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.

A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában. Az EU továbbá folyamatosan figyeli a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet, és támogatja a fehérorosz népnek a demokrácia iránti jogos igényét, egyebek között a civil társadalom és a független média támogatása által – tették hozzá.

The post Az EU egy évvel meghosszabbította a Fehéroroszországgal szembeni szankcióit appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az 58 éves férfi a lakásában szóváltásba keveredett az ingatlan üzemeltetőjével, és egy vadászkéssel többször megszúrta. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádlott 2020 májusától lakott a sértett által üzemeltetett, III. kerületi vendégház egyik lakásában, de már a beköltözéstől kezdve vita volt a két férfi között a lakáshasználati díj miatt. A bérlő 2021 júniusától egyáltalán nem fizette a havi használati díjat. A sértett az ezt követő hónapokban legalább hatszor szólította fel, hogy a személyes tárgyait szállítsa el az ingatlanból, a férfi azonban figyelmen kívül hagyta ezeket a felszólításokat, és 2021 augusztusában még birtokvédelmi eljárást is kezdeményezett a sértettel szemben – ismertette a főügyészség.

A tájékoztatás szerint a felek kölcsönösen tettek egymás ellen feljelentést a rendőrségen. A sértett rongálás miatt jelentette fel a vádlottat, mivel az többször is feltörte a ház, illetve a lakás bejárati ajtaját, majd ott töltötte az éjszakát. A legutolsó zártörés éppen az elkövetés előtti napon történt.

A vádlott 2021. december 3-án újból megjelent a III. kerületi ingatlannál, és egy vadászkéssel ismét felfeszítette előbb a ház, majd pedig a lakás bejárati ajtaját. Ezt észlelve, a sértett telefonon bejelentést tett a rendőrségen, majd felment a lakásba, és tettlegességig fajuló szóváltásba keveredett a vádlottal. A vádlott először állon ütötte a sértettet, majd egy vadászkéssel többször megszúrta a védekezni próbáló férfit a hasán, a vállán és a kezén.

A Fővárosi Főügyészség emberölés vádjával végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza a vádlottal szemben, aki korábban letartóztatásban volt, jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll.

The post Megölte főbérlőjét, vádat emeltek ellene appeared first on .

Murat Arici, a kutya gazdája azt követően hívta az állatvédelem mentőcsapatát, hogy meghallotta kutyája ugatását egy kétemeletes ház romjai alól. A mentőknek sikerült kiszabadítani a huskyt. Az ebet nyomban megvizsgálták, majd kórházba szállították – számolt be csütörtökön az aa.com.tr angol nyelvű török hírportál.

A mentésen dolgozó önkéntes, aki kihúzta a kutyát a romok alól, elmondta, hogy Aleks nagyon szűk helyre szorult be, az orrát egy apró résen át dugta ki. Hozzátette: nagyon örült, hogy 22 nappal a földrengés után sikerült élve kimenteni a kutyát. Mint mondta: igazi csoda, hogy az eb étlen-szomjan túlélte abban a kis lyukban. A kutya lefogyott ugyan, de az általános állapota megfelelő volt, amikor kiszabadult.

Embert élve utoljára február 18-án sikerült kimenteni.

Törökországban és a szomszédos Szíriában időközben 50 ezer fölé emelkedett a február 6-i földrengések halálos áldozatainak a száma, a katasztrófában 185 ezer épület dőlt össze, vagy szenvedett komoly károkat. A hatóságok tízezernél is több utórengést jegyeztek fel.

The post Török-szíriai földrengés: Huszonkét napot élt túl egy kutya a romok alatt appeared first on .

„A helyzet Ukrajna és az agresszor ország határán továbbra is teljes mértékben ellenőrzés alatt áll, bár természetesen a helyzet meglehetősen nehéz, aminek elsősorban az Oroszország területéről érkező napi ágyúzás az oka. Az ellenség a határvonalat, illetve határterületünket, tüzérségi és kézi lőfegyverekkel, valamint repülőgépekkel lövi. Katonáink viszont felügyelik a teljes határvonalat, ellátják feladataikat, hogy megakadályozzák az inváziót és az ellenség provokatív akcióit. Azzal kapcsolatosan, hogy most valamiféle ukrán szabotőrcsoportról beszélnek az orosz közvéleménynek Oroszország területén, azt tudom mondani, hogy Ukrajna nem agresszor, fő feladatunk a védelem és a megszálló ország elleni védekezés. Nem tudok semmit arról, hogy mi történhetett az Oroszországi Föderáció területén, mert egy terrorista ország valójában egy instabil entitás, amely szándékosan megpróbálhatja Ukrajnát hibáztatni mindenért” – fejtette ki Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi brjanszki terület kormányzója azt állította, hogy ukrán diverzánsok hatoltak be a régióban lévő Ljubecsane községbe, és tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, valamint civil túszokat ejtettek. Orosz források szerint állítólag egy gyermek életét vesztette a támadásban.

A történteket az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságánál is kommentálták. Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője szerint az, ami a brjanszki területen történt, nem egyéb, mint oroszországi belső ellenállás. „Az úgynevezett Oroszországi Föderáció egy abszolút instabil entitás, rengeteg belső konfliktussal, etnikaival, társadalmival, politikaival. Valóban vannak olyan dolgok, amelyek magán az Oroszországi Föderáción belüli konfrontációról tanúskodnak” – jelentette ki. Ezt azután mondta, hogy egy magát Orosz Önkétes Hadtestnek nevező szervezet vállalta magára a brjanszki akciót. Az Ukrajinszka Pravda közölte a csoportnak a Twitteren közzétett videofelvételét, amelyen egy tagjuk azt mondja, hogy nem az orosz lakosság, hanem Putyin „rezsimje” ellen küzdenek. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy a csoport tavaly augusztusban jött létre olyan orosz önkéntesekből, akik Ukrajnáért harcolnak.

„Ez a nyilatkozat azt jelzi, hogy Oroszország népe kezd feléledni a véres Putyin-diktatúrával szemben” – jegyezte meg a szóvivő.

Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz megszállók gépei rakétákat lőttek ki Donyeck megye lakott területeire, tíz település került ellenséges tűz alá, a luhanszki régióban pedig Kreminna és Bilohorivka térségében sikertelenül próbáltak előrenyomulni az orosz erők. Donyeck megyében egy nap alatt egy civil vesztette életét és öt sebesült meg.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában mára meghaladta a 150 ezret. Állítása szerint szerdán mintegy 715 orosz katona halt meg Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Ukrajna cáfolja, hogy köze lenne a brjanszki szabotázshoz appeared first on .

Az ítélet tényállása szerint egy szabolcsi településre vonult ki bejelentést követően a Nyírbátori Rendőrkapitányság egyik főtörzsőrmestere és törzszászlósa, akik az intézkedés alatt meg akarták bilincselni a vádlott testvérét. Látva ezt, a vádlott arrébb lökte testvérét a rendőröktől, majd magához vett egy ásót, amellyel először a szolgálati autó, majd a járőrök felé indult. A támadó először az autó „széttörésével” fenyegette a rendőröket, majd azzal, hogy megöli őket.

A közlemény szerint a járőrök többször is figyelmeztették a férfit, hogy tegye le az ásót, különben fegyvert fognak használni, azonban a vádlott nem tett eleget a felszólításnak. Az ásóval elindult a hátráló rendőrök felé, ezért az egyik járőr kibiztosította és rá szegezte fegyverét. Ekkor a vádlott édesapja elvette fiától a szerszámot, mire a támadó elmenekült. A támadás olyan mértékű közvetlen veszélyt jelentett a rendőrökre, hogy az apa beavatkozása nélkül a főtörzsőrmester célzott lövést adott volna le a vádlottra.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője elsősorban az emberölés előkészület bűntette vonatkozásában felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

The post Hét év börtönre ítélték a férfit, aki ásóval támadt rendőrökre appeared first on .

Erdős Mihály jelezte, a magyar biztosítási piac díjbevételének több mint 95 százalékát a Mabisz-tagok adják. Változatlanul a nem-élet üzletág díjbevételei nőttek nagyobb ütemben, 12,7 százalékkal, 821 milliárd forintra. Az élet területen a díjbevételek 1,9 százalékkal, 646 milliárd forintra emelkedtek tavaly, ezen belül a rendszeres díjbevétel 9,2 százalékkal nőtt, miközben az egyszeri és eseti díjbevétel 8,6 százalékkal csökkent – ismertette.

A szektor több mint 169 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofit adó formájában 2022-ben. Erdős Mihály közölte: előzetes várakozásai szerint a biztosítási szektor nyeresége 10 és 20 milliárd forint között lehetett tavaly, a 2021-es 82 milliárd forint után. A Mabisz adatai szerint tavaly a lakossági vagyonbiztosítások 10 százalékkal nőttek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) 7,9 százalékkal, a casco 14,1 százalékkal.

Az átlagnál jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a kgfb és casco díjak esetében pedig látható a magas kárrendezési költségek beépülése a díjakba. A szövetség elnöke kitért arra, hogy a lakásbiztosítások piacán erős a verseny. Évente mintegy 350-550 ezer szerződéskötés történik, ami a 3,3 milliós biztosítási állományhoz képest jelentős forgásnak számít.

Továbbra is kiugró az egészségbiztosítási díjbevétel növekedése, ami tavaly 34,6 százalékos volt. A nyugdíjbiztosítások díjbevétele 9,95 százalékkal nőtt. A biztosítási szerződések száma egy év alatt enyhén, 0,16 százalékkal csökkent, ami az életbiztosítások 3,67 százalékos csökkenésének és a nem-életbiztosítások 0,44 százalékos növekedésének eredménye.

Idén a magas kárinfláció és adóterhelés mellett várhatóan tovább csökken a szektor jövedelmezősége, és veszteségessé is válhat – fejtette ki Erdős. Hozzátette: szükséges lehet a tulajdonosok bevonása például tőkeemelések, illetve az osztalékok ki nem fizetése formájában.

Dinsdale Julianna, a Mabisz elnökhelyettese elmondta, hogy a szervezet az ágazat legnagyobb kihívásainak kezelése érdekében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg.

Mészáros László, a szövetség informatikai főosztályvezetője közölte: 2018 óta működik és fejlődik a Mabisz E-kárbejelentő alkalmazása, amelyet minden magyarországi biztosító elfogad és támogat. Az ingyenes digitális szolgáltatás indulása óta a kárbejelentőt több mint 480 ezer alkalommal töltötték le. Tavaly csaknem 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, tíz százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gyorsított azonosítás bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, mert a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent.

The post Mabisz: 7,6 százalékkal nőtt a biztosítási szektor díjbevétele tavaly appeared first on .

Hozzátette, hogy Oroszországban nő a pánik és folyamatban a szétesés, és „ezek megnyilvánulása az azonosítatlan repülő tárgyak által az infrastrukturális létesítmények ellen elkövetett belső támadások számának növekedése”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy kedden robbanások történtek Oroszország krasznodari területén, majd tűz ütött ki egy olajfinomítóban, Moszkva szerint dróntámadások következtében. Ezen felül kétszáz négyzetkilométernyi légteret zártak le Szentpétervár fölött, és a helyi, pulkovói repülőtér nem fogadott repülőgépeket, miután „azonosítatlan repülő tárgyat” észleltek a város felett.

Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő szerdán „álhírnek” nevezte azt az orosz vádat, hogy Ukrajna radioaktív anyagokkal készülne bármiféle provokációra. Korábban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő jelentette ki, hogy Kijev a Moldovához tartozó szakadár terület, a Dnyeszter-melléknél készül ilyen provokációt végrehajtani. „Ukrajna szigorúan elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett” hangsúlyozta Nyikolenko, hozzátéve, hogy „az oroszok gyakran másokat hibáztatnak azért, amit ők maguk terveznek”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy 2023. március 1-jén Putyin ötödik nagy vereségét szenvedte el az Ukrajna ellen indított támadás kezdete óta. „Történelmünk legnehezebb telét éltük túl. Hideg és sötét volt számunkra, de elpusztíthatatlanok voltunk” – írta a tárcavezető. Megjegyezte, Ukrajnát partnerei támogatták abban, hogy kitartson , és az EU is nyert, mert „nem fagyott meg orosz gáz nélkül”.

A miniszter szavai szerint Oroszország első vereségét akkor szenvedte el Ukrajnában, amikor az offenzíva első perceiben az ukránok nem engedték, hogy „Putyin megbénítsa őket a félelemtől”. „A második az volt, amikor meghiúsítottuk az orosz villámháború tervét. Ukrajna nem esett el sem három nap alatt, egy hét, egy hónap és egy év alatt sem, és soha nem esik el” – hangoztatta Kuleba. Szerinte a harmadik vereséget az Oroszországi Föderáció diplomáciai fronton szenvedte el, a negyediket pedig azzal, hogy Oroszország – a hatékony ukrán műveletek és ellentámadások eredményeként – elveszítette Ukrajna megszállt területeinek nagy részét.

Közben szerdán ismét légiriadó volt az ukrán fővárosban, Kijevben. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte az Ukrajinszka Pravdával, hogy a légvédelem lelőtt egy orosz drónt Kijev megye légterében.

The post Ukrán elnöki iroda: Kijevnek nincs köze az oroszországi dróntámadásokhoz appeared first on .

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevetési igazgatóságának járőrei kiemelkedő eseteket is feltártak, például egy kisboltban a raktár polcrendszere alatt kialakított zugban, több műanyag palack, zárjegy nélküli szeszesitalt találtak, máshol ukrán cigarettára bukkantak. A termékeket lefoglalták és jövedéki eljárást indítottak – közölte a hatóság.

A NAV arról is beszámolt, hogy 2023 februárjában kezdték az ellenőrzéseket, és a jövőben is végeznek hasonló vizsgálatokat. Hozzátették, a feltárt esetekben bírságot szabnak ki, emellett üzletzárásra is számíthatnak a kereskedők.

The post NAV: majdnem minden harmadik vendéglátóhelyen jövedéki csalást tártak fel az ellenőrök appeared first on .

A vádirat szerint a férfi múlt év szeptemberében a lakóhelyén, egy borsodi kistelepülésen a patakparton két rozsdás, „bombaszerű” tárgyat talált. Két nap múlva visszament a helyszínre, és a tárgyakat egy kerekes kukában hazavitte, hogy később a méhtelepen értékesítse.

Az otthon tárolt robbanószerekről a vádlott nagynénje értesítette a rendőrséget.

A tárgyakról kiderült, hogy második világháborús cseh gyártmányú, ki nem lőtt tüzérségi romboló gránátok. A robbanószerek egyenként negyven kilogramm súlyúak voltak, és élesnek minősültek – írta a főügyészség. Amennyiben a szabálytalan mozgatás és tárolás miatt a gránátok felrobbannak, a ház gránáttárolásra használt része romba dől és az ott tartózkodók életüket vesztik, emellett a robbanás harminc méteres sugarú körben képes lett volna életveszélyes sérüléseket okozni – tették hozzá.

A közlemény szerint a robbanóanyagot tűzszerészek a közeli homokbányába szállították és megsemmisítették. Az ügyészség a büntetett előéletű vádlottal szemben börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott.

The post Kukában vitt haza gránátokat egy borsodi férfi appeared first on .

A kormányfő Krisjanis Karins lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákra lehet szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal, azt mondta, hogy a helyzet „teljesen világos”, Oroszország megtámadta Ukrajnát, így elsőként Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke.

A leginkább szükséges lépés az orosz csapatok kivonása Ukrajnából — mondta a német kancellár. Arról is szólt, hogy hazáját és Lettországot egyesíti az „igazságos béke”, és az Európa biztonsága és stabilitása iránti vágy.

Karins kiemelte, hogy az EU tagállamait három érték, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság egyesíti, Ukrajna pedig éppen ezen értékekért harcol, hiszen Oroszország a szabadság helyett az elnyomást, a demokrácia helyet az autokrata hatalomgyakorlást, a jogállamiság helyett pedig az „erősebb jogát” akarja érvényesíteni a megtámadott országban.

A lett miniszterelnök rámutatott, hogy hazája az orosz támadás előtt megkezdte Ukrajna támogatását fegyverrel, és már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát meghaladó értékben segítette a védekezést fegyverekkel, hadi felszereléssel. Lettország NATO-tagként a saját védelmi képességének erősítésére is komoly erőforrásokat mozgósít, a védelmi költségvetés stabilan meghaladja a GDP két százalékát, és hamarosan visszaállítják a sorkötelezettséget – mondta a jobboldali politikus.

Scholz kiemelte, hogy hazája Ukrajna második legnagyobb támogatója – az Egyesült Államok után -, a pénzügyi segítségnyújtást és a fegyverszállításokat tekintve is. A támogatást addig biztosítják, amíg csak szükséges, ami azt is jelenti, hogy a többi között a lőszer- és az alkatrész-utánpótlás biztosítása érdekében jelentősen bővítik a hazai hadiipar gyártási kapacitását – fejtette ki a szociáldemokrata politikus.

The post Olaf Scholz: Oroszországnak kell tennie a békéért appeared first on .

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI)a közleményében azt írta, az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása „egyesekben olyan megnyilvánulásokat váltott ki, hogy már a KR NNI is vizsgálódik”. Az egészségügyi átalakítás részeként tervezett új orvosügyeleti rendszer bevezetése több vármegyében folyamatban van, ugyanakkor nem mindenki tetszését nyerte el, és ennek a jogszerűség keretein túlmutató stílusban és tartalommal adtak hangot – írták.

Az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban „több orvos is kapott olyan üzeneteket, melyek a hivatásuk gyakorlásával összefüggésben próbálják – akár fenyegetéssel – befolyásolni döntésüket, a kérdéssel kapcsolatos véleményüket”. A KR NNI közölte: az ügyben feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, történt-e bűncselekmény.

Megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát az a törvény, amelyet kedden, a kormány kezdeményezésére 122 igen szavazattal 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül fogadott el az országgyűlés. A belügyminiszter által hétfőn beterjesztett, és kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni. (Légy tájékozott, hallgasd meg a másik felet is! Lásd a lenti videót! A -szerk- megj.)

The post A rendőrség vizsgálja, fenyegettek-e orvosokat az ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán appeared first on .

Az eset a Bramsche nevű, Osnabrück mellett fekvő kisvárosban történt, a riasztás reggel fél 8 körül érkezett a rendőrséghez. Az osnabrücki ügyészség tájékoztatása szerint egy 81 éves férfi a nyílt utcán több lövést leadott, megsebesítve egy 16 éves fiút, majd maga ellen fordította fegyverét.

Mindkettejüket életveszélyes állapotban szállították kórházba, mentőhelikopterrel.

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a lövöldözés egy általános iskolával szemben történt. Az iskolát nem érintette a bűncselekmény, és a környék lakosságát sem fenyegette veszély. A tanítást felfüggesztették, pszichológusok foglalkoznak a diákokkal és tanárokkal, akik szemtanúi voltak az esetnek.

The post Lövöldözés egy németországi általános iskola közelében appeared first on .

Az orosz támadás következtében egy családi ház összedőlt – tette hozzá Jermak. Az ukrán vezérkar közlése szerint az elmúlt napban az orosz erők több mint 25 településre nyitottak tüzet a herszoni régióban, a Denyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt jobb partján, aminek következtében három helyi lakos sérült meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők Szvjatohirszk települést is tűz alá vették keddre virradó éjjel, aminek következtében az ukrán katasztrófavédelem egy tagja életét vesztette, további négy pedig megsebesült.

„Ez egy szándékos és cinikus csapásmérés volt, nem a fegyveres erőkre, hanem azokra, akik a harci tevékenységek alatt is segítik a civilek túlélését” – emelte ki a kormányzó.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy a régióban lévő Kupjanszk városra kedd reggel nyitottak tüzet az orosz erők, a támadásban egy civil vesztette életét. Hozzátette, hogy több lakóház dőlt romba és egy óvoda épülete megrongálódott.

Az ukrán vezérkar keddi jelentése szerint eddig hozzávetőleg 149 240 orosz katona halt meg Ukrajnában közülük mintegy 550-en az elmúlt nap alatt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett további három orosz harckocsit és három tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: a „hódítók” ismét lőtték Herszont appeared first on .