Biztonságpiac

Hozzáteszik: a jogszabály tavaly változott, a földtulajdonosok e kötelezettsége már nemcsak július 1-jétől áll fenn, hanem az egész vegetációs időszak alatt. A jogszabály-változtatást az indokolta, hogy a parlagfű nagyon jól alkalmazkodik Magyarország időjárási viszonyaihoz, emiatt képes volt megfelelő időjárási körülmények között az eredetileg törvényben megjelölt határidő előtt is virágozni.

A helyszíni ellenőrzést külterületen a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság (megyei kormányhivatal földhivatali osztálya) végzi. Amennyiben a földhasználó nem tesz eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya közérdekű védekezést rendel el, ami hirdetmény útján, illetve a helyben szokásos módon is közölhető. A közérdekű védekezést a kormányhivatal által megbízott vállalkozók végzik. Ha az ügyfél időközben eleget tesz parlagfű-mentesítési kötelezettségének, azt köteles bejelenteni a kormányhivatalnak, ha pedig nem teszi, akkor érvényesíteni lehet vele szemben az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségeket.

Azzal szemben, aki elmulasztja parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, növényvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek mértékét a parlagfűvel fertőzött terület mérete és a parlagfűvel borítottság mértéke határozza meg. Amennyiben az adott földhasználó három éven belül ismételten elmulasztja parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a növényvédelmi bírságot a másfélszeresére kell emelni. A hatósági eljárás során felmerült költségeket és a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket a földhasználónek kel megfizetnie.

Belterületi, károsítókkal fertőzött terület esetében a hatósági ellenőrzés lefolytatására a jegyző jogosult. Az önkormányzat használatában lévő belterületi ingatlan esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának munkatársai végzik a hatósági ellenőrzést. Helyszíni ellenőrzés hivatalból vagy bejelentés alapján indulhat.

Az elmúlt években megszokott fellebbezési eljárás megszűnt. A megküldött határozat/végzés ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható, melyet az illetékes megyei kormányhivatalhoz a határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani külterület esetén.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kedden azt közölte a police.hu honlapon, hogy az autóst Szendrőládon állították meg. Kiderült, hogy a férfi hamis ukrán vezetői engedélyt adott át nekik. A gumiabroncsok is annyira kopottak voltak, hogy az a biztonságos közlekedést veszélyeztette – tették hozzá.

A hatóság a szabálysértőt 12 hónapra eltiltotta a járművezetéstől, és 170 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A tiszaderzsi férfi a rendőröknek azt mondta, hogy soha nem járt Ukrajnában, a jogosítványa pedig hamis, ezért az edelényi kapitányság közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt is vizsgálatot folytat.

A német főváros keleti részének központjában, az Alexanderplatzon szombat délután 15 ezren, főleg fiatalok demonstráltak a faji megkülönböztetés és a rendőri erőszak ellen. A szervezők által 1500 főre bejelentett tüntetésen olyan sokan jelentek meg, hogy a helyszínt – az egykori Kelet-Berlin főterét – le kellett zárni. A demonstrálók nagy része ugyan viselt szájat és orrot takaró maszkot, de a fertőzésveszély miatt tüntetéseken is kötelező legalább másfél méteres távolságot nem lehetett betartani.

A csendes demonstráció békésen ért véget. Utána viszont a közelben egy több száz emberből álló csoport körbevett rendőröket, akik éppen őrizetbe vettek egy férfit egy rendőrautó megrongálása miatt. A tömegből kövekkel, palackokkal dobálták meg a rendőröket és a járókelőket, többen megsebesültek, köztük egy fotóriporter.

A környéken más rendbontások is történtek, például többen bemásztak építkezésekre. Összesen 93 embert vettek őrizetbe, a többi között garázdaság, birtokháborítás vagy rendőri intézkedéssel szembeszegülés miatt. Az összetűzésekben 28 rendőr megsebesült, valamennyien könnyebben.

Köszönet illet mindenkit, aki békésen tüntet a rasszizmus ellen, “de aki a szörnyű amerikai eseményekre hivatkozva +F××× the police+ feliratú táblát mutat fel olyan embereknek, akik mindent megtesznek az alapvető jogainak védelméért, és aztán még palackokkal és kövekkel meg is dobálja őket, az visszaél a gyülekezési joggal” – nyilatkozott vasárnap a rendőrségi dolgozók legnagyobb szakszervezete (Gewerkschaft der Polizei) berlini tartományi tagozatának szóvivője, Benjamin Jendro.

Az Alexanderplatzon tartott tömegtüntetés mellett 14 kisebb demonstráció is volt szombaton Berlinben különböző ügyek mellett és ellen, a rendezvények biztosítására 800 rendőrt mozgósítottak.

Hamburgban is voltak nagyszabású megmozdulások a rasszizmus és a rendőri erőszak elleni amerikai tiltakozáshullámmal kapcsolatban szombaton. Ezeken ugyancsak főleg fiatalok jelentek meg, a vártnál jóval nagyobb számban, nagyjából 14 ezren. A fertőzéshigiéniai óvintézkedéseket szintén nem lehetett maradéktalanul betartani. A tüntetések békések voltak, de utánuk a belvárosban több helyszínen rendőrökre támadtak fekete ruhát és maszkot viselő szélsőségesek, és a rendőröket gyalázó transzparenseket feszítettetek ki. Az összetűzésekben 24 rendőr megsebesült, 36 embert őrizetbe vettek. A rendőrség vízágyút és paprikaspray-t is bevetett.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséget (DIICOT) tavaly augusztusban értesítette a román határrendőrség illegális migráció elleni szolgálata, hogy hivatalból bűnügyi vizsgálatot kezdeményezett egy bűnszövetkezet ellen, amely Bulgáriából illetve Szerbiából érkező illegális migránsok, illetve Romániába legálisan érkezett, de a schengeni övezetbe történő beutazásra nem jogosult külföldiek Nyugat-Európába csempészésére szakosodott.

A Szép remények fedőnevű nyomozás során megállapították, hogy a Bukarestben, illetve Ialomita, Calarasi és Temes megyében tevékenykedő bandatagok román vendégmunkásokat szállító kisbuszokon alakítottak ki rejtekhelyet a migránsok számára, hogy átcsempésszék őket a román-magyar határon. A bevándorlókat, akiktől fejenként 2000-2500 eurót kértek Németországba juttatásukért, egy Romániában letelepedett tunéziai állampolgár szervezte be és szállásolta el.

A hatóságok egy június elsején indult “szállítmányt” követve a Nagylak-Csanádpalota határátkelőhelyen érték tetten a bűnszövetkezet néhány tagját, amikor június másodikán hét egyiptomi migránst próbáltak illegálisan Magyarországra csempészni. Ezzel egy időben négy Temes és Ialomita megyei, illetve bukaresti helyszínen rendeztek házkutatást, amelynek során két további, a migránsok szállítására átalakított mikrobuszt és egy, az embercsempészek által használt személygépkocsit foglaltak le.

Az akció során négy román és egy tunéziai állampolgárt vettek őrizetbe, további 11 román állampolgárságú gyanúsított ellen pedig hatósági felügyeletet rendelt el az ügyészség.

A francia ellenzék napok óta várta és sürgette a köztársasági elnök véleményét, miután a George Floyd halála miatti egyesült államokbeli tiltakozásokat támogató nemzetközi mozgalom keretében Franciaországban is sorozatossá váltak a demonstrációk a rasszizmus, valamint a rendőri brutalitás ellen.

A rasszizmus “egy olyan betegség, amely az egész társadalmat sújtja” – idézte a kormányszóvivő az államfőt a kormányülés után. Macron kérhetetlenséget kért a témában, és a rasszizmus elleni hatósági fellépések megerősítését szorgalmazta.

A franciaországi tüntetéseket illetően viszont elutasított minden csúsztatást, azt hangsúlyozva, hogy “a francia rendőri erők elsöprő többsége nem tudná magát besározni”.

A köztársasági elnök “az előállítási és a beavatkozási módszerek modernizálását” kérte, miután a téma körül Franciaországban is erős feszültségek vannak. Emlékeztetett a rendőri erők nehézségeire, és azt kérte, hogy a beavatkozások javítása és az átláthatóság erősítése folytatódjon a következő hetekben és hónapokban – mondta a szóvivő.

Christophe Castaner belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy ezentúl nem alkalmazható az előállításokkor az úgynevezett fojtófogás, amely Floyd halálát is okozhatta, és zéró toleranciát hirdetett a rendőri rasszizmus ellen.

A kormány az elmúlt napokban nem győzte csendesíteni a hazai közéleti vitákat a rendőri erőszakról és rasszizmusról, amelyeket az amerikai tüntetések váltottak ki. Az elmúlt héten többször is több mint húszezren tiltakoztak francia nagyvárosokban a rendőri rasszizmus ellen. Az első, incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtelevízióban szerdán közzétett felmérése szerint a franciák 69 százaléka egyébként bizalommal van a rendőrség iránt. A magas támogatottság ugyanakkor hét százalékponttal kevesebb, mint 2019 áprilisban.

A rendőri erőszakot illetően a megkérdezettek kétharmada úgy vélte, hogy az erőszak “egyes személyek agresszív viselkedésének” a következménye, míg a franciák fele a folyamatos tiltakozó mozgalmaknak és a társadalmi feszültségek növekedésének tudja be a rendőri brutalitást, s csak 47 százaléka gondolja azt, hogy a létszámhiány és a fáradtság miatt történnek erőszakos rendőri fellépések.

A rendőri erőszak szankcionálását illetően a franciák viszont megosztottak. A megkérdezettek fele szerint a rendőrök által elkövetett hibákat nem igazságosan és nem függetlenül kezelik a hatóságok, és nem szankcionálják az elkövetés pillanatában. Leginkább a 18 és 24 év közötti korosztály (65 százalék) gondolja ezt, míg a 65 év felettieknek 57 százaléka úgy véli, hogy a rendőri túlkapásokat megfelelően szankcionálják.

Jogerősen hat év fegyházbüntetést kapott a Zalaegerszegi Törvényszéken az a férfi, aki 2018-ban Keszthelyen, egy postást bántalmazva elrabolt 240 ezer forintot, társaival pedig több autót is feltörve közel 700 ezer forintot lopott.

A törvényszék közlése szerint a vádlott és ismeretlen társai három Balaton-parti településen közel két hét leforgása alatt készpénzt, vásárlói kártyát és személyi iratokat tulajdonítottak el az általuk feltört autókból. A férfi 2018 májusában Keszthelyen egy rakodás miatt leparkolt postás autó ajtaját törte fel, majd a vezetőfülkében lévő pénztárcából kiemelte az ott talált 240 ezer forintot.

A járműhöz visszatérő postai alkalmazott tetten érte a vádlottat, dulakodni kezdtek, miközben a menekülni próbáló rabló többször is megrúgta a postást. A gépkocsivezető segítségére sietett két férfi, de a vádlottnak mégis sikerült elmenekülnie, alig néhány tíz méterre jutott azonban, mert a kiérkező rendőrök elfogták.

Első fokon a Keszthelyi Járásbíróság a vádlottat többszörös visszaesőként, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett rablás bűntettében és három rendbeli lopás bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért hat év fegyházbüntetést szabott ki rá. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezett, és a másodfokú eljárás során is csak a lopásokat ismerte el, a rablást nem. Azt állította, hogy vissza akarta adni a pénzt, csak a dulakodás miatt erre nem volt lehetősége.

A vádlott állításait az egybehangzó tanúvallomások miatt a törvényszék nem fogadta el, ezért az elsőfokon meghozott ítéletet helybenhagyta, így az jogerőssé vált.

A büntetőintézkedések azt az Irán számára kulcsfontosságú két tengeri szállítmányozási céget érintik, amelyet Washington azzal vádol, hogy a teheráni ballisztikusrakéta-programhoz kapcsolódó termékeket szállítottak.

Az amerikai kormányzat már tavaly decemberben jelezte, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság Hajózási Vállalata (IRISL) és annak sanghaji leányvállalata ellen szankciókat léptet életbe, de hathónapos türelmi időt hagyott – mint az amerikai külügyminisztérium megfogalmazta – “annak érdekében, hogy lehetővé tegye a humanitárius javakat Iránba exportálóknak az alternatív szállítási eszközök megtalálását”

A dokumentumban Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: “most, hogy a nagylelkű haladék ideje lejárt, azoknak a kereskedelmi vagy tengerhajózási vállalatoknak, amelyek továbbra is Iránnal kívánnak üzletelni, más teherhajókat vagy más tengeri szállítási eszközöket kell találniuk”.

Az IRISL, amely a világ tizenötödik legnagyobb tengerhajózási szállítmányozási vállalata, már korábban is szerepelt az amerikai pénzügyminisztérium szankciós “feketelistáján” az atomprogramhoz kapcsolódó tevékenysége miatt. A most életbe léptetett büntetőintézkedések a tömegpusztító fegyverek teheráni programjához kapcsolódó tevékenysége miatt büntetik a céget.

Pompeo szerint a szankciók életbe léptetése “világos figyelmeztetés” mindazok számára, akik kapcsolatokat tartanak fenn az IRISL-lel és leányvállalatával, vagy bármilyen formában támogatják a vállalatok tevékenységét. Washington szerint ugyanis ezeknek az államoknak vagy vállalatoknak ugyancsak “az Egyesült Államok lehetséges szankcióival” kell számolniuk, hiszen tevékenységükkel hozzájárulhatnak Irán nukleáris és balisztikusrakéta-programjainak kifejlesztéséhez.

Hétfőn egyébként amerikai republikánus és demokrata párti törvényhozók arra szólították fel a Trump-kormányzatot, hogy léptessen életbe “erőteljes szankciókat” Szíria ellen az úgynevezett Caesar Törvény értelmében.

Ezt a törvényt tavaly decemberben Donald Trump támogatásával terjesztették elő a törvényhozók és most, június közepén lép életbe. A törvény a szíriai újjáépítésre szánt segélyek befagyasztását és a damaszkuszi rendszer elleni szankciókat ír elő arra az esetre, ha a háborúban atrocitásokat elkövetőket nem vonják felelősségre. “A szíriai nép túl sokat és túl sokáig szenvedett Aszad (elnök) és pártfogói alatt” – fogalmaztak a törvényhozók a kormányhoz intézett levélben, amelyet James Risch, a szenátus és Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának vezetői írtak alá. A levélben hangsúlyozták a többi között azt is, hogy a szíriai “rezsimnek és pártfogóinak véget kell vetniük ártatlan emberek legyilkolásának, és lehetőséget kell teremteniük a szíriaiaknak a megbékélés, a stabilitás és a szabadság felé vezető útra”.

A törvény a nevét Caesarról, a szíriai rendőrség egykori fotósának fedőnevéről kapta, aki 2013-ban megszökött és mintegy 55 ezer olyan fényképet vitt magával az Egyesült Államokba, amely a szíriai börtönökben dúló visszaéléseket és brutalitást mutatja meg. Caesar 2014-ben az amerikai kongresszus előtt zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson tárta fel a fényképek hátterét és mindazt, amit a szír börtönviszonyokról tudott. A fotós tavaly márciusban – bő, kék köpenybe bújva – megjelent az amerikai szenátusban is, ahol sürgette a politikusokat, hogy fogadják el a Damaszkuszt szankcionáló törvényt.

A Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy a pandémiás helyzet miatt az elmúlt hónapok különleges feladat elé állították őket: úgy kellett a törvényes rend és biztonság fenntartásában a lehető legtöbbet tenni, hogy közben az intézmény munkavállalóit is megvédjék a járványhelyzet következményeitől.

“A testület sikeresen vette az akadályokat. A kollégák fegyelmezetten tartották a határidőket, hatékonyan oldották meg a különleges helyzetből adódó többletfeladatokat, s közben ügyeltek arra, hogy megvédjék saját és mások egészségét. Az ügyészség március elején kezdte meg a védekezést, amelynek fontos eleme volt az online munkavégzés feltételeinek megteremtése. A szervezet lehetőséget biztosított arra, hogy a munkahelyeken egymást váltva dolgozzanak a kollégák” – tudatták.

Hozzátették, Polt bejelentette, hogy a pozitív tapasztalatok nyomán a digitális távmunka előnyeit a jövőben is szeretnék kihasználni.

Emellett tovább kívánják szélesíteni olyan hatékony intézmények alkalmazását, mint a büntetővégzés, a feltételes ügyészi felfüggesztés, az egyezség vagy a mértékes indítvány. Ezzel fokozottabb mértékben hozzájárulhat az ügyészség a jogbiztonság erősítéséhez, a közrend megtartásához.

Polt az Ügyészség napja alkalmából külön gratulált azoknak, akik elismerést vehettek át az évforduló alkalmából, közöttük az öt Kozma Sándor-díjas kollégájának.

A javaslat célja, hogy az emberi élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében kivétel nélkül kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A hozzátartozók védelme érdekében a törvényjavaslat további szigorítást is bevezet, és a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról rendelkezik.

A hozzátartozók védelme érdekében a kisebb tárgyi súlyú cselekményeknél is szükséges a szigorítás, ezért a javaslat a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is előírja a pártfogó felügyelet és az áldozatoktól történő távoltartás elrendelésének kötelezettségét.

A törvényjavaslattal a kormány célja az, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eseteket megelőzze. Ahogy azt korábban az IM jelentése megállapította, a bíróság hibázott, amikor túl enyhe büntetésre ítélte és idő előtt kiengedte a börtönből az erőszakos apát.

Az IM a benyújtott törvényjavaslattal nem tekinti befejezettnek a munkát, továbbra is komplex intézkedéscsomaggal és következetes jogalkotással küzd a kapcsolati erőszak ellen és a családok magasabb szintű védelmének megvalósításáért. Az év elején felállított családjogi munkacsoport keretei között tovább vizsgálja a megelőzést és az áldozatok védelmét szolgáló további intézkedési lehetőségeket.

“Európának naiv elképzelései vannak Kínával kapcsolatban, ezzel szemben nekünk egy sokkal realisztikusabb megközelítésre lenne szükségünk ahhoz, hogy megóvjuk saját értékeinek és érdekeinket” – mondta Josep Borrell.

Borrell Kínát “stratégiai riválisként” jellemezte, de úgy vélekedett, hogy az ország globális ambíciói ellenére nem veszélyezteti a világbékét, mert nincsenek militarista törekvései, és egyelőre úgy tűnik, nem akar fegyveres konfliktusokban szerepet vállalni.

(Borell téved. Emlékezzünk Chamberlainre, aki a Csehszlovákia szétdarabolását szentesítő Müncheni egyezmény után úgy nyilatkozott, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra. Azután mégis. A -szerk- megj.)

A sokat bírált új kínai nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban közölte, hogy nyílt és őszinte eszmecserét folytatott a kínai külügyminiszterrel, aki azonban elutasította a szabadságjogok hongkongi érvényesülését érő bírálatokat.

“Míg kínai kollégám szerint ez a törvény nem sérti az egy ország, két rendszer elvét, mi azt hangsúlyozzuk, hogy Kínának nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban tiszteletben kell tartania Hongkong autonómiáját, és csökkentenie kell a diplomáciai feszültségeket” – fogalmazott.

Hozzátette továbbá, hogy a hongkongiak szabadságjogainak tiszteletben tartása alapvető fontosságú az EU számára, azonban Kína erős globális szereplő, és az EU-nak saját érdekei mentén kell vele együttműködnie.

A két politikus tárgyalt az EU és Kína közötti befektetési megállapodásról is, amellyel kapcsolatban a főképviselő megállapította, hogy Peking nem teljesítette a tavalyi EU-Kína csúcson elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, többek között az európai vállalatok kínai piachoz való hozzáférésének javítását, a beruházások védelmét és az egységes keretfeltételek biztosítását.

Rémy Heitz párizsi főügyész arról számolt be, hogy a vizsgálatnak nem célja a politikai vagy adminisztratív felelősöket megnevezni, hanem az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánja megállapítani az általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán.

A vádhatóság nem vizsgálhatja sem a köztársasági elnök, sem a kormánytagok felelősségét.

Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős, a kormánytagok tettei ügyében pedig kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova egyébként mintegy nyolcvan panasz érkezett az elmúlt három hónapban.

Az ügyészség által indított nagy központi vizsgálat tizenhárom, szakszervezetektől és egyesületektől érkezett panaszt vizsgál, egy tizennegyedikhez pedig harminchárom feljelentést soroltak be, amelyek többségében magánszemélyektől érkeztek az elégtelenségek bejelentésre szolgáló internetes oldalakra.

A feljelentések többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti.

Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, nem szándékos sérülésokozás, mások életének veszélyeztetése és a járvány elleni küzdelem szándékos hiánya, valamint segítségnyújtás elmulasztásának gyanúját vizsgálja, megpróbálja feltárni a döntéshozatali folyamatot az egészségügyi minisztérium illetékes szolgálatainál, s mindenekelőtt Jérome Salomon járványügyi igazgató felelősségét megállapítani.

A főügyész szerint “ha történt büntetőjogi hiba, az több mint valószínűleg – de ez csak feltételezés – nem szándékos hiba” volt a járványkezelésben. Emlékeztetett arra, hogy a törvény pontosan meghatározza azt, hogy bűncselekmény megállapításához bizonyítékra van szükség, nem elégséges az egyszerű hanyagság megállapítása.

Az ügyek együttes vizsgálata az ügyész szerint lehetővé teszi egy közös dokumentáció létrehozását a tudományos ismeretek állapotáról, miután az ilyen típusú szabálysértések esetén a döntéshozók felelősségnek megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a döntés meghozatalának pillanatában milyen eszközök és ismeretek álltak rendelkezésre a járványról – hangsúlyozta Heitz.

A központi vizsgálat nem vonatkozik az idősotthonokra, amelyek ellen helyi szinteken indultak eljárások, eddig kettő Párizsban, egy a fővároshoz közeli Nanterre-ben, egy pedig a délkeleti Grasse-ban.

Az alkotmánybíróság ítélete szerint Seehofer a minisztériumi honlap felhasználásával olyan erőforrást vett igénybe a pártpolitikai küzdelemhez, amelyhez a kormányban betöltött tisztsége révén fért hozzá. Ezzel megsértette az állami szerveknek pártpolitikai semlegességet előíró kötelezettséget, és megsértette az interjúban bírált párt, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) esélyegyenlőséghez fűződő jogát.

Csak szabad választás adhat demokratikus legitimációt, de ehhez nem csupán magának a választásnak, a szavazat leadásának kell nyomástól és kényszertől mentesnek lennie, hanem a választói döntéshez vezető véleményalkotási folyamat nyíltságát, szabadságát is biztosítani kell. Ebben a folyamatban meghatározó szerepük van a politikai pártoknak. Ezért gondoskodni kell arról, hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt a választók véleményének megformálásáért folytatott küzdelemben. Ehhez az is szükséges, hogy semlegesek maradjanak a pártoknál nagyságrendekkel több erőforrással rendelkező állami szervek, ami a szövetségi kormányra, és a testület tagjaira is vonatkozik – fejtette ki Peter Müller tanácsvezető alkotmánybíró – volt Saar-vidék tartományi miniszterelnök – az ítélet szóbeli indoklásában, hozzátéve, hogy “egy miniszternek mindekit egyformán szolgálnia kell”.

Az alkotmánybíróságnál az AfD panaszolta be a minisztert, amiért a tárca honlapján közöltek egy 2018-as interjút. Seehofer a dpa hírügynökségnek adott interjúban a többi között kifejtette, hogy az AfD akár ezerszer is elmondhatja magáról, hogy demokrata, mégis szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedésű német állammal, és az “államot bomlasztó” politikát folytat.

Az alkotmánybíróság ugyan elfogadta az AfD álláspontját – miszerint az interjú publikálásával Horst Seehofer és a tárca megsértette a párt esélyegyenlőséghez fűződő jogát -, de élesen bírálta is a pártot az eljárás két mozzanatával kapcsolatban. A testület így alaptalan, légből kapott kijelentésként jellemezte az AfD képviselőinek azon – az eljárás során tényekkel nem alátámasztott – vélekedését, miszerint a dpa “szívességből” interjúvolta meg a minisztert, és az interjú készítője pénzt kapott a minisztériumtól a munkájáért. Az alkotmánybíróság továbbá méltatlannak és mértéktelenül túlzónak minősítette az AfD beadványának azon részletét, miszerint Seehofer bírálata a pártról a náci kormányzat tagjainak zsidók ellen uszító beszédeit idézi.

Rjabkov elmondta, hogy az osztrák fővárosban Marshall Billingslea fegyverzetkorlátozásért felelős amerikai különmegbízottal fog tárgyalni. Az orosz diplomata kifejezte reményét, hogy a hadászati egyensúlyról folytatott párbeszéd felújítása “elmozdítja a holtpontról a folyamatot”, és kijelöli az előrevezető utat. Mint mondta, Moszkvában meglepetést keltett, hogy az amerikai fél szerint Kína képviselői is elutazhatnak a bécsi találkozóra.

“Ismerjük és tiszteletben tartjuk Kína álláspontját. Ezért abból indulunk ki, hogy a bécsi kapcsolatfelvétel kétoldalú, orosz-amerikai formátumban, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló delegációk részvételével történik majd meg” – nyilatkozott a helyettes tárcavezető.

Korábban a Bloomberg hírügynökség közölte az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva, hogy Billingslea és Rjabkov június 22-én Ausztria fővárosában ül tárgyalóasztalhoz, és eszmecserét folytat a jövőre lejáró, hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló START-3 szerződésről.

Rjabkov és Billingslea május 8-án telefonon beszélt egymással.

A minisztérium weboldalán közzétett figyelmeztetés szerint ugyan az ausztrál felsőoktatási intézmények a tervek szerint júliustól fokozatosan ismét megnyitják a kapuikat, az új koronavírus globális terjedését még nem sikerült megfékezni, így a fertőzés veszélye a nemzetközi járatokon, valamint az újranyitott iskolai kampuszokon továbbra is fennáll. A minisztérium emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Ausztráliában számos alkalommal “történtek kirekesztő jellegű események” ázsiai származású emberekkel szemben, ezért a kockázati tényezők megfelelő mérlegelését javasolta az érintett diákoknak.

Kína és Ausztrália között az elmúlt időszakban feszültté vált a viszony, miután Canberra azzal vádolta meg Pekinget, hogy felelősséggel tartozik a koronavírus-járvány globális alakulásáért a vírus megjelenésekor tanúsított késlekedések miatt.

A közleményben hangsúlyozták: a terminállekötés, valamint a lekötött kapacitáshoz vásárolt cseppfolyós földgáz (liquefied natural gas – LNG) beszerzési forrás történelmi jelentőséggel bír, mivel ezáltal először érkezik dedikáltan LNG-ből származó földgázforrás Magyarország ellátására. A megállapodások az MVM Csoport földgáz forrás- és útvonaldiverzifikációs stratégiai célkitűzésével is összhangban állnak, mivel a beszerzett LNG források kizárólag nyugat-európai piaci szereplőktől érkeznek.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy Magyarország és Horvátország több éve tárgyalásokat folytatott a terminálban történő magyar szerepvállalás feltételeiről. Az MFGK eközben a világpiac számos szereplőjével tárgyalt a Krk LNG-ben történő gazdaságos földgázbeszerzésről. A globális piaci folyamatok fényében az LNG kifejezetten versenyképes forrásopcióvá lépett elő a régióban, amely így tovább erősíti Magyarország és az MVM Csoport földgázpiaci pozícióját. Mindezzel együtt piaci és földrajzi realitás marad, hogy a regionális és hazai energiabiztonság gerincét továbbra is az orosz földgázszállítás fogja képezni – tették hozzá.

Az MVM kiemelte: Magyarország számára gazdaságstratégiai, nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdés az ország biztonságos, diverzifikált földgázellátása. Az országnak kiemelt érdeke az évi 2,6 milliárd köbméter kapacitású LNG visszagázosító terminál megvalósulása és 2021. január 1-jére tervezett üzembeállása, mivel általa földrajzi közelségbe került a globalizálódó LNG piacokhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége. A Krk LNG-ben történő magyar szerepvállalás kérdését a kormány kiemelt fontosságúként kezeli, ami az új nemzeti energiastratégiában is tételesen megjelenik – hangsúlyozzák.

A Krk LNG az Európai Unió földgáz forrás- és útvonaldiverzifikációs törekvéseibe is illeszkedik, mivel a terminál az észak-déli gázfolyosó egyik végpontja, a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetésekről szóló kezdeményezés (CESEC) egyik prioritásprojektje, továbbá a 2016-ban elfogadott, a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiával is összhangban van. Az EU az Európai hálózatfinanszírozási eszközből 101,4 millió euró pénzügyi forrással támogatta a terminál megvalósulását – írták.

(Magyarország 3,7-4,5 milliárd köbméter földgázt használ fel a téli hónapokban, egész évben pedig megközelítőleg tízmilliárd köbmétert. A -szerk- megj.)

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai rendőrök könnygázt és más különleges eszközöket vetnek be a tüntetők ellen, valamint tömegesen hajtanak végre őrizetbe vételeket. “Abból indulunk ki, hogy a fosztogatás és más jogsértő tevékenységek elleni fellépés során a hatóságok nem sérthetik meg az amerikaiak békés tüntetéshez való jogát” – hangoztatta Zaharova.

Rámutatott, hogy sok, az eseményről tudósító újságíró megsérült, köztük oroszok is. Hozzátette, hogy Moszkva továbbra is élénk figyelemmel kíséri az Egyesült Államokban zajló eseményeket.

Zaharova szerint eljött az ideje, hogy Washington felhagyjon a kioktató hangnemmel, és a tükörbe nézzen. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok rendszeresen bírálja Oroszországot az emberi jogok megsértése címén, egyebek között amiatt, hogy az orosz hatóságok a tüntetések szervezésére vonatkozó szabályozás megsértése miatt rendszeresen fellépnek az ellenzéki aktivisták ellen.

Az orosz média az elmúlt napokban gyakran adott helyet olyan nyilatkozatoknak, amelyek szerint az orosz kormányzatnak élnie kellene a lehetőséggel, és az amerikai nyilatkozatokhoz hasonló bírálatokat kellene megfogalmaznia. Korábban az orosz külügyminisztérium bírálta a sajtó munkatársaival szembeni durva amerikai hatósági fellépést, a washingtoni orosz nagykövetség pedig tiltakozott az amerikai diplomáciai tárcánál a RIA Novosztyi hírügynökség tudósítójának bántalmazása ellen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban a zavargásokat amerikai belügynek minősítette, és visszautasította a Susan Rice volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó által megfogalmazott gyanúsítgatásokat, miszerint Moszkvának köze lehet az indulatok szításához. Hasonlóképpen tett Zaharova is.

A csapadékhiányos tavaszi időjárás miatt az elmúlt hónapokban kevés helyen kellett beavatkozni a csípőszúnyogok ellen. Korábban a Velencei-tónál, a Kőrösök mentén, továbbá a Duna középső és alsó szakaszán végeztek biológiai lárvagyérítést a szakemberek – közölték.

Csongrád-Csanád megyében Magyarországon elsőként juttattak ki a biológiai gyérítés során granulátumos készítményt légi módszerrel nagyobb területre. Az eljárás az ártéri erdőkben és más, növényzettel borított tenyészőhelyeken hoz érdemi eredményt. A katasztrófavédelem által koordinált program keretében ezzel valamennyi rendelkezésre álló gyérítési technológiát alkalmazzák – írta az OKF. A folyók vízállása továbbra is alacsony, így az árterületeken nem tudtak nagyobb, összefüggő csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek kialakulni.

Most az elszórt, egyenként kisebb, de jelentős számú vízmegállások, valamint az állandó elöntésű tenyészőhelyek megemelkedett vízszintű szegélyzónái jelentik a csípőszúnyoglárvák elsődleges élőhelyét. Ez utóbbiakat földi úton kezelik, a következő napokban a Dunántúl északi részén, Mosonmagyaróvár, Győr, Sopron és Komárom térségében.

Megjegyezték, hogy a csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetünkben kialakuló mikrotenyészőhelyeket felszámoljuk. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket – virágcserepek, játékok, madáritatók – összegyűjteni vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, valamint az árkokat rendben tartani, hogy hosszabb időre ne tudjon benne megállni a csapadék.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nagyszámú, apró, eldugott erdei pocsolyákat ezzel a módszerrel nem lehet kezelni, ezért az azokból kirepülő imágók ellen valószínűleg rövidesen kémiai gyérítéssel kell majd védekezni.

Az IGPN tavaly 1460 vizsgálatot indított rendőrök ellen, ez 23,7 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, amikor is 1180, az azt megelőző évben pedig 1085 esetet tártak fel az illetékes hatóságok. Az emelkedés hátterében a közlemény szerint a 2018 végén indult sárgamellényes mozgalom áll, amely 2019-ben fokozott munkát adott a rendőrség felügyeleti szervének.

Ezen 1460 vizsgálatból 868 “szándékos erőszak” gyanúját érintette, ami 41 százalékos emelkedés egy év alatt (+ 256 eset). Az erőszakra vonatkozó panaszok 38,8 százaléka tüntetésen történt előállítást vagy beavatkozást, 12,8 százalék országúti rutinellenőrzést, míg 14,1 százalék előállított személy elleni erőszak gyanúját érintette.

A hatósági vizsgálatok nem jelentik feltétlenül azt, hogy a rendőrök hibáztak – jelezte Brigitte Jullien, a baloldali ellenzék által elfogultsággal vádolt IGPN igazgatónője. Elmondta, hogy a sárgamellényeseket érintő 399 ügy közül 130 esetben történt súlyos sérülés, 274 eset már bíróság elé került, de jelenleg csak tucatnyi rendőrt fenyeget ténylegesen bírósági eljárás.

A legtöbb panasz a sárgamellényes tüntetőknek maradandó sérüléseket okozó gumilövedékek és oszlató gránátok miatt érkezett, de az adatok azt mutatják, hogy az előbbi használata 2019-ban 43 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg oszlató gránátokat is negyven százalékkal kevesebbszer vetettek be tavaly a rendőrök, amikor is 5420 gránát robbant a megmozdulásokon. A jelentés szerint a tüntetők sérülései és az azokra adott reakciók sajtóvisszhangja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendőrség tavaly már visszafogottabban lépett fel.

Szombaton több mint 23 ezren tiltakoztak a belügyminisztérium összesítése szerint országszerte a rendőri rasszizmus ellen a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni egyesült államokbeli tiltakozásokat támogató nemzetközi mozgalom keretében. A koronavírus-járvány miatti gyülekezési tilalom ellenére kedd este már több mint húszezren tüntettek a párizsi bíróság előtt a rendőri erőszak ellen.

Az incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte. Emmanuel Macron hétfőn azt kérte Nicole Belloubet igazságügyi miniszterről, hogy kiemelten kezelje a franciaországi rendőri erőszak szimbólumává vált ügyet.

A börtönből szabadult férfi elmenekült egy rendőri igazoltatás elöl, de elfogták, és egy párizsi elővárosi rendőrőrsön előállították, ahol a kihallgatása közben meghalt. A múlt héten egy büntetőjogi szakértő jelentése kizárta a csendőrök felelősségét, aki a szakértői vélemény szerint a halála pillanatában kábítószer hatása alatt állt, és szívbetegségével összefüggésben vesztette életét. A család által megbízott jogi szakértő szerint viszont az áldozat halálát az okozta, hogy három csendőr a földre szorította.

“A George Floyd halála által kiváltott érzelmi helyzetben a hazai közvélemény egy része is tüntet a rasszizmus ellen, és vádolja a rendőri erők tevékenységét. Átláthatóan és tevékenyen szeretnénk erre a dühre válaszolni” – jelezte hétfőn a miniszterelnöki hivatal.

A rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen tiltakoztak vasárnap délután a belga főváros igazságügyi palotája előtt. A megmozdulás minden incidens nélkül zajlott, a rendezvény végén azonban tüntetők mintegy százfős csoportja rendőrautókat dobált meg, valamint rendőrökre támadt a számos afrikai bevándorlónak otthont adó Matongé negyed közelében. A rendbontók szemeteseket, kartondobozokat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, és több üzletet kifosztottak.

Vincent Gilles, a rendőri szakszervezet elnöke kijelentette, hogy a helyszínen szolgálatot teljesítő kollégáik nem kaptak egyértelmű parancsokat. Magukra hagyták őket, helyszínen meghozott döntések alapján kellett fellépniük, és a szakszervezet tudatosítani szeretné, hogy minden intézkedés szükséges, megfelelő és arányos volt – húzta alá. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a rendőrök által elkövetett szándékos és törvénybe ütköző erőszakos cselekedeteket büntetni kell, a belga rendőrség tagjai azonban tisztességes emberek. Fantázia szüleménye az, hogy intézkedéseik motivációja túlnyomó részben rasszista indítékú lenne – tette hozzá. A vasárnap esti incidens során a rendőrség vízágyúkat használt a tömeg oszlatására. Sokan megsebesültek, köztük egy újságíró.

Sophie Wilmes belga ügyvezető miniszterelnök korábban a vasárnapi megmozdulás elhalasztását javasolta, a főpolgármester azonban engedélyezte annak a megtartását. Close azzal magyarázta döntését, hogy más olyan fővárosok mellett, mint Párizs, London, Madrid vagy Róma a 400 millió európai uniós állampolgár fővárosa, Brüsszel sem maradhatott csendben a George Floyd halála miatt tartott globális megmozdulásokat illetően. Hozzátette, rendkívül nehéz megtalálni az egyensúlyt a közrend megtartása, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása, valamint a közegészségügyi előírások betartatása között.

Philippe Close brüsszeli főpolgármester korábban a zavargások azonnali felszámolására szólította fel a rendőröket. A vasárnap késő esti órákban közétett Twitter-üzenetében azt írta, hogy mintegy 150 embert állítottak elő, és bejelentette, a főváros hétfőn keresetet nyújt be a rendbontók ellen, valamint felveszi a kapcsolatot a károsult üzlettulajdonosokkal.

Vízágyút is bevetettek belga rendőrök a sörösüvegekkel és macskakövekkel rájuk támadó tüntetőkkel szemben a mintegy tízezer ember részvételével, a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen vasárnap délután tartott brüsszeli tüntetést követően. A rendbontók gyújtogatnak, kirakatokat törnek be, és üzleteket fosztanak ki – közölte a helyi média vasárnap. Rendőrségi információk szerint a megmozdulás kezdetben incidens nélkül zajlott. A rendezvény végén tüntetők mintegy száz fős elvonuló csoportja rendőrautókat dobált meg és támadt rendőrökre.

Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot tartott az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB), a többes ügynök tájékoztatási gyakorlatáról, fogyasztói bejelentés alapján. A vizsgálat szerint – amely a 2019. január 1-jétől 2020. január 24-ig terjedő időszakot tekintette át – az OVB a megbízott közvetítői által küldött ügyféltájékoztató levelekben valótlan, megtévesztő állításokkal próbálta ügyfeleit nyugdíjbiztosítás kötésére ösztönözni, majd elzárkózott a megbízottjaiért való felelősségtől, azt az ő magánakciójuknak minősítette.

Az MNB megállapította: a tájékoztató levelek valótlan állításokat közöltek, illetve a valós tényeket megtévesztésre alkalmas módon, a vélt, vagy valós piaci folyamatokat önkényesen, egyoldalúan negatív felhanggal jelenítették meg. Erre példaként idézik a levelekből, hogy “a már régen elavult.önkéntes nyugdíjpénztárak hamarosan megszűnnek létezni a jelenlegi formájukban”, vagy a “nyugdíjkötvény nem fog biztonságos megtakarítást nyújtani”.

Az OVB kereskedelmi kommunikációja emellett egyoldalúan a számára magas jutalékot eredményező nyugdíjbiztosítás, mint termék előnyeit hangsúlyozta, szembeállítva az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, illetve a magyar állam által nyújtott megtakarítási formákkal. Ráadásul az ügyfelekre nyomást helyezve említették meg, hogy a nyugdíjbiztosítások termékválasztéka is egy-két hónapon belül bizonytalanná válik, mert az ezekhez járó adókedvezmény már csak korlátozott ideig, gyors szerződéskötés esetén érhető el. Ezen állítások alkalmasak a fogyasztói ügyleti döntés befolyásolására, torzítására – mutat rá az MNB.

A jegybank a bírság összegének meghatározásakor a társaság piaci pozíciója és mérete mellett figyelembe vette, hogy a tájékoztató levelek tartalma rombolja a magyar államba vetett közbizalmat, aláássa a pénzügyi tudatosságot, és alaptalanul leminősíti az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert. Súlyosító körülményként értékelte még az MNB a vizsgálat során a többes ügynök hozzáállását, a megbízottjaiért való felelősségtől történő teljes mértékű elzárkózást is. Ez egy piacvezető közvetítő esetében különösképpen aggályosnak és a működés szempontjából is kockázatos magatartásnak minősül – írták.