Biztonságpiac

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik. Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt GDP százalékos GDP-arányt.

A jövő évi költségvetési javaslatban rögzítik, hogy a honvédelemre fordítható kiadásokat 2021-ben is GDP-arányosan határozzák meg, a korábbi évekhez képest jelentősen magasabb többlet biztosításával. Ez lehetőséget ad a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében elkezdett fejlesztések folytatására és a személyi állomány megbecsülésének javítására. A kiadások fedezetet biztosítanak Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelmére, valamint a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítésére.

A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2021 januárjától is 44 600 forint lesz.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre több mint 10 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO Biztonsági Beruházási Programjához. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 616 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre több mint 1,2 milliárd forintot biztosítanának, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 400 millió forintot kaphat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mintegy 32 milliárd forinthoz juthat.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire mintegy 47 milliárd forintot szán a kormány a honvédelmi tárca keretéből. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál több mint 31 milliárdos bevétellel is számolnak jövőre.

A hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 17 milliárd forinttal járul hozzá a HM.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 41 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelmi miniszter 2021-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés-fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának kiadásainak fedezetére használhatja fel.

Kína az 1984-ben aláírt kínai-brit nyilatkozatban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2047-ig tiszteletben tartja a terület autonómiáját.

A kínai kormány a parlament éves ülésszakára előterjesztette a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amely betiltaná a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, “felforgatónak” minősített cselekményeket. A törvénytervezetet várhatóan május 28-án fogadja el a kínai parlament, megkerülve a hongkongi törvényhozást.

“Úgy tűnik, hogy ez a nemzetbiztonsági törvény megsérti a brit-kínai egyezményt” — szögezte le O’Brien. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Pekingben megszavazzák a vitatott törvényt, annak meglesznek a következményei az amerikai-hongkongi kapcsolatokban.

“Nem látom, hogyan is maradhatna Hongkong ázsiai pénzügyi központ, ha a Kínai Kommunista Párt elfogadtatja és alkalmazza ezt a törvényt, és átveszi a teljes ellenőrzést Hongkong felett. Ez tragédia lenne Hongkong népének és nagyon rossz lenne Kínának is” — fogalmazott O’Brien.

A napokban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter éles szavakkal ítélte el a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. Úgy fogalmazott: a törvény elfogadása a “lélekharang” megkondítását jelentené Hongkong számára. “Bármilyen döntés, amely érintené Hongkongnak a kínai-brit közös nyilatkozatban garantált autonómiáját és szabadságát, elkerülhetetlenül hatással lenne az egy ország-két rendszerről alkotott álláspontunkra” — mutatott rá az amerikai diplomácia vezetője.

Az Egyesült Államok felszólítja Pekinget, hogy “gondolja át végzetes javaslatát, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és tartsa tiszteletben Hongkong magas szintű autonómiáját, demokratikus intézményeit, polgári szabadságjogait” – hangoztatta Pompeo.

A bíróság ítélete szerint Magyarország kormányzata ugyanakkor nem sértett nemzetközi jogot azzal, hogy kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot.

Safarov 2004-ben, egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjszaka, álmában, egy baltával gyilkolta meg örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A magyar bíróság különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt életfogytiglani börtönre ítélte. Magyarország 2012-ben átadta Safarovot Bakunak, hogy hazájában töltse le büntetését, ahol viszont hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült és előléptették.

Margarján családja 2013-ban pert indított a strasbourgi emberi jogi bíróságon Azerbajdzsán és Magyarország ellen.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében Magyarországgal összefüggésben megállapította: nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok tudtak volna arról, hogy Safarov hazatérése után kegyelmet kap és szabadon engedik. Magyarország jóhiszeműen és jogszerűen járt el, amikor az azeri katonát átadta Azerbajdzsánnak.

Az ítélet szerint Azerbajdzsán azonban több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amikor indokolatlanul döntött a katona büntetlenségéről és szabadon bocsátásáról. Kiemelték: Azerbajdzsán válaszaiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a gyilkos saját döntése alapján vagy felettesei parancsára követte el tettét. Mivel az elkövető katona volt, tette a nemzetközi jog értelmében az azeri államot teszi felelőssé – szögezték le.

Mivel az örmény áldozattal szemben elkövetett bűncselekmény büntetlensége összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményének második, az élethez való jogot rögzítő cikkében foglaltakkal, ezért az emberi jogi bíróság úgy ítélte meg, hogy Azerbajdzsánnak 15 143,33 angol font (közel hatmillió forint) jóvátételt kell fizetnie a kérelmezőknek.

A rendőrök – nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében – az amerikai Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központjától kapott információk alapján azonosították be a 44 éves F. Roland és a 35 éves L. Nikolettet – olvasható a police.hu oldalon.

A gyanúsítottak lakhelyén a nyomozók kedden tartottak kutatást. A lefoglalt számítástechnikai eszközökön gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló, a pár által készített felvételeket találtak.

A bíróság elrendelte a férfi és a nő letartoztatását. A sértett kiskorúak biztonságba helyezéséről az illetékes gyermekjóléti intézmény közreműködésével gondoskodtak – írták.

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító szerint Christie egy ismert norvég írótól kölcsönözhette az ötletet. A fordító rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen (Vas szekér) című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Chrisie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált. A történet váratlan fordulata, hogy kiderül, maga az elbeszélő a gyilkos. “Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki ezzel, de íróként hírnevet szerzett neki” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke. “Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai” – fűzte hozzá.

A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognent a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta.

A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.

Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery. A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban.

Christie korábban két forrást említett, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Louis Mountbatten nevét említette, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet. Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban. Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt – mint hozzátette – nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén. “Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem” – mondta.

Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 30 éves férfi saját – megtévesztően egy kereskedelmi televízió híradójának weboldalára hasonlító – honlapján valótlan tényeket közölt valós újságcikként feltüntetve. A vádlott arról írt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ bejelentette, Magyarországon megjelent a vírus, többen meg is haltak, és a külügy tájékoztatása szerint az összes Kínába tartó repülőgépjáratot törölték.

A férfi a szövegbe megtévesztő képeket ágyazott, és a cikkeket megjelentette a közösségi médiában is, ahol azokat több ezren megosztották. A közzétett cikkek és az azokban található, pánikkeltésre alkalmas álhírek a magyar lakosság nagyobb csoportjához jutottak el, az emberekből zavart és nyugtalanságot váltottak ki – írta a fővárosi főügyész.

Hozzátette: a férfi célja az volt, hogy a honlapon elhelyezett hirdetések után bevételt szerezzen, amelynek összege a kattintások számától függött.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a férfit azonosította és gyanúsítottként hallgatta ki. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetett közveszéllyel fenyegetés miatt vádat emelt, és indítványozta, hogy a bíróság a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottra tárgyalás nélkül, büntetővégzésben szabjon ki felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést.

A szakértő elmondta, a dokumentum már hatályba lépett, de a minisztériumok december 31-ig kaptak határidőt, hogy a rájuk vonatkozó pontokat végrehajtsák. Nógrádi kifejtette, 2012 – a legutóbbi biztonsági stratégia megjelenése – óta a világ helyzete alapvetően megváltozott. Az új dokumentum is kiemeli, hogy Magyarország biztonságos, pénzügyi és gazdasági rendszerünk stabil, de egy válságokkal teli világban élünk. A stratégia célul tűzi ki, hogy 2030-ra Magyarország Európa öt és a világ tíz legbiztonságosabb országa közé tartozzon.

Az ország stratégiai partnerei közül a dokumentum első helyen Németországot, a másodikon Lengyelországot, a harmadik helyen az Egyesült Államokat említi. Törökország, Oroszország és Kína azon országok között szerepel, amelyekkel a kapcsolatok javítására törekszünk. Külön kiemeli továbbá a visegrádi országokat (V4), hiszen egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban és a NATO-ban.

A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az energiabiztonság kulcskérdés. E tekintetben azt írják, hogy ma Magyarország energiabiztonsága atomerőművek nélkül nem elképzelhető – mondta a szakértő. A külpolitikai prioritásoknál kiemelik, hogy a biztonságon belül a katonai biztonság felértékelődött, hogy önálló magyar hadiipar kell, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot végre kell hajtani.

A stratégia rögzíti, hogy Magyarország számára meghatározó a NATO és az európai uniós tagság. Továbbá azt is írja, hogy Európának úgy kell fejlődnie, hogy a nemzetállamok megmaradjanak. A menekültválságról azt írja a stratégia, hogy a menekültekkel új veszély jön a koronavírus miatt. Azt is rögzíti továbbá, hogy Magyarország szeretne egy egységes migrációs politikát, de ez jelenleg nehezen elképzelhető – ismertette Nógrádi.

A közlemény szerint Pécs határában, a 66-os úton szombat délután ütközött egy személyautó és egy motoros, miután az autót vezető férfi lefékezett, és járművébe a mögötte haladó motoros beleszaladt.

A motorról leeső férfit a mentők kórházba szállították. Az intézményből jelezték a rendőrségnek, hogy a férfi hátizsákjában két darab tégla formájú, nejlonzacskóba csomagolt tömböt találtak, amelyben valószínűleg kábítószer van. A rendőrök által végzett gyorsteszt a kokainra pozitív jelzést adott. A lefoglalt kábítószergyanús anyag feketepiaci értéke elérheti az ötvenmillió forintot is – írták.

A közlemény szerint a 43 éves nemesnádudvari férfinál elvégzett gyorsteszt szintén pozitív lett, amfetaminra és kokainra is jelzett. A férfit, aki a bűncselekmény elkövetését elismerte, a rendőrök őrizetbe vették, intézkedtek folyamatos őrzéséről, és kezdeményezték letartóztatását.

A férfi ellen jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklása miatt nyomoz a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. A lakásán informatikai eszközöket és vagyonbiztosítás végett egy nagy értékű személyautót is lefoglaltak.

Mint mondta: az Egyesült Államokban a fegyvertartás alanyi jogon járó lehetőség, különböző események miatt pedig egyre több emberben merül fel a fegyvervásárlás, hogy megvédje érdekeit és családját. Fegyvervásárláskor egy néhány soros adatlapot kell kitölteni, amely alapján a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ellenőrzi a vásárló előéletét, és hogy jogosult-e fegyvertartásra, ez körülbelül 10-12 percet vesz igénybe – közölte.

Véleménye szerint nem lehet garantálni, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők nem követnek majd el bűncselekményt. Az elmúlt negyedévben több mint 16 iskolai lövöldözés történt az Egyesült Államokban – tette hozzá. A szakértő kevés esélyt lát arra, hogy jelentősen megváltozhatnak, szigorodhatnak a fegyvertartás szabályai, mert a fegyverlobbinak erős befolyása van.

Washington szerint a pekingi parlamentben előterjesztendő törvénytervezet “nagyon destabilizáló” lenne. “Minden kísérlet, hogy olyan nemzetbiztonsági törvényt erőltessenek át, amely nem a hongkongi polgárok akaratát tükrözi, nagyon destabilizáló hatású, és az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség határozott elítélését vonná maga után” – fogalmazott az amerikai külügyi szóvivő.

Pekingben csütörtökön jelentették be, hogy a parlament pénteken kezdődő éves ülésszakán megvitatnak egy olyan törvénymódosítást is, amelynek célja – a hivatalos megfogalmazás szerint – “a jogrendszer és a végrehajtási mechanizmusok javítása a Hongkong Különleges Igazgatású Területen”. A törvényjavaslat célja kínai álláspont szerint a hongkongi nemzetbiztonság helyzetének javítása lenne.

Az amerikai külügyminisztérium szerint a törvénytervezet elfogadásával Kína megszegné az Egyesült Királysággal Hongkong visszacsatolásáról kötött kétoldalú szerződést. “Arra szólítjuk fel Pekinget, hogy tartsa tiszteletben vállalt kötelezettségeit, nevezetesen Hongkong magas szintű autonómiáját” – jelentette ki Ortagus.

Donald Trumpot csütörtökön Michiganben tett látogatásán szintén faggatták erről a kínai törvényjavaslatról az újságírók. Az amerikai elnök kifejtette: ha a törvénytervezetet elfogadják, akkor Washington “nagyon erőteljes választ” ad rá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten kétszer is foglalkozott Hongkonggal. Szerdán újságíróknak azt mondta: az elmúlt hetekben a hongkongi demokráciáért küzdők elleni szigorú fellépés megnehezíti annak megítélését, hogy Hongkong valóban megfelelően független volna Pekingtől, s május elején éppen azért halasztotta el a Hongkong autonómiájáról szóló jelentést, hogy kitérhessen a Peking által most tervezett lépésekre is.

Vasárnap Pompeo arról beszélt egy televíziós interjúban, hogy Kína fenyegeti a Hongkongban dolgozó amerikai újságírók munkáját.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) délutáni közleménye szerint 13.05 órakor érkezett bejelentés arról, hogy a IV. kerületi Temesvári utcában lövöldöztek. A rendőrök megállapították, hogy egy család tagjai két autóval érkeztek a helyszínre, és szóváltásba keveredtek egy ott lakó családdal. A vita során az egyik gépkocsi utasa egy gumilövedékes fegyverrel több lövést adott le, majd az érkezők elmenekültek a helyszínről. Két ember sérült meg, a mentők mindkettejüket kórházba vitték.

Vasárnap este a BRFK azt közölte, hogy nyomozói azonosították az újpesti gumilövedékes lövöldözés elkövetőit, akik ellen hajtóvadászatot indítottak. Azt írták: a vita hevében az egyik autóval érkező 52 éves B. Béla meglőtt egy férfit, az ott lakó család egyik tagját, a B. Bélával együtt érkező 37 éves G. Krisztián pedig egy késsel sebesítette meg a meglőtt férfi fiát. A gumilövedékkel meglőtt férfi életveszélyes, míg a késsel megsebesített fia súlyos sérülést szenvedett.

B. Béla nem sokkal a bűncselekmény után önként feladta magát az újpesti rendőrkapitányságon, míg társai, G. Krisztián és az ő fia, a 22 éves G. Krisztián Márió ellen elfogatóparancsot adtak ki. Ők este szintén önként feladták magukat. B. Béla ellen életveszélyt okozó testi sértés, két társa ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A három férfi elszámoltatása folyamatban van – olvasható a BRFK esti közleményében.

“A vírus terjedésének elleplezése Csernobillal együtt vonul be majd a történelembe” – fogalmazott O’ Brien, utalva az 1986-os ukrajnai nukleáris katasztrófára. “10-15 év múlva az HBO filmet is fog készíteni róla” – fűzte hozzá. Az HBO filmcsatorna nemrégiben sugározta a csernobili atomerőműben 1986-ban történt nukleáris katasztrófa történetét, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelmét feldolgozó minisorozatot.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy vajon a kínai járványkezelés befolyásolja-e az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokat, O’Brien azt válaszolta: “ma nagyon más világban élünk, mint amikor ezek a tárgyalások megkezdődtek”.

“Jó viszonyt akarunk Kínával és a kínai néppel, de sajnos a Kínai Kommunista Párt részéről egymás után olyan lépéseket látunk, amelyek ezt megnehezítik” – fogalmazott. Leszögezte, hogy “ami a kereskedelmi megállapodást illeti, majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle, de a koronavírussal ma egészen más világban élünk”.

A nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette: a kínaiak “olyan vírust szabadítottak rá a világra, amely több ezermilliárd dollár kárt okozott az amerikai gazdaságnak, s most rengeteg pénzt kell arra költenünk, hogy életben tartsuk a gazdaságunkat és megóvjuk az amerikaiakat a járvány idején”.

Donald Trump május elején egy televíziós interjúban már felvetette, hogy esetleg eláll az idén januárban aláírt, kétoldalú kereskedelmi részmegállapodás további tárgyalásától. Ugyanakkor Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója és Steve Mnuchin pénzügyminiszter – szintén májusban – a kínai miniszterelnök-helyettessel közös közleményt adott ki, amelyben a kereskedelmi tárgyalások jövőjéről optimistán nyilatkozott.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap a CBS televíziónak is interjút adott, s ebben azt fejtegette, hogy közeli a megállapodás Brazíliával arról, hogy lezárják az amerikai határokat az onnan az Egyesült Államokba érkezők előtt. O’Brien közölte: ez a határlezárás csak átmeneti időre szól, mint ahogyan ez Kína, az Egyesült Királyság és más európai országok esetében is történt.

Resán Dalma közleményében azt írta, a megalapozott gyanú szerint a férfi péntek este ittasan szóváltásba keveredett apjával nyíregyházi lakásában, ököllel többször megütötte, a bántalmazástól földre esett idős férfi kezeit és lábait társa segítségével összekötözte, majd egy késsel fejbe szúrta.

Az életveszélyesen megsérült férfira rázárták a szoba ajtaját és elmentek a lakásból. A két férfi külföldre akart szökni, a rendőrök a Keleti pályaudvaron fogták el őket – ismertette a részleteket a sajtószóvivő.

A járásbíróság az emberölés kísérletével gyanúsított férfiak letartóztatását egy hónapra rendelte el. A bíróság döntését egyikük és az ügyész tudomásul vette, a védők és a másik gyanúsított fellebbezést jelentett be, így a végzés nem végleges.

A levélről szóló tájékoztatás a Kúria hétfői – internetes videokonferencia keretében tartott – teljes ülésén hangzott el, a tanácskozáson részt vett Polt és Senyei is. A Kúria elnöke az ülésen kiemelte: az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások rávilágítanak arra, hogy “a klasszikus igazságszolgáltatási és jogegységesítési feladatok ellátása mellett a jogalkotó azzal bízza meg a Kúriát, hogy valamennyi szakágat tekintve Magyarország legfőbb igazságszolgáltatási szerve maradjon és a jogegység irányítása terén alkotmányos helyzete erősödjön”.

Darák kitért arra is, hogy a statisztikai adatok szerint sikeres évet zárt a Kúria. A folyamatban lévő ügyek száma jelentősen csökkent, és az elhúzódó ügyek csökkentésében is sikerült előre lépni. A perek időtartamának további csökkentése a 2020-as év hangsúlyos feladata.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese beszámolójában elmondta: a legfelsőbb bírói fórum veszélyhelyzet idején is zökkenőmentesen ellátja ítélkezési és joggyakorlat-egységesítési feladatait. A Kúria elnökhelyettese vezeti azt a háromtagú válságstábot, amely március óta nyomon követi a kormány és az egészségügyi szervek által kiadott eljárásrendeket, tájékoztatókat, továbbá tartja a kapcsolatot az OBH-val és a társszervekkel.

Patyi András, a Kúria tanácselnöke elmondta: a Kúria felkészült a jogegységi panaszok kezelésére. A cél, hogy azok elbírálása egységes és az állampolgárok számára átlátható módon folyjék. Patyi kiemelte: szükség lesz jogalkotói beavatkozásra bizonyos kérdések tisztázása, a jogegységi panaszok gördülékeny elbírálása és megfelelő kezelésük érdekében.

A Kúria bírái online szavazatukkal véleményezték a Kúria Polgári Kollégiumának vezetésére kiírt elnökhelyettesi pályázatot, és kiemelkedő többségük támogatta Böszörményiné Kovács Katalin pályázatát – tudatta közleményben a Kúria.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a tavaszi időszakban a legnagyobb veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amiben könnyen és gyorsan terjed a tűz. A szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák. Kifejtették, belterületen a kerti zöldhulladék elégetésére csak ott van lehetőség, ahol az önkormányzatnak van olyan rendelete, amely pontosan szabályozza ezt. Ilyen szabályozás hiányában ez a tevékenység tilos – hangsúlyozták.

Hozzátették, a külterületi tarlóégetés és a vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amit a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi területi szervnél írásban jelezni. A szabad területen keletkező tüzek 45 százalékában belterületen csapnak fel a lángok, így tűzgyújtási tilalom esetén fontos, hogy ha az önkormányzati rendelet ezt megengedi, akkor is legyünk körültekintőek – hangsúlyozták.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza, a jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után – emelték ki.

A katasztrófavédelem azt javasolja, a szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyják felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyelet alatt tudunk tartani – kérik, megjegyezve, érdemes tájékozódni a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors terjedésének.

A Varga Facebook-oldalára feltett videoüzenetben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, a pénzintézetek gyorsan és támogatóan tudtak részt venni a gazdaságvédelmi intézkedésekben. Varga megköszönte a bankrendszer konstruktív együttműködését, amely a közös munkát a járvány első percétől jellemezte, az azonnali törlesztési moratóriumtól a készpénzmentes vásárlás összeghatárának megemelésén át az értékes szakmai javaslatokig.

A pénzügyminiszter kiemelte, a bankok úgy vállalták a többletfeladatokat, hogy közben az ügyfelek számára kedvező fejlesztések sem szenvedtek hátrányt, márciusban a bankok megvalósították az azonnali átutalási szolgáltatást is. Rámutatott arra, hogy a fejlett gazdaság és a magas színvonalú pénzügyi szolgáltató rendszer összetartozó fogalmak. A válságok egyaránt sújtják a reálgazdaságot és a pénzügyi ágazat szereplőit, a gazdaság visszaesése rendkívüli, az egymásra utaltság megmaradt.

Varga elmondta, a magyar bankrendszer stabil és jó ütemben fejlődött a járvány előtti időszakban, 2019 az elmúlt évtized egyik legeredményesebb éve volt a pénzintézeteknek. Hozzátette: ennek is köszönhető, hogy a szektorban volt mozgástér. A pénzintézetek azonnal, támogatóan tudtak részt venni a hitelmoratórium bevezetésében, az erre vonatkozó szabályozás kialakításában, a fogyasztási hiteleket érintő intézkedésekben, az érintésmentes fizetés összeghatárának ötezerről tizenötezer forintra való megemelésében. A pénzügyi rendszer a veszélyhelyzet alatt is akadálytalanul működött – jelentette ki a pénzügyminiszter.

Varga hangsúlyozta, az erős, felkészült, a kormányzati intézkedések céljaival összhangban működő pénzügyi rendszerre a gazdaság újraindításakor is számítanak. A válság számítások szerint áprilisban tetőzhetett a magyar gazdaságban. Az újraindítást szolgálja az április elején indított nagyszabású akcióterv. A kormány három év alatt több mint kilencezer milliárd forintot, a teljes magyar GDP húsz százalékát mozgósítja gazdaságvédelmi célra, a teljes intézkedéssorozat összességében 3,7 százalékponttal is hozzá tud járulni a növekedéshez.

“Azt várjuk, hogy mindezek hatására már az év második felében élénkülés következhet be, így a 2020-as három százalékos visszaesés után 2021-ben 4,8 százalékos növekedést prognosztizálunk” – mondta Varga. Megjegyezte, Európában három állam – Németország, Olaszország és Svédország – költ Magyarországnál többet a vállalkozások megsegítésére, a munkahelyek megtartására.

A kormány nem mond le arról a célkitűzésről, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme legalább két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. Ebben a munkában is számítanak a pénzügyi szektor együttműködésére – fogalmazott Varga.

Hozzátette, az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a bankszövetségre nemcsak akkor lehet számítani, amikor jól megy a gazdaságnak, hanem a nehéz időkben is. A magyar gazdaságpolitika továbbra is a magyar gazdaság érdekeit fogja előtérbe helyezni, a magyarországi pénzintézetek számíthatnak a kormányra – mondta Varga.

“Azok a feltételek, amelyeket az Egyesült Államok velünk szemben támasztottak, teljesen elfogadhatatlanok, kategorikusan elfogadhatatlanok, értelmetlenek és minden alapot nélkülöznek” – hangoztatta Rjabkov. Rjabkov rámutatott, hogy Kanadának és Magyarországnak, mint a Nyitott Égbolt szerződés letéteményeseinek egy 30-tól 60 napig terjedő időszakban össze kell hívniuk a részes országok konferenciáját az egyezmény amerikai felmondása után.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország a párbeszédre és a megállapodásra, nem pedig a Washingtonban megfogalmazott feltételek végrehajtására kész. Mint mondta, Moszkva továbbra is elkötelezettje a Nyitott Égbolt szerződésnek, amely nem szűnt meg az amerikai kilépést követően és annak fenntartása érdekében fog tevékenykedni.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott Égbolt-szerződésnek 34 részes állama van, és a rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A részes államok a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

Donald Trump csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok felmondja a szerződést, a döntés hat hónap múlva lép hatályba. Indoklásul Trump azt állította, hogy Oroszország megsértette az egyezményt. Az orosz külügyminisztérium a moszkvai amerikai nagykövetségtől pénteken megkapta az erre vonatkozó hivatalos jegyzéket.

Rjabkov Moszkva részéről Washingtont vádolta meg a szerződés “durva megszegésével”. Azt hangoztatta, hogy az amerikai fél ezt a szerződést is ugyanazon mintát követve mondja fel, mint tavaly augusztusban az európai szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközük felszámolásáról megkötött INF-egyezményt. Az orosz diplomata szerint az újabb szerződés amerikai felmondása még aktuálisabbá teszi az ENSZ BT öt állandó tagjának csúcstalálkozóját.

Az orosz tárcavezető-helyettes megerősítette, hogy kész megvitatni a hadászati stabilitás kérdéseit Marshall Billingslea amerikai elnöki fegyverzetügyi megbízottal. Mint mondta, az ezekről folytatandó jövőbeni tárgyalások során figyelembe kell venni az Egyesült Államok szövetségesei, Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris potenciálját is. Hozzátette: Washington hiába reménykedik abban, hogy Pekinget Moszkva fogja rávenni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatandó egyezkedéshez való csatlakozásra.

Rjabkov szerint az orosz-amerikai viszony továbbra is “nagyon feszült”, és az elnökválasztás évében az oroszellenes retorika újabb fellángolására lehet számítani. Kifogásolta, hogy Washington folytatja a szankciók kivetését Moszkvára, és kilátásba helyezte, hogy az orosz fél megfelelő választ fog adni az “agresszív” amerikai lépésekre. Ugyanakkor kifejezte kormánya együttműködési készségét is.

Rjabkov az orosz fél háláját fejezte ki a Covid-19 elleni küzdelemhez nyújtott amerikai támogatásért – szerdán Moszkvába érkezett a 200 lélegeztetőgépből álló amerikai humanitárius segély első 50 darabja -, és közölte, hogy a kétoldalú politikai párbeszéd a világjárvány ellenére sem állt le. Emlékeztetett rá, hogy a két elnök március vége óta hat, a két külügyminiszter pedig négy alkalommal beszélt telefonon egymással.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtök éjjel a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a Nyitott Égbolt szerződés amerikai felmondása újabb csapás a nemzetközi stabilitásra és biztonságra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtásával kapcsolatos kifogások ne csak nyilvános formában kerüljenek kifejezésre.

A rendőr alezredes elmondta: hajnali 3 óra 40 perckor kaptak bejelentést arról, hogy az V. kerületben, a Deák tér melletti úttesten csoportos verekedés történt. A rendőrök öt percen belül a helyszínen voltak, ahol két fiatalt találtak szúrt sérülésekkel, mindketten a helyszínen életüket vesztették.

Az elkövetők elmenekültek, de a rendőrök a személyleírás és ruházat alapján a bejelentéstől számított tíz percen belül elfogták a késeléssel gyanúsított fiatalt, aki épp aznap töltötte be a 18. életévét. A fiatalember útközben eldobta a bűncselekményhez használt kést, ám azt a rendőrök a Paulay Ede utcában, egy autó alatt megtalálták.

Gál arról is beszélt, hogy az eddigi adatok szerint tíz fiatal verekedett össze, két, egymástól független, egymást nem ismerő társaság tagjai, akik 16 és 23 év közötti férfiak voltak és valamennyien budapestiek. Hozzátette: azt a nyomozás során kell tisztázni, hogy miért verekedett össze a két társaság és mi váltotta kis a súlyos bűncselekményt. Kérdésre válaszolva később azt mondta: az eddigi adatok szerint “ad hoc jellegű történet zajlott”.

Elmondta: mindkét társaságból állítottak elő a rendőrök fiatalokat, ahogy fogalmazott, “az ellentábor elszámoltatása is folyamatban van” és elképzelhetőnek nevezte, hogy még a nap folyamán nőhet a gyanúsítottak száma. Beszélt arról is, hogy három lány is a helyszínen volt, ők azonban nem vettek részt a verekedésben, hanem megpróbálták a feleket szétválasztani. Őket tanúként hallgatják ki az ügyben. A két elhunyt fiatalon kívül más nem sérült meg a történtek során.

A két társaság tagjairól szólva elmondta: kilencven százalékuknak van rendőrségi múltja, jellemzően garázdasággal, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt kerültek a hatóság látókörébe. Közéjük tartozik a késeléssel meggyanúsított fiatal is. Kérdésekre válaszolva elmondta: a fiatalok a rendőrökkel együttműködőek. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok alkoholt, kábítószert fogyasztottak-e, azt mondta: előbbire van adatuk, utóbbit a nyomozás során kell tisztázni. Mintákat vettek, de azok elemzése szakértő feladata.

Az alezredes elmondta: öt éve tölti be a BRFK életvédelmi osztályának vezetői posztját, de nyílt utcán történt ilyen brutalitással elkövetett esetre nem emlékszik. Hozzátette, nagy létszámú csoportról van szó, kamerafelvételek alapján elemzik hogy történt pontosan a bűncselekmény.

A késeléssel gyanúsított fiatal két társa tudta, hogy van kés az elkövetőnél, mivel azt a bűncselekményt megelőzően, órákkal korábban a tőlük kapta. Azonban arra semmilyen adat nem merült fel, hogy ezt tudatosan, egy előre tervezett bűncselekmény céljából adták volna neki – tette hozzá. A másik társaság tagjainál kés nem volt.

A kérdésére, miszerint hogyan tudott két embert is megkéselni a 18 éves fiatalember, azt mondta: általában elmondható, hogy a késelés egy gyors folyamat, egy ilyen közegben, amiben testközelben voltak a felek és verekedtek, egy pillanat alatt meg tud szúrni akár több embert is egy késelő. Hozzátette: tapasztalataik alapján a hasonló jellegű bűncselekmények során a felfokozott adrenalin-helyzetben az adott pillanatban fel sem tűnhet az áldozatnak, hogy megszúrták, csak másodpercekkel később. Rámutatott: nagyon felkészültnek kell lennie annak, aki egy késes támadóval szembe kerül.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint a törvény elfogadása Pekingben a “lélekharang” megkondítását jelentené Hongkong számára. “Bármilyen döntés, amely érintené Hongkongnak a kínai-brit közös nyilatkozatban garantált autonómiáját és szabadságát, elkerülhetetlenül hatással lenne az egy ország-két rendszerről alkotott álláspontunkra” – hangoztatta a közleményben Pompeo.

Az amerikai kormányzat által ellentmondásosnak ítélt nemzetbiztonsági törvénytervezetet a pénteken kezdődött parlamenti ülésszakon tárgyalja a pekingi parlament. A törvény betiltaná a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a pekingi központi kormányzat ellen irányuló, “felforgatónak” minősített cselekményeket.

Pompeo pénteken leszögezte: “az Egyesült Államok erőteljesen felszólítja Pekinget, hogy gondolja át végzetes javaslatát, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és tartsa tiszteletben Hongkong magas szintű autonómiáját, demokratikus intézményeit, polgári szabadságjogait”. A külügyminiszter kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államok “Hongkong népe mellett áll”.

Donald Trump tavaly a hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló törvényt írt alá, a demokrácia mellett tüntető hongkongiak támogatásának kinyilvánításaként. A törvény kimondja, hogy az amerikai kormányzatnak évente jelentést kell tennie a szövetségi kongresszusnak arról, hogy nem sérül-e Hongkong autonómiája. Pompeo egy szerdai sajtókonferenciáján kijelentette, hogy ezt a jelentést még azért nem terjesztette a kongresszus elé, mert meg akarta várni a pekingi parlament döntéseit. “Szorosan figyelemmel kísérjük, hogy mi történik” – fogalmazott Pompeo.

Az amerikai pénzügyminiszter, Steve Mnuchin által aláírt közlemény szerint az Egyesült Államok számára “elfogadhatatlan az alapvető emberi jogok folyamatos megsértése, az égbekiáltó korrupció és a nicaraguai nép ellen széles körben elkövetett erőszak”, amelyért Washington az Ortega-rezsimet teszi felelőssé.

A pénteken meghozott amerikai büntető intézkedések értelmében a nicaraguai pénzügyminiszter és a hadsereg-főparancsnok esetleges amerikai javait befagyasztják, nem vehetik igénybe nemzetközi pénzügyi szervezetek szolgáltatásait és minden amerikai pénzügyi szervezet és személy számára megtiltják a kapcsolatot velük. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy az amerikai kormányzat márciusban már szankciókkal sújtotta a nicaraguai országos rendőrség több vezetőjét, szintén az emberi jogokkal történt visszaélésekre hivatkozva, tavaly pedig Daniel Ortega fia és három tisztségviselő ellen foganatosított büntető intézkedéseket.

Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter egy, Mnuchin közleményétől független másik kommünikében pénteken azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is nyomást akar gyakorolni Nicaraguára “mindaddig, amíg fel nem hagy a nicaraguai nép elnyomásával, nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat és nem teremti meg a feltételeket a szabad és tisztességes választásokhoz”.