Biztonságpiac

Perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla a Hajógyári-szigeti emberölés ügyében a sértett édesanyjának indítványára – tudatta a tábla.

Az eredeti vád szerint 2011. december 3-án hajnalban a Hajógyári-szigeten üzemeltetett Coronita DOKK nevű szórakozóhelyről a két biztonsági őrként dolgozó vádlott kivezette az ittas állapotban lévő sértettet, a parkolóban bántalmazták, majd a hét méter magas támfalról a téli időben a Dunába dobták. A sértett ennek következtében vízbe fulladt.

A vádlottak tagadták bűnösségüket, az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést, a védők felmentést indítványoztak.

A Fővárosi Törvényszék a 2016. április 20-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a két vádlottat az ellenük társtettesként elkövetett emberölés vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. A törvényszék annyit tudott megállapítani, hogy a sértett bűncselekmény áldozata lett. A bíróság rendelkezése álló bizonyítékok szerint azonban a szórakozóhelyen kívüli eseményeknek egyetlen szemtanúja volt, aki ellentmondásos, más bizonyítékokkal ellentétes vallomást tett, amely a vádlottak tagadásával szemben nem volt elegendő a vádlottak bűnösségének kimondásához.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. április 20-án helybenhagyta és jogerőre emelte az elsőfokú, felmentő ítéletet. A tábla szerint is egyértelmű, hogy nem baleset vagy öngyilkosság történt, a sértett bűncselekmény áldozata lett, ám az nem bizonyított, hogy a vádlottak követték el az emberölést.

A jogerős döntés ellen a sértett édesanyja terjesztett elő perújítási indítványt, melyben előadta, hogy a fia halálával kapcsolatos események ügyében jogi képviselőjén keresztül jelentkezett egy személy, akinek a nyilatkozatát csatolta beadványához. Az új tanú állítása szerint látta, hogy a megvádolt személyek vitték a sértettet a Duna-partra, majd onnan a sértett nélkül tértek vissza.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a perújítás megengedhetőségének tisztázására perújítási nyomozást rendelt el, melyben tanúként hallgatták ki a sértetti hozzátartozónál jelentkező személyt is. Ezután a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta a perújítást.

A védők a perújítási indítvány elutasítását kérték, mert álláspontjuk szerint a sértetti hozzátartozó által megjelölt, jelenleg büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodó személy vallomástételét a korábbi szabadulás reménye motiválta, továbbá vallomása ellentétben áll az alapügyben beszerzett bizonyítékokkal.

A Fővárosi Ítélőtábla július 13-án elrendelte a perújítást. Az ítélőtábla szerint a sértetti hozzátartozónál jelentkező személy tanúvallomása új bizonyítéknak tekinthető, amely alapján a korábbi ítélet lényeges megváltozhat. Az új bizonyíték részletes elemzése a megismételt eljárást lefolytató bíróság feladata lesz.

A tábla pénteken közölte, hogy az ügyet megküldte a Fővárosi Törvényszéknek.

Három éve a másodfokú felmentő rendelkezés indoklása során a tábla bírája többek között arról beszélt: a vádbeli szórakozóhelyen rendőrök is dolgoztak biztonsági őrként illegálisan, az eljárás során pedig felmerült, hogy vallomásaikat igyekeztek befolyásolni, történtek lépések annak érdekében, hogy ne legyen kideríthető, ki teljesített szolgálatot a vádbeli cselekmény idején a szórakozóhelyen, például utólag átírták a beosztásokat. Korábban az elsőfokú bíróság pedig megállapította, hogy több – feltehetően megfélemlített – tanú megváltoztatta vallomását. Majd a másodfokú eljárásban jelentkezett egy tanú, aki azt állította, hogy tudja, ki a bűncselekmény elkövetője, felbujtója, ám a tárgyaláson már tévedésről beszélt.

The post A Hajógyári-szigeti emberölés áldozatának édesanyja perújítást ért el appeared first on Biztonságpiac.hu.

Habarovszkban készülő terrortámadás megakadályozásáról számolt be pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint egy 32 éves férfi, egy meg nem nevezett közép-ázsiai ország állampolgára népes helyeket szándékozott megtámadni gyújtószerkezetekkel a távol-keleti városban “nemzetközi terroristák bandavezéreinek utasítása alapján”. A gyanúsított telefonján videofelvételt találtak, amelyen felesküszik a terroristáknak, továbbá velük váltott üzeneteket, amelyek a tervezett bűncselekmény részletei tartalmazzák.

A férfitól gyújtófolyadékkal töltött palackokat és hidegfegyvert foglaltak le, valamint egy meg nem nevezett terrorszervezet zászlaját. A szolgálat arról is beszámolt, hogy a gyanúsított a terrorcselekmény elkövetése után a Közel-Keletre akart távozni, hogy ott csatlakozzon a terrorcsoportokhoz.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év során csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni.

A közel hatszázezer lakokosú Habarovszkban egyébként július 10. óta minden este tüntetések voltak Szergej Furgal, a habarovszki terület kormányzójának letartóztatása miatt. Furgalt azzal vádolják, hogy másfél évtizeddel ezelőtt megszervezett két sikeres és egy meghiúsult bérgyilkosságot, amelyet üzletemberek ellen hajtottak végre.

A Habarovszki terület hatóságai a Covid-19-járvány rosszabbra fordulására hivatkozva fontolóra vették a visszatérést a szigorúbb korlátozó intézkedésekhez. Az elmúlt nap folyamán 119-cel nőtt az igazolt fertőzöttek száma, ami a legnagyobb napi növekmény az orosz Távol-Keleten.

The post Valami nem stimmel Oroszországban: szinte minden nap elhárítanak egy terrortámadást appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az altiszti eskü egy életre szól, amelyben elkötelezték magukat hazájuk, nemzetük, a magyar emberek ügye mellett – mondta a honvédelmi miniszter az altiszteknek szombaton Budapesten, az altisztavatáson.

Benkő Tibor rámutatott: olyan esküt tettek, amelyben azt vállalták, hogy ha a helyzet úgy kívánja, a legfontosabb dolgot, az életüket is hajlandóak feláldozni a hazáért, a nemzetért, a bajtársaikért. A miniszter szerint az eskü, amit elmondtak, a hazáról, a nemzetről, a magyar emberekről, az ő békéjükről, biztonságáról, és annak védelméről szól, amelynek most az élére álltak.

Kiemelte: legyenek büszkék arra a szolgálatra, ami előttük áll. Munkájukat végezzék büszkén, méltóságteljesen és szerényen. Legyenek szigorúak, követelménytámasztóak, mindenben legyenek következetesek. Legyenek továbbá példamutatóak és emberségesek. Mutassanak példát katonáiknak, bajtársaiknak, a nemzetnek hazaszeretetből, a haza iránti elkötelezettségből és hűségből. Neveljék katonáikat, a fiatal nemzedéket a haza szeretetére és szolgálatára – fejtette ki Benkő.

A miniszter elmondta: a most esküt tett altisztek olyan időszakban léptek be a Magyar Honvédség kötelékébe, amikor a Magyar Honvédség megújul, és a 21. század kihívásait kezelni képes technikai eszközökkel látták el őket. Ezek a technikai eszközök azonban önmagukban semmit sem érnek, ha nincs mellettük jól kiképzett, felkészült, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális katonaállomány – hívta fel a figyelmet a honvédelmi miniszter..

Benkő köszönetet mondott a most esküt tett altisztek hozzátartozóinak a kormány és minden magyar ember nevében, akik fontosnak tartják a haza ügyét, védelmét és szeretetét, a haza szolgálatát.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka megnyitó beszédében elmondta: az önálló altisztképzés csaknem 100 éves. Ezalatt több átalakítás, megújulás történt a képzésben, de az oktatók, kiképzők mindig mindent megtettek, hogy az altiszti iskolából minél jobban felkészített katonák kerüljenek a Magyar Honvédség csapataihoz.

Kiemelte: az első altisztek megjelenése óta sok minden változott, de egy dolog állandó, a hivatástudat. Altisztnek lenni nem munka, hanem hivatás – szögezte le.

A vezérezredes elmondta, hogy a most esküt tevő altisztek az új, úgynevezett Acélkocka képzési rendszer első végzett évfolyama. Ők bizonyíthatják, hogy a megújult altisztképzés beváltotta a hozzá fűzött reményeket – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy nagy felelősség hárul a jövő altisztjeire, mert képesnek kell lenniük az újonnan beszerzett technikai eszközök kezelésére, javítására, harci alkalmazására. Hozzátette: az altisztek a legmodernebb “digitális katona” felszerelésekkel kezdik meg szolgálatukat.

Az altiszti állomány adja a honvédség “stabil gerincét”, akikre bizton számíthat a Magyar Honvédség vezetése és Magyarország lakossága – hangsúlyozta Korom.

A budapesti Hősök terén szombaton 383, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. Az esküt tett altisztek az ünnepségen elmondták az úgynevezett altiszti hitvallást. Ezt követően helikopterekből álló kötelék húzott át a Hősök tere felett.

The post Benkő: az altiszti eskü egy életre szól appeared first on Biztonságpiac.hu.

Elfogták a Fekete-erdőben azt a férfit, aki lefegyverzett négy rendőrt, és eltűnt a németországi hegyvidéken.

Az offenburgi rendőrkapitányság közleménye szerint a férfit őrizetbe vették, és legfoglaltak négy lőfegyvert. A művelet részleteit később ismertetik. A Bild című lap értesülése szerint a rendőrségi közleményekben Yves Etienne Rausch néven azonosított német állampolgárt egy különleges bevetési egység fogta el. Az akcióban egy ember megsebesült. Egyelőre nem tudni, hogy ki a sebesült.

A 31 éves férfit hat napig keresték a Baden-Württemberg tartományi Oppenau térségében. Több száz rendőrt, hőkamerával is felszerelt helikoptereket és nyomkövető kutyákat is bevetettek. A művelet irányítói éppen stratégiát váltottak, amikor sikerült kézre keríteni, pénteken felhívást tettek közzé, kérve Yves Etienne Rausch-t, hogy jöjjön elő és adja fel magát.

A férfi nem tett eleget a kérésnek. Oppenau közelében fogták el egy tanyánál. Hollétéről egy postástól szereztek értesülést a rendőrök a Bild szerint.

A hatóságok a fegyverek iránt erősen vonzódó és a vadonban magát jól kiismerő, tapasztalt természetjáróként jellemezték a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező, büntetett előéletű férfit. A munkanélküli asztalos eddig három évet és hat hónapot töltött börtönben, ezt a büntetést azért kapta, mert életveszélyesen megsebesített egy embert egy számszeríjjal. Legutóbb tavaly ítélték el, engedély nélküli fegyvertartás miatt pénzbüntetést kellett fizetnie.

A többi között antiszemita uszítás miatt is elítélt Rausch Oppenauban nőtt fel, az idejét az emberek társasága helyett a hegyekben töltő különcként tartották számon a kisvárosban. Vasárnap ismét összetűzésbe került rendőrökkel, akik egy terepszínű ruhát viselő és íjjal felfegyverzett ismeretlenről szóló bejelentésre kerestek fel egy erdei házat. A férfi az ellenőrzés kezdetén együttműködő volt, majd hirtelen lőfegyvert fogott a rendőrökre, és felszólította őket, hogy helyezzék a földre szolgálati fegyverüket, és lépjenek hátra. Végül a zsákmányolt fegyverekkel eltűnt a francia határtól nem messze fekvő erdő sűrűjében. Azóta keresték.

The post Elfogták a Fekete-erdei Rambót appeared first on Biztonságpiac.hu.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter kitiltja a konföderációs zászlókat a katonai létesítmények területéről – jelentette a Politico című lap Esper belső feljegyzésére hivatkozva.

A dokumentum szerint a tárcavezető a minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi létesítményben – köztük támaszpontokon – is – betiltja a konföderációs zászlókat, és ezentúl csakis a csillagos-sávos lobogókat, katonai zászlókat és az Egyesült Államok szövetségeseinek egyes lobogóit lehet kitűzni. A rendelkezés érvényes az Egyesült Államokban, az ország külterületein és külföldön található valamennyi katonai létesítményre.

Az intézkedés alól kivételt jelentenek majd a múzeumi kiállításokon, járművek rendszámtábláin és a katonai temetőkben elhelyezett konföderációs zászlók.

A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865)idején a déli tagállamok által életre hívott államszövetség, hivatalos nevén az Amerikai Konföderációs Államok (rövidítve: Dixie) volt. Sok amerikait, elsősorban az afroamerikaiakat, a konföderáció a déli államokban honos rabszolgatartó időszakra emlékeztet. A rendőri erőszak következtében május végén meghalt afroamerikai George Floyd halála után a tüntetők több konföderációs személyiség szobrát döntötték le vagy rongálták meg, és a politikai osztály soraiban is többen a konföderációs emlékek hivatalos helyekről történő kitiltását kezdeményezték. A zászlók – és a konföderációs szobrok – támogatói szerint azonban ezek az emlékek a déli tagállamok történelmi és kulturális örökségének részei, ezért megőrzendők.

A Politico által idézett feljegyzésében Mark Esper hangsúlyozta, hogy “minden embert méltósággal és tisztelettel kell illetni és el kell utasítani a megosztó jelképeket”. A miniszter leszögezte azt is, hogy döntésével “tovább javítjuk nagyszerű nemzetünk védelmi erőinek morálját, összetartását és tettrekészségét”.

Esper döntése elemzők szerint várhatóan feszültséget okoz majd a miniszter és Donald Trump amerikai elnök között. Trump ugyanis kiállt a konföderációs zászlók betiltása és a konföderációs tábornokokról elnevezett katonai támaszpontok nevének megváltoztatása ellen. Az elnök részben a szólásszabadságra, részben a történelem tiszteletére hivatkozott.

A Politico a Pentagon egyik, neve elhallgatását kérő munkatársát idézve azt írta: Donald Trumpnak tudomása van a Mark Esper feljegyzésében foglaltakról.

The post Az amerikai védelmi miniszter kitiltja a konföderációs zászlókat a katonai létesítményekből appeared first on Biztonságpiac.hu.

Emberkereskedelem bűntettével vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy férfit, aki prostitúcióra kényszerítette két barátnőjét, a keresetüket pedig elvette tőlük.

Martossy György, a főügyészség megbízott vezetője közleményében azt írta, a vádirat lényege szerint a férfi 2018 tavaszán fogadta házába akkor még 17 éves sértettet, akivel szerelmi kapcsolatot létesített, nem sokkal később pedig egy másik lány is a vádlotthoz költözött, aki szintén szerelmes lett a férfiba. Mivel a megélhetésükhöz nem volt elég pénzük, a vádlott azt kérte a nőktől, hogy az interneten adjanak fel szexuális hirdetést, a vendégeket pedig fogadják a házában.

A két nő heteken keresztül prostituáltként dolgozott, naponta tíznél több vendégük volt, a megkeresett pénzt átadták a vádlottnak.

Miután a fiatalabb lány is nagykorú lett, mindhárman Brüsszelbe utaztak, ahol a nőknek az utcán kellett folytatniuk a prostitúciót. A vádlott a szálloda ablakából figyelte őket, meghatározta a napi bevétel minimumát és elvette a pénzt tőlük. A hét minden napján dolgozniuk kellett, rossz idő esetén is, munkaidejük kimerülésig tartott, végső esetben két órát pihenhettek – ismertette a megbízott főügyész. Ha nem akartak dolgozni, a férfit bántalmazta az idősebb nőt.

A két nőt 2018 novemberéig Brüsszelben és Magyarországon is – meg nem erősített hírek szerint Nyíregyházán – futtatta a férfi, a teljes bevételt elvette tőlük, a pénzből autót vásárolt és berendezte a házát.

Az ügyészség a vádlottra fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. Ha az előkészítő ülésen a férfi beismerő vallomást tenne, öt év fegyházra számíthat – tette hozzá Martossy.

The post Prostitúcióra kényszerítette barátnőit egy férfi, vádat emeltek ellen appeared first on Biztonságpiac.hu.

Soron kívül a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte pénteken a brit uralkodó Tom Moore-t, a brit hadsereg százéves veteránját, aki csaknem 33 millió fontot gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelem segítésére.

A Captain Tom néven világszerte ismertté vált veterán – aki a második világháború idején az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le – azt vállalta, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy ezer fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára. A százados április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font – 12,8 milliárd forint -, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között van Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

Tom Moore naponta tíz kört tett meg kerekes járókerete segítségével kertjének egy kijelölt, 25 méter kerületű része körül a délkelet-angliai Marston Moretaine községben lévő otthonában.

Boris Johnson brit miniszterelnök hivatala május végén közölte, hogy a kormányfő egyedi intézkedéssel lovagi rangra terjesztette fel a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt, az indítványt II. Erzsébet királynő jóváhagyta.

A 94 esztendős uralkodó péntek délután, a London nyugati határában fekvő ősi királyi rezidencia, a windsori kastély parkjában hagyományos ceremónia keretében emelte lovagi rangra Tom Moore-t, akit a brit hadsereg vezérkari főnöke a minap tiszteletbeli ezredessé léptetett elő.

II. Erzsébet királynő néhai édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király díszkardjával ütötte lovaggá a veterán harcost, aki ezentúl a Sir Tom megszólításra tarthat igényt. Az uralkodó köszönetet mondott Sir Tom Moore-nak a rendkívül sikeres pénzgyűjtő akcióért.

A lovagi cím odaítélésének soron kívüli bejelentése és átadása szinte példátlan az udvari protokollban. A gyakorlat szerint ugyanis évente két ízben, a királynő júniusi hivatalos születésnapjának előestéjén és újév előtt ismertetik, hogy az uralkodó kiknek adományozott magas kitüntetéseket, köztük lovagi címet.

The post Lovaggá ütötte II. Erzsébet királynő a százéves katonát appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az uniós fizetőeszköz, az euró története során talán a legjelentősebb pénzhamisító csoportot számoltak fel Olaszországban, ők gyártották a forgalomban lévő összes hamis euróbankjegy legalább 25 százalékát – közölte az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete, az Europol.

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint az olasz, a belga és a francia hatóságok vezette akcióban a csoport 44 tagját állították elő. Emellett lefoglaltak ötven lakást, nyolc üzlethelyiséget, két vidéki gazdaságot, tíz – különféle ágazatokban tevékenykedő – vállalatot, 12 nagyértékű járművet, valamint egy luxus motorcsónakot, ezek mind a bűncselekményekből származtak, összértékük meghaladta a nyolcmillió eurót. Huszonkét bankszámlát befagyasztottak.

A nyomozás 2017 októberében egy ötveneurós hamis bankjegy lefoglalásával kezdődött az olaszországi Nápoly közelében fekvő Benevento városában. Nápolyban, 2018 februárjában már közel 450 ezer hamis ötven és száz eurós bankjegyet találtak elrejtve, amelynek értéke a 41 millió eurót is meghaladta. Az év júliusában ötven eurócentes érmék illegális verdéjét számolták fel Lombardia tartományban, akkor négy gyanúsítottat állítottak elő.

A felgöngyölített eset bizonyítékai arra utalnak, hogy a hamisítók tevékenységük során több mint hárommillió hamis bankjegyet állítottak elő és terjesztettek, ezek összértéke meghaladja a 233 millió eurót. Az összeg az euró 1999. január 1-i bevezetése óta forgalomban lévő összes hamis euróbankjegy egynegyedének felel meg.

A bűnszervezet feje több mint húsz éve foglalkozott pénzhamisítással, az euró mellett más valuták előállításáért és terjesztéséért is felelős hálózatot hozott létre. A nyomozás feltárta a camorra bűnszervezethez kötődő kapcsolatait is – közölték.

The post Olaszországban bankjegyhamisító hálózatot számoltak fel appeared first on Biztonságpiac.hu.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a járvány kezdete óta kedd éjfélig összesen 455 büntetőeljárást indított a rendőrség. A közlemény szerint 134 nyomozás csalás, 134 rémhírterjesztés, 29 közveszéllyel fenyegetés, 28 járványügyi szabályszegés miatt indult. Az eljárásokban eddig összesen 85 gyanúsítottat hallgattak ki.

The post Eddig 455 büntetőeljárást indított a rendőrség a járvánnyal összefüggésben appeared first on Biztonságpiac.hu.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a kínai Huawei távközlési óriásvállalat néhány munkatársa elleni szankciót jelentett be, és az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevők elleni új szankciókat ígért.

Az amerikai diplomácia irányítója a Huawei büntetőintézkedésekkel sújtott munkatársait ipari kémkedéssel vádolta meg, és vízumkorlátozásokat jelentett be velük szemben.

Pompeo egyúttal üdvözölte a brit kormány keddi döntését, amelynek értelmében London megszakította üzleti kapcsolatait a Huaweijel. Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó már kedden este közleményben méltatta a Johnson-kormány döntését, kiemelve, hogy ez annak az “erősödő nemzetközi egyetértésnek a jele, amely a Huaweit és más (kínai) szereplőket nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja”.

Az amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette azt is, hogy a közeljövőben Londonba és Dániába látogat.

A sajtókonferencián Pompeo ígéretet tett arra is, hogy az amerikai kormányzat várhatóan új szankciókat hoz az Oroszország és Németország között építendő Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevők ellen is. “Azzal számolunk, hogy azokat, akik részt vesznek e terv kivitelezésében, várhatóan átvizsgáljuk az esetleges szankciók végett” – fogalmazott a tárcavezető.

Pompeo kifejtette: az Északi Áramlat-2-ben részt vevők megítélése egy 2017-ben, a szövetségi kongresszus által csaknem egyhangúlag elfogadott törvény hatálya alá esik. Az idézett törvény – Pompeo szavaival – “az Egyesült Államok ellenségeinek szankciók révén történő hárítását” szolgálja.

Donald Trump már tavaly decemberben aláírt egy törvényt, amely szankcionálta az Északi Áramlat-2-ben részt vevő vállalatokat. Amerikai álláspont szerint ugyanis az újabb gázvezeték fokozná Európa függését az orosz energiától, és ezzel erősítené Moszkva politikai befolyását a kontinensen.

A szankciókat akkor mind Németország, mind az Európai Unió élesen bírálta, és az európai ügyekbe történő amerikai beavatkozásnak minősítette.

A hagyományos szárazföldi tranzitállamok elkerülését lehetővé tevő Északi Áramlat-2 gázvezeték a Balti-tengeren keresztül – a tenger alatti vezetékeken, svéd, finn és dán vizek alatt – szállítana orosz gázt az oroszországi Viborgból a német partoknál fekvő Greifswaldig. Mind az orosz, mind a német kormányzat elkötelezett az Ukrajnát, Fehéroroszországot és Lengyelországot elkerülő gázvezeték további bővítése mellett. A 2020 végére ígért üzembe helyezés azonban egyelőre húzódik, mert Dánia környezetvédelmi és energiapolitikai hatóságai fenntartásokat fogalmaztak meg.

The post Pompeo mindent és mindenkit szankciónál appeared first on Biztonságpiac.hu.

Őrizetbe vették a rendőrök azt a férfit, aki a forgalommal szemben hajtott fel a székesfehérvári elkerülő útra, majd néhány napon belül három alkalommal ittasan vezetett Fejér megyében – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Azt írták: a 63 éves sárszentmihályi férfi hétfő délután fél négy előtt személygépkocsijával a 7-es és a 8-as főutak közös elkerülő szakaszának jobb pályatestjén a forgalommal szemben, a belső sávban haladt Székesfehérvár felől a 63-as számú főút felé.

Tettével a szabályosan közlekedő járművekben utazók életét és testi épségét veszélyeztető sofőrt egy nappal később, késő este a 63-as főúton, majd csütörtök délelőtt Nádasdladány közelében, este pedig Sárszentmihálynál is ittas járművezetés miatt állították elő a rendőrök.

A rendőrség tájékoztatása szerint a férfit közúti veszélyeztetés, valamint háromrendbeli ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

The post A forgalommal szemben haladt, de a folytatás sem volt mindennapi appeared first on Biztonságpiac.hu.

Alaptalanul állíja London azt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi brit parlamenti választásokba, valamint hogy orosz titkosszolgálatok állnak a brit koronavírusvakcina-kutatás elleni hackertámadás mögött – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Nincs birtokunkban információ arról, hogy ki törhetett be Nagy-Braitanniában gyógyszerészeti vállalatokhoz és kutatóközpontokhoz. Egyet tudunk mondani: Oroszországnak ezekhez a kísérletekhez semmi köze. Az efféle vádak elfogadhatatlanok számunkra, csakúgy mint a 2019-es választásokba való beavatkozásra vonatkozó vádak” – nyilatkozott Peszkov.

Dominic Raab brit külügyminiszter csütörtökön azzal vádolta meg Moszkvát, hogy törvénytelenül megszerzett brit kormányzati – az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokról szóló – dokumentumok terjesztésével próbálta befolyásolni a 2019. decemberi parlamenti választásokat. Emellett a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentést tett közzé, amely szerint az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackerek adatokat próbáltak gyűjteni a nyugati világban zajló vakcinafejlesztésekről.

Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország idén 30 millió dózist tervez otthon legyártatni a fejlesztés alatt álló, első Covid-19-vakcinájából, további 170 milliót pedig külföldön, öt országban. Dmitrijev szerint a vakcina két hónapon belül beinduló gyártására Oroszországban két magánvállalat, a Sistema konglomerátumhoz tartozó Alium és az R-Pharm készül fel.

Az oltóanyagot az orosz egészségügyi minisztérium moszkvai Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézete (NICEM) fejlesztette ki. Dmitrijev úgy vélekedett, hogy Oroszországban az úgynevezett “nyájimmunitás” megszerzéséhez 40-50 millió embert kell majd beoltani.

Az orosz szuverén alap vezetője közölte, hogy a klinikai tesztek első fázisa, amelyet 38 önkéntes bevonásával végeztek, már lezárult, a második szakasz pedig, amelyben 100 kísérleti alany vesz részt, augusztus 3-án fejeződik be. Az oltóanyag-kísérlet harmadik, kiterjedtebb fázisát Oroszországban és két, Dmitrijev által meg nem nevezett közel-keleti országban fogják elvégezni.

A Reuters felhívta a figyelmet arra, hogy az RFPI vezetője egy másik nyilatkozatában Szaúd-Arábiát említette meg tesztelési és gyártópartnerként.

“Úgy hisszük, hogy a jelenlegi eredményeket Oroszországban augusztusban, egyes más országokban pedig szeptemberben fogják jóváhagyni, ami miatt talán ez lesz a világ legelső jóváhagyott vakcinája” – mondta Dmitrijev.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon elkezdett több mint 100 vakcinafejlesztés közül legkevesebb kettő – a kínai Sinopharm, valamint az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltóanyaga – jutott el az embereken való tesztelés utolsó, harmadik szakaszába.

Dmitrijev közölte, hogy Oroszország megállapodott azt AstraZenecával az AZD1222 potenciális Covid-19-vakcinájának oroszországi gyártásáról.

The post A Kreml tagadja, hogy Moszkvának köze van a brit kutatóközpontok elleni kibertámadásokhoz appeared first on Biztonságpiac.hu.

Jogerősen közérdekű munkára ítélték a tanárukat inzultáló mezőtúri tinédzsereket – közölte a Szolnoki Törvényszék.

A közlemény szerint a másodfokon eljáró törvényszék – helybenhagyva az elsőfokú bíróság döntését – július 10-én a két büntetlen előéletű fiatalt fejenként 160 óra közérdekű munkára ítélte.

Az eset januárban történt egy mezőtúri középiskolában: a diákok óra közben felálltak a helyükről; a tanári asztalnál egyikük fejelő mozdulatot tett a pedagógus felé, majd a vállánál megragadta a blúzát és a kézfejével az arca felé legyintett, anélkül, hogy hozzáért volna; végül belerúgott a tanárnő székébe, míg a társa egy papírlappal többször meglegyintette a nő fejét.

A közleményben a törvényszék rámutat: alapesetben a közfeladatot ellátó személyt erőszakkal akadályozókat egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

The post Újabb elrettentő, nevelőszándékú ítélet: közérdekű munkával megúszták a tanárukat inzultáló csibészeket appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hollandia keresetet nyújtott be Strasbourgban Oroszország ellen a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépe elleni hat évvel ezelőtti támadás elkövetése miatt – értesített az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság tájékoztatása szerint a holland kormány azt állítja, hogy az orosz kormány felelős a repülőgép lelövéséért és a bekövetkezett halálesetekért, amellyel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében vállalt kötelezettségeit. Hollandia szerint ugyanis az a rakétarendszer, amellyel az utasszállítót lelőtték, Oroszország tulajdonát képezte, használatát is Oroszország biztosította – közölték.

Az emberi jogi bíróság hozzátette, jelenleg öt másik államközi kereset és körülbelül hétezer egyedi kérelem van folyamatban a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajnában bekövetkezett eseményekkel kapcsolatban a bíróság előtt.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. Az öt évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét veszette.

Oroszország makacsil tagadja, hogy köze volt a gép lelövéséhez.

The post Maláj utasszállító: Hollandia keresetet nyújtott be Oroszország ellen appeared first on Biztonságpiac.hu.

Újabb hatvanhárom speciális gépjármű állt a katasztrófavédelem szolgálatába, az új eszközöket Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője adta át.

Az ünnepségen Kontrát azt mondta, ez már a sokadik hasonló esemény; részben uniós, részben nemzeti forrásból fejlesztik az OKF járműparkját. Az átadott járművek megkönnyítik a hivatásos tűzoltók és az önkéntes mentőszervezetek munkáját, így hozzájárulnak az élet- és vagyonbiztonsághoz – hangoztatta az államtitkár. Az államtitkár azt mondta, hogy remélhetőleg kevés katasztrófavédelmi beavatkozásra lesz majd szükség, de amikor mégis cselekedni kell, rendelkezésre fog állni a megfelelő felszerelés.

Bartók Péter, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese közölte, hogy idén ünneplik a tűzoltóság százötvenedik születésnapját. Így a járműveket ajándéknak is lehet tekinteni – tette hozzá. Erdőtűz oltására szolgáló eszközökre összesen több mint 6,1 milliárd forintot költöttek az utóbbi időben, a mostani szakaszban 1,6 milliárdot.

A már megvalósult beszerzésekkel jelentősen nőtt a beavatkozások hatékonysága, magasabb szintű védelmet nyújtanak mind az állampolgároknak, mind a környezetnek. A szerdai átadással azonban nem értek a fejlesztések végére – hangoztatta Bartók.



Az esemény meghívójában azt írták, hogy a hatvanhárom új speciális járművet hivatásos tűzoltók és önkéntes szervezetek használják majd beavatkozásaik során. A katasztrófavédelem hatodik éve dolgozik azon, hogy korszerűsítse, egyúttal egységesebbé tegye járműparkját. Több európai uniós projekt is forrást biztosít ehhez, ezeknek köszönhetően megújulnak az árvíz- és lakosságvédelmi feladatok, a vezetésirányítási műveletek, az üzemanyagtöltési feladatok elvégzését, valamint az erdőtűz oltását szolgáló berendezések.

A források magas színvonalú technikai eszközrendszer kialakítását teszik lehetővé, amellyel az egységek költséghatékonyan és környezetkímélő módon képesek dolgozni az állampolgárok biztonságáért, akár klímaváltozás okozta hirtelen kialakuló veszélyhelyzet esetén is – fogalmaztak.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egyik projektje keretében huszonegy erdőtüzes gyorsbeavatkozású, három többcélú és két üzemanyagtöltő járművet szereztek be. Egy másik KEHOP-os forrásból huszonkilenc logisztikai, árvíz- és lakosságvédelmi, valamint vezetésirányítási gépjárművet vásároltak. Mindezek mellett a katasztrófavédelem saját forrásból nyolc duplakabinos terepjáróval támogatja a tűzoltási, műszaki mentési, tűzvizsgálati és hatósági tevékenységet.

The post Hatvanhárom speciális járművet kapott a katasztrófavédelem appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hiperszonikus fegyverek hordozására alkalmas F-15EX típusú vadászgépeket rendelt meg az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon a Boeing cégtől – közölte az amerikai repülőgépgyártó vállalat.

A tájékoztatás szerint a légierő már megkötötte az első részletében 1,2 milliárd dollárról szóló szerződést az óriáscéggel, ennek keretében nyolc ilyen korszerű gépet gyártanak le St. Louisban lévő üzemükben, Missouri középnyugati álamban. Az F-15EX típus több fegyver hordozására képes, mint osztályának bármelyik képviselője, és alkalmas mintegy hét méter hosszú és 3,2 tonnányi súlyú hiperszonikus fegyver indítására is – derült ki a közleményből.

Megállapodás született ezen kívül arról is egy határidő nélküli, 23 milliárd dollár értékű szerződés keretében, hogy meg nem határozott mennyiségben fognak repülőgépeket leszállítani az említett típusból. A tervek 144 vadászgép legyártását helyezik kilátásba.

Egy, az amerikai légierő honlapjára kitett közlemény szerint az első nyolc, ilyen típusú vadászgép a floridai Eglin légitámaszponton állomásozik majd, ahol kísérletekben vesznek részt. A tervek szerint az első két gépet 2021 második felében gyártják le, többi hatot 2023-ban. Ezek a gépek fogják majd leváltani a korábbi, F-15C/D típusokat az amerikai légierőnél.

A National Interest című, konzervatív amerikai külpolitikai folyóirat azt írta, hogy az új típusú vadászgép a többi korszerűbb géptől, beleértve az F-35-t is, abban különbözik, hogy sebessége meghaladhatja a háromszoros hangsebességet, a 3 Mach-ot. Ez lehetővé teszi azt, hogy kezdeti gyorsulást teremtsen a hiperszonikus fegyver indításához.

Az egyik legkorszerűbb vadászgép, az F-35 azért nem alkalmas hiperszonikus fegyver hordozására, mert egyrészt sebessége kétszer kisebb a létrehozandó típusnál, másrészt pedig az említett méretű fegyver nem férne el fegyverhordozón – derült ki az írásból.

The post Szuperszónikus fegyverek: oda az orosz előnynek… már ha volt ilyen appeared first on Biztonságpiac.hu.

Kiskorú veszélyeztetése miatt vádat emeltek egy besenyőtelki házaspár tagjai ellen, mert évekig nem járatták rendszeresen iskolába gyermeküket – közölte a Heves megyei főügyész helyettese.

Kalmár Gyula közölte: a vádirat szerint a többgyerekes középkorú párnak 2008-ban született egy kislánya, akit 2016-ban írattak általános iskolába. A gyermek abban a tanévben 594 óráról hiányzott igazolatlanul, ezért osztályt kellett ismételnie. A következő tanévben 640, a 2018/2019-esben pedig 682 órát mulasztott, ezért kétszer megint osztályt kellett ismételnie.

Az iskola folyamatos jelzései, a családsegítő felhívásai nem értek célt a szülőknél, akik magatartásukkal súlyosan veszélyeztették a kislányt. A gyermeket a gyámhatóság már 2014-ben védelembe vette, de ez sem volt elegendő a tankötelezettség teljesítésének biztosításához – tette hozzá a főügyész-helyettes.

A Füzesabonyi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja a szülőket, és felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását, emellett foglalkozástól, illetve meghatározott tevékenységektől történő eltiltást, valamint pártfogó felügyelet elrendelését indítványozza.

The post Vádat emeltek a szülők ellen, mert nem járatták iskolába gyereküket appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hazatérhet Nagy-Britanniába és brit bíróság előtt követelheti vissza brit állampolgárságát az a nő, aki öt éve, még gyerekként két barátnőjével Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.

A világszerte komoly feltűnést keltő ügy egyik döntő mozzanataként Sajid Javid akkori brit belügyminiszter tavaly februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg húszéves, Londonban született Shamima Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk.

A bangladesi kormány már Javid tavalyi határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és “fel sem merülhet” annak a lehetősége, hogy valaha is beutazzon Bangladesbe. Begum jogi képviselője keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát.

A bírói fórum határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett. A brit belügyminisztérium nyilatkozatában “csalódást keltőnek” nevezte a határozatot, és közölte, hogy fellebbezést nyújt be.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, és többször jelezte, hogy szeretne hazatérni Londonba. A nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút tavaly februárban. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki egybehangzó és több forrásból megerősített londoni médiabeszámolók szerint azóta szintén meghalt.

Az akkor 15 éves Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Az ügy annak idején komoly feltűnést keltett Nagy-Britanniában, és számos bírálat érte a brit hatóságokat, amiért a három fiatal lány akadálytalanul Szíriába utazhatott.

A tavalyi Times-interjúban Begum elmondta, hogy az Iszlám Állam mindhármuknak “férjet szerzett”, ám Sultana nem sokkal később egy légitámadásban életét vesztette, és mindkét barátnőjének férje is meghalt a harcokban. Elmondta azt is, hogy az ő férje egy szíriai ellenzéki fegyveres csoportnak megadta magát, azóta nem hallott felőle.

The post Hazatérhet és perelhet az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette csütörtökön az EU és az Egyesült Államok között létrejött, a személyes adatok továbbítását lehetővé tevő adatvédelmi megállapodást.

A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében.

A bírák aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az úgynevezett adatvédelmi pajzs rendelkezései alapján továbbított adatok “nem korlátozódnak a feltétlenül szükséges információkra” az uniós állampolgárok adatainak amerikai feldolgozásakor. Mint emlékeztettek, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint az érzékeny adatok csak akkor továbbíthatók valamely unión kívüli országba, ha az adott ország ezen adatok számára megfelelő védelmi szintet biztosít. Az adatok továbbítása csak akkor lehetséges, ha az érintettek érvényesíthető jogokkal és hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkeznek.

A bíróság ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a személyes adatok védelméről szóló amerikai korlátozások nincsenek úgy szabályozva, hogy megfeleljenek az uniós jogban a feltétlenül szükséges mértékű arányosság elve követelményeinek. Az említett amerikai szabályozásból semmilyen módon nem derül ki, hogy léteznének a személyes adatok továbbítását, felhasználását és tanulmányozását érintően a nem amerikaiak számára szóló garanciák.

Kijelentették, az adattovábbítás szabályait felügyelő hatóságok kötelesek felfüggeszteni vagy megtiltani a személyes adatok unión kívüli országba irányuló továbbítását, ha úgy vélik, hogy az általános adatvédelmi kikötéseket ebben az országban nem tartják be vagy nem lehet őket ott tiszteletben tartani. Illetve akkor, hogy a továbbított adatok védelme, amelyet az uniós jog megkövetel, más eszközzel nem biztosítható.

Mindezek ismeretében az uniós bíróság kimondta: az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást semmisnek kell tekinteni, mert az adatvédelmi rendelet nem biztosít az érintetek számára jogorvoslati lehetőséget olyan szerv előtt, amely az uniós jogban megkövetelt garanciákkal lényegében azonos biztosítékokat nyújtana. Illetve nem hatalmazzák fel az illetékes ombudsmant arra, hogy az amerikai hírszerzési szervezetekkel szemben kötelező erejű határozatokat hozzon.

A bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok unión kívüli országokban működő vállalatoknak való továbbítására vonatkozó, az általános szerződési feltételekről szóló európai bizottsági határozat továbbra is érvényes. Ez azt jelenti, hogy az adatátvitel folytatódó ellenőrzése mellett az EU-nak és az Egyesült Államoknak új rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy az európaiak adatai ugyanolyan védelemben részesüljenek az Egyesült Államokban, mint az unióban.

Az Európai Bizottság azonnal felveszi a kapcsolatot amerikai partnereivel, hogy konstruktív és intenzív munkát kezdeményezzen egy megerősített és tartós adatvédelmi mechanizmus kidolgozása érdekében – közölte Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Reynders hangsúlyozta, az Európai Bizottság tanulmányozni fogja a bíróság ítéletét, és fontolóra veszi, hogy miként lehetne még biztonságosabbá tenni az uniós állampolgárok adatainak továbbítását az Egyesült Államokba. Elmondta, az uniós bizottság már a bírósági határozat meghozatala előtt számos új forgatókönyvet készített az uniós adatvédelmi pajzs megújítására. Az ítélet remények szerint megvilágítja, hogy a szabályozás mely pontjain kell szigorítani az alapvető jogok megerősítéséhez.

The post Az uniós bíróság érvénytelenítette az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást appeared first on Biztonságpiac.hu.

Három év börtönre ítélte a Szolnoki Járásbíróság nem jogerősen azt a férfit, aki a veszélyhelyzet idején sértegette, bántalmazni akarta az őt ellátó kórházi dolgozókat – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.

A távmeghallgatással lefolytatott bizonyítási eljárás után a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt és három év börtönre ítélte, és elrendelte három felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását is – közölték.

A vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A közlemény szerint a férfi április 19-én súlyosan ittas állapotban felhívta a mentőket, hogy koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán. A mentők kórházba vitték, ahol több egészségügyi dolgozó rászólt, hogy tartsa be a kötelező egymás közötti távolságot. A férfi erre trágár szavakkal illette a kórház személyzetét, agresszíven viselkedett, az őt csillapítani igyekvő egyik beteghordót ököllel próbálta megütni. A sértettnek aztán sikerült a vádlottat földre teperni és a biztonsági szolgálat segítségével a rendőrök megérkezéséig a helyszínen tartani – írták.

A beteghordó közfeladatot ellátó személynek minősül – hívta fel a figyelmet a főügyészség.

The post Börtönre ítélték a veszélyhelyzet idején kórházi dolgozókra támadó férfit appeared first on Biztonságpiac.hu.