Biztonságpiac

Az amerikai diplomácia vezetője szerint bármilyen döntés, amely a ciszjordániai palesztin települések feletti izraeli fennhatóságot érinti, csakis és kizárólag Izrael belügye. Pompeo ismételten a Palesztin Hatóság vezetőit okolta az izraeli-palesztin békefolyamat elakadásáért.

A Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánykoalíció várhatóan július elsején terjeszti a kneszet (izraeli parlament) elé a Ciszjordánia egyes részei feletti izraeli szuverenitás kiterjesztését. Ezeken a területeken – ahol egyébként a palesztinok a leendő államukat hoznák létre – nagy kiterjedésű zsidó telepek vannak. A vidéket Izrael részben stratégiai fekvése, részben pedig vízforrásai miatt rendkívül fontosnak tekinti, s annektálásukhoz bírja Washington egyetértését is.

A Donald Trump által januárban előterjesztett béketerv szerint Izrael bekebelezné Ciszjordánia mintegy harminc százalékát. A tervet a palesztin fél elutasította, mondván, hogy ellehetetleníti az életképes palesztin állam létrehozását. Pompeo erre a Mahmúd Abbász palesztin elnök által megfogalmazott állásfoglalásra utalt az újságírókkal folytatott beszélgetésekor.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén arra szólította fel Izraelt, hogy ne kebelezze be Ciszjordánia egy részét, mert ezzel ellehetetlenítené a kétállami megoldást, vagyis Izrael mellett a palesztin állam létrehozását is. Guterres felszólította a közel-keleti négyes – az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ – képviselőit, hogy “tegyenek eleget megbízatásuknak és találjanak kölcsönösen elfogadható keretet ahhoz, hogy az érintett felek előfeltételek nélkül folytathassák a tárgyalásaikat”.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még a nap folyamán tárgyal a közel-keleti helyzetről. Nikolai Mladenov, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja szerdán úgy fogalmazott: Ciszjordánia egy részének annektálása “azzal a kockázattal jár, hogy véget érnek a több mint negyed évszázaada tartó nemzetközi erőfeszítések egy jövendő életképes palesztin állam létrehozására”.

Két évvel a GDPR hatálybalépése után közzétett értékelő jelentés azt állapította meg, hogy a rendelet rugalmasan támogatja a digitális megoldásokat még olyan váratlan körülmények között is, mint a koronavírus okozta válság. A jelentéstevők szerint az erős adatvédelem egyre inkább versenyelőnynek számít. A vállalkozások egyre inkább megfelelnek a rendelkezésben foglaltaknak. A tagállamok közötti harmonizáció fokozódik, noha még bizonyos fokú széttagoltság tapasztalható.

A jelentés szerint a rendelet lehetővé teszi, hogy az emberek aktívabban beleszólhassanak abba, hogy mi történik adataikkal a digitális átállás során. Megfelelő eszközöket biztosít a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára a szabályok betartatásához. Eszközeik a figyelmeztetésektől és elmarasztalásoktól a közigazgatási bírságokig terjednek. Az unió tagállamaiban a nemzeti adatvédelmi hatóságok személyi állománya 42 százalékkal, költségvetésük pedig 49 százalékkal növekedett – közölték.

A jelentés emellett felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy tovább könnyítsék az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását valamennyi érdekelt fél, különösen a kis- és középvállalkozások számára azért, hogy előmozdítsák és továbbfejlesszék a valóban európai szemléletű adatvédelmi kultúrát és a határozott jogérvényesítést.

Az Európai Bizottság továbbá közleményt tett közzé, amely tíz olyan jogi lépést határoz meg, amelyek a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása érdekében végzett kezelését szabályozzák. Mindezek összehangolása a bűnüldözésben érvényesített adatvédelemről szóló irányelvvel jogbiztonságot teremt, és pontosan meghatározza a személyes adatok illetékes hatóságok általi kezelésének célját, valamint az ilyen adatkezelés tárgyát képező adatok típusait – közölték.

A GDPR 2018 júniusában lépett életbe. A rendelet a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló egységes uniós jogi szabályrendszer. Az Európai Bizottságnak először két évvel az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának megkezdését követően, majd ezután minden negyedik évben jelentést kell tennie a rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

Az osztrák külügyminisztérium adott otthont a hétfőn kezdődött, több mint tíz órán át tartó tárgyalásoknak. Az Egyesült Államokat Marshall Billingslea, az amerikai elnök külön megbízottja, Oroszországot Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes képviselte.

Donald Trump már korábban világossá tette: örömmel venné, ha Kína is csatlakozna a tárgyalásokhoz, a három országnak ugyanis közösen kellene érdemi tárgyalásokat folytatnia a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról. Peking azonban mindeddig nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni; azzal érvelt, hogy nukleáris programja messze elmarad Washingtonétól és Moszkváétól; azok ugyanis együttesen birtokolják a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát; a 13 400 atomfegyverből az Egyesült Államok 5800-at, míg Oroszország 6300-at birtokol.

Billingslea a Twitteren ugyanakkor nagyon hatékonynak nevezte az Új START leszerelési szerződés megmentéséről folytatott tárgyalásokat. Arról számolt be, hogy terveik szerint munkacsoportokat hoznak létre, és azok szintén az osztrák fővárosban fognak ülésezni. Az amerikai elnök külön megbízottja élesen bírálta ugyanakkor Kínát, amiért nem vett részt az egyeztetésen. Meglátása szerint Peking nem fogja felfüggeszteni “titkos, nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programját.

Az Új START szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá; ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb nyolcszáz hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet. A megállapodás 2021. február 5-én jár le; és egy alkalommal maximum öt évre lehet meghosszabbítani.

Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es jelentése alapján a konfliktus idején elkövetett háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények, illetve szervkereskedelem miatt indított vizsgálatot az UCK tagjai ellen. Szerdán első alaklommal emelt vádat “megalapozott gyanú alapján, feltételezett elkövetők ellen”.

Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legalább 100 gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.

Az ügyészség információi szerint mostanáig az UCK mintegy 250 tagját hallgatták ki. Thaci és Veseli korábban tagadták, hogy háborús bűncselekményeket követtek volna el az 1990-es évek végén kialakult konfliktus során. A korábbi parancsnokok többször is megkísérelték akadályozni és aláásni a bíróság munkáját – hangoztatta az ügyészség.

A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészság által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.

Az UCK tettei máig vitatottak. Megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is előkerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

A húsz kínai állami vállalat között olyan ismert cégek vannak, mint a Huawei, a Hikvision, az Aviation Industry Corporation, az Inspur Group, a Panda Electronics, vagy a China Mobile Communication és a China Telecmmunications. E két utóbbi telecom-társaságot jegyzik a New York-i tőzsdén is.

A Pentagon vélelmezése szerint a cégek vagy közvetlenül a kínai hadsereg tulajdonában vannak vagy kapcsolatban állnak a kínai haderővel, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel. A Fehér Ház nem kommentálta a nyilvánosságra hozott listát, és az amerikai közszolgálati rádió megkeresésére Kína washingtoni nagykövetsége sem reagált.

Az NPR elemzője emlékeztetett rá, hogy egy 1999-ben elfogadott amerikai szövetségi törvény a Pentagon feladatául szabja az Egyesült Államokban tevékenykedő kínai cégek, köztük a katonai vállalatok felülvizsgálatát időről időre és listázását, ami nem von maga után büntető intézkedést, és a szövetségi kongresszusnak sem kell cselekednie. A törvény azonban lehetővé teszi a mindenkori amerikai elnököknek szankciók bevezetését, köztük akár a listán szereplő vállalatok teljes vagyonának zárolását is.

Tavaly, a Kínával folytatott kereskedelmi vita közepette amerikai republikánus és demokrata párti törvényhozók egy csoportja sürgette a Pentagont, hogy állítsa össze, illetve hozza nyilvánosságra a friss listát. A politikusok levelet írtak Mark Esper védelmi miniszternek, és egyes kínai cégek tevékenysége miatti aggodalmaikat hangoztatták.

Szerdán Tom Cotton Arkansas állam republikánus szenátora és Mike Gallagher wisconsini republikánus képviselő újságíróknak nyilatkozva méltatta a Pentagont, amiért nyilvánosságra hozta a friss listát. Mindketten szorgalmazták, hogy Donald Trump amerikai elnök hozzon gazdasági szankciókat a cégek ellen.

Trump május közepén megtiltotta a szövetségi állami nyugdíjalapnak, hogy befektessen Kínában, mert az amerikai kormányzat álláspontja szerint ez komoly nemzetbiztonsági kockázatokat jelentene az Egyesült Államok számára.

A listázott társaságok
• Aviation Industry Corporation of China (AVIC)
• China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC)
• China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC)
• China Electronics Technology Group Corporation (CETC)
• China South Industries Group Corporation (CSGC)
• China Shipbuilding Industry Corporation (CSIC)
• China State Shipbuilding Corporation (CSSC)
• China North Industries Group Corporation (Norinco Group)
• Hangzhou Hikvision Digital Technology Co., Ltd. (Hikvision)
• Huawei
• Inspur Group
• Aero Engine Corporation of China
• China Railway Construction Corporation (CRCC)
• CRRC Corp.
• Panda Electronics Group
• Dawning Information Industry Co (Sugon)
• China Mobile Communications Group
• China General Nuclear Power Corp.
• China National Nuclear Corp.
• China Telecommunications Corp.

Az Irán által támogatott húszi felkelők kedden hajtottak végre nagyszabású támadást mélyen Szaúd-Arábiában. A nyilatkozat szerint az Európai Unió elítéli az ellenségeskedés fokozódását mutató, válogatás nélküli támadást, amely ellentétes az EU és tagállamai által támogatott ENSZ különmegbízottjának a tűzszünetre és a politikai tárgyalások folytatására irányuló erőfeszítéseivel is.

Az EU arra szólítja fel valamennyi érintett felet, hogy kezdjen politikai tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt a konfliktus megoldására. A Szaúd-Arábia vezette arab koalíció 2015 márciusában avatkozott be Jemenben, miután a húszik 2014-ben elűzték a fővárosból, Szanaából a szaúdiak pártfogását élvező kormányt. A háború gyakorlatilag a térség két jelentős hatalma, Szaúd-Arábia és Irán konfliktusából ered.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a Süttőn felgyújtott családi házban a gyanúsított maga is megégett, állapota miatt csak június 23-án tudták kihallgatni. A megalapozott gyanú szerint a férfi 36 késszúrással megölte sógorát, majd 19 késszúrással meggyilkolta nővérét. Ezt követően benzint locsolt szét és azt meggyújtotta – írta közleményében a főügyészség.

Az ingatlanban keletkezett tűzben a gyanúsított másodfokú égési sérüléseket szenvedett a kezén, a lábán és az arcán. Az elkövető ellen több ember sérelmére elkövetett emberölés miatt indítottak eljárást, letartóztatását egy hónapra elrendelték.

Simicskó István a volt Vaskúti úti laktanya közelében megépülő honvédelmi sportközpont alapkőletételén elmondta: a kormány lehetőséget kíván adni az embereknek, hogy “a sporttevékenységet minél magasabb szinten és minél szélesebb körben élhessék meg”. A kormánybiztos hangsúlyozta: valamennyi járásban épül majd honvédelmi sportközpont, amelyekkel további cél egy “sportolónemzet felépítése, mivel kiváló teljesítményű sportolóinknak köszönhetően a sport nagy nemzeti kincsünk”.

Magyarország a 177 olimpiai aranyéremmel a nemzetek sorában a nyolcadik helyen áll – emlékeztetett Simicskó.

Baja az első ütemben megépülő honvédelmi sportközpontok sorában – Balassagyarmat és Újfehértó után – a harmadik helyszín. A megye második és az ország huszonötödik legnépesebb településének laktanyái révén komoly katonai hagyománya van, és 1803 óta lövésztársulat is működik a városban. Ezt a hagyományt örökítenék tovább a sportkomplexumban, csak már 21. századi körülmények között – tette hozzá a kormánypárti politikus.

A nettó, több mint 650 millió forint összegű beruházás során az önkormányzat által biztosított telken egy 712 négyzetméter alapterületű földszintes, tetőtér beépítéses épület jön létre. A munkálatok várhatóan jövő nyárig tartanak majd.

Simicskó kiemelte: olyan multifunkcionális sportkomplexumok épülnek országszerte, amelyek a sportlövészetnek helyet adó lőtér mellett küzdő- és technikai sportok gyakorlásához nyújtanak teret, de a helyi igényekhez igazodva egyéb tevékenységek, illetve a közösségépítés lehetőségei és feltételei is biztosítottak lesznek.

Zsigó Róbert Baja és térsége országgyűlési képviselője és az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az ünnepségen elmondta: a magyar kormány az elmúlt években egyebek mellett azért dolgozott, hogy a haza és a nemzet iránti elkötelezettség és tisztelet megerősödjön. Hangsúlyozta: a megépülő honvédelmi sportközpont valódi közösségi térként működhet Baja határában, hozzájárulva ahhoz, hogy a fiatalok honvédelmi nevelése erősödjön, illetve a haza iránti elkötelezettsége növekedjen.

A vádirat szerint az erősen ittas vádlott hiába kérdezte meg a taxiállomáson várakozó taxisoktól, hogy ki vinné őt haza, állapotára tekintettel egyikük sem vállalta a fuvart. A férfi ezen feldühödött, ordibálni kezdett, és trágárul szidalmazta a taxisokat. Egyiküket megpróbálta megütni, ő azonban kitért a támadás elől, ezért a vádlott nekiesett egy ott parkoló taxinak. Magatartásával ezután sem hagyott fel: még jobban feldühödve tovább lökdöste a taxisofőröket, majd egy, a segítségükre siető járókelőt is. Az esetnek az vetett véget, hogy a vádlott ittassága miatt elesett, beverte a fejét és elájult, ezért a helyszínre kiérkező rendőrök mentőt hívtak hozzá.

A támadás során az egyik taxisofőrnek keletkezett sérülése, ő azonban nem terjesztett elő magánindítványt a vádlottal szemben, azaz könnyű testi sértés vétségének elkövetése miatt nem kérte megbüntetését.

A vádlottat a járási ügyészség garázdaság vétségének elkövetésével vádolja. Bűnösségének kérdésében a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság fog dönteni.

A miniszterek egybehangzóan arra is rámutattak: hiba lenne, ha a koronavírus okozta gazdasági gondok következtében a kormányok a hadsereg fejlesztésén próbálnának meg takarékoskodni. “A magyar kormány álláspontja ebben egyértelmű. A koronavírus-járvány nem befolyásolja a magyar honvédség fejlesztését” – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter újságírók előtt.

Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, a találkozó házigazdája szerint a négy minisztériumi vezető megegyezett abban, hogy folytatni fogják a közös lőszerbeszerzési projektet, és a lehetőségek szerint még az év végéig be is fejezik. A közös lőszerbeszerzés a NATO szakosított ügynökségén (NSPA) keresztül valósulna meg.

A cseh házigazda meghívására a prágai találkozón Benkő magyar és Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter, valamint Pawel Wozny, a lengyel tárcavezető helyettese vett részt. Mariusz Blaszczak lengyel miniszter Andrzej Duda államfő kíséretében jelenleg hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik.

“A váratlan járvány ugyan nagymértékben befolyásolta Csehország visegrádi elnökségét, de számos tekintetben, így a védelmi együttműködés terén is, sikerült előrelépni” – jelentette ki Metnar. “A V4-ek együttműködése, kölcsönös segélynyújtása a járvány idején is jól működött” – tette hozzá.

A miniszterek tárgyaltak az Európai Unión belüli új visegrádi harcászati egység (Battlegroup) létrehozásáról is, amely 2023-tól lenne készenléti állapotban. A cseh miniszter szerint a tárgyalások még nem fejeződtek be, de országonként előzetesen mintegy háromszáz-hatszáz katonával számolnak.

A találkozón megállapodás született arról, hogy átdolgozzák a visegrádi védelmi együttműködés fejlesztésének 2014-ben elfogadott hosszú távú vízióját, mert időközben új kihívásoknak kell megfelelni.

“Ahhoz, hogy a hadseregek minden helyzetben helyt tudjanak állni, megfelelő, korszerű képességekkel kell rendelkezniük” – jegyezte meg a témával kapcsolatban a magyar tárcavezető.

Benkő szerint ugyanakkor nem elég csak a védelmi kutatásokra és a fejlesztésekre összpontosítani, de fenn kell tartani a hagyományos fenyegetések elleni védekezési képességeket is. A magyar tárcavezető üdvözölte, hogy azt a gondolatot, hogy a visegrádi négyek szélesítsék védelmi együttműködésüket más országokkal is, például Franciaországgal, Németországgal, Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal.

A miniszterek egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a NATO-nak kulcsszerepe van Európa biztonságának és békéjének megőrzésében, de ehhez minden európai államnak hozzá kell járulnia. A szlovák védelmi miniszter szerint nagyon fontos, hogy a visegrádi országok szorosabban együttműködjenek az európai védelmi alap forrásainak lehívása terén is. Mint megjegyezte ezen a területen jelenleg nagy az aránytalanság a nyugat-európai és a kelet-európai országok között, ez utóbbiak kárára.

A védelmi miniszterek prágai találkozójával gyakorlatilag befejeződött a cseh visegrádi elnökség rendezvénysorozata. Július elsejével ezt a tisztséget egy évre Lengyelország veszi át.

A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár 2020. június 24-én 14 és 2020. június 25-én 1 óra között kiképzési célból katonai menetet hajt végre. Az említett időszakban katonai gép- és harcjárművekből álló oszlopok közlekedésére kell számítani a Hódmezővásárhely – 47. számú fő út – M43 autópálya – M5 autópálya – M0 autópálya – M1autópálya – 1. sz. fő út – Tata útvonalon.

A közlemény szerint a menetoszlop ugyanezen az útvonalon tér vissza Hódmezővásárhelyre 2020. június 26-án hajnali 4 és 14 óra között.

A Magyar Honvédség (MH) kéri a lakosságot, hogy az említett útvonalakon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását. A MH a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.

A rendőrtől öt évre bevonták a fegyverviselési engedélyét, és büntetett előéletűnek számít mostantól. A rendőrségi felügyeleti szervének jelentése szerint a rendőr úgy ütött meg gumibottal egy tüntetőt, hogy sem az, sem egy másik tüntető közvetlenül nem fenyegette meg. Az incidens 2019. január 12-én Strasbourg belvárosában történt, a kormányellenes sárgamellényes tüntetők egyik megmozdulásán. A sértett egy 62 éves nő, akinél semmilyen fegyver nem volt, s az ütés miatt több öltéssel össze kellett varrni a felrepedt fejbőrét.

Az ügyészség szerint a 47 éves, a felettesei szerint eddig jól dolgozó rendőr “teljesen aránytalan erőszakot” alkalmazott. A férfi a bíróság előtt a tettét a stresszel magyarázta. Elismerte, hogy törvénytelen módon lépett fel, azt is elismerte, hogy gumibotot alkalmazott, de többre nem emlékezett. Az incidensről készült felvételek szerint a férfi két ütés mért a tüntetőre, és az is látható, hogy kétszer a földbe rúg.

Az ítélettel párhuzamosan Párizsban négy másik rendőrt is meggyanúsítottak azzal, hogy sárgamellényeseket bántalmaztak 2018 decemberében. Őket is azzal vádolják, hogy gumibottal ütöttek meg tüntetőket, akik közül többen a földön feküdtek egy gyorsétteremben. A jelenetet újságírók kamerákkal rögzítették. Valamennyiük ellen hivatali személy által szándékosan elkövetett erőszak a vád. Szabadon engedték őket, de rendőrségi felügyelet alá kerültek.

A rendőrök meggyanúsítására azután került sor, hogy az elmúlt hetekben az amerikai tiltakozások nyomán a francia nagyvárosokban sorozatossá váltak a rendőri brutalitás elleni tüntetések.

“Hagyd abba”, “nem bírom”, majd húsz másodperc alatt hétszer “megfulladok” – ezeket mondta Cédric Chouviat, amikor január 3-án a párizsi Eiffel-toronynál három rendőr a földre szorította, miután provokatívan viselkedett velük szemben egy közúti rutinellenőrzés során. A 42 éves futárt a helyszínről szívroham miatt életveszélyes állapotban szállították kórházba, ahol két nap múlva meghalt. A boncolási jegyzőkönyv szerint a halálát gégesérülés miatt bekövetkezett fulladás okozta. Az ügyben nem szándékos emberölés gyanújával indult vizsgálat még januárban.

A jelenet rekonstruálásához a rendőrség felügyeleti szerve 13 felvételt vizsgált meg. Ezek közül kilencet a futár maga készített, hármat egy negyedik rendőr, aki jelen volt az előállításkor, egyet pedig egy arra haladó autós. Ezek tartalma jelent meg a francia lapokban. A jegyzőkönyv szerint a 12 percig tartó beszélgetés során Chouviat többször “bohócoknak” és “szerencsétlen figuráknak” nevezte a rendőröket. Azt is kérte tőlük, hogy ne érjenek hozzá, amikor azok arra kérték, hogy lépjen hátra. A jelentés szerint erőszakra utaló kijelentések nem hangozottak el egyik részről sem.

A rendőrök többször is be akarták fejezni az ellenőrzést, mielőtt a helyzet elfajult. Az egyik rendőr akkor döntött az előállítás mellett, amikor  Chouviat bábunak nevezte. A következő 22 másodpercben az előállított személy a szakértői jelentés szerint hétszer mondta, hogy megfullad, majd hallható, amikor a rendőrök a földre szorított férfi megbilincselését követően azt mondják: “rendben, karperec oké”.

A négy rendőrt igazságügyi források szerint a múlt héten kihallgatták, és várhatóan vád alá kerülnek, de egyelőre nem függesztették fel őket. Az RTL rádió úgy értesült, hogy július elejére idézték be őket. A rendőrök egyik ügyvédje kedden azt állította, hogy ügyfelei nem hallották, hogy Chouviat azt ismételgette, hogy megfullad.

“Cédric Chouviat ellenállt az elállításkor, és a küzdelem során, a Szajna-parti rakparton a zajban a rendőrök nem hallották, hogy mit beszél” – mondta Thibault de Montbrial.

A meghalt férfi családja január óta többször jelezte, hogy szerintük rendőri túlkapás történt, amelyet a rendőrök által az előállításkor alkalmazott veszélyes technika okozhatott, ezért azt kérték, hogy az ügyészég minősítse át az esetet halált okozó szándékos erőszakká, valamint függessze fel a rendőröket.

Kedden Sofia Chouviat, a meghalt férfi lánya párizsi sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron “ünnepélyes válaszát” kérte, miután a család “még mindig nem érti, hogy miért nem tiltották be a fojtófogást”. Ugyanakkor nyugalomra kérte a közvéleményt, miután hetek óta rendszeresek országszerte a rendőri brutalitás elleni megmozdulások.

Christophe Castaner belügyminiszter még januárban úgy vélte, hogy “a boncolás legitim kérdéseket vet fel, amelyekre teljes átláthatósággal választ kell adni”. A tárcavezető június 8-án bejelentette, hogy ezentúl nem alkalmazható az előállításokkor az úgynevezett fojtófogás, miután az azt megelőző hétvégén tízezrek tüntettek országszerte a rendőri brutalitás ellen. A fojtófogás okozhatta az amerikai tiltakozási kiváltó George Floyd halálát is. Néhány nappal később azonban a francia országos rendőrkapitányság közölte, hogy a rendőri tiltakozások miatt egyelőre nem tiltják be a fojtófogást, a rendőrség továbbra is alkalmazhatja addig, amíg szeptemberben másfajta technikát nem határoznak meg a szakemberek.

A főügyészség azt közölte, hogy 754 millió forinttal rövidítette meg a költségvetést a bűnözői csoport, melynek tagjai külföldről behozott bázisolajat jövedéki adó megfizetése nélkül, üzemanyagként értékesítettek. A vád szerint az ügy első és másodrendű vádlottja – apa és fia – 2016 júniusától a 2017 novemberében történő letartóztatásáig horvát, magyar és cseh cégek nevében egy lengyel gazdasági társaságtól univerzális olajat vásárolt, amelyet egyetlen esetben sem a szállítási helyként megadott szlovén és román címekre szállíttatott, hanem jövedéki adó megfizetése nélkül, Magyarországon üzemanyagként értékesített.

A fuvarokmányokon és kitárolási iratokon szállítási címként megjelölt külföldi címek fiktívek voltak, ott sem épületek, sem gazdasági társaságok nem voltak. A megvásárolt univerzális olaj a lobbanáspontja és magas növényolaj-tartalma miatt nem felelt meg a dízelgázolaj szabvány szerinti minőségi követelményeinek. A bázisolaj fuvarozását az ügy harmadrendű vádlottja szlovák cégén keresztül végezte, a járműszerelvényt is minden esetben ő vezette.

Az ügy további vádlottjai, az olaj magyarországi viszonteladói és magánszemély vevői tisztában voltak azzal, hogy olyan bázisolajat vásárolnak, amely után jövedéki adót és áfát senki nem fizetett. Így jóval a hivatalos egységár alatt jutottak hozzá az olajtermékhez.

Az ügyészség az apát és fiát, valamint a szállításokat végző férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettével vádolja, míg 12 társuknak orgazdaság bűntette miatt kell felelniük.

A jelenleg szabadlábon lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni – áll a közleményben.

A főtitkár kijelentett: az elkötelezett, felelős, ellenőrizhető fegyverzet-ellenőrzés, és leszerelés a legjobb módja az új fegyverkezési verseny megakadályozásának. Csökkenti a nukleáris fegyverek használatának kockázatát, biztonságosabbá téve a globális környezetet.

“Üdvözlöm, hogy Oroszország és az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdett, hogy megvizsgálják, miként és milyen feltételek mellett lehet meghosszabbítani a fegyverzet-ellenőrzési megállapodást a nukleáris potenciál korlátozása érdekében” – fogalmazott.

Beszámolók szerint Stoltenberg támogatta azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy ilyen megállapodásban Kínának is részt kell vennie. Az ázsiai ország megfigyelők szerint ugyanis egy évtizeden belül megkettőzheti atomfegyver-arzenálját. Az Egyesült Államok és Oroszország között hétfőn kezdődtek tárgyalások Bécsben az utolsó nagyszabású nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról. Az osztrák sajtó kedden arról tájékozatott, hogy a tárgyalások több mint tíz órán át tartó első fordulójának nem volt kézzelfogható eredménye.

Az Új START szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1 550 atomtöltettel rendelkezhet. A megállapodás 2021. február 5-én jár le, és egy alkalommal maximum öt évre lehet meghosszabbítani.

A jelentésből megtudható, hogy az elmúlt évben összesen 119 terrortámadás, vagy merényletkísérlet történt az Európai Unió 13 tagállamában, amelyben tizen veszítették életüket, és 27-en sérültek meg. 19 uniós országban mintegy ezer személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elkövetésének gyanújával, közülük a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A felmérés szerint szinte az összes tavalyi terrorizmushoz köthető haláleset és sérülés dzsihadista támadások következménye, néhány áldozat pedig szélsőjobboldali terrortámadások következtében vesztette életét. A jelentés egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy míg a dzsihadista merényletek száma folyamatosan csökken, addig a szélsőjobboldali, de különösen a szélsőbaloldali csoportok által elkövetett erőszakcselekmények száma egyre növekszik.

Szélsőbaloldali vagy anarchista terrorizmus gyanújához köthető letartóztatások aránya az előző évekhez képest megháromszorozódott. A legtöbb, ezen csoportokhoz köthető támadások Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban történtek. Szélsőjobboldali terrortámadásból hat történt az elmúlt évben az unió három tagállamában.

A kutatás megállapítja továbbá, hogy a szélsőjobboldali merényletek mozgatórugói főként az olyan úgynevezett “nagy lakosságcseréhez” kötődő összeesküvés-elméletek, amelyek azt sugallják, hogy a migráció célja, a fehér bőrű lakosság bevándorlókra cserélése. Ezzel szemben a szélsőbaloldali vagy anarchista agresszió a közrend felforgatására és a nagy magánvállalkozások valamint az állami infrastruktúra megtámadására összpontosít.

Catherine de Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a jelentéshez kapcsolódóan elmondta, hogy az uniós tagállamokban, több szélsőjobboldali csoport puszta létezése hozzájárul a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenségeskedés légköréhez. “Egy ilyen légkörben, ami az antiszemitizmusra, a muzulmánok iránti gyűlöletre, és az antifeminizmusra épül, könnyebb elkövetni radikális cselekedeteket, terrortámadásokat” – hangsúlyozta.

A felmérés szerint az amerikai erők tervezett növelését a válaszolók hatvan százaléka határozottan támogatja, illetve “inkább támogatja”, míg harminc százalék kisebb-nagyobb mértékben ellenzi, a megkérdezettek tíz százalékának pedig nincs róla véleménye. Egyúttal a válaszadók 81 százaléka úgy látja: a megnövelt jelenlétet a lengyel és az amerikai félnek egyenlő mértékben kell finanszíroznia.

A felmérést egy nappal a washingtoni lengyel-amerikai államfői találkozó előtt hozták nyilvánosságra. Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök a kétoldalú védelmi együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyal, napirendre kerülnek a kereskedelem, az energiaügy, valamint a telekommunikációs biztonság kérdései is.

A találkozót megelőző diplomáciai tárgyalások “sokkal ambiciózusabb eredményeket hoztak, mint amilyenekről eddig szó volt” – írja a helyi sajtó.

Sajtóértesülések szerint akár kétezerrel is nőhet a Lengyelországba telepített amerikai katonák száma, miközben a tavalyi lengyel-amerikai biztonságpolitikai nyilatkozat értelmében az állományt ezer katonával emelték volna. Jelenleg mintegy ötezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban, a 2017-ben állandó rotációs jelleggel telepített alakulatokban.

Trump múlt héten jelentette be, hogy Washington 34 és fél ezerről 25 ezerre csökkenti a Németországban állomásoztatott amerikai katonák számát. Arról még nincs információ, hogy a katonákat Lengyelországba honnan vezénylik át. Szó esik viszont a cikkben arról, hogy harminc F-16-os amerikai vadászrepülőgépet telepíthetnek át a németországi Spangdahlemben működő bázisról.

Áttelepítik Lengyelországba továbbá Kentuckyból az amerikai hadsereg 5. hadtestének parancsnokságát – írja a lap. A készülő megállapodás keretében Lengyelország átvesz öt C-130H Herkules katonai szállítórepülőgépet is, a feleslegessé vált amerikai hadfelszerelést hasznosító (Excess Defense Articles, EDA) program keretében.

Korábbi sajtóértesülésekkel szemben nem kerül napirendre Lengyelország csatlakozása a taktikai atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő NATO-programhoz (Nuclear Sharing) – olvasható a cikkben.

A védelmi kérdéskör mellett viszont szándéknyilatkozat születhet a lengyelországi atomerőmű létesítésének amerikai hitelezéséről. A Lengyelországba érkező amerikai katonák széles körű mentelmi jogot kapnak majd, nagyobbat, mint amilyet Németországban vagy Japánban élveznek. Lengyelország vállalta a megerősített amerikai jelenlét költségeinek “jelentős” részét – írják továbbá, megjegyezve: ennek részleteiről nincs információ.

A közlemény szerint a rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza Magyarország, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országok részére.

A magyar rendőrök főként járőrszolgálatot látnak el, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök, nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a “mélységi területeken” található utakon is.

Az egység tagjai terepjáró gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi és mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a kontingens tagjai a saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Ezt az elítélt ügyvédje, Vlagyimir Zserebjonov jelentette ki újságíróknak kedden az orosz fővárosban. A döntést azzal indokolta, hogy ügyfele nem hisz az orosz igazságszolgáltatásban, és abban bízik, hogy ki fogják majd cserélni az Egyesült Államokban elítélt orosz állampolgárokra.

Zserebjonov úgy vélekedett, hogy Whelant Viktor Butra és – vagy – Konsztantyin Jarosenkóra cserélhetik ki. Butot fegyverkereskedelem, Jarosenkót pedig kokaincsempészés címén ítélték hosszú börtönbüntetésre a tengerentúlon, mindkettőjüket harmadik országban kerítették kézre az amerikai hatóságok.

Az ötvenéves, amerikai-brit-kanadai-ír állampolgár Whelant, egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetőjét 2018. december 28-án egy moszkvai szállodában vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei. Azzal vádolták meg, hogy egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokába jutott.

Whelan ártatlannak vallotta magát, és azt állította, hogy egy esküvőre érkezett Oroszországba, ahol csapdába ejtették. A március 30-án kezdődött, az államtitok-védelemre hivatkozva zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyaláson a vádlott ügyvédje szerint azt hangoztatta, hogy az adathordozó eszközön, amelyet az orosz ismerősétől kapott, tudomása szerint egyebek mellett orosz templomokról készült fotók voltak. Whelan szerint az FSZB egyik őrnagya kelepcét állított neki, aki a provokációval két legyet akart ütni egy csapásra: nem szándékozott megadni egy százezer rubeles adósságot, és a letartóztatás kiprovokálásával kísérelt meg feljebb lépni a ranglétrán (a rubel jelenleg mintegy 4,5 forintot ér).

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter múlt héten a Twitteren felháborodását fejezte ki a “titkos tárgyalás” nyomán kihirdetett moszkvai ítélet miatt, és sürgette Whelan haladéktalan szabadon bocsátását. A tárcavezető szerint az orosz hatóságok “elborzasztó” módon bántak az elítélttel.

A rendőrségi közlemény szerint a 30-65 év közötti elfogottak 12 és 14 év közötti gyerekeket vettek rá a közösségi médián keresztül arra, hogy készítsenek magukról pucér fotókat, majd küldjék el nekik azokat. Később pornográf képeket és videókat is küldtek a gyerekeknek, hogy lássák, milyen pózokban kellene fényképezkedniük.

A rendelkezésre álló adatok szerint több olyan üzenetet is találtak, amelyekben a gyanúsítottak találkozót beszéltek meg a gyerekekkel szexuális együttlét céljából. A bizalom elnyerése érdekében a gyanúsítottak pénzt, ruhát, lábbelit, édességet, kisállatot és más ajándékot ígértek a gyerekeknek, és meg is fenyegették őket arra az esetre, ha beszélnének az üzenetváltásról vagy a tervezett találkozóról.

A rendőrség szeptember óta dolgozott a pedofilhálózat lefülelésén, a férfiakat hét különböző településen fogták el hétfőn. A hatóságok mobiltelefonokat, számítógépeket, digitális tárolóeszközöket és más műszaki eszközöket is lefoglaltak, amelyeket a gyanú szerint a gyerekekkel való visszaélésre használhattak. Több helyen fegyvert és lőszert is találtak.