Biztonságpiac

A vasúttársaság szombati, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nyáron előfordul, hogy a fiatalok a vasút mellett, a töltésen vagy a tárolóvágányokon pihenő szerelvényeken játszanak, köveket raknak a sínre vagy azokkal dobálják a szerelvényeket. Ez nemcsak tilos, de életveszélyes magukra és az utasokra, valamint zavart okozhat a vasúti közlekedésben, ami bűncselekménynek számít – emelték ki.

Kifejtették: a gyerekek a vonatok úgynevezett elsodrási zónájába kerülhetnek, halálos áramütés érheti őket, leeshetnek az induló vonatokról, a sínekre pakolt kavicsok kisiklást, a szerelvényekről visszapattantó tárgyak pedig anyagi kárt és életveszélyes sérüléseket okozhatnak.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy súlyos sérülésekhez vezethet, ha valaki fülhallgatóval hangos zenét hallgatva, telefonozva, tiltott helyen kel át a síneken. Egy 120 kilométer per órával haladó vonat egy másodperc alatt 33 métert tesz meg, így egy-két pillanat alatt nagyon súlyos, akár rokkantságot vagy halált okozó sérüléseket lehet szerezni – tették hozzá.

A MÁV arra kéri a szülőket, hogy hívják fel gyermekeik figyelmét a biztonságos közlekedés fontosságára, és a felelőtlen játék esetleges életveszélyes következményeire.

A közlemény szerint a nő 2006 júliusában – kétéves gyermekét egyedül hagyva – ismeretlen helyre távozott, és azóta nem adott magáról életjelet. A nyomozási adatok szerint az asszony emberölés áldozatává vált.

A nő volt élettársa, aki a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható – és korábban európai elfogatóparancsot adtak ki ellene -, jelenleg az olasz hatóságok őrizetében van, Magyarországnak történő átadásáról a későbbiekben dönt a bíróság – írták.

Hozzátették: az ügyben az országos rendőrfőkapitány korábban tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.

Mint írták, a Budapest Fotó Fesztivál keretén belül elkészült, “Ellesett pillanatok – Katonaélet az 1960-as évek felvételein” című kiállítás március közepére tervezett megnyitóját pótolja most a múzeum.

“Azok, akik ebben az időszakban teljesítettek katonai szolgálatot, némi nosztalgiával szemlélhetik majd a tárlat képeit és a korszak tárgyait” – fogalmaztak.

A koronavírus-járvány alatt zárt intézmény az elmúlt időszakban több, eddig digitálisan nem elérhető adatbázis feldolgozását is végrehajtotta. A Hadtörténelmi Levéltárban elektronikusan elérhetővé váltak a Honvédelmi Minisztérium 1920 és 1943 közötti elnöki iratanyagának mutatókartonjai, elkezdődött a katonai bíráskodás iránt érdeklődők és a családfakutatók számára újdonságokat kínáló, a honvéd törvényszékek és a tábori bíróságok 1867 és 1945 között keletkezett irataihoz rendelkezésre álló névmutató kartonok számítógépes adatbázissá formálása, valamint a szovjet hadifogságból hazatérő hadifoglyok névkartonjainak számítógépes feldolgozása is. A Hadtörténeti Könyvtár online katalógusa elektronikus hozzáférés biztosítása mellett, mintegy négyezer hadtörténelmi vonatkozású tanulmánnyal és cikkel bővült, ezzel is segítve a tudományos kutatást.

A járványhelyzet időszaka alatt, a távoktatás támogatására az intézmény muzeológusai, levéltárosai, történészei, térképtárosai és könyvtárosai együttes munkájának eredményekét létrejött, képekkel, videókkal színesített digitális oktatási csomag a továbbiakban is bővülni fog. A csomag elérhető a hadtörténelmi kompetenciaközpont honlapján: www.militaria.hu – áll a közleményben.

Robbantás helyett markológépekkel végezték az alakja miatt Zöld Vitorlának nevezett hatalmas épület lebontását. Több mint ötvenezer köbméter betont bontottak le emeletről emeletre. A februárban megkezdett munkát az utóbbi hónapokban a koronavírus-járvány lassította.

A Nápoly szegényebb külvárosi negyedeként ismert Scampia városrészben 1962 és 1975 között építették a hét épülettömböt, amelyben több ezren laktak. Az akkori építészeti irányzat szerint a nagy méretű épületek az urbanizációt hirdették, egy kisebb várost képezve a nagyváros peremén. A széles alapzatú és felfele keskenyedő épületek azonban a helyi bűnözés jelképeivé váltak: zegzugos rendszerük, folyosóhálózatuk és az ott élők összetartása lezárt erődrendszerré alakította a lakótelepet, amely a hatóságok számára is megközelíthetetlenné vált.

Az épületegyüttes a nápolyi kábítószer-kereskedelem egyik elosztó központja lett, búvóhely a körözött bűnözők számára, és a tornyok tetejéről a környező területet is ellenőrizni lehetett. A Le Vele-ben játszódott Roberto Saviano írónak a camorra életét bemutató, Gomorra című regénye, majd az ebből készült filmsorozat is.

Az épületek bontása 1997-ben kezdődött az első lakóházzal. A hétből egyetlen épületet hagytak meg, amelyet közigazgatási-szolgáltatási központtá alakítanak át. Nyolcszáz családot költöztettek más lakóhelyre.

Koca a sérülteket illetően egyetlen súlyos esetről számolt be, és azt is elmondta, hogy a 97 emberből 16 már elhagyhatta a kórházat. Közölte: az üzemnek 186 alkalmazottja van, közülük húszan nem mentek munkába pénteken, 15-en pedig a robbanás előtt távoztak a létesítményből. Azon újságírói felvetésre, hogy akkor mintegy 40-45 ember sorsáról még nem tudnak a hatóságok, Koca igennel válaszolt.

Az NTV török hírtelevízió korábbi jelentése szerint először három nagyobb detonáció rázta meg a létesítményt, azóta pedig már számtalan kisebb robbanás követte egymást. Az NTV helyszíni tudósítójának tanúsága szerint az épületkomplexum felől továbbra is robbanások hangja hallható. Koca a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az eset következtében szén-dioxid, szén-monoxid és kén-dioxid szabadult a levegőbe, majd arra intette a közelben lakókat, hogy viseljenek maszkot, sőt ha lehetséges, ne mozduljanak ki otthonról, és az ablakokat se nyissák ki.

A mentési munkálatokban a katasztrófavédelem, az országos mentőszolgálat, a tűzoltóság és a csendőrség egységei is részt vesznek, köztük egy repülő és több helikopter. A robbanások nyomán felcsapó lángokat a tűzoltók időközben ellenőrzésük alá vonták. Hendek polgármestere, Turgut Babaoglu az NTV-nek előzőleg azt nyilatkozta, hogy a koronavírus-járvány miatt a gyár nem értékesítette a tűzijátékokat, így a raktárak tele voltak. A hírtelevízió úgy értesült, hogy a létesítményben 110 tonna robbanóanyagot tároltak.

Az egészségügyi miniszter mellett a helyszínen tartózkodik Süleyman Soylu belügyminiszter és Zehra Zümrüt Selcuk család-, munka- és szociális ügyi miniszter is.

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a terrortámadások elkövetésére ösztönző útmutatók célja, hogy terrorcselekmények előkészítésére vagy elkövetésére ösztönözzön, és ehhez oktatóanyagokat és kiképzési tájékoztatókat bocsátottak rendelkezésre.

A 17 országban – Albániában, Ausztráliában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Észak-Macedóniában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – végzett internetes vizsgálatok során egyebek mellett robbanószerek házi elkészítésének kézikönyvei, korábbi terroristák által elkövetett támadások útmutatóit fedezték fel. Az útmutatók némelyike arra vonatkozóan is iránymutatást adott, miként lehet az online térben névtelennek maradni, és hogyan lehet elkerülni, vagy hatástalanítani a hatóságok keresőmotorjait terrorista támadás előkészítésének idején.

A felfedezet dzsihádista, szélsőséges ideológiát terjesztő szervezetekre hivatkozó terrorista tartalmaknak felületet biztosító szolgáltatók ellen eljárást indítottak a szerződési feltételek megsértése miatt – közölték.

A 36 éves, Londonban született Michelle Ramsdennek, aki a Safiyya Shaikh nevet vette fel, a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – pénteki végzése alapján legalább 14 évet kell rács mögött töltenie. Shaikh-ot tavaly októberben vették őrizetbe egy kiterjedt elhárítási akció eredményeként.

Akkor került a brit terrorelhárító szolgálatok látókörébe, amikor két hónappal őrizetbe vétele előtt két, magát szintén terrorszimpatizáns házaspárnak kiadó titkosszolgálati tisztnek mondta el részletesen tervét, és tőlük kérte, hogy szerezzenek neki pokolgépet a tervezett merénylethez.

Az ügyészek által a bíróságon bemutatott – Shaikh által egy online portálon a titkosszolgálati tiszteknek továbbított – üzenetekben az volt olvasható, hogy a merénylőjelölt “nagyon sok embert” akart megölni, és ennek elsődleges helyszínéül az anglikanizmus londoni főtemplomát, a Szent Pál székesegyházat szemelte ki.

Az üzenetekből az is kiderült, hogy Shaikh tavaly karácsonykor vagy idén húsvétkor akarta elkövetni a terrorcselekményt. A vádirat szerint fel is kereste a London belvárosában, a City pénzügyi központja mellett emelkedő hatalmas székesegyházat, videót készített róla és ezt elküldte az általa támogatóknak hitt titkosszolgálati ügynököknek.

A videóhoz mellékelt üzenetében közölte, hogy a kupola alatt akarta felrobbantani a pokolgépet, és le akarta rombolni az egész templomot. A Szent Pál székesegyház London anglikán püspökének székhelye, a brit főváros egyik legismertebb nevezetessége. Itt tartotta esküvőjét 1981. július 29-én Károly walesi herceg, a brit trón várományosa, II. Erzsébet királynő fia és a néhai Diana hercegnő.

A tárgyaláson bemutatott bizonyítékokból kiderült, hogy Shaikh egy szállodát is fel akart robbantani, majd öngyilkos pokolgépes merényletet akart elkövetni a londoni metróban. A merénylőjelöltet a rendőrség olyan veszélyesnek ítélte, hogy ügyét a brit elhárítás (MI5) a legsürgősebben felderítendő esetek közé sorolta. Safiyya Shaikh ellen a hatóságok terrorcselekmény végrehajtására tett előkészületek címén emeltek vádat.

Shaikh az Old Bailey eljáró bírói tanácsa előtt elismerte, hogy terrortámadás elkövetésére készült. Kijelentette: tervéhez a Srí Lankán keresztény kegyhelyek és szállodák ellen tavaly húsvétkor elkövetett merényletsorozatból merítette az ötletet. Srí Lankán 2019 húsvét vasárnapján három keresztény templomot és négy szállodát ért robbantásos támadás. A merényletsorozatban 259-en meghaltak, a sérültek száma meghaladta az ötszázat. A kilenc elkövető az Iszlám Állammal kapcsolatban álló egyik helyi iszlamista terrorszervezet tagja volt.

A pekingi vezetés Luo Huj-mingot, a központi kormányzat hongkongi képviseleti irodájának vezetőjét jelölte ki arra, hogy a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban a város kormányzójának főtanácsadójaként funkcionáljon. A törvény betartásáért felelős, újonnan felállított ügynökséget pedig a keményvonalasnak tartott Cseng Jen-hsziong, a Kínai Kommunista Párt korábbi kuangtungi főtitkára vezeti majd.

Csenget 2011-ben azzal vádolták, hogy lázító hangvételben kommentálta a Kuangtungban fekvő Vukan faluban zajló tüntetéseket, amelyeket a termőföldek kisajátítása hívott életre. Cseng, aki akkor Sanvej város vezető párttisztségviselője volt, egy kormányzati ülésről kiszivárgott videón arról beszélt, hogy a falubeliek bajkeverő szándékkal a külföldi sajtóval játszanak össze. “Előbb fognak disznók repkedni az égben, mint hogy a külföldi sajtóban bízni lehessen” – idézte a SCMP Cseng szavait a videóból.

A kedden életbe lépett törvény értelmében Peking nemzetbiztonsági irodát állít fel Hongkongban, amelynek feladata, hogy felügyelje a hongkongi kormányzat a nemzetbiztonsággal kapcsolatos munkáját, és útmutatást nyújtson számára ezen a téren. Az iroda emellett joghatóságot gyakorol majd az olyan “bonyolultnak” tekintett esetek felett, amelyeknél például külföldi beavatkozás, vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető komoly fenyegetés merülne fel, vagy esetleg a helyi hatóságok nem tudnák hatékonyan betartatni a törvényt.

A városban emellett felállítanak egy nemzetbiztonsági bizottságot, amely Carrie Lam hongkongi kormányzó elnöklete alatt működik majd, és politikák kidolgozását, a fejlemények értékelését, valamint a fontosabb munkák és műveletek koordinálását látja el.

Az új, Hongkongra szabottan kidolgozott jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Legszigorúbb büntetésként a törvény minden esetben lehetővé teszi az életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását, ám enyhébb bűncselekményeknél kevesebb mint három évig tartó szabadságvesztést javasol. A törvény ellen számos külföldi kormányzat és nemzetközi szervezet emelt szót, attól tartva, hogy a jogszabály tovább gyengítheti a hongkongi autonómiát.

A törvényszék közleménye szerint az elkövető – aki korábban rendőrként dolgozott, a bűncselekmény előtt viszont nem volt számottevő jövedelme – ismerte a sértett volt férjét. Elhatározta, hogy megpróbál pénzt szerezni a nőtől. Megfigyelte a sértett lakóhelyét és szokásait, majd egy parkolóban beült annak autójába, és azt hazudta neki, hogy a volt férje tartozik neki negyvenmillió forinttal.

A férfi elhatározta, hogy megöli a nőt, ezért újabb találkozót kezdeményezett, amelynek során egy erdős területre hajtott, ott kiszállította az autóból a sértettet, többször fejbe ütötte, zsebkéssel háton, mellkason és nyakon szúrta, majd a helyszín közelében élve eltemette. A nő telefonját kikapcsolta, és táskájával, cipőjével együtt eltulajdonította – ismertették a részleteket.

A férfit az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és más bűncselekmény elkövetésével vádolta. A bíróság első fokon nyereségvágyból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, feltételes szabadságra leghamarabb harminc év után bocsátható. A bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú ítélet kihirdetéséig fenntartotta – olvasható a közleményben.

Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség tájékoztatása szerint a lefoglalt kábítószermennyiség legalább hétmillió fogyasztó ellátására lett volna elegendő. A beszámoló szerint az olasz és albán származású gyanúsítottak bűnszervezete hosszú ideje volt aktív az európai kábítószer-piacon. Évek óta folytattak csempésztevékenységet a két ország között húzódó tengerszakaszon Albániából Olaszországba, ahol az árut elsősorban a déli Puglia és Basilicata régióba szállították.

Az olasz és az albán hatóságok összehangolt műveletében különféle árukat is legfoglaltak négymillió euró (mintegy 1,4 milliárd forint) értékben, főként Albánia területén. A bűnözői csoport tagjaitól több alkoholos ital-, valamint kávékereskedést, éttermeket, legalább tucatnyi lakást, építési telkeket, valamint nagyértékű autókat, és nagysebességű motorcsónakokat koboztak el.

Az előállítások előzménye, hogy az olasz és az albán hatóságok a bűnözői csoport tagjainak egy részét már egy 2019-es akció során elfogták. Többük ellen az óta elsőfokú bírósági ítélet is született – közölte az Eurojust.

A leadott szavazatok 65 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 77,15 százalékon állt, 21,89 százalék pedig ellene szavazott. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet exit pollja 71,3 százalékos támogatottságot mért, s a központ 70 százalékos többséget jelzett előre az “igenek” javára. A 85-ből az egyetlen régió, ahol az alkotmánymódosítást leszavazták, a Nyenyec Autonóm Terület volt. Az Interfax hírügynökség szerint a “nem” szavazatok ott 54 százalékos többségbe kerültek.

A módosított alkotmány – amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, illetve módosít a hatalmi ágak viszonyán – a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását, és újabb két ciklust engedélyez számára.

Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben immár húsz éve áll Oroszország élén.

A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lett volna kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.

A 206 módosításról szóló szavazást a Covid-19-járványra hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra.

Hírek szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem volt.

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a két ország rendőrsége a titkosított hálózatot működtető és erre alkalmas telefonokat árusító bűnözői csoport tucatnyi tagját állította elő, miután sikerült feltörniük és elolvasniuk a hálózatot használók több millió üzenetét. A bűnözői hálózat a szervereket Franciaországban tárolta.

Az EncroChat június végén üzenetet küldött felhasználóinak arra figyelmeztetve őket, hogy azonnal kapcsolják ki és váljanak meg az eszközöktől, ugyanis szervereiket “kormányzati szervek illegális módon” feltörték.

Az Europol azt közölte, hogy a francia törvény rendelkezéseinek megfelelően, érvényes igazságügyi engedéllyel végzett leleplezés számos erőszakos bűncselekmény és gyilkossági kísérlet megvalósulását, nagyszabású kábítószer-szállítmány célba jutását hiúsította meg. Egyes üzenetek a közeljövőben tervezett erőszakos bűncselekmények elkövetésére irányultak, ezért azonnali intézkedésekre volt szükség. A Hollandiában végzett akciók során 19 kábítószergyártó laboratóriumot számoltak fel, több ezer kilogramm hallucinogén anyagot foglaltak le, és több mint száz embert előállítottak, köztük az ország két legkeresettebb embercsempészét – közölték.

Hozzátette: Kína fenntartja a jogot, hogy ellenlépéseket tegyen az Egyesült Királysággal szemben, de részletekbe nem bocsátkozott.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán egyenes utalást tett arra, hogy London elindítja a szükséges folyamatot, miután leszögezte: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzetbiztonsági törvény súlyosan megsérti a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kínai-brit közös deklarációt. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal közel hárommillió hongkongi rendelkezik.

A kínai külügyi tárca szóvivője csütörtökön Canberrát is arra szólította, hogy ne avatkozzon Kína belügyeibe. A szóvivő ezzel arra reagált, hogy Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön kijelentette: Ausztrália is fontolóra veszi, hogy menedéket ad azoknak a hongkongi lakosoknak, akiket fenyeget az új nemzetbiztonsági törvény.

Li-csien úgy fogalmazott: “minden, Kína szuverenitásának, biztonságának és fejlődési érdekeinek aláásását célzó törekvés kudarcra ítéltetett”.

A napokban elfogadott, majd azonnal törvényi erőre lépő nemzetbiztonsági törvény hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok szerint tovább gyengíti a város autonómiáját, amelyet Peking az “egy ország, két rendszer” elvének megfelelően szavatol a különleges közigazgatási státusú városnak azóta, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking mindazonáltal leszögezte, hogy a törvény csak rendzavarók kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust, valamint a külföldi felek Hongkong belügyeibe avatkozását hivatott megakadályozni.

A főügyészség azt közölte, hogy a vádirat szerint még 2018. július 16-án este egy baráti társaság tért be a gyorsétterembe, ahol egyiküket a 27 éves szakács nem szolgálta ki. A vendég ezt sérelmezte, a panaszkönyvet kérte, de ezt megtagadták tőle.

A szóváltásba bekapcsolódott a társaság egy másik tagja is – a későbbi sértett – aki azután kifelé menet a pulton talált fóliatekercset a vádlott felé dobta. Erre a szakács egy 35 centiméter pengehosszúságú, a készülő gyroshús vágására használt késsel a sértett fejére csapott, akinek a bal szemöldökétől a tarkójáig csontig hatoló vágott sérülése keletkezett.

Bár a sérülés nyolc napon belül gyógyuló, a sértett életveszélyesen is megsérülhetett volna, ezért a főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete miatt emelt vádat.

A vádlott szabadlábon védekezik, az ügyészség a vádiratban két év, négy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta arra az esetre, ha a bírósági ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyalás jogáról – áll a közleményben.

A gyakorlaton 370 osztrák rendőr és száz katona vett részt. Négy különböző határátlépési kísérlet megakadályozását gyakorolták, drónok és helikopterek, mobilfalak segítségével. A gyakorlaton részt vett Klaudia Tanner honvédelmi miniszter és Karl Nehammer belügyminiszter, aki kijelentette: “a 2015-ben történtek nem ismétlődhetnek meg”, ezért fel kell készülni az esetleges újabb veszélyhelyzetre.

Hangsúlyozta: az EU külső határait védő helyi erők támogatása mellett lényeges a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok segítése, valamint Ausztria közetlen határainak védelme. Kiemelte, hogy kiváló az együttműködés a magyar hivatalokkal. A politikus provokatívnak nevezte Törökország viselkedését, amiért politikai okból migránsokat küld az EU külső határaihoz.

Johnson a londoni alsóház vitanapján felszólalva kijelentette: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzetbiztonsági törvény a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kínai-brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése. A brit kormányfő szerint a törvény megsérti Hongkong kiterjedt autonómiáját és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.

Johnson kijelentette: London már korábban világossá tette, hogy ha Kína ezt az utat választja, akkor a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A nemzetbiztonsági törvény bevezetése után “éppen ezt fogjuk most tenni” – fogalmazott részletek nélkül a brit miniszterelnök.

Nem sokkal később, szintén az alsóházban Dominic Raab külügyminiszter ezt részletesen kifejtve megerősítette. Raab közölte: a brit kormány hozzákezd a brit tengerentúli státusú hongkongiakkal szembeni kötelezettségeinek teljesítéséhez. A külügyminiszter ismertetése szerint az ilyen státusú hongkongiaknak a brit kormány első lépésként öt évre szóló, korlátozott, de munkavállalásra, illetve tanulmányok folytatására jogosító nagy-britanniai tartózkodási engedélyt ajánl fel. Azok, akik ennek az engedélynek az alapján öt évet eltöltenek Nagy-Britanniában, letelepedett státusért folyamodhatnak, további tizenkét hónap után pedig brit állampolgárságot kérhetnek.

Raab közölte: ez az egyedi, erre az adott helyzetre kidolgozott bevándorlási szabályozás az összes olyan hongkongira vonatkozik, akinek van brit tengerentúli jogi státusa, Hongkongban élő családtagjaikkal együtt. A brit külügyminiszter kijelentette: a nemzetbiztonsági törvény bevezetésével Kína a közös deklarációból eredő, Nagy-Britanniával szembeni nemzetközi kötelezettségeit is megsértette.

Hongkongban – amely 1997-ig brit koronagyarmat volt – jelenleg 350 ezer körüli azoknak a száma, akiknek brit tengerentúli státusuk van, és további 2,5 millió hongkongi jogosult ennek a státusnak és a vele járó különleges útlevéltípusnak a megszerzésére. A brit tengerentúli státus és útlevél birtokosai a jelenlegi brit szabályozás alapján jogosultak brit konzuli segítség és védelem kérvényezésére Nagy-Britannia diplomáciai képviseletein.

Eddig nem volt ugyanakkor automatikus jogosultságuk tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra, vízum nélkül hat hónapig tartózkodhattak az Egyesült Királyságban és az Európai Unió nem tekinti őket brit állampolgároknak. A brit miniszterelnök és a külügyminiszter szerdai nyilatkozatai alapján London a kínai nemzetbiztonsági törvény elfogadása nyomán ezen a bevándorlási szabályozáson kíván most változtatni.

Duda az észak-lengyelországi Drawsko Pomorskiéban, a júniusban véget ért Defender-Europe 20 fedőnevű lengyel-amerikai hadgyakorlaton részt vevő katonákkal tartott találkozón jelentette be az észak-atlanti szövetség döntését.

“Hivatalos értesítés érkezett a NATO székhelyéről arról, hogy szövetségi szinten jóváhagyták a Lengyelország és a balti államok biztonságát és védelmi rendszerét erősítő, úgynevezett lépcsőzetes reagáló GRP-tervet (Graduated Response Plan) – jelentette ki Duda. Hozzátette: a decemberi londoni NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végleges katonai, úgymond technikai megerősítéséről van szó.

A lengyel nemzetbiztonsági hivatal (BBN) főnöke, Pawel Soloch Twitter-bejegyzésében úgy reagált, hogy a GRP-terv jóváhagyása a londoni csúcs mellett Duda sikere, aki Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalva “megtörte Törökország ellenkezését”. A török vezetés korábban azon az állásponton volt, hogy Ankara nem támogatja a GRP-t, amíg a NATO nem fogadja el azt a török álláspontot, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű észak-szíriai kurd milícia biztonsági fenyegetést jelent Törökországra. Ankara az YPG-t a Délkelet-Törökországban tevékeny, és nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított, szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségesének tekinti.

A NATO keleti szárnyát érintő GRP-terv tartalma titkos.

A közösségi médiában tették közzé a halálos fenyegetést Nehammer és Raab ellen. Az indulatokat feltehetően az váltotta ki, hogy mindketten keményen felléptek a zavargások kirobbantásával gyanúsított török nacionalisták ellen. Az Alkotmányvédelmi Hivatal felmérte a kockázatot, és úgy ítélte meg, hogy éjféltől rendőri védelem alá helyezik a két minisztert. A feladatot a Cobra-különítmény egységei látják el. Raab elmondta, hogy nem hagyják megfélemlíteni magukat; továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy felderítsék: milyen befolyást gyakorol Törökország az Ausztriában működő török szervezetekre, illetve az itt élő török lakosságra.

A tárcavezető kiemelte, hogy határozottan fellépnek a radikális politikai iszlám ellen; “dokumentáló központokat” hoznak létre, hogy segítségükkel átvilágítsák a Törökországból finanszírozott radikális iszlám egyesületeket. Nehammer arról beszélt: az osztrák kormány tagjai közül senki sem hagyja, hogy erőszakos elkövetők megfélemlítsék. A belügyminiszter szerint nem fogadható el, hogy szélsőséges politikai eszméket hirdető emberek veszélyeztetik a biztonságot, és hajtanak végre erőszakos cselekedeteket.

Sebastian Kurz kancellár nemrég közzétett videóüzenetében azt mondta: a zavargások egy elhibázott integráció következményei. Leszögezte azt is, hogy a továbbiakban is fellépnek a szabályozatlan és tömeges bevándorlás ellen.

A 44 éves Derek Chauvint, azt a volt rendőrt, aki csaknem kilenc percen keresztül térdelt Floyd nyakán, s ezzel a férfi halálát okozta május 25-én, narancssárga rabruhában szállították a bíróságra. Chauvin előzetes letartóztatásban van, miután a 1,5 millió dolláros óvadékot nem tudta letenni. Szintén előzetes letartóztatásban van egyik volt társa, míg a Floyd haláltusáját ugyancsak tétlenül végignéző másik két egykori rendőr 750 ezer dolláros óvadék megfizetése után szabadlábon védekezhet.

Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat, három volt kollégája ellen bűnrészesség a vád. Mind a négyüket elbocsátották a rendőrségtől, és akár 40 évig tartó szabadságvesztés is várhat rájuk. Egyelőre nem tudni, hogy bűnösnek vallják-e magukat.

Első bírósági megjelenésük alkalmával Chauvin ügyvédje, Eric Nelson panasszal élt. Mint mondta: több politikus, köztük Minneapolis polgármestere, illetve Donald Trump nyilvánosan kommentálta az ügyet, ami befolyásolhatja a per menetét. Elismerve, hogy “széles közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó”, Nelson felvetette, hogy amennyiben továbbra is folytatódik az ügy nyilvános kommentálása, ezek megtiltására fogja kérni a bíróságot.

AZ NBC televízió tudósítása szerint Peter Cahill bíró is aggodalmait fogalmazta meg a széles nyilvánosság miatt, attól tartván, hogy sérülhet a per tisztességes lefolytatásának lehetősége. Kilátásba helyezte, hogy a tárgyalást esetleg nem is Minneapolisban, sőt nem is Minnesota államban tartják majd meg. A bíró 2021. március 8-át jelölte meg a tárgyalás lehetséges kezdeteként.

2020. május 25-én Minneapolisban egy élelmiszerboltból kihívták a rendőrséget, mivel azt gyanították, hogy George Floyd hamis húszdollárosokkal akart fizetni. A büntetett előéletű Floydot Chauvin leszorította az úttestre, megbilincselte, majd a nyakára térdelt. A 46 éves afroamerikai férfi levegőért könyörgött, s a halottkémi jelentés szerint az ötödik percben meghalt. Valaki az utcán mobiltelefonnal rögzítette a rendőri erőszakot, amely így nyilvánosságra került.

A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia tágabb összefüggésben a nemzetbiztonság külpolitikai, közrendvédelmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, energetikai és kiberbiztonsági vetületeire is kiterjed.

“Romániának meg kell védenie polgárait, bárhol is tartózkodnának, szavatolnia kell biztonságukat, tiszteletben kell tartania jogaikat, intézményeit pedig a polgárok szolgálatába kell állítania. Románia ugyanakkor olyan ország, amely megvédi értékeit, érdekeit, jelképeit, de nemzeti javait és erőforrásait is” – hangsúlyozta Iohannis, amikor az ország nemzetbiztonsági testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács május végén elfogadta a 2020-2024-re szóló védelmi stratégiát.

Románia főleg az Oroszország és a NATO viszonyának megromlásával, a terrorizmus terjedésével, valamint a hibrid hadviseléssel és a kiberbűnözéssel kapcsolatos fenyegetésekkel számol, ugyanakkor külpolitikája és biztonságpolitikája alappilléreinek tekinti az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerséget, valamint NATO- és EU-tagságát.

A parlamenti szavazás alkalmával a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy nem szavazza meg a stratégiát, mivel az nem sorolja a nemzetbiztonsági kockázatok közé a korrupciót. A bukaresti parlament együttes ülése 311 szavazattal 4 ellenében 38 tartózkodás mellett fogadta el az új román nemzeti védelmi stratégiát.