Biztonságpiac

Az Assa Abloy Opening Solutions Hungary Kft. 2019-ben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a külpiaci növekedésre, ugyanakkor a hazai piacon is számos bővülési lehetőséget látnak. Mint azt Pintér András ügyvezető igazgató a Biztonságpiacnak elmondta, a társaság gyorskapu-megoldásának részesedése a teljes értékesítésen belül tavaly megduplázódott Magyarországon.

— Tavalyi kinevezését követően mennyiben alakult át az Assa Abloy Opening Solutions Hungary Kft. stratégiája?
— A magyarországi igények elsődleges kiszolgálása mellett 2018-ban olyan stratégiai elemek is a középpontba kerültek, amelyek hosszabb távon határozhatják meg helyzetünket a beléptetőrendszerek piacán. Ugyanakkor a magyarországi piaci pozíciónk megtartása mellett az elmúlt év elsősorban a külföldi piacra történő termelés alapköveinek letételéről szólt. A korábbi évek kisebb exportpróbálkozásait követően egy multinacionális cég leányaként potenciális kilátásaink vannak arra, hogy termékeink egy részét külföldön is értékesítsük. Jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy az Assa Abloy Aperio okoszárainak Seawing beléptetőrendszerrel való „házassága” gyümölcsöző kapcsolattá válhasson. Egy olyan naprakész megoldást alakítottunk ki, amelyben a Seawing szaktudását és termékét ötvöztük anyavállalatunk egyik kulcstermékével. Az elmúlt év végére hazai és idegen környezeteben is bebizonyosodott, hogy az Aperio termékekkel való magas szintű integráció új értelmezést adhat a vezeték nélküli okoszárakról eddig alkotott elképzeléseinknek. Azonban, ahhoz, hogy sikeresek legyünk, elengedhetetlen, hogy a termékeinkkel kapcsolatban felmerülő kérdésekre, esetleges kifogásokra a lehető leghatékonyabban tudjunk reagálni – a maximális ügyfél-elégedettségi szintet megcélozva. Ezért is szeretnénk még az idei első negyedévben bevezetni egy transzparens, minden elemében digitalizált panaszkezelési rendszert.

— Hogyan változott a bel-, illetve a külpiacokra szánt termékek struktúrája?
— A meglévő rendszerek bővítése mellett egyre gyakrabban válik szükségessé a beléptetőrendszerek cseréje és teljes felújítása. Vannak olyan, a mai napig működő Seawing beléptetőrendszerek, amelyek még a 90-es években épültek. Ezekben az esetekben nemcsak fizikai elhasználódásról, hanem jelentős erkölcsi elavulásról is beszélhetünk. 2018-ban számos rendszercseréhez szállítottunk eszközöket, ez bizonyos esetekben minimális hardver- és jelentősebb szoftveres modernizációt jelentett. A beléptetőrendszerekre szóló megrendeléseink egyik fő katalizátora az irodaházakon és ipari létesítményeken keresztül megvalósuló építőipari fellendülés. Mindez jól tetten érhető gyorskapu-értékesítésünk arányának növekedésében, amely az előző évhez képest tavaly megduplázódott.

— Milyen tervei vannak a társaságnak a külföldi terjeszkedésre?
— Külpiaci eladásaink a cég teljes bevételének négy-öt százalékát tették ki anélkül, hogy elkezdtük volna a vezeték nélküli megoldásaink promócióját. Túl vagyunk azonban egy-két tárgyaláson, ahol már megmutatkoztak a versenytársainkkal szembeni előnyeink, de a pozitív visszajelzéseken kívül korábban nem látott volumenben kaptunk előrendeléseket is. A koncepció sikere egyben megalapozta az idei év fő célkitűzését is, amely szerint az említett Aperio-Seawing termékmixre alapozva elérjük a tíz százalék feletti exporthányadot. Hosszú távon szeretnénk a magyarországi építőipari kitettségünket új, külföldi piacok meghódításával ellensúlyozni, aminek eredményeképpen az export­értékesítésünk meghaladná a hazai eladásokat.

— Milyen változások figyelhetők meg a beléptető-, illetve az integrált biztonságtechnikai rendszerek piacán az elmúlt években Magyarországon?
— Míg néhány évvel ezelőtt nehézségekbe ütközött a felhőalapú szolgáltatások eladása, ma már egyre gyakrabban találkozunk erre vonatkozó ügyféligénnyel. A beléptetőrendszerek és a munkaidő-nyilvántartás területén egyértelmű a változás akkor is, ha áttörésről még nem beszélhetünk. A növekvő munkaerőhiány, valamint a folyamatosan dráguló élő erős védelem egyre hatékonyabb biztonsági rendszereket kíván meg, amelyek középpontjában a különböző rendszerek mesterséges intelligenciával vegyített magas szintű integráltsága áll. A beléptetőrendszert előtérbe helyezve a biometrikus azonosítás térhódítása – a GDPR ellenére is – tovább erősödik, de előtérbe kerülnek olyan kényelmi funkciók is, mint a mobiltelefonnal történő beléptetés. A vezeték nélküli rendszerek fontossága már nemcsak műemlékvédelem alatt álló vagy kábelezéssel nehezen megközelíthető helyeken érzékelhető, hanem ott is, ahol gyorsan és költséghatékonyan szeretnének rendszert bővíteni.

— Milyen növekedés jellemzi a társaságnál az egyedi szoftver-, illetve eszközfejlesztést?
— A forráskód szintjén az egyedi igények kielégítése korlátlan lehetőséget kínál mind a fejlesztő, mind pedig a végfelhasználó számára, hiszen a konfiguráláson túl egy sokkal mélyebb réteg áll rendelkezésünkre, hogy a beléptetési megoldásunkat igazán testre szabhassuk. Meggyőződésünk azonban, hogy újabb technológiák felvonultatásával, a számítási és tárolási kapacitás jelentős növelésével a testre szabhatóságot más szemszögből is megközelíthetjük.

— Melyek lesznek a fókuszok e területen 2019-ben?
— Az idén szeretnénk megteremteni az alapjait annak, hogy az integrált felügyeleti rendszerünket e koncepció mentén fejlesszük tovább. A beléptetőrendszerünk központi vezérlő paneljének hardverét teljesen megújítjuk, amelynek prototípusa már elkészült, és reményeink szerint februártól teljes egészében kiválthatja a korábbi modellt. Idei beruházásaink elsősorban az it-rendszerünk további modernizációjáról és vállalatirányítási rendszerünk ráncfelvarrásáról szólnak. Természetesen a szervezetfejlesztés sem maradhat el, amely nagyságrendileg ötszázalékos létszámbővítés mellett az oktatási kurzusokban, a belső képzések elmélyítésében és kiterjesztésében is megmutatkozik majd.

Leszereli mind az öt AN-26-os szállítógépét a Magyar Honvédség. A repülőket Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison búcsúztatták.

Az AN-26-os repülőgépeken kívülről nem látszik ugyan az elmúlt 46 év, de technológiája korára jellemző, ezért “bármennyire is ragaszkodunk és érzelmileg kötődünk” hozzájuk, egy új cél elérésének tudatában tisztességgel búcsút kell venni tőlük – mondta az eseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A Magyar Honvédségnek korszerű és ütőképes erővé kell válnia a térségben, Európában. Ehhez modern, a XXI. század kihívásait kezelni képes technikai eszközökre van szükség – fogalmazott.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a haderőfejlesztés jó ütemben halad, a légierő fejlesztése és bővítése azonban még mindig prioritást élvez. A technikai eszközök cseréje, valamint az oktatás és kiképzés hazai bázisának megteremtését követően, hátravan még olyan rakéta légvédelmi rendszerek beszerzése, amelyek Magyarország teljes légterét képesek lefedni. Ennek kiszolgálásához és biztosításához azonban nemcsak korszerű radartechnikai eszközökre, hanem felkészült pilótákra is szükség van – sorolta Benkő. A miniszter emlékeztetett, a tervezett repülőgépek és helikopterek beszerzésével 150-200 pilóta képzéséről is gondoskodni kell.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka az ünnepségen a magyar katonai repülés emblematikus típusának nevezte az AN-26-os szállító repülőgépet. Mint mondta, az “Ancsák” a Magyar Honvédség légiszállító képességének gerincét képezték és a magyar légierő történetének egyik legmegbízhatóbb repülőgép típusának bizonyultak.

Emlékeztetett: az AN-26-osok Európa, Ázsia és Afrika 47 országának 197 repülőterén fordultak meg. A típus valamennyi magyarországi gépe összesen 83 ezer órát töltött a levegőben. A mintegy 31 millió kilométer megtételével gyakorlatilag 773-szor körbe repülhették volna a földet.

A parancsnok szerint napjainkban a légiszállítási képesség rendkívüli módon felértékelődött. Magyarország ennek a kihívásnak hosszú éveken keresztül az AN-26-osokkal felelt meg, azonban a növekvő nemzetközi katonai szerepvállalások szükségessé teszik újabb, korszerű, nagyobb hatótávolságú és szállítókapacitású repülőgépek rendszeresítését. Később Magyarország a rendszerben tartott négy AN-26-ossal egyre kevésbé volt képes megoldani a külföldi missziók szállítási feladatait, ezért 2002-ben egy újabb repülőgép hadrendbe állítása mellett döntöttek. A 110-es oldalszámú repülőgép 2004 elején érkezett meg Ukrajnából.

A Magyar Honvédség hadrendjéből kikerülve az öt AN-26-os repülőgép más típusú feladatok ellátásában vesz részt. A típus igen megbízható, jó repülésbiztonsági mutatókkal rendelkezett annak ellenére, hogy 1982. december 6-án átstartolás közben a 210 oldalszámú repülőgép, feltehetően a kormányfelületek jegesedése következtében Szentkirályszabadján a földnek csapódott, majd kigyulladt. 1997-ben a szolnoki AN-26-os századot is utolérte a változás, ekkor ugyanis a SzU-22-esek és MiG-23-asok mellett öt AN-26-ost is kivontak a hadrendből.

 

Egyre gyakoribbak a fájlmentes, kizárólag a számítógép memóriájában működő kártevők. Az ilyen támadások azért veszélyesek, mert nincs olyan fájl, amelyet a víruslaboratóriumokban elemezni lehetne, és amelynek az ujjlenyomatát a hagyományos víruskereső technológiák felismernék.

A kiberbiztonsági szakemberek mostanában sokat beszélnek a fájlmentes támadásokról, mivel a 2000-es évek elején megjelent támadásforma a reneszánszát éli. Elég, ha csak a vírusstatisztikát nézzük: 2017-ben a legtöbb támadást (13 százalék) fájlmentes kártevő indította. A Barkly és a Ponemon Institute felmérése szerint a fájlmentes támadásoknak tízszer nagyobb az esélyük a sikerre, mint a fájlalapú támadásoknak – nagy valószínűséggel ezért növekszik ennek a támadásfajtának a „népszerűsége”.

A fájlmentes megnevezés elsőre akár félrevezető lehet, mert a számítógépeken esetenként mégis kimutatható a nem odaillő, kártékony fájlok jelenléte. Ennek oka, hogy a támadás során a kártevő sokszor egy e-mail-csatolmányban érkezik. Ugyanakkor a fájlmentes elnevezés megállja a helyét, mert az aktiválódásuk után a kártevők ismert sérülékenységeket kihasználva, legitim eszközök segítségével a memóriából indulnak. A kártevő ezután kizárólag a memóriában található meg, a merevlemezen semmilyen nyoma nincs.

Van védelem

Ma már természetesen minden vezető vírusirtó szoftver tartalmaz olyan új generációs vírusfelismerési technológiákat, amelyek nem a hagyományos módon (szignatúrák alapján) ismerik fel a kártevőket, hanem különböző heurisztikus és proaktív technológiák vagy éppen a memória felügyeletének segítségével. Érdekesség, hogy a legnagyobb gyártók ritkán reklámozzák önmagukat új generációs védelemként, mivel természetesnek veszik, hogy az új kártevők ellen új védelmi mechanizmusokat fejlesztenek ki. Így a „next generation” jelzőt jellemzően feltörekvő, kisebb cégek szokták zászlajukra tűzni.

A hagyományos vírusvédelem minden egyes újracsomagolt kártevőt új változatként analizál, majd minden új változatot egyesével blokkol. A vírusirtó cégek ezért folyamatosan fejlesztik azokat a technológiákat, amelyek segítségével „általánosan” ismerik fel a kártevőket, jellemzően azok viselkedése alapján. A magatartás-alapú vírusvédelem a gépre letöltött kódok szimulált viselkedése alapján ismeri fel az új kártevőket, és azt a kódot tekinti kártevőnek, amelyik úgy viselkedik a gépen, ahogyan a kártevők szoktak (például kinyit egy portot, és egy távoli szerverről további fájlokat tölt le). Az ilyen védelem ma már fontos részét képezi minden vírusirtónak, de a G Data most ennél jóval tovább ment.

A német információvédelmi társaság megoldásai a kockázati tényező kiszámításához az új DeepRay elnevezésű mesterségesintelligencia-alapú technológiát alkalmazzák, amely 150 különböző jellemzőt vesz figyelembe, beleértve például a fájl méretét, a benne foglalt programkódot vagy a programozási környezetet, amelyet a fájl létrehozásához használtak. Az adatokat egy neurális hálózat elemzi, amely képes a tanulásra, így folyamatosan elraktározza az előző vizsgálatok eredményét, majd az új kódok elemzésében ezeket az eredményeket felhasználja.

Mindehhez a DeepRay húsz különböző gépi tanulási modellt használ fel, és ha az egyik modell kártevőnek jelöl meg egy fájlt, akkor azt mélyebb elemzésnek veti alá. Erre a gép memóriájában kerül sor, méghozzá azért, hogy a kártevő ne tudja érzékelni az elemzői környezetet. A technológia lehetővé teszi olyan kártevők felismerését is, amelyek korábban átjutottak a vírusvédelmen. A DeepRay ellehetetleníti, hogy a bűnözők egyszerűen újracsomagolják a már ismertté vált kártevőket, így például hiába álcáznak rendszerfájlnak egy vírust. A teljesen új kártevőcsaládok felismeréséhez pedig az adaptív tanulást használja. A DeepRay segítségével felépített tudás így a korábbiakhoz képest stabilabb és hosszabban használható a kártevők elleni védekezéshez.

Rozena és Fodevepdf

A német G Data vírusvédelmi cég szakértői két fájlmentes kártevő működését ismertették. A Rozena egy backdoor, amely a megcélzott számítógépen egy rejtett ajtón keresztül nyit kommunikációs csatornát a kártevő szerzője felé. Miután ez a csatorna kinyílt, a támadó kedve szerint garázdálkodhat a megtámadott számítógépen. Mindkét, a régebbi és az új Rozena kártevő is a Windows operációs rendszerű számítógépeket támadja. A különbség a két változat között, hogy a 2018-as verzió a fájlmentes technikát alkalmazza: PowerShell szkripteket használ. A Rozenát egyébként vagy egy másik kártevő juttathatja számítógépünkre, vagy egyszerűen letöltődik a gépre, amikor fertőzött weboldalakat látogatunk. Emellett csatolmányként is érkezhet egy célzottan küldött e-mailben. Általában Word dokumentumnak álcázza magát, holott egy futtatható fájl. A második elemzett kártevő egy letöltő, teljes neve Script.Trojan-Downloader.Fodevepdf.A. Ezeket a letöltőket is kedvelik a támadók, mert segítségükkel bármit az áldozat számítógépére lehet helyezni. A legtöbb esetben egy kis, a merevlemezen rejtve maradt programot használnak erre a célra. Ebben a mostani letöltőben az a különleges, ahogyan megkerüli a User Account Control (UAC) jogokat. A Windowsban a UAC biztosítja azt, hogy a magasabb jogosultságot igénylő műveleteket a felhasználó engedélyezze. Dióhéjban: ebben az esetben a letöltő a rendszerleíró adatbázisba több kulcsot ír; ezeket pedig arra használja, hogy egy olyan folyamatot indítson el, amelynek a legmagasabb jogosultságai vannak, miközben a támadó mindvégig ellen­őrzi a viselkedését.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A jelenleg mintegy négyszázötven főből álló Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) feladata nem csupán az elért eredmények megtartása, hanem a közigazgatás folyamatosan változó közegéhez való igazodás és a fejlődő társadalommal való együtt haladás – foglalta össze a szervezet főbb céljait a Biztonságpiacnak Hermann Gábor szolgálati igazgatóhelyettes.

A FÖRI az elmúlt évben a szakmai feladatok ellátása során elsősorban a megelőzésre, illetve a jogszabálysértő cselekmények megakadályozására koncentrált. Jóllehet 2018-ban csökkent a kiszabott bírságok összege, azonban a Belügyminisztériumtól kapott állásfoglalások megerősítették azt a korábbi években kialakított szakmai paradigmát, amely nem a bírság kiszabását, vagyis a „büntetést”, hanem a megfelelő tájékoztatást, a megelőzést, illetve a figyelmeztetést helyezi előtérbe az arányosság elvének figyelembevételével.

A közterület-felügyelők járőrszolgálatuk ellátása során egyre gyakrabban kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy segítséget kell nyújtaniuk egy-egy bajba jutott embernek, ezért is fontos, hogy képesek legyenek felismerni ennek szükségességét, és megfelelően reagáljanak a vészhelyzetekre. Ilyen esetekben – hívta fel a figyelmet a FÖRI igazgatóhelyettese – az állapotromlás késleltetése és az egészségkárosodások szövődményeinek csökkentése érdekében szakszerűen kell eljárniuk az elsősegélynyújtás során.

A FÖRI munkatársai 2018 februárjában részt vettek az Országos Mentőszolgálat által Wake Up – Mentsünk együtt életet! címmel szervezett bemutató képzésen, ahol hét budapesti gimnázium 450 tanulójával együtt elméleti és gyakorlati képzés keretében elsajátíthatták az elsősegélynyújtás, a laikus újraélesztés alapjait, továbbá negyven fő kapott speciális felkészítést defibrillátor készülék alkalmazására.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a FÖRI között több éve zajló stratégiai együttműködés célja, hogy a közigazgatás e speciális ágazata számára megfelelően felkészült szakembereket képezzenek, így biztosítva az önkormányzati rendészeti szakma folyamatos fejlődését és fejlesztését.

Ennek az együttműködésnek a keretében az NKE Rendészettudományi Karának biztonsági szakirányán tanuló hallgatóknak tavaly második alkalommal volt lehetőségük a FÖRI különönöző szolgálatainál teljesíteni négyhetes nyári gyakorlatukat. A diákok így testközelből ismerhették meg az önkormányzati rendészeti feladatrendszert, a közterület-felügyelők és az önkormányzati természetvédelmi őrök munkáját.

Az elmúlt esztendőben is folytatódott a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) közös szolgálat a főváros kiemelt közterületein. Az előző évhez hasonlóan 2018-ban is az összes közterületen eltöltött óraszám negyedét látták el a társszervekkel közösen. Ezekben a közös szolgálatokban, ha csekély mértékben is, de a nem állami rendvédelmi szervekkel történő közös feladatellátás dominált. A rendészeti igazgatóság tavaly is eredményesen lépett fel azon frekventált közterületek, csomópontok, gyalogos-aluljárók rendjének, közbiztonságának fenntartása érdekében, ahol az állandó, közös szolgálatellátásra igény mutatkozott. Több területen ugyanakkor a 2017-es eredmények már a közterület-felügyelők önálló járőrszolgálatával, posztos őrszolgálatával is fenntarthatók voltak.

Az igazgatóhelyettes szintén eredményesnek nevezte a közösségi közlekedési eszközök rendeltetésszerű használatának elősegítése érdekében végzett munkát, valamint a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.-vel (BKÜ) folytatott együttműködést. Ennek eredményeként a Fővárosi Közgyűlés egyhangúan fogadta el azt az előterjesztést, amelynek alapján 2019-ben a FÖRI-nek lehetősége lesz a közterület-felügyelői létszám bővítésére a közbiztonsági ellenőrzések fejlesztése érdekében.

Az elmúlt esztendő egy további „sikerélménye” az első alkalommal meghirdetett diákmunkaprogram volt: a nyári szünidőben diákok láttak el tolmácsolási feladatokat közterület-felügyelők mellett, de lehetőségük volt arra is, hogy egyéb, adminisztratív, illetve prevenciós szakmai feladatokban nyújtsanak támogatást a köztisztviselőknek. A program nem titkolt célja az volt, hogy a továbbtanulás vagy a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal megismertessék az önkormányzati rendészeti feladatrendszert, illetve pályaorientációt kínáljanak az önkormányzati rendészeti szakma irányába.

A FÖRI a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. lomtalanítási szolgáltatásának eredményes lebonyolítása érdekében a járőrszolgálatokat a lomok begyűjtéséhez igazítva szervezte meg, az ellenőrzésbe pedig bevonta a kerületi önkormányzatok közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szervezeti egységeit is. Ennek eredményeként több olyan helyszínen sikerült megelőzni az illegális szemétlerakást, ahol a korábbi években hulladékhegyek alakultak ki.
A rendészeti igazgatóság 2018-ban is változatlanul folyamatos és fokozott közterület-felügyelői jelenlétet tudott biztosítani a turisztikai szempontból kiemelt fővárosi területeken, így például a Margitszigeten és a Városligetben, a fontosabb aluljárókban és azok környezetében.

Mindezek mellett az elmúlt évben a FÖRI munkatársai több kiemelt fővárosi projekt és rendezvény problémamentes lebonyolítását segítették eredményesen jelenlétükkel és visszatérő ellenőrzéseikkel. Ezek közül Hermann kiemelte az M3-as metrópótló buszok útvonalának zavartalan átjárhatóságát a Lehel tér és Újpest-Központ közötti útvonalon, az M3-as metrópótló buszok népligeti útvonalának zavartalan átjárhatóságát, a Városligeti Gyermeknap, valamint a Szabadság híd lezárásának biztosítását.

A Fővárosi Ügyeleti és Irányító Központ tevékenységében tavaly hangsúlyosabb szerepet kapott az irányító feladatkör, amelynek során több mint ötezer közérdekű bejelentést kezelt és koordinált a központ.  A FÖRI 2019-es fejlesztései, céljai között szerepel a közösségi közlekedési eszközök közbiztonsági ellenőrzését biztosító szolgálati létszám fejlesztése, a Járműelszállítási Szolgálat új telephelyének kialakítása, az eredményes hatósági fellépés a településkép-védelmi és közterület-használati ügyekben, valamint az Egységes Digitális Rádiórendszer alkalmazásának bevezetése – mondta Hermann.

A FÖRI 2018. január 1-jétől hatóságként működik, ami számos változást eredményezett az ügyviteli és eljárási folyamatokban. Az igazgatóság hatósági osztályán több mint 13 ezer közterület-felügyelői, valamint önkormányzati természetvédelmi intézkedést vettek nyilvántartásba, és további több mint 15 ezer ügyiratot kezeltek. A FÖRI az elektronikus ügyintézés biztosítása tekintetében is elsők között tudott megfelelni az új törvényi kritériumoknak.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Mára kialakultak az új Nemzeti Bűnmegelőzési Szolgálat létrehozásának körvonalai, de szükséges és indokolt a bűnmegelőzési szakterület modernizálása is – közölte a Biztonságpiaccal Pintér Sándor. A belügyminisztert a tavalyi eredményekről és az idei terveiről kérdeztük.

— Milyen célokat tűzött ki a Belügyminisztérium 2018-ra, ebből mit sikerült megvalósítani, és mit nem?
— A Belügyminisztérium és háttérintézményei 2018. évi főbb célkitűzéseit hét sűrűn gépelt oldalon rögzítettük. Figyelemmel a most rendelkezésre álló terjedelemre, nem lenne elegáns, bármelyik víziónkat kiemelnem. Összegezésként meggyőződéssel jelentem ki, hogy Magyarországon rend van. Ez a megállapításom egyben azt is jelenti, hogy a célkitűzéseink reálisak voltak, a teljesülésük érdekében pedig mindent elkövettünk. De rögtön hozzá kell tennem, hogy ez az általános értékelés az egyes területek tekintetében árnyalható, és mindenkit óva intenék attól, hogy elégedetten hátradőljön.

— Mi a véleménye a magánbiztonsági ágazat 2018-as teljesítményéről?
— A tárca és irányított szervei 2018-ban is a kölcsönös partnerség jegyében működtek együtt azokkal a szervezetekkel, amelyek a jogszabályi keretek között készek és képesek voltak tevékenységükkel elősegíteni a bűnüldözési és a bűnmegelőzési feladatok végrehajtását. Ebben a vonatkozásban őszinte örömmel és nagyrabecsüléssel kell kiemelnem stratégiai partnereinket, az Országos Polgárőr Szövetséget, a területi és a helyi polgárőr-egyesületeket. Tavaly a rendőrség területi szerveinek 2032 polgárőr-egyesülettel volt együttműködési megállapodásuk. Az egyesületek jelentős támogatást biztosítottak a turisztikai események, a kulturális, a sport- és az egyházi rendezvények alkalmával a közterületi jelenlét emeléséhez, közreműködtek az illegális migráció elleni fellépésben, és új elemként a vízijárőr-tevékenységben.
A rendőrség az Országos Polgárőr Szövetséggel, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo­mozói Szakmai Kamarával közösen fejlesztette tovább a Házhoz megyünk! elnevezésű megelőző vagyonvédelmi programot. Partnerségi és szakmai felügyeleti jellegű megállapodás alapján a rendőrség együtt dolgozik az önkormányzati természetvédelmi őrökkel, a közterület-felügyelőkkel, a mezőőrökkel, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzettel – őszintén remélem, hogy nem hagytam ki egyetlen segítő partnerünket sem.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács projektjei komplex bűnmegelőzési feladatokat valósítottak és valósítanak meg. Egy részük új, innovatív jellegű kezdeményezés, és vannak már kipróbált, bevált jó gyakorlatokat alkalmazó programok is. Valamennyi projekt céljában közös, hogy olyan módszert dolgoz ki és hasznosít, amely más bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezet számára is adaptálható.

— Tavaly azt nyilatkozta, hogy felére csökkent a közterületi bűnözés. Történt-e további jelentős csökkenés e téren?
— A statisztikai adatszolgáltatás és -feldolgozás rendszere bő egy hónap múlva szolgáltat olyan bontású adatokat, amelyek alapján felelős szakmai értékelés készíthető és adható a bűnözés alakulásáról. Nem alaptalan várakozásom szerint a korábbi tendencia igaz lesz a 2019. évre vonatkozóan is, annak mértéke viszont már jóslás lenne.
Nem véletlenül itt jegyzem meg, hogy ezek a szakmai statisztikai adatok nagyon hasznosak, azonban nem lehet önmagukban értékelni. Legalább ilyen súllyal kell figyelembe venni azokat a kutatási adatokat, amelyek a lakosság közbiztonságról alkotott véleményét tükrözik. A Jó Állam Véleményfelmérés 2018. évi összegző eredményét idézem, amely szerint a magyar állampolgárok jobban bíznak a rendőrségben, mint bármely más állami intézményben és általában az igazságszolgáltatásban. Nem mellékesen a rendőrség megítélése tovább javul.

— Felmérések szerint Magyarország a világ 15. legbiztonságosabb országa. Lehet innen előre lépni, ha igen, hogyan?
— Közvetlen munkatársaimat gyakran emlékeztetem arra, hogy mindent lehet még jobban csinálni. És nemcsak emlékeztetem őket erre, de el is várom, hogy keressék, kutassák a jobbnál még jobb módszereket, eszközöket, technológiákat. A Belügyminisztérium és háttérintézményei rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatnak, van azonban legalább két általános és lehetséges fejlődési pálya. Az egyik az informatika minél szélesebb körű és hatékony alkalmazása. Jelentős lehetőséget látok információtechnológiai rendszereink fejlesztésében. A másik valamennyi területen kamatoztatható lehetőségként az oktatást jelölöm meg. Napjainkban a képzés és az önképzés fontossága, az igényes tudás a fejlődés nélkülözhetetlen eleme. Valamennyi munkatársamat ösztönzöm is erre.

— Milyen változtatásokat tervez a bűnüldözés, a bűnmegelőzés területén?
— A legfontosabb feladat az elért eredményeink fenntartása. A bűnüldözés területén az elmúlt éveket a regisztrált bűncselekmények számának folyamatos csökkenése és azzal párhuzamosan a javuló nyomozási eredményesség jellemezte. Ennek a folyamatnak a megtartása érdekében fokozottabb bűnügyi szakmai irányítást tervezünk megvalósítani, a bűnüldöző munka hatékonyságának növeléséhez minél szélesebb körben kívánjuk alkalmazni a modern technika által biztosított lehetőségeket is. Az európai trendek nyomon követése alapján prognosztizálható a bűnmegelőzés helyének és szerepének megerősítése. Kialakultak az új Nemzeti Bűnmegelőzési Szolgálat létrehozásának körvonalai. Szükséges és indokolt a rendőrség szervezetén belül 25 évvel ezelőtt kialakított bűnmegelőzési szakterület modernizálása.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A szövetség számára az elmúlt évben meghatározó volt az Oroszországgal való viszony alakulása.

A tagállamok több alkalommal is aggodalmuknak adtak hangot az orosz katonai fejlesztések, csapatmozgások és Moszkva fokozódó kibertevékenysége miatt. A NATO-tagállamok felszólították Oroszországot, hogy tartsa be az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit, tegye átláthatóvá katonai tevékenységét és intézkedéseit a szárazföldi állomásoztatású rakéták felszámolásáról.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december elején Brüsszelben bejelentette, hogy az Egyesült Államok hatvannapos ultimátumot ad Oroszországnak, hogy tartsa be a szerződés rendelkezéseit, ellenkező esetben az amerikai vezetés kénytelen lesz elindítani a hat hónapos kiválási folyamatot az 1987-es egyezményből. Ez a folyamat mára már el is indult.

Közel kétéves szünet után idén ismét, immár hetedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szinten. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést követően közölték, a NATO arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa Oroszországnak a bizalom helyreállítása érdekében. A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A Kercsi-szorosban november második felében történt orosz–ukrán incidenssel kapcsolatban kiadott nyilatkozat szerint a NATO azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz.

A Krím félsziget illegális bekebelezésével kapcsolatban a NATO kifejezte, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határokkal, emellett felszólított minden felet a minszki megállapodás teljes körű betartására.

Júliusban a NATO kétnapos csúcstalálkozót tartott Brüsszelben, amelyen a szövetség a védelmi és elrettentő képességek erősítése mellett döntött, és két új parancsnokság felállításáról egyezett meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága.

Mind a NATO tanácskozásain, mind a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján a védelmi kiadások tervezett növelésének kérdése is napirenden volt. A NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani.

A szövetség és az Európai Unió ismételten megerősítette együttműködését a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottája támogatásában. A szövetség kinyilvánította, még aktívabban kíván részt venni a migrációs válság megoldásában.

A szövetség Irakban és több más parancsnokságon folytatott képzési tevékenységének bővítése mellett döntött azzal a céllal, hogy egyre magasabb színvonalú védelmi kapacitáshoz segítse az érintett országok haderejét. A NATO Afganisztánnak nyújtott támogatásának folytatása és az afgán biztonsági erők finanszírozásának 2024-ig tartó kiterjesztése mellett határozott.

A júliusi csúcstalálkozón Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ami annak köszönhető, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját. 2019 február elején Észak-Macedónia, harmincadik tagként, belépett a védelmi szervezetbe. A tagországok külügyminiszterei decemberben egyetértésre jutottak abban, hogy a szövetség kész elfogadni Bosznia-Hercegovina NATO-tagság felé vezető útja kezdeti állomásának egyikét jelentő, politikai, gazdasági és védelmi reformra fókuszáló, első éves nemzeti tervének (ANP) benyújtását. A NATO az ősszel megerősítette a szövetséges országok vezetőnek korábbi elhatározását, amely szerint Georgiát hamarosan tagjává fogadhatja.

A NATO novemberben az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tartotta Norvégiában, amely egy NATO-tagország ellen elkövetett „képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, és amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Elfogtak egy 26 éves kábítószer-kereskedőt, akitől 36 millió forintot és jelentős értékű kábszert foglaltak le – közölte a rendőrség.

Derék rendőreink kutatást tartottak Budafokon egy családi házban, mert azt az információt kapták, hogy az ott lakó 26 éves Sz. Bence kábítószerrel kereskedik.

A házhoz tartozó garázs szigetelt, nagy teljesítményű lámpákkal felszerelt helyiségében 43 tőből álló kannabiszültetvényt találtak. Ötven kilogrammnyi szárított kannabiszt, 33 kábítószergyanús tablettát, 200 gramm hasist, csaknem 36 millió forintnak megfelelő forintot és valutát, valamint három nagy értékű kerékpárt és egy gépkocsit is lefoglaltak.

A drog feketepiaci értéke megközelítőleg 150 millió forint. A narókalmárt kábítószer-kereskedelem megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását. A drogdíler négy vevőjét kábítószer-birtoklás vétsége miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

Jelentős változás nem, csupán némi átrendeződés történt a világ legnagyobb hadiipari vállalatainak rangsorában 2017-ben. A világ hadiipari teljesítményét évről évre összegző SIPRI adataiból azonban egyértelműen kitűnik, hogy az Egyesült Államok vállalatai megerősítették vezető szerepüket, míg az Egyesült Királyság az orosz cégek dinamikus növekedése nyomán már csak a harmadik számú játékos a globális piacon.

A világ legnagyobb fegyver- és hadiipari vállalatai összesen 398,2 milliárd dollár értékben adtak el harcászati termékeket és szolgáltatásokat – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb, 2017-es adatokat tartalmazó jelentéséből.

A stockholmi kutatóintézet a világ száz legnagyobb hadiipari vállalatának értékesítési adataiból készített összesítése szerint 2,5 százalékkal nőtt a globális iparág 2017-ben, de a top 100-jelentés legelső adatfelvétele szerint 2002 óta 44 százalékkal bővült a világ hadiipari teljesítménye a száz legnagyobb piaci szereplő adatai alapján. A SIPRI jelentésében kiemelte, hogy adataik nem tartalmazzák az ágazat kínai szereplőinek eredményeit, mindazonáltal 2017 immár a harmadik olyan esztendő volt, amikor a világ hadiipari teljesítménye éves összehasonlításban növekedést mutatott.

A legfrissebb, 2018. decemberi adatközlés szerint 2017-ben tovább nőtt az Egyesült Államok hadiipari cégeinek részesedése a száz legnagyobb vállalkozás statisztikáit tartalmazó ranglistán. A top 100-ban szereplő 42 amerikai hadiipari vállalat két százalékkal, 226,6 milliárd dollárra növelte fegyverértékesítéseit 2017-ben, ez az összeg egyébként a száz legnagyobb cég összes értékesítésének 57 százalékát tette ki. Az amerikai dominancia a globális piacvezetők szűkebb, tízes listáján is tetten érhető: a világ tíz legnagyobb fegyvergyártója közül ötnek az Egyesült Államokban található a székhelye. Az amerikai teljesítménybővülés elsősorban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma fegyverszállítások iránti tartós és növekvő igényének tudható be.

A 2017-es adatok alapján a világ legnagyobb fegyvergyártó és -szállító cége a Lockheed Martin volt, csak ez a vállalat összesen 44,9 milliárd dollár értékben adott el hadiipari termékeket és szolgáltatásokat a világban. Mint arra Aude Fleurant, a SIPRI fegyver- és hadiipari kiadásokat vizsgáló programjának igazgatója rámutatott, a Lockheed Martin 2017-ben tovább erősítette piacvezető pozícióját, hiszen 18 milliárd dollárral több hadiipari terméket és szolgáltatást adott el, mint a piac második legnagyobb szereplője, a Boeing. Egy évvel korábban a két legnagyobb cég értékesítései között még „csupán” 11 milliárd dollár volt a különbség.

A SIPRI százas rangsorában 2017-ben a második számú hadiipari nagyhatalommá Oroszország lépett elő, összesen 9,5 százalékkal részesedve a listázott vállalatok összteljesítményéből. Korábban, egészen 2002 óta az Egyesült Királyság számított a világ második legnagyobb hadi- és fegyveripari kibocsátójának, ez azonban most megtört azzal, hogy a százas ranglistán szereplő tíz oroszországi cég 8,5 százalékkal, 37,7 milliárd dollárra tornázta fel fegyvereladásait. A SIPRI szakértői felhívták a figyelmet, hogy az oroszországi hadiipari vállalatok értékesítése 2011-ben kezdett meredeken felfelé ívelni, ami elsősorban az orosz hadsereg modernizációját célzó, egyre bővülő beszerzésekkel magyarázható.

A SIPRI listájának tíz legnagyobb szereplője közé tavaly első ízben tudott bekerülni a legnagyobb orosz hadiipari vállalkozás, az Almaz-Antey, amely 2017-ben 17 százalékkal, 8,6 milliárd dollárra növelte eladásait. Ezenkívül három másik oroszországi cég is 15 százalék feletti bevételnövekedést tudott elkönyvelni: a United Engine Corp. 25, a High Precision Systems 22, míg a Tactical Missiles Corp. 19 százalékkal növelte értékesítését.

Bár az Egyesült Királyság 2017-es hadi- és fegyveripari teljesítménye alapján a harmadik helyre csúszott vissza a globális ranglistán, Nyugat-Európában meg tudta őrizni vezető ágazati szerepét. A SIPRI listáján szereplő hét cég összesen 35,7 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket és hadiipari eszközöket 2017-ben. A brit vállalatok éves teljesítménye 2,3 százalékkal bővült, amivel a statisztikák szerint a nyugat-európai régió átlagától is elmaradtak. A százas lista nyugat-európai vállalatai 3,8 százalékkal, 94,9 milliárd dollárra növelték fegyverzetértékesítéseiket, ezzel pedig a teljes globális eladásokból 23,8 százalékkal részesedtek. A legnagyobb brit hadiipari vállalkozás, a BAE Systems a negyedik helyet szerezte meg 2017-ben a SIPRI top százas listáján, a cég 3,3 százalékkal, 22,9 milliárd dollárra növelte eladásait.

A stockholmi kutatóintézet adatai szerint a törökországi hadiipari cégek kiugró, 24 százalékos növekedést értek el 2017-ben, aminek hátterében a szakértők szerint a török haderőfejlesztéseken kívül az áll, hogy Ankara igyekszik csökkenteni a külföldi beszállítóktól való függőségét.

A SIPRI 2017-es statisztikáinak közlése mellett arra is tett némi utalást, hogy a világ vezető hadiipari vállalatai milyen súlyt képviselnek a világgazdaságon belül. E szerint a 15 legnagyobb, a Fortune Global 500-as toplistáján szerepelő gyártó-termelő vállalat együttesen 2311 milliárd dollár értékesítési bevételt könyvelhetett el 2017-ben, amely mintegy tízszerese a 15 legnagyobb hadiipari gyártó eladásainak (231,6 milliárd dollár), valamint nagyjából hatszorosa a világ száz legnagyobb fegyvergyártó cége kumulált értékesítésének (398,2 milliárd dollár).

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

New York állam kormányzója, Andrew Cuomo egy sor törvényt írt alá a rendőrök felelősségre vonhatóságáról.

A kormányzó bejelentette, hogy a közeli jövőben rendeletben kötelezi az állam rendőrkapitányságait, hogy dolgozzanak ki terveket egy rendőrségi reformra. E tervezetekben Cuomo szerint szerepelniük kell mindazon problémáknak, amelyek a jelenlegi tüntetéshullámban felmerülnek: például az afroamerikaiak hátrányos helyzetének, a túlzó rendőri erőszaknak, és mindazon panaszoknak, amelyek a rendőrséggel szemben megfogalmazódtak. Cuomo leszögezte: azoktól a rendőrségektől, amelyek 2021. április elejéig nem készítik el a reformterveket, New York állam megvonja a pénzügyi támogatást.

A keleti parti állam törvényhozása a héten már tíz javaslatot szavazott meg, mindegyikük a rendőri erőszak megfékezését és a rendőrök felelősségre vonásának lehetőségét szabályozza.

A törvények között szerepel a rendőri túlkapásokról készült jegyzőkönyvek és a rendőrök elleni eljárásokról szóló dokumentumok közzététele csakúgy, mint a rendőrök szakmai értékelésének nyilvános elérhetősége. Ezeket az adatokat és információkat eddig bizalmasként kezelték, és nem voltak publikusak. Az egyik törvény a fojtófogások alkalmazásának betiltásáról rendelkezik.

Ez utóbbi törvényt Eric Garnerről, a 2014 júliusában New Yorkban rendőri erőszak miatt meghalt afroamerikai férfiról nevezték el. Garner a rendőri intézkedés közben alkalmazott fojtófogás miatt veszítette életét. Az halottkém gyilkosságnak minősítette az esetet, a 29 éves Daniel Pantaleo rendőr ellen azonban ejtették a vádat.

A MET Csoport 2007-ben Magyarországon alapított, ma már – a leányvállalatain keresztül – tizenöt országban jelen lévő európai integrált energiavállalat. Az alapítás után először Magyarországon, majd később az európai földgázpiacon is meghatározó szereplővé vált. A MET Csoport 2013 júliusát követően az árampiac felé is nyitott, egyre szélesebb körű szolgáltatást kínálva partnereinek. Kovács Zoltán Andrással, a MET Holding csoportszintű biztonsági igazgatójával beszélgettünk.

— A szakma számára nem titok, hogy az állami szegmensből érkezett a magánágazatba. Előéletének publikus részét megosztaná olvasóinkal, és összefoglalná, milyen tapasztalatokat gyűjtött?
— Korábban a Belügyminisztérium állományában teljesítettem szolgálatot, a szakma a tavalyi konferencián is találkozhatott velem, akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal tisztviselőjeként. Itt több mint tizenhat éves múltat hagytam magam mögött. Azt gondolom, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia, hogy miként tudja továbbfejleszteni tudását, képességeit. A hivatalnál végigjártam a ranglétrát, gyakorlatilag beosztott tisztként kezdtem, majd főigazgató-helyettesként fejeztem be. Amikor a MET mint lehetőség felmerült, a társaság széles portfóliójából adódóan nem lehetett nem észrevenni a szakmai kihívást, ráadásul a menedzsmenttel való többszöri konzultációk nyilvánvalóvá tették számomra, hogy a biztonsági terület fejlesztése a menedzsment fontos célkitűzése. Komoly kihívásnak látszott, hogy a több lábon álló holding milyen irányban induljon el a biztonság tekintetében. Éltem a lehetőséggel, ezért 2018. december elsejétől a MET Csoportnál dolgozom.

— Az állami szegmensben mások a prioritások. Milyenek az első tapasztalatai a magánszektorban?
— Egy ilyen vállalatcsoportnál sokkal több múlik a jól kialakított emberi kapcsolatokon. Ha adott esetben nem sikerülne kialakítani egy megfelelő kommunikációt a vállalaton belül, nagyon nehéz dolgom lenne. Az állami szektorban ez jószerivel adott, hiszen a beosztásod determinálja a helyzetedet, a hierarchikus viszonyok jóval kötöttebbek és – rossz szóval – „begyakoroltabbak”. Itt viszont – rugalmasabb közeg lévén – erőteljesen meg kell dolgozni azért, hogy – a formális „keep smiling”-on túl – az embernek valóban szava, tekintélye legyen.

— A MET már nemcsak gázzal, hanem villamos energiával is kereskedik, és még naperőművet is üzemeltet. A kritikus infrastruktúra és az eltérő területek védelme milyen vagy mennyire különböző stratégiát igényel? Eddig a munkája során milyen kihívásokkal találkozott?
— Az alapkihívás maga a MET portfóliójából adódik: igen széles a paletta, hiszen a tulajdonában lévő erőművek (Dunamenti Erőmű, Dunai Solar Park) és szolgáltató (Tigáz) „klasszikus” létesítményvédelmi feladatain túl a cég jelentős tőzsdei gázkereskedelmi tevékenységet is folytat, így jelen vannak a bankbiztonság körébe tartozó elemek is. A külföldi irodák kezelése a holding biztonsági rendszerének egy további aspektusát jelenti. Tehát van feladat bőven. További – szerintem már önmagában is komoly – kihívás, hogy a MET egy dinamikusan fejlődő vállalatcsoport, tulajdonképpen egy folyamatosan mozgásban lévő cégről beszélünk, semmiképpen sem statikus struktúráról. Ebből adódóan a biztonsági rendszernek is gyorsan le kell tudni követni a folyamatokat, illetve jól kell megtalálni az egyensúlyt a vállalaton belüli üzleti kreativitás és a rezsimintézkedések között. Én sajnos, vagy szerencsére, nem (csak) abban látom a biztonsági terület tevékenységét, hogy vállalati csendőrségként állandóan a rezsimekkel bíbelődjünk. Ez persze fontos (azaz kézzelfogható, ugyanakkor mérsékelten eladható „termék” egy felkészült menedzsment irányába), de egy terjeszkedő vállalatcsoport – mondjuk úgy – innovatív, az üzleti döntéseket is támogatni képes biztonsági szemléletet követel, ami ezen lényegesen túlmutat.
Összefoglalva, tehát nem mondhatom, hogy egypólusú kihívásról van szó, mert a vállalat tevékenységi köre sok mindent lefed, ezért a különböző területeken sokféle gondolkodásmódot kell alkalmazni. Ráadásul a vállalatcsoport teljes mértékben magánkézben van, tehát – például egy állami energiaszolgáltatóhoz viszonyítva – az állami (biztonsági) sztenderdek mérsékeltebben határozzák meg a mindennapokat.

— Így könnyebb?
— Trükkös kérdés, értem a hátterét. Azt kell mondjam, egyszerre jelent könnyebbséget és nehézséget. A nehézséget az jelentheti, hogy védelmi oldalon végső soron magunkra számíthatunk, ezért kiemelt jelentősége van az állami szervekkel való kiegyensúlyozott együttműködésnek és kommunikációnak. Üzleti szempontból ugyanakkor némi könnyebbséget jelent, hiszen a titkos ügyirat kezelése vagy a fegyveres biztonsági őrzés komoly költségekkel jár.

— Valóban összetettek a feladatok. A pusztán üzleti alapon működő vállalkozások ugyanakkor hajlamosak a biztonságon spórolni, hiszen nem hoz közvetlen profitot. Hogy látja ezt, mik a tapasztalatai, megkapja mindehhez a szükséges támogatást?
— Ez rendkívüli szűklátókörűségre utalna. És gyorsan le is szögezem, hogy a tapasztalataim ennél összetettebbek. Más megvilágításba helyezve a kérdést, azt lehet mondani, hogy ha egy vállalat elér egy kritikus tömeget, az úgynevezett funkcionális területek (benne a biztonság) szerepe fokozatosan felértékelődik. A kérdés a részletekben rejlik, azaz a terület fejlesztését – kellő stratégiai szemlélettel – a valós és aktuális feladatokhoz kell rendelni, amit csak úgy lehet megtenni, ha az üzleti döntéshozó(kk)al folyamatos és nyílt, kölcsönös bizalmon alapul a kapcsolat. Ennek hiányában a biztonsági terület (is) elszigetelődhet, és jönnek a pótcselekvések. Kellő szerénységgel – hiszen alig negyedéve vagyok itt – azt tudom mondani, hogy a megfelelő érvekkel alátámasztott javaslatok eddig mindig meghallgatásra találtak.

— A társaság a digitalizáció területén is élen jár: a partnereiknek például már digitálisan is van lehetőségük kapacitáslekötésre vagy a mérőórák állásának bejelentésére. Hogyan biztosítják a társaság informatikai szolgáltatásait?
— Számítottam az it-biztonságot érintő kérdésre, ezért nem is emeltem ki a kihívások sorában, pedig korunk kibertérben zajló (hideg)háborújában nem lehet attól eltekinteni. Ami az említett Tigázt illeti: a holdingon belül a tagvállalatok önálló entitások, ennek megfelelően az it-biztonságot az entitások összessége adja. Azt gondolom, hogy a Tigáz jó alapokról indul, és a jelenlegi menedzsment is jelentős hangsúlyt helyez az informatikai biztonságra. Arra törekszünk, hogy ne centralizáljuk az informatikai rendszereket, és ezzel központi kihívások elé állítsuk a kollégáinkat, hanem a megfelelő dobozokat a megfelelő helyre téve önálló üzemeltetésre kész rendszereket alakítsunk ki.
Ha viszont stratégiai szemmel tekintek az it-biztonságra és őszinték akarunk lenni magunkhoz, ki kell jelenteni, hogy százszázalékos biztonságról aligha beszélhetünk. Egy közepesen védett szintet közepes (ötvenszázalékos) ráfordítással lehet elérni, de attól fölfelé a kockázatcsökkentés minden 5-10 százalékos lépcsője súlyos milliókat emészt fel, tehát többszörösen meg kell gondolni, hogy milyen költésekre teszünk javaslatot. A rendszerszemléletnek itt kulcsjelentősége van. Ráadásul – mint mondani szoktuk – az it-biztonság legsérülékenyebb eleme maga az ember, azaz ha a felhasználói attitűd nem kellően szofisztikált, ezek a kiadások kidobott pénzekké válhatnak.
És ha már itt tartunk: komoly feladatnak tartom az arányos rezsimkörnyezet kialakítását. Lassan oda jutunk, hogy jelentősen kell áldozni személyes kényelmünkből az értünk létrehozott tárgyak (it-eszközök) kiszolgálására. Mindenesetre a kollégáinkkal azon vagyunk, hogy azokat a kockázati réseket, amelyeket esetlegesen felfedezünk a vállalatnál, a lehető leggyor­sabban kezeljük, minimalizáljuk, és a nyugodt munkavégzést biztosítsuk a munkatársaink számára.

— Mi volt a legsúlyosabb incidens, amit el kellett hárítaniuk?
— Szerencsére a súlyos incidensek nem jellemzők, de ha a fizikai (és nem információszerzési) kitettséget nézzük, meg kell említeni, hogy a Tigáznál dolgozó szervizes, óraleolvasó kollégák biztonságára kiemelt figyelmet fordítunk. A közelmúltban történt egy sajnálatos eset, amelynek során a kollégákat fizikai bántalmazás érte, és a járművüket is elvették. Amellett, hogy rövid távon meg kell oldani a biztonságukat (és az ehhez szükséges intézkedéseket megkezdtük), a jogalkotónak is célszerű lenne megfontolnia, hogy – a postásokhoz, BKV-ellenőrökhöz stb. hasonlóan – ők is közfeladatot ellátó személyekké váljanak, ami más büntetőjogi elbírálás alá esik, így talán komolyabb a visszatartó erő is.
Részint az esetből is okulva a következő időszakban újragondoljuk a holdingon belüli biztonságtudatossági képzés rendszerét. A magam részéről nem szabályzati alapon közelítem meg ezt, inkább egy élhető, gyakorlati szemléletet akarok a munkatársak számára közvetíteni. A kollégákkal azt kell megértetnünk, hogy a biztonság nem nyűg, nem teher, hanem közös érdek, és valahol az ő munkájukat elősegítő rendszer, amit csak közösen tudunk elérni. A jó kommunikáció, az együttműködés és a megfelelő partneri viszony visz előre minket.

(Interjúnk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

 

Elfogták egy 2009-ben történt csongrádi gyilkosság gyanúsítottját – közölte Szabó Szilvia, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A rendőrök elfogtak egy csongrádi férfit, aki a gyanú szerint megölte alkalmi ismerősét, majd egy barátja segítségével a holttestet és az elkövetés eszközeit is elrejtette. A 35 éves férfit őrizetbe vették, emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak ellene, és kezdeményezték a letartóztatását.

Tíz éve, 2009 nyarán egy férfi ismeretlen körülmények között eltűnt Csongrád városából, és hiába kutattak utána. A nyomozók tizenegy évvel az eltűnése után olyan információk birtokába jutottak, amelyek arra utaltak, hogy a keresett férfit megölhették.

Üzletszerűen elkövetett csalás, zsarolás és hatóság félrevezetése miatt vádat emeltek egy nő ellen, aki magát ördögűzőnek, halottlátónak és jósnőnek kiadva másfél éven át abból élt, hogy áldozatai pénzét kicsalta – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A Kalocsai Járási Ügyészség által benyújtott vádirat szerint az “ördögűző” az első, egy közösségi oldalon megismert áldozatától először kisebb összeget kért, hogy a pénzt oltárra helyezve kiűzze a gonoszt a sértettnek szerelmi csalódást okozó férfiból. Később azzal fenyegette, hogy ha nem fizet neki újabb összegeket, akkor az ördög rosszat fog tenni a családjával. A sértett a kapott útmutatásoknak megfelelően egy buszmegállóban egy “néma lánynak” – aki valójában a vádlott volt – tíz alkalommal összesen több mint 1,2 millió forintot adott át.

A szintén közösségi oldalon megismert másik áldozatának pedig azt hazudta a vádlott, hogy már egy ideje figyelik, ezért el kell őt rejteni. Kérte, hogy a megbeszélt találkozóra a sértett az összes értéktárgyát vigye magával, majd a néhány napig a lakásán “rejtegetett” áldozata személyes adatait, okmányait megszerezte és a tudta nélkül mobiltelefonokat vásárolt. A sértett férjét is felhívta, azzal, hogy a felesége náluk van, és csak akkor engedik szabadon, ha fizet. A fenyegetés hatására a férfi 394 ezer forintot utalt át a vádlottnak.

A csaló hatszázezer forintot csalt ki harmadik, a buszon megismert áldozatától is, akinek azt ígérte, hogy összeismerteti egy halottlátóval, aki segít kideríteni tragikus körülmények között elhunyt fia halálának okát. Ezután felhívta áldozatát és halottlátóként bemutatkozva készpénzt, ékszereket kért a “közvetítőn” keresztül eljuttatni hozzá. Miután a sértett felismerte, hogy csalás áldozata lett, a körmönfont vádlott is feljelentést tett az ismeretlen halottlátó ellen, hogy elterelje a figyelmet magáról.

Az ügyészség a más ügyben fogva lévő tolna megyei, büntetett előéletű vádlottra végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását kéri.

A magánbiztonsági ágazat évek óta létszámhiánnyal küszködik. A szektor szakemberei és a nagyobb cégek vezetői már akkor jelezték a gondokat, amikor a gazdaságban még magas munkanélküliségi mutatókról beszéltek. Ami azóta átbillent országos és általános munkaerőhiányba, és aminek egyenes következménye, hogy 2016, 2017 óta még nehezebb jól képzett személy- és vagyonőröket találni. A probléma leegyszerűsítése lenne, ha egyedüli okként az alacsony jövedelmeket neveznénk meg.

A munkaerőhiány számokban
Az elérhető nyilvántartásokból és a területet jól ismerő szakemberektől kapott adatok azt mutatják, hogy a magánbiztonsági ágazatban 2018-ban mintegy kilencvenezer biztonsági őr (személy- és vagyonőr, magánnyomozó, pénzszállító és értékőrző) dolgozott, akik a közel háromezer biztonsági és munkaerő-kölcsönző cég állandó vagy időszakos alkalmazásában álltak. Ha néhány évre visszatekintünk, pontosan látszik, hogy a biztonsági őrök száma folyamatosan és meredeken zuhan, évente átlagosan tízezerrel csökken az összlétszám – 2011-ben például még 141 ezren szerepeltek a statisztikákban.

Pontos adatok nemigen állnak rendelkezésre, mivel évek óta nem kötelező a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) tagja lenni, így csak becslések alapján tudható, hogy mekkora létszámmal működik a magánbiztonsági szektor. Egy 2016-os adat szerint akkor még százhúszezer személy- és vagyonőri engedély volt érvényben, de például a kötelező negyvenórás továbbképzés vizsgáin 2015-ben csak mintegy nyolcvanezren jelentek meg (igaz, közel tízezren halasztást kértek, néhány ezer főnek pedig a rendőrségnél szerzett képzettsége miatt nem kellett vizsgát tenni). Mindebből az is következik, hogy ha valakinek érvényes szakmai képesítése van, abból még nem következik, hogy még mindig ebben a szakmában dolgozik.

Érdemes megemlíteni, hogy egy rendőrségi vagy adóhatósági ellenőrzés során szankciókra számíthatnak azok az aktív munkavállalók, akik nem tudják igazolni, hogy a negyvenórás továbbképzés vagy a 16 órás kiegészítő képzés után eredményes vizsgát tettek. Tanulságos kiemelni néhány számot a SZVMSZK tagnyilvántartásából. A legfrissebb, 2019. januári eleji adatok szerint a negyvenórás képzést 83 191-en zárták eredményes vizsgával, a 16 órás kiegészítő képzést eredményesen teljesítettek listája 11 904 nevet tartalmaz. Valószínűsíthető azonban, hogy az érvényes vizsgával rendelkezők közül sok ezren már nem a magánbiztonságban dolgoznak – ha mégis, akkor nem Magyarországon.

Elgondolkodtató az is, hogy a kötelező kamarai tagság megszűnése után milyen mértékben csökkent a tagság létszáma. 2011-ben 137 727 (ebből 116 568 aktív) tagja volt a szervezetnek, 2013. január elején 30 783, 2019 januárjában pedig már csak összesen 7698 (az aktív és szünetelő összesen) tagdíjfizetőt számlálhat a kamara.

Nyilvántartás nélkül
Tágabb értelemben a magánbiztonság egy sajátos, hasonló szakmai értékekkel és érdekekkel tevékenykedő szakmai közösség. A kötelező kamarai tagság megszűnésével azonban nem lehet sem a cégeket, sem a munkavállalókat ellenőrizni vagy mozgósítani. A magánbiztonság dolgozói ugyanis nemcsak az élelmiszerüzletekben, bevásárlóközpontokban, ékszerboltokban és egyéb üzletekben vannak jelen, hanem az irodaházakban is ők végzik a beléptetést és a személyellenőrzést, velük találkozunk a bankfiókokban, a biztonsági beléptetőkapuk mellett is ők állnak, ők végzik a repülőtéri csomagvizsgálatot, de ebbe a csapatba tartoznak a magánnyomozók, a pénzszállítók és az értékőrzők.

Az egyre nagyobb munkaerőhiány a szakma felhígulásához vezethet, miközben az általános biztonsági helyzetet új kihívások nehezítik. A biztonsági őrök olyan helyeken is dolgoznak, amelyek veszélyeztetettsége az utóbbi időben jelentősen megnőtt – ilyenek például a sportesemények, a szabadidős tömegrendezvények, de ide sorolható a terrorfenyegetettség fokozódása is. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biztonsági őrök közül jó néhányan fegyveres szolgálatot láthatnak el, és a kamarai tagság megszűnésével róluk nincs hivatalos aktuális nyilvántartás.

A létszámról másképpen: sok, vagy kevés?
Visszatérve az aktuális, a 2018-ban kilencvenezerre becsült létszámhoz: ez a szám azt mutatja, hogy a jelenlegi mintegy 4,5 millió magyarországi munkavállaló két százaléka tevékenykedik a magánbiztonsági ágazatban, nagy többségük személy- és vagyonőr, száz dolgozóból ketten.

Sok ez, vagy kevés?
Ha külföldi összehasonlítási alapokat keresünk, azt találjuk, hogy az Európai Unió országaiban a magánbiztonsági szektor ennél jóval kisebb arányt képvisel, a statisztikák jellemzően a rendőrségi állományhoz viszonyítanak. A kimutatások szerint az EU-átlagból megrajzolható grafikonon egy rendőr mellett csak fél-egy biztonsági őr jelenik meg – Magyarországon azonban kettes feletti szorzóval kell számolni. Azaz több mint kétszer annyi biztonsági őr dolgozik, mint amennyi rendőr – és akkor még nem is számoltunk a rendőrség munkáját különböző módokon segítő polgárőrökkel és közterület-fenntartókkal. Így már egészen más megvilágítást kap a kérdés: sok ez, vagy kevés?
A válasz: EU-s összehasonlításban sok – a hazai környezetben azonban kevés. Ugyanis az eddigieknél is nagyobb igény mutatkozik a magánbiztonság által felvonultatható erőkre és megoldásokra. Nemcsak azért, mert a biztonság fogalma nagyon átértékelődött az utóbbi években, hanem azért is, mert országon belül egyre több nagy létszámú rendezvényt tartanak (konferenciák, sportesemények, koncertek, fesztiválok, falunapok stb.), amelyek védelméről a magánbiztonsági szektornak kell gondoskodnia. Az említett létszámhiány miatt azonban olykor még a nagy cégeknek is komoly gondot jelent a szükséges létszám kiállítása. A nyári rendezvények és fesztiválok idején az is előfordul, hogy egymástól próbálják átcsábítani az alkalmazottakat.

Elvándorlás, kivándorlás
A létszámcsökkenés okait több vezető is hasonlóan fogalmazta meg. És valljuk be, a biztonsági őrök keresetének ismeretében nincs semmi meglepő az okok felsorolásában: nyugdíjazás, kiöregedés, alacsony kereseti lehetőség, hektikus munkaidő-beosztás, saját alapszakmába történő visszatérés, más szakmákba való átnyergelés, külföldi vagyonőri munkahelyek csábítása, utánpótlás hiánya.

Ezzel szemben a szakma megtartó erejének felsorolása már sokkal rövidebb lenne. A szigorúbban fogalmazó cégvezetők szerint az élő erős területre ma már csak a kevésbé képzett munkaerő jelentkezik. A szakmájukra hivatásként tekintő biztonsági őrök külföldön helyezkedtek el, a szakképesítéssel rendelkezők pedig saját szakmájukban dolgoznak tovább, ugyanis villanyszerelőként, lakatosként, pincérként még itthon is sokkal többet kereshetnek, külföldre szerződve pedig többszörös jövedelmet érhetnek el. Az elmúlt évek építőipari fellendülése is sok embert csábított el, mert még a segédmunkásoknak is jóval magasabb órabért kínálnak.

A képet torzítja, hogy változatlanul jellemző a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás. 2018-ban egy parlamenti interpellációban elhangzott becslés szerint a feketén foglalkoztatott biztonsági őrök száma a hatvanezret is meghaladhatja. Ha ez igaz, akkor valójában nincs is igazi létszámhiány – csak éppen jogilag láthatatlan a fizikailag létező és működő munkaerő.

Happy end helyett
A krónikás szerepe egy ilyen rövid összefoglaló elemzésben odáig terjedhet, hogy összepárosítja az okokat és a következményeket, megpróbálja feltárni a lehetséges összefüggéseket, végül mindezeket felajánlja tovább gondolásra. A problémák megoldásának megtalálására, a biztonsági őr presztízsének emelésére, anyagi elismertségének növelésére, a szakma vonzóbbá tételére már nincs jogosítványa…

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az ENSZ meghatározása szerint a nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, amely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nekik, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Füri Judittal, a NANE (Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület önkéntesével vettük sorra, hogyan lehet felismerni a bántalmazásra utaló jeleket.

Azért ütlek, mert szeretlek
„Nem volt olyan nap, amikor ne bántott volna. Éveken át kínosan ügyelt arra, hogy változatosan alkalmazza az általa csak megérdemelt büntetésnek nevezett fenyítéseket. Hol egy pofon, hol egy hasba rúgás, hol csupán egy obszcén jelző volt, amit kaptam tőle. Kedves szó vagy hitvesi csók a mi otthonunkban soha nem fordult elő.”
Juci éveken keresztül olyan párkapcsolatban élt, ahol nem csupán a fizikai erőszakot kellett nap mint nap elviselnie, hanem küzdenie kellett az őt ért számos lelki megaláztatás ellen is. Az évekig tartó mérgező kapcsolatban az önbizalmát és magabiztosságát is elvesztette, akárcsak később a barátait és a munkahelyét.

A nők ellen irányuló erőszak
Hazánkban megközelítőleg a nők húsz százalékát éri testi erőszak, ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon minden ötödik nő él vagy élt bántalmazó kapcsolatban. Egy másik statisztikai adat – az FRA 2012-es kutatása – arra mutat rá, hogy a nők több mint felét érte már súlyos lelki vagy szóbeli erőszak partnere részéről. Ezen adatok alapján kikövetkeztethető, hogy a nők elleni erőszak szinte minden esetben párkapcsolaton belül következik be. De vajon hogyan jut el egy kapcsolat odáig, hogy megjelenjen benne az erőszak?

Minden kapcsolatban volt már legalább egy olyan szituáció, amikor az egyik fél megbántotta a másikat. Lehetséges, hogy ez a megbántás csupán a felgyülemlett stressz eredménye volt, de az is elképzelhető, hogy a személyiségbeli különbségek miatt következett be. Egy azonban biztos. Ha jól működő, harmonikus párkapcsolatban élünk, az efféle bántásokat meg tudjuk egymással beszélni, és ennek van eredménye, értelme. A bántalmazás ezzel szemben más. Egyik jellemzője ugyanis, hogy a bántás egyirányú, az idő múlásával pedig egyre gyakoribbá, súlyosabbá válik. A bántalmazásnak több szembetűnő ismertetőjegye is van, amelyeket a kívülállók, de a bántalmazást átélt személyek is könnyen felismerhetnek.

„Az első ismertetőjegy az egyirányúság. Ez azt jelenti, hogy mindig az egyik fél bántja úgy a másikat, hogy a bántalmazott szorong, fél, retteg a partnerétől. A másik gyakori felismerhető jegy a ciklikusság. A fokozódó feszültséget, az egyre gyakoribb bántalmazásokat követő egyre durvább esetet általában egy nem őszinte bocsánatkérés, szerelmi vallomás, megbánás követhet, ez az úgynevezett mézes hetek. Ez ebben formában ugyan kitart egy kis ideig, de ahogy múlik az idő, a bántalmazó félben egyre inkább felgyülemlik a feszültség, az agresszivitás, és újból megüti, újra megfélemlíti, bántja a partnerét. A ciklikusságnak az a lényege, hogy amikor a bántalmazott felet olyan bántás ér, ami után nagy esélye lenne annak, hogy kilépjen a kapcsolatból, akkor jönnek a „mézes hetek”, ami teljesen elbizonytalanítja, és újra reménykedni kezd, hogy még minden jóra fordulhat. A harmadik gyanúra okot adó jel az, ha a bántalmazó elszigeteli a barátaitól, családjától, így nincs kitől segítséget kérnie. A bántalmazó olyan függőségi viszonyt alakít ki, amelyben a bántalmazott személy egyenlőtlen félként szerepel. Ezzel éri el a lelki uralmat, és ez vezet el az első lökdösődéshez, pofonhoz. Innentől kezdve alakulnak ki a rendszeres verések, a szexuális erőszak és szélsőséges esetben a gyilkosság” – mondja Füri.

Juci házasságában az első pofont egy előléptetés váltotta ki. „Boldogan értem haza, és örömmel meséltem a férjemnek, hogy előléptettek a munkahelyemen. Ő egyáltalán nem örült ennek, és úgy vélte, hogy szexuális ajánlattal értem el, hogy vezető lehessek. Ezt nem hagyhattam szó nélkül. A válasz azonban nem egy veszekedés, hanem egy pofon volt. Persze bocsánatot kért, én pedig hittem neki. Ekkor még nem sejtettem, hogy életem szerelmét már rég elvesztettem. Pedig akkor észre kellett volna vennem, hogy milyen emberhez mentem feleségül.”

Felismerhető a bántalmazó
Jucinak igaza van, hiszen egy bántalmazó férfi esetében több olyan ismertetőjegy is felfedezhető, amely segítségül szolgálhat nemcsak a bántalmazott, de egy kívülálló számára is. Ezzel pedig elérhető, hogy minél előbb felismerhetővé vagy elkerülhetővé váljon a nők ellen irányuló erőszak. A korai figyelmeztető jelek – amelyeket a NANE Egyesület gyűjtött össze – a bántalmazó férfi viselkedésében a következők:

• féltékeny: féltékenységéért a partnerét hibáztatja, és elvárja, hogy az beszűkítse az életterét és korlátozza a kapcsolatait;
• kontrollál: szabályozza partnere szabadidejét, öltözködését, baráti körét, étrendjét, pénzét (később akár ürítkezését, alvási idejét is);
• korán elköteleződik: akár a második randevún megkéri a nő kezét, és a közös életüket tervezgeti;
• irreális elvárásokat támaszt: egy nő mindig legyen ápolt és szép, mindig legyen szexuálisan elérthető, az általa vezetett háztartás legyen mindig példás;
• elszigetel: partnere nem tarthat szabadon kapcsolatot a családjával, barátaival vagy munkatársaival;
• saját problémáinak forrását másokban keresi: nem vállal felelősséget sem a cselekedeteiért, sem az érzéseiért. Erőszakos viselkedése vagy önuralma elveszítése miatt hajlamos másokat vagy a partnerét hibáztatni;
• a vitákat merev elzárkózással vagy befolyásolással zárja le;
• túl érzékeny: apró ingerre is támadóan reagál, vagy mindig az ő érzéseivel és problémáival kell foglalkozni a kapcsolatban;
• kierőszakolja vagy büntetésképpen megtagadja a szexet;
• sértegeti a partnerét, bántó, megalázó dolgokat mond neki;
• a szexuális erőszak és a nők elleni erőszak témáit viccesnek tartja;
• mereven elkülöníti a női és férfi szerepeket: úgy véli, hogy joga van a nőket és gyerekeket „nevelni” vagy „büntetni”. Úgy gondolja, hogy a nők csak háztartásvezetésre, gyerekszülésre és szexre valók;
• viselkedése „Dr. Jekyll és Mr. Hyde” jellegű: idegenek előtt teljesen más, mint kettesben: csak akkor viselkedik bántalmazó módon, amikor kettesben van az áldozattal, kívülállók előtt pedig kifejezetten kedves, vagy éppen ellenkezőleg: csak társaságban durva (ez utóbbi főként a serdülő fiúkra jellemző).

Azonnali figyelmeztető jelek, melyek alapján biztosan tudható, hogy a fizikai erőszaktól sem visszariadó bántalmazóval állunk szemben:
• a másik jelenlétében fenyegetően tárgyakat dobál vagy tör össze;
• testi erőszakkal fenyegetőzik, vagy a testi erőszak akár csak lehetőségként is felmerül a kapcsolatban;
• általában durva vagy türelmetlen a gyerekekkel és az állatokkal. Az együttélés során bántja a háziállatokat vagy társállatokat;
• tudható, hogy korábbi kapcsolatában bántalmazta a partnerét.

Egy párkapcsolat elején nem feltétlenül derül fény az említett esetekre, hiszen ilyenkor mindenki igyekszik a legjobb, legkívánatosabb formáját nyújtani újdonsült partnerének. Az idő előrehaladtával azonban egyre többször kerülnek terítékre az előbbi jellemzők. Szakértőink szerint ilyenkor kell egy nőnek megfontolnia, hogy szeretné-e továbbra is folytatni a kapcsolatot, vagy inkább kilép belőle. A statisztikai adatok alapján azonban hiába zárja le a kapcsolatot a bántalmazott nő, átlagosan hétszer mégis visszatérnek bántalmazójukhoz.

Vajon mi lehet ennek az oka?
„Nagyon sok esetben a hagyományos, konzervatív szerepek miatt mennek vissza partnerükhöz a bántalmazáson átesett nők. Biztos hallotta már mindenki azt a kifejezést, hogy egy nőnek a férj mellett a helye. A társadalmi elvárások még mindig nagy befolyással vannak a nők életére. Sokszor előfordul az is, hogy a bántalmazott nőnek nincs is hova mennie, nem kap valódi támogatást az ellátórendszertől – igazságszolgáltatás, szociális rendszer –, így visszakényszerül korábbi otthonába, bántalmazója mellé. Gyakran az ismerősök, rokonok is elfordulnak, hárítanak, ha segítséget kér tőlük a bántalmazott, és így tényleg magára marad. A félelem egy másik fontos tényező, ami miatt a bántalmazott visszatér a volt partneréhez. Sok nő jogosan fél attól, ha elhagyja partnerét, a bántalmazó még veszélyesebbé válik, és már nemcsak rá, hanem gyermekére is nagyobb veszélyt jelenthet, ugyanis a bántalmazók gyakran fenyegetőznek erőszakkal, öngyilkossággal vagy a gyerek elperlésével. A nők időnként szemet hunynak a durvaságok felett, mert hisznek a szerelem javító erejében, noha ez nincs hatással a bántalmazóra. Gyakori a szégyenérzet, a bűntudat amiatt, hogy mi zajlik az otthonukban. Az anyagi függőség és az érzelmi zsarolás szintén nagy befolyással bír a bántalmazott nő döntésére” – mondja Füri.

Hogyan vehető észre?
Az imént említett bármelyik tényező gyakran olyan erős hatást gyakorolhat a bántalmazott nőre, hogy el sem jut odáig, hogy véglegesen kilépjen a párkapcsolatból. Ekkor lehet segítségére a család, a barátok vagy csupán a kívülállók, akik segítő kezet nyújthatnak szorult helyzetében. De vajon hogyan ismerhető fel egy bántalmazott nő? A NANE önkéntesei az alábbi esetekre hívják fel a figyelmet:

• rendszeres sérülések vagy olyan sérülések, amelyeket nehéz megmagyarázni. Esetleg több spontán vetélés – várandós nőknek gyakran a hasát rúgja vagy üti a bántalmazó, a testi erőszak sok esetben gyakran a várandósság idején kezdődik;
• rendszeres látogatások a kórházakban vagy a háziorvosnál nehezen megmagyarázható panaszokkal vagy erős félelemérzettel, látható testi sérülések nélkül. Pszichiátriai beutalás pánikbetegség, depresszió, öngyilkossági kísérlet, poszttraumás stressz miatt;
• az áldozat elszigetelése: elzárják a pénztől, telefontól, autótól és a közlekedés minden más formájától, családtól, munkájától;
• az érintett gyakran beszél partnere heves természetéről;
• az érintett retteg attól, hogy bármely hatósági befolyással rendelkező személlyel szóba álljon, mivel fél partnere bosszújától. Esetleg védeni próbálja a bántalmazót a hatóságokkal szemben;
• az áldozat félelmében tartózkodik attól, hogy partnere jelenlétében beszéljen vagy ellentmondjon neki;
• az érintett gyakran elmenekül otthonából;
• öngyilkossági kísérletek, gyógyszer-, alkoholfüggőség kialakulása a bántalmazott személynél;
• az elkövető testileg vagy lelkileg és/vagy szexuálisan bántalmazza a gyerekeket;
• az elkövető féltékenyen viselkedik, külső szexuális kapcsolatok fenntartásával vádolja partnerét;
• az elkövető azzal próbálkozik vagy fenyegetőzik, hogy partnerét pszichiátriai zárt osztályra viteti;
• az elkövető mások előtt megalázza partnerét, ugyanakkor az is gyakori, hogy kívülállók jelenlétében nyugodt, tiszteletre méltó magatartást mutat, ám tanúk nélküli helyzetben agresszív. Ha tehát valaki arról panaszkodik, hogy partnere bántalmazza, ön azonban „rendes” embernek ismeri, ne feltételezze, hogy az áldozat túloz. Az ilyen kettős viselkedés nagyon gyakori a bántalmazók esetében.

A fentebb említett esetek nem mindig utalnak nők ellen irányuló erőszakra, emiatt a szakértők azt tanácsolják, hogy amennyiben felmerül a gyanú az erőszakra, igyekezzünk minél tapintatosabban a témára terelni a szót, és szóra bírni az áldozatot. Fontos, hogy a bántalmazott nő azt érezze, hogy segíteni akarunk neki, nem csupán a magánéletében vájkálni. Hallgassuk meg, figyeljünk az intő jelekre, és biztosítsuk arról, hogy számíthat a segítségünkre. Foglaljunk egyértelműen állást: a bántalmazás bűncselekmény, és minden esetben a bántalmazó fél felelőssége.

Hová fordulhatnak?
Krízishelyzetben, amikor menekülni kell, a rend­őrséget és az OKIT-ot (06/80-205-520) érdemes hívni. A bántalmazott nőknek 25 éve segít a NANA Egyesület kiadványaival és a segélyvonal (06/80-505-101) üzemeltetésével, hogy mielőbb kiléphessenek mérgező kapcsolatukból és újból egykori önmaguk lehessenek. Kapcsolati erőszak esetén jogi információkért a PATENT Egyesülethez lehet fordulni. Az újonnan kialakított krízisközpontokból hét található az országban. A legfontosabb, hogy az áldozatok elhiggyék, nem ők a hibásak, és nem is ők tehetnek arról, ami velük történik. A szakemberek támogató hozzáállással és valódi segítségnyújtással tegyék lehetővé, hogy az áldozatok merjenek beszélni és merjenek segítséget is kérni.

„Minden verés után azt mondta, hogy azért tette, mert túlságosan szeret. Az eltört állkapcsom után azonban azt éreztem, elegem van az egészből. Noha rettegtem, hogy megkeres és kioltja az életemet, mégis elhagytam. Ha nincs a támogatói csoport, lehet, hogy ma már nem is mesélnék a történetemről. Erőt adtak nekem azzal, hogy megláthattam: nem vagyok egyedül. Újból magabiztos, erős nő lettem, egy szerető anya és feleség – meséli büszkén Juci.”

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A Németországban állomásozó amerikai katonai kontingens egy részének kivonása hozzájárulna a katonai és a politikai feszültség csökkenéségez Európában, ám ezen erők Lengyelországba való átcsoportosítása beárnyékolná Moszkva és a NATO viszonyát — figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Zaharova arra reagált, hogy sajtóértesülés szerint Donald Trump elnök 9500 fővel szándékozik csökkenteni a Németországban állomásozó amerikai erők mintegy 34 500 fős létszámát.

“A magunk részéről üdvözölnénk Washington minden olyan lépését, amely katonai jelenlétének valós csökkenéséhez vezetne Európában. Az ilyen lépések feltétlenül hozzájárulnának a konfrontáció lehetőségének és a katonai-politikai feszültség csökkenéséhez az euroatlanti régióban” – hangoztatta a szóvivő.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva álláspontja szerint az 1990-ben megtörtént német újraegyesítést követően a jelentősebb amerikai erők németországi állomásoztatása nem más, mint a a hidegháború maradványa, és hogy az európai országok a jelenlegi körülmények között “a rájuk erőltetett amerikai gyámkodás nélkül” is képesek szavatolni saját biztonságukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington rendszeresen katonai kiadásaik növelését követeli európai szövetségeseitől.

Szíriára utalva megjegyezte, hogy a külföldi országokból való csapatkivonásra vonatkozó amerikai szándéknyilatkozatok nem mindig követik gyakorlati lépések. Hozzátette, hogy a németországi kezdeményezést Moszkva óvatosan kezeli, mert a ma még német területen állomásozó amerikai katonák meghívást kaptak Lengyelországból.

“Szeretném hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok jelenlétének átcsoportosítása nemcsak fokozni fogja az amúgy is erős feszültséget a kontinens biztonságának ügyében, de még tovább bonyolítja az Oroszország és a NATO közötti konstruktív katonai és politikai párbeszéd kiépítésének kilátásait” – mondta Zaharova.

A szóvivő azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, hogy a csapatkivonással párhuzamosan vonja ki a Németországba telepített nem hadászati nukleáris eszközeit is, amelyek alkalmazását az atomfegyverrel nem rendelkező NATO-tagok bevonásával megtartott hadgyakorlatokon is gyakorolják, Zaharova szerint megsértve az atomsorompó-egyezményt.

Az orosz diplomata sürgette az Oroszország és az Egyesült Államok között még utolsóként érvényben lévő nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásról szóló párbeszéd haladéktalan beindítását. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kedden közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy június 22-én Bécsben tárgyal majd Marshall Billingslea fegyverzetkorlátozásért felelős amerikai különmegbízottal a hadászati nukleáris támadó fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 szerződésről, amelynek hatálya jövőre jár le.

A párizsi fellebbviteli bíróság elrendelte a Gérald Darmanin francia költségvetési miniszter ellen nemi erőszak miatti feljelentés nyomán megkezdett vizsgálat újraindítását – közölték igazságügyi források.

Az ügyben már kétszer elindított vizsgálatot bűncselekmény hiányában először 2017 júliusban, majd 2018 februárban vádemelés nélkül lezárták, miután a panaszos akkor nem jelent meg a nyomozók idézésére.

A 2009-es eset miatti feljelentés az után érkezett, hogy Darmanint kinevezték miniszternek. A 37 éves politikus 2017 júniusban rágalmazás miatt feljelentette a panaszost, aki azt állította, hogy a korábban a jobbközép Köztársaságiak elődpártjában, az UMP-ben politizáló férfi megerőszakolta, amikor jogi segítségért fordult hozzá.

A semmítőszék 2019 novemberben elrendelte az ügy vádemelés nélküli lezárásának felülvizsgálatát.

A panaszos, a jelenleg 48 éves Sophie Patterson Spatz 2009-ben azért fordult a jobbközép párt jogi osztályának munkatársaként tevékenykedő fiatal politikushoz, hogy járjon közbe egy, ellene 2004-ben hozott ítélet semmissé nyilvánításában. A nőt azért ítélték el, mert megzsarolta és telefonon zaklatta a volt barátját. A nő azt állítja, hogy Darmanin szexuális szolgáltatásokért cserébe segítséget ígért neki.

“Reméljük, hogy mostantól valódi igazságügyi eljárás indul, amely komolyan megvizsgálja a bizonyítékokat” – mondták a francia hírügynökségnek Elodie Tuaillon-Hibon és Marjolaine Vignola ügyvédek, akik az ügyfelük és a miniszter közti szembesítés hiánya miatt tettek panaszt a korábbi eljárásra.

A tárcavezető nem vonta vissza a rágalmazás miatt tett feljelentését a panaszos ellen.

Darmanin ellen 2018-ban egy újabb feljelentés is érkezett. A minisztert az észak-franciaországi Tourcoing – amelynek Darmanin 2014 és 2017 a polgármestere volt – egyik lakosa azzal vádolta, hogy szexuális szolgáltatásokért cserébe lakást ígért neki a volt városvezető, aki akkor egy interjúban leszögezte: soha nem élt vissza a hatalmával és soha egyetlen nőt sem zaklatott.

Súlyos aggodalomra ad okot az amerikai elnöki friss rendelete, amely lehetővé teszi szankciók bevezetését a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjaival szemben az amerikai hadsereg afganisztáni tevékenységének tervezett vizsgálata miatt – hangsúlyozta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell kiemelte, hogy az ICC nagyban hozzájárul a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelőségre vonásához és kulcsfontosságú szerepet tölt be az igazságosság és a béke megteremtésében, amelyet minden nemzetnek tiszteletben kell tartania és támogatnia kell.

“Elemezzük az Egyesült Államok elnökének döntését, hogy felmérjük annak minden következményét. Az uniós külügyminiszterek tanácsa véleményt fog megfogalmazni a kérdést illetően” — mondta. Az Európai Unió szilárdan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot és munkáját – tette hozzá.

A német szövetségi kormány megkapta a hivatalos értesítést a Németországban állomásoztatott amerikai katonák számának csökkentéséről szóló tervről – jelentették be Berlinben.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormányt “értesítették” a csapatkivonásra vonatkozó tervről. Kiemelte, hogy információik szerint még nincs végleges döntés az ügyben.

Arra a kérdésre, hogy az amerikai vezetés bevonja-e a német kormányt a döntéshozatalba, Demmer megismételte, hogy értesítést kaptak a washingtoni kormányzatban mérlegelt tervről.

A The Wall Street Journal című amerikai lap pénteken a hírportálján kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump utasítást adott a Németországban szolgáló 34 500 amerikai katona csaknem harminc százalékának, 9500 katonának a kivonására. Ennek értelmében a védelmi minisztériumnak még az őszi elnökválasztás előtt, szeptemberig végre kell hajtania a feladatot.

Donald Trump rendeletet írt alá, amellyel lehetővé tette szankciók elfogadását a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon munkatársai ellen, akik részt vettek annak vizsgálatában, hogy amerikai katonák elkövettek-e háborús bűnöket Afganisztánban.

Az elnöki rendeletről szóló döntést Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója jelentette be. Mint fogalmazott: “nem állunk félre és nem fogunk félreállni, amikor az embereinket egy álbíróság fenyegeti”. A rendelet értelmében gazdasági szankciókkal és vízumkorlátozásokkal sújthatják az amerikai katonák elleni vizsgálatban résztvevőket és a családtagjaikat. Minden egyes esetet külön bírálnak majd el. “Úgy válaszoltunk (az ICC-vizsgálatra), ahogyan egy felelős nemzetnek válaszolnia kell” – szögezte le Pompeo.

A tárcavezető “korrupt, durván hiábavaló” és “rendkívül átpolitizált” intézményként írta le a hágai székhelyű bíróságot, amely szerinte “ideológiai keresztes hadjáratot folytat amerikai katonák ellen”. Az amerikai kormány szerint vizsgálataival az ICC megsérti az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását.

Mark Esper védelmi miniszter és Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint William Barr igazságügyi miniszter egy másik sajtótájékoztatón megismételte Pompeo álláspontját, azt hangoztatva, hogy Trump a szükséges intézkedést hozta meg az ország szuverenitásának védelmében.

“Az ICC nem sokkal több, mint a felelősségre nem vonható nemzetközi elit politikai eszköze” – fogalmazott Barr a sajtókonferencián, ahol nem lehetett kérdéseket feltenni. A tárcavezető elmondta: az igazságügyi minisztérium korábban olyan “lényeges és hitelt érdemlő információkat kapott, amelyek komoly aggodalmakat vetnek fel a legmagasabb szinteken elkövetett korrupcióval és törvénysértésekkel kapcsolatban”. Az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot folytat ez ügyben – tette hozzá.

Barr azzal vádolt meg “külföldi hatalmakat”, s példaként Oroszországot említette, hogy “manipulálják az ICC-t”, részleteket azonban nem mondott. Oroszország egyébként már 2016-ban kivonult a hágai szervezet munkájából, azt követően, hogy a testület “megszállásnak” minősítette a bevonulást a Krímbe.

Egy férfi letartóztatását indítványozta a Pest Megyei Főügyészség. A gyanúsított a vagyonáért ölt meg egy idős nőt – közölte a pest megyei főügyész.

Szabó Ferenc közleménye szerint a férfi egy felújítási munka során ismerkedett meg a 95 éves sértettel 2019 tavaszán. A gyanúsított a nő bizalmába férkőzött, és titokban nyugtatót, valamint altatót adagolt neki, hogy zavart tudatállapotba hozza. Ezt követően rávette a sértettet, hogy adja neki használatra érdi házát, később pedig egy öröklési szerződést is aláíratott vele erről és egy másik ingatlanról is – ismertette a részleteket a megyei főügyész.

Mint írta: a sértett a gyógyszerezés hatására teljesen legyengült. Az elkövető az állapotát kihasználva bántalmazta, amelynek következtében az idős asszony bordatörést, tüdőzúzódást és mellűri vérzést szenvedett, amely miatt megfulladt.

A halált az elkövető jelentette be, magát az elhunyt rokonának beállítva és – mivel külsérelmi nyom nem látszott a sértett testén – a kiérkező mentősöknek és orvosnak úgy nyilatkozott, hogy nem kér boncolást. Ezt követően pedig egyik családtagja azonnal birtokba is vette a sértett hátrahagyott házát – tette hozzá.

A közlemény szerint a nyomozó hatóság nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a férfit. Az ügyészség szerint tartani lehet attól, hogy a férfi megszökik, elrejtőzik, és fennáll a bűnismétlés veszélye is, ezért indítványozta letartóztatását.