Biztonságpiac

“A rendszer segítségével az új beteg kontaktusainak mintegy kétharmadát napokon belül felfedjük, s be tudjuk őket rendelni tesztelésre, nincsenek-e megfertőzve” – mondta Roman Prymula, az egészségügyi miniszter helyettese, a projekt vezetője pénteken a CTK hírügynökségnek. Az intelligens karantén rendszert áprilisban már több cseh régióban tesztelték. Prymula szerint az eltelt egy hónap alatt sikerült kiküszöbölni az alkalmazás szinte minden “gyermekbetegségét”, és most már országos szinten is üzemképes.

A rendszer lényege, hogy a diagnosztizált megfertőzött személynél – a mobilszolgáltatók adatainak segítségével – minél gyorsabban kinyomozzák, kivel találkozott az utóbbi öt napban, hogy őket szintén letesztelhessék. Ezt az érintett beleegyezése esetén mobiltelefonjának és bankkártyájának elektronikus nyomai alapján tudják megállapítani. Eddig csak a megfertőződött emberrel való beszélgetés alapján keresték meg azokat, akikkel az utolsó napokban kapcsolatba került. Az elektronikus nyom felhasználása szakértők szerint nagyon sokat segíthet az emlékezet felfrissítésében. Az elektronikus nyom felhasználását mindig az érintett beleegyezéséhez kötik.

Az intelligens karantén rendszert a csehek a hasonló alapokon működő dél-koreai és izraeli rendszerektől ihletve dolgozták ki – jegyezte meg Prymula.

Csehországban péntek estig 240 halálos áldozatot követelt a koronavírus-járvány, a felgyógyultak száma pedig 3359-re emelkedett, ami az összes beteg több mint 40 százaléka – derült ki az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatásából. A halálesetek számának emelkedése lelassult. Az áldozatok döntő többsége idősebb személy. Csehországban az első fertőzést március elsején mutatták ki, azóta 7726 személy betegedett meg.

“Azt kell mondanom, hogy nem mondhatjuk le a díszszemlét. Egyszerűen nem mondhatjuk le. Sokat gondolkodtam ezen. Ez egy érzelmi, mélyen ideológiai ügy” – fogalmazott.

A nap folyamán Lukasenka azt mondta, hogy Fehéroroszágban egészében véve sikeresen halad a koronavírus-járvány feltartóztatása. Állítása szerint az országban elegendő személyi védőeszköz és gyógyszer áll rendelkezésre a Covid-19 betegség elleni küzdelemhez.

A vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint Fehéroroszországban 99-en haltak meg a Covid-19 miatt. A fertőzöttek száma egy nap alatt 877-tel 16 705-re emelkedett. 3196 beteg meggyógyult, az országban több mint 204 ezer tesztet végeztek. Sajtótitkára szerint maga Lukasenka nem csináltatott koronavírustesztet, mert jól érzi magát és nem tartja szükségesnek.

Oroszországban a járványhelyzet miatt a Vörös térre tervezett parádét és a többi tömegrendezvényt későbbi időpontra halasztották. Szombaton az évforduló tiszteletére a nagyobb városokban légiparádé és tűzijáték lesz.

A verseny célja, hogy a középiskolások megismerjék a magyar hadtörténelem győztes eseményeit és ezáltal a szervezők bemutassák számukra a megújuló Magyar Honvédséget – közölte a minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán. A felhívásban azt írták: az első szellemi vetélkedőt a magyar hadtudomány megteremtője, a költő, író, katona és államférfi Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából rendezik meg.

Az első fordulóban, amely szeptember 17-től 2021. február 2-ig tart, négy online feladatot kell teljesíteni, amelyeket meghatározott időpontra kell beküldeni. A második fordulót jövő tavasszal tartják. A vetélkedőre héttagú csapatok jelentkezhetnek, olyan diákok, akik a 2020/2021. tanévben 9-11. évfolyamon a Honvéd Kadét Program partneriskoláiban tanulnak, illetve meghívást kapnak a Zrínyi Miklós vagy Zrínyi Ilona nevét viselő középiskolák 9-11. évfolyamos diákjai is. A csapatokat több évfolyam diákjai is alkothatják.

A verseny összdíjazása tízmillió forint, amely a kisebb ajándékoktól honvédelmi programokon való részvételen át értékes nyereményekig terjed. A regisztráció a honvedelem.hu/1000-ev-katonai oldalon történik. A nevezési határidő 2020. szeptember 17. Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja 1620. május 3-án született.

A beruházás keretében egy korábbi, rendőrségi épület teljes átalakítása történt meg, ahol emeletráépítés révén több mint ezer négyzetméter alapterületűre növekedett a hasznos tér. A fejlesztés eredményeként az eredeti ingatlanhoz egy könnyűszerkezetes, kétszerállásos szertár, valamint egy tömlőszárító épült. A felújított épület földszintjén a katasztrófavédelmi kirendeltség irodái, az emeleten étkező, pihenő, öltöző és további irodák kaptak helyet, míg a könnyűszerkezetes épületben a tűzoltóság működéséhez szükséges helyiségeket (raktárt, műhelyt, bevetésiruha-tárolót) alakítottak ki.

A katasztrófavédelem ingatlanainak elhelyezését és kialakítását megelőző elemzések azt mutatták, hogy az országban egyes területek mentő tűzvédelme új laktanya építésével, illetve a meglévő ingatlan átépítésével erősíthető. A megalakuló fehérgyarmati hivatásos tűzoltóság 73 település 59 ezer lakójának biztonságáról gondoskodik.

A projektet az EU 677 millió 750 ezer 639 forinttal támogatta.

Miután New York városából távozott a kórházhajó, szombaton felszámolták a Central Parkban felállított, több sátorból álló tábori kórházat, és elszállították az utolsó beteget is Javits konferenciaközpontból, ahol szintén leszerelték a 3000 ágyas ideiglenes kórházat. Andrew Cuomo, New York állam kormányzója szombaton bejelentette: a koronavírus okozta Covid-19 nevű betegségben 299 ember hunyt el, s ezzel március óta a járvány az államban 19 ezer halálos áldozatot követelt.

A kormányzó óvott attól, hogy követeléseknek engedve az állam gazdasági és mindennapi életét idő előtt újraindítsák. “Nem szabad vakon cselekednünk” – fogalmazott.

Washingtonban szombaton helyi idő szerint a déli órákban vadászgépek tartottak légi bemutatót a járvány enyhítésén dolgozó ápolók és orvosok tiszteletére. A Thunderbird-vadászgépek később a közeli Baltimore városában, majd a georgiai Atlantában is légi parádéztak. New Yorkban, New Jerseyben és Pennsylvaniában egyébként a múlt héten volt hasonló tisztelgő légi bemutató, áprilisban pedig Las Vegasban és Coloradóban tartottak parádét vadászgépek.

Kevin DiFalco alezredes a washingtoni légi parádéról tudósító újságíróknak azt mondta: “rajtunk a sor, hogy megköszönjük a frontvonalban dolgozóknak fáradozásukat és jelezzük: a bajban mindannyian egyek vagyunk, együtt vagyunk”.

Közben az Egyesült Államok több tagállamában utcára vonultak emberek, hogy az állam mindennapi életének újraindításáért tüntessenek. New Hampshire-ben, Kentuckyban és Kaliforniában is megmozdulások voltak.

A MoLaRi egy érzékelő és riasztórendszer, amelyet a veszélyes anyagokkal foglalkozó ipari üzemek környezetében építettek ki. A működése igen egyszerű: amennyiben valamelyik veszélyes üzemből meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag kerül a levegőbe, annak koncentrációját a telepített mérőszondák mérik, a rendszer az időjárási körülményeket is figyelembe véve terjedési modellezést végez. A katasztrófavédelem éjjel-nappal működő ügyelete pedig azonnal meg tudja tenni az adott helyzetben szükséges intézkedéseket. Az érintett ipari üzem környezetében élőket a rendszer hangszóróin keresztül tudja tájékoztatni a katasztrófavédelem a szükséges magatartási szabályokról.

A szirénapróba tehát nem a rendszer hibája miatt marad el, hanem az érettségiző diákok érdekében — szögezi le a katasztrófavédelem közleménye.

A színművész utolsó éveiben rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten, ahol a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai segítették őt mindennapi életvitelében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) – az áldozat megnevezése nélkül – vasárnap közölte, hogy megöltek egy férfit egy XVII. kerületi családi házban, ahová bántalmazás miatt hívták ki a rendőröket. A helyszínen elfogták a bántalmazót, a 49 éves Sz. Pétert, aki ellen a BRFK életvédelmi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt indított eljárást.

Szilágyi István 1937. december 7-én született Gyomán. 1957 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, diplomáját kézhez véve előbb Egerbe szerződött, néhány évig Párizsban élt, majd az Irodalmi Színpad (1970-1973), a Vidám Színpad (1973-1977), a Vígszínház (1977-1979), ezt követően egy évtizedig a Mafilm társulatának volt a tagja. A 90-es évektől nyugdíjazásáig, 2016-ig a Győri Nemzeti Színház tagja volt.

“Pityi” becenevét Básti Lajostól kapta a főiskolán, amit egykori osztálytársa, Sztankay István terjesztett el. Szilágyi Istvánt jellegzetes arca miatt pályafutása alatt elsősorban az epizódszerepek találták meg.

Számos filmben és tévésorozatban szerepelt, még főiskolásként játszott az Égre nyíló ablakban (1959), ezt követte a nagy sikerű Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig című, Makk Károly által rendezett vígjáték (1964). Országosan ismertté 1968-ban Sipos úr figurájának megformálása tette a Bors című tévéfilmsorozatban. Egyik legnagyobb sikerét Csukás István Keménykalap és krumpliorr című (1978) népszerű filmjében aratta a plakátragasztó Lópici Gáspár szerepében.

Saját becenevének köszönhette A Tenkes kapitánya népszerű tévéfilm-sorozatban (1964) a Pityik őrmester nevet, amelyet az író Örsi István az ő tiszteletére adott az általa játszott labancnak. Volt többek közt szélhámos (Az örökös, 1969), szakács (A halhatatlan légiós, 1971), őrmester (Bors Máté), pandúr (Talpuk alatt fütyül a szél, 1976), huszár (80 huszár, 1978), piócás ember (Indul a bakterház, 1979) és ékszerész (Zsaruvér és csigavér, 2001).

A könnyed szerepek mellett filmdrámákban is játszott: az Azonosítás, az Angi Vera, a Sztálin menyasszonya és A napfény íze című alkotásokban is láthatta a közönség.

Hetvenéves kora után is kapott szerepeket, játszott a Szuromberek királyfi című mesefilmben, a Casting minden című zenés filmben, valamint a Véletlenül szándékos című krimiben, a Szomjas György által rendezett A Nap utcai fiúk című 1956-os filmben, és a 2009-i filmszemle versenyprogramjában is szereplő, Goda Krisztina által rendezett, Kaméleon című filmben.

A színész igazi életterének a színházat tekintette, és azt vallotta, hogy nincs kis szerep. Pályafutása alatt a legnagyobb klasszikusok – többek közt Csehov, Dosztojevszkij, Steinbeck, Tennessee Williams – darabjaiban lépett színpadra. A szélesebb közönség filmes és színházi szerepei mellett reklámfilm-sorozatból is ismeri, a ’90-es években a Lottó reklámarca is volt.

2002-ben a Gobbi Hilda által alapított Aase-díjban részesült, 2003-ban Gobbi Hilda-életműdíjat kapott, 2009-ben pedig a magyar filmkritikusok Életműdíját vehette át. 2010-ben Kisfaludy-díjat, 2015-ben Kisfaludy Életműdíjat, 2016-ban Pro Urbe Győr díjat kapott.

“Az államfő kívánságával összhangban a művészeti tanács úgy döntött, hogy nem fogja felhelyezni (a mozaikot a szentélyben)” – mondta a püspök, aki egyben a katonai főtemplom plébánosa is.

Az elmúlt napokban az orosz sajtóban feltűnést keltett egy fotó, amely az épülő templomnak a Krím félsziget 2014-ben történt visszacsatolásának tiszteletére készülő mozaikképét ábrázolta. Ezen Putyiné mellett megjelent Szergej Sojgu védelmi miniszter, Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház és Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke, Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonségi Szolgálat (FSZB) igazgatója és Valerij Geraszimov vezérkari főnök képmása is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap azt mondta, hogy Putyin tudomást szerzett az őt ábrázoló mozaikról, ám úgy gondolja, hogy bár “a jövő nemzedékei egy nap még hálásak lesznek” a mostani orosz vezetés teljesítményére, de ezt ma még korai lenne kifejezni. Sztefan püspök pénteki nyilatkozata szerint a mozaikot – az ezzel ellentétes állításokkal szemben – még nem helyezték el a templomban, a nagy feltűnést keltő fotó még a műhelyben készült.

A templom dekorációjában egyébként az orosz hadtörténet jeles alakjai, így Szuvorov, Kutuzov, Nahimov, Dmitrij Donszkoj és Alekszandr Nyevszkij alakja mellett megjelenik majd Joszif Sztálin szovjet diktátoré is, a második világháború európai szakaszának lezárását követő, a moszkvai Vörös téren megtartott győzelmi parádéval a háttérben.

Az orosz fegyveres erők orosz-bizánci stílusban megépített, a kereszttel együtt 95 méter magas főtemplomát az eredeti tervek szerint május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulóján szentelnék fel.

Az Interfax hírügynökség szerint az eseményt június 24-re, a Vörös téren a hitlerizmus feletti diadal megünneplésére 1945-ben megtartott parádé évfordulójára vagy szeptember 3-ra, a második világháború lezárásának Oroszországban ünnepelt napjára helyezik át. Az angol nyelvű ellenzéki The Moscow Times azonban úgy értesült, hogy a templomavatást annak ellenére a korábban kitűzött napon fogják megtartani, hogy a katonai díszszemlét a járványhelyzet miatt későbbre halasztották.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az építési munkálatok határideje szerdán jár le.

A hatezer ember befogadására alkalmas templomot a hivatalos tájékoztatás szerint a magán- és céges adományok számára létrehozott, 3,6 milliárd rubeles (mintegy 15,5 milliárd forintos) Feltámadás jótékonysági alapból építették fel. A szentély 80 tonnás központi kupoláját tavaly novemberben emelték a helyére a 19,45 méteres átmérőjű toronydobra. A templomnak hat aranyozott, ötvözött acélvázú kupolája van. Mindegyiket a fegyvernemek védőszentjeinek szentelték. A templom harangegyüttesének összsúlya több mint húsz tonna. A győzelem motívumaival díszített 18 harangot, amelyek közül a legnagyobb 8,5 tonnás, a voronyezsi Anyiszimov öntöde készítette el. A harangtorony magassága, a jubileumra utalva, szimbolikusan 75 méter. A templomhoz vezető Emlékezet útja elnevezésű galéria hossza 1418 méter – a Szovjetunió számára ennyi napig tartott a második világégés. A háborút megjárt 30 millió szovjet katona emlékét multimédia standok fogják felidézni. A lépcső kialakításához felhasználták a náci Németország hadseregétől, a Wehrmachttól zsákmányolt fegyverek és lőszerek beolvasztott fémét.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok 2018 szeptemberben hozta nyilvánosságra. Az orosz fegyveres erők egyébként annak az évnek az augusztusában tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítására, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak. A hadsereg főtemploma egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

Szuronkai 2008-ban szerzett diplomát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A főigazgatóság ingatlangazdálkodási, beruházás-szervezési és projektelszámolási főosztályának állományába 2016. október elsejével került, közbeszerzési referensi munkakörbe. Temetése 2020. május 7-én 12 órakor lesz Miskolcon, a Mindszenti temetőben (3530 Miskolc, Mindszent tér 6.).

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban elmondta, eredetileg 113 387-en jelentkeztek a vizsgákra, köztük voltak olyanok is, akik előrehozott érettségit tettek volna, hivatalból 26 638 vizsgázót töröltek a névsorból. Az érintett diákok 97 százaléka érettségizni akar, a vizsgáktól – a rendelkezésre álló ötnapos határidő alatt – a jelentkezők mindössze három százaléka, 2455 érettségiző lépett vissza – ismertette.

Az írásbelik előtti időszakban sűrűbben járnak majd a tömegközlekedési eszközök, a vizsgahelyszínek környékén rendőri felügyelet lesz, valamennyi vizsgázónak maszkot, a tanároknak pedig kesztyűt is biztosítanak. Az államtitkár hangsúlyozta, semmilyen szankció nem éri azokat, akik a vizsgák előtt gondolják meg magukat, nekik csak annyi dolguk van, hogy nem jelennek meg a vizsgán. Ha pedig az adott vizsga díját már megfizette, akkor visszatérítik neki. A visszatérítés menetére vonatkozó tájékoztatót az Oktatási Hivatal május 4-éig a honlapján közzéteszi.

Az iskolák épületében nem lesz rendőri jelenlét, az intézmények környékén és a közterületeken viszont ők segítik a forgalomirányítást és a rend fenntartását. Tanulói maszkból több mint 422 ezret szállítanak ki, a felügyelőtanároknak és az emelt szintű javítótanároknak pedig 147 ezer maszk és ugyanennyi pár kesztyű áll majd rendelkezésre.

Minden érettségiztető iskola kézfertőtlenítőt is kap, a vizsgák előtt alaposan kitakarítják az épületeket, ellenőrzik a mosdók felszereltségét, tisztaságát, és az érettségi ideje alatt is folyamatos lesz a takarítás az iskolákban – összegezte az intézkedéseket az államtitkár. Mint mondta, a felügyelőtanárok beosztásának készítésekor figyelembe veszik az idős, krónikus betegségben szenvedő pedagógusok egészségi állapotát. A tantermekben legalább másfél méteres távolság betartásával legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat – tette hozzá.

A helyiségeket a vizsga ideje alatt szellőztetik, az iskolákba belépésre több bejáratot lehet majd használni, a vizsgázóknak nem kötelező az ünnepi ruha. Nem lesz központilag elrendelt lázmérés, a dolgozatok fertőtlenítését 24 órás pihentetéssel oldják meg. A vizsgákat 1144 középiskolában és kormányhivatalban szervezik meg, az írásbelikhez több mint 941 ezer feladatlap készül, ez összesen 12 milliónyi oldal. A biztonsági tasakokba, majd dobozokba csomagolt feladatlapokat hat nap alatt huszonhat teherautó szállítja ki 189 járási hivatalba, onnan veszik majd át a vizsgaszervező intézmények.

A diákok a hagyományoknak megfelelően az első napon magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelvből tesznek írásbelit. A magyar érettségire közép- és emelt szinten is 240 perc áll rendelkezésre, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten. Két különböző feladatlapot kell a diákoknak megoldaniuk: az elsőre 90 percet kapnak a vizsgázók. A feladatlap egy 60 perces szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatból áll. Utóbbinál két típusból kell egyet választani, egy érvelést vagy egy gyakorlati szövegműfaj elkészítését, 120-200 szavas terjedelemben.

A második feladatlap megoldására 150 percet kapnak az érettségizők. Egy 400-800 szavas műértelmező szöveget kell megírni, lehet választani egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése között. A magyart kedden a matematika, szerdán a történelem, csütörtökön az angol nyelv, pénteken a német nyelv követi. A vizsgák mindkét szinten 9 órakor kezdődnek az első héten. A többi napon a délelőtti írásbeli vizsgák 8-kor, a délutániak 14 órakor indulnak.

A vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint a sikeres érettségi vizsgát a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint teljesített, teljes értékű, sikeres érettségi vizsgának kell tekinteni. Az érettségi vizsgák május 21-én zárulnak.



Azt írták, hogy a 27 éves N. Adrienn – aki csütörtöki elfogásakor is bűnügyi felügyelet alatt állt egy hasonló bűncselekmény miatt – 2019 decemberétől bérelte azt az V. kerületi lakást, amelyben a gyanú szerint bordélyházat üzemeltetett. Egy szexuális szolgáltatást hirdető internetes oldalra különböző fantázianeveken regisztrált két 21, egy 19, egy 25 és egy 26 éves nőt, akiknek találkozóit az oldalon megadott telefonszámokon ő szervezte meg. A prostituáltnak a szexuális szolgáltatásért kapott pénz felét, továbbá napi kétezer forintot kellett leadniuk – közölte a rendőrség.

A házkutatáson a nyomozók egyebek mellett szexuális segédeszközöket, valamint egy füzetet is találtak, amelyben N. Adrienn pontos kimutatást vezetett arról is, melyik prostituált mennyi pénzt keresett. A bérelt lakás mosókonyhájában egy bőröndben borítékokat találtak, amelyekben a lányok “fizetései” voltak előkészítve. A rendőrök kezdeményezték a bordélyházat üzemeltető nő letartóztatását.

A Reporyje főterén kialakított emlékhelyen a tábla mellett egy három méteres acéloszlop áll, amelynek tetején egy miniatűr képzőművészeti alkotás van elhelyezve. Az emlékhelyet csütörtökön Pavel Novotny, Reporyje polgármestere leplezte le – írja a Seznam.cz hírportál. A portál szerint a képzőművészeti alkotás “egy tenyérnyi nagyságú szovjet tank, amelynek tetején német katonasisak van elhelyezve”.

Az emléktáblán Alekszandr Szolzsenyicin orosz író A Gulag szigetvilág című művéből vett idézet található: “Megértették-e a csehek, hogy milyen oroszok szabadították fel városukat?” Egy másik rövid felirat pedig arra a mintegy háromszáz ROA-katonára emlékeztet, akik a prágai felkelésben veszítették el életüket.

Az Andrej Vlaszov tábornok vezette Orosz Felszabadító Hadseregnek állítandó emlékmű ellen már korábban hivatalosan tiltakozott a prágai orosz nagykövetség és az orosz külügyminisztérium. A terveket bíráló cikkek a cseh sajtóban is megjelentek.

A második világháború győztes hatalmai szerint ugyanis a döntően német fogságba esett, illetve a németekhez átállt szovjet katonákból létrehozott ROA együttműködött a fasisztákkal, ezért bár katonái egy részének sikerült az amerikaiak előtt letennie a fegyvert, azok nem tekintették őket hadifoglyoknak, hanem kollaboránsoknak, árulóknak és átadták őket a szovjeteknek. Az 1989 előtti csehszlovákiai szocialista rendszer idején a vlaszovisták árulóknak számítottak és szerepüket a prágai felkelésben többnyire elhallgatták.

Lavrov azt követően nyilatkozott erről, hogy részt vett a normandiai négyek – Oroszország-Ukrajna, Németország és Franciaország – külügyminisztereinek videokonferenciáján. Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta a minszki megállapodások maradéktalan teljesítése és a konfliktusban értintett felek – az ő értelmezése szerint Kijev és a Moszkva pártfogolta délkelet-ukrajnai szakadárok – közötti párbeszéd fontosságát.

Rámutatott, hogy a Párizsban elfogadott listából végrehajtott egyetlen pont a fogolycseréről szólt, amelynek keretében Kijev és a szakadár köztársaságok összesen 230 embert cseréltek ki.

Lavrov kifogásolta, hogy nem történt haladás az úgynevezett Steinmeier-formulának az ukrán törvényekben való alkalmazásában. Mint mondta, az orosz fél emlékeztette a többi felet, hogy a Donyec-medence Ukrajnán belüli különleges státusának biztosítása a minszki megállapodások kulcseleme.

“Ez a konfliktus rendezésének célja és alapja is”- hangsúlyozta Lavrov, hozzátéve, hogy a különleges státus biztosítása megteremtené a biztonsági, a gazdasági, a szociális és a humanitárius kérdések megoldásának feltételeit is.

A Franz-Walter Steinmeier volt német külügyminiszterről és hivatalban lévő elnökről elnevezett forgatókönyv értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a Donyec-medence különleges státusáról. Ennek ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján, állandó jelleggel pedig azt követően kell hatályba lépnie, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) törvényesnek minősíti és kihirdeti a választások hitelesített eredményét.

Lavrov nehezményezte, hogy Kijev továbbra is kerüli a közvetlen párbeszédet a szakadárokkal, holott szerinte éppen ennek keretében lehetne megállapodni az állandósított különleges státus jogi vonatkozásairól. Elmondása szerint német és francia hivatali partnerével együtt arra hívta fel Kijevet és a szakadárokat, hogy hozzanak pótlólagos intézkedéseket a még mindig nem megteremtett tűzszünet fenntartása érdekében.

Lavrov az EBESZ megfigyelőcsoportjának statisztikájára hivatkozva azt hangoztatta, hogy amíg az ukrán fegyveres erők a normandiai négyek párizsi csúcsa óta több mint húsz alkalommal “bombázták” a szakadár területeket, addig a Kijev ellenőrzése alatt álló területen egyetlen lakott területet sem ért támadás. Az orosz külügyminiszter szóvá tette, hogy amíg a szakadárok egyetértésükről biztosították az EBESZ által a tűzszünet fenntartása érdekében javasolt intézkedések többségét, addig Kijev elutasítja ezek aláírását.

Az EBESZ megfigyelői indítványozzák egyebek között a tűzszüneti parancsok publikálását, a támadó, valamint a felderítő és diverziós műveleteknek, továbbá a nehézfegyverek polgári objektumok közelében való elhelyezésének betiltását.

Lavrov szerint a négy külügyminiszter megállapodott a következő fogolycsere előkészítéséről. Rámutatott, hogy a minszki megállapodások értelmében “mindenkit mindenkire” kellene kicserélni, amihez elsősorban meg kellene előzetesen állapítani, hogy ez kit is érint pontosan. Elismerte: előfordult, hogy egyes, a cserébe bevonni kívánt személyek – korábbi híradások szerint ukrán fogságba esett szakadárok – inkább ott akartak maradni, ahol éppen voltak. Kifejezte reményét, hogy az érintett felek a kontaktcsoportban megállapodásra tudnak jutni erről a humanitárius kérdésről.

A tárcavezető tájékoztatása szerint az orosz, a német és a francia fél sürgette, hogy a kontaktcsoport – Ukrajna, az EBESZ, Oroszország és a szakadárok megfigyelőként jelen lévő képviselői – aktívabban és hatékonyabban lépjenek fel a nyugdíjak folyósítása érdekében Donyec-medencében.

Lavrov a hatályos ukrán nyelv- és oktatási törvénnyel, valamint az előkészületben lévő médiatörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az orosz nyelv használatának korlátozása ellentétes a minszki megállapodásokkal.

“A nemzeti kisebbségek nyelvének, adott esetben pedig az orosz nyelv használatának ezekbe a törvényekbe foglalt korlátozása egyenesen ellentétes a minszki megállapodásokkal, és aláássa a megállapodások azon részének teljesítését, amelyek Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges státusát részletezik” – mondta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter “politikai indíttatásúnak” nevezte azokat a vádakat, amelyeket az EBESZ a szakadárok által a Covid-19 terjedése ellen bevezetett óvintézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott. Lavrov szerint ezek gyakorlatilag azonosak az ukrán oldal által foganatosítottakkal, és nem akadályozzák a Donyec-medence területére való belépést. Hangsúlyozta, hogy az európai szervezet pártatlansága nélkülözhetetlen a konfliktus megoldásához.

A normandiai négyek legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. április 9-én tartották. A három elnök és a német kancellár következő megbeszélését az akkor meghirdetett szándék szerint áprilisban Németországban kellett volna megtartani.

Martin Bíly államügyész szerint az érintett, akiről semmiféle személyes adatot nem hoztak nyilvánosságra, telefonon, illetve skype-on keresztül fenyegetett és zsarolt különböző intézményeket, ezért terrorista cselekmények elkövetésével, zsarolással és társadalmi zavarkeltéssel vádolják. A rendőrség a névtelen bejelentések miatt több alkalommal is felesleges óvintézkedések megtételére kényszerült.

A hatóságok eredetileg két személyt vettek őrizetbe az ügyben, de az egyik ellen ejtették a vádat. Az orvosi ellenőrzéseknél ugyanis kiderült, hogy az illető beszámíthatatlan – mondta Bíly. Csehországban nem ez az első eset, hogy bíróság elé kerülnek a szándékos társadalmi zavarkeltők. A múltban leggyakrabban az iskolákban és a pályaudvarokon jeleztek ismeretlen telefonálók bombát vagy más robbanószerkezetet. Az elkövetőket számos esetben sikerült kinyomozni, kiderült azonban, hogy többségük még kiskorú volt.

A prágai államügyészség honlapján megjelent közlemény szerint további nyolc cseh állampolgár ellen pedig azért emeltek vádat, mert ők az elmúlt években az interneten jóváhagyólag és támogatólag nyilatkoztak az Új-Zélandon, Norvégiában és Afganisztánban elkövetett terrorista merényletekről. A gyanúsítottakat ebben az esetben akár 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Hárman például azért kerülnek bíróság elé, mert 2018-ban helyeselték a több cseh katona életébe kerülő afganisztáni merényletet. Az érintettek szerint olyan zsoldosokról volt szó, akik pénzért vállaltak szolgálatot az afganisztáni NATO-misszióban, és ismerték az ottani helyzetet, munkájukkal járó kockázatokat is. A cseh hatóságok szerint azonban békemisszióról van szó, s a katonák ellen elkövetett robbantás terrorcselekmény volt.

A rendőrség szerdán 15 óra után zárta le az osztrák fővárosban a Ballhausplatzot, a Hofburg, valamint a kancellária előtti területet, mivel azt megelőzően egy ismeretlen emailben bombamerénylettel fenyegetőzött. Marcus Dittrich, a bécsi rendőrség szóvivője arról tájékoztatott, hogy az üzenet nem tartalmazott konkrét személy elleni fenyegetést, hanem a Hofburgot nevezte meg céljának.

Az épületben tartózkodó Alexander Van der Bellen államfőt a Hofburg földalatti titkos járatrendszerén keresztül menekítették ki az épületből, amelyet kiürítettek. A helyszínt több tucat rendőr biztosította. Jelenleg nyomozás folyik annak felderítésére, honnan érkezett az e mail, és ki a szerzője.

Van der Bellen államfő a Twitteren mondott köszönetet a rendőröknek. Azt írta: “Hálás köszönet minden rendőrnek, akik bombakereső kutyákkal átkutatták a Hofburgot. Köszönet azoknak is, akik kívülről biztosították az épületet”.

Előző nap szintén rendőrségi akció zajlott a Hofburgnál; akkor egy 33 éves férfi machétével felfegyverkezve érkezett az elnökség épületéhez, és az egyik politikussal szeretett volna beszélni. A férfit elfogták; az ügyészség elrendelte vizsgálati fogságba helyezését és pszichiátriai kivizsgálását. Az illető ugyanis az “akciót” megelőzően többször felhívta telefonon Wolfgang Sobotkának, a Nemzeti Tanács elnökének irodáját.

A Hofburgnál 18 évvel ezelőtt, 2002. március 15-én is kíséreltek meg bombamerényletet. Akkor azzal fenyegetőztek, hogy az elnöki hivatal előtt parkoló személyautóban bombát rejtettek el. A teret lezárták, de bombát nem találtak. A jármű vezetőjét ideggyógyászati kezelésre utalták.

A Veszprém Megyei Főügyészség az eljárás két terheltjével szemben halált okozó testi sértés és garázdaság miatt emelt vádat, a vádiratban pedig mindkét, az eljárás korábbi szakaszában letartóztatásban volt vádlott bűnügyi felügyeletének fenntartását indítványozta.

A Veszprémi Törvényszék a vádemelést követően a kényszerintézkedés fenntartásáról döntött, azonban az egyik elkövető 2019 végén, majd 2020 márciusában és áprilisában a magatartási szabályokat többször megszegte. Előfordult ugyanis, hogy csak többszöri rendőri figyelmeztetést követően volt hajlandó visszatérni a számára kijelölt tartózkodási helyre. Ezen túl a tartózkodási helyként kijelölt ingatlan tulajdonosa is visszavonta hozzájárulását, hogy a férfi a házában lakjon, az újabb lehetséges tartózkodási helyen pedig a nyomkövető eszköz működtetése nem volt biztosított.

Ilyen előzmények után a bíróság – az ügyészi indítvánnyal egyetértve – a vádlott letartóztatásáról döntött. A bíróság a nem végleges végzésében megállapította, hogy a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye is fennáll, a kényszerintézkedés céljai pedig csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel biztosíthatók, minthogy a vádlott részéről a bűnügyi felügyelet fenntartásához szükséges együttműködés és a folyamatos jogkövetés hiányzik.

2018 szeptemberében egy fiatal társaság beszélgetett egy badacsonyi parkolóban, amikor egy autó be akart hajtani a behajtani tilos tábla ellenére, és éppen oda akart állni, ahol a társaság állt. Ebből konfliktus lett, és az autóban ülő két férfi kiszállt, majd a társaság egyik tagját nagyon durván ütni kezdték. A szemtanúk elmondása szerint akkor is rugdosták, amikor már a földön volt. A fiatal borász nem mozdult már a földön, amire a két, autóból kiszállt férfi el akart hajtani, de a közben odaérő biztonságiak megpróbálták megállítani őket, egyikük az ablakon befújt paprikaspray-vel. Ezután az autóval egy oszlopnak is nekihajtottak, majd az árokban kötöttek ki. Amíg a rendőrök kiérkeztek, a biztonságiak tartották őket ott.

Mike Pompeo mindazonáltal leszögezte: nem kíván az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un egészségi állapotáról szóló sajtóhírekkel foglalkozni. “A mi küldetésünk változatlan, függetlenül attól, hogy mi szivárog ki Észak-Koreából az ország vezetésével kapcsolatban” – fogalmazott. A távol-keleti kommunista diktatúra vezetője több mint két hete nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, egyes források szerint szív- és érrendszeri műtéten esett át, dél-koreai tisztségviselők azonban úgy vélik, feltételezhetően a koronavírus-járvány miatti óvatosságból nem jelenik meg.

Pompeo hangsúlyozta: az amerikai kormányzat a Donald Trump és az észak-koreai vezető közötti, 2018 júniusában Szingapúrban kötött megállapodáshoz tartja magát, és annak értelmében változatlan célja “Észak-Korea teljes körű és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítése”.

Az amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Washington továbbra is reményeket fűz az atomfegyver-mentesítéshez vezető tárgyalásokhoz. Ez szerinte “jó az amerikai és az észak-korai népnek és az egész világnak egyaránt”. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon e tárgyalások jövőjét nem nehezíti-e Kim távolléte, Pompeo úgy válaszolt: “rengeteg tennivalónk van, erre összpontosítjuk a figyelmünket”.

A tárcavezető kitért Iránra is. Kifejtette: az Egyesült Államok “nem engedi meg” Iránnak, hogy hagyományos fegyvereket vásároljon, azt követően sem, hogy egy erre vonatkozó ENSZ-határozat érvényessége az idén októberben lejár. “Azon fogunk dolgozni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy meghosszabbítsuk e fegyvereladási tilalmat, és amennyiben nem tudjuk elérni, hogy más is cselekedjék ez ügyben, akkor az Egyesült Államok minden lehetőséget megvizsgál, hogy egymagában mit tehet” – szögezte le.

A külügyminiszter ismét sürgette Kínát, hogy tegye lehetővé a világ tudósainak a bejutást a vuhani virológiai intézetbe, ahonnan – az amerikai kormányzat tudósok által cáfolt feltételezései szerint – az új típusú koronavírus hanyagság miatt kiszabadulhatott. Megismételte, hogy Pekingnek “transzparensnek kell lennie”, különösen azért, mert – mint fogalmazott – Kínában továbbra is “több laboratóriumban folynak kísérletek fertőző kórokozókkal”.

A tárca a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát tette felelőssé a merényletért. Az Anadolu török állami hírügynökség “helyi biztonsági erők” állítására hivatkozva szintén az YPG terrortámadásának minősítette az esetet. Az Anadolu úgy tudja, hogy a robbantás következtében több épületben károk keletkeztek, néhány autóra pedig átterjedt a tűz és leégtek. A sebesülteket a helyszínre érkező mentőegységek kórházakba szállították.

A Törökországgal határos Afrín körzetet és a várost egy időben az YPG tartotta fennhatósága alatt, 2018 márciusára azonban a török hadsereg és szíriai szövetségese, az akkori nevén Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) lázadócsoport az Olajág fedőnevű hadművelet keretében kiűzte onnan a kurd fegyvereseket. Az YPG a térségben jelenleg Afríntól délkeletre a közeli Tell-Rifát várost és környékét ellenőrzi.

A mostani afríni merénylet azóta már a sokadik a sorban. Miként korábban, úgy a keddi támadás elkövetőjeként sem jelentkezett egyelőre egyetlen szervezet sem.

A közlemény szerint a 39 éves férfi február 22-én spray-vel lefújt egy futót, majd megütötte egy vascsővel, április 22-én pedig egy kerékpározóra támadt, akit szintén lefújt spray-vel, majd megütött. A BRFK külön nyomozócsoportot állított fel a férfi elfogására, amelynek eredményeként a Kálvária-hegy közelében elfogták a támadót, és előállították a kapitányságra – írták.

Hozzátették: a férfi ellen felfegyverkezve elkövetett garázdaság gyanúja miatt indított eljárást a II. kerületi Rendőrkapitányság.

„Engem április 22-én délután 15.20-kor ért támadás. Velem szembe jött és bármilyen kiváltó ok nélkül először vállal a kerékpárról próbált lelökni, majd ordibálva rámrontott, borssprayvel lefújt és elkezdett egy hosszú tárggyal ütni. Magam sem gondoltam volna, hogy valaha ilyen megtörténik velem, hogy még védekezni sincs lehetőségem, mert azonnal lefújt borssprayvel, ami szinte teljesen elvakított és gátolta az önvédelmet” – írta az Indexnek korábban egy megtámadott bringás.

A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, hogy mindhárom lelőtt terrorista orosz állampolgár és az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet követője volt. Egyiküknek azerbajdzsáni útlevele is volt.

Az urali nagyváros Cskalov kerületében végrehajtott művelet során a több robbanószerkezetet, valamint fegyvert és lőszert foglaltak le a hatóságok.

A terrorelhárítási bizottság korábbi közlése szerint tavaly 34 terrortámadásnak sikerült elejét venni Oroszországban, és idén is meghiúsítottak már néhány kísérletet.