Biztonságpiac

Az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton a www.police.hu oldalon azt írta, a járványhelyzet alatt eddig megszokott rendben – a védelmi intézkedések betartása mellett – folyik a rendőrségen az ügyintézés, de kérik az ügyfélkapuval rendelkezőket, hogy elsősorban az elektronikus ügyintézés lehetőségét válasszák.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány a koronavírus-járvány harmadik hullámában a fertőzésszámok csökkentése érdekében a védelmi intézkedések szigorításáról döntött. Március 8-tól 22-ig az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac kivételével minden üzletet be kell zárni. Emellett minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi, szociális, pénzügyi, postai, járműszerviz-szolgáltatásokat. Az óvodák és az általános iskolák április 7-ig, a tavaszi szünet végéig nem nyithatnak ki, az iskolák hétfőtől online oktatásra térnek át.

The post A rendőrségen nem módosul az ügyintézés rendje appeared first on .

A büntetőügyekben a vádemelés után a tárgyalást és nyilvános ülést április 5-e utáni időpontra kell kitűzni, illetve a már kitűzötteket akkorra kell elhalasztani, feltéve, hogy “az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg”. A polgári peres ügyekben a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni.

A polgári és közigazgatási perekben az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus, kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, akkor a tárgyalás megtartása helyett a nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.

“A polgári peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye” – írták. A bíróságokon a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni. A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban tárgyaláson kívül jár el – olvasható a kormányrendeletben.

Mától nem tartanak tárgyalást, nyilvános ülést a Debreceni Ítélőtáblán sem. Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője azt közölte, a törvényi feltételek megléte esetén a fellebbezéseket tárgyaláson kívül bírálják el. A már kitűzött tárgyalásokat elnapolják, azok új időpontokat kapnak. Az ügyfélfogadás továbbra is szünetel, de az elektronikus, online ügyintézés továbbra is biztosított valamennyi ügyszakban.

The post Mától nem tartanak személyes jelenlétet igénylő tárgyalást, nyilvános ülést a bíróságok appeared first on .

A szóvivő szerint az amerikai vezetés megdöbbenve fogadta az aktivisták haláláról szóló értesüléseket. Egyben kijelentette, hogy az amerikai vezetés további intézkedésekkel fog válaszolni a február elsejei katonai hatalomátvétel nyomán elharapódzó erőszakra a délkelet-ázsiai országban.

Szerdán harmincnyolc tüntető vesztette életét és többen megsebesültek a biztonsági erőkkel országszerte zajló összecsapásokban Mianmarban. Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különmegbízottja akkor a legvéresebb napról beszélt a katonai hatalomátvétel óta.

Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-jén magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a belpolitikai tevékenységéért Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert.

A hadsereg puccsa megakasztotta a közel 50 éves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma február 12-én szankciókkal sújtotta a mianmari junta tíz vezető tagját és a helyi hadsereggel kapcsolatban álló három vállalatot. A puccs óta legalább ötven halálos áldozata volt a rendvédelmi erők és tüntetők összecsapásainak.

The post Mianmar: az USA elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot appeared first on .

A bíróság – a vádirattal megegyező – megállapítása szerint az 51 éves B. Tibor 2018 januárjában ismerkedett meg a zalaegerszegi hajléktalanszállón későbbi áldozatával, akivel élettársként tekintettek egymásra. Italozó életmódot folytattak, ha tehették, az éjszakákat a szabadban, a zalaegerszegi parkerdőben töltötték. Egy szintén hajléktalan férfival hármasban italoztak a városban 2019 júniusában, amikor az éjszakai szállásuk felé, a parkerdőbe indultak. Ekkor a nő annyira ittas volt, hogy nehezen tudott lépkedni, ezért a vádlott ütni kezdte, többször álkapcson rúgta és megtaposta.

A parkerdőben egy padnál tovább italoztak, majd sötétedés után elindultak az alvóhelyük felé, de a botladozva lépegető nő ismét elfeküdt a földön. A társa emiatt újra durván bántalmazta, amiért a velük lévő férfi segítségért indult. Miután kettesben maradtak, a brutális bántalmazás tovább folytatódott, végül a vádlott megfojtotta a nőt. A földön hagyott holttestre járókelők találtak rá. A szakértői vizsgálat csaknem száz külsérelmi nyomot és belső sérüléseket talált – ezek közül több önmagában is életveszélyes volt -, a nő halálát végül a fojtogatás okozta.

B. Tibor még 1997-ben különös kegyetlenséggel megölte az apját és annak élettársát. Az ezért kiszabott életfogytig tartó büntetésből 20 év után, 2017-ben feltételesen szabadult.

A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla pénteki ülésén a vádlott cselekményének minősítését megváltoztatta, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekménynek is minősítette, azzal, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös, hanem többszörös visszaeső. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az ítélet jogerős.

The post Van, aki semmiből sem tanul: tényleges életfogytiglan a kegyetlen gyilkosnak appeared first on .

Patrusev és Sullivan csütörtöki, az amerikai fél kezdeményezésére létrejött kapcsolatfelvételről pénteken számolt be honlapján az orosz biztonsági tanács. A két biztonságpolitikai illetékes második alkalommal tárgyalt egymással Joe Biden januári hivatalba lépése óta.

Január végén a felek a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását és a biztonsági együttműködés egyéb kérdéseit vitatta meg. Az előző amerikai kormányzat nemzetbiztonsági tanácsadójával, Robert O’Briennel 2020 októberében Genfben tárgyalt Patrusev.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kilátásba helyezte, hogy Oroszország hamarosan nyilvánosságra hozza a válaszintézkedéseivel sújtott amerikaiak listáját. Ezzel azokra a legújabb szankciókra fog válaszolni, amelyeket az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt vezetett be ellene. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Moszkva korábban szándékosan nem tárta a nyilvánosság elé ezeket az ügyeket, de mivel az amerikai fél nagydobra verte a saját intézkedéseit, az orosz vezetés hamarosan hasonlóképpen fogja “megörvendeztetni” Washingtont.

The post Orosz és amerikai vezetők egyeztettek a hadászati stabilitásról appeared first on .

Saághy Flóra közölte, a megalapozott gyanú szerint a férfi vezetői engedélyét február 28-ig bevonták. A gyanúsított hétfőn megjelent a mórahalmi kormányablakban, hogy jogosítványát visszakérje. Az eljáró ügyintéző a kérést nem tudta teljesíteni, mivel az okmány még a rendőrségen volt. Ezt közölte is a férfival, aki erre indulatosan, dühösen reagált, és csak nagy nehezen távozott a hivatalból.

Ezután a gyanúsított egy közösségi portálon álnéven létrehozott, de saját fényképével ellátott profil alatt üzenetet tett közzé. Ebben a jogosítványával kapcsolatos intézkedésre szólított fel, különben – mint írta – “meg kell szurkálnia valakit”. Az üzenetben a férfi nevesítette is a kormányablak eljáró ügyintézőjét, akit meg is fenyegetett.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését egy hónapra. Az ügyészség azért is indokoltnak látja a kényszerintézkedést, mert a gyanúsítottal szemben hasonló, személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt két eljárás is folyik – tudatta az ügyész.

The post Erőszakkal próbálta visszaszerezni a jogosítványát, terrorcselekmény kísérlete miatt bűnhödhet appeared first on .

A tájékoztatás szerint Balogh János altábornagy vasárnap 0 órától szeptember 6-án 24 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el Bács-Kiskun megye, Csongrád-Csanád megye és Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében.

The post Több megyében is fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány appeared first on .

Pirger Csaba az előzményekről azt közölte: a jelenleg 39 éves nőnek 2017-ben megszakadt az élettársi kapcsolata közös gyermekük apjával, mert az asszony rendszeresen alkoholt fogyasztott. Előfordult, hogy az üveget az akkor még csak ötéves fia rejtette el az anyja elől, aki ezért meg is verte őt.

A bíróság fiút az előzmények miatt az apánál helyezte el, de a nő is rendszeresen láthatta a fiát, ilyenkor azonban leittasodott, a szeszt gyakran nyugtatókkal együtt fogyasztotta. A szüleivel is számtalanszor összevitatkozott, a tettlegességig fajuló veszekedések miatt több alkalommal rendőri intézkedésre is szükség volt.

A nő tavaly tavasszal is a fia jelenlétében bántalmazta az édesapját, aki néhány hónap múlva meghalt, az agresszív, erőszakos nő pár nappal a haláleset után az akkor éppen megint nála lévő nyolcéves fiút hibáztatta ezért. Az ittas, hisztérikus állapotban lévő asszony a lakásban üldözte és ütötte a gyerekét, miközben azt hajtogatta, hogy megöli, közben az ezt megakadályozni próbáló nagymama is megsérült.

A fiú az őt üldöző anyja elől a fürdőszobába menekült, ahol a nő folyamatosan tovább fenyegette a megölésével. A gyereket vízbe akarta fojtani, ezért a kád csapját megeresztette, a fiút pedig a nyakánál szorongatta, hogy a fürdőkádba lökje, a gyerek csak a nagymama érkezésével tudott kimenekülni a szorításból.

A lakásban folytatódó üldözés és bántalmazás közben a nagymamának sikerült lefognia annyi időre a lányát, hogy a gyereket az utcára küldje segítségért. A félmeztelen, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett fiú végül egy járókelőt állított meg segítséget kérve.

A Zala Megyei Főügyészség emberölés előkészülete és kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat a nő ellen.

The post Szörnyű: meg akarta ölni nyolcéves fiát egy nagykanizsai nő appeared first on .

“Ezek semmi mást nem jelentenek, mint beavatkozást Oroszország belügyeibe. Egészében véve csak sajnálkozásunkat tudjuk kifejezni azzal kapcsolatban, hogy azok, akik ebben az esetben opponenseink, éppen ilyen, a kétoldalú kapcsolatokra abszolút romboló hatást gyakorló módszerekhez folyamodtak” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkvának a Washingtonnal és Brüsszellel fennálló viszonya amúgy is “siralmas állapotban” van.

Peszkov “felháborítónak” nevezte azt az amerikai vádat, miszerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) köze van Alekszej Navalnij ellenzéki politikus augusztusi “állítólagos megmérgezéséhez”. Felszólította az amerikai és az európai felet, hogy ha ennek az állításnak alátámasztására érvei és bizonyítékai vannak, akkor terjessze elő őket.

“Abszurdnak” és “alaptalannak” nevezte azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket a nyugati országok a Navalnij-üggyel kapcsolatban az orosz államapparátus és erőszakszervezetek több vezetője ellen bevezettek.

Egyúttal “hatástalannak” is nevezte a szankciókat, rámutatva, hogy azok az érintett magánszemélyek esetében gyakorlatilag csak “megkettőzik” azokat az orosz jogszabályokat, amelyek amúgy is megtiltják számukra, hogy külföldi kintlévőségekkel rendelkezzenek. Közölte, hogy Moszkva a szankciók nyomán sem kívánja megszakítani a kapcsolatait az európai és az amerikai rendvédelmi szervekkel, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az orosz állampolgárok jogai ne sérüljenek.

Közölte, hogy a szakosodott állami szervek az orosz vezetés elé fogják terjeszteni a válaszintézkedésekre vonatkozó javaslataikat. Hangsúlyozta, hogy Moszkva be fogja tartani a kölcsönösség elvét az államközi kapcsolatokban, és ellenlépései az orosz állampolgárok érdekeit fogják szolgálni.

Az EU kedden négy orosz vezető ellen hirdetett szankciókat Navalnij letartóztatása miatt, az emberi jogok megsértésére hivatkozva. Ezután az Egyesült Államok is büntetőintézkedéseket léptetett életbe magánszemélyek, valamint 14 olyan jogi személy ellen, akiket/amelyeket biológiai és vegyi fegyverek gyártásával vádolt meg.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Vesztyi FM állami rádiónak nyilatkozva kifogásolta, hogy Washington a vegyi fegyverek elleni küzdelem harcosaként pozicionálja magát, holott nem semmisítette meg a készleteit úgy, ahogy szerinte Moszkva tette évekkel ezelőtt. Zaharova hangot adott álláspontjának, miszerint az Oroszország elleni szankciók bevezetésével az EU és az Egyesült Államok saját belső problémáiról, egyebek között a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni védekezésben megmutatkozó nehézségekről kísérelte meg elterelni a figyelmet.

Azt hangoztatta, hogy a Washington és Brüsszel közötti “vélt partnerség” csak a ruszofóbián alapul.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke ugyancsak a Vesztyi FM hallgatóságához szólva azt sürgette, hogy a nyugati szankciókra válaszul Oroszország állítsa le annak az üzem- és kenőanyagnak exportját, amelyet az ukrán hadsereg az ország délkeleti területeit ellenőrzésük alatt tartó szakadárok elleni harcban használ. Úgy vélekedett, hogy Moszkvának ezt már régen meg kellett volna tennie.

The post A Kreml szerint a Navalnij-botrány miatti szankciókkal Washington és az EU beavatkozott az orosz belügyekbe appeared first on .

A szárazföldi erők helikoptere Bingöl tartományból tartott a még keletebbre fekvő Bitlisbe, de fél órával a felszállást követően megszakadt vele a kapcsolat.

Az incidens pontos okáról egyelőre nincs információ. Sajtóbeszámolók szerint technikai hiba vagy rossz időjárási körülmény áll a szerencsétlenség hátterében, a támadás lehetőségét kizárták.

Az NTV török hírtelevízió úgy tudja, hogy tábornoki és főtiszti rendfokozatú katona is tartózkodott a légi járművön. Az értesülést hivatalos forrásból nem erősítették meg.

The post Lezuhant egy katonai helikopter Kelet-Törökországban, kilenc halott appeared first on .

A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint a 68 éves férfit és családját évekkel korábban kilakoltatták a tömbházlakásból. Az ingatlannal még 2008-ban kártalanította a bíróság egy büntetőperben azt a vállalatot, amelytől a túszejtő felesége sikkasztott.

A vállalat hétfőn két munkást küldött a lakásba, hogy elkezdjék a felújítási munkálatokat. A korábbi tulajdonos késekkel felfegyverkezve behatolt a lakásba, megkötözte a munkásokat, és maga értesítette a rendőrséget a túszejtésről. Cserében a lakás fölötti tulajdonjoga visszaállítását kérte.

Egy rendőrségi túsztárgyaló négy órán át próbálta meggyőzni a túszok elengedéséről. A rohamrendőrség akkor hatolt be a lakásba, amikor segélykiáltásokat hallott bentről. Ekkor azonban már mindkét munkást leszúrta. Egyikük a helyszínen, a másikuk a kórházba szállítás közben életét vesztette.

A rendőrök többször rálőttek a túszejtőre, őt is súlyos sebesülésekkel szállították kórházba. A rendőrség őrizetbe vette a túszejtő feleségét, akit cinkossággal gyanúsítanak.

Elrendelte Lucian Bode belügyminiszter a Bákó megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének és helyettesének, valamint az oneşti-i rendőrség vezetőjének és helyettesének leváltását az Oneşti-en történt kettős gyilkosság miatt. A tárcavezető ugyanakkor ügyészségi vizsgálatot kér a rendőrségi beavatkozás ügyében szolgálati hanyagság miatt. Elmondása szerint a Bákó megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője későn ment ki a helyszínre, mert alábecsülte az esemény fontosságát. “Bár az elkövető több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy erőszakhoz fog folyamodni, nem rendelték el a törvény által előírt intézkedéseket. A megyei rendőr-főkapitányság vezetősége nem vett figyelembe minden rendelkezésére álló adatot, ugyanakkor nem tájékoztatta pontosan és teljes körűen a felettes szerveket további erőforrások mozgósítása érdekében” – fogalmazott. Bode kiemelte, az oneşti-i rendőrség vezetője és annak helyettese figyelmen kívül hagyta az elkövető múltbeli magatartásával kapcsolatos információkat, és nem dokumentálták megfelelően a korábbi fenyegetőzéseket. A miniszter szerint ugyanakkor nem volt megfelelő kommunikáció azok között, akik a parancsokat adták, így nem volt összehangolt az akció, és senki nem vállalta a felelősséget a történtekért.

The post Hullanak a fejek az oneşti-i kettősgyilkosság miatt appeared first on .

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az italozó életmódot folytató 48 éves rendőr rendszeresen szidalmazta, megalázó megjegyzésekkel illette, bántalmazta a feleségét. 2020. március 30-án a vádlott erőszakosan ki akarta venni – az általa korábban már megrongált – telefont felesége kezéből, majd az udvaron üldözte, és megpróbálta megszerezni tőle a közös bankszámlához tartozó bankkártyát is, a nő laptopját pedig eldobta – írták.

A sértett a fiához költözött, de a férje ezután is fenyegette, közölte, hogy rájuk gyújtja a házat és a feleségét a hajánál fogva húzza haza. 2020 júliusában a vádlott – bár felszólították, hogy az ingatlantól tartsa távol magát – a fia családi házának lakattal lezárt lemezkapuját gépkocsijával betörte, behajtott az udvarra, majd a felesége ajtaján dörömbölt. A cselekmény után a vádlott ismét felhívta a sértettet telefonon és azzal fenyegette meg, hogy másnap baltával és teherautóval fog visszamenni.

A rendőr emiatt előbb őrizetbe, majd letartóztatásba került, később bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, jelenleg szabadlábon védekezik. A vádlott hivatásos szolgálati jogviszonyát a rendőrség méltatlanság miatt időközben megszüntette – közölte a főügyészség.

The post Zaklatás miatt vádat emeltek egy volt rendőr főtiszt ellen appeared first on .

A jelentésben kiemelik: a leginkább támadott iparág 2020-ban a feldolgozóipar és az energetika, ezeket követte a pénzügyi és a biztosítási szektor. A bűnözők kihasználták azt is, hogy közel ötven százalékkal nőtt a gyártásban és az energetikában egyaránt létfontosságú ipari vezérlőrendszerek (ICS) sebezhetősége. A cég a jelentés adatait több mint 130 országban naponta több mint 150 milliárd biztonsági esemény vizsgálatára alapozta.

A világjárvány átalakította azt, hogy mit tekintünk kritikus infrastruktúrának, és ezt a támadók is felismerték. Számos szervezet először kényszerült a védekezés frontvonalába – függetlenül attól, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatás, az oltóanyaggyártás, az élelmiszerlánc vagy a védőfelszerelések gyártása a profilja – idézi a közlemény Nick Rossmannt, az IBM X Force, a kibertámadások felderítésével és az incidensek kezelésével foglalkozó szervezetének a vezetőjét.

A jelentés szerint a leggyakrabban hamisított márkák TOP10-es listáját olyan cégek vezetik, amelyek a távmunka alatti kapcsolattartáshoz kínálnak megoldásokat, például a Google, a Dropbox és a Microsoft. Ugyancsak a lista elején vannak az online kereskedelmi brandek, az Amazon és a PayPal, valamint a Youtube és a Facebook, amelyekre a hírfogyasztás miatt támaszkodtak az emberek tavaly. Meglepő módon a hetedik leggyakrabban hamisított márka 2020-ban az Adidas volt.

A jelentésből kiderül, hogy az áldozatok digitális környezetének legsikeresebb támadási módja a sérülékenységek keresése és kihasználása volt (35 százalék) tavaly – első alkalommal az évek során -, amelyet az adathalászat (31 százalék) követett.

A jelentés szerint az IBM által megfigyelt támadások 31 százaléka Európát érintette, itt volt a legtöbb zsarolóvírus által elkövetett támadás. Mindemellett Európában több belső fenyegetést észleltek, mint bármely más régióban, és kétszer annyi ilyen támadás történt, mint Észak-Amerikában és Ázsiában együttvéve – írták.

The post Kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelemben részt vevőket tavaly appeared first on .

A lépést Hasogdzsi menyasszonya, Hatice Cengiz kérelmezte a mostani tárgyaláson, de a törvényszék visszautasította azt, mondván, a CIA-jelentés “nem járul hozzá” az ügy előremeneteléhez.

Az amerikai hírszerzés azt közölte, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös hagyta jóvá azt a műveletet, amelynek során Isztambulban megölték Hasogdzsit. A koronaherceg mindig is visszautasította érintettségét. Bin Szalmánt sűrűn bíráló újságírót, aki a The Washington Post című amerikai lap munkatársa volt, 2018. október 2-án látták utoljára Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán, ahol minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon.

Cengiz a CIA-jelentés nyomán a szaúdi trónörökös megbüntetésére szólított fel a Twitteren. Az amerikai elnök kormányzatától kezdve az összes politikai vezetőnek fel kell tennie magának a kérdést: hajlandó-e kezet fogni egy olyan személlyel, akinek bűnössége bizonyítást nyert, de ennek ellenére nem büntettek meg” – fogalmazott Hasogdzsi menyasszonya.

Törökországban tavaly július 30-án indult az ügyben per, amelyben 26 szaúdi állampolgárt vádolnak távollétükben. Az érintettekkel szemben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Köztük szerepel Ahmed al-Aszíri, a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetője, valamint Szaúd al-Kahtáni, bin Szalmán bizalmasa, volt tanácsadója is. Az isztambuli per következő tárgyalása július 8-án lesz.

(*Az amerikai jelentés -amely megerősíti, hogy a szaudi uralkodó adta ki a parancsot az újságíró meggyilkolására- fő tanulsága, hogy ha elég sok olajad van, akkor bármit megtehetsz. A -szerk- megj.)

The post Az isztambuli bíróság nem tette hozzá az amerikai hírszerzés jelentését a török Hasogdzsi-per aktájához appeared first on .

Dobó Dénes tájékoztatása szerint a férfi közel fél éven át az ország több szállodájában is eltöltött pár napot, majd minden esetben fizetés nélkül távozott. A másodfokú bíróság a 38 rendbeli csalás bűntette és kétrendbeli csalás vétsége miatt indult büntetőeljárásban a Hajdúszoboszlói Járásbíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyta, a vádlottat jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá közel egymillió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a 49 éves férfi 2019. február 6-án szabadult ugyanilyen ügyben elrendelt letartóztatásából, majd hat nappal később ismét úgy vett ki egy szobát egy hajdúszoboszlói hotelben, hogy azért nem akart fizetni.

Volt, hogy a férfi álnéven az alkalmazottakat megtévesztve jelentkezett be a szállodák recepcióin, majd úgy vette igénybe a hotelek szolgáltatásait, hogy nem állt szándékában fizetni, arra anyagi lehetősége nem is lett volna. A vádlott 2019. február 12. és november 18. közötti időszakban összesen negyven szállodában 164 éjszakát töltött az ország különböző területein.

A férfi legtöbbször interneten keresztül foglalt szállást három-öt napra, de a szállodai tartózkodása során többször meg is hosszabbította foglalását. A hotelekből általában az utolsó éjszaka előtti napon fizetés nélkül távozott és legtöbbször még aznap este megszállt egy másik településen lévő szállodában.

A vád szerint a férfi Pécsen öt szállodában is így járt, de két-két alkalommal megfordult Hajdúszoboszlón és Sárváron is. A férfit, aki Szombathelytől Vásárosnaményig több tucat hotelt megkárosított, 2019. november 18-án egy veresegyházi szállodában fogták el, majd őrizetbe vették. A vádlott a negyven sértettnek összesen közel 3,5 millió forint kárt okozott, ami nem térült meg.

The post Fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából, két évig nem kell szállást keresnie appeared first on .

Felmentette a francia igazságszolgáltatás Edouard Balladur volt jobboldali kormányfőt (1993-1995) az 1995-ös vesztes elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt indított perben. Volt védelmi minisztere, Francois Léotard viszont két év felfüggesztett börtönbüntetést és százezer eurós pénzbüntetést kapott hűtlen kezelésben való bűnrészesség miatt.

Az ügyészség azzal vádolta meg a 91 éves volt kormányfőt, hogy védelmi miniszterének közreműködésével a Franciaország és Pakisztán közötti katonai szerződések jutalékaiból visszajuttatott kenőpénzekből fordított törvénytelen módon pénzeket az 1995-ös elnökválasztási kampányára. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) ítélethirdetésén a két visszavonult politikus nem jelent meg.

“Huszonöt év után végre kimondatott, hogy Balladur ártatlan” – mondta ügyvédje, Félix de Belloy.

Franciaország 1994-ben 820 millió euró értékű megállapodást kötött Pakisztánnal három Agosta 90-B típusú tengeralattjáró eladásáról. A közvetítő az akkoriban legálisnak számító jutalékokból kenőpénzeket juttatott francia döntéshozóknak. Az ügy hat gyanúsítottját tavaly két és öt év közötti letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A mostani ítélet szerint viszont nincs arra bizonyíték, hogy a politikusoknak jutatott kenőpénzekről tudott a szerződéseket aláíró akkori miniszterelnök. A három bíróból és 12 képviselőből álló francia köztársasági bíróság (CJR) azt is kimondta, hogy nem lehet megállapítani, honnan érkezett a politikus elnökválasztási kampányszámlájára a vereség után három nappal az ügyészség szerint gyanús 10,25 millió francia frankos (másfél millió eurós) összeg.

A pakisztáni fegyverszerződések ügye akkor vált kínossá a jobboldal számára, amikor felmerült a gyanú, hogy Karacsiban azért hajtottak végre 2002 májusában pokolgépes merényletet a tengeralattjárók építésén dolgozó francia mérnökök ellen, mert Jacques Chirac akkori államfő leállította a riválisa, Balladur által még miniszterelnökként letárgyalt jutalékok kifizetését (Balladur egyébként elvesztette az 1995-ös elnökválasztást, amelyet a másik jobboldali jelölt, Chirac nyert meg).

A merényletben 15-en, köztük 11 francia állampolgár vesztette életét. Az ő családtagjaik feljelentése nyomán indult vizsgálat korrupció gyanújával.

The post Isten malmai: ítéletet hirdettek az 1995-ös francia elnökválasztási kampány finanszírozásának perében appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint 2020 első felében meghatalmazott védőként büntetőügyben eljáró ügyvéd valótlanul azt állította védencének, hogy egy hivatalos személy befolyásolásával elintézte a büntetőeljárás kedvező lezárását és a másik gyanúsított letartóztatásának megszüntetését. Az ügyvéd ezért hetvenmillió forintot kért és kapott a vállalkozótól. Az ügyvéd később – két ismerőse segítségével – kétmillió euró átadására akarta rávenni a vállalkozót, cserébe azt ígérve, hogy egy hónapon belül megszűnik a letartóztatása és fél éven belül befejeződik az eljárás is ellene. A megtévesztésben részt vevők befolyásos kapcsolatukra hivatkoztak, egyikük pedig hivatalos személynek adta ki magát.

A vállalkozó az ügy befolyásolására tett újabb ajánlatot is elfogadta, de a kétmillió eurót végül nem fizette ki, arra hivatkozva, hogy ezért az ügyért korábban már fizetett. Az ügyvéd a kapcsolataira – ezúttal is valótlanul – hivatkozva az időközben letartóztatásba került egyik ismerősének is segítséget ajánlott, részben közvetítő útján, és tízmillió forintot kért azért, hogy közbenjárjon a szabadlábra kerüléséért. Az ismerős az ajánlatot nem fogadta el.

Az eljárás eddigi adatai alapján megállapítható, hogy az ügyvéd és társai által megnevezett hivatalos személyek és befolyásos kapcsolatok nem léteztek, illetve az ügyben nem voltak érintettek, a befolyásolásukat valótlanul állították. Az ügyben eddig négy gyanúsítottat hallgatott ki az ügyészség. A vállalkozó és az ügyvéd őrizetben van – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben.

The post Befolyással üzérkedett, őrizetbe vették appeared first on .

A BfV közölte, hogy nem hozhat nyilvánosságra információkat az ügyről, mert egy bírósági döntés hírzárlatra kötelezi. Ugyanakkor parlamenti körökben több lapnak megerősítették a BfV döntéséről beszámoló szerkesztőségek értesülését.

Tino Chrupalla társelnök a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva botrányosnak nevezte az alkotmányvédelem tevékenységét, és úgy vélte, hogy a szolgálat kiszivárogtatott információkat a sajtónak. Különösen botrányos az időzítés, hiszen alig két hét múlva tartományi választásokat tartanak – mondta a politikus, utalva arra, hogy március 14-én helyi törvényhozási (Landtag-) választás lesz Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban. Közölte: pártját hivatalosan nem értesítették arról, hogy az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek (Verdachtsfall) közé sorolták. Az AfD minden jogi eszközzel fellépne egy ilyen döntéssel szemben – mondta Chrupalla.

Az alkotmányvédelmi szempontból gyanús besorolás azzal jár, hogy titkosszolgálati eszközökkel tanulmányozhatják az AfD szövetségi szervezetének és tartományi szervezeteinek tevékenységét, vagyis például beépített emberek révén megfigyelhetik a tagokat és a tisztségviselőket, és lehallgathatják kommunikációjukat. Egy Bundestag-képviselettel rendelkező párt alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetnek minősítése a második világháború utáni német történelemben példa nélküli fejlemény lenne.

A BfV 2019 januárjában közölte, hogy a Németország szabad, demokratikus berendezkedése elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá vonják az AfD egészét, egyik platformját, az A szárny (Der Flügel) elnevezésű szerveződést pedig rögtön a gyanús esetek közé sorolják.

A sajtóértesülések szerint ez az ellenőrzés befejeződött, és a nemzetbiztonsági szolgálat arra a megállapításra jutott, hogy a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD egésze fenyegetést jelenthet az alaptörvény érvényesülésére. Ezért nemcsak az időközben hivatalosan feloszlatott, ám továbbra is számottevő informális befolyással rendelkező Der Flügel, hanem valamennyi pártszervezet folyamatos megfigyelése indokolt.

Az AfD-t 2013-ban alapították. Tevékenységének első szakaszában mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára összpontosított, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára. Az AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.

Jörg Meuthen társelnök a párt legutóbbi, tavaly novemberi kongresszusán irányváltást sürgetett. Beszédében kiemelte, hogy meggyőződése szerint nem az eddigi “goromba, agresszív és fékevesztett” fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket. Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség.

The post Alkotmányvédelmi megfigyelés alá vehették a legnagyobb német ellenzéki pártot appeared first on .

Keresztes Imre főügyész közleményében emlékeztetett, tavaly novemberben egy agresszív, öngyilkossággal fenyegetőző férfi miatt hozzátartozója hívta ki a rendőröket, akiket a 27 éves, büntetett előéletű, ittas férfi kiabálva, több alkalommal megöléssel fenyegetett, miközben különböző tárgyakat vett magához a ház udvarán. A rendőrök többször felszólították, hogy fejezze be az agresszív magatartást, ő azonban ennek nem tett eleget, és egy 1,5 méteres fahusánggal, később pedig egy kaszával indult a rendőrök irányába, miközben tovább fenyegette őket – írta a főügyész.

Hozzátette: a rendőrök ekkor elővették szolgálati fegyverüket, de a férfi csak azután dobta el a kaszát, hogy a rendőrök ismét figyelmeztették, fegyvert fognak használni. A rendőrök ezután testi kényszer alkalmazásával megbilincselték a férfit, aki továbbra is ellenállt, miközben az egyik rendőrt lábon rúgta.

Az eset óta letartóztatásban lévő vádlott ellen a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy ellen, felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Nyíregyházi Járásbíróságon.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy amennyiben az előkészítő ülésen a vádlott a bűncselekmények elkövetését beismeri, a bíróság ítélje 6 év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra. Mivel a vádlott a bűncselekményt próbaidő hatálya alatt követte el, az ügyészség a vádiratban arra is indítványt tett, hogy a bíróság a korábban kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását is rendelje el.

The post Vádat emeltek a rendőrökre kaszával támadó férfi ellen appeared first on .

Christopher Wray szenátusi meghallgatásán úgy fogalmazott: “Ez a támadás, ez az ostrom bűnözői magatartás volt. Ez ennyire egyszerű, és ezért az FBI ezt belföldi terrorizmusnak tekinti”. Az igazgató elmondta, hogy az iroda több mint 270 ezer állampolgári bejelentést kapott az amerikaiaktól, amelyek segítettek azonosítani a támadásban feltehetőleg részt vevő embereket. “Néhányan megtették azt a fájdalmas lépést is, hogy barátaikat vagy családtagjaikat jelentették fel” – tette hozzá Wray.

Január 6-án Donald Trump hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a Trump által elveszített, novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is. A volt elnök ellen a demokrata többségű alsóház lázadás szítása miatt emelt vádat, a Capitolium megtámadása előtt tartott nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt. Trumpot végül – az alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) végén – a szenátus felmentette.

Az FBI igazgatója visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint a Capitolium elleni támadást egyetlen szélsőséges ideológia hívei követték el. “A január 6-iki támadók között volt néhány – és a számuk a nyomozás előre haladtával folyamatosan növekszik -, akiket erőszakos milicista szélsőségeseknek neveznék. És letartóztattunk néhány olyan embert is, akiket a rasszista motivációval rendelkező erőszakos szélsőségesek kategóriájába sorolnék” – fogalmazott Christopher Wray, aki hozzátette: nincs bizonyíték arra, hogy a radikális baloldali Antifa tagjai részt vettek az ostromban.

Az FBI mostanáig legalább 280 embert tartóztatott le, akik feltehetőleg részt vettek a január 6-ai támadásban és több mint 300-at már vád alá helyeztek. Wray azt is elmondta, hogy az általuk vizsgált belföldi terrorizmussal kapcsolatos esetek száma megduplázódott, mióta ő vezeti a Szövetségi Nyomozó Irodát. 2017-ben mintegy ezer esetet jegyeztek fel, míg 2020-ban 2000-et.

The post Az FBI belföldi terrorcselekménynek minősítette a Capitolium elleni támadást appeared first on .