Biztonságpiac

Medveczky Gábor közleményében azt írta: a másodfokú bíróság egyetértett az ügyészséggel abban, hogy a biztosítók nem alkalmazhatnak a bejelentéssel kapcsolatban az ügyfelek helyzetét nehezítő megkötéseket. Így arra kötelezni a szerződőt, hogy írásban tegyen bejelentést, sérti a Polgári Törvénykönyvet. A bíróság egyetértett az ügyészséggel abban is, hogy a biztosító által meghatározott nyolc napos határidő elfogadhatatlanul rövid. Ugyancsak tisztességtelennek tartotta a bíróság azt, hogy a biztosító nem csupán a bejelentést tette kötelezővé nyolc napon belül az ügyfelek számára, hanem minden általa lényegesnek tartott körülmény előadását is, és ha ezt elmulasztotta az ügyfél, a biztosító mentesült a teljesítéstől.

A főügyész rámutatott: a fellebbezési eljárásban az is tisztázódott, hogy a megfelelően kitöltött halottvizsgálati bizonyítvány minden szükséges adatot tartalmaz, így a biztosító által eddig kért dokumentumok egy részének, például a boncjegyzőkönyvnek, műtéti napló másolatának a biztosító által elvárt beszerzése és megküldése jogellenes. Medveczky különösen fontosnak nevezte, hogy a biztosító a teljesítéséhez csak a szükséges okiratok benyújtását írja elő.

A főügyész kitért arra is, hogy az életbiztosítási szerződéssel összefüggő kezdeti költségekről a bíróság megállapította, hogy az a fogyasztó számára ellenőrizhetetlen, áttekinthetetlen. Hozzátette: ez sérti a jóhiszeműség követelményét, mert ésszerűen nem várható el az ügyféltől, hogy általa nem azonosítható szolgáltatásért fizessen. Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a fogyasztónak, hogy a biztosító lényegében ugyanarra a tevékenységre – a szerződés megkötése, fenntartása, a szerződő fél számlájának kezelése – különböző jogcímeken szed díjat – tette hozzá a főügyész, aki közleményében nem nevezte meg mely biztosító társasággal szemben volt pernyertes a főügyészség.

A 65 éves szakember az emberes program, a Szojuz MSZ-rakéták felelőse volt. Korábbi közlés szerint Mikrinnél azt követően diagnosztizálták a Covid-19-et, hogy Bajkonurban járt, ahonnan április 9-én bocsátották fel a Nemzetközi Űrállomás soros legénységét. Mikrin 1981 óta dolgozott az Energijánál. Új-Moszkvában, a kommunarkai járványkórházban halt meg.

Vlagyimir Szolovjov, Oroszország Újságíró-szövetségének elnöke az Interfaxnak nyilatkozva azt mondta, hogy eddig három orosz újságíró vesztette életét, és több mint 100 betegedett meg a Covid-19-járvány következtében. Több mint félezren vannak házi karanténban, orvosi megfigyelés alatt. Szolovjov szerint a világ 23 országában eddig a média 55 munkatársa halt meg. A legtöbben közülük Ecuadorban (kilencen) és az Egyesült Államokban (nyolcan) hunytak el a Covid-19 következtében.

Mihail Misusztyin miniszterelnök a sajtótitkára, Borisz Beljakov szerint “az egyik állami klinikán” kap gyógyszeres kezelést. Tájékoztatása szerint kormányfő állapota “egészében normális”, Misusztyin telefonkapcsolatban áll kollégáival. Oroszországban az elmúlt nap alatt 10 102-vel 155 370-re nőtt az igazolt fertőzések száma, ami 7 százalékos napi növekményt jelent. Az új esetek száma immár harmadik napja haladja meg a tízezret, Az új fertőzöttek 49,1 százaléka tünetmentes.

Benkő Tibor kiemelte: azok, akik a koronavírus miatt elvesztették munkájukat, meg fogják találni számításukat a Magyar Honvédségen belül is.
Ez a kiszámítható pálya rendkívül vonzó a fiatalok számára – fogalmazott. Szólt arról is, hogy 51 kórházban és 13 idősotthonban katonák látják el az intézményparancsnoki feladatot. Nem azért vannak ott, hogy szakmai kérdésekbe beleszóljanak, hanem hogy koordinálják azokat a feladatokat, amelyek az intézmények védelmét, biztonságát szolgálják – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

A texasi Ratcliffe leszögezte: “Hadd legyek nagyon egyértelmű: függetlenül attól, hogy ki mit szeretne, a hírszerzésünk mit tükrözzön, amennyiben a jelölésemet megszavazzák, az általam irányított hírszerzés döntéseit külső nyomás nem fogja érinteni, sem megváltoztatni”.

Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy szerinte az oroszok beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba, s ezt valószínűleg az idei választásokon is megkísérlik majd. Ígéretet tett arra is, hogy hírszerzési igazgatóként “tűpontossággal” igyekszik feltárni a koronavírus-járvány eredetét.

A texasi képviselőt másodszor jelölte a DNI élére Trump. Először tavaly nyáron tette ezt, miután a posztról távozott Dan Coats, az addigi igazgató. Augusztusban azonban Trump váratlanul visszavonta a jelölést, miután a szenátusban mind a demokrata párti, mind a republikánus politikusok részéről erős bírálatokkal illették a jelöltet. Ratcliffe ugyanis az egyik leghevesebb védelmezője volt Trumpnak a 2016-os választásokba történt orosz beavatkozás vizsgálata, majd az elnök ellen indított alkotmányos felmentési eljárás (impeachment) során. Az idén februárban Trump – sokak számára váratlanul – ismét Ratcliffe jelölése mellett döntött.

A keddi volt az első az elemzők szerint várhatóan vitákkal terhelt meghallgatás-sorozatban. Amerikai sajtójelentések szerint azonban Ratcliffe esélyei a kinevezésre most jobbak, mint tavaly nyáron, mivel a DNI-t átmenetileg, ügyvezetőként igazgató Richard Grenell – az Egyesült Államok németországi nagykövete – jelentős személyi átalakításokat hajt végre, s a politikusok – nyilatkozataik szerint – nyugalmat szeretnének e szervezeteknél.

Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora – aki tavaly nyáron még úgy nyilatkozott, hogy korábban nem is hallott Ratcliffe képviselőről – kedden újságíróknak már alkalmas jelöltként méltatta őt. Kiemelte például magas szintű kiberbiztonsági ismereteit. Amennyiben a szenátusi bizottság megszavazza Ratcliffe jelöltségét, ezt követően a szenátus egészének voksolása dönt majd a kinevezésről.

Az egy időben, négy megye huszonkét helyszínén végrehajtott akcióban kétszáz rendőr 65 szolgálati autóval, talajradarokkal, kutyákkal, fémkereső készülékekkel, kábítószer-azonosító digitális spektrométerekkel felszerelkezve vett részt. Az elfogásokat hat helyszínen a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége hajtotta végre – olvasható a police.hu oldalon.

A gyanúsítottak egymás között, alkalmanként kilós csomagokban, grammonként 700-2500 forintért adták-vették a “hópihe” és “kréta” fantázianevű új pszichoaktív szert, amelyet aztán adagolva már három-ötezer forintért terítettek ügyfélkörüknek. A legnagyobb tételben a bűnügyi felügyelet alatt álló K. Máriusz üzletelt. A rajtaütés helyszínein csaknem ötvenmillió forintot, négy személygépkocsit, kilencven mobiltelefont, 160 ékszert, elektronikai cikkeket, okoseszközöket, több mint 6,5 kilogramm droggyanús anyagot, mérlegeket, őrlőket, paketteket, tasakokat, fegyvereket foglaltak le. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pedig két ingatlant zár alá vett.

Az érintett megyék főkapitányságain kívül a kazincbarcikai, a mezőkövesdi, a hevesi, a gyöngyösi, a gödöllői, a nagykátai, a dunakeszi és a váci kapitányság, valamint a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság is részt vett a bűnszervezet felszámolásában. A gyanúsítottak ellen a további eljárást a Ceglédi Rendőrkapitányság folytatja le.

Szabó Ferenc Pest megyei főügyész azt közölte, hogy a Ceglédi Járási Ügyészség indítványozta egy női és egy férfi gyanúsított letartóztatását a Budakörnyéki Bíróságnál, mivel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon nehezítenék a bűncselekmény bizonyítását, és esetükben a bűnismétlés veszélye is fennáll. A két gyanúsított 2018-tól keddig több tízmillió forint értékben kereskedett a “kréta”, “kristály”, illetve “hópihe” fantázianevű új pszichoaktív anyagokkal – közölte.

Emlékeztetett: a beszámolási időszak közepén, 2018 nyarán lépett hatályba az új büntetőeljárásról szóló törvény. A korábbi egységes nyomozást a törvény két eltérő szakaszra bontotta: a felderítésre és a vizsgálatra. A felderítés szakaszában a nyomozó hatóság önállóan jár el, a vizsgálatot pedig az ügyészség vezeti – magyarázta.

Közölte: ezzel olyan szabályrendszer jött létre, amelynek keretei között a korábbi eljárási gyakorlatok nem voltak automatikusan alkalmazhatók, így szükséges volt a szakmai iránymutatás kialakítása és az ügyészek képzése, és ezt a feladatot sikeresen teljesítették.

Polt kitért rá: 2018-ban a bűncselekmények számának csökkenő tendenciája folytatódott, az ismertté vált bűncselekmények száma kétszázezer alá csökkent. Szinte valamennyi kategóriában kevesebb esetet regisztráltak, de például a korrupciós bűncselekmények kategóriájában növekedés volt tapasztalható – tette hozzá. Úgy látja, ennek oka, hogy az elmúlt években a nyomozó hatóságok és az ügyészség fontos erőfeszítéseket tett a korrupcióellenes harcban, és sikerült áttörést elérni, nőtt az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma, csökkentve a látenciát.

Arról is beszélt, hogy új feladata lett az ügyésznek, hogy mérlegelje, elkerülhető-e a tárgyalás, amivel jelentős mértékben nőtt az ügyész munkaterhe, felelőssége. Az ügyészség arra törekedett, hogy minél nagyobb számban gyorsan és törvényesen befejezhetők legyenek az ügyek, amivel jelentős mértékben tehermentesítette a bíróságokat is – vélekedett.

A legfőbb ügyész kiemelte a nemzetközi tevékenység fontosságát is, a magyar ügyészség aktív részvételét a Eurojust munkájában, a közös nyomozócsoportok működtetésében. Megjegyezte: az ügyészség személyügyi helyzete és gazdálkodása szilárd, a feladatok ellátására alkalmas.

A vádirat szerint a vádlott – egy ötvenegy éves férfi – 2019. július hó 27-én, a délelőtti órákban, egy XXI. kerületi gyorsétteremben, sorban állás közben szóváltásba keveredett egy másik férfival. A vita során a vádlott fenyegetően a sértetthez lépett, mire a sértett egy alkalommal szájon ütötte őt. A vádlott ezt követően ököllel, egy alkalommal, nagy erővel arcon ütötte a sértettet, aki ennek következtében tompítás nélkül, hanyatt a földre zuhant. A sértett eszméletét vesztette és életveszélyes koponyasérülést szenvedett.

A Fővárosi Főügyészség a bántalmazó ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A vád tárgyává tett bűncselekményt a törvény kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, az ügyészség letöltendő börtönbüntetésre ítélést indítványoz. A vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll.

A Fővárosi Főügyészség folyamatosan felhívja a figyelmet közleményeiben, hogy az egyszeri, indulati alapú ütés gyakran vezet tragédiához.

A szakértő válaszol
Megkérdeztük Kiss Szabolcsot, a Hori-Zone szakmai igazgatóját, hogy hasonló esetben mikor nem számít már jogos önvédelemnek a válasz. Mint a biztonságpiac.hu-nak a szakértő elmondta, a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a 4/2013. sz. BJE határozatában elvi éllel rögzítette a jogos védelem megítélésénél figyelembe veendő körülményeket. E szerint alapvetően a következőket kell figyelembe venni az ilyen vagy hasonló jellegű cselekményeknél. A jogos védelmi helyzetet egy jogtalan, aktív emberi támadás, vagy annak reális, közvetlen veszélye alapozza meg. Az elhárító cselekménynek szükségesnek, arányosnak kell lennie, amely nem lehet megtorló jellegű, azaz az időbeli túllépés kizárt, például ha a támadó abbahagyta a magatartását és hátat fordított vagy elhagyta a helyszínt, ekkor nincs jogos védelmi helyzet, hacsak nem kell tartani a támadás folytatásától.

Az elhárítás egyfajta válasz a támadásra és azért jogos, mert a támadás jogtalan. A védekező cselekmény jogszerűségének egyetlen kritériuma a szükségesség, azaz a jogtalan támadás enyhébb eszközzel nem volt elhárítható (mint például lefogással, fojtással és így tovább). A jogos védelem túllépéséért a védekező akkor felel, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb – ám célravezető – elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, mert ezáltal a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást. Ha a védekező cselekménnyel hatványozottan nagyobb sérülést okozott, mint amelynek elhárítására törekedett, akkor az arányosság követelménye is sérült. Ezt egy esetben lehet túllépni: ha a védekező ijedtségből vagy menthető felindulásból okoz akkora, vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek az elhárítására törekedett.

A kedden felbocsátott űrkapszula 19 órás út után szerda délután ért volna földet a tervek szerint az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen található Tungfeng bázisra, ám a visszatérése közben hiba lépett fel. Az ügynökség további részleteket nem közölt a történtekről.

A China Daily szerint a tegnap alacsony Föld körüli pályára küldött űrkapszulának a visszatérés megkezdésekor le kellett volna választania magáról a védőburkát, majd kifordított esernyő alakúvá válnia, hogy le tudjon lassulni, végül pedig jeleket kellett volna küldeni a helyzetéről a felszíni irányításnak, hogy könnyen felkutatható legyen a földet érését követően.

Az űrkapszulát egy emberszállításra alkalmas űrhajóval lőtték fel szerdán. Az űrhajót a jelenleg használt, háromfős legénység szállításra képes Sencsounál nagyobbra, és újrahasználhatónak tervezték. A kilenc méter hosszú modell hatfős legénység befogadására alkalmas, de mostani, kísérleti útján senki sem tartózkodott az űrhajóban.

Az űrhajót és a kapszulát a dél-kínai Hajnan szigetén található Vencsang kilövő állomásról indították útjára az ország legnagyobb hordozórakétája, a Hosszú Menetelés-5B (LM-5B) segítségével, amelynek szintén ez volt az első útja. Az LM-5B típusú hordozórakéta a Hosszú Menetelés sorozat legnagyobb erejű rakétája, amely nem kevesebb, mint 22 tonnányi szállítmányt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni.

Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás kiépítése, valamint egy Mars-misszió is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, a most tesztelt űrhajó feladata pedig az asztronauták odajuttatása lenne. A Mars-misszióra tervezett, Tienven-1 nevű, legénység nélküli orbiter és felszíni jármű pedig a tervek szerint idén indulna útnak. Csang Ko-csien, a kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője szerint már júliusban felbocsáthatják, ám a Mars felszínét csupán mintegy hét hónappal később fogja elérni.

A DRK 1953-ben indította az akkori Nyugat-Németország belügyminisztériumának támogatásával a német hadifoglyok, eltűnt civilek és családjuktól elszakított gyermekek felkutatását támogató szolgálatát. A világháború végének 75. évfordulója alkalmából kiadott hétfői felhívásuk szerint most még érdemes megfontolni a keresési megbízás benyújtását, mert nagyjából másfél évig, 2021. december 31-ig vállalnak még új ügyeket. Azonban 2022-től már nem lesz erre lehetőség, és 2023 végén befejezik a munkát.

A kutatók az utóbbi csaknem három évtizedben főleg oroszországi levéltárak adataira támaszkodva dolgoztak. Az egykori Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok és civilek millióiról szóló kimutatásokba tekinthetnek be. Átlagosan az esetek 23 százalékában tárnak fel információkat, elsősorban az érintett utolsó tartózkodási helyét és elhalálozásának időpontját tudják megállapítani.

A DRK közleménye szerint az érdeklődés továbbra is jelentős, a keresőszolgálat 2018-ban nagyjából kilencezer, tavaly tízezernél is több megbízást kapott. Az évforduló révén további emelkedés várható, valószínűleg sok család szeretné megismerni a háborúban eltűnt hozzátartozók sorsát, de az érdeklődés később a demográfiai változások, nemzedékváltások miatt minden bizonnyal egyre inkább alábbhagy.

Ugyanakkor a DRK a szövetségi belügyminisztérium támogatásával nemcsak a második világháborúban eltűnt németek után kutat, hanem bármely fegyveres konfliktussal összefüggésben vállal keresési megbízásokat, és ezt a munkát 2023 után is folytatja. Tavaly 2083, egy évvel korábban pedig 2291 menekült kért segítséget elveszített hozzátartozók megtalálásához. A szervezet a menekültügyi családegyesítési eljárásokban is részt vesz, szakértőik tavaly 20 966 ügyben működtek közre külső tanácsadóként.

Azt írtá: a 16 éves elsőrendű vádlott 2018 júniusában 600 ezer forintot emelt el egy zöldséges üzletből, ruhaneműket lopott intézetis társaitól, egyik bűntársával az ablakrácsot kifeszítve légfrissítőt és rovarirtó sprayt vitt el az intézet tárolójából, majd a két fiú a flakonokból a hajtógázt kiengedte és belélegezte. Az elsőrendű vádlott a nevelőotthonban rendszeresen leckéztette és ok nélkül, szórakozásból bántalmazta a nála kisebb és gyengébb társait. Volt, akit többször ököllel vert, mást maró folyadékkal öntött arcon, egy sértettet a háta és a lába masszírozására kényszerített, előfordult, hogy erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel szerzett ruhát, cipőt, telefont.

A fiú a nevelőire is többször rátámadt. Az egyik gyermekfelügyelőt megfenyegette: megkéseli, mert a férfi megakadályozta, hogy verekedjen, egy nevelőnőt mellbe lökött, rángatott, szidalmazott, miután rászólt, hogy hagyja el a szobát. Az ügyészség szerint a vádlott bűntársainak egyike önbíráskodást, könnyű testi sértést, a másik lopást és – szintén gyermekfelügyelő elleni támadás miatt – közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot követett el.

Az ügyészség a rablással és más bűncselekményekkel vádolt, ügye elbírálását letartóztatásban váró elsőrendű vádlottal szemben négy év, fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztést, a két másik fiúval szemben felfüggesztett fogházbüntetést indítványozott, ha az előkészítő ülésen beismerik a cselekmények elkövetését.

Necas azért került bíróság elé, mert az ügyészségi vizsgálatok szerint két ízben is hamisan tanúskodott volt kabinetfőnöke, mai felesége ügyében. Jana Nagyovát, ma Necasovát azzal vádolják, hogy kabinetfőnöksége idején jogtalanul visszaélt a katonai titkosszolgálatokkal, amikor megbízta őket a kormányfő akkori feleségének megfigyelésével. Necas – hogy akkori szeretőjét, mostani feleségét mentse – kétszer is azt vallotta a vizsgálatok során, hogy személyesen ő adott utasítást egykori felesége, Radka megfigyelésére. Indokként azt hozta fel, hogy gondoskodni akart egykori felesége biztonságáról.

“Petr Necas ügyét ma kapta meg a bíróság” – erősítette meg a hírportálnak hétfőn Dana Sindelárová, Prága első kerületi bíróságának alelnöke. Hamis tanúskodása miatt a hatályos cseh törvények szerint akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható rá. A volt miniszterelnök ügyvédje annyit mondott, hogy az eljárási szabályok szerint nem kommentálhatja az esetet.

A Petr Necas 2010 júniusától 2013 júliusáig volt Csehország miniszterelnöke. Necas az első cseh miniszterelnök, aki bíróság elé kerül. A kormányfő és pártjának akkori elnökének bukását egy korrupciós botrány okozta.

Kabinetfőnöke és szeretője, Nagyová 2012-ben azért rendelte el a kormányfő feleségének megfigyelését, hogy esetleg kompromittáló információkat szerezve meggyorsítsa főnöke válását. Kabinetfőnökként azonban erre nem volt felhatalmazása, így túllépte jogkörét. Az éveken át húzódó bírósági perben Nagyová-Necasová végül is három év feltételes szabadságvesztést kapott, és tíz évre eltiltották vezető közigazgatási tisztségektől. Necas az ügyben tanú volt, és az ügyészség szerint két ízben is hamisan vallott, hogy mentse mai feleségét. Most ezért bíróság előtt kell felelnie.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében azt írta, hogy a nyomozási bíró az ügyészség álláspontjával egyezően rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést, amelyet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben rendelt végrehajtani. A végzés nem végleges. A fővárosi főügyész ezúttal sem nevezte meg a vasárnap elkövetett bűncselekmény áldozatát, ugyanakkor még aznap több hírportál is arról írt, hogy a gyilkosság áldozata Szilágyi István színművész, aki rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten.

A gyilkossággal gyanúsított 49 éves férfit a Budapesti Rendőr-főkapitányság a helyszínen elfogta, és a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt gyanúsítottként kihallgatta. A Fővárosi Törvényszék tudatta: a Budai Központi Kerületi Bíróság június 5-éig rendelte el a gyanúsított letartóztatását, amit azért rendeltek el, mert “alappal lehetett tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A bíróság közölte: a megalapozott gyanú szerint a férfi a XVII. kerületben május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte idős korú, elesett állapotú édesapját, akit a földre kerülését követően is bántalmazott. Az idős férfi az elszenvedett sérülései következtében életét vesztette. A bíróság tudatta: a gyanúsított pszichiátriai kezelt, rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül. “A férfi személyi körülményei, kiszámíthatatlan viselkedése, a terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya, annak elkövetési módja és a várható büntetés mértéke – amely bizonyítottság esetén akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet – a bíróság szerint esetében megalapozzák a szökés, elrejtőzés veszélyét” – írták.

A rendőrség már kihallgatta a bűncselekmény elsődleges tanúit, köztük a sértett feleségét is, azonban a tényállás teljes körű felderítéséhez további tanúk kihallgatása szükséges. A bíróság szerint a tanúk befolyásának veszélye miatt indokolt a gyanúsított személyi szabadságának korlátozása – olvasható a közleményben.

A bíróság azt is közölte, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, a gyanú szerinti bűncselekményt egy, szintén az édesapja sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt követte el. A törvényszék szerint – többek között a terhelt személyiségjegyeire tekintettel – alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Az Aleppót Latakiával összekötő M4-es autópálya mentén a közös járőrözés március 15-én kezdődött el, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan megállapodása értelmében. A járműoszlopban orosz részről két BTR-82A típusú páncélozott szállító harcjármű és egy Tyigr páncélozott gépkocsi haladt. A közös járőr mozgását az orosz légierő drónjai biztosították a levegőből. A felek legutóbb április 30-án hajtottak végre hasonló műveletet.

Putyin és Erdogan március 5-én Moszkvában abban állapodott meg, hogy az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben március 6-tól tűzszünet lép életbe az orosz támogatottságú szíriai kormányerők és a törökök által segített ellenzéki fegyveresek között. Moszkva és Ankara a csúcson megerősítette elkötelezettségét Szíriai szuverenitása és a terrorizmus elleni harc iránt.

Szanka Ferenc közölte, a gyanúsítottak ellen a bűncselekmény felismerésére és elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére csoportosan elkövetett kifosztás bűntette miatt indult eljárás.

A gyanú szerint a nő két társával csütörtökön az utcán szólította meg az idős asszonyt. Megkérdezték tőle, mennyi megtakarított pénze van, és elhitették vele, hogy a koronavírus-járvány miatt hamarosan be fognak csődölni a bankok és pont a sértett pénzintézete az, ami lehet, hogy a jövő héten már erre a sorsra jut. Azt tanácsolták, vegye ki a pénzét a bankból, majd felajánlották neki, hogy gépkocsival elviszik és haza is szállítják. Az idős asszony elfogadta a segítséget, és kétmillió forintot vett ki a bankból.

A gyanúsítottak azzal az ürüggyel jutottak be az asszony lakásába, hogy leveszik róla a rajtalévő rontást, majd figyelmét elterelve ellopták a bankból felvett pénzt.

A bíróság – nem végleges döntésével – ügyészi indítványra elrendelte a nő letartoztatását. Társait is őrizetbe vették – közölte a csoportvezető ügyész.

Az Egyesült Államok 6. flottájának felszíni amerikai hadihajó a ’80-as évek közepe óta nem tevékenykedett a Barents-tengeren. Az orosz felet a kötelék érkezéséről pénteken értesítették.

A Donald Cook és a Porter irányítható rakétákkal felszerelt amerikai romboló, egy ugyancsak amerikai szállítóhajó, valamint a brit Kent fregatt a Norvég-tenger felől hajózott be a Barents-tengerre, egy tengeralattjáró-vadász flottagyakorlat után. Itt csatlakozott a rajhoz a Roosevelt amerikai romboló.

Oroszország és a NATO-tag Norvégia a Krím-félsziget 2014-es, Moszkva általi elcsatolását követően növelte haditengerészeti jelenlétét a térségben. A mostani flottagyakorlaton norvég hadihajó nem vett részt.

A biológiai eljárás során használt szer egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt fehérjét tartalmaz. A készítményt a szakemberek a vízbe juttatják, a fehérjét pedig elfogyasztják a vízi élőlények. Megfelelő koncentrációban adagolva kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan. A készítményt nagynyomású permetezőkkel juttatták ki a kezelni szánt területekre.

A száraz időjárás miatt eddig csak néhány helyen alakultak ki a szúnyogok kifejlődéséhez alkalmas tenyészőhelyek. A katasztrófavédelem által megbízott rovarszakértők március eleje óta rendszeresen, országszerte vizsgálják a szúnyoglárvák számát és fejlődési állapotukat. Helyenként találkozhatunk néhány szúnyoggal, de a legtöbb területen csak elenyésző számban. Az esős időjárás és a pangó vizek kedveznek a szúnyogok kifejlődésének.

A vérszívók nem csak nádasokban, tavakban és a folyók árterében fejlődnek. Nagyon sok szúnyog lárvája akár egy pohárnyi vízben is képes kifejlődni. A legtöbb ház körül pedig nagyon sok vízgyűjtő található. Előzzük meg közösen a szúnyoginváziót azzal, hogy kiöntjük a ház körüli edényekből a vizet. A vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, ereszekben, gumiabroncsokban, madáritatókban akár ezerszámra fejlődhetnek a szúnyoglárvák. Hetente egyszer cseréljük a vizet ezekben, vagy fedjük le, és máris nagyon sokat tettünk a szúnyoginvázió megelőzése érdekében.

A közlemény szerint a pénzügyőrök a telephelyen ellenőrizték az ott parkoló román kamion és több kisteherautó szállítmányát, amikor megtalálták a Chanel márkára hajazó “Cnenal” feliratú cipőket.

A pénzügyőrök felvették a kapcsolatot a védjegytulajdonossal, aki megállapította, hogy a lábbelik a vásárlók megtévesztésére alkalmas hamisítványok – áll a közleményben.

A NAV ismeretlen tettes ellen iparvédelmi jogok megsértése miatt büntetőeljárást indított.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) által közzétett képen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka megkoszorúzza a négyszáz évvel ezelőtt született Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a XVII. század legnagyobb formátumú magyar politikusa szobrát a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kertjében 2020. május 3-án.

Mögöttük balról Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította.

Bóna Gyula, a megyei főügyész elmondta: a gyanúsított április második felében szabadult korábbi elzárás büntetéséből, majd a szüleihez költözött. A férfi korábban is italozó életmódot folytatott, ittas állapotban rendszeresen tanúsított emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó magatartást a szüleivel szemben, akik gyakran veszekedtek vele, és – eredmény nélkül – kérték őt az italozás abbahagyására, valamint az elköltözésre.

Április 29-én délután agresszív viselkedése miatt anyja felhívta a rendőrséget, mire a férfi a konyhaszekrény fiókjából elővett egy konyhakést, és azzal közelített szüleihez. A szülőknek együttes erővel sikerült kicsavarni a kést a kezéből, a dulakodás során a gyanúsított arcon fejelte 79 éves apját, majd ököllel arcon is ütötte, amitől az orrcsontja zúzódott. A dulakodásnak a rendőrség érkezése vetett véget.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványára, a bizonyítás megnehezítésének és a bűnismétlés veszélyének megakadályozása érdekében a nyomozási bíró elrendelte a férfi letartóztatását – közölte a főügyész.

Az MTSZ elnökének, Dobson Tibornak címzett levélben a kormányfő azt írja: régi igazság, hogy az ember életének értelmet a saját közössége védelmében végzett szolgálat ad. Másfél évszázaddal ezelőtt ezt ismerte fel Széchenyi Ödön, amikor megalapította a Magyar Országos Tűzoltó Szövetséget. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy az általa elindított kezdeményezésből egy erős, bajtársias közösség született – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a mostani évfordulón az ünneplés mellett azokra a bátor önkéntes tűzoltókra is emlékezünk, akik a magyar történelem legvészterhesebb időszakaiban is készek voltak az életüket kockára tenni településük és az ott lakók biztonságának megvédéséért. Orbán kiemelte: máig hálásak lehetünk például azért a helytállásért, amelyet a 2013-as nagy dunai árvíz idején vagy tavaly nyáron, a szabolcsi viharkárok elhárítása során tanúsítottak.

“Minden magyar ember nevében szeretném megköszönni Önöknek, hogy riasztásról riasztásra bizonyítják: a magyar önkéntes tűzoltókra mindig számíthatnak bajba jutott honfitársaink” – írta a miniszterelnök a tűzoltók védőszentje, Szent Flórián napján.