Biztonságpiac

A közleményben azt írták, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozást folytat szexuális erőszak és gyermekpornográfia bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozók – nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében – az amerikai Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központjától kapott információk alapján azonosítottak egy ötéves magyar kisfiút, akiről gyermekpornográf felvételt osztottak meg az interneten.

A kibernyomozók az ügyben indított nyomozás során megállapították, hogy a képeket készítő magyar férfi a gyermek Ausztriában élő rokona, továbbá bizonyítékokat szereztek arra vonatkozóan, hogy a gyermekkel és szintén kiskorú testvérével is szexuális cselekményt végzett. A nyomozók a 26 éves férfit június 22-én elfogták, gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatására, amit az illetékes bíróság elrendelt.

A Düsseldorfban működő Észak-Rajna-Vesztfália tartományi felsőbíróság ítélete szerint a 44 éves német nő 31 éves tunéziai származású férjével pokolgépes merényletet készített elő 2018-ban Kölnben. A férfit már márciusban elítélték, tíz év szabadságvesztést kapott. A hét gyermeket nevelő házaspár ügye az első németországi eljárás, amelyet biológiai fegyverrel tervezett merénylet miatt indítottak.

A házaspár beszerzett több ezer ricinusmagot, amelyekből jelentős mennyiségű ricint nyertek ki. A mérgező anyagot ki is próbálták egy hörcsögön.

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet híveiként tevékenykedő pár robbanószert is szerzett, és 250 acélgolyót, amelyeket a méreggel együtt akartak elhelyezni a pokolgépben. Az előkészületek részeként próbarobbantásokat is végeztek. A per során készített szakvélemény szerint a tervezett pokolgép akár kétszáz embert is megölhetett volna.

A német rendőrség egy külföldi hírszerző szolgálattól kapott értesülés révén figyelt fel a házaspárra, 2018 júniusában fogták el őket.

A ricin a ricinus nevű növény magjából kivont, rendkívül mérgező fehérje, biológiai fegyverek hagyományos hatóanyaga, tiszta formájában egy csipetnyi is elegendő több ember megöléséhez.

A legfrissebb tájékoztatás szerint csak egy része semmisült meg a bűnjeleknek, nem pedig az összes. A korábbi hír szerint egyetlen bírósági irat sem sérült meg, nem is voltak érintettek, mivel másik helyiségben tartják azokat.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt közölte, hogy a mintegy kilenc négyzetméteres helyiség füsttel telítődött, a város hivatásos tűzoltói eloltották a lángokat.

Stoltenberg Mark Esper amerikai védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést a NATO brüsszeli székházában.

A főtitkár üdvözölte, hogy az Egyesült Államok konzultál szövetségeseivel európai hadereje áthelyezéséről kapcsolatos terveiről – amelyek szerint kivonná csapatainak egy részét Németországból -, továbbá azt, hogy ezzel párhuzamosan egyértelművé teszi, hogy továbbra is teljes mértékben elkötelezett az európai biztonság mellett.

Elmondta, az elmúlt években az Egyesült Államok fokozta katonai jelenlétét Európában. A NATO többnemzeti harccsoportját vezeti Lengyelországban, állomást létesített Romániában és Norvégiában, valamint ballisztikusrakéta-védelmi rendszert állomásoztat Spanyolországban.

Rövid online tájékoztatóján Stoltenberg üdvözölte, hogy hétfőn tárgyalások kezdődtek a 2021. február 5-én lejáró nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról az Egyesült Államok és Oroszország között. Mint közölte, az amerikai védelmi miniszterrel egyetértett abban, hogy Kínának, mint növekvő globális hatalomnak, részt kell vennie a megállapodásban.

Beszámolt arról is, hogy a NATO-szövetségesek rendkívüli vészhelyzeti tervvel készülnek fel a koronavírus-járvány esetleges második hullámára, ami főként a tagállamok és a partnerországok ellenállóképességét fogja javítani. A terv orvosi eszközök, lélegzetőkészülékek és védőmaszkok beszerzését tartalmazza, valamint megfogalmazza egy több millió dolláros válságkezelő alap létrehozásának szükségességét. Az alap felhasználható lenne például az eszközök és az egészségügy személyzet, valamint a fertőzött betegek szállítására is.

A szükséges intézkedések meghozatala mellett annak biztosítására is szükség van, hogy a szövetség erői készek legyenek reagálni bármilyen fenyegetésre. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a rendkívüli egészségügyi válság biztonsági válsággá váljon – húzta alá a NATO főtitkára.

Varga Mihály kiemelte, a NAV Kutyavezető-képző Központjának munkáját nemzetközileg is elismerik, a Vám Világszervezet 2018-ban Regionális Kutyakiképző Központként akkreditálta az intézményt. A pénzügyminiszter szólt arról, hogy az elmúlt években az adószabályozást és az adóhatóság működését átalakították, a lényegi és tartalmi változások révén olyan adóhivatala van Magyarországnak, amely a maga sajátos eszközeivel képes segíteni a gazdaság fejlődését.

Varga elmondta, a NAV hatékonyságát jelentősen emelik az elmúlt években bevezetett elektronikus szolgáltatások, amelyek kiterjesztése jelenleg is folyamatban van.

Az adózók egyre inkább az elektronikus eljárásokat választják, például az e-szja-n keresztül idén 1,6 millió adóbevallás érkezett be a NAV-hoz, ami az előző évihez viszonyítva közel tízszázalékos emelkedés. A járvány idején különösen jól látszott, hogy mennyire jó irány volt az elektronikus szolgáltatások fejlesztése, hiszen sokan éltek ezekkel a lehetőségekkel – mondta.

Varga hangsúlyozta, hogy a bevezetett elektronikus adózási eljárások is – például az ekáer, az online pénztárgép és az online számla – mind a tisztességes adózók számára kedvezőek. A NAV a legmagasabb nemzetközi sztenderdeket figyelembe véve partnerként támogatja az adózókat, hogy jobban eligazodjanak az adózás kérdéseiben. A kormány álláspontja azonban nem változott abban, hogy az adóelkerülőkkel és jogsértőkkel szemben szigorúan kell fellépni – tette hozzá.

A pénzügyminiszter kiemelte, a bevezetett eljárások és szabálymódosítások eredményesek voltak, amit az Európai Bizottság is elismert, amikor tavaly azt publikálta, hogy 2017-ről 2018-ra 13,9 százalékról 9 százalékra csökkent Magyarországon az adóelkerülés mértéke.

Az adóhatóság munkája mindemellett elengedhetetlen része a magyar állam működésének is, hiszen a központi költségvetés bevételeinek 94 százaléka a NAV-on keresztül érkezik, abban, hogy ez a munka minél eredményesebb legyen, szerepe van a Kutyavezető-képző Központnak és a NAV kutyás egységeinek is – tette hozzá.

A pénzügyminiszter Elismerő oklevelet adott át Magyarország legeredményesebb cigarettakereső kutyavezetőjének, Szabó Péter pénzügyőr törzszászlósnak és Ella nevű szolgálati kutyájának. Oklevelet kapott Magyarország legeredményesebb bankjegyfelderítő kutyavezetője, kiképzője, Majoros Attila pénzügyőr főtörzszászlós és Fanta nevű szolgálati kutyája, valamint Magyarország legismertebb járőrkutyájának vezetője, Germán Sándor pénzügyőr törzszászlós és Tőke (Borisz) nevű szolgálati kutyája.

A főügyészség közleményében azt írta: a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélyének kiküszöböléséért javasolják a bűnügyi felügyelet fenntartását. A kényszerintézkedés felülvizsgálatáról a Szegedi Ítélőtábla dönt.

Emlékeztetnek, a vádlottat 2016. decemberben tartóztatták le, tavaly decemberben – mivel a letartóztatás időtartama elérte a törvényi maximumot – a Szolnoki Törvényszék határozott a bűnügyi felügyelet elrendeléséről a mozgást nyomon követő technikai eszköz alkalmazása mellett. Most ismét esedékessé vált a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata – olvasható a közleményben.

A vádirat szerint a karcagi asszony a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. képviselőjeként a cég 15 éves működése alatt 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott az ügyfeleknek. Cége nevében 1999 nyarától 2015 tavaszáig az átlagosnál jóval kedvezőbb haszonnal kínált kecsegtető befektetési lehetőséget, főként a Karcagon és környékén élőknek. Tette mindezt úgy, hogy a Kun-Mediátornak nem volt engedélye ilyen tevékenységre.

A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve – a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért – az érintettek egy részének kifizetésére használta fel.

“Bróker Marcsi” 2015 tavaszán eltűnt Magyarországról, végül mintegy másfél évvel később a közép-amerikai Belize-ben fogták el.

A Fehér Ház Rózsakertjében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón az amerikai elnök emlékeztetett rá, hogy a két ország már tavaly szándéknyilatkozatot írt alá a biztonsági együttműködés erősítéséről, a megállapodás aláírása ennek logikus következménye. Ugyanakkor sem ő, sem a lengyel elnök nem részletezte a megállapodás konkrétumait, és azt sem, hogy mikor írják alá.

Duda, akinek személyében a koronavírus-járvány kitörése óta az első külföldi vezető tett látogatást a Fehér Házban, üdvözölte a bejelentést, és mind az európai biztonság, mind Lengyelország nemzetbiztonsága szempontjából nagyon fontosnak minősítette a majdani egyezményt. A lengyel államfő bejelentette azt is, hogy várhatóan a korábban jelzettnél több amerikai katonát telepítenek lengyel földre.

A két ország biztonsági együttműködéséről szólva Duda úgy fogalmazott: “ma új szakaszba léptünk, nevezetesen megnyílt a lehetőség arra, hogy több amerikai katona érkezzék országunkba”. Trump kiemelte, hogy lengyel kérésre növelik meg az amerikai katonák létszámát, és nem kizárt, hogy Németországból irányítanak át fegyvereseket. Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy vajon a lengyelországi amerikai katonai jelenlét erősítése értékelhető-e Oroszországnak küldött jelzésként, Trump igennel válaszolt.

“Azt hiszem, hogy ezzel nagyon erős jelzést küldünk Oroszországnak” – fogalmazott.

Trump ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok csökkenti a Németországban állomásozó katonáinak a létszámát, mert – úgy fogalmazott – az ottani állomásoztatással Washington túl nagy anyagi terheket visel.

Bírálta Berlint az oroszországi energiavásárlásaiért, és megjegyezte: “Németország dollármilliárdokat fizet Oroszországnak energiáért. Megkérdezem: miről is van szó? Ha dollármilliárdokat fizetnek Oroszországnak, akkor nekünk kell megvédenünk őket Oroszországtól? Hát, ez igencsak rossz!”

A tanulmányban olvasható, hogy a növekvő munkanélküliség és a munkapiac szűkülő lehetőségei következtében a legszegényebbek egyre kiszolgáltatottabbá válnak a kábítószer kereskedőkkel szemben. A szegénység, az oktatás hiánya és a társadalmi kirekesztés továbbra is azok a fő tényezők, amelyek növelik a kábítószer fogyasztás kockázatát – hangsúlyozta Ghada Waly a hivatal igazgatója.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy habár a járvány megszakította a hagyományos beszállítási láncokat, a kereskedők azonban új útvonalakat és ellátási módszereket találnak ki, ami fokozza a drogkereskedelmet. Ezen kívül felhalmozódtak az el nem adott kábítószerek, így fennáll a veszélye annak is, hogy a korlátozások enyhítése után azok elárasztják a világpiacot. Rámutat továbbá arra is, hogy Afganisztánban, a világ legnagyobb ópiumtermelő országában, a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések akadályozták az idei betakarítást, ami opiát hiányhoz vezethet világviszonylatban.

Ez azt eredményezheti, hogy a kábítószert használók könnyebben hozzáférhető szintetikus narkotikumokhoz folyamodnak, továbbá még károsabb felhasználói szokások is jelentkezhetnek, mint például a gyakoribb intravénás alkalmazás.

2018-ban a kannabisz volt a leggyakrabban használt kábítószer, a becslések szerint 192 millió ember fogyasztotta világszerte. Az opioidok azonban továbbra is a legkárosabbak, az elmúlt évtizedben az opioid fogyasztás következtében bekövetkezett halálesetek száma 71 százalékkal nőtt, nők esetében 92 a férfiak esetében 63 százalékkal.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint bármilyen döntés, amely a ciszjordániai palesztin települések feletti izraeli fennhatóságot érinti, csakis és kizárólag Izrael belügye. Pompeo ismételten a Palesztin Hatóság vezetőit okolta az izraeli-palesztin békefolyamat elakadásáért.

A Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánykoalíció várhatóan július elsején terjeszti a kneszet (izraeli parlament) elé a Ciszjordánia egyes részei feletti izraeli szuverenitás kiterjesztését. Ezeken a területeken – ahol egyébként a palesztinok a leendő államukat hoznák létre – nagy kiterjedésű zsidó telepek vannak. A vidéket Izrael részben stratégiai fekvése, részben pedig vízforrásai miatt rendkívül fontosnak tekinti, s annektálásukhoz bírja Washington egyetértését is.

A Donald Trump által januárban előterjesztett béketerv szerint Izrael bekebelezné Ciszjordánia mintegy harminc százalékát. A tervet a palesztin fél elutasította, mondván, hogy ellehetetleníti az életképes palesztin állam létrehozását. Pompeo erre a Mahmúd Abbász palesztin elnök által megfogalmazott állásfoglalásra utalt az újságírókkal folytatott beszélgetésekor.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén arra szólította fel Izraelt, hogy ne kebelezze be Ciszjordánia egy részét, mert ezzel ellehetetlenítené a kétállami megoldást, vagyis Izrael mellett a palesztin állam létrehozását is. Guterres felszólította a közel-keleti négyes – az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ – képviselőit, hogy “tegyenek eleget megbízatásuknak és találjanak kölcsönösen elfogadható keretet ahhoz, hogy az érintett felek előfeltételek nélkül folytathassák a tárgyalásaikat”.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még a nap folyamán tárgyal a közel-keleti helyzetről. Nikolai Mladenov, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja szerdán úgy fogalmazott: Ciszjordánia egy részének annektálása “azzal a kockázattal jár, hogy véget érnek a több mint negyed évszázaada tartó nemzetközi erőfeszítések egy jövendő életképes palesztin állam létrehozására”.

Két évvel a GDPR hatálybalépése után közzétett értékelő jelentés azt állapította meg, hogy a rendelet rugalmasan támogatja a digitális megoldásokat még olyan váratlan körülmények között is, mint a koronavírus okozta válság. A jelentéstevők szerint az erős adatvédelem egyre inkább versenyelőnynek számít. A vállalkozások egyre inkább megfelelnek a rendelkezésben foglaltaknak. A tagállamok közötti harmonizáció fokozódik, noha még bizonyos fokú széttagoltság tapasztalható.

A jelentés szerint a rendelet lehetővé teszi, hogy az emberek aktívabban beleszólhassanak abba, hogy mi történik adataikkal a digitális átállás során. Megfelelő eszközöket biztosít a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára a szabályok betartatásához. Eszközeik a figyelmeztetésektől és elmarasztalásoktól a közigazgatási bírságokig terjednek. Az unió tagállamaiban a nemzeti adatvédelmi hatóságok személyi állománya 42 százalékkal, költségvetésük pedig 49 százalékkal növekedett – közölték.

A jelentés emellett felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy tovább könnyítsék az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását valamennyi érdekelt fél, különösen a kis- és középvállalkozások számára azért, hogy előmozdítsák és továbbfejlesszék a valóban európai szemléletű adatvédelmi kultúrát és a határozott jogérvényesítést.

Az Európai Bizottság továbbá közleményt tett közzé, amely tíz olyan jogi lépést határoz meg, amelyek a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása érdekében végzett kezelését szabályozzák. Mindezek összehangolása a bűnüldözésben érvényesített adatvédelemről szóló irányelvvel jogbiztonságot teremt, és pontosan meghatározza a személyes adatok illetékes hatóságok általi kezelésének célját, valamint az ilyen adatkezelés tárgyát képező adatok típusait – közölték.

A GDPR 2018 júniusában lépett életbe. A rendelet a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló egységes uniós jogi szabályrendszer. Az Európai Bizottságnak először két évvel az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának megkezdését követően, majd ezután minden negyedik évben jelentést kell tennie a rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

Az osztrák külügyminisztérium adott otthont a hétfőn kezdődött, több mint tíz órán át tartó tárgyalásoknak. Az Egyesült Államokat Marshall Billingslea, az amerikai elnök külön megbízottja, Oroszországot Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes képviselte.

Donald Trump már korábban világossá tette: örömmel venné, ha Kína is csatlakozna a tárgyalásokhoz, a három országnak ugyanis közösen kellene érdemi tárgyalásokat folytatnia a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról. Peking azonban mindeddig nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni; azzal érvelt, hogy nukleáris programja messze elmarad Washingtonétól és Moszkváétól; azok ugyanis együttesen birtokolják a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát; a 13 400 atomfegyverből az Egyesült Államok 5800-at, míg Oroszország 6300-at birtokol.

Billingslea a Twitteren ugyanakkor nagyon hatékonynak nevezte az Új START leszerelési szerződés megmentéséről folytatott tárgyalásokat. Arról számolt be, hogy terveik szerint munkacsoportokat hoznak létre, és azok szintén az osztrák fővárosban fognak ülésezni. Az amerikai elnök külön megbízottja élesen bírálta ugyanakkor Kínát, amiért nem vett részt az egyeztetésen. Meglátása szerint Peking nem fogja felfüggeszteni “titkos, nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programját.

Az Új START szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá; ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb nyolcszáz hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet. A megállapodás 2021. február 5-én jár le; és egy alkalommal maximum öt évre lehet meghosszabbítani.

Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es jelentése alapján a konfliktus idején elkövetett háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények, illetve szervkereskedelem miatt indított vizsgálatot az UCK tagjai ellen. Szerdán első alaklommal emelt vádat “megalapozott gyanú alapján, feltételezett elkövetők ellen”.

Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legalább 100 gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.

Az ügyészség információi szerint mostanáig az UCK mintegy 250 tagját hallgatták ki. Thaci és Veseli korábban tagadták, hogy háborús bűncselekményeket követtek volna el az 1990-es évek végén kialakult konfliktus során. A korábbi parancsnokok többször is megkísérelték akadályozni és aláásni a bíróság munkáját – hangoztatta az ügyészség.

A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészság által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.

Az UCK tettei máig vitatottak. Megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is előkerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

A húsz kínai állami vállalat között olyan ismert cégek vannak, mint a Huawei, a Hikvision, az Aviation Industry Corporation, az Inspur Group, a Panda Electronics, vagy a China Mobile Communication és a China Telecmmunications. E két utóbbi telecom-társaságot jegyzik a New York-i tőzsdén is.

A Pentagon vélelmezése szerint a cégek vagy közvetlenül a kínai hadsereg tulajdonában vannak vagy kapcsolatban állnak a kínai haderővel, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel. A Fehér Ház nem kommentálta a nyilvánosságra hozott listát, és az amerikai közszolgálati rádió megkeresésére Kína washingtoni nagykövetsége sem reagált.

Az NPR elemzője emlékeztetett rá, hogy egy 1999-ben elfogadott amerikai szövetségi törvény a Pentagon feladatául szabja az Egyesült Államokban tevékenykedő kínai cégek, köztük a katonai vállalatok felülvizsgálatát időről időre és listázását, ami nem von maga után büntető intézkedést, és a szövetségi kongresszusnak sem kell cselekednie. A törvény azonban lehetővé teszi a mindenkori amerikai elnököknek szankciók bevezetését, köztük akár a listán szereplő vállalatok teljes vagyonának zárolását is.

Tavaly, a Kínával folytatott kereskedelmi vita közepette amerikai republikánus és demokrata párti törvényhozók egy csoportja sürgette a Pentagont, hogy állítsa össze, illetve hozza nyilvánosságra a friss listát. A politikusok levelet írtak Mark Esper védelmi miniszternek, és egyes kínai cégek tevékenysége miatti aggodalmaikat hangoztatták.

Szerdán Tom Cotton Arkansas állam republikánus szenátora és Mike Gallagher wisconsini republikánus képviselő újságíróknak nyilatkozva méltatta a Pentagont, amiért nyilvánosságra hozta a friss listát. Mindketten szorgalmazták, hogy Donald Trump amerikai elnök hozzon gazdasági szankciókat a cégek ellen.

Trump május közepén megtiltotta a szövetségi állami nyugdíjalapnak, hogy befektessen Kínában, mert az amerikai kormányzat álláspontja szerint ez komoly nemzetbiztonsági kockázatokat jelentene az Egyesült Államok számára.

A listázott társaságok
• Aviation Industry Corporation of China (AVIC)
• China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC)
• China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC)
• China Electronics Technology Group Corporation (CETC)
• China South Industries Group Corporation (CSGC)
• China Shipbuilding Industry Corporation (CSIC)
• China State Shipbuilding Corporation (CSSC)
• China North Industries Group Corporation (Norinco Group)
• Hangzhou Hikvision Digital Technology Co., Ltd. (Hikvision)
• Huawei
• Inspur Group
• Aero Engine Corporation of China
• China Railway Construction Corporation (CRCC)
• CRRC Corp.
• Panda Electronics Group
• Dawning Information Industry Co (Sugon)
• China Mobile Communications Group
• China General Nuclear Power Corp.
• China National Nuclear Corp.
• China Telecommunications Corp.

Az Irán által támogatott húszi felkelők kedden hajtottak végre nagyszabású támadást mélyen Szaúd-Arábiában. A nyilatkozat szerint az Európai Unió elítéli az ellenségeskedés fokozódását mutató, válogatás nélküli támadást, amely ellentétes az EU és tagállamai által támogatott ENSZ különmegbízottjának a tűzszünetre és a politikai tárgyalások folytatására irányuló erőfeszítéseivel is.

Az EU arra szólítja fel valamennyi érintett felet, hogy kezdjen politikai tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt a konfliktus megoldására. A Szaúd-Arábia vezette arab koalíció 2015 márciusában avatkozott be Jemenben, miután a húszik 2014-ben elűzték a fővárosból, Szanaából a szaúdiak pártfogását élvező kormányt. A háború gyakorlatilag a térség két jelentős hatalma, Szaúd-Arábia és Irán konfliktusából ered.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a Süttőn felgyújtott családi házban a gyanúsított maga is megégett, állapota miatt csak június 23-án tudták kihallgatni. A megalapozott gyanú szerint a férfi 36 késszúrással megölte sógorát, majd 19 késszúrással meggyilkolta nővérét. Ezt követően benzint locsolt szét és azt meggyújtotta – írta közleményében a főügyészség.

Az ingatlanban keletkezett tűzben a gyanúsított másodfokú égési sérüléseket szenvedett a kezén, a lábán és az arcán. Az elkövető ellen több ember sérelmére elkövetett emberölés miatt indítottak eljárást, letartóztatását egy hónapra elrendelték.

Simicskó István a volt Vaskúti úti laktanya közelében megépülő honvédelmi sportközpont alapkőletételén elmondta: a kormány lehetőséget kíván adni az embereknek, hogy “a sporttevékenységet minél magasabb szinten és minél szélesebb körben élhessék meg”. A kormánybiztos hangsúlyozta: valamennyi járásban épül majd honvédelmi sportközpont, amelyekkel további cél egy “sportolónemzet felépítése, mivel kiváló teljesítményű sportolóinknak köszönhetően a sport nagy nemzeti kincsünk”.

Magyarország a 177 olimpiai aranyéremmel a nemzetek sorában a nyolcadik helyen áll – emlékeztetett Simicskó.

Baja az első ütemben megépülő honvédelmi sportközpontok sorában – Balassagyarmat és Újfehértó után – a harmadik helyszín. A megye második és az ország huszonötödik legnépesebb településének laktanyái révén komoly katonai hagyománya van, és 1803 óta lövésztársulat is működik a városban. Ezt a hagyományt örökítenék tovább a sportkomplexumban, csak már 21. századi körülmények között – tette hozzá a kormánypárti politikus.

A nettó, több mint 650 millió forint összegű beruházás során az önkormányzat által biztosított telken egy 712 négyzetméter alapterületű földszintes, tetőtér beépítéses épület jön létre. A munkálatok várhatóan jövő nyárig tartanak majd.

Simicskó kiemelte: olyan multifunkcionális sportkomplexumok épülnek országszerte, amelyek a sportlövészetnek helyet adó lőtér mellett küzdő- és technikai sportok gyakorlásához nyújtanak teret, de a helyi igényekhez igazodva egyéb tevékenységek, illetve a közösségépítés lehetőségei és feltételei is biztosítottak lesznek.

Zsigó Róbert Baja és térsége országgyűlési képviselője és az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az ünnepségen elmondta: a magyar kormány az elmúlt években egyebek mellett azért dolgozott, hogy a haza és a nemzet iránti elkötelezettség és tisztelet megerősödjön. Hangsúlyozta: a megépülő honvédelmi sportközpont valódi közösségi térként működhet Baja határában, hozzájárulva ahhoz, hogy a fiatalok honvédelmi nevelése erősödjön, illetve a haza iránti elkötelezettsége növekedjen.

A vádirat szerint az erősen ittas vádlott hiába kérdezte meg a taxiállomáson várakozó taxisoktól, hogy ki vinné őt haza, állapotára tekintettel egyikük sem vállalta a fuvart. A férfi ezen feldühödött, ordibálni kezdett, és trágárul szidalmazta a taxisokat. Egyiküket megpróbálta megütni, ő azonban kitért a támadás elől, ezért a vádlott nekiesett egy ott parkoló taxinak. Magatartásával ezután sem hagyott fel: még jobban feldühödve tovább lökdöste a taxisofőröket, majd egy, a segítségükre siető járókelőt is. Az esetnek az vetett véget, hogy a vádlott ittassága miatt elesett, beverte a fejét és elájult, ezért a helyszínre kiérkező rendőrök mentőt hívtak hozzá.

A támadás során az egyik taxisofőrnek keletkezett sérülése, ő azonban nem terjesztett elő magánindítványt a vádlottal szemben, azaz könnyű testi sértés vétségének elkövetése miatt nem kérte megbüntetését.

A vádlottat a járási ügyészség garázdaság vétségének elkövetésével vádolja. Bűnösségének kérdésében a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság fog dönteni.

A miniszterek egybehangzóan arra is rámutattak: hiba lenne, ha a koronavírus okozta gazdasági gondok következtében a kormányok a hadsereg fejlesztésén próbálnának meg takarékoskodni. “A magyar kormány álláspontja ebben egyértelmű. A koronavírus-járvány nem befolyásolja a magyar honvédség fejlesztését” – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter újságírók előtt.

Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, a találkozó házigazdája szerint a négy minisztériumi vezető megegyezett abban, hogy folytatni fogják a közös lőszerbeszerzési projektet, és a lehetőségek szerint még az év végéig be is fejezik. A közös lőszerbeszerzés a NATO szakosított ügynökségén (NSPA) keresztül valósulna meg.

A cseh házigazda meghívására a prágai találkozón Benkő magyar és Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter, valamint Pawel Wozny, a lengyel tárcavezető helyettese vett részt. Mariusz Blaszczak lengyel miniszter Andrzej Duda államfő kíséretében jelenleg hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik.

“A váratlan járvány ugyan nagymértékben befolyásolta Csehország visegrádi elnökségét, de számos tekintetben, így a védelmi együttműködés terén is, sikerült előrelépni” – jelentette ki Metnar. “A V4-ek együttműködése, kölcsönös segélynyújtása a járvány idején is jól működött” – tette hozzá.

A miniszterek tárgyaltak az Európai Unión belüli új visegrádi harcászati egység (Battlegroup) létrehozásáról is, amely 2023-tól lenne készenléti állapotban. A cseh miniszter szerint a tárgyalások még nem fejeződtek be, de országonként előzetesen mintegy háromszáz-hatszáz katonával számolnak.

A találkozón megállapodás született arról, hogy átdolgozzák a visegrádi védelmi együttműködés fejlesztésének 2014-ben elfogadott hosszú távú vízióját, mert időközben új kihívásoknak kell megfelelni.

“Ahhoz, hogy a hadseregek minden helyzetben helyt tudjanak állni, megfelelő, korszerű képességekkel kell rendelkezniük” – jegyezte meg a témával kapcsolatban a magyar tárcavezető.

Benkő szerint ugyanakkor nem elég csak a védelmi kutatásokra és a fejlesztésekre összpontosítani, de fenn kell tartani a hagyományos fenyegetések elleni védekezési képességeket is. A magyar tárcavezető üdvözölte, hogy azt a gondolatot, hogy a visegrádi négyek szélesítsék védelmi együttműködésüket más országokkal is, például Franciaországgal, Németországgal, Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal.

A miniszterek egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a NATO-nak kulcsszerepe van Európa biztonságának és békéjének megőrzésében, de ehhez minden európai államnak hozzá kell járulnia. A szlovák védelmi miniszter szerint nagyon fontos, hogy a visegrádi országok szorosabban együttműködjenek az európai védelmi alap forrásainak lehívása terén is. Mint megjegyezte ezen a területen jelenleg nagy az aránytalanság a nyugat-európai és a kelet-európai országok között, ez utóbbiak kárára.

A védelmi miniszterek prágai találkozójával gyakorlatilag befejeződött a cseh visegrádi elnökség rendezvénysorozata. Július elsejével ezt a tisztséget egy évre Lengyelország veszi át.

A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár 2020. június 24-én 14 és 2020. június 25-én 1 óra között kiképzési célból katonai menetet hajt végre. Az említett időszakban katonai gép- és harcjárművekből álló oszlopok közlekedésére kell számítani a Hódmezővásárhely – 47. számú fő út – M43 autópálya – M5 autópálya – M0 autópálya – M1autópálya – 1. sz. fő út – Tata útvonalon.

A közlemény szerint a menetoszlop ugyanezen az útvonalon tér vissza Hódmezővásárhelyre 2020. június 26-án hajnali 4 és 14 óra között.

A Magyar Honvédség (MH) kéri a lakosságot, hogy az említett útvonalakon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását. A MH a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.

A rendőrtől öt évre bevonták a fegyverviselési engedélyét, és büntetett előéletűnek számít mostantól. A rendőrségi felügyeleti szervének jelentése szerint a rendőr úgy ütött meg gumibottal egy tüntetőt, hogy sem az, sem egy másik tüntető közvetlenül nem fenyegette meg. Az incidens 2019. január 12-én Strasbourg belvárosában történt, a kormányellenes sárgamellényes tüntetők egyik megmozdulásán. A sértett egy 62 éves nő, akinél semmilyen fegyver nem volt, s az ütés miatt több öltéssel össze kellett varrni a felrepedt fejbőrét.

Az ügyészség szerint a 47 éves, a felettesei szerint eddig jól dolgozó rendőr “teljesen aránytalan erőszakot” alkalmazott. A férfi a bíróság előtt a tettét a stresszel magyarázta. Elismerte, hogy törvénytelen módon lépett fel, azt is elismerte, hogy gumibotot alkalmazott, de többre nem emlékezett. Az incidensről készült felvételek szerint a férfi két ütés mért a tüntetőre, és az is látható, hogy kétszer a földbe rúg.

Az ítélettel párhuzamosan Párizsban négy másik rendőrt is meggyanúsítottak azzal, hogy sárgamellényeseket bántalmaztak 2018 decemberében. Őket is azzal vádolják, hogy gumibottal ütöttek meg tüntetőket, akik közül többen a földön feküdtek egy gyorsétteremben. A jelenetet újságírók kamerákkal rögzítették. Valamennyiük ellen hivatali személy által szándékosan elkövetett erőszak a vád. Szabadon engedték őket, de rendőrségi felügyelet alá kerültek.

A rendőrök meggyanúsítására azután került sor, hogy az elmúlt hetekben az amerikai tiltakozások nyomán a francia nagyvárosokban sorozatossá váltak a rendőri brutalitás elleni tüntetések.