Biztonságpiac

Powell, aki a vezérkari főnökök egyesített bizottságának első afroamerikai vezetője, majd George W. Bush elnöksége idején külügyminiszter volt, kifejtette, hogy Donald Trump “nem hatékony elnök”. “Állandóan hazudik” – állította Trumpról, s utalt arra, hogy már az elnöki beiktatás napján nem mondott igazat, amikor vita alakult ki arról, hogy hányan voltak jelen a Fehér Ház előtti óriási téren.

A 83 éves, már nem aktív politikus arra bíztatta az amerikaiakat, hogy “ne figyeljenek senkire, ne olvassanak el minden újságot, hanem gondolkodjanak el és használják a józan eszüket” a szavazáskor. Mint fogalmazott, a szavazás előtt mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy mi a jó az országnak.

Elmondta, “nagyon örül” annak, hogy a múlt héten nyugalmazott tábornokok és visszavonult diplomaták bírálták az elnököt. “Van egy alkotmányunk, tiszteletben kell tartanunk ezt az alkotmányt, és az elnök eltávolodott tőle” – vélekedett. Kifejtette, hogy Trump több megnyilvánulását is “veszélyesnek” tartja, köztük azt, amikor évekkel ezelőtt, még üzletemberként kétségbe vonta, hogy Barack Obama az Egyesült Államokban született, vagy ahogyan a néhai John McCain szenátornak válaszolt, amikor az bírálta őt. Egyetértett James Mattis, a Trump-kormányzat volt védelmi minisztere által a héten megfogalmazott kritikával is. Mattis úgy vélekedett, hogy Trump meg akarja osztani az amerikai társadalmat.

Powell kitért arra, hogy álláspontja szerint a Black Lives Matter mozgalom mostani tüntetéssorozata annak a jele, hogy az ország “bölcsebb lett”, és ezzel fordulóponthoz érkezett, éppen a 2020-as elnökválasztások közeledtével.

Colin Powell soha nem rokonszenvezett Donald Trumppal. Négy évvel ezelőtt Hillary Clintonra, a demokraták akkori jelöltjére voksolt. “Nem szavazhattam rá akkor, és nyilvánvalóan nem támogathatom Trumpot most sem” – jelentette ki a vasárnapi interjúban.

A közlemény szerint a tagállami hatáskörben hagyott területek nemzeti szabályozásának előkészítését a megváltozott ütemezéshez igazodva folytatja a minisztérium.

Az uniós döntés indoklása szerint a koronavírus-járvány megfékezéséért bevezetett intézkedések súlyosan akadályozzák a végrehajtási rendeletek alkalmazását, az arra való felkészülést. A pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumára kiterjedő uniós előírások 2019. július 1-jétől léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési szabályokat rögzítő végrehajtási rendeleteket azonban csak idén júliustól kellett volna alkalmazni, most ez a határidő tolódott hat hónappal későbbre – írták.

Ismertették: a teljes értéklánc gazdasági hatáselemzése szerint az európai drónos piac éves potenciálja 2035-re meghaladhatja a tízmilliárd eurót, 2050-re megközelítőleg 15 milliárd euróra nőhet. A várható bővülés közvetlen munkahelyteremtő hatása a kereskedelmi és állami szektorban százezres nagyságrendű lehet Európában.

A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, hozzáadott értéke, ezek által pedig értékteremtő, gazdaságélénkítő képességeik is. A technológia térnyerése sok további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek többi között a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek hatékonyabb fenntartásában, a kutatás-mentés javuló eredményességében is – tudatták.

Hangsúlyozták: Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében, a kapcsolódó innovációban. A fejlesztési és gyártókapacitások kiépítésének, bevonzásának egyik alapfeltételeként ehhez támogató jogszabályi környezet is szükséges – tették hozzá.

A készülő hazai rendelkezések célja a biztonságos, szabályos és felhasználóbarát üzemeléshez, a technológiában rejlő lehetőségek rugalmas és innovatív kiaknázásához szükséges keretek megteremtése. A tervezett előírások az indokolatlan adminisztrációs terhek megszüntetése mellett kiemelten kezelik a légi közlekedés biztonságát – olvasható a közleményben.

Takács Péter közleménye szerint a férfit ezért a Győri Járási Ügyészség negyvenöt rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével vádolja.

A férfi elveszettként nyilvántartott intézeti mobiltelefonokkal és tisztázatlan körülmények között a birtokába jutott SIM-kártyákkal hívta fel az ország különböző pontjain élő sértetteket. A hívások során az adóhivatal vagy a nyugdíjfolyósító munkatársának adta ki magát, és bankkártyaadatokat kért az emberektől adóvisszatérítés, illetve nyugdíjkifizetés ürügyén.

A bankkártyaadatokkal ismeretlen emberek mobiltelefon-egyenlegeket töltöttek fel 1 millió 860 ezer forint értékben, a feltöltött hívószámok egy része a vádlott rokonaihoz tartozik. Közel háromszázezer forint értékben interneten is vásároltak.

A vádlott többszörös és különös visszaesőként követte el a bűncselekményeket, amelyekért több mint hat év szabadságvesztést is kaphat. A férfi egy kelet-magyarországi fegyház és börtönből valósította meg a hívásokat.

Zaharova szerint a kiutasításhoz vezető botrány nem felel meg sem a cseh pragmatikus érdekeknek, sem pedig Csehország belső politikai nepirendjének. Úgy vélekedett, “a cseheknek erre nincs szükségük”, és joguk lenne maguknak eldönteniük, hogy milyen viszonyt építsenek ki Oroszországgal. “De hát senki sem kérdezte meg őket” – fűzte hozzá.

“Azt, hogy ki áll e mögött az elit mögött, már bemutattuk a Konyev (szovjet marsall) emlékművének áthelyezéséért és lebontásáért folytatott nagyon piszkos kampány példáján. Már megint ugyanazok a partnerek” — mondta a szóvivő anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat. Ez a nyugati partner folyton olyan dolgokat visz be Csehországba, annak politikájába, amelyek destruktív természetűek – tette hozzá.

Zaharova arra reagált, hogy Andrej Babis cseh miniszterelnök pénteken bejelentette két orosz diplomata kiutasítását. A döntést azzal indokolta, hogy a két érintett – aki a várakozások szerint vasárnap este érkezik Moszkvába – tevékenységével kárt okozott a cseh-orosz kapcsolatokban. A kormányfő szerint az orosz titkosszolgálat egyik Prágában dolgozó embere azzal próbált meg lejáratni egy másikat, hogy hamis információt szivárogtatott ki a cseh sajtónak. Eszerint márciusban egy orosz ügynök érkezett Prágába, hogy meggyilkoljon három cseh önkormányzati politikust.

A cseh médiában megjelent értesülések szerint a feltételezett orosz ügynöknek Ondrej Kolár prágai VI. kerületi polgármestert, Zdenek Hríb prágai főpolgármestert és Pavel Novotnyt, Reporyje városrész polgármesterét kellene meggyilkolnia. Az első a cseh fővárost a náci megszállás alól felszabadító Ivan Konyev szovjet marsall szobrát távolíttatta el egy prágai térről, a második a 2015-ben meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról, Borisz Nyemcovról neveztette el a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll, a harmadik pedig Reporyje központjában emlékművet állíttatott a második világháború idején a nácikkal együttműködő Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) katonáinak, akik a háború végén segítséget nyújtottak a prágai felkelőknek.

Zaharova közölte, hogy Moszkva tükörintézkedéssel fog reagálni a kiutasításra, és hogy az “illetlen” és “barátságtalan” cseh lépést figyelembe fogja venni a Csehországgal kapcsolatos irányvonalának alakításakor. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója “hitvány és aljas provokációnak” nevezte a történteket.

Peter Beyer német hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy a német-amerikai kormányzati kapcsolatok utóbbi évekbeli alakulását tekintve nem teljesen meglepő a Németországban szolgáló 34 500 amerikai katona csaknem harminc százalékának megfelelő 9500 fős csapatkivonásról szóló hír, viszont – mint fogalmazott – “nagyon zavaró”, hogy a szövetségi kormány semmilyen tájékoztatást nem kapott ilyen tervekről.

Heiko Maas külügyminiszter tartózkodóan fogadta a The Wall Street Journal című amerikai lap amerikai kormányzati forrásokra hivatkozó jelentését. A német diplomácia vezetője egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy Németország és az Egyesült Államok szorosan együttműködő partnerek a transzatlanti szövetségben, de hozzátette, hogy “a kapcsolat bonyolult”.

“Tudomásul vesszük, ha kivonják az amerikai csapatok egy részét” – mondta Maas egy interjúban. Aláhúzta, hogy a német kormány igen nagyra értékeli az évtizedek alatt kialakult katonai együttműködést, amely “mindkét ország érdekeit szolgálja”.

A The Wall Street Journal szerint Trump arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy szeptemberig vonják ki a 9500 katonát Németországból. A hírt csaknem valamennyi vezető külügyi szakpolitikus kommentálta Németországban. Jellemző vélekedés, hogy a döntés hosszabb távon előnyös lehet, hozzájárulhat Németország és az egész Európai Unió biztonság- és védelempolitikájának tartós átalakításához, önállóságának erősítéséhez. Ezt emelték ki a kormányzó kereszténydemokraták (CDU) és a szociáldemokrata koalíciós társak (SPD) részéről is.

Egy további jellemző véleményáramlat szerint Trump döntése a novemberi amerikai elnökválasztással hozható összefüggésbe, az újabb ciklusra pályázó politikus szavazatokat remél a csapatkivonástól, és árt hazájának. Az Egyesült Államok nem csupán önzetlen segítségnyújtásként tart fenn bázisokat Európában, és különösen Németországban, hanem stratégiai érdekből is. Így például a Ramstein légitámaszpont nélkül az Egyesült Államok és az egész NATO kevésbé tudná érvényesíteni katonai erejét a közel- és a közép-keleti térségben – emelték ki például az ellenzéki Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) részéről.

Netanjahu a kormány szokásos vasárnapi ülésén sajnálatát fejezte ki a május 30-án a vele foglalkozó oktatási intézménybe igyekvő palesztin autista férfi megölése miatt. Amír Ohana belbiztonsági miniszter is részvétéről biztosította a családot, és az eset kivizsgálását ígérte.

Hallakot az óváros oroszlános kapujának közelében lőtték le a rendőrök, ahol korábban számos merénylet történt. Felszólították, hogy álljon meg, mert úgy látták, hogy fegyvert tart a kezében. Valójában csak egy mobiltelefont tartott édesapja izraeli médiának tartott beszámolója szerint, és nem értette a biztonságiak utasításait.

Az incidens szemtanúja szerint megijedt, futásnak eredt, mire a fegyveresek üldözőbe vették. Egy szeméttárolóba menekült, megpróbált elbújni, de utánamentek és legalább hétszer rálőttek.

Szintén a szeméttárolóba menekült az autista férfi egyik gondozónője is, aki ismerte, és többször is szólt a rendőröknek, hogy autista, sérült, de szavainak nem volt foganatja. Ijad Hallak azt ismételgette a rendőröknek, hogy a gondozónővel van.

Az áldozat családja a biztonsági kamerák felvételeinek átadását kéri az izraeli hatóságoktól, de a rendőrség kérésére a jeruzsálemi bíróság megtiltotta a videó nyilvánosságra hozását.

Két rendőrt hallgattak ki az eset után, s vallomásaik ellentmondanak egymásnak. Egyikük azt állítja, hogy beosztottját arra kérte, ne lőjön, de az nem tartotta be utasítását. A másik rendőr tagadja, hogy ilyen felszólítást kapott. Egyikük házi őrizetben, másikuk szabad lábon van, de korlátozásokkal.

Balotai Attila rendőr ezredes közölte, a tordasi házban csütörtökön lefoglalt alapanyagokból 100-150 ezer adag kábítószert lehetett volna előállítani, amelynek 250-300 millió forint a feketepiaci ára.

Ismertette, a nyomozókhoz az az információ jutott el, hogy B. Péter budapesti lakosnak köze lehet a kábítószer-kereskedelemhez, ezért figyelni kezdték. A férfi csütörtökön egy ugyancsak budapesti társával annak tordasi házába utazott, rövid idő múlva elhagyták a házat, majd egy szerb rendszámú terepjáró felvezetésével tértek oda vissza. Ezt a nyomozók úgy értékelték, hogy kábítószer-szállítmány érkezhetett a házba, ezért rajtuk ütöttek.

Az ezredes tájékoztatása szerint a házban nagyon nagy mennyiségű vegyi anyagot találtak és két házi készítésű, az alapanyagok összekeverésére szolgáló berendezést; a helyszíni szemle során megállapították, hogy 40 liternyi 100 százalékos metamfetamin és 100 liternyi egyéb vegyi anyag van az épületben, amely ugyancsak kábítószer előállításához használható. Találtak 10 kilogrammnyi koffeint is, amely a kábítószer terítéséhez, hígításához szolgál – mondta. A metamfetamin önmagában is kábítószernek minősül, ugyanakkor szakértők szerint a házban talált vegyi anyagokból 100-150 kilogramm nagy tisztaságú amfetamint tudtak volna előállítani – jegyezte meg.

Balotai közölte, a rendőrök a házkutatáskor négy, nem éles kézi fegyvert is találtak, míg a B. Péter otthonában tartott házkutatáskor egy éles lőfegyver került elő.

A nyomozók lefoglaltak továbbá három személyautót, 250 ezer forintot és különböző mennyiségben valutát, a gyanúsítottak budapesti lakásaiból csekély mértékben kábítószert, két présgépet, csomagolóanyagokat, csomagolóeszközöket, valamint a kábítószer porciózásához és méréséhez használt egyéb eszközöket. A három gyanúsítottat őrizetbe vették és szombaton kérték, hogy a Fejér Megyei Főügyészség kezdeményezze a letartóztatásukat.

Beszámolt arról is: csak B. Péter volt ismert a rendőrség előtt, ő más súlyos bűncselekmény miatt már volt büntetve.

Az ezredes kitért arra, az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy a fővárosban a kábítószer ára kissé emelkedett, és egyre több amfetamint találtak. Megítélésük szerint a feketepiacon az amfetamin már nem külföldről származik, hanem Magyarországon igyekeznek előállítani azt a kereskedők. Hozzátette: év elején már felszámoltak egy amfetaminlabort, a mostani elfogással értékelése szerint “igen jelentős éket vertek” a hazai előállításba. Arra számítanak, hogy a közeljövőben ezzel a mostani elfogással vissza fog esni az amfetaminforgalmazás Budapesten.

A korábban felszámolt droglaborral való kapcsolatot a mostani ügyben egyértelműen igazolni nem tudják, de vizsgálják. Hozzátette: az amfetamin előállítása vegyészeti felkészültséget igényel, amely nem sok embernek áll a birtokában. Azt is elmondta: ketten tettek vallomást, és tagadták bűnösségüket.

A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint a marokkó származású gyanúsított a közösségi média felületein dicsőítette az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet és tevékenységét.Informatikus végzetsége révén névtelenül férhetett hozzá a dzsihadista tartalmakhoz. Közvetlenül lépett kapcsolatba a terrorszervezet szíriai harcosaival. Szélsőségesen radikalizálódott, azonosult a terrorista csoport szellemiségével, teljes mértékben igazolva erőszakos cselekedeteiket – közölték.

Az Iszlám Állam szunnita dzsihadista terrorszervezet működési területe elsősorban Irak nyugati részére és Szíria keleti részére koncentrálódik. A világ több országából, köztük számos Európai országból csatlakoztak hozzá önkéntesek. Franciaország mellett Belgiumból csatlakoztak a legtöbben Európából a terroristákhoz. A 2015 novemberben Párizsban és a 2016 márciusban Brüsszelben elkövetett merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A június 19-ig tartó, az északnyugat-lengyelországi Drawsko Pomorskie városhoz közeli gyakorlótéren rendezett szárazföldi és légi műveletben mintegy hatezer katona vesz részt, köztük négyezer amerikai. A gyakorlat csütörtöki ünnepi megnyitóján Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter az együttműködés kifejezésének minősítette a közös műveletet, valamint azt, hogy az amerikai haderő a járvány ellenére van jelen Lengyelországban.

A hadgyakorlat célja azonos az eredetivel: az európai országok befogadó- és az amerikaiak katona- és felszerelésáthelyezési képességeinek ellenőrzése.

A Defender Europe 2020 az elmúlt 25 év legnagyobb, amerikai részvétellel zajló európai NATO-hadgyakorlataként indult a koronavírus-járvány kitörése előtt. Az Egyesült Államokból 20 ezer katona érkezett volna Európába, összesen pedig 18 NATO-tagállam közel 37 ezer katonája vett volna részt a műveletekben.

A tájékoztatás szerint a két férfi 2017. november 29-én, a késő esti órákban a sértett miskolci lakása előtt sétált el, s az ablakon benézve látták, hogy az általuk korábbról ismert idős férfi otthon tartózkodik. Elhatározták, hogy megszerzik az értékeit, a lezárt ajtót betörve jutottak be az ingatlanba, ahol bántalmazták az idős embert. A férfi nyolc napon túl gyógyuló, a koponya bevérzéseivel járó életveszélyes sérülést szenvedett.

Az ügyészség a vádlottakkal szemben emberölés kísérlete, magánlaksértés és csalás elkövetése miatt emelt vádat. A bíróság rablás, életveszélyt okozó testi sértés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, valamint csalás elkövetése miatt mondta ki bűnösnek a két férfit. A törvényszék az elsőrendű vádlottat 12 év szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra, a másodrendű vádlottat pedig 14 év szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

“A cseh fél tisztességtelen és méltánytalan módon járt el azzal, hogy ilyen barátságtalan lépésre szánta el magát” – hangzott a minisztérium által kiadott nyilatkozat. Az orosz diplomáciai tárca szerint a cseh hatóságok minden alap nélkül okoztak súlyos kárt a kétoldalú viszonyban.

“Prága lépései nemcsak megfelelő választ kapnak majd, de figyelembe fogják venni őket a Csehországgal kapcsolatos orosz irányvonal alakításakor. Az ilyen provokációért felelni kell” – áll a közleményben.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint Moszkva szimmetrikus választ adhat a prágai lépésre. A cseh fővárosban működő orosz nagykövetség a Facebookon közölte, hogy megkapta a két munkatársának kiutasításáról szóló értesítést. A képviselet szerint nem bizonyított sajtóértesüléseken alapuló, “koholt provokáció” történt, amely beszűkítette a konstruktív párbeszéd terét.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a nap folyamán korábban a kiutasítást azzal indokolta, hogy tevékenységével a két diplomata kárt okozott a cseh-orosz kapcsolatokban. Elmondása szerint az orosz titkosszolgálat egyik Prágában dolgozó embere azzal próbált meg lejáratni egy másikat, hogy hamis információt szivárogtatott ki a cseh sajtónak. Eszerint márciusban egy orosz ügynök érkezett Prágába, hogy meggyilkoljon három cseh önkormányzati politikust.

A cseh médiában megjelent értesülések szerint a feltételezett orosz ügynöknek Ondrej Kolár prágai 6. kerületi polgármestert, Zdenek Hríb prágai főpolgármestert és Pavel Novotnyt, Reporyje városrész polgármesterét kellene meggyilkolnia. Az első a cseh fővárost a náci megszállás alól felszabadító Ivan Konyev szovjet marsall szobrát távolíttatta el egy prágai térről, a második a 2015-ben meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról, Borisz Nyemcovról neveztette el a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll, a harmadik pedig Reporyje központjában emlékművet állíttatott a második világháború idején a nácikkal együttműködő Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) katonáinak, akik a háború végén segítséget nyújtottak a prágai felkelőknek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 30-án azt mondta, hogy a Konyev-szobor eltávolításával a cseh fél “durván megszegte” a kétoldalú baráti kapcsolatok alapjairól 1993-ban aláírt szerződést, Moszkva pedig választ vár Prágától arra javaslatára, hogy kezdődjön erről az ügyről párbeszéd. Lavrov sürgette, hogy ha a cseh fél továbbra is hatályosnak tartja a megállapodás összes pontját, akkor Moszkva elvárja, hogy tételes tárgyalások kezdődjenek arról, hogy miért szegték meg durván, és ezt miként lehet korrigálni.

Ismertetése szerint K. Dániel december 30-án késő délután csöngetett be a vele egy lépcsőházban élő 42 éves nőhöz, majd egyik gyereke előtt bozótvágó késsel bántalmazta, összeszurkálta. Az asszony a kórházban belehalt sérüléseibe. A más erőszakos bűncselekmény és garázdaság miatt már ismert, próbaidőn lévő férfit 24 órán belül elfogták a rendőrök. Az igazságügyi elmeorvos szerint a férfi nem szenved kóros elmeállapotban, így büntethető. A BRFK szerdán a nyomozati iratokat vádemelési előterjesztéssel megküldte a Fővárosi Főügyészségnek – közölte Gál.

A bűnügy részleteit ismertetve elmondta, december 30-án délután egy “riadt gyermekhang” jelentkezett a rendőrség számán. Az asszony 14 éves lánya azt mondta, hogy lakásukba egy idegen férfi hatolt be, édesanyját összeszurkálta, majd elmenekült. A kislány 11 és 7 éves testvére is otthon volt, a három gyerek bemenekült egy szobába. A rendőrök sokkos állapotban találták az édesanyát, akit kórházba szállítottak ugyan, de estére belehalt sérüléseibe. Hozzátette: a halottszemle során 26 sérülést találtak, ezek között két szúrás a nyakát érte, öt pedig a hasát.

A nyomozás több szálon indult; egyrészt a házban lakók között, másrészt a nő adósságbehajtó munkájával összefüggésben, harmadrészt pedig amiatt, mert a nő válófélben volt. A rendőrségre közben éjszaka egy e-mail érkezett, melyben K. Dániel elismerte a gyilkosságot. Egyebek mellett azt írta, nem tudja megmagyarázni, miért tette, de tudja, hogy szenvedni fog érte. A Harmat utcai albérletben élő férfi lakásában kutatást végző rendőrök egyebek mellett egy titkos naplót találtak, amely tele volt szexuális fantáziálással. A füzet a gyilkosság napján azzal zárul: “a sátán segítségével megpróbálok gyilkolni, hátha sikerül”.

A férfit rejtekhelyén, egy XVII. kerületi lakatlan épületben fogták el, meghallgatásán részben beismerő vallomást tett. Elmondta, a gyilkosság előtt alkoholt fogyasztott, előbb magában, majd egy közeli parkban két lánnyal, majd újra egyedül, otthon. Ez után ment le a társasházban élő asszonyhoz, akit összeszurkált, majd elmenekült.

Az igazságügyi elmeorvos szakértő a napló elemzésekor egyebek mellett azt állapította meg, hogy az elkövető szadisztikus, mazohisztikus. A szakértő a személyes vizsgálat során ugyanakkor azt állapította meg, hogy nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely miatt ne lenne büntethető.

Gál elmondta, a nyomozás során a rendőrök több más bűncselekményre is fényt derítettek. Így például a férfi lefoglalt laptopján több száz pedofil jellegű fotót találtak kiskorú fiúkról és lányokról. A nyomozó a további szörnyűségek között említette, hogy kiderült, a férfi december 25-én egy XI. kerületi lakásban, miközben anyjával és másokkal a karácsonyt ünnepelte, megerőszakolta 13 éves féltestvérét.

Közölte, mindezek alapján K. Dánielt aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, gyermekpornográfia bűntettével, továbbá hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettével is gyanúsítják. Kérdésre elmondta, hogy a férfi korábban is volt büntetve, szexuális jellegű bűncselekmény és garázdaság miatt. (Soha nem lenne szabad szabadulnia. A -szerk- megj.)

A tájékoztatás szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mobilkamerák használata láttán az utasok együttműködőbbek, és megnőtt a jegyvásárlási hajlandóság. Rámutattak arra, hogy több alkalommal is előfordult, hogy korábban a kötekedő, veréssel fenyegetőző, érvénytelen jeggyel utazó utas a kamerát látva további vita nélkül elismerte a pótdíjalkalmazás jogosságát.

Jegyvizsgálót 2018-ban 123, 2019-ben 70, 2020-ban pedig mindezidáig 35 esetben ért inzultus, amiből 18 tettlegességig fajult, 17 esetben pedig tettleges becsületsértés történt – írják a közleményben.

A 2019. szeptemberi bevezetés óta folyamatosan nő azoknak a jegyvizsgálóknak a száma, akik önkéntes alapon, szívesen használják a testkamerákat munkavégzés során, legtöbben a miskolci, a debreceni és a dombóvári térségben látják el így a feladatukat. Azokon a vonatokon, melyeken testkamerával dolgozik a jegyvizsgáló, eddig egy atrocitás történt a szolgálatot teljesítő kollégákkal szemben – közölte a MÁV.

Simicskó István a nyírségi kisváros határában épülő honvédelmi sportközpont alapkőletételén emlékeztetett, a kormány döntése értelmében negyven helyszínen épülnek ilyen létesítmények, az első sportközpontokat a tervek szerint Balassagyarmaton, Újfehértón, Szarvason, Szigetváron és Baján építik meg.

A beruházásért felelős BMSK Zrt. beruházási ügynökség és a kijelölt önkormányzatok komoly előkészítő munkán vannak túl, az építkezések remélhetőleg minél gyorsabban befejeződnek – tette hozzá a kormánybiztos.

A fejlesztés fontosságát hangsúlyozva Simicskó István arról beszélt, a hazafias és honvédelmi nevelés “mindennek az alapja lehet”. Szavai szerint nem mindegy, hogy a gyermekeink milyen szellemiségben nőnek föl, kialakul-e bennük az egészséges nemzettudat, illetve a hazához és a szülőföldhöz kötődés.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: “A szülőföld semmivel sem pótolható értéket jelent mindannyiunk számára, tisztelete és szeretete, megbecsülése, gyarapítása, az alkotás tevékenysége, mind-mind bennünk rejlik.”

A közlemény szerint a letartóztatásban lévő, büntetlen előéletű nőt a főügyészség aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolja és végrehajtandó fegyház kiszabását indítványozta vele szemben. A vádirat szerint a vádlott és a sértett az interneten ismerkedett meg, 2019 áprilisában egy dávodi házban költöztek össze, amelyet a férfi bérelt. A nőnek nem volt munkája, a sértett közmunkásként dolgozott és alkalmi munkákat is vállalt, így a férfi keresetéből éltek.

A pár sokat veszekedett. Egy idő után a férfi többször felszólította a nőt, hogy költözzön el a házból, a vádlott azonban erre nem volt hajlandó. Mint írták, 2019. július 7-én este ismét veszekedés tört ki, kölcsönösen bántalmazták egymást. Majd a férfi fájó torkára bevett egyet a vádlott gyógyszerei közül. Ezután kiment a lakásból és a bevett nyugtatótól a teraszon eszméletlen állapotban elvágódott.

A nő nem hívott segítséget, hanem egy nylon szemetes zacskót húzott a férfi fejére, s azt szorosan megkötötte. A sértett testét az ingatlan veteményesénél lévő gödörbe húzta, ott sósavval és hypóval öntötte le, végül betemette – olvasható a közleményben. Amikor a férfi munkatársai érdeklődni kezdtek utána, a nő azt mondta nekik, hogy külföldre ment dolgozni. A nő a férfi holttestét később a ház udvarának végében lévő szemetesgödörhöz húzta és ott temette el. Ott is leöntötte még sósavval és hypóval.

A rendőrök 2020. július 24-én találták meg a holttestet. A nőt őrizetbe vették.

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ellen perújítás nyomán folyamatban lévő büntetőügyet a Gyárfás elleni üggyel egyesítette.

A vád szerint Gyárfás bízta meg Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó megölésével, és Portik meg is szervezte a gyilkosságot, amelyet Jozef Rohác hajtott végre. Rohác évek óta jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti. Gyárfás és Portik tagadja bűnösségét.

A legfőbb ügyész tavaly decemberben jogorvoslatot jelentett be a Fővárosi Törvényszék végzése ellen, azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a törvényszék végzése törvénysértő. A Kúria május 19-én a legfőbb ügyész indítványát elutasította. Indoklásában rámutatott többek között arra, hogy az eljárás azonos szakaszában lévő ügyek egyesíthetők, és ez a perújítás elrendelését követő elsőfokú eljárásra is vonatkozik.

A tábornok nyilatkozatát a The Atlantic című folyóirat jelentette meg internetes portálján. “Amióta az eszemet tudom, Donald Trump az első elnök, aki nem próbálja meg összefogni az amerikaiakat, de még csak úgy sem tesz, mintha ezt akarná” – fogalmazta meg a véleményét Mattis. “Ehelyett megpróbál megosztani bennünket (…) Most érezzük meg a következményeit annak, hogy nem felnőttek irányították ezt az országot az elmúlt három évben” – tette hozzá.

Mint kifejtette: soha nem gondolta volna, hogy “katonákat bármilyen körülmények között arra utasítanak, hogy megsértsék honfitársaik alkotmányos jogait”. A volt miniszter feltehetőleg Trump azon felvetésére utalt, hogy igénybe veheti az 1807-es Lázongási Törvényt, amely lehetővé teszi a mindenkori elnök számára, hogy – megkerülve a szövetségi törvényt – belföldi rendfenntartási célokra kirendelje a katonaságot. Ez egyébként 1992-ben megtörtént, amikor hasonló ügy miatt zavargások robbantak ki Los Angelesben. Akkor George H.W. Bush elnök e törvény alapján, a kaliforniai kormányzó kérésére kirendelte a katonaságot.

Mark Esper védelmi miniszter egyébként hangsúlyozta: nem ért egyet a katonák kirendelésével belföldi rendfenntartás céljából.

Mattis közleményére a közzététele után Trump szinte azonnal reagált. A Twitteren azt írta: “valószínűleg az egyetlen dolog, ami közös Barack Obamában és bennem, az az, hogy mindkettőnknek abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy kirúghattuk Jim Mattist, aki a világ leginkább túlértékelt tábornoka. Felkértem, hogy nyújtsa be a lemondó levelét, és ettől nagyszerűen éreztem magamat. A beceneve Káosz volt, ez nem volt kedvemre való, ezért megváltoztattam Veszett Kutyára” – írta az elnök.

Egy következő bejegyzésben pedig azzal folytatta, hogy Mattis ereje nem a katonai felkészültségében, hanem inkább a személyes kapcsolatrendszerében rejlett.

Mattis az Obama-kormányzat idején a Központi Parancsnokságot (Centcom) vezette, ő felügyelte az Afganisztánban és Irakban folyó háborút, és felelős volt az egész közel-keleti térségért. Szakértők emlékeztetnek rá, hogy agresszív Irán-ellenes lépéseket és katonai konfrontációt szorgalmazott, ezért elvesztette a kormányzat bizalmát. Trump kormányának ő volt az első védelmi minisztere, és azért kellett távoznia, mert nem értett egyet az elnök afganisztáni és szíriai csapatkivonási tervével.

Mattis arról is írt, hogy “dühösen és elképedve” figyelte az elmúlt napok tüntetéssorozatát, amelyet az afroamerikai George Floyd durva rendőri intézkedés miatti halála robbantott ki. A tábornok leszögezte, hogy a jogegyenlőséget követelő tüntetőknek “igazuk van”. “Ne tévesszen meg bennünket néhány törvényen kívüli” – utalt az erőszakcselekmények elkövetőire. Meggyőződése szerint a több tízezernyi demonstráló tisztességes ember, aki “kitart amellett, hogy megfeleljünk az értékrendünknek”.

A Kína déli részén található Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen működő általános iskolában egy biztonsági őr kezdett ámokfutásba a lap szerint. A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna információi szerint a sebesültek közül hárman súlyos állapotban vannak. A támadót a rendőrség elfogta.

Kína túlnyomó részén a héten kezdődött meg ismét a tanítás az iskolákban, miután a koronavírus-járvány idején az oktatás az interneten zajlott.

Az elmúlt években több esetben váltak támadások célpontjává Kínában az óvodák és általános iskolák. 2019 novemberében a Kína délnyugati részén fekvő Jünnan tartományban egy férfi maró anyaggal fújt le gyerekeket, több mint ötvenen égési sérüléseket szenvedtek. Szeptemberben egy negyvenéves férfit őrizetbe vettek, miután a közép-kínai Hupej tartományban késsel támadt egy általános iskola diákjaira, nyolc gyerek halálát okozva, további kettőt megsebesítve. Tavaly április elején pedig a szintén közép-kínai Honan tartományban tartóztattak le egy óvónőt, aki a gyanú szerint mérget kevert a gyerekek kásájába, 23 gyerek szorult kórházi ellátásra.

A javasolt összegből százmillió euró Jordániát és Libanont illeti, ahol a statisztikák szerint a legnagyobb az egy főre jutó menekültek száma a világon. Törökország 485 millió euró támogatást kapna idén ebből a keretből, hogy az országban tartózkodó menekültek továbbra is részt vehessenek az unió humanitárius, szociális, biztonsági és integrációt segítő programjaiban.

Várhelyi Olivér szomszédsági és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy az EU továbbra is szolidáris partnerországaival és az azok által befogadott menekültekkel. “Mivel a szíriai válság továbbra is fenyegeti a régiót, az EU érdeke, hogy továbbra is támogassa a menekülteket befogadó helyi közösségeket, különösen a koronavírus-járvány alatt” – hangsúlyozta.

Az uniós segélyek támogatást nyújtanak az oktatás, a szociális védelem és az egészségügyi fejlesztések terültén a szíriai válság elől elmenekült embereknek. A Szíriában dúló háború 2015-ös kezdete óta Törökország mintegy 3,6 millió, Libanon 1,5 millió és Jordánia 1,8 millió menekültet fogadott be.

A 26 évnyi szökés után Párizsban májusban elfogott férfit azzal vádolják, hogy pénzügyi támogatást nyújtott az annak idején mintegy 800 ezer ember életét kioltó hutu milíciáknak. A testület, amelynek feladata a hágai elfogató parancs érvényességének vizsgálata, elrendelte a 84 éves Kabuga átadását a ruandai nemzetközi törvényszéknek.

A döntést a tolószékben ülő Kabuga szenvtelenül fogadta, csak annyit kérdezett, hogy hova fogják elszállítani. Védői ugyanakkor jelezték, hogy a vádlott a semmitőszékhez fordul, amelynek két hónap áll rendelkezésre a fellebbezés megvizsgálására. Amennyiben a kérelmet a legmagasabb francia bírói szervezet elveti, Franciaországnak egy hónapon belül át kell adnia a vádlottat a nemzetközi testületnek.

“Erre a döntésre számítottam, a jelenlegi szélsőségesen politikai kontextusban” – mondta Laurent Bayon, a gyanúsított egyik ügyvédje.

A több mint két évtizede bujkáló férfi jelezte, hogy az egészségi állapota miatt tart attól, hogy a tanzániai Arushába szállítják, ahol a népirtások és az emberiesség elleni bűntettek ügyében ítélkező ENSZ-bíróság székel. Ügyvédje szerint a férfi nem élné túl az átszállítást és az ottani fogva tartási körülményeket.

Múlt héten a hágai törvényszék egyik bírája, William Sekule jelezte, hogy az átszállítást Párizsból Arushába akkor lehet megvalósítani, ha minden körülmény adott, és visszautasította azt az ügyészi kérést, hogy a férfit átmenetileg vigyék Hágába, tekintettel a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozásokra.

Kabuga első helyen szerepelt a ruandai körözési listákon, és ötmillió dolláros (1,6 milliárd forintos) vérdíjat is kitűztek a fejére. A francia igazságügyi tárca szerint Kabuga hamis személyazonossággal élt egy lakásban a Párizshoz közeli Asnieres-Sur-Seine-ben, ahol május 16-án vették őrizetbe. Kabuga Németországban, Belgiumban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kenyában és Svájcban is élt az elmúlt 26 évben.

A hutu üzletember olyan ruandai milíciáknak nyújtott pénzügyi támogatást, amelyek 800 ezer tuszival és mérsékelt hutuval végeztek mindössze száz nap leforgása alatt 1994-ben. Kabuga hatalmas mennyiségű bozótvágó kést (machétét) és kapát vásárolt fel annak tudatában, hogy azokat gyilkosságra fogják felhasználni – írta egyik híroldalán az ENSZ. A világszervezet szerint emellett ő volt a hírhedt Radio Télévision Libre des Mille Collines (RTLM) rádióadó egyik társtulajdonosa. Ez a széles körben hallgatott hírforrás szólította fel a hutukat a tuszik kivégzésére, és gyűlöletkeltő adásaival jelentős szerepe volt a népirtás kirobbantásában. Kabuga azonban minden vádat tagad.