Biztonságpiac



A tervek szerint minden hétvégén online mérethetik meg tudásukat a hazai karatésok mindaddig, amíg a járvány miatt nem lehet hagyományos versenyeket rendezni.

Az ötlet a szövetséggel évek óta szoros kapcsolatban álló karateprogramok.hu internetes oldal működtetőjétől származik – olvasható az MKSZ keddi közleményében. Gali Csaba – aki maga is karate edző, bíró és versenyszervező – hangsúlyozta, az aktív sportolóknak szinte elengedhetetlen a hétről hétre történő megmérettetés.

“Tudom, hogy a karateklubok már rengeteg helyen beindították az online edzéseket, de a versenyzőknek szükségük van a versenyérzet fenntartására. Ebben szeretnék nekik segíteni a lehetőségekhez mérten. Innen jött az online versenyzés ötlete, amit a hétvégén a gyakorlatban is kipróbáltunk, és minden flottul ment” – mondta. Emlékeztetett rá: karatéban két versenyszám létezik, a küzdelem és a formagyakorlat, amelyek közül utóbbiban az igazihoz közelítő versenyhelyzetet lehet online teremteni.

Az úttörő alkalmon gyermek, ifjúsági, kadet, junior és felnőtt korosztályokban lehetett indulni. A résztvevők a szabályoknak megfelelően karate ruhában mutatták be formagyakorlataikat, melyeket az MKSZ hivatalos bírói pontoztak. A különbség csupán annyi volt, hogy ki-ki otthonról végezte a maga tevékenységét: a versenyzők a szobájukban, a házuk kertjében vagy az edzőtermükben csinálták a katákat.

Huszonhárom sportoló vett részt a nyitányon, akik közül többen is értek már el szép sikereket rangos nemzetközi viadalokon. A versenyt követően több klub is kérte, hogy legyenek még ilyen alkalmak – számolt be róla a szervező.

“Miután a Magyar Karate Szakszövetség elnöke, Mészáros János is a támogatásáról biztosított, elhatároztuk, hogy minden hétvégén sor kerül hasonló eseményre. Természetesen itt a gyakorláson van a hangsúly, és az eredményeket senki nem veheti véresen komolyan, de azért, hogy mégiscsak legyen tét, a sorozat eredményei alapján ranglistát állítunk fel, a legvégén pedig majd díjazzuk az egyes kategóriák győzteseit” – tette hozzá Gali.

Két ember szerda délelőtt a II. kerületben ment el egy idős asszonyhoz – írták. A férfi az ajtóban szóval tartotta, levetette vele az arany gyűrűit, mondván, fertőtleníteni fogja az ékszereket, társa, egy fiatal nő pedig eközben átkutatta a lakást. A két tolvaj ezután a gyűrűkkel és a lopott pénzzel távozott. A nyomozók hamarosan, a közelben elfogták a feltételezett elkövetőket, a huszonhatéves budapesti R. Juliettát és rokonát, a húszéves, szintén budapesti R. Jánost, és megtalálták náluk az idős asszony pénzét, valamint arany ékszereit is.

Megállapították, hogy a gyanúsítottak az V., a XIII. és a XV. kerületben is követtek el hasonló bűncselekményeket. Önkormányzati dolgozónak adták ki magukat, így a koronavírus-járvány ürügyén beengedték őket a lakásokba. Egyikük elterelte a sértett figyelmét, amíg társa átkutatta a lakást. Három hét alatt négy idős asszonytól csaknem egymillió forint értékben loptak, a kár több mint fele megtérült.

R. Jánost és R. Juliettát többek között üzletszerűen elkövetett lopás és kifosztás bűntettével gyanúsítják; őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat – közölte a BRFK.

Megerősödő nemzetközi kapcsolatok
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2018-ban is nagy hangsúlyt helyezett nemzetközi kapcsolatainak ápolására. Áprilisban egy osztrák delegáció ismerkedett meg a magyar katasztrófavédelem rendszerével, azt követően, hogy korábban már képzések, közös gyakorlatok során tapasztalatot szerezhettek az OKF-ról. Júniusban egy szlovén delegáció látogatott Budapestre: a ljubljanai tűzoltósági főfelügyelet vezetőiből, laktanyaparancsnokokból, régiós szervek vezetőiből álló küldöttségnek bemutatták a magyar katasztrófavédelem műveletirányítási rendszerét. Szintén júniusban a V4-országok katasztrófavédelmi vezetői Magyarországon tartották soros találkozójukat. Az ülés fókuszában a hatósági eszközökkel végzett megelőző tevékenység állt. Novemberben háromfős szlovák szakmai küldöttség tett látogatást a BM OKF-nál a Magyar–Szlovák Katasztrófavédelmi Vegyes Bizottság 19. ülésén. Az elmúlt évben immár 19. alkalommal rendeztek magyar–szlovén főigazgatói találkozót, ahol a két ország delegációi az előző találkozó óta végbement változásokról és az aktualitásokról egyeztettek.

Tűzvédelem: Ne gyújtsa! Gyűjtse!
A Biztonságpiac érdeklődésére az OKF-nál rámutattak: a 2015 márciusában hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapjaiban módosította a tűzvédelem hazai rendszerét. A korábbi tételes szabályozást felváltó OTSZ hatálybalépésével nőtt a beruházói, tervezői szabadság, könnyebbé, költséghatékonyabbá, rugalmasabbá vált még az építészetileg összetett épületek tervezése is, miközben az első helyen továbbra is a biztonság áll. A tervek szerint 2022-től az OTSZ-ben már csak az elvárt biztonsági szintet előíró követelmények szerepelnek, a megvalósításra választható alternatív, korszerű műszaki megoldások mindegyikét tűzvédelmi és műszaki irányelvek tartalmazzák majd. A további módosítások fő célja a követelmények és megoldások egyértelmű szétválasztása, vagyis az OTSZ-ben a megoldási lehetőségek aránya tovább csökken.
A BM OKF és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egy konferenciával indította útjára tavaly szeptemberben a Ne gyújtsa! Gyűjtse! elnevezésű közös kampányát. A főigazgatóság tájékoztatása szerint erre azért volt szükség, mert a háztartási hulladék kezelésének problémái és a nemritkán emberéleteket is követelő szén-monoxid-mérgezések és lakástüzek az eddigieknél is erőteljesebb fellépést sürgetnek.

Pályázatok nem csak önkénteseknek
A katasztrófavédelmi önkéntesek 2018-ban az előző évinél százmillióval több támogatást kaptak: hatszázmillió forintra a tűzoltó egyesületek, százmillió forintra pedig a mentő szervezetek pályázhattak. Most először az önkormányzati tűzoltóságok számára is megnyílt egy pályázat, összesen 225 millió forintra nyújthattak be igényt. A felszerelések között a tűzoltói beavatkozás alapeszközei, egyéni védőeszközök, szakfelszerelések mellett EDR-rádiók is találhatók, mindezek mellett több szervezet a különféle gépek, berendezések kezeléséhez szükséges vagy pályaalkalmassági vizsgákra, illetve műszaki, informatikai fejlesztésre nyert támogatást.

Jelentősen bővült az OKF gépjárműparkja
Tavaly decemberben több mint hárommilliárd forint értékben adtak át katasztrófavédelmi feladatokhoz szükséges járműveket a BM OKF-nál. Az összesen 83, különböző rendeltetésű gépkocsiból az ország összes megyéjébe, illetve a Gazdasági Ellátó Központhoz is került. Az ünnepélyes átadáson Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató kiemelte: a katasztrófavédelem öt éve elkezdett technikai fejlesztései újabb mérföldkőhöz érkeztek. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében végrehajtott gépjárműfecskendő-beszerzés lezárult, ennek eredményeként már 108 korszerű tűzoltó gépjármű szolgál a tűzoltóságokon. A járműpark fejlesztése folytatódik, európai uniós források felhasználásával a katasztrófavédelem vízszállítókat szerez be: a már átadott tizenkettővel együtt 2019 végéig összesen tizenhat vízszállító kerül forgalomba. Ezenkívül a katasztrófavédelem az elektromobilitás elterjesztésének jegyében központi forrás felhasználásával több mint ötven elektromos járművet szerzett be, amelyek a hatósági és ellenőrzési feladatokat támogatják.

Iparbiztonság: a távmérőhálózat továbbfejlesztése
Az OKF 19 alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyipari üzem körzetében üzemeltet országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági (Monitoring és Lakossági Riasztó, MoLaRi) riasztórendszert. Korábban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki a rendszert. A tavaly elkezdődött fejlesztés a MoLaRi-rendszer további végpontokkal történő bővítését teszi lehetővé, emellett 11 üzemet érintően egy újabb, úgynevezett MoLaRi II-rendszer építhető ki. A projekt a tervek szerint 2021 végén fejeződik be.

Hálózati és információbiztonsági feladatok a katasztrófavédelemnél
A BM OKF feladat- és hatásköre 2018 májusában kibővült. A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló 2016-os európai parlamenti és tanácsi irányelv (NIS irányelv) hazai jogrendbe történő átültetését, így az alapvető és bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókkal kapcsolatos hatósági és eseménykezelési feladatokat a BM OKF látta el az év folyamán.

Polgári védelem: országos értékelő rendszer épül
A jövőben egységes elemző rendszer segíti a katasztrófák elleni felkészülést és védekezést. Várhatóan 2019 végére épül ki az a katasztrófakockázat-értékelési rendszer, amelynek segítségével egy több szervezet által működtetett közös adatbázis alapján lehet értékelni és elemezni a településeket érintő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. A rendszer működtetésével lényegesen hatékonyabb lesz mind a felkészülés folyamata, mind egy bekövetkezett esemény kezelése. A projekt fő célkitűzése egy olyan egységes, térinformatikai alapú katasztrófakockázat-értékelési rendszer kialakítása és működtetése, amely az ország egészét lefedi, és képes akár egy-egy településre vonatkozóan is azonosítani a potenciális veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. Mindezek alapján meg lehet határozni, hogy az adott településen milyen kockázatokkal kell számolni. A rendszer a katasztrófakockázatok elemzése és értékelése mellett a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elleni felkészülést is hatékonyabbá teszi.
2018. február 2-án rövid látogatást tett Budapesten Monique Pariat, az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési és Humanitárius Főigazgatóságának vezetője, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnaggyal folytatott megbeszélése során egy új katasztrófahelyzet-kezelési eszköz kidolgozására tett javaslatot.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A koronavírus-járvány miatt hozott döntésében Putyin úgy rendelkezett, hogy a Vörös téri díszszemlével együtt az évfordulóval kapcsolatos minden más eseményt is el kell halasztani, köztük a háború részvevőiről való megemlékezést, az úgynevezett Halhatatlan Ezred vonulását, amely Moszkvában rendszerint több százezres, országosan és nemzetközi szinten pedig milliós tömegeket szokott megmozgatni. Az ünnepségek megtartásának új dátumát nem közölte.

“Az ünnepig, a Győzelem napjáig már kevesebb mint egy hónap van hátra, és most egy nem könnyű, mondjuk ki egyenesen, nehéz választás előtt állunk: a május 9-i dátum is szent számunkra és megfizethetetlen minden ember élete is” – mondta Putyin a kormány vezetőivel tartott online-tanácskozáson.

Rámutatott, hogy a díszszemle és a kapcsolódó tömegrendezvények előkészületeit már most meg kellene kezdeni, de nem rendeli el ezeket, mert a járvány május 9-re még nem éri el a tetőpontját, a vele kapcsolatos kockázatok rendkívül magasak. Leszögezte, hogy a katonai díszszemlét a Vörös téren és a Halhatatlan Ezred vonulását idén a járványveszély levonulása után fogják megtartani.

“Visszavonulásra kényszerítjük a fenyegetést, amelybe ma beleütközünk, és akkor feltétlenül meg fogjuk tartani a május 9-re tervezett rendezvényeket, ezt szeretettel és ünnepélyesen fogjuk megtenni, az idei, 2020-as évben, annál is inkább mert az ideit az emlékezet és a dicsőség évévé nyilvánítottuk” – hangoztatta az orosz vezető.

Orosz veteránszövetségek kérték arra az elnököt, hogy a világháborús jubileumi megemlékezéseket később tartsák meg. A moszkvai díszszemlére az orosz vezetés már számos külföldi vezetőt invitált. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője múlt csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a meghívásokat nem mondták le. Orosz sajtóértesülések szerint a katonai díszszemlét június 24-re, az 1945-ben a Vörös téren Georgij Zsukov marsall által levezényelt győzelmi parádé jubileumára, vagy szeptember 3-ra tehetik át, amely dátumot Oroszország a második világháború befejezésének tekinti.

Oroszországban a csütörtökön közzétett hivatalos adatok szerint egy nap alatt 3448-cal, 27 938-ra nőtt az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, ami 14,1 százalékos napi növekményt jelent, és esti jelentések szerint a Covid-19-járvány immár mind a 85 orosz régióra kiterjedt.

Nyikolaj Malisev vezető orosz infektológus csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a járvány június-júliusban tetőzik majd Oroszországban.

A fűtési szezonban több tragédia, mérgezéses eset következik be, de ahol nyílt lánggal működő vízmelegítő működik, ott egész évben potenciális veszélyt jelent a csendes gyilkos. A balesetek általában a készülékek rossz, engedély nélküli telepítése vagy a szellőzés hiánya miatt, esetleg a karbantartás elmaradása következtében következnek be.

Azok a készülékek jelenthetnek veszélyt, amelyek a szoba, konyha, vagy fürdőszoba levegőjét használják az égéshez. A nyílt égésterű vízmelegítő nagyon hamar elhasználja egy kis szobakonyha, vagy kisebb fürdőszoba levegőjét. Egy nem megfelelően szellőző helyiségben hosszabb időt eltöltve az életünkkel játszunk. A mérgezéses esetek fele a fürdőszobában történik.

Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák. A nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. A szellőzőnyílásokat tilos letakarni, vagy átépítésnél megszüntetni. A fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni. Használjuk ki erre az otthon töltött időt és hívjunk szakembert!

Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik.

Idén eddig 345 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. Százötven ember szenvedett mérgezést, hat emberen pedig már nem lehetett segíteni.

Takács Péter főügyész közleménye szerint két nőt az egyik férfi vádlott azzal az indokkal csalt Győrbe 2018 tavaszán az ország keleti részéből, hogy háztartást kellene vezetniük. Ehelyett azonban fejenként kétszázezer forintért “eladta” őket egy nőnek. A vevő abból élt, hogy két győri lakásának szobáit napi tízezer forintért kiadta prostitúció céljára.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő, korábban intézetben nevelkedő sértettekkel – akik közül az egyik akkor még kiskorú volt – másnap közölték, hogy le kell dolgozniuk az árukat. A nő és az élettársa megfenyegette a lányokat, hogy ha nem teljesítik a követelésüket, Budapestre viszik őket, ahol még keményebb körülmények közé kerülnek majd.

A lányokról a nő fotókat készített, amelyeket az élettársa hirdetési oldalakon jelentetett meg. A vádlottak a prostitúcióból származó jövedelmet elvették a lányoktól, és bezárva tartották őket a lakásban. A sértettek mindenüket hátrahagyva tudtak elmenekülni, miután egy oda érkező prostituált az ajtóban felejtette a kulcsot.

A szövetség a közleményében azt írta, hogy az új, 06-80-810-600-as számot hétfő este hét órától lehet tárcsázni. Az önkéntesek hétfő 19 óra és szerda 15 óra között, valamint csütörtök 19 óra és vasárnap 7 óra között fogadják az erre a számra érkező hívásokat – írták.

A közlemény szerint a nap 24 órájában térítésmentesen hívható 116-123-as számot tárcsázók problémáit több száz önkéntes fogadja, de a járvány miatt a korábban is magas hívásszám még tovább emelkedett.

Az ügyészség hétfőn azt közölte, hogy a három vádlott korábban közös albérletben lakott a – mindkét lábának amputálása után tolószékbe kényszerült – idős sértettel, akinek bankkártyáját is használták. Elhanyagolták a gondozását, ezért a sértett kórházba került. Ott állapotán sikerült javítani és a vádlottaknál maradt bankkártyáját is le tudták tiltani.

Az elkövetők közül ketten ekkor – rokonnak kiadva magukat – meglátogatták a kórházban a sértettet, majd azzal az indokkal, hogy kiviszik cigarettázni, kitolták, és először egy Budapest belvárosában lévő bankfiókhoz vitték, ahol 100 ezer forintot felvetettek vele a számlájáról, majd új, vidéki albérletükbe vitték.

Ott a vádlottak egyáltalán nem gondoskodtak a beteg sértettről, állapota rosszabbodása ellenére sem hívtak hozzá orvost, ennek következtében – 2017. október 28-án – elhunyt. A halála után a vádlottak a férfit egyszerűen kitolták a tolószékében az albérletük közelében lévő erdőbe, és otthagyták.

A Fővárosi Törvényszék közleményében azt írta: a párt kifosztás bűntettével és több rendbeli lopás vétségével gyanúsítják. A rendőrség pénteken közölte, hogy elfogtak két embert, aki meglopott fővárosi időseket, miután a koronavírus-helyzetre hivatkozva segítséget ajánlott nekik.

A gyanú szerint a 20 éves férfi és a 27 éves nő – többnyire önkormányzati dolgozónak kiadva magát – március 27. és április 15. között bejutott több idős ember fővárosi lakásába, és onnan a tulajdonosok figyelmét elterelve készpénzt és ékszereket vittek el. Volt olyan hely, ahonnan fertőtlenítés ürügyén több százezer forint értékű ékszert tulajdonítottak el.

A törvényszék szombaton azt közölte, a gyanúsításban szereplő négy bűncselekmény közül a nő háromban vett részt, míg egy alkalommal a férfinak egy eddig ismeretlen nő volt a segítségére. A nyomozás kezdeti szakban van, további nyomozás, esetleg további ügyek felderítése és egyesítése is várható – írták. Kitértek arra: a gyanúsítottaknak önálló megélhetést biztosító igazolt jövedelemük nincs. A férfi már kétszer volt büntetve és további két büntetőeljárás folyik vele szemben. Mivel esetében sem a korábbi büntetések, sem a folyamatban lévő büntetőeljárások nem bírtak visszatartó erővel, a bíróság szerint feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményt követne el, ezért elrendelték a letartóztatását.

A nő büntetlen előéletű, gyermekgondozási segélyben részesül, de a rövid időn belüli háromszori elkövetés gyanúja a bíróság szerint szintén megalapozza a bűnismétlés veszélyét, ám úgy ítélték meg, hogy esetében a bűnügyi felügyelet elrendelése elegendő.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség fellebbezett a döntés ellen, hogy ne csak a férfi, hanem mindkét gyanúsított letartóztatásba kerüljön – közölte a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség álláspontja szerint egy a járványhelyzetre hivatkozva elkövetett sorozatcselekmény esetén az enyhébb kényszerintézkedés alkalmatlan a bűnismétlés veszélyének kizárására, illetve a bizonyítás eredményessége is indokolja a kényszerintézkedést mindkét gyanúsított esetében. A fővárosi főügyészség kiemelte, “a hatóságok továbbra sem engedik, hogy a járványhelyzeten nyerészkedő, másokat, különösen időseket megtévesztő személyek cselekményei – a törvényi feltételek fennállása esetén – büntetőjogi következmények nélkül maradjanak”.

A magyarországi közlekedésbiztonság legrosszabb éve 1990 volt, amikor 2432 ember vesztette életét közlekedési balesetben. Részben a rendőrség közlekedésbiztonsági munkájának köszönhetően ma azonban ott tartunk, ahol 1961-ben, akkor 622 ember halt meg közlekedési balesetekben Magyarországon – említett néhányat a főbb statisztikai mutatók közül Halmosi. Persze a főkapitány-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1960-as években tizedannyi jármű közlekedett hazánkban, mint ma, a forgalom, a járműsűrűség, a közutak terhelése is csupán töredéke volt a jelenleginek. A legjobb évnek 2013 számít, amikor is – a közlekedési statisztikák és adatgyűjtések magyarországi kezdete óta – a legkevesebben haltak meg a közutakon (591 haláleset). Halmosi szerint 2013 óta – kisebb-nagyobb eltérésekkel – stagnál a közlekedésbiztonsági helyzet hazánkban.

Kétségbeesni nem kell, de el kell gondolkodnunk – figyelmeztet a főkapitány-helyettes. Fel kell tenni a kérdést, hogy az évente mintegy hatszáz közúti haláleset sok vagy kevés.

Az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2050-re a közösség közúthálózatán közúti baleset következtében egyetlen ember se veszítse életét.
Mindehhez hozzátartozik, hogy addigra valószínűleg nagy számban lesznek az utakon olyan autók, amelyeket számítógépek, szoftverek irányítanak majd, de ne felejtsük el, hogy mindig lesznek gyalogosok, akiket akkor sem gépek fognak vezérelni. A gyalogos pedig akkor is leléphet részegen egy kamion elé féktávolságon belül, legyen az a kamion bármilyen korszerű rendszerrel felszerelve – jegyezte meg a vezérőrnagy.

Ha érzékletes képet akarunk kapni Magyarország közlekedésbiztonságának helyzetéről, akkor beszélhetünk statisztikai adatokról, de talán ennél is fontosabb, hogy ezekből milyen következtetéseket lehet levonni – mondta lapunknak az országos rendőrfőkapitány-helyettes, aki rosszul szokta fogadni, ha egy tragédia után valaki a járművezető felelősségét próbálja csökkenteni. Mint rámutatott: tragédiát nem köd, nem csúszós úttest vagy éppen a téli gumi hiánya okoz, emberek akkor halnak meg a közúton, ha valaki valamilyen hibát elkövet. Leggyakrabban azok kerülnek ilyen helyzetbe, akik agresszíven vezetnek, semmibe vesznek másokat vagy éppen fittyet hánynak a közlekedési szabályokra.

Figyelmetlenség, kivagyiság, felelőtlenség – sorolja a balesetek legfőbb eredőit a vezérőrnagy, aki azt is leszögezte, hogy mindenki bűnös, aki egy tragédia kapcsán a felelősséget át akarja hárítani másra. Ezzel Halmosi azokra az egyébként gyakori, a rendőri munkát érő kritikákra utalt, amelyek megkérdőjelezik, hogy a rendőrség mérhet-e sebességet, vagy éppen van-e joga, hogy leplezett módon használjon ilyen célra eszközöket. Márpedig a legjobb megoldás egy rendőri intézkedés elkerülésére az, ha betartjuk a közlekedési szabályokat – adta meg a választ a főkapitány-helyettes, hozzátéve, hogy nincs a világon egyetlen olyan rendőrség sem, amely ne mérne sebességet, vagy ne ellenőrizné az ittas vezetőket.

A közlekedésbiztonsági felelősség hierarchikus sorrendjében az első helyen egyértelműen a járművezetők állnak, őket pedig azok követik, akik meg kell tanítsák helyesen és felelősségteljesen közlekedni a gyermekeket, vagyis a szülők, illetve a család.

A közúti baleset okairól szólva Halmosi első helyen a sebesség helytelen megválasztását emelte ki. Leszögezte, a magyar rendőrség korrekten kívánt eljárni, amikor bejelentette, hogy sehol sem végez leplezett sebességmérést. Ezt követően azonban elindult egy inkorrekt folyamat: az állampolgárok betartották a sebességhatárokat ott, ahol tudták, hogy mérés zajlik, majd, amikor biztosak voltak benne, hogy már nem érheti őket meglepetés, számtalan helyen jócskán túllépték a megengedett határokat. Éppen ezért az ORFK-nál az a döntés született, hogy ezt a hozzáállást felfüggesztik, és a jövőben ott mérik a járművek sebességét, ahol az fokozott biztonsági kockázatot jelent.

A balesetek egy másik gyakori és rendkívül veszélyes forrása az alkoholfogyasztás. Erről szólva Halmosi úgy vélekedett, hogy a rendőrség igencsak eredményes az ittas vezetők felderítésében. A mai tudományos életben vitán felül áll, hogy az alkoholfogyasztás rontja a reflexeket és készségeket, igaz, vannak toleráns országok, ahol bizonyos mennyiségig megengedett alkoholos italok fogyasztása. Magyarország ugyanakkor azon országok közé tartozik, ahol zéró tolerancia van az ittas vezetéssel szemben. A közlekedésbiztonsági prevenciót szintén sikeresnek ítéli Halmosi a gyermekbaleset vonatkozásában. Évek óta nagyon komoly energiát fordít a rendőrség arra, hogy gyermekek minél kevesebbszer szenvedjenek balesetet, ennek érdekében az ORFK számtalan programot működtet és szervez.

A közlekedésbiztonság terén Magyarország az európai uniós átlagnál valamivel rosszabbul teljesít. Európa több országában is harminc alatt van az egymillió lakosra jutó halálos balesetek száma, idetartozik többek között Norvégia, Finnország, Svédország vagy Svájc. Halmosi szerint ezekben az államokban nem csupán azért kevesebb a halálos baleset, mert az emberek habitusa más, mint a magyaroké – udvariasabbak, nyugodtabbak, kevésbé agresszíven vezetnek –, hanem főként azért, mert stabil és szélsőségesen kemény büntetési rendszert alkalmaznak. A cél mindenesetre az, hogy Magyarország a középmezőnynél valamelyest jobb helyezést érjen el. Jelenleg évente egymillió magyar lakosra 61–80 halálos baleset jut, míg az EU tagállamainak átlaga ötven körül mozog.

Demográfiai szempontból két korcsoport a legveszélyeztetettebb hazánkban: a 25 év alatti fiatalok, valamint a 65 év felettiek. A halálos balesetet szenvedő személyek 18 százaléka nem töltötte be a 25. életévét, míg a 65 év felettiek részaránya 27 százalék. Halmosi a Biztonságpiacnak kiemelte: a rendőrség nem egyedüli letéteményese a közlekedésbiztonságnak, bár fontos eszközt kapott a kezébe azzal, hogy ellenőrizhet és szankcionálhat. Véleménye szerint ugyanakkor nem is ezek a leghatékonyabb baleset-megelőzési módszerek, hanem az, ha sikerül megértetni az emberekkel, hogy a hírekben látható, olvasható balesetek bárkivel megtörténhetnek. A főkapitány-helyettes szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a közutakon kevesebb baleset történik, az a közlekedésben részt vevő állampolgárok együttműködéséből származó közös siker.

Európa országai – a közúti balesetek halálos áldozatainak egymillió lakosra jutó száma alapján – az ábra szerinti osztályközökbe sorolhatók. Magyarország a 61–80 halálos áldozat/egymillió lakos csoportba sorolható, ami az átlagosnál valamelyest kedvezőtlenebbnek minősül. (Az EU átlagában ez a mutató ötven halálos áldozat/egymillió lakos.) A legalacsonyabb értéket Norvégiában érték el, ahol kereken húsz halálos áldozat jut átlagosan egymillió lakosra.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A 2010-ben az akkori orosz és amerikai elnök, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama által aláírt START–3 egyezmény hatálya 2021 februárjában jár le. Ez az utolsó jelentősebb – a nukleáris fegyverzet korlátozásáról szóló – megállapodás Washington és Moszkva között. A szerződés mindkét fél számára 1550 nukleáris robbanófejben maximalizálja az atomarzenált.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökségnek szombaton adott interjújában közölte, egyelőre nem tudni, hogy az amerikai kormány kész-e a szerződés meghosszabbítására. Rjabkov szerint a valóságtól elrugaszkodottak azok a washingtoni javaslatok, melyek értelmében a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokba az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kínát is be kell vonni.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője pénteken új egyeztetések megkezdésére szólította fel amerikai kollégáját, Mike Pompeót, ezen egyezményt pedig a globális biztonság egyik sarokkövének nevezte.Rámutatott: a megállapodás meghosszabbítására vonatkozó orosz javaslat továbbra is érvényes.

Vlagyimir Putyin az utóbbi hónapokban többször is óva intett egy újabb fegyverkezési verseny kialakulásától. Tavaly összeomlott a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés, amely a szakértők szerint mérföldkőnek számított a hidegháború lezárásában.

Balogh Eszter elmondta: a Szűrcsapó utcai lakás egyik szobájában keletkezett a tűz, a lángok átterjedtek a konyhára és a másik szobára is. Hozzáfűzte: a lakásban tartózkodó ember idejében elhagyta otthonát.

A szombathelyi és sárvári tűzoltók átszellőztették az épületet és a kimenekített – az utcán, majd az épület földszintjén várakozó – lakók visszatérhettek otthonaikba.

Szólt arról is, hogy egy magasból mentő speciális járművet is a helyszínre irányítottak, mert a hőhatások miatt károsodott az épület homlokzata, amit az épület előtt haladó gyalogosforgalom védelme érdekében meg kellett bontaniuk.

A közleményben felidézték: 2019. július 24-én egy holttestet találtak Dávodon. Az ügyben büntetőeljárást indítottak, majd azzal összefüggésben őrizetbe vettek egy középkorú helyi nőt halált okozó testi sértés bűntett gyanúja miatt.

A nyomozás során megállapították, hogy 2019. július 7-én este az asszony szóváltásba keveredett élettársával, és ez tettlegességig fajult. Nem sokkal ezután a férfi a ház teraszán összeesett. A nő ekkor egy szemeteszacskót húzott élettársa fejére, azt erősen megkötötte, ezzel szándékosan megfojtotta a férfit.

Miután az 52 éves férfi meghalt, testét az asszony maró hatású anyagokkal öntötte le, majd elásta. Később másoknak azt állította, hogy élettársa külföldre ment munkavállalás céljából, de a férfi eltűnése gyanússá vált, ezért azt jelentették a rendőrségen. Az eltűnéssel kapcsolatos rendőri intézkedés során a helyi körzeti megbízott találta meg a holttest maradványait.

A nyomozók a dávodi nő tettét emberöléssé minősítették át. A letartóztatásban lévő 49 éves gyanúsított ügyében a főkapitányság az iratokat vádemelési javaslattal adta át a főügyészségnek.

Közleményük szerint ezen a héten tizeneggyel nőtt azon vállalatok száma, ahol a honvédelmi irányító törzsek segítik a zavartalan és biztonságos működést. Így már összesen 104 vállalat működését segítik honvédelmi irányító törzsek.

Kiemelték: a honvédelmi irányító törzsek továbbra sem veszik át az érintett vállalatok irányítását. Azért vesznek részt a vállalatok életében, hogy biztosítsák azok folyamatos működését, az ország lakóinak ellátásbiztonságát. “Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy gördülékeny és sikeres az együttműködés az irányító törzsek és az eddig bevont cégek között” — fogalmazott közleményében a HM.

A létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport döntése nyomán következő, újonnan bevont cégek az élelmiszer, valamint a gyógyszeripar maghatározó szereplői. A listán szerepel, a SCHOTT Hungary Gyógyszeripari Üvegtermék Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság, a MASTER GOOD Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, a Kecskeméti Konzervgyártó és Kereskedelmi Kft., a Júlia-Malom Élelmiszeripari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, a Gyermelyi Holding Zrt., a Hungary – Meat Élelmiszeripari Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft., a KALL Ingredients Kereskedelmi Kft., a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt., a Pannonia Bio Zrt. és a Kartonpack Dobozipari Nyrt. – olvasható a közleményben.

Orbán Viktor március 13-án jelentette be, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés keretében több akciócsoportot hoz létre. Ezek egyike a létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport, amelynek vezetője Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

A vádirat szerint a nő pultosként dolgozott a vendéglőben, ahová 11 órakor tért be a sértett, mivel a vendéglő udvarán tűzifát kellett aprítania, illetőleg a mellékhelyiséget takarítania. A sértett a vendéglőben fröccsözött, óránként két-három deci bort ivott meg. Délután négy óra körül ért a kocsmába egy helybeli férfi, aki szintén italozni kezdett. A pultos nő szóvá tette, hogy a sértett nem vágta fel a tűzifát, nem takarított fel, a vendégek beszélgetésébe is beleszólt és felszólította őt, hogy menjen haza.

Ezután a sértett a helybeli férfival kiment dohányozni a vendéglő elé, majd vissza akart menni a kocsmába, mire a férfi felszólította, hogy induljon haza. A sértett ennek ellenére visszament a kocsmába, ahol a férfi őt pofon ütötte, fellökte, majd a földön fekvő sértettet több alkalommal, nagy erővel combon és csípőn rúgta. A bántalmazások következtében a sértett bal combcsontján darabos combnyaktörést, további töréseket, illetőleg combizomszakadást szenvedett el. A sérülések miatt mozgásképtelen állapotba került, csak a pult előtt feküdt hosszú ideig. Ekkor érkezett a vendéglőbe a sértettet bántalmazó férfi rokona, de sem ő, sem a pultos nem hívott mentőt a sértettnek – aki ezt kérlelte -, hanem a pultos felszólítására a két férfi kihúzta sértettet a vendéglő udvarára. Ott leültették egy padra és visszamentek italozni. Mivel a sértettnek erős fájdalmai voltak és ülni sem tudott, lefeküdt a földre, ahol fagypont közeli volt a hőmérséklet.

Közel egy óra múlva a két férfi észlelte ezt, megnézték a pultossal, aki mondta, hogy vigyék ki a sértettet az udvaron kívüli részre, ne zavarja az udvaron levő mellékhelyiséget használó vendégeket. A két férfi a kérésnek eleget téve kihúzta a sértettet a vendéglő zárt kerítésén túli nádas melletti füves területre, majd ott magára hagyták, visszamentek a vendéglőbe és néhány kör elfogyasztása után hazamentek. A vendéglő ezen kerítésen kívül lévő részét esetenként árurakodás céljára használják, teljesen elhagyatott, senki által nem látogatott terület.

A sértett teljesen mozgásképtelen volt, felülésre és kúszómozdulat megtételére sem volt képes. A sértett élete és testi épsége közvetlen veszélybe került, mivel megfosztva volt attól, hogy más személynek jelezze ottlétét, segítséget kérjen. A vékony ruházatot viselő sértett halála kihűlés miatt a vádlottaktól független, kívülálló okból, a puszta véletlen folytán maradt el, mivel mintegy két és fél óra múlva az egyik vendég a nádas melletti füves területre ment vizelni, ahol észlelte a sértettet. Ezt követően a sértettet a mentő sürgősségi műtét céljából Szegedre szállította. A sértett sérülései nyolc napon túl, mintegy nyolc hét alatt gyógyultak, maradandó fogyatékossággal.

A főügyészség a két férfit emberölés bűntettének kísérletével vádolja, míg a pultos nőt segítségnyújtás elmulasztásának vétségével, mivel neki arról nem volt tudomása, hogy kérésének megfelelően a sértettet egy olyan helyre húzzák ki, ahol magatehetetlensége okán kihűlhet.

A vádlottak bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

Beszámolt arról is, hogy a Magyar Honvédség katonái befejezték a fővárosi Pesti úti idősotthon fertőtlenítését. Hozzátette: a vegyvédelmi zászlóalj mintegy 1500 liter fertőtlenítőszert használt fel, és szükség esetén további fertőtlenítésre is felkészültek.

Azt is elmondta, hogy mintegy ezer katona tartózkodik külföldön, műveleti területen; köztük nincs koronavírus-fertőzött. Ahol más országok is csökkentik katonai létszámukat, ott ezt a Magyarország is megteszi, ennek nyomán a héten Maliból érkezett haza egy kisebb kontingens – közölte a operatív törzs vezetőhelyettese.

Beszámolt arról is, hogy ezen a héten további 11 vállalathoz érkeztek honvédelmi irányító törzsek. Jellemzően olyan vállalatokhoz mentek most, amelyek alapvetően az élelmiszerbiztonság fenntartásában és olyan eszközök biztosításában vesznek részt, amelyek létfontosságúak a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Mindeközben a Magyar Honvédség erői részt vesznek a dél határ biztosításában, továbbá az északi és nyugati határon is ott vannak a katonák. A humanitárius korridor fenntartásában is támogatják a rendőrök munkáját. A katonai rendészek több településen járőrtevékenységgel segítik a biztonság fenntartását, emellett a katonák raktárak őrzés-védelmében is segítenek, 51 kórháznál pedig a kórházparancsnoki posztot látják el.

Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester péntek késő este továbbra is arra kérte a fővárosiakat, hogy még néhány napig maradjanak otthon, és tartsák zárva lakásuk ablakait. A katasztrófavédelmi szolgálat ugyanakkor afelől biztosított, hogy az égéstermékek, amelyek szagát érezni lehet a fővárosban, nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat, továbbá a radioaktív sugárzás szintje sem haladja meg az egészségre káros mértéket.

A katasztrófavédelem sajtószolgálatának szombati közlése szerint a csernobili övezetben jelenleg öt erdős területen végeznek oltási munkálatokat, füves területeken, az aljnövényzetben, illetve az erdei avarban keletkezett parázsló gócokat oltanak. Jelenleg 716 szakember vesz részt az oltásban 166 technikai eszközzel, beleértve három helikoptert, amelyek az elmúlt napban 134 fordulással 268 tonna vizet locsoltak szét.

Eközben viszont a Kijev megyével szomszédos Zsitomir megyében több mint kétezer hektárra terjedt ki a tűz az elmúlt egy nap alatt. Az ottani oltásokban 655-en vesznek részt 108 technikai eszközzel, bevonva három tűzoltó repülőgépet is, amelyek előző nap 48 tonna vizet öntöttek a lángokra.

A csernobili tiltott övezet területén már április 4-e óta küzdenek a lángokkal. A nyílt tüzeket többször sikerült már eloltaniuk, de a feltámadt szél miatt helyenként ismét fellángoltak, legutóbb csütörtökön, viszont még aznap el is oltották mindet. A parázsló gócok oltásához azonban a katasztrófavédelem szerint még napok szükségesek. A tüzeket hanyagság okozhatta, de a szándékos, csoportosan elkövetett gyújtogatást sem zárták ki a hatóságok. Eddig két embert gyanúsítottak meg a csernobili zónában elkövetett tűzokozással, de őrizetbe nem vették őket. Mindketten azt vallották, hogy véletlenül okoztak tüzet.

Az indítvány szerint az oroszlányi férfi 2020. április 16-án, dél után pontosan fél órával egy komáromi dohányboltban az eladó felé egy húsz centi pengehosszúságú kést tartott, felszólította, hogy az összes pénzt pakolja a műanyag szatyorba, és közben azt mondta, hogy „Ne ellenkezzen, ha nem akar magának problémát!”

A sértett a kasszából 266 ezer forintot vett ki, majd azt a gyanúsítottnál lévő szatyorba tette, amely után a rabló távozott a dohányboltból.

A bűncselekmény helyszínének közelében a kiérkező rendőrjárőrök intézkedtek az elkövetővel, aki ennek folyamatosan, aktívan ellenállt, nem hagyta magát megbilincselni. A helyszínen lévő rendőrautó első szélvédőjét több alkalommal, nagy erővel megütötte, aminek következtében az több helyen betörött, és a vezető ülés felőli ajtó kilincsét is kitörte. A férfi csak a földrevitelét és többszöri rendőri felszólítást követően nyugodott meg.

Az ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a férfi letartóztatását a szökés, és elrejtőzés veszélye, valamint a bűnismétlés veszélye miatt egy hónapra elrendelte.

A vállalatokat számos támadás érheti a kibertérben, külső és belső rosszakarók oldaláról egyaránt. A támadók dolgát megkönnyíti, hogy egyszerre rengeteg folyamat zajlik a vállalatok informatikai rendszerében, és a járvány következtében megváltozott körülmények miatt minden eddiginél több teendő és munkafolyamat került át online felületekre. A sok esemény között pedig könnyen elsikkadhatnak a rosszindulatú aktivitások: miután már megtörtént a baj, csak akkor tűnik fel, hogy egy, a felmondási idejét töltő rendszergazda törölte a céges adatbázist, esetleg kiberbűnözők egy illegálisan megszerzett, kiemelt jogosultság birtokában ellopták a vállalat szellemi tulajdonát képező, értékes dokumentumokat.

Lehetetlen tehát folyamatosan szemmel tartani az infrastruktúrában zajló tevékenységeket. Szerencsére egyre több gyártó kínál különféle megoldást erre a problémára. Ezekkel az eszközökkel viszont hasonló a helyzet, mint az események tömkelegével: nem tudjuk, melyikre érdemes fókuszálni, vagyis melyik az igazán fontos. Szakértők szerint a felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazó technológiák kínálják az igazán hasznos segítséget.

Önállóan is ász
A gépi tanulásnak két fő típusa van, és mindkettőt használják a kibervédelemben különféle célokra. A felügyelt gépi tanulás (supervised machine learning) esetében a rendszert előzetesen betáplált példák segítik a hasonlóságok felismerésében. Ha adott mintákon keresztül megismertetik vele, hogyan működnek a rosszindulatú szoftverek, a felügyelt gépi tanulási rendszer a későbbiekben képes azonosítani az ilyen jellegű tevékenységeket a rendelkezésére bocsátott adatok között.

A felügyelet nélküli gépi tanulás (unsupervised machine learning) ugyanakkor ilyen előzetesen betáplált adatok nélkül is képes a mintafelismerésre. Magától fel tudja ugyanis térképezni az összefüggéseket, és megtanulja elkülöníteni a mindennapinak mondható tevékenységeket a rendellenesektől.

Az előbbi módszer rendkívül hatékony a már jól ismert fenyegetések, például malware-ek észlelésében. Az utóbbi pedig azért hasznos, mert nem lehet minden támadási lehetőséget előre leírni és betáplálni. A felügyelet nélküli gépi tanulást használó rendszer azonban képes olyan módszereket is azonosítani, amelyek még nem szerepelnek mintaként az adatbázisában. A biztonsági szakemberek jól hasznosíthatják ezeket a technológiákat a korábban észrevétlen és feltáratlan problémák felderítésére, különös tekintettel azokra a gyanús tevékenységekre, amelyek a belső fenyegetésekre utalnak.

A szálkát is észreveszi
A felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazó megoldás felméri, milyen tevékenységek számítanak megszokottnak. Majd a körülményeket elemezve hívja fel az informatikai szakemberek figyelmét azokra az eseményekre, amelyek gyanúra adnak okot, és amelyek elsikkadnának a rengeteg különféle aktivitás között. Ilyen lehet például az, ha egy alkalmazott elkezd késő éjjel dolgozni, pedig korábban csak reggel 9 és délután 5 előtt ült a gép előtt. Szintén furcsa lehet, ha valaki hirtelen 500 megabájtnyi céges fájt csatol egy e-mailhez, vagy a vállalat stratégiai dokumentumait, esetleg a szervezet által fejlesztett programok forráskódját böngészi.

Ezek mind olyan tevékenységek, amelyek elvesznének a rengeteg információ között, ám a felügyelet nélküli gépi tanulásnak köszönhetően úgy kerülnek napvilágra, hogy még időben megakadályozhatók a károk, és mégsem terhelik túl az informatikai részleget fals pozitív találatokkal.

Jó példa erre az a tipikus eset, amelyet a Micro Focus it-biztonsági társaság Interset gépi tanulást alkalmazó eszköze derített fel. Egy nagy technológiai gyártótól érzékeny adatokat szivárogtattak ki, amit nem jelzett a biztonsági szoftverük. Ezért felügyelet nélküli gépi tanulási módszert alkalmaztak. Összesen harminc napnyi naplóadatot elemeztettek, így rövid idő alatt sikerült beazonosítani két mérnököt a húszezer fős állományból, akik forráskódot loptak a cégtől. A történet azonban nem ért itt véget, ugyanis a megoldás további 11 alkalmazottról rántotta le a leplet, akik titokban szintén adatokat tulajdonítottak el a cégtől. Közülük hárman Észak-Amerikában, nyolcan Kínában tevékenykedtek.

A 65 éves férfi 2019. november elején Balatonakarattya közelében, egy nyílt vasúti pályaszakasz melletti parkolóban akart megfordulni személygépkocsijával, azonban ezt olyan figyelmetlenül végezte, hogy közben a sínekre hajtott, melynek során a jármű egy betonperem és a hozzá legközelebb eső sínszár közé szorult.

A vádlott, miután a vasúti pályáról nem tudott lehajtani, kiszállt a járműből és a sínek mentén Balatonfűzfő felé indult, hogy az esetlegesen érkező szerelvénynek jelezni tudjon. Ekkor érkezett az érintett szakaszhoz a Tapolca-Székesfehérvár között közlekedő személyvonat, amelynek vezetője, miután észlelte a síneken lévő akadályt, vészfékezni kezdett. A mozdony ennek ellenére először a közelben integető terheltet sodorta el, majd a beszorult személygépkocsinak ütközött, azt maga alá gyűrte és a vasútállomás peronjára feltolta.

Az elkövető a baleset következtében súlyosan megsérült, míg a mozdonyban mintegy 1,5 millió forint kár keletkezett, melynek megtérítése érdekében a vasúttársaság polgári jogi igényt jelentett be. A férfi azon túl, hogy a megfordulás kivitelezésekor KRESZ–szabályt szegett, magatartásával veszélyeztette a vasúti közlekedés biztonságát.

A járási ügyészség a vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével büntetővégzés meghozatalára, és abban pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a bíróságnak.