Biztonságpiac

A tárcavezető egy nappal korábban Odesszába utazott, ahol Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt. A horvát kormány titkosított minden információt, amely az Ukrajnának szánt katonai segítségre vonatkozik. Ezért most először erősítették meg hivatalosan a döntést. Andrej Plenkovic horvát kormányfő mindazonáltal már novemberben bejelentette, hogy helikoptereket adományoznak Kijevnek.

A most szóban forgó eszközöket nem számítva Horvátország jelenleg tíz Mi-171Sh szovjet tervezésű orosz katonai szállító helikopterrel és négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopterrel rendelkezik.

A Jutarnji List című horvát napilap korábban arról írt: a zágrábi kormány eddig 160 millió eurót (60,7 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, ebből 123 millió eurót katonai célokra. Horvátország gépkarabélyokat, lőszereket, aknavetőket és páncéltörőket küldött már Ukrajnába.

A kormány arról is döntött, hogy Zágráb félmillió euróval járul hozzá az új átfogó NATO-segélycsomaghoz, amely védekezés céljára szánt, halált nem okozó eszközökkel támogatja Ukrajnát.

Plenkovic azt is bejelentette: megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal, amely szerint Washington 140 millió dollár (48,7 milliárd forint) értékben támogatja Horvátországot a külföldi fegyveres erők finanszírozási programján keresztül. Az összeg egy részét további Black Hawk helikopterek vásárlására fordítják – tette hozzá.

„Folytatjuk együttműködésünket az Egyesült Államokkal” – mondta, hozzátéve, hogy Horvátország eddig már 800 millió dollárt kapott a programon keresztül.

The post Orosz agresszió: Horvátország helikoptereket küld Ukrajnának appeared first on .

A bizottság elnöke a European Policy Centre és a Mercator for Chinese Studies brüsszeli kutatóintézetek meghívására tartott előadást az EU-Kína kapcsolatok jövőjéről. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 10 nappal ezelőtti moszkvai találkozójából az derült ki, hogy annak ellenére, hogy Peking baráti viszonyt tart fenn Moszkvával, szeretné növelni befolyását Oroszország felett.

„Ebben a kapcsolatrendszerben az erőviszonyok, amelyek a múlt század nagy részében Oroszországnak kedveztek, most megfordultak” – jelentette ki von der Leyen. Arra is felhívta a figyelmet: Kína felelőssége, hogy konstruktív szerepet játsszon egy igazságos, Ukrajna által diktált béke előmozdításában, amely az ország szuverenitásának és területi integritásának fenntartásán alapul. Von der Leyen szerint Kína egyre magabiztosabban lép fel a világban, ami aggodalomra adhat okot.

„Józanul kell újraértékelnünk kapcsolatunkat Kínával, amely túlságosan fontos ahhoz, hogy kockára tegyük azt, mert jövőbeli gazdasági jólétünk és nemzetbiztonságunk egyik tényezője – emelte ki, hozzátéve, hogy az EU Pekinghez fűződő viszonya egyre bonyolultabbá vált „Kína stratégai álláspontjának tudatos megkeményedése miatt”.

Mint mondta, aggályos Kína katonai pozíciójának erősödése, a dezinformáció terjedése, valamint aggodalomra adnak okot az ujgurok ellen Hszincsiang tartományban végrehajtott súlyos emberi jogi jogsértések. „Ezek az eszkalációs lépések arra utalnak, hogy Kína egyre elnyomóbbá válik otthon és egyre magabiztosabbá külföldön. A reformokat és a nyitást a biztonság és az ellenőrzés korszaka váltotta fel, ahol a kínai cégeket az állami hírszerzési műveletek támogatására kötelezik” – mondta.

Von der Leyen szerint „nem életszerű” a Kínától való függetlenedés, de létfontosságú az Európát fenyegető kockázatok csökkentése. Véleménye szerint diplomáciai fronton ez azt jelenti, hogy globális kérdésekben és a meglévő nemzetközi rend és intézmények megerősítése érdekében az EU-nak szorosabban együtt kell működnie nyugati partnereivel.

„Ugyanakkor Európának folytatnia kell a párbeszédet is Kínával bizonyos érzékeny témákról, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködést. Gazdasági téren pedig az EU-nak új egyensúlyt kell találnia Kínával, és Brüsszelnek csökkentenie kell az EU függőségét az olyan kulcsfontosságú alapanyagok tekintetében, mint például a lítium és más kritikus ásványi anyagok” – hívta fel a figyelmet a bizottság elnöke.

Von der Leyen közölte: az Európai Bizottság a közeljövőben olyan intézkedésekre tesz majd javaslatot, amelyek fokozni kívánják a bizonyos érzékeny technológiákba történő exportberuházások ellenőrzését, annak érdekében, hogy azok ne erősítsék egy rendszerszintű rivális katonai vagy hírszerzési képességeit.

A bizottság elnöke jövő héten Emmanuel Macron francia elnökkel együtt diplomáciai látogatást tesz Pekingben.

The post Von der Leyen: Kína hozzáállása az ukrajnai háborúhoz meghatározó tényező lesz az EU-val való kapcsolatában appeared first on .

Az Agrárminisztérium a közleményében idézte V. Németh Zsolt (Ejtsd Vé Német) magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztost, aki a három kuvaszkölyök szerdai átadásakor azt mondta: fel kell hívni a figyelmet a kuvaszokra, ismertté kell tenni ezt a kutyafajtát, mert azt szeretnék, ha minél többen magyar kutyafajtát választanának házi kedvencként. Hozzátette: az agrártárca célja, hogy ezek a kutyafajták szeretettek, kedveltek legyenek.

A kutyák megvásárláshoz és kiképzéséhez a tárca kétmillió forinttal járult hozzá.

V. Németh kitért arra: a minisztérium több ponton is kapcsolódik ehhez az ágazathoz. Mint tenyésztési hatóság, jóváhagyja a tenyésztési programokat, emellett a génmegőrzési stratégia végrehajtásáért is felelős. A harmadik kapcsolódás pedig a hungarikumok ügye. „Amikor magyar nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemcsak az érinthetetlen, üvegbúra alatt őrzött tárgyakra (…) gondolunk, hanem a magyar életmód védelmére is” – mondta.

Beszámolt a kuvaszkölykök átadásáról az IM állatvédelemért felelős kormánybiztosi titkársága is, egyúttal tudatta, hogy a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány az OPSZ-szel szakmai célokból stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kölcsönös kapcsolatból adódó előnyök és lehetőségek céltudatosabb érvényesítésére, az állatvédelem és a bűnmegelőzés kapcsolatának elmélyítésére, az állatvédelmi ismeretterjesztés hatékonyságának javítására, valamint a felelős állattartás népszerűsítésére.

A közleményükben az együttműködésben részt vevők közös céljának nevezték, hogy a környezet és az állatok védelmét szolgáló tevékenységet a polgárőr egyesületek is hatékonyan elláthassák. További céljuk olyan országos kampányok, projektek kidolgozása és lebonyolítása, amelyek az állatvédelmi tevékenységet szolgálják.

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány többi között oktatási anyagokat készít és oktatási programlehetőséget biztosít a polgárőr szervezeteknek, valamint koordinálja a polgárőr egyesületek és állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek együttműködését. Az OPSZ az általa szervezett továbbképzési programokon kiemelt figyelmet fordít az állatok védelmének népszerűsítésére, elősegíti a felelős állattartás népszerűsítését és javaslatot tesz a bűnmegelőzési és bűnfelderítési tevékenység hatékonyságát támogató fejlesztési lehetőségekre – ismertették a megállapodást.

The post Kuvaszkölyköket adtak át az Országos Polgárőr Szövetségnek appeared first on .

A főügyészség a közleményében azt írta: a többszörösen büntetett előéletű vádlott 2021 márciusában elhatározta, hogy időskorú, meggyengült egészségi állapotú emberektől pénzt és értékeket szerez. A vádirat szerint március 22-én egy postánál figyelt fel egy 89 éves nőre, akit hazáig követett, majd a lift előtt ököllel olyan erővel fejen ütötte, hogy a nő agyrázkódást szenvedett. A támadó elvitte a táskáját a benne lévő kétezer forinttal.

Ugyanaznap egy buszon utazó 86 éves nőt is kiszemelt, akit szintén hazáig követett. A lift előtt úgy tett, mintha udvariasságból megvárná, de amikor a nő belépett a liftbe, ellopta a pénztárcáját benne 28 ezer forinttal.

Másnap egy bottal járó 94 éves férfit választott ki, akit hazáig követett, majd a lépcsőházban nagy erővel meglökte, amitől az áldozat elesett és beverte a fejét. Az elkövető a földön fekvő ember mellkasára térdelve átkutatta és elvett tőle 12 ezer forintot. A sértett bordatörést, valamint nyaki csigolyatörést szenvedett – állapították meg.

A Fővárosi Főügyészség az 55 éves férfit, mint többszörös visszaesőt kétrendbeli, idős személy sérelmére elkövetett rablással, súlyos testi sértés kísérletével, lopással, valamint életveszélyt okozó testi sértéssel vádolja, és fegyházbüntetésre tett indítványt. A vádlott letartóztatásban van – áll a közleményben.

The post Idős embereket kirabló, bántalmazó férfi ellen emeltek vádat appeared first on .

Azt írták, a Fót és Budapest közötti főút mellett egy jelzett katonasír volt, amelyen Bányász József neve volt olvasható, aki a szakemberek szerint az 1/I. ejtőernyős zászlóalj kötelékében szolgált, és 1944 decemberében, 18 évesen, a fóti harcokban halt hősi halált.

Az igazgatóság munkatársai március 13-án végeztek feltárást Fóton. A síremléket nem pontosan a maradvány felett helyezték el, ezért az út irányában további bontás vált szükségessé, így tudták exhumálni a katonát.

A sírban talált tárgyak – bakelit koronás gombok, magyar inggombok, Szent László hadosztály-jelvény – alapján egyértelmű volt, hogy magyar katona földi maradványai kerültek elő, a csontok vizsgálatával végzett életkorbecslés alapján pedig fiatal volt az illető. A tárgyi leletek és a becsült életkor is azt igazolták, hogy valóban Bányász József honvéd földi maradványai nyugodtak a főút mellett. A katona csontváza alapján komoly sérüléseket szenvedett el halála előtt: jobb és bal combcsontja és a bal medencéje is törött volt – írták.

Bányász Józsefet a közeljövőben Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen temetik újra.

Fót község térségében zömében a pápai magyar királyi vitéz Bertalan Árpád 1. ejtőernyős ezred II. zászlóalja védekezett az 1944. december 13. és 19. közötti időszakban.

The post Második világháborús hősi halottat exhumáltak Fóton appeared first on .

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) kínzás és embertelen bánásmód elleni szakbizottsága (CPT) jelentése szerint az olaszországi börtönviszonyokat vizsgáló, 2022-es ad hoc látogatásának eredményeit összegző jelentése szerint a koronavírus-járványt követően ismét emelkedni kezdett a fogvatartottak száma, jóval meghaladva a börtönök befogadóképességét.

A kihasználtsági szint közel van a 114, néhány esetben a 140 százalékhoz. A CPT hangsúlyozta, hogy a problémát átfogó startégiával kell kezelni, azt a célt szem előtt tartva, hogy a börtönbüntetést csakis a végső estekben alkalmazzák.

A CPT küldöttsége számos beszámolót kapott a fogvatartottak közötti erőszakról és megfélemlítésről a meglátogatott börtönökben. A szakértők szerint az olasz hatóságoknak a börtönlakók hagyományos felügyelete helyett a „dinamikus biztonsági megközelítést” kellene előmozdítaniuk, amely a fogvatartott személyiséget és jogait helyezi előtérbe. „Ez a módszer fokozná a biztonságot, és hatékonyabbá tenné a börtönőrök munkáját”.

The post Továbbra is probléma az olasz börtönök zsúfoltsága appeared first on .

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a testület előtt elmondta, a bűncselekmények száma 2022-ben magasabb volt ugyan, mint 2021-ben, illetve 2020-ban, de tekintettel a koronavírus-járványra és az amiatt elrendelt korlátozásokra, ezen évek statisztikáit nem lehet összehasonlítási alapként figyelembe venni.

A 2019-es évet és az azt megelőző időszakot figyelembe véve ugyanakkor a kiemelt bűncselekmények – lopások, autófeltörések, rablások, betörések – száma csökkent, a testi sértések száma stagnált, az emberölések és a garázdaságok száma viszont emelkedő tendenciát mutat. Nyomozáseredményességi mutatóik „minden tekintetben emelkedtek”. A BRFK 11 perc 19 másodperccel az ország egyik legjobb kiérkezési idejét tudhatja magáénak – közölte a főkapitány.

A BRFK beszámolója szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2022-ben az azt megelőző évhez képest 16,6 százalékkal – 34 298-ról 39 991-re – emelkedett. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 15,9 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 11 907, míg 2022-ben 13 798 bűncselekményt regisztráltak. A regisztrált emberölések száma is emelkedett: 2021-ben 24 emberölés történt, 2022-ben 45. A szándékos emberölések száma is nőtt, 2021-ben 11-et, 2022-ben 15-öt regisztráltak. Az emberölési kísérletek számában nagyobb arányú az emelkedés: 2021-ben 11, 2022-ben 22 ilyen cselekmény volt.

A testi sértések száma 4,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 1289, 2022-ben 1351 ilyen eset történt. Kiskorú veszélyeztetésénél 60,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 121, 2022-ben 194 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 10,6 százalékkal – 2373-ról 2624-re – emelkedett, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél 12,6 százalékos növekedés figyelhető meg: 2021-ben 183, 2022-ben ilyen 206 jogsértést regisztráltak Budapesten. A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15,6 százalékos emelkedés volt a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2021-ben 11 196, míg 2022-ben 12 941 lopás történt. A vizsgált időszakban 10,8 százalékkal – 102-ről 113-ra – emelkedett a személygépkocsi-lopások száma.

A beszámoló szerint a nyomozáseredményességi mutató – 2022-ben a 2021. évi adatokhoz képest – minimális mértékben, 64-ről 60,3 százalékra csökkent. A közterületen elkövetett bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 70,5 százalékról 72,3 százalékra emelkedett. Az emberölés nyomozáseredményességi mutatója mindkét évben 100 százalék volt.

A főváros területén a személyi sérüléses balesetek számában 2022-ben 2021-hez képest 2,7 százalékos növekedés volt: 2997-ről 3078-ra nőtt az ilyen balesetek száma. A halálos kimenetelű balesetek száma 40-ről 44-re, a súlyos kimenetelű balesetek száma 673-ról 763-ra nőtt. A könnyű kimenetelű balesetek száma 2284-ről 2271-re csökkent. A közúti balesetek 89,7 százalékát a járművezetők, 10,3 százalékát a gyalogosok okozták.

A felszólaló képviselők, polgármesterek mind nagyra értékelték a BRFK munkáját és köszönetet mondtak érte.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ugyanakkor „két ügyre” hívta fel a figyelmet: 2022-ben is több esetben polgári engedetlenség keretében passzív ellenállást tanúsítókkal szemben használtak kényszerítő eszközöket, sokkolókat a rendőrök. Ezen eszközök használata szakmai kérdés, de fontos, hogy azokkal szemben, akik ki szeretnék fejezni egyet nem értésüket bizonyos döntésekkel szemben, ne lépjenek fel megfélemlítő módon – mondta, hangsúlyozva: nem azt állítja, hogy ez történt, de azt kérik, hogy az arányosság elvének maximális betartására törekedjen a jövőben is a rendőrség.

A becsületnapi megemlékezések idején történt eseményeket értékelve arról beszélt: az állam károkat okoz a közbizalomban, mert rosszul él a hatalmával a közbiztonság garantálása során. Az állami intézmények kudarcot vallottak, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudták megakadályozni külföldi provokátorok beutazását, és amikor megtörtént „az utcán a baj”, akkor a rendőrség, az ügyészség és a bíróság „egy lájk, egy kabát fotója alapján” vett őrizetbe és helyezett előzetes letartóztatásba egy, „információnk szerint ártatlan” lányt; mindez bizalmatlanságot kelt azokban, akik békés eszközökkel akarnak kiállni a neonáci, neofasiszta eszméket vallókkal szemben – mondta Kiss.

Wintermantel Zsolt, a főváros kormánypárti frakcióvezetője erre reagálva „nem a közgyűlés elé valónak” ítélte Kiss felvetéseit, ezért a városvezetés nevében elnézést kért a főkapitánytól. A politikai elvárásokat a főpolgármesternek kellett volna megfogalmaznia és nem a helyettesének: ez gyáva magatartás a főpolgármester részéről. Nem lehet megengedni a városvezetésnek, hogy kettős mércét alkalmazzon: „nincs ilyen hídfoglaló, meg nincs olyan hídfoglaló”. Nem lehet, hogy a főpolgármester az egyik hídfoglalásnál támogatásáról biztosítja a résztvevőket, míg egy másiknál kéri a rendőrséget, hogy minél hamarabb intézkedjen a híd felszabadításáról – fejtette ki Wintermantel.

Karácsony Gergely csúsztatásnak nevezte Wintermantel Zsolt szavait. Kijelentette: a BRFK „kiválóan segíti a budapesti polgárokat a gyülekezési jog gyakorlásában”. A budapesti közbiztonság nemzetközi összehasonlításban is kiváló, a BRFK és társszerveinek munkája eredményes volt – tette hozzá a főpolgármester.

Lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára a budai hegyekben
Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben — jelentette be a Pilisi Parkerdő Zrt. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

Megjegyezték, hogy a természetjárók közötti konfliktusok legnagyobb része két egyszerű szabály betartásával orvosolható, és a járőrök elsősorban ezekre hívják fel a figyelmet: a kutyasétáltatók jogszabályban előírt kötelessége, hogy az erdőben kedvencüket minden esetben pórázon sétáltassák. Az erdőben kerékpározókat pedig arra figyelmeztetik a rendőrök, hogy sporteszközük járműnek minősül, ezért a jogszabály értelmében védett természeti területen – a Budai-hegység nagy részén, így a Hárs-hegyen is – csak a kijelölt kerékpárutakon közlekedhetnek.

The post Fővárosi Közgyűlés elfogadta a BRFK múlt évi beszámolóját appeared first on .

Zelenszkij kijelentette, hogy bahmuti vereség esetén az ukrán társadalom kompromisszumot fog követelni. „Társadalmunk fáradtnak fogja érezni magát (Bahmut eleste estén), és arra fog kényszeríteni, hogy kompromisszumot kössek velük (az oroszokkal)” – mondta Ukrajna elnöke, de ehhez még hozzáfűzte, hogy ő egyelőre nem érez ilyen nyomást.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelytettes a Telegramon közölt bejegyzésében úgyszintén kijelentette: az oroszok a legnagyobb támadóképességeiket Bahmut irányában összpontosítják, és ezzel párhuzamosan propagandamédiájukban a Bahmutért vívott harcok témájára próbálják áthelyezni a hangsúlyt. Teszik ezt annak érdekében, hogy aláássák az ukránoknak az ország katonai vezetésébe vetett bizalmát a város védelmére vonatkozó parancsokat illetően. Szavai szerint az orosz média a bahmuti helyzetet „apokaliptikusként” mutatja be, a városért vívott csatákat pedig „olyan tényezőként, amely végső soron befolyásolja a háború menetét”.

Oroszország úgy véli, képes megijeszteni az ukrán társadalmat, hogy az végül nyomást gyakoroljon a katonai-politikai vezetésre a védekező műveletek leállítását követelve. Szerinte ennek érdekében a megszállók egyebek mellett azt az üzenetet terjesztik, hogy Bahmutot nem érdemes megtartani, mert szinte mindent körülvett az orosz hadsereg, az ukrán erők hősiességét pedig felfújja az ukrán propaganda. Emellett az ukrán elnököt és Olekszandr Szirszkijt, az ukrán szárazföldi erők parancsokát igyekeznek vég nélkül lejáratni, és konfliktust próbálnak gerjeszteni az ukrán katonai vezetésben – jegyezte meg.

Maljar úgy vélekedett, hogy valójában a bahmuti harcok a háború aktív szakaszának részei. Ugyanolyan intenzívek, mint más kelet-ukrajnai térségekben, ahol január óta erőteljes ellenséges offenzíva zajlik. „Az ukrán katonák ugyanolyan hűségesen védik Bahmutot, mint bármely más települést” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Bahmut védelme most a hadműveleti-taktikai célszerűségen alapul, az ukrán katonai vezetés pedig hozzáértő és kiegyensúlyozott döntéseket hoz, amelyek célja a halaszthatatlan védelmi feladatok teljesítése.

Az ukrán légierő sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy szerdán lelőttek egy Sz-24M típusú orosz vadászbombázó gépet, amely Bahmut felé tartott.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 610 orosz katona halt meg az ukrajnai harcokban, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg 172 340-re nőtt. Az ukrán erők ezen felül kedden megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, hét harckocsit és hat tüzérségi rendszert.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter azt közölte, hogy megérkeztek Ukrajnába az első Marder típusú páncélozott szállító harcjárművek Németországból. A tárcavezető maga is kipróbált egyet, és videófelvételt tett közzé a járművek ukrajnai teszteléséről. Berlin negyven darab Marder harcjármű szállítására vállalt kötelezettséget.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei kormányzók jelentéseiből készített napi összefoglalójában azt írta, hogy kedden nyolc régiót ért orosz támadás az ország keleti, déli és északi vidékein, aminek következtében hét polgári lakos sérült meg.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint nagy baj lenne a Bahmutért vívott csata elvesztése appeared first on .

A levélben Vanhanen azt írta: „a finn parlament és a magam nevében szeretném kifejezni Önnek legőszintébb elismerésünket” azért, hogy a magyar Országgyűlés ratifikálta Finnország kérelmét a NATO-tagság elnyerésére. Az „Oroszország ukrajnai agressziós háborúját követő jelenlegi kritikus geopolitikai helyzet” minden eddiginél közelebb hozta egymáshoz országaikat, és a NATO-tagság tovább mélyíti majd a kapcsolatot Finnország és Magyarország között.

Megjegyezte: remélhetőleg a következő parlamenti ciklusban is folytatni fogják az erős parlamenti együttműködést és minden területen megerősítik a partnerségüket. A finn házelnök megköszönte magyar kollégájának „a kiváló együttműködést, amelyet az Eduskunta, a finn parlament elnöki székében” töltött hivatali ideje alatt tapasztalt.

A „parlamentjeink közötti szoros kapcsolatok és a partnerség, valamint a finn és a magyar parlamenti képviselők parlamentközi szervezetekben való együttműködése továbbra is kiemelt prioritás marad az új összetételű parlament napirendjén” – fogalmazott Vanhanen.

The post Kultúra: A finn házelnök köszönetet mondott országa NATO-csatlakozásának támogatásáért appeared first on .

„Mind a kijevi, mind a moszkvai vezetéssel együtt dolgozom az erőmű védelmét szolgáló intézkedések megvalósításán” – mondta Grossi. Leszögezte, hogy a létesítmény nem lehet katonai célpont. Hangsúlyozta, hogy egy nukleáris baleset mindenkit érintene, ezért mindenképpen el kell kerülni. Derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ez lehetséges.

„Egy fontos dologban meg kell állapodnunk: az atomerőművet nem szabad megtámadni, és a másik fél megtámadására felhasználni” – hangoztatta.

Grossi szerint a NAÜ kezdetben egy biztonsági zóna létrehozásának lehetőségére összpontosított az erőmű körül, a fejlődőben lévő koncepció most inkább magára a védelemre és az elkerülendő dolgokra koncentrál. Mint mondta, az ügynökség megpróbál reális intézkedéseket kidolgozni, amelyekben minden fél egyetérthet” – mondta az erőmű megtekintése után. A főigazgató szerint a biztonsági helyzet egyértelműen nem javul az atomerőmű körül, sőt a katonai a műveletek intenzitása a körzetben fokozódik. Mint mondta, minden lehetséges intézkedést meg kell hozni az erőmű minden támadástól való megvédése érdekében.

Grossinak a zaporizzsjai atomerőműben tartott szerdai szemléje során a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint megmutatták, milyen károkat okoztak az ukrán találatok a létesítményekben. A főigazgatót elvezették arra a helyszínre, ahol a negyedik blokk hűtőtartályai között felrobbant egy rakéta.

Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója az orosz fél támogatásáról biztosította a NAÜ álláspontját, miszerint az atomerőmű nem lehet támadások célpontja. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a létesítmény nem lehet zsarolás és manipuláció eszköze.

Jurij Csernicsuk, a létesítmény igazgatója kijelentette, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a biztonság szavatolásához szükséges valamennyi előírást betartják. Az ENSZ szakosított szervezetének vezetője fél éven belül másodszor látogatott el az erőműbe. Első alkalommal 2022. szeptember 1-jén járt ott, egy sikertelen ukrán elfoglalási kísérlet után.

Az Enerhodarban működő zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye. Hat erőműblokkjának összkapacitása 6 GW. Az orosz erők 2022. február végén foglalták el a létesítményt. Az orosz hatóságok szerint az ukrán hadsereg azóta rendszeresen lövi mind a város lakónegyedeit, mind az erőmű területét. Drónokat, nehéztüzérséget és sorozatvetőket vet be a létesítmények ellen.

A támadások zömét a légvédelmi rendszer elhárította, ám több alkalommal jelentették, hogy találat érte az intézmény infrastruktúráját és nukleáris hulladéktároló területét. Az erőmű védelmében mérnöki szerkezeteket emeltek, amelyek úgynevezett biztonsági párnát képeznek.

A csehek amerikai nukleáris fűtőanyagra állnak át
A Roszatom orosz állami holding részét képező TVEL cég helyett az amerikai Westinghouse társaság szállítja a nukleáris fűtőanyagot a cseh atomerőművekbe a jövőben – közölte Ladislav Kríz. A Cseh Energetikai Művek (CEZ) szóvivője elmondta, hogy a két cseh atomerőmű – Dukovany és a Temelín – a CEZ tulajdonában van. A vállalat részvényeinek 70 százalékát a cseh állam birtokolja. A múlt század nyolcvanas éveiben üzembe helyezett régebbi Dukovany atomerőmű majdnem 40 éven át orosz fűtőanyagot használt. Az ezredfordulótól működő Temelín szintén orosz fűtőrudakat használ, de kipróbálta már a Westinghouse nukleáris fűtőanyagát is.

A CEZ menedzsmentje az orosz-ukrán háború kitörése után döntött úgy, hogy biztonsági okokból az orosz fűtőrudat amerikaiakra cseréli mindkét atomerőműben. A cégek közötti szerződés pénzügyi részleteit a CEZ nem hozta nyilvánosságra. A közlés szerint a Westinghouse a francia Framatome céggel együtt fogja 2024-től szállítani a nukleáris fűtőrudakat Csehországba. A CEZ nukleárisfűtőrúd-tartaléka mintegy három évre elegendő. A tartaléknak ezt a szintjét a CEZ a jövőben is fenn akarja tartani.

The post Orosz agresszió: A NAÜ új koncepciót dolgoz ki a zaporizzsjai atomerőmű védelmére appeared first on .

Joe Biden úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb, amit ma tehet, hogy a Kongresszus cselekvését kéri. Fehér házi tisztségviselők azt mondták, hogy az adminisztráció nem tervez további erőteljes nyomást kifejteni a „fegyverbiztonság” erősítése érdekében.

Kevin McCarthy, a Képviselőház republikánus elnöke szerdán kijelentette, hogy minden tényt látni kell ahhoz, hogy a fegyvertartás terén a törvényhozás újabb lépéseket vegyen fontolóra. Steve Scalise republikánus képviselő úgy fogalmazott, hogy a másik oldalnak egyetlen válasza a problémára, hogy elvegyék a fegyvert a törvénytisztelő állampolgároktól, miközben többet kellene tenni az iskolák biztonságának növelése és a mentális egészség terén. A képviselőház jogalkotási bizottságának elnöke, Jim Jordan az amerikai alkotmány második kiegészítésére hivatkozott, amely kimondja az amerikai emberek jogát a fegyvertartáshoz.

A Szenátusban tartott keddi meghallgatáson szóváltás alakult ki Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter és John Kennedy republikánus szenátor között, akinek a kérdésére a miniszter azt mondta, hogy támogatja a támadó jellegű fegyverek betiltását. A szenátor kérdésére, hogy létezik-e definíciója a „támadó fegyvernek”, a miniszter példaként az AK-47-es gépkarabélyt említette. A szenátor ismételt kérdésére általános leírást nem adott, annyit mondott, hogy biztos abban létezik általános definíció.

A fegyvertartás körüli vitához hozzászólt az Amerikai Tanárok Szövetsége, az ország második legnagyobb pedagógus-szakszervezetének elnöke, aki a fegyverek elkobzását sürgette. Randi Weingarten szerint az Egyesült Államoknak követnie kellene Ausztrália és Új-Zéland példáját ezen a téren.

Hétfőn a Tennessee állambeli Nashville-ben egy 28 éves nő három gyereket és három felnőttet lőtt le egy magániskolában, amelynek korábban a tanulója volt. A támadót, aki a kiérkező rendőrökre is tüzet nyitott, lelőtték.

The post Élesedik a vita a fegyvertartás körül az Egyesült Államokban appeared first on .

A Baranya Vármegyei Főügyészség a közleményében azt írta: a férfi 2021 őszétől kezdve kozmetikai kezelésekre járt egy nőhöz, akit már a kezdetektől tévedésbe ejtett, magáról azt állítva, hogy nőgyógyász. Amikor néhány hónappal később a kozmetikus munka közben rosszul lett, a csaló felajánlotta neki, hogy megvizsgálja, kezelni fogja, mert lehet, hogy nőgyógyászati problémája van. A vádlott – hol saját lakásán, hol a sértett munkahelyén – a nőt többször megvizsgálta, tőle kenetet vett.

A sértett később beajánlotta a férfit egy ismerősének is, aki a párjával gyermeket tervezett, ennek folyományaként a férfi mind a másik nőt, mind párját több alkalommal megvizsgálta, tőlük kenetet, mintát vett. A vádlottnak egy másik bűncselekmény miatt is felelnie kell a bíróság előtt: 2021 szeptemberében internetes társkereső alkalmazáson keresztül megismert egy férfit, akitől összesen 12 millió forintot csalt ki.

A társkeresőn megismert férfinek a vádlott álnéven mutatkozott be, de most már ügyvédnek adta ki magát, azt állítva, hogy felesége autóbalesetben meghalt, ő betegségekben szenved. Egy idő után másik fiktív néven vette fel a kapcsolatot a sértettel, akinek azt mondta, hogy az ügyvéd, akivel addig a sértett tartotta a kapcsolatot, meghalt, viszont minden vagyonát a sértettre hagyta.

A csaló azt követően bukott le, hogy a korábban megvizsgált pár nő tagjának egy idő után furcsa lett a vádlott „orvosi” tevékenysége, ezért feljelentést tett – olvasható a vádhatóság közleményében.

The post Nőgyógyásznak és ügyvédnek adta ki magát egy férfi, vádat emeltek ellene appeared first on .

A határőrség központi parancsnokságának honlapján elérhető adatok szerint március 1-jétől 27-ig 2131-en próbálták átlépni illegálisan a fehérorosz-lengyel határt. Februárban mintegy 1500 határsértési kísérletet regisztráltak, de már januárban is több mint 1400 esetről számoltak be. A lengyel-fehérorosz határon 2021-ben, a menekültválság kitörésének évében közel negyvenezer határsértési kísérletet regisztráltak, tavaly ez a több mint hatvan százalékkal, mintegy 15 700-ra csökkent.

A határőrség szerint előző nap 89-en próbáltak átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. Egy menekült csapat a határkerítésen túlról kövekkel és faágakkal dobálta meg a lengyel határőröket. A külföldiek rendszerint a határ menti folyókon is próbálkoznak átkeléssel. Hétfőn kilenc szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik az Istoczanka folyón, a lengyel-fehérorosz határszakasz középső részén keltek át.

Múlt pénteki közlemény szerint a határőrök 2021 óta 17 mentőakcióban 63 – illegális határátlépéssel próbálkozó – külföldit mentettek meg. Korábban például olyan esetekről számoltak be, amikor az illegális bevándorlók a határ menti mocsarakban rekedtek. Ewelina Szczepanska, a határőrség főparancsnokságának munkatársa a lengyel közszolgálati rádiónak március 15-én elmondta: „a lengyel-fehérorosz határhelyzettel összefüggésben” eddig 19 ember holttestére bukkantak.

Az év eleje óta a határőrök 154, „illegális bevándorlás szervezésével és elősegítésével” gyanúsított személyt – általában külföldieket – tartóztattak fel.

A lengyel-fehérorosz határ 186 kilométeres szakaszán közel-keleti és észak-afrikai országokból kiinduló, Fehéroroszországon át érkező migrációs hullám miatt Lengyelország 5,5 méter magas acélkerítést épített. A közös határ 206 kilométer hosszú szakaszán a határfolyók mentén is mozgásérzékelőkből és kamerákból álló riasztórendszert létesítenek. Ennek utolsó, 25 kilométer hosszú szakasza a befejezéséhez közeledik.

The post Lengyel határőrség: nőtt a fehérorosz határon a határsértési kísérletek száma appeared first on .

A beszámoló szerint a nap folyamán az orosz erők tizenegy légi- és két rakétacsapást hajtottak végre, valamint több mint tíz alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel. „Fő erőfeszítéseiket a Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosították. E települések, illetve környékük továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak” – fogalmazott a vezérkar. Hozzátették, hogy kedden az ukrán erők 24 ellenséges támadást vertek vissza az említett vidékeken. A katonai vezetés közölte, hogy Oroszország változatlanul jelentős katonai erőket állomásoztat az ukrán határ mentén fekvő kurszki és belgorodi területein.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az Oroszországgal határos, északkeleti Szumi megyében tett munkalátogatást, ahol ellenőrizte az államhatár védelmét. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint a határőrök elmondták az államfőnek, hogy Oroszország fokozta az ukrán határmenti térség ágyúzását területéről, főként Bilopillja települést és környékét érik az utóbbi időben támadások. A nap folyamán Zelenszkij részvételével kihelyezett haditanácsülést tartottak Dnyipro városában. Zelenszkij Dnyipropetrovszk megyében felkereste a nyikopoli járást is, amelyet az orosz erők folyamatosan ágyútűz alatt tartanak.

The post Ukrán vezérkar: négy kelet-ukrajnai településre irányultak az orosz támadások appeared first on .

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) debreceni egysége egy januári akciót követően ismét lesújtott a környék kábítószerterjesztői hálózatára: a nagyszabású akcióban újabb öt személyt fogtak el.

Január 18-án összehangolt – több mint ötven rendőrrel végrehajtott – akcióban ütöttek rajta a banda öt tagján: a két hajdúböszörményi, egy debreceni, egy hajdúszoboszlói és egy sárospataki férfi egymással folyamatosan konspirálva, szervezett keretek között végezte bűnös tevékenységét, amelyről még a közvetlen családtagjaik sem tudtak – írták.

A megalapozott gyanú szerint az öttagú társaság 2021 decembere óta folytatta illegális üzletét, amelynek során ellátták droggal a hajdú-bihari fiatalokat. A nyomozók mind az öt gyanúsított lakhelyét átvizsgálták, és lefoglaltak növényi anyagokat, csomagolóeszközöket, fóliákat, tasakokat, őrlőket, digitális mérlegeket, valamint mobiltelefonokat és SIM-kártyákat, továbbá majdnem egymillió forintot és 400 eurót – olvasható a közleményben.

A 23 és 26 év közötti férfiakat kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítják. Kihallgatásukat követően kezdeményezték mind az ötük letartóztatását, amit a Debreceni Járási Ügyészség indítványára a Debreceni Járásbíróság el is rendelt – írták. Azóta újabb kábítószer-kereskedők kerültek a KR NNI debreceni nyomozóinak látókörébe, akik 2021 ősze óta rendszeresen értékesítettek kábítószert a fiataloknak. Az üzletet szervezetten és konspiráltan működtették, az egyes feladatokat egymás között felosztva – közölte a rendőrség.

Közleményük szerint a csapat öt tagján a KR NNI debreceni osztálya a Debreceni Rendőrkapitányság nyomozóival közösen és a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek támogatásával ütött rajta március 21-én Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben.

Az akció során öt férfit fogtak el, akiket gyanúsítottként hallgattak ki bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt. A Debreceni Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat. Jelenleg vizsgálják, hogy a hálózatnak volt-e több drogértékesítő tagja, milyen kiterjedt fogyasztói kört láthatott el, mennyi haszonra tehetett szert és a kábítószert milyen forrásból szerezte be – írták.

A mostani akcióval együtt immár tízre emelkedett azon dílerek száma, akiket a KR NNI debreceni nyomozóinak az elmúlt időszakban sikerült eljárás alá vonniuk, amivel jelentősen lecsökkentették a kábítószerrel fertőzött terület kínálati oldalát – olvasható a közleményben.

The post Újabb drogterjesztő bandát számoltak fel Hajdú-Biharban appeared first on .

Az ügyészség a közleményben azt írta, hogy a vádlott 2021 áprilisában a XVIII. kerületben, az utcán látta meg azt a 10 éves fiút, akivel saját nevelt fiának korábban konfliktusa volt, ezért odalépett a fiúhoz, hogy számonkérje. Először kiabálni kezdett a gyerekkel, majd a karjánál fogva rángatta, tenyérrel arcon ütötte és leköpte, megfenyegette, hogy „megszurkálja” a családját.

A gyermek közelben tartózkodó édesapja a bántalmazást észlelve azonnal a fia segítségére sietett és a gyermeke védelmében a vádlottat ököllel fejen ütötte, majd a további bántalmazás megakadályozása érdekében hátulról átkarolta.

A vádlott ekkor elővett egy kést, és kétszer megszúrta az apát, aki a gyermekével elmenekült. A vádlott még utánuk kiáltott, hogy megöli és megszurkálja őket és a családjukat, majd a kést egy bokor alá rejtette.

A Fővárosi Főügyészség a 38 éves férfit mint többszörös visszaesőt életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, valamint védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettével vádolja, vele szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza annak megállapításával, hogy a férfi a büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

A vádlott korábban letartóztatásban volt, jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt van.

The post Megkéselte a kisfiát védelmező apát, vádat emeltek ellene appeared first on .

Az intézkedést Chris Heaton-Harris, az észak-írországi ügyek minisztere jelentette be Londonban. A terrorkészültségi szint módosításairól az MI5 saját hatáskörében, a kormánytól függetlenül dönt.

A súlyos fenyegetettségi szint a hivatalos meghatározás alapján azt jelzi, hogy a brit elhárítás megítélése szerint nagy a valószínűsége terrortámadás elkövetésének vagy megkísérlésének Észak-Írországban. Ennél egy magasabb készültségi szint van, a kritikus, amelyet akkor léptetnek érvénybe, ha a szakszolgálatoknak küszöbönálló terrortámadás veszélyéről van konkrét értesülése.

Heaton-Harris tájékoztatása szerint a készültségi szint emelését az indokolta, hogy az elmúlt hónapokban erősödött az észak-írországi rendőrök ellen irányuló, de a lakosság, köztük gyerekek életét is veszélyeztető terrortámadások kockázata.

Februárban az „új IRA” nevű republikánus britellenes milícia az észak-írországi Omagh városában hajtott végre fegyveres támadást egy magas rangú rendőrtiszt ellen. John Caldwell nyomozó főfelügyelőt gyerekek, köztük saját fia szeme láttára egy ifjúsági sportlétesítménynél érte lőfegyveres támadás. A rendőrtisztet életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, és azóta is válságos állapotban van.

Észak-Írországban 2017 januárja óta nem volt példa rendőrök elleni hasonló fegyveres támadásra.

A rendőrtiszt elleni februári támadás helyszíne különös jelentőséggel bír: Omagh volt a célpontja az észak-írországi konfliktus legvéresebb merényletének. A pokolgépes akciót 25 éve, 1998 augusztusában hajtotta végre a magát „igazi IRA”-ként azonosító szervezet, amelynek tagjai jórészt az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) soraiból verbuválódtak.

Az autóba rejtett robbanószerkezet 29 embert ölt meg, köztük kilenc gyermeket és egy terhes nőt, aki ikrekkel volt várandós. A robbanásban a hivatalos vizsgálati adatok szerint 220-an sebesültek meg, de későbbi becslések szerint a sérültek száma elérhette az ötszázat.

Az 1998-as nagypénteki egyezménnyel elindult észak-írországi megbékélési folyamat meghatározó horderejű mozzanataként az IRA 2005-ben hivatalosan felhagyott a fegyveres akciókkal, leszerelte fegyverzetét és beszüntette tevékenységét. Ezt azonban kisebb katolikus szakadár szervezetek – amelyek közül többen valamilyen jelző beiktatásával szintén IRA-nak nevezik magukat – azóta sem fogadják el, és folytatják a fegyveres harcot az észak-írországi brit fennhatóság ellen.

A belgiumi rendőrség letartóztatott terroristát
Belgiumban a rendőrség őrizetbe vett nyolc embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy terrortámadásokat terveltek ki – közölte a szövetségi ügyészség. A merényletek meghiúsítását célzó hatósági művelet részeként az antwerpeni és a brüsszeli rendőrség házkutatásokat tartott a két nagyváros különböző kerületeiben hétfő este. A razziák során nem találtak fegyvereket vagy robbanóanyagokat. Az őrizetbe vettek közül öten brüsszeli, hárman pedig antwerpeni lakosok, közülük néhányat szélsőséges iszlamistaként tart számon a rendőrség. Az ügyészség szerint ismert köztük a kapcsolat, azonban „további nyomozásra van szükség az összefüggések kiderítésére”. A belga szövetségi ügyészség közleményében az áll, hogy „a kitervelt támadás célpontját még nem sikerült meghatározniuk” a hatóságoknak.

The post Emelte a brit elhárítás az észak-írországi terrorkészültség szintjét appeared first on .

A támadást a NoName057 elnevezésű, oroszbarát hackercsoport vállalta magára válaszul az Ukrajnának Franciaország által nyújtott támogatásra – közölte az AFP francia hírügynökséggel Ivan Fontarensky, a francia Thales űrkutatási és hadiipari óriáscég kibervédelmi technikai vezetője.

„Az oldal jelenleg karbantartás alatt áll” – ez volt olvasható néhány órán át a francia parlament alsóházának portálján, amelyet terheléses támadás ért oroszbarát hackerek részéről. A támadás ugyanakkor csak magát az internetes oldalt blokkolta, a szervereket nem érintette. A hackerek az Ukrajnának nyújtott francia támogatással indokolták a támadást, de a nyugdíjreformnak a parlamenti szavazás nélküli elfogadására utaló üzenet is megjelent indoklásként.

„Úgy döntöttünk, hogy megismételjük korábbi utazásunkat Franciaországba, ahol nem csitulnak a tiltakozások Macron ellen, aki úgy döntött, hogy nem törődik a franciákkal, hanem inkább továbbra is az ukrán neonácikat szolgálja” – idézte az AFP a hackercsoportot a Telegramról. A NoName a parlamenti felsőház, a szenátus ellen is vállalt egy kibertámadást, de annak nem voltak hétfőn látható jelei.

A NoName mintegy nyolcvan oroszbarát hackerkollektívát magába tömörítő nyugat-európai csoport – mondta az AFP-nek Nicolas Quintin, a Thales kibertámadásokat elemző csapatának szakértője. A NoName csoport 2022 márciusában alakult, oroszul és angolul kommunikál, s elsősorban terheléses támadásokat hajt végre.

Franciaországban rendszeresek a hasonló jellegű kibertámadások. Múlt héten a párizsi repülőterek internetes oldalait, valamint a titkosszolgálatok belbiztonsági szolgálatának portálját érte terheléses támadás, s mindkettőt egy másik oroszbarát hackercsoport vállalta magára – jelezte a Thales.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió tavalyi kezdete óta számos hasonló csoport jött létre. Ellentétben a hagyományos hackercsoportokkal, ezek nem kérnek váltságdíjat a lebénított informatikai rendszerek feloldásáért. A terheléses támadások nem költségesek, s általában csak rövid időre blokkolják a portálokat, de a termeléssel és eladással foglalkozó vállalatok működését komolyan veszélyeztethetik.

The post Kibertámadás érte a francia nemzetgyűlést appeared first on .

A 363 oldalas jelentés, amelyet Louise Casey, a brit kormány társadalmi ügyekért felelős különmegbízottja állított össze több mint egyévi munkával, olyan jelenségeket azonosított a Scotland Yard – hivatalos nevén Metropolitan Police (Met) – állományában, mint a rasszizmus, a nőgyűlölet és a homofóbia. A jelentés szerint ezek a megnyilvánulások intézményi szinten vannak jelen a legnagyobb brit rendőri szervezeten belül.

A tanulmány különösen „mélyen gyökerezőnek” nevezi a Scotland Yard soraiban feltárt rasszizmust és homofóbiát, és megállapítja azt is, hogy a rendőrség vezetői állománya évtizedek óta nem hajlandó tudomásul venni ezt a jelenséget. A vizsgálati jelentés szerint a londoni rendőrség iránti lakossági bizalmat az is kikezdi, hogy a rendőri állomány összetétele egyáltalán nem tükrözi a tízmilliós brit főváros sokszínűségét.

London lakosságának többsége nem fehér brit etnikai hátterű, a londoniak húsz százalékának nem az angol az anyanyelve, mindeközben a Scotland Yard állományának 82 százaléka fehér, 71 százaléka férfi, és többségük nem is Londonban lakik – áll a jelentésben. Casey úgy fogalmaz a tanulmányban, hogy „ilyenformán a Met nem is hasonlít a londoniak többségére”. A jelentés számos esetben tárta fel, hogy a szolgálathoz újonnan belépő rendőröket – különösen a rendőrnőket – kollégáik durván megalázó „beavatási szertartásoknak” vetik alá.

A tanulmány megállapította azt is, hogy a Scotland Yardon belül gyakorlatilag nem léteznek olyan vezetési módszerek, mint a munkaerő-tervezés, nincs stratégiai szintű igény- és képességfelmérés a szervezeten belül, a toborzási tevékenység és a jelöltek szűrése alacsony színvonalú, és nem alkalmas az olyanok távol tartására, „akik csak azért akarnak (rendőri) hatalmat, hogy visszaéljenek vele”. Mindemellett nincs a londoni rendőrségnél központi kiképzési nyilvántartás sem, így könnyen előfordulhat, hogy egyes rendőrök olyan feladatokat látnak el, amelyekre nem kaptak kiképzést – áll a vizsgálati jelentésben.

A vizsgálat elvégzésére 2021 októberében adott megbízást a Scotland Yard akkori főparancsnoka, Cressida Dick. Ennek közvetlen előzménye a közelmúlt legtraumatikusabb bűncselekménye volt, amelyben a Scotland Yard egyik rendőre brutálisan megerőszakolt és meggyilkolt egy fiatal nőt.

Wayne Couzens, aki a Scotland Yard fegyveres diplomáciai védelmi elitalakulatának tagja volt, 2021. március 3-án éjjel, szolgálaton kívül, rendőrigazolványát felmutatva London egyik déli kerületében megállította, megbilincselte és bérelt kocsijába kényszerítette a gyalogosan hazafelé tartó 33 éves Sarah Everardot. Couzens csaknem 130 kilométert autózott áldozatával, akit a délkelet-angliai Dover közelében, egy elhagyatott helyen megerőszakolt, majd egy övvel megfojtott. A rendőr a holttestet megpróbálta elégetni, majd az áldozat maradványait egy tóba dobta. Couzenst a londoni büntetőbíróság még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítélte.

Azóta még egy hasonlóan súlyos bűncselekményre derült fény: egy David Carrick nevű rendőrt, aki szintén a Scotland Yard fegyveres parlamenti és diplomáciai védelmi elitalakulatának tagja volt, a múlt hónapban ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre, miután a vádirat szerint 2003 és 2020 között legalább 24 – de a hatóságok feltételezése szerint valószínűleg ennél sokkal több – alkalommal követett el nemi erőszakot általa elrabolt és gyakran napokig fogva tartott nők ellen.

The post Súlyos rendszerszintű problémákat tárt fel a rendőrségnél végzett vizsgálat Londonban appeared first on .

„Egy újabb nap, amely az Oroszországi Föderáció terrorjával kezdődött. Az agresszor állam a mi Szlovjanszk városunkat lőtte. Vannak halottak, és különböző súlyosságú sebesültek. Minden szolgálat a helyszínen dolgozik, segítséget nyújtanak és takarítják a romokat” – írta Volodimir Zelenszkij. Az államfő videofelvételt is közzétett a becsapódások helyszínéről, a képeken romokban álló épületek és kigyulladt autók láthatók.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy Ukrajna nem bocsátja meg „az ellenségnek az emberek megfélemlítését, halálát és sérüléseiket, minden orosz terroristát legyőznek és felelősségre vonnak”. Kirilenko közölte, hogy az orosz erők helyi idő szerint délelőtt 10 óra 30 perc körül találták el a városközpontot két Sz-300-as rakétával. A támadás következtében adminisztratív épületek és irodaházak rongálódtak meg, öt toronyházban és hét családi házban keletkezek károk. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az orosz erők ugyancsak lőtték a Szlovjanszktól mintegy harminc kilométerre délre fekvő Druzskivka települést, ahol két Sz-300-as rakéta szinte teljesen romba döntötte a helyi árvaházat. Az előzetes információk szerint a Druzskivkát ért támadásban senki sem sérült meg.

Kirilenko korábban a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők vasárnap is lőtték a régió több települését, Avgyijivkát, Krasznohorivkát és Kurahovét, aminek következtében egy civil vesztette életét és ketten sérültek meg.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ismét látogatást tett a Donyeck megyei Bahmutnál. „A Bahmutért folyó csata legintenzívebb szakasza zajlik. A helyzet makacsul nehéz. Az ellenség jelentős veszteségeket szenved emberi erőforrások, fegyverek és katonai felszerelések terén, de továbbra is támadó hadműveleteket folytat. Védőink rendkívül nehéz körülmények között hősiesen visszatartják az ellenséges inváziót, és nem hagynak esélyt az oroszoknak terveik megvalósítására” – fogalmazott a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében.

Szirszkij szavai szerint Bahmut védelme katonai szükségszerűségből fakad, és a város védelmi képességeinek, a felállított erődítményeknek, és a felszerelt lőfegyvereknek a hozzáértő használatán alapul. Hangsúlyozta, hogy az ukrán katonai vezetés minden lehetséges forgatókönyvet mérlegel, és a jelenlegi helyzetnek megfelelően fog eljárni. A közlemény szerint a parancsnok felmérte a helyzetet közvetlenül azon a területen, ahol az ukrán erők harci feladatokat teljesítettek, és számos intézkedést hozott a harci tevékenység hatékony végrehajtását akadályozó problémás kérdések megoldására. A parancsnok műveleti döntéseket is hozott, amelyek célja az orosz csapatok elrettentésére és legyőzésére irányuló képességek további megerősítése.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében arról számolt be, hogy Ukrajnában a támadás tavaly februári kezdete óta hozzávetőleg 171 160 orosz katona halt meg, közülük mintegy 610-en az elmúlt nap során.

Ukrán drón okozott robbanást Tula megyében
Lezuhant egy robbanóanyagot szállító, ukrán 141-es drón az oroszországi Tula megyében lévő Kirejevszkben – közölték a rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel. A Tulától mintegy 30 kilométerre délkeletre történt incidensben három civil könnyebben megsérült, és három többemeletes lakóházban, valamint néhány gazdasági épületben is károk keletkeztek. A helyszínen a hatóságok vizsgálatot folytatnak. Március során már két hasonló eset történt az Ukrajnával nem határos régióban, amelyben több hadiipari vállalat működik. Az esetről említést tett Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

The post Orosz agresszió: Rakétacsapást mértek a Donyeck megyei Szlovjanszkra, sok az áldozat appeared first on .