Biztonságpiac

A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) képviselői csütörtökön kiadott közös állásfoglalásukban felhívták a moszkvai vezetés figyelmét, hogy nem ismerik el a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását.

“Határozottan elítéljük, hogy Oroszország ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát. Nem ismerjük el Oroszország törekvéseit ennek legitimálására sem most, sem a jövőben” – hangsúlyozták a csoporthoz tartozó országok külügyminiszterei, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Ukrajnához tartozó terület bekebelezésének hetedik évfordulóján kiadott dokumentumban. Hozzátették, hogy továbbra is rendíthetetlenül támogatják Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát.

Az aláírók azt is leszögezték, hogy ellenzik Ukrajna Oroszország általi destabilizálását, különösen a Donyec-medence és a luhanszki régió bizonyos területein. Aláhúzták, hogy a béke előmozdítása megköveteli a minszki megállapodásban foglaltak betartását.

A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő csoport állásfoglalását Joe Biden amerikai elnök február végi nyilatkozata előzte meg, amelyben hangsúlyozta: kiáll Ukrajna mellett Oroszország agresszív cselekményeivel szemben. Biden szerdai televíziós nyilatkozatában “lelketlen gyilkosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, kijelentése diplomácia feszültségekhez vezetett Washington és Moszkva között.

A Donyec-medencei konfliktus övezetében tavaly július vége óta tűzszünet van érvényben, amelyet a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló, úgynevezett minszki összekötő csoport hozott tető alá. Február végén azonban ismét kiéleződtek a harcok, az oroszbarát szakadárok többször megsértették a tűzszünetet. A kelet-ukrajnai konfliktus hét éve tart, a harcoknak már mintegy 13 ezer áldozatuk volt.

The post A G7 nem ismeri el a Krím félsziget annektálását appeared first on .

Költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy tatabányai könyvelő ellen, aki egy vállalkozástól ellopott pecséttel hét év alatt több mint 150 millió forint kárt okozott a költségvetésnek – közölte a megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint a vádlott könyvelt egy vállalkozásnak, és helyzetével visszaélve eltulajdonította a társaság egyik pecsétjét, majd azzal számlatömböt vásárolt.

A férfinak egyéni vállalkozóként nyomdaipari szolgáltatásra is volt engedélye, két gazdasági társaságnak végzett is ilyen szolgáltatást. A megrendelt munkát elvégezte, de a számlákat a korábban ellopott pecsétet használva annak a vállalkozásnak a nevében állította ki, amelynél könyvelt.

A vádlott a számlák után sem az egyszerűsített vállalkozói adót, sem a személyi jövedelemadót, sem pedig az egészségügyi hozzájárulást nem fizette meg, így a gyanú szerint 2011 januárja és 2018 februárja között 150 millió 641 ezer forint kárt okozott a költségvetésnek.

A főügyészség a férfira felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta, és mintegy 90 millió forintra vagyonelkobzást is kezdeményezett vele szemben.

The post 150 milliós kár: felfüggesztettel megúszhatj a könyvelő appeared first on .

Mérőóra-leolvasás ürügyén csalók próbálhatnak bejutni az otthonokba, magukat egy-egy energia- vagy közműszolgáltató cég munkatársainak kiadva – figyelmeztet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal(MEKH) az egyre gyakoribb bejelentések alapján pénteki közleményében.

Mint írták, a szolgáltató által a helyszínen végzendő munkákról – a váratlan mérőhelyi ellenőrzés kivételével – értesítést kapnak a fogyasztók, azokról előre tudnak, ahogy ismert a várható mérőleolvasás időpontja is. A mérőcsere dátumát előre egyeztetve végzik a szolgáltatók, az esetleges karbantartási, javítási időszakról szintén értesítést küldenek. Mindig legyen gyanús, ha ezeken az időpontokon kívül érkezik valaki – írták.

A közműszolgáltatók szakemberei vagy megbízottjai fényképes igazolvánnyal vagy megbízólevéllel rendelkeznek, amelyet az érkezést követően felmutatnak. A fogyasztók is kezdeményezhetik az igazolvány, megbízólevél bemutatását. Amennyiben nem meggyőző a dokumentum, a szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatán ellenőrizni lehet a szakember személyét és a helyszíni munka valóságtartalmát. Az energiahivatal kiemelte: a szolgáltatók emberei soha, semmilyen okra hivatkozva nem fogadhatnak el készpénzt. Nem kérhetik tehát sem az állítólagosan elmaradt számla kifizetését, sem a helyszíni munkavégzés díját.

Fontos tudni, hogy a szolgáltatók alapvetően ügyfélszolgálati csatornáikon keresztül kezelnek személyes adatokat. Mint írták, előfordulhat ugyanakkor, hogy a szolgáltatók piackutatási céllal személyesen keresik fel a fogyasztókat. Ebben az esetben a felkereső személynek megbízólevéllel, adatkezelési tájékoztatóval kell igazolnia magát.

“Általános szabály: akit beengednek, ne hagyják egyedül és ne engedjék, hogy elterelje a figyelmüket. A visszaélésről haladéktalanul tegyenek feljelentést és tájékoztassák a szolgáltatót is” – írta a MEKH.

The post Mérőóra-leolvasás ürügyén csalók próbálhatnak bejutni az otthonokba appeared first on .

A hosszú hétvégén 2772 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – ismertette az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.

Gál Kristóf alezredes közölte: pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn 2620 esetben azért léptek fel, mert közterületen szegték meg a maszkviselési kötelezettséget. Egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyen 100, tömegközlekedési eszközön pedig 52 ember ellen intézkedtek a hétvégén amiatt, mert nem viseltek maszkot – tette hozzá.

A kijárási tilalmat 1893-an szegték meg, közülük 49-en a kutyasétáltatásra vonatkozó szabályt nem tartották be. A Magyarország területén áthaladók közül háromszáz ember ellen kellett a rendőröknek intézkedniük a hosszú hétvégén, amiért nem tartották be a rájuk vonatkozó korlátozó intézkedéseket.

Hétfőn 4178 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 43 553 ember járványügyi megfigyelése, illetve elkülönítése van hatályban, az érintettek közül 4526-an vállalták az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazást – ismertette.

The post A hétvégén 2772 ember ellen intézkedtek a maszkviselés elmulasztása miatt appeared first on .

A katonai objektumokat veszélyeztető, “ellenséges” civil drónok ártalmatlanítására akar törvényi felhatalmazást kapni a román védelmi minisztérium – közölte az Adevarul című lap.

A lap által ismertetett tervezet a hadsereg fegyverhasználatát szabályozó 2011/122-es törvényt módosítaná oly módon, hogy a katonák tüzet nyithassanak a védett objektumokat veszélyeztető drónokra. A jogszabály-módosítás fontos eleme a drón fogalmának bevezetése, amely alatt – a tervezet szerint – bármilyen automata vagy távirányítású, levegőben, szárazföldön, vízen vagy víz alatt közlekedő eszköz értendő.

Az indoklásban elsősorban a távirányítású, kis méretű repülő eszközök elterjedésére hivatkoznak. A tervezet szerint a kereskedelemben kapható civil drónok egyre gyakrabban veszélyeztetik a katonai, kormányzati és ipari objektumok, illetve a tömegrendezvények biztonságát, ugyanis robbanóanyagok szállítására, kameráik és más érzékelők révén pedig ellenséges felderítő műveletekre, a katonai kommunikációs csatornák lehallgatására, zavarására is alkalmasak.

A védelmi minisztérium szerint a potenciális fenyegetést jelentő drónok észlelése, beazonosítása, követése és ártalmatlanítása jelenleg főleg a törvényes alap és a megfelelő műszaki eszközök hiánya miatt ütközik nehézségbe.

A joghézagot felszámolni hivatott törvénymódosítás alapvetően az ellenséges drónok lelövését, illetve lefoglalását teszi lehetővé. Elfogadása esetén felhatalmazza a katonákat, hogy addig tüzeljenek a drónokra, amíg megállítják vagy mozgásképtelenné teszik őket.

Mindazonáltal a jogszabály indoklása szerint a drónok ártalmatlanítására “a helyzetnek megfelelő arányos kényszerítő és korlátozó erőt” akarnak bevetni a katonák, vagyis nem feltétlenül akarnak tüzet nyitni rájuk, a legtöbb esetben elegendő lehet az elektronikus zavarás vagy egy célzott, nagy teljesítményű mikrohullámú energianyaláb.

A védelmi minisztérium közvitára bocsátott törvénytervezetéhez tíz napig lehet hozzászólni és módosító indítványokat beterjeszteni.

The post Az “ellenséges” civil drónok ártalmatlanítására kér törvényi felhatalmazást a román hadsereg appeared first on .

Ellenlépésekre kell számítania az Európai Uniónak (EU), ha szankciókat vezet be kínai tisztségviselők ellen a muszlim vallású ujgur kisebbséggel szembeni bánásmód miatt – írta vezércikkében a China Daily, a kínai kommunista párt lapja.

Az újság szerint a szankciók beavatkozást jelentenének Kína belügyeibe, amit Peking nem tűr. A szankciók tervének híre szerdán szivárgott ki, uniós források szerint az EU tagállamai a végső döntést várhatóan a jövő héten hozzák majd meg. Az EU a tervek szerint több kínai illetékest beutazási tilalommal, illetve számlája zárolásával sújtana.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat.

Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszerített sterilizációt is alkalmaznak, az intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elvett gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azoknak, akiknek az életére “hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

A kínai pártlap a Hszincsianggal kapcsolatban kínai részről jellemzően hangoztatott álláspontot ismételve a nyugati sajtó egy részében megjelent “igaztalan vagy elfogult tudósításokat” tette felelőssé a Hszincsianggal kapcsolatos “félreértésekért” vagy “az igazság ismeretének hiányáért”.

A China Daily vezércikkében kiemelték: elfogadhatatlan lenne az EU részéről, hogy az emberi jogi kérdéseket összekapcsolja azzal a kétoldalú befektetési egyezménnyel, amelynek előkészítési tárgyalásait tavaly decemberben zárták le.

“A megállapodás mindkét fél érdeke” – húzták alá, hozzátéve: “egy olyan egyezmény politizálása, melynek megvitatása évekbe tellett, súlyos csapást mérne az egyébként baráti kétoldalú kapcsolatokra”.

The post Ellenlépésekre kell számítania az EU-nak, ha szankciókat vezet be Kínával szemben appeared first on .

Alaptalan és bizonyítatlan a vád, miszerint Oroszország beavatkozott a 2020-as amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov arra reagált, hogy az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) kedden jelentést tett közzé, amely szerint az orosz vezetés a kampány során megpróbálta lejáratni Joe Biden jelenlegi elnököt és a mögötte álló politikai erőt, a Demokrata Pártot.

“A jelentést hibásnak tartjuk. Abszolút alaptalan és bizonyítatlan” – mondta az elnöki szóvivő.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkvának nincs köze az amerikai elnökjelöltek elleni lejárató kampányokhoz, és nem avatkozott be a választásba. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ehhez hasonló vádakat az Egyesült Államok ürügyül használhatja fel Oroszország elleni szankciók bevezetéséhez.

Mint mondta, Moszkva a büntetőintézkedések bevezetésével kapcsolatban az összes lehetséges forgatókönyvet figyelembe veszi, és kénytelen lépéseket tenni.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírtelevízióban “a hazugság és a dezinformáció következő adagjának” minősítette az állítólagos orosz beavatkozásról szóló amerikai titkosszolgálati jelentést.

A 15 oldalas dokumentum szerint az orosz kormány – Donald Trump szövetségesein és kormányán keresztül – “megtévesztő vagy megalapozatlan állításokkal” megpróbált beavatkozni a 2020. évi amerikai elnökválasztási kampányba Biden rovására.

The post Moszkva tagadja a beavatkozást az amerikai elnökválasztásba appeared first on .

Konzorciumi partnerként fogja segíteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratóriumát a Vodafone Magyarország.

A laboratórium olyan területeken folytat kutatást és fejlesztést, mint az intézményeket, a településeket és a határvédelmet érintő, technológia-alapú biztonsági kérdések, valamint a kiberbiztonság és az 5G. A laboratórium működését a jövőben a Vodafone Magyarország is támogatja, erről szándékmegállapodás született a vállalat és a felsőoktatási intézmény között.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2020 őszén létrehozta Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium programját. Az országos hatókörű kutatóhely a technológia-alapú biztonság három pillérének, az intézménybiztonságnak, a településbiztonságnak és a határbiztonságnak integrált kutatásával és a kapcsolódó innovációkkal foglalkozik. A BTNL mindezek mellett két további területen, a kiberbiztonság és az 5G kapcsán is folytat kutatási és fejlesztési tevékenységet.

„A Vodafone-nál fontos számunkra, hogy olyan kezdeményezéseket támogassunk, amelyek elősegítik a társadalom digitális fejlődését. Úgy gondolom, felelős technológiai vállalatként kötelességünk mindent megtenni azért, hogy segítsük azoknak a kutatóknak és szakembereknek a munkáját, akik innovatív megoldásaikkal sokat tehetnek mindannyiunk digitális biztonságáért” — mondta Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese, aki szerint elengedhetetlen, hogy a biztonság érdekében megvalósuló innovációk lépést tartsanak a technológia folyamatos fejlődésével.

A Vodafone Magyarország évek óta nyújt szakmai, illetve pénzügyi támogatást a hazai felsőoktatási intézmények és fiatal generáció innovációs projektjei számára. A tavalyi évben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen segítette egy kísérleti 5G hálózat és 5G laboratórium létrejöttét, idén pedig csúcstechnológiás eszközökkel járult hozzá az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzésének megvalósulásához és egy design thinking kurzust is támogatott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

The post NKE – Vodafone együttműködés a technológia-alapú biztonság fejlesztéséért appeared first on .

Egy másik betegre, ápolókra és a kórház biztonsági őreire is rátámadt az a 37 éves kínai férfi, aki szombaton megszurkálta a Honvédkórház Podmaniczky utcai telephelyén betegtársát, aki szerdán életét vesztette – közölte Gál Sándor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályvezetője.

Az alezredes elmondta: a járőröket szombat délután riasztották azzal, hogy a kórház Covid 2-es intenzív osztályán egy ott kezelt férfi minden előzmény nélkül megszurkálta betegtársát. Hozzátette: mire a rendőrök a helyszínre értek, a kórház biztonsági őrei lefegyverezték a támadót.

Gál Sándor elmondta: szombaton az egyik ápoló segélykiáltást hallott, majd a kórteremben azt látta, hogy a nő mellett áll egy férfi, aki a nyakát szorongatja és a mellkasát üti. A férfi az ápoló megjelenésére abbahagyta a támadást és a kórteremben a kötözésre használt ollókat felkapva támadóan indult felé. Az ápoló kihátrált a folyosóra, de közben odaért egy másik ápoló is, így már ketten próbálták megfékezni a támadót. Miközben hátráltak, a következő kórteremhez értek, ahova a férfi bement.

Ebben a kórteremben egy altatás és lélegeztetés alatt lévő 54 éves nő feküdt. A férfi kitépte a nő szájából a csöveket, és az ollóval mintegy harmincszor lesújtott az asszony fejére. A támadás után kiment a folyosóra, majd az előtérbe, ahol az egyik biztonsági őrt is megtámadta, aki kivédte a támadást, de a kezén így is megsérült. Az őrök azután földre vitték a támadót és átadták a rendőröknek.

Gál a sértettről elmondta: az 54 éves asszony március elején került az intenzív osztályra. A támadás után állapota életveszélyessé vált, oxigénhiányos állapotba került és csak hosszadalmasan tudták újraéleszteni. Állapota kritikussá vált, majd szerdán elhunyt – tette hozzá. A támadót a pszichiátriára vitték, de olyan állapotban volt, hogy gyanúsítottként nem tudták kihallgatni. A bíróság azóta elrendelte a letartóztatását, és a fogvatartás helyéül a tököli büntetés-végrehajtási kórházát jelölte ki. Az alezredes a támadóról azt mondta: 37 éves, kínai állampolgár, nem beszél magyarul, budapesti lakos, rendezett családi körülmények között él, büntetlen előéletű és szakácsként dolgozott.

“Sem a beszerzett információk, sem a kórházi leletek alapján nem bizonyított, hogy kábítószer-fogyasztó” – fogalmazott az alezredes, cáfolva az erről szóló sajtóinformációkat. Hozzátette: szakértők bevonásával vizsgálják, mi váltotta ki belőle a tettét.

Közölte, várhatóan további gyanúsításokat fognak közölni a férfivel: közfeladatot ellátó személy sérelmére, több ember sérelmére, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletének, valamint súlyos testi sértés kísérletének megalapozott gyanúját.

The post Másokra is rátámadt a betegtársát megszurkáló kínai férfi appeared first on .

Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik felsővezetőjét – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre közleményében azt írta: az ügyészség vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást az ügyben. Szerdán 13 helyszínen hajtottak végre összehangolt akciót az ügy felderítése és további bizonyítékok beszerzése érdekében.

A gyanú szerint egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi működésében érdekelt vállalkozó 2020 áprilisában felkereste a vele bizalmas viszonyban álló, az adóhivatal központi szervénél vezető beosztásban dolgozó embert, és közbenjárását kérte a cégnél folyamatban lévő adóeljárás mielőbbi befejezésében. A cél az volt, hogy az eljárás folytatása ne fedjen fel olyan pénzügyi visszaéléseket, amelyek a vállalkozás partner cégeit is érintik.

A hivatalos személy azt ajánlotta a vállalkozónak, hogy az érintett cég rendezze adótartozását, majd az adóeljárást folytató adóhatóságnál – vezető pozícióját felhasználva – elérte, hogy soron kívül megkezdjék az eljárás lezárását. A vállalkozó – előzetes megállapodásuk alapján – a segítségért egy 342 ezer forint értékű mobiltelefont adott át a NAV-os vezetőnek.

Keresztes elmondta, hogy a NAV-val együttműködésben folytatott eljárásban végrehajtott akcióban a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött. Az ügyészség a vezető beosztású hivatalos személyt és a vállalkozót gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket és indítványozza letartóztatásuk elrendelését. A gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését és panasszal éltek a gyanúsítás ellen.

The post Korrupció gyanújával őrizetbe vették a NAV egyik felsővezetőjét appeared first on .

Megállapodást kötött Magyarország a haderő fejlesztésére: 348,5 millió euró, azaz mintegy 130 milliárd forintnyi forrást biztosít az ország harci-védelmi képességének növeléséhez az Export Credit Norway (ECN) és a Norwegian Export Credit Guarantee Agency (GIEK) – jelentette be a Pénzügyminisztérium (PM).

A közlemény szerint a finanszírozás alacsony költséggel jár, kedvezőbbé teszi az államadósság hátralévő futamidejét, és elősegíti, hogy Magyarország több lábon álljon az adósságkezelésben.

Az ECN és a GIEK által nyújtott exporthitel finanszírozás a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében megvalósuló harci-védelmi fejlesztést tesz lehetővé. A forrás a 410 millió euró összegű NASAMS szerződéshez kapcsolódik, amelyet Magyarország a Norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS szállítóval 2020 novemberében kötött meg. A haderő speciális beszerzésének 85 százalékát fedezi az exporthitel igénybevétele, amely az állam számára igen kedvező, hozzávetőlegesen megegyezik a devizakötvény-kibocsátás feltételeivel. A futamidő a teljes összeg lehívásától számított nyolc és fél év – ismertette a PM közleménye.

A finanszírozási mód illeszkedik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) stratégiájába. Egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország több lábon álljon a hitelfelvételek szempontjából, másrészt az ügylettel hosszabbodik az államadósság átlagos hátralevő futamideje is.

The post Magyarország 130 milliárd forint hitelt vett fel a haderő fejlesztésére appeared first on .

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy szankciókat vezetnek be kínai tisztségviselők ellen a pekingi vezetésnek az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódja miatt – közölték szerdán Brüsszelben uniós források azt követően, hogy a tagországok kormányait képviselő diplomaták megvitatták a témát.

Hozzátették, hogy a végső döntést várhatóan a jövő héten hozzák meg. Az unió a tervek szerint több kínai illetékest beutazási tilalommal, illetve számláik zárolásával sújt.

Ming Csang, az Európai Unió mellett működő kínai képviselet vezetője azonnal elutasítóan reagált a beszámolókra. Úgy vélte, hogy a bevezetendő korlátozó intézkedések hazugságon alapulnak, és szándékosan aláásnák Kína nemzetbiztonsági és fejlesztési törekvéseit.

“Párbeszédet akarunk konfrontáció helyett. Az EU-nak ezt még egyszer meg kellene gondolnia. De ha ragaszkodnak ezen az eszközök használatához, Kína nem fog meghátrálni, és teljesíti népe felé tett kötelezettségeit” – fogalmazott a nagykövet a források szerint.

Emberi jogi csoportok szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelőtáborokba a kínai hatóságok az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A foglyokat kényszermunkának és sterilizációnak vetik alá, továbbá erőszakos módszerekkel próbálják átalakítani politikai gondolkodásukat, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) iránti hűségre kötelezzék őket.

A pekingi vezetés ezt tagadja, szerintük az ujgurokat valójában szakképző központokban képezik egyebek között a vallási szélsőségesség elleni harc céljából.

Az uniós diplomaták arról is beszámoltak, hogy a 27 EU-tagállam Észak-Koreával, Eritreával, Dél-Szudánnal, Líbiával és Oroszországgal szemben is kész további korlátozó intézkedéseket bevezetni a tavaly év végén elfogadott – emberi jogi jogsértések esetén alkalmazandó – általános szankciórendszer keretében. Belső források szerint az Oroszország elleni új szankciók a Csecsenföldön elkövetett visszaélések felelőseit fogják célozni.

The post EU-szankciók várhatók Kína ellen az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt appeared first on .

Egy tévéműsorban az Amerikai Egyesült Államok elnöke azt állította, hogy oroszországi hivatali partnerének nincs lelke, sőt gyilkos.

Joe Biden egy tévéinterjúban arról (is) beszélt, hogy elég jól ismeri Putyint, és úgy gondolja, hogy az orosz elnöknek nincs lelke. Ezt egyik találkozójukon meg is mondta neki, mire Putyin csak annyit felelt, hogy akkor megértik egymást. Arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, Biden igennel válaszolt. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy Putyin “meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozás miatt.

“Biden mai kijelentése túlmegy a józan ész határán. Így nem viselkedhet egy olyan ország vezetője, amely a demokratikus elvek és az erkölcs hordozójának szerepére pályázik. Így beszélni az államfőnkről senkinek sem megengedett… Biden a kijelentésével megsértette országunk polgárait. Ez a tehetetlenség miatti hisztéria… Putyin az elnökünk, az ellene irányuló támadás az az országunk elleni támadás” — Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke. (Sok butaságot beszél az elnök. Az, hogy kinek mi a megengedett azon lehet ugyan vitatkozni, bár felesleges mert az egyesült államok elnökének viszonylag tágak a lehetőségei e tekintetben. Hogy Biden megsértette volna Oroszország polgárait valószínűleg csak a Putyinra szavazókra igaz, az, hogy mennyien nem vették ezt sértésnek kiderülhetne egy szabad, tisztességes választáson. Az az állítás pedig, hogy Putyin bírálata támadás, sőt az ország elleni támadás lenne azt mutatja, hogy Vologyinnak fogalma sincs a demokráciáról, a szólásszabadságról. A -szerk- megj.)

“Erre egyetlen magyarázat lehet: minden, amit csak az Egyesült Államok tesz annak érdekében, hogy gondot okozzon az országunknak – a szankcióktól kezdve a zsaroláson át a belügyekbe való beavatkozásig – dugába dőlt. Ez a tehetetlenség miatti hisztéria” – írta Vologyin.

Felidézte, hogy a korábbi amerikai elnökök kritikusan viszonyultak a Szovjetunióhoz és Oroszországhoz, de konstruktívan cselekedtek. Emlékeztetett arra, hogy Roosevelt antikommunizmusa ellenére és annak ellenére, hogy zsarnoknak tartotta Sztálint, hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok építéséhez, Kennedy Hruscsovval közösen találta meg az egyetlen helyes kiutat a karibi válságból, Nixon a leszerelés útjára lépett, az idősebb Bush pedig attól tartott, hagy a szovjet állam széthullása esetén a nukleáris fegyverek elterjednek a világban.

Vologyin véleménye szerint Trump retorikája is megfelelt az államfői szintnek, a szankciók ügyében hozott döntései dacára. (Mondjuk ebben is téved a hűséges csinovnyik, hiszen Trumpról sok jót el lehet mondani, de hogy a kommunikációjának a szintje meghaladta volna egy akarnok hétéves kisiskolás szintjét, azt nem. A -szerk- megj.)

Az interjú nyomán az orosz külügyminisztérium konzultációra hazarendelte az ország washingtoni nagykövetét.

The post Biden egyre keményebb: gyilkosnak nevezte Putyint appeared first on .

Árt a globális stabilitásnak a brit nukleáris arzenál növeléséről szóló döntés – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Nagyon sajnáljuk, hogy Britannia azt az utat választotta, hogy növeli a nukleáris robbanótölteteinek számát. Ez a döntés árt a nemzetközi stabilitásnak és a hadászati biztonságnak” – mondta Peszkov.

A szóvivő elfogadhatatlannak és valótlannak nevezte London állítását, miszerint Moszkva fenyegetést jelent. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is a tárgyalások híve a hadászati stabilitás kérdésében, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

A brit kormány kedden közölte, hogy visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és 180-ról 260-ra növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy “az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesének” a nukleáris potenciálja növeléséről hozott döntése súlyos csapást jelent magára a fegyverzetellenőrzés koncepciójára. A diplomata szerint az elhatározás megalapozatlan és politikai szempontból káros.

Rjabkov kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg meg fogja hozni a szükséges ellenintézkedéseket a brit nukleáris arzenál “negyven százalékos, ugrásszerű” növelésére.

The post Kreml: árt a globális stabilitásnak a brit nukleáris arzenál növelése appeared first on .

A román haditengerészet szervezésében megrendezett idei legnagyobb hadgyakorlat kezdődik pénteken a Fekete-tengeren az Egyesült Államok, Bulgária, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Törökország részvételével.

A román haditengerészet szerdai közleménye szerint a román partszakasz térségében lebonyolítandó Sea Shield 21 fedőnevű, március 29-ig tartó közös műveletben 2400 katona, 18 hadihajó – egy cirkáló, egy romboló, több fregatt, korvett, aknaszedő, rakétahordozó- és vontatóhajó -, valamint 10 repülő és helikopter vesz részt.

A gyakorlaton a Szövetséges Tengerészeti Parancsnokság a 2-es számú Állandó NATO Tengerészeti Csoport (SNMG-2) hajóival, köztük a román Regina Maria fregattal lesz jelen.

A román és lengyel haditengerészet három parti rakétaütege tengeri célpontok megsemmisítését fogja gyakorolni, a légtér biztosítását a román légierő F-16-os és MiG 21 Lancer vadászgépei, IAR-330-as harci helikopterei és spanyol Eurofighter Typhoon harci repülőgépek fogják ellátni.

A Sea Shield 21 forgatókönyve valamennyi olyan műveletre kiterjed, amellyel a NATO válaszolna egy, a térségben kirobbanó geopolitikai válságra, azzal a céllal, hogy megerősítse a tagországok együttműködési képességét a vízi, tengeralatti, szárazföldi és légi hadműveletek során. A rendszeres Sea Shield és Poseidon hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os NATO-csúcson tett javaslatának szellemében a szövetség dél-keleti szárnyának megerősítéséhez, a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez járul hozzá – közölte a román haditengerészet.

The post Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődik Fekete-tengeren a román haditengerészet szervezésében appeared first on .

Egy hét alatt több ezer sofőrnél észlelték a rendőrök, hogy vezetés közben nem használta a biztonsági övet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerdán tette közzé honlapján a március 8. és 14. közötti, európai szintű fokozott ellenőrzésének mérlegét. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2021. évi ellenőrzési terve alapján az európai kampánya során ezúttal a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – használatát ellenőrizték a rendőrök.

A járművek ellenőrzése során a rendőrök 5514 alkalommal tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását, túlnyomórészt – 4531 esetben – a járművezető nem kapcsolta be a biztonsági övét. A gyermekbiztonsági rendszert 112 esetben nem használták, míg 14-en bukósisak nélkül motoroztak.

Az ORFK arra kérte a közlekedésben részt vevőket, hogy mindig tartsák be a közúti szabályokat, a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint a segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak megfelelő használatát. “Ne sodorják veszélybe magukat és a többi közlekedőt azzal, hogy a passzív biztonsági eszközöket nem használják”! – fogalmaztak.

The post ORFK: több ezer ellenőrzött sofőr nem használta a biztonsági övet appeared first on .

Lapunkat megkereste egy neves, húsz éve működő biztonsági vállalat, mert sokak mellett az ő tevékenységüket is egyre inkább hátrányosan érintik a járvány kapcsán elrendelt védelmi intézkedések. Mint írják a bajt csak tetézi, hogy egy paradoxon miatt kiszorultak a támogatotti körből is.

Mint írják, jelenleg átlagosan bő száz fő saját alkalmazotti létszámmal rendelkeznek, ebből eddig harminc főt érint a megrendelőiknél a 104/2021 (III.5) Korm rendelettel elrendelt korlátozások. E dolgozóikat az elrendelt két hetes korlátozás időtartamára kénytelenek voltak fizetett szabadságra küldeni.

A társaság számára ez ellentételezés nélküli kifizetés, azaz több millió forint vesztesség erre a két hétre, mivel a kormányrendeletre és vis maiorra hivatkozva a megrendelőiknek nem számlázhatnak.

Mindezt tetézi, hogy a hivatkozott kormányrendelet 6 § 1. bek 16. pontja alapján a biztonsági szolgáltatások engedélyezettek, így állami kompenzációra sem tarthatnak igényt. A társaság vezetői a járványadatokból és a kormányzati kommunikációból azt érzik, hogy az április 22-i nyitás nem, vagy nem egyszerre fog megtörténni, így a további vesztességeiket megbecsülni sem tudják, a szabadság kiadás pedig így nem fenntartható megoldás.

Mint írják, a szakmánkban ez a probléma még több száz céget és több ezer vagyonőrt érinthet ezért azt szeretnék, hogy jogalkotói szinten tegyék lehetővé, hogy ésszerű keretek között a vagyonbiztonsági tevékenység is a támogatható kategóriák közé kerüljön.

Biztató, hogy megkeresésükre az Operatív Törzstől azt a választ kapták, hogy a javaslatukat meg fogják vizsgálni, és figyelembe fogják venni, amennyiben a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági folyamatok kezelésével kapcsolatos intézkedések rendszerében a javaslataik, illetve észrevételeik elhelyezhetők.

The post Bajban a biztonsági vállalkozások appeared first on .

A Balassagyarmati Járásbíróság jogerősen egy év tíz hónap, két és fél évre felfüggesztett börtönre ítélt egy 43 éves anyát, aki rátámadt egy általános iskola női iskolaőrére – tájékoztatta a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula közölte: a vádlott tavaly október 22-én elment a lányáért az iskolába, ahol kiderült, hogy a gyerek napközben elesett, a térdén és a fején könnyebben megsérült. Emiatt beszélni akart az igazgatóval és a tanárokkal is, mivel azonban szülők az iskola épületébe nem léphettek be, az egyenruhás iskolaőr arra kérte, hogy távozzon.

Az anya többszöri felszólításra sem hagyta el az épületet, ehelyett a tanulók és az iskola dolgozói előtt útszéli hangnemben szidalmazni kezdte az iskolaőrt, majd a falnak lökte őt. A járási ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével és becsületsértés vétségével vádolta meg az anyát, akit a bíróság mindkét vádpontban bűnösnek mondott ki – derül ki a közleményből.

The post Bántalmazta az iskolaőrt, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta appeared first on .

Jogszerűnek és megalapozottnak minősítette az orosz katonai főügyészség, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) katonai részlege elutasította annak az Alekszej Navalnij nevében tett feljelentésnek az ügyrendbe vételét, amely szerint az ellenzéki politikust megpróbálták megmérgezni.

Ezt egy katonai ügyész közölte kedden azon a tárgyaláson, amelyet a bejelentés elutasításával szembeni panasz ügyében tartottak Moszkvában, a 235. helyőrségi katonai bíróságon. Álláspontja szerint a bejelentés ügyrendebe vételének nem volt jogalapja. Navalnij, aki börtönbüntetését tölti egy rá korábban gazdasági bűncselekmény címén kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megszegése miatt, videokapcsolatok révén részt vehetett volna a tárgyaláson, ám elutasította ezt a lehetőséget. A tárgyalást március 22-re elnapolták.

Navalnij nevében Vladlen Losz ügyvéd tett feljelentést december 15-én és 22-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei ellen. Az SZK Katonai Nyomozati Főcsoportfőnöksége (GVSZU) az ügyet megvizsgálta, de nem talált arra utaló körülményt, hogy az FSZB munkatársai elkövették volna a feljelentésben szereplő bűncselekményt.

A katonai nyomozóhatóság képviselője a tárgyaláson közölte: az szerv nem kapott semmilyen anyagot arról, hogy Navalnij ellen katonák bűncselekményt követtek volna el. Elmondta, hogy az ügyben a szibériai szövetségi körzet közlekedési rendőrsége indított ellenőrző vizsgálatot. A fehérorosz állampolgárságú Losz nem vehetett rész a keddi tárgyaláson, mert januárban 2023. november 27-ig érvényes hatállyal kitoloncolták Oroszországból a hazájába, miután szembe szegült egy rendőrrel. Navalnijt a tárgyaláson Vjacselav Gimagyi ügyvéd képviselte.

Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint “Novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Az FSZB emberei mérgezték meg.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg. Az SZK katonai főcsoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja.

Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzékinek a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie. Az elsőfokú döntést Navalnij megfellebbezte, de a fővárosi bíróság február 20-án helybenhagyta.

The post A katonai ügyész Navalnij nyomozóhatóság elleni panaszának elutasítását javasolta appeared first on .

Nagy-Britannia visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és ehelyett növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét – áll a brit kormány stratégiai tervezetében.

A hosszú távú stratégiai intézkedéscsomagot tartalmazó 114 oldalas dokumentum egyenes utalást tesz arra, hogy Nagy-Britannia bizonyos körülmények között nem nukleáris tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés esetén is fontolóra veheti nukleáris fegyvereinek alkalmazását. A tervezet felidézi: 2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy 225-ről 180-ra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig.

A kedd délután bemutatott stratégiai tervezet szerint azonban a biztonsági környezet változásának jelenlegi irányai alapján, figyelembe véve a technológiai és doktrinális fenyegetéseket is, az egy évtizeddel ezelőtti korlátozási terv végrehajtása immár nem lehetséges. A brit kormány ezért úgy döntött, hogy nem csökkenti, hanem 260-ra emeli a hadrendben tartható nukleáris töltetek számának felső határát.

A stratégiai dokumentum leszögezi azt is, hogy Nagy-Britannia megtartja az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó négy tengeralattjáróját, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világtengereken, ahogy az eddig is történt.

A tervezet szerint a brit kormány továbbra is a “a bizonytalanság szándékos fenntartásának” politikáját fogja alkalmazni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor, hogyan és milyen mértékben venné fontolóra nukleáris fegyverek használatát, de a változó biztonsági és technológiai környezetre tekintettel ennek a politikának az alkalmazását kiterjeszti, és a továbbiakban nem közöl nyilvános adatokat a hadrendben álló nukleáris töltetek és rakéták számáról sem.

Ez a bizonytalanság megnehezíti a számítások elvégzését a potenciális agresszorok számára, csökkenti a nukleáris fegyverek szándékos alkalmazásának kockázatát azok részéről, akik egy esetleges első csapás előnyeire törekednének, és így hozzájárul a hadászati stabilitáshoz – áll a brit kormány integrált stratégiai tervezetében.

A dokumentum leszögezi: Nagy-Britannia nem fog nukleáris fegyvereket használni olyan országok ellen – vagy ezzel fenyegetni olyan országokat -, amelyeknek nincs nukleáris fegyverzetük és részesei az 1968-ban aláírt atomsorompó-szerződésnek. A brit kormány azonban fenntartja a jogot arra, hogy felülvizsgálja ezt a kötelezettségvállalását, ha a tömegpusztító fegyverek, köztük a vegyi és biológiai csapásmérő kapacitások, vagy az ezekével összemérhető hatású egyéb, újonnan megjelenő technológiák által támasztott fenyegetés a jövőben ezt szükségessé tenné.

A stratégiai dokumentum szerint az euroatlanti térségben Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést Nagy-Britanniára, de valószínűsíthető az is, hogy a világ más térségeiben, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten szélesedni fog a terrorista és egyéb szélsőséges csoportok mozgástere. A dokumentum valószínűnek nevezi azt is, hogy 2030-ig valamely terrorcsoport sikeres támadást hajt végre vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel.

The post Britannia nukleáris fegyverkezésbe kezd appeared first on .