Biztonságpiac

Keng Suang kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a törvény súlyosan megsérti az egy Kína elvét, valamint akadályozza a többi országot abban, hogy normális kapcsolatot alakítson ki Kínával. Peking ezért arra szólította fel Washingtont, hogy ne alkalmazza a törvényt, ellenkező esetben Kína ellenlépéseket fog tenni – hangsúlyozta a szóvivő.

Trump a napokban írta alá a törvényt, amely támogatást biztosít Tajvannak a nemzetközi kapcsolatai megerősítésében. A törvény értelmében az Egyesült Államok korlátozhatja gazdasági, biztonsági és diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek jelentősen aláássák Tajvan államiságát. Az Egyesült Államok emellett kiállna azért is, hogy Tajvan felvételt nyerjen olyan nemzetközi szervezetekbe, melyek nem szabják a tagság feltételéül az államiságot, míg más nemzetközi szervezetekben megfigyelői státushoz jusson.

Tajvan jelenleg 15 országgal ápol teljes értékű diplomáciai kapcsolatot. A Peking által Kína részének tekintett, ám önálló kormányzattal rendelkező sziget korábban megfigyelőként részt vehetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácskozásain, de a függetlenség párti Caj Jing-ven tajvani elnök 2016-os hivatalba lépését követően a szigetet megfosztották a megfigyelői státusztól.

Az elmúlt hetekben Kína az új koronavírus-járvány ellenére is hadgyakorlatokat tartott Tajvan közelében.

Tajpej és Peking viszonya azt követően vált fagyossá, hogy a Caj vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

A szűkszavú jelentés szerint a migránsok egy része elvesztette a reményt, hogy Görögország megnyitja “kapuit”, ezért közölte a török Edirne tartomány bevándorlási hivatalának dolgozóival, hogy el akarja hagyni a térséget. A migránsok egy másik részét maguk a hatóságok győzték meg arról, hogy az új típusú koronavírus-járvány miatt kockázatos, ha a határnál maradnak. A távozni szándékozókat a kormányzói hivatal szervezésében buszokkal “vendégházakba” szállították – írta az Anadolu, hozzátéve, hogy a járvány okán elrendelt karantén idejét kitöltő migránsokat a “megfelelő” térségekbe viszik tovább.

A Demirören török hírügynökség azt is közölte, hogy a hatóságok később eltávolították a pazarkulei átkelőnél csaknem egy hónapja várakozó migránsok sátrait és “kitakarították” a területet.

A török vezetés február 28-án jelentette be, hogy a hatóságok már nem tartóztatják fel azokat a migránsokat, akik az ország területéről az Európai Unióba (EU) kívánnak menni. A lépés következtében az ENSZ adatai szerint több mint tízezer illegális bevándorló indult meg Görögország felé. Athén a határvédelem megerősítésével reagált és felfüggesztette a menedékkérelmek befogadását. Az unió tagállamai átfogó támogatásukról biztosították a görög hatóságokat, amelynek keretében az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) egyebek mellett 100 határőrt küldött Görögországba a helyzet kezelésére.

Recep Tayyip Erdogan először a 2016-os EU-török migrációs megállapodás felülvizsgálatát kérte, majd Brüsszelben tárgyalt az unió központi intézményeinek vezetőivel, de az új koronavírus okozta világjárvány miatt március 17-én már csak videokapcsolaton keresztül egyeztetettek a kérdésről Emmanuel Macronnal, Angela Merkellel és Boris Johnsonnal, nem pedig személyesen Isztambulban, amint korábban tervezték.

Süleyman Soylu török belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a február 28. óta eltelt hetekben 148 ezer 360 migráns jutott át Görögországba a szárazföldi határon, további 2390 pedig az Égei-tengeren keresztül. A görög vezetés korábban nyomatékosan cáfolta a Soylu által közölt adatokat. A török tárcavezető csütörtökön azt is közölte, hogy 4600-an várakoznak még a pazarkulei határnál.

A török sajtójelentésekből nem derült ki, hogy nagyjából mennyien tartózkodtak a görög-török szárazföldi határ közelében, mielőtt távoztak.

Soylu pénteken azt mondta, hogy a török hatóságok csütörtök éjszaka és péntek reggel között mintegy 5800 migránst hoztak el Pazarkulétól, kiürítve a területet. Az érintetteket kilenc különböző tartományba szállították – tette hozzá a török belügyminiszter, jelezve ugyanakkor, hogy elővigyázatosságból és humanitárius okból kellett meghozniuk az intézkedést. “Senki ne legyen nyugodt! Miután elmúlik a fertőzésveszély, nem mondunk nemet annak, aki Pazarkuléhoz tart” – hangsúlyozta egyúttal.

A pazarkulei átkelőnél és környékén a görög határrendészek számos alkalommal vetettek be könnygázt és villanógránátokat a migránsok feloszlatására, akik válaszul kövekkel dobálták meg őket. A török belügyminiszter korábban bírálta a görög biztonsági erőket és a Frontexet, amiért “erőszakos” fellépésük következtében szerinte három migráns életét vesztette, legkevesebb 164 pedig megsebesült. Athén cáfolta, hogy túlzott erőszakot alkalmazott volna.

A budapesti férfi csaknem tíz kilogramm amfetaminnal az autójában érkezett a lakásához, ahol rendőrök vártak rá. A lakásán még egy kilogramm amfetamint, 31 gramm kábítószergyanús zöld, növényi törmeléket, drog adagolásához használt eszközöket, valamint több mint ötmillió forintot és valutát találtak – írták.

A rendőrség kezdeményezte a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított férfi letartóztatását.

A Mike Pompeo külügyminiszter által aláírt közlemény Donald Trumpot idézve megállapítja, hogy a NATO több mint 70 éve “a nemzetközi béke és biztonság bástyája”, és leszögezi, hogy Észak-Macedónia NATO-csatlakozása az észak-macedóniai nép és kormányzat hosszú évekig tartó erőfeszítéseinek eredménye.

“Észak-Macedónia NATO-csatlakozása az egész térségben elősegíti majd a nagyobb integrációt, a demokratikus reformokat, a kereskedelmet, a biztonságot és a stabilitást” – fogalmaz a közlemény. Hangsúlyozza egyben: ez a csatlakozás jelzés az észak-atlanti szövetségbe igyekvő többi országnak is, hogy nyitva áll az ajtó mindazok számára, akik akarnak és tudnak is tenni a csatlakozáshoz szükséges reformokért és vállalják a tagsággal járó felelősséget is.

Az amerikai külügyminisztérium hangsúlyozta: a NATO 30. tagjának üdvözlésekor megerősíti az Egyesült Államok elkötelezettségét az észak-atlanti szerződés ötödik cikkelyében foglalt közös védelem mellett.

Észak-Macedónia pénteken vált a NATO hivatalos tagjává, miután – a NATO bejelentése szerint – Szkopje képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó washingtoni szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok kormányánál. A balkáni ország az észak-atlanti szövetség harmincadik tagállama lett.

A kormányfő aláírásával nyilvánossá vált döntés az ország egész területére érvényes március 28. és április 11. között, ez idő alatt mindenki csak alapos indokkal hagyhatja el otthonát. A rendelet szerint ilyen indoknak minősül a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben történő vásárlás, elsősorban a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletekben.

Ide tartozik az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele is, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, például a pszichoterápiás ellátást, a fizioterápiás kezelést, a gyógytornát. Egyéni szabadidős sporttevékenység, valamint szabadidős célú gyaloglás céljából is el lehet hagyni az otthonokat. Az ilyen mozgásokat kül- és belterületen, lehetőség szerint zöldfelületen lehet végezni egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen, másoktól legalább másfél méter távolságot tartva. Napközbeni kiscsoportos felügyelet alatt engedélyezett a kiskorú gyermek kísérése is.

Alapos indoknak számít a házasságkötés és a temetés szűk családi körben, az élelmiszerüzletekben és drogériákban történő vásárlás. Emellett az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzleteket, a mezőgazdasági boltokat, a piacokat, a gyógyszertárakat, a benzinkutakat, a dohányboltokat, a fodrász- és manikűrös szalonokat is fel lehet keresni. Az élelmiszerüzletekben, drogériákban, a piacokon és a gyógyszertárakban kizárólag 65 év felettiek vásárolhatnak 9 és 12 óra között.

Szombattól be kell zárniuk a vendéglátó üzleteknek, ezek csak elvitelre alkalmas ételek kiadásával, szállításával foglalkozhatnak. A kijárási korlátozás ideje alatt igénybe lehet továbbá venni szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatásokat, a gépjármű- és kerékpárszervizeket, valamint a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatásokat.

A legszükségesebb esetben engedélyezettek a személyes megjelenést igénylő ügyintézések, így a hatósági, a banki, a pénzügyi, a biztosítási és a postai szolgáltatások igénybevétele. Lehetőség van a háziállatok közterületi sétáltatására, állatorvosi rendelő és állatkórház felkeresésére. A kijárási korlátozás nem akadályozhatja a szülői jogokat és kötelezettségeket, továbbá a hitéleti tevékenységet.

Az otthon elhagyásának megfelelő indoka lehet még a magáról gondoskodni nem tudók vagy segítéségre szorulók (például kiskorúak, idősek és betegek) segítése. A rendelet kimondja, mindenki köteles a lehető legkisebb mértékűre korlátozni a szociális érintkezést, és a közös háztartásban élők kivételével mindenkitől lehetőség szerint legalább másfél méter távolságot tartani mindenhol, beleértve a tömegközlekedést is.

Az üzleteket érintő korlátozások betartása a helyiség üzemeltetőinek felelőssége. A most hozott szabályokat a rendőrség ellenőrzi és szabálysértési bírsággal büntetheti a rendelet megszegőit, ennek összege 5 ezer és 500 ezer forint között lehet.

A brit belügyminisztérium által ismertetett eljárásrend alapján a rendőrjárőrök hazatérésre vagy egy adott helyszín elhagyására utasíthatják azokat, akik nem tartják be az előírásokat, a csoportosulásokat pedig feloszlathatják. Ellenszegülés esetén hatvan font (több mint 23 ezer forint) pénzbírság róható ki, bár 14 napon belüli befizetés esetén az összeg harminc fontra csökken. A szabályszegés ismétlődése esetén azonban 120 fontot, minden további vétség esetén az előző büntetés kétszeresét kell befizetni.

Aki nem fizet, a rendőrség őrizetbe veheti és bíróság elé kerülhet, a bíróságok pedig már korlátlan összegű pénzbüntetést is kiszabhatnak rá – áll a brit belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában. A tárca szerint azonban a rendőrök első lépésként mindig igyekeznek a szabályszegésen ért embereket józan belátásra bírni.

Boris Johnson miniszterelnök a hét elején jelentette be, hogy a lakosság ezentúl csak a legszükségesebb esetekben hagyhatja el otthonait.

Az intézkedés – amelyet a kormány három hét után felülvizsgál – előírja, hogy csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése céljából lehet kimenni az utcára, és e célból is a lehető legritkábban. Ezen felül naponta egy szabadtéri testedzés – séta, futás, biciklizés – engedélyezett, de az is egyedül vagy az egy háztartásban élő családtagokkal. Kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember nem tartózkodhat együtt az utcán.

Kivételt jelent a korlátozások alól, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, ha más, rászoruló emberről kell gondoskodnia, vagy ha munkába utazik, de ez utóbbi is csak akkor, ha feltétlenül szükséges, és ha az adott munkát otthonról nem lehet elvégezni.

Priti Patel belügyminiszter a rendőrség kiterjesztett bírságolási jogköréről szóló csütörtöki tájékoztatásban hangsúlyozta: a szabályok egyértelműen meghatározott célja az állami egészségügyi szolgálat (NHS) dolgozóinak segítése és így életek megmentése. “A legjobbjaink dolgoznak a tűzvonalban, és hihetetlen munkát végeznek e rettenetes vírus terjedésének megállítása végett” – fogalmazott a belügyminiszter.

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója csütörtökön bejelentette, hogy súlyos bűncselekmény címén vonhatók felelősségre, akik szándékosan ráköhögnek a sürgősségi szolgálatok tagjaira vagy leköpik őket. Max Hill közölte: bejelentések érkeztek arról, hogy magukat koronavírus-fertőzöttnek mondó emberek szándékosan ráköhögtek az őket ellátó mentősökre vagy a velük szemben intézkedő rendőrökre, illetve leköpték őket.

A héten az angliai Blackburn városában gyorsított eljárással fél év börtönre ítéltek egy férfit, aki leköpött egy rendőrnőt, saját bevallása szerint azért, hogy megfertőzze a Covid-19 betegséget okozó koronavírussal. Egy londoni és egy belfasti férfit szerdán, illetve csütörtökön vettek őrizetbe, miután mindketten koronavírus-fertőzöttnek mondták magukat és szándékosan ráköhögtek a velük szemben eljáró rendőrökre. Ügyükben a jövő héten születik bírósági ítélet.

Marc Raimondi hangsúlyozta: az amerikai hatóságok folytatják a nyomozást, és továbbra is együttműködnek a brit kollégáikkal annak érdekében, hogy garantálják a terrorcselekmények elkövetőinek felelősségre vonását. A londoni legfelsőbb bíróság szerdán megsemmisítette egy alsóbb szintű törvényszéknek azt a korábbi ítéletét, amelynek alapján a brit hatóságok megosztanák az amerikai társszervekkel a két terroristával kapcsolatos információikat.

A két brit állampolgárságú férfit – El Shafee Elsheikhet és Alexanda Koteyt – azzal gyanúsítják, hogy az Iszlám Állam tagjaként nyugati, köztük amerikai túszok lefejezésében vettek részt Szíriában. Az amerikai támogatást élvező kurdok vezette, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű milícia nagyjából két évvel ezelőtt fogta el őket. Tavaly adták át őket az amerikaiaknak, akik el is szállították őket Szíriából Irakba, de nem tudni, hogy ott hová.

A két férfi annak a négyfős hírhedt csoportnak volt a tagja, amelyet – mivel egymás közt angolul beszéltek – csak Beatlesként emlegettek. 2014 óta több mint húsz európai foglyot gyilkolták meg, sokukat előtte meg is kínoztak. Az ő áldozatuk volt például James Foley amerikai újságíró is, akinek lefejezését videóra vették, majd nyilvánosságra hozták. A négy brit terrorista közül ma már csak Kotey és Elsheikh van életben.

A brit hatóságoknak bizonyítékok állnak rendelkezésükre a vád alátámasztásához. És bár Washington és London között egyezmény garantálja a bűnügyekben folyó nyomozásokhoz szükséges információk megosztását, az egyik terrorista védőügyvédje még tavaly felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a brit belügyminisztériumhoz a bizonyítékok visszatartása érdekében. Arra hivatkozott, hogy a két vádlottat – amennyiben bűnösnek találják őket – az Egyesült Államokban halálra is ítélhetik. Az Egyesült Királyságban ezzel szemben nincs halálbüntetés.

A napokban megszületett döntés indoklásában Brian Kerr, a brit legfelsőbb bíróság tagja úgy fogalmazott: bár semmi kétség afelől, hogy a vádak “irtózatosak” és “a legborzalmasabbak közül valók”, mégis törvénytelen a bizonyítékok átadása egy olyan országnak, ahol ezek nyomán az ügyészség halálbüntetést javasolhat.

Az amerikai igazságügyi tárca szerda esti közleményéből nem derül ki, hogy Washington milyen további konkrét lépéseket tervez az ügyben.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök az M43-as autópálya Krak-éri pihenőhelyén ellenőriztek egy lengyel teherautót. A rakomány átvizsgálásakor több mint kétezer, különféle luxusmárka jelzésével ellátott ruházati terméket találtak, melyek származását a bolgár sofőr nem tudta igazolni.

Egy másik lengyel kamionból négyezer, különböző sportmárkák jelzésével ellátott ruha és kiegészítő, valamint 2520 kilogramm, egy luxusmárka mintájával készül szövet került elő – tudatta az alezredes.

Az előzetes szakértői vélemény szerint valamennyi ruha és kiegészítő hamisítvány, amiket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül akartak forgalomba hozni. A pénzügyi nyomozók a két sofőrrel szemben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt eljárást indítottak – közölte a sajtóreferens.



Hangsúlyozták, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a Nemzeti Népegészségügyi Központ koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban kiadott szakmai protokollját követve kiemelt feladatként kezeli a személyi állomány és a fogvatartottak egészségügyi állapotának megóvását és a fertőzésveszély megelőzését. Kiemelt figyelmet fordít ugyanakkor arra, hogy az elítéltek – még a világjárvány idején is – szoros köteléket ápoljanak családtagjaikkal. Ezért Skype felhasználási útmutató is készült a fogvatartottak hozzátartozóinak, hogy megismerhessék a személyes kapcsolattartás kiváltására használható online alkalmazás működését. A kiadvány a bv.gov.hu mellett országszerte minden börtönben elérhető lesz.

Megerősítették, hogy a BvOP telefonon is tájékoztatást ad a járványügyi helyzettel összefüggő megelőző intézkedésekről a fogvatartottak hozzátartozóinak. A szervezet weboldalán, a bv.gov.hu-n megtalálható telefonszámok hétköznapokon 8.00 óra és 15.00 óra között hívhatók.

Emlékeztettek arra is, hogy a BvOP több tájékoztató videót is készített már, amelyekben egy fogvatartott magyarázza el társainak és a családtagjaiknak a járvány megelőzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A tájékoztató kisfilmeket az ország valamennyi börtönében, naponta többször levetítik a zárt láncú televízió-rendszeren, valamint a szervezet weboldalára és YouTube csatornájára is felkerültek – áll a BvOP közleményében.

A tárcavezető elmondta, hogy a csapatmozgások, illetve egyszerű utazások leállításáról szóló rendelet egyelőre hatvan napig marad érvényben. Hangsúlyozta, hogy ez az utasítás nem csak a katonákra, hanem az őket segítő polgári munkatársakra és a családtagokra is érvényes. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az afganisztáni csapatkivonási műveletek változatlanul folytatódnak.

Mississippi és Texas államok kormányzói szerdán elrendelték, hogy az új típusú koronavírus-járvány idejére zárjanak be valamennyi olyan klinikát, amely abortuszt végez. Mississippi állam kormányzója, Tate Reeves a döntést azzal indokolta, hogy a járványra tekintettel az államban minden egyes tervezhető műtétet, nem sürgős orvosi beavatkozást felfüggesztettek. Sajtóértekezletén Reeves hozzáfűzte: “minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megóvjuk nem csak a meg nem született gyerekek életét, hanem azokét is, akiket ez a veszélyes vírus megfertőzhet”.

Texasban Greg Abbott kormányzó még vasárnap adott ki rendeletet arról, hogy a nem sürgős műtéteket el kell halasztani a járvány idején, Ken Paxton, a texasi igazságügyi tárca vezetője pedig szerdán elrendelte az úgynevezett abortuszklinikák lezárását. A rendelkezés április közepéig marad érvényben, a megszegőjét 180 napig tartó börtönbüntetéssel sújthatják.

Közleményükben felidézték: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére tett kormányzati intézkedések keretében március 13-án megalakult a létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport, amelynek vezetője Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Az akciócsoport haladéktalanul megkezdte feladatát, melynek eredményeképpen március 19-én 71, az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen, létfontosságú vállalatnál kezdték el a munkát a honvédelmi irányító törzsek. Ezen lista szerdától további 13 vállalattal bővül, a biztonságos élelmiszer ellátás és a lélegeztetőgépekhez szükséges oxigénellátás biztosítása érdekében.

A listán szerepel a Magyar Telekom, a TESCO-Global, a CBA, a SPAR, a COOP, az Egis, a Sanofi-Aventis, a Richter Gedeon, a TEVA, a BUS-OXY Egészségügyi Gázforgalmazó, a Messer Hungarogáz, a LINDE GÁZ, és a SIAD Hungary gázforgalmazó.

Kis Péter András a közleményben azt írta, hogy a pénzügyőrök két telephelyen engedélyköteles csatornafedél, csatornarács és vízelvezető-csatorna elemeiből származó, mintegy két tonna fémhulladékot találtak, amelynek eredetét a telephely vezetői nem tudták igazolni beszerzési dokumentumokkal. A harmadik helyen csaknem 400 kilogramm ipari kábelhulladék és égetett rézkábel volt, a fémkereskedő itt sem tudta ezek átvételét igazolni – tette hozzá.

Ismertette, a törvény szerint a fémkereskedők csak közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől vehetnek át égetett kábelt, a kereskedőnek azonban nem volt ilyen jellegű szerződése, engedélye, mégis átvette azt anélkül, hogy értesítette volna az illetékes vámigazgatóságot vagy a rendőrséget.

A NAV munkatársai a fémhulladékokat lefoglalták, valamint a készletnyilvántartás pontatlan vezetése és a beszerzési bizonylatokra vonatkozó előírások megsértése miatt több mint egymillió forint bírságot szabtak ki – olvasható a közleményben.

A büntetés-végrehajtás internetes oldalán szerdán megjelent tájékoztatásban emlékeztettek rá: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban meghozott ideiglenes korlátozó és megelőző intézkedésekről már eddig is folyamatosan tájékoztatták a fogvatartottakat és hozzátartozóikat, a most felállított call centerek célja a gyors és hiteles tájékozódás további elősegítése.

Mint írták, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a call centereken keresztül a fogvatartottak hozzátartozóinak nyújt tájékoztatást, akik a járványügyi helyzetből fakadó korlátozó intézkedésekről érdeklődnek.

A call centerekben csak a járványügyi helyzettel összefüggő megelőző intézkedésekről adnak tájékoztatást hétköznapokon 8 és 15 óra között. A telefonszámok intézményi bontásban megtalálhatók a szervezet internetes oldalán, a https://bv.gov.hu címen.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta, hogy a katonák a kórház udvarán segítettek egy egészségügyi létesítményt felépíteni.

Mint a cikkben olvasható, a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel a hét elején a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakállománya debreceni, hódmezővásárhelyi és szolnoki katonákkal kiegészülve – a kórház megsegítése céljából – telepítette a Role-1 típusú tábori sátorrendszert.

Kopcsó István, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke hangsúlyozta, hogy olyan modern sátorrendszert állítottak fel, amely rugalmasan alakítható a feladatellátáshoz szabva. Kiemelte, hogy a járvány jelenlegi fázisában a sátor nagyon jól használható betegek előosztályozására. Lehetővé teszi, hogy a betegek a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek az ellátásuk szempontjából legoptimálisabbnak számító helyre.

A telepített sátorrendszer ellenáll akár óránkénti száz kilométeres erősségű szélnek is, hűtő-fűtő rendszere pedig az üzembe helyezése után tíz perccel már biztosítja a megfelelő munkafeltételeket. A Magyar Honvédség egészségügyi állománya a Honvédkórház, valamint az alakulatoknál szolgálatot teljesítő szakemberek munkájával jelentős szerepet vállal a járványügyi feladatrendszerből – áll a cikkben.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsított március 20-án fát aprított a betegsége miatt nehéz munkára képtelen sértett udvarán, majd a kocsmában nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Elhatározta, hogy pénzt szerez a beteg férfitől, ezért este visszament hozzá. Többször ököllel fejen ütötte a sértettet, és azzal fenyegette, hogy megöli. A sértett átadta a pénztárcáját, amelyből a támadó ötvenezer forintot vett el, ezután a tiltakozó és védekezni igyekvő sértettet szexuálisan is bántalmazta, miközben késsel fenyegette – írták.

A sértett súlyos sérülést szenvedett. A Paksi Rendőrkapitányság még aznap este őrizetbe vette az elkövetőt, akit a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablással, súlyos testi sértéssel, valamint szexuális erőszakkal gyanúsítanak.

A férfi 2018-ban szabadult hatéves fegyházbüntetéséből, a járási ügyészség szerint fennáll a bűnismétlés veszélye, és tartani lehet szökésétől is. A járásbíróság a veszélyhelyzet miatt távmeghallgatás keretében tartott ülést, és rendelte el hétfőn a gyanúsított letartóztatását április 23-áig – közölte a főügyészség.

Visnyevszkijt az orosz főügyészség igénylése alapján, Kalinyingrádnál közúton szállították át a lengyel-orosz határon. A koronavírus-járvány miatt orosz oldalon a vádlottat és kísérőit egyaránt 14 napos karanténba helyezték.

A 2018. március 25-i kemerovói plázatűzben hatvan ember, köztük 41 gyermek vesztette életét, 79-en pdig megsérültek. A Zimnyaja Visnya üzletközpontban lángok a felső szinten, a mozitermekben lobbantak fel. Az önműködő tűzjelző berendezés nem működött, a manuálisan beindíthatót pedig az üzletközpont rendésze nem kapcsolta be. Az épületegyüttes tűzlépcsőin való mozgás akadályoztatva, több vészkijárat pedig zárva volt.

A vád szerint Visnyevszkij hétmillió rubel (29 millió forint) csúszópénzt adott Tanzilja Komkovának, a Kemerovo megyei építésfelügyelet volt vezetőjének.

A történtek után a megye kormányzója, Aman Tulejev lemondott, a helyére addigi helyettesét, Szergej Civiljovot nevezte ki Vlagyimir Putyin.

Mergancz Sándor elmondta: a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a katonai rendészeknek alapfeladataikon felül most további két komoly feladatuk van. Az egyik a közlekedési folyosó közbiztonságának fenntartása. Mint kiemelte: az úgynevezett korridor lényege, hogy a rendészet az átmenő forgalmat azon keresztül biztosítsa. A rendőrség kilenc benzinkutat jelölt ki, ahol az átengedett külföldi állampolgárok megállhatnak pihenni. Öt helyen a katonák is ott vannak – tette hozzá.

Emellett a rendészek 15 városban járőrszolgálatot is teljesítenek, hogy jelenlétükkel erősítsék a lakosság biztonságérzetét. A dandártábornok elmondása szerint a többség pozitívan fogadja jelenlétüket.

A dandártábornok azt is közölte, az operatív törzs döntésének megfelelően, szükség esetén, tudják emelni a feladatokban résztvevő katonák számát.

A beszámoló szerint az ügyészség lezárta a nyomozást. Tizennyolc embert előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, kettőt pedig bűnpártolással vádolnak.

Hasogdzsit 2018. október 2-án minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt a hatvanéves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek és megfojtottak, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették.

Az isztambuli ügyészség szerdai közleményében azt írta, hogy a “kivégzőosztagot” Ahmed al-Aszíri, a szaúdi hírszerzés akkori helyettes vezetője, valamint Szaúd al-Kahtáni, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös bizalmasa és volt tanácsadója bízta meg a gyilkossággal, illetve látta el utasításokkal. A halálbrigád 18 tagjára súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kértek, Al-Aszírit és al-Kahtánit pedig szintén szabadságvesztéssel sújtanák.

A vádirat szerint a gyanúsítottak kezdettől fogva egyetértettek abban és közösen el is határozták: ha Hasogdzsi ellenzi, hogy hazavigyék, végeznek vele.

A szaúdi királyi körökben bennfentesnek számító, de rendszerkritikus újságíró azért ment az isztambuli külképviseletre, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt. Akkori menyasszonya, a török állampolgárságú Hatice Cengiz, kint várakozott, de már nem látta kijönni az újságírót.

Az eset nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg a trónörökös adta ki a parancsot.

Rijád kezdetben mindent tagadott, majd végül azt állította, hogy a gyilkosság a Hasogdzsi hazahurcolására küldött osztag tagjainak önkényes döntése volt, és az újságíró dulakodás közben halt meg. Rijádban tavaly januárban 11 ember ellen eljárás indult. Decemberben öt vádlottat halálra ítéltek, további háromra pedig 24 év börtönbüntetést róttak ki. A szaúdi főügyész szerint nem találtak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy vádat emeljenek Szaúd al-Kahtáni ellen, továbbá elengedték al-Aszírit, valamint Ahmed al-Otejbít is, aki a gyilkosság idején az isztambuli főkonzulátus vezetője volt.

Szeptember végén Szalmán koronaherceg még úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget Hasogdzsi meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot. Az ENSZ “független és pártatlan vizsgálatra” szólított fel az ügyben.

Korom Ferenc hozzátette: a katonák a budapesti Szent László Kórház udvarán is segítettek egy mobil egészségügyi létesítményt felépíteni. Emellett a katonai rendészek múlt hét óta 15 olyan településen teljesítenek szolgálatot, ahol helyőrség van. Az ő feladatuk elsősorban a nyugalom fenntartása, a lakosság bizalmának erősítése.

A katonák továbbra is segítik a határok védelmét: háromszázzal növelték a déli határon szolgálatot teljesítő katonák létszámát – közölte a vezérezredes.

A nyolc férfira két év három hónap és öt év hat hónap közötti büntetést szabott ki a Drezdában működő Szászország tartományi felsőbíróság. Egyiküket terrorista szervezet létrehozása és terrorszervezetben viselt tagság miatt, a többieket a szervezetben viselt tagság miatt ítélték el. Öten garázdaság és súlyos testi sértésért is kaptak büntetést.

Az ítélet nagyjából megfelel a szövetségi legfőbb ügyészség indítványának, amely három év és öt év hat hónap közötti szabadságvesztést irányzott elő.

A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a vádlottak a Revolution Chemnitz (Forradalom Chemnitz) elnevezésű szélsőjobboldali szerveződésben tevékenykedtek. Céljuk a demokratikus jogállam felszámolása volt. Azt tervezték, hogy céljuk elérése érdekében támadásokat és fegyveres merényleteket hajtanak végre “külföldiek és politikailag másként gondolkodók” ellen.

A csoport öt tagja 2018. szeptember 14-én más elkövetőkkel együtt különböző eszközökkel külföldiekre támadt Chemnitzben. Az akció a felkészülést szolgálta egy október 3-ára – a német nemzeti ünnepre – tervezett nagyobb szabású műveletre.

A szászországi nagyvárosban akkoriban igen erős volt a fesztültség. Augusztus végén megkéseltek három német állampolgárt, egyikük belehalt sérüléseibe. A hatóságok szerint a bűncselekményeket az országba menedékkérőként érkezett külföldiek, egy szíriai és egy iraki állampolgár követte el. A szíriai férfit elfogták, 2019-ben kilenc év hat hónap szabadságvesztésre ítélték.

Az eset demonstrációk sorozatához vezetett 2018 augusztusában és szeptemberében. A tüntetéseken számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali nézeteinek tulajdonítanak. Ebben a környezetben érlelődött meg helyi szélsőjobboldali körökben a Forradalom Chemnitz megalapítása. A csoport tagjait 2018 októberében fogták el, perük 2019 szeptemberében kezdődött.

A Mitteldeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a pert azért nem szakították meg a korornavírus-járvány miatt, mert tíz napnál hosszabb felfüggesztés esetén újra kellett volna kezdeni.