Biztonságpiac

Az ország legnagyobb nemzetközi kikötője, Antwerpen ügyészsége arról adott tájékoztatást, hogy a hajnalban kezdett akció az eddigi legnagyobb összehangolt és a legtöbb rendőr bevonásával végzett művelet Belgiumban. A razzia során már legkevesebb 200 házkutatást tartottak, nagyjából egy időben.

A művelet a kábítószer-kereskedelemmel, különösen a kokain értékesítésével foglalkozó, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szervezett bűnözői csoportok felderítését és felszámolását célozza – közölték.

A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap kedd délután az illetékes antwerpeni ügyész tájékoztatására hivatkozva azt közölte, hogy az egész országra, de különösen az észak-belgiumi Antwerpen és az ország észak-keleti részében található Limburg tartományokra kiterjedő művelethez a nap folyamán további rendőri egységek csatlakoztak, így közel 1500 rendőr vett részt benne. Az összehangolt művelet során 48 embert állítottak elő, és több mint 1,2 millió euró készpénzt lefoglaltak.

Hozzátették, az átfogó akció nem csak a drogkereskedőket, hanem a velük együttműködő, pénzmosással foglalkozó bűnözőket, valamint a bűnelkövetést megkönnyítő, a csempészeket információkkal ellátó segítőket is célozta.

Naponta több száz óceánjáró hajón több ezer konténer érkezik a tengerentúlról Antwerpen kikötőjébe. A kokainkereskedelem szempontjából a belga kikötőváros Európa egyik fő bejáratának számít. A városban és a kikötőben folytatott drogkereskedelem gyakran vezet erőszakhoz, bűnözői csoportok közötti fegyveres összetűzésekhez. Tavaly Belgiumnak további három ország illetékes hatóságaival együttműködve, egy Antwerpenben talált, 2,8 tonna kokaint tartalmazó konténer lefoglalását követően sikerült felszámolnia egy kábítószer-kereskedő hálózatot. Idén, február második felében az antwerpeni kikötőben 7,2 tonna kokaint foglaltak le a helyi hatóságok. Ennek értéke több milliárd euró.

The post Belgiumban rendkívüli rendőri akció kezdődött appeared first on .

Dobó Dénes jelezte: az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság a vádlottat hat rendbeli csalás bűntette, egy rendbeli csalás vétsége, zaklatás vétsége, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt, halmazati büntetésül négy év börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá csaknem 1,8 millió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság a lefoglalt lőfegyvert és lőszereket elkobozta.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a férfi magas beosztású titkos ügynök látszatát keltve, különböző valótlan okra hivatkozással nagyobb pénzösszegeket csalt ki a sértettektől úgy, hogy 2014-től 2017 őszéig fia ismeretségi körét felhasználva tehetősebb emberek közelébe férkőzött. Ennek során a férfi minden esetben magas rangú titkos ügynöknek, volt olyan, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség (FRONTEX) vezetőjének adta ki magát, és rendszeresen hivatkozott széles körű kapcsolatrendszerére.

A férfi a legtöbbször azt állította, hogy az édesapja és édesanyja külföldi gyógykezelésére, műtétre kell a pénz, majd édesapja halálát követően a temetési költségekre kért pénzt. Az egyik sértett esetében a bizalmi viszonyt úgy is erősítette a vádlott, hogy a gyanútlan férfit magával vitte egy “általa irányított fedett akcióba”, így meggyőződhetett az állítása valódiságáról. A bizalmi viszony folytán a sértettek fizettek a vádlottnak, egyesek több alkalommal is nagyobb összegű kölcsönt nyújtottak a férfinak. A vádlott hat sértettnek összesen több mint 26 millió forint kárt okozott, amely nem térült meg, szándékában sem állt a pénzek visszafizetése.

A vádlott 2017-ben a fiától is kért kölcsön különböző pénzösszegeket, amit egy idő után a fiú már nem teljesített. Ezért 2017 augusztusa és novembere között a vádlott saját fiát mobiltelefonon rendszeresen zaklatta, csaknem százhetvenszer hívta fel azért, hogy pénzt adjon neki. A férfi az apja ellen zaklatás vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő. A férfi 2017. november 21-ei elfogását követően a rendőrök a házkutatás során a vádlott által bérelt lakásban, egy beépített szekrény tetején lévő nyílásban, engedély nélkül tartott lőfegyvert és 16 darab lőszert találtak.

Sal Ildikó bíró az ítélet indokolásában enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott büntetett előéletű, valamint a csalás “részben folytatólagos elkövetését”. A bíróság döntése nem jogerős, az ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik – közölte a szóvivő.

The post Ha azt hiszed csak a regényekben van ilyen, tévedsz: elítélték a magát titkos ügynöknek kiadó csalót appeared first on .

Németh Szilárd, az MH Béketámogató Kiképző Központban levő oltóbusznál, a határra induló katonák oltása közben tartott sajtótájékoztatón elmondta: az oltóbuszok február végén készültek el, és öt áll rendelkezésre. Az oltóbuszok nemcsak a honvédség, hanem a lakosság beoltásában is részt vesznek majd a jövő héttől.

Az oltóbuszok működtetésére ugyanaz az orvosi-egészségügyi protokoll vonatkozik, mint amit a lakosok az oltópontokon, a háziorvosoknál megszokhattak. Az oltóbuszok energiaellátását áramtermelő aggregátor segíti, tehát a jármű olyan helyen is rendelkezésre áll, ahol nem tud közvetlenül áramforráshoz csatlakozni. Az oltás után automata permetbefúvásos rendszerrel fertőtlenítik a járművet. Az emberek beoltás után az izolációs, megfigyelő sátorban várakoznak – ismertette.

Németh emlékeztetett arra, hogy a honvédség a vírus elleni védekezésben is – mint például ipari vagy természeti katasztrófák, nagy árvizek vagy a vörösiszap-katasztrófa esetén – kiemelkedő és nélkülözhetetlen módon veszi ki a részét. A járvány idején a katonák a határvédelemben, a járőrözés során, a kórházparancsnoki rendszerben, a kórházak adminisztratív segítésében, a készletgazdálkodás megszervezésében, az idősotthonok, a szociális otthonok, az iskolák és óvodák fertőtlenítésben is részt vettek, továbbá a beoltások során – sorolta.

The post Oltóbuszokkal is részt vesz a honvédség a védekezésben appeared first on .

A 62 éves orosz diplomatát egy ankarai fotókiállítás megnyitóján, televíziós kamerák előtt lőtte le egy 22 éves, szolgálaton kívüli, civil ruhát viselő török rendőr. Mevlüt Mert Altintas iszlamista és a szíriai Aleppó elleni akkori orosz légi offenzívát felemlegető jelszavakat kiabált, mielőtt a török hatóságok végeztek vele.

A gyilkosság ügyében 2019 januárjában indult per. A vádirat értelmében a merénylet mögött az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok és az ő nemzetközi hálózata állt, amelyet a török vezetés Fethullahista Terrorszervezet (Fethullahci Terör Örgütü, FETÖ) néven fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított a 2016 júliusában történt puccskísérletet követően.

Az ítélethirdetésen három emberre az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint terrorista céllal elkövetett szándékos emberölés miatt kétszeresen súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Két emberre segédkezésért egyszeresen súlyosbított életfogytiglanit, illetve további 15 év börtönt róttak ki. Utóbbiak között volt egy korábbi török hírszerző tiszt is, aki információkat szolgáltatott Karlovról a Gülen-mozgalomnak.

Törökországban az életfogytiglani súlyosbított változata egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. A per nyolc vádlottja rövidebb börtönéveket kapott, hat embert pedig felmentett az ítélőszék. Kilenc vádlott aktáját leválasztották a perről, köztük Gülenét is.

A hivatalos török álláspont szerint a gülenista hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török közszférába, és párhuzamos államot építettek ki egyebek mellett a rendőrségen belül is. Gülen tagadta, hogy ő állna Karlov meggyilkolásának hátterében, amikor felmerült a neve az esettel kapcsolatban.

Moszkva és Ankara a történtek nyomán egyaránt a két ország közeledése és az együttes szíriai rendezési kísérlet elleni provokációnak minősítette a merényletet.

A török fővárosban Andrej Karlovról nevezték el azt az utcát, ahol az orosz nagykövetség található.

The post Öt vádlott életfogytiglanit kapott az ankarai orosz nagykövet 2016-os meggyilkolásával kapcsolatban appeared first on .

A büntetőeljárás a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségen indult. A vád szerint 2018 szeptembere előtt a lébényi autópálya-rendőrök az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron megyei szakaszán járőrszolgálatuk alatt rendszeresen pénzt kértek külföldi tehergépkocsik és turistabuszok vezetőitől. Az ügyészség egy korábbi közleménye szerint a vád lényege, hogy a korrupt rendőrök kül­föl­di teher­gép­ko­csik és turis­ta­bu­szok veze­tő­it ellen­őriz­ték, és pénzt kértek azért, hogy a vezetők továbbmehessenek, illetve szabály­ta­lan­sá­g ese­tén azért, hogy mel­lőz­zék velük szemben a fele­lős­ség­re vonást. A jár­őrök főként ukrán, bol­gár, román, lát­ha­tó­an túl­sú­lyos járműsze­rel­vé­nye­ket állí­tot­tak meg, s 20 és 50 euró közöt­ti össze­gért a szük­sé­ges intéz­ke­dé­sek meg­té­te­le nél­kül továbbenged­ték őket.

A tényállás bizonyításához szükséges bizonyítási eszközöket az ügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével szerezte be. A tényállást a gyanúsítottak egyike sem vitatta. Az ügyészség egyezséget kötött a gyanúsítottakkal, akik ennek részeként tényfeltáró vallomást tettek és beismerték bűnösségüket.

Egy korábbi közleményében tudatta az ügyészség, hogy az egyez­sé­gek alapján vád­ira­tá­ban azt indít­ványozta: a bíró­ság az elő­ké­szí­tő ülé­sen az elkö­ve­tő­ket bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­gük ará­nyá­ban ítélje két-három év vég­re­haj­tan­dó bör­tön­­re, köz­ügyek­től eltil­tás­ra és pénz­bün­te­tés­re, valamint ren­del­jen el vagyon­el­kob­zást velük szem­ben jog­ta­lan gaz­da­go­dá­suk össze­gé­ig.

A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folyt büntetőügyben március elején tartott előkészítő ülést, amelyen az összes vádlott a vádirati tényállással egyezően elismerte felelősségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

Az előkészítő ülés eredményeként a bíróság március 5-én meghozott végzésével a korábban megkötött egyezségeket jóváhagyta és meghozta ítéletét, amely valamennyi vádlottnál megegyezett a vádiratban tett büntetési indítványokkal. Az ítéletet a vádlottak és védőik, továbbá az ügyészség is tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Korrupt autópálya-rendőröket ítéltek letöltendő börtönre appeared first on .

A közlemény szerint a rendőrség emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az ügyben. A nyomozás adatai szerint a férfi vasárnap hajnalban a Fejér megyei Kislángon, a kerítésen átmászva bejutott egy Szabadság utcai ingatlan területére, majd az udvaron található füstölőből házi húskészítményeket próbált ellopni, de megzavarta őt a házban élő 81 éves nyugdíjas férfi és annak 73 éves élettársa, aki megpróbálta megakadályozni, hogy az elkövető elmeneküljön az ellopott áruval. Ezért a 26 éves férfi egy késsel több alkalommal megszúrta a két idős embert, akik olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy a helyszínen életüket vesztették.

Az elkövető a holttesteket az udvaron lévő vízóraaknába rejtette, és faágakkal takarta le őket, majd elmenekült a helyszínről. A rendőrök a bejelentést követően perceken belül a helyszínre érkeztek, majd egy órán belül azonosították és elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit, akit őrizetbe vettek és kezdeményezték letartóztatását.

The post Beismerte tettét a kislángi kettős gyilkossággal gyanúsított férfi appeared first on .

A közlemény szerint a pénzügyőrök kockázatelemzés alapján Debrecenben és Nyíregyházán olyan helyszíneket ellenőriztek, ahol felmerült a gyanú illegális fémkereskedelemre és tárolásra. Az egyik ingatlan tulajdonosa a közösségi hálón is hirdette illegális tevékenységét, amire a NAV munkatársai is felfigyeltek.

Az ingatlanok tipikus fémkereskedelmi telephely képét mutatták, azokon halomban állt a háztartási fémhulladék és a bontott gépjárműalkatrész. Az ellenőrzésen kiderült, hogy az ingatlanokon lévő mintegy tíz tonna fémhez illegális fémkereskedelmi tevékenység útján jutottak hozzá.

Az ingatlanok tulajdonosai több mint hárommillió forint fémkereskedelmi, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi bírságra számíthatnak. A fémhulladékot az eljárás végén a NAV elektronikus árverésen értékesíti – tudatta a vámhivatal.

The post Tíz tonna illegális fémhulladékot foglalt le a NAV appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a férfit európai elfogatóparancs alapján az olasz hatóságok fogták el, majd az osztrák hatóságok közreműködésével 2020 júliusában szállították Magyarországra, ahol gyanúsítotti kihallgatása után őrizetbe vették. A vádirat szerint a férfi és a nő a 2000-es évek elején ismerkedett meg, élettársi kapcsolatukból gyermek is született. A nő 2006 elején – bár tartott a férfitől – úgy döntött, hogy elhagyja. Egy bérelt ingatlanba költözött Szentesen, és már mással tervezte a jövőjét. A férfi ezt látszólag elfogadta, valójában azonban elhatározta, hogy megöli a nőt, ezzel pedig megszerzi közös gyermekük felügyeleti jogát.

A vádlott tudta, hol lakik a nő és azt is, hogy az ingatlant kutyával őrzik, ezért mérget szerzett be, eltervezte a gyilkosságot, és várta az alkalmat. A nő 2006. július 21-én este a gyerekkel volt otthon. A vád szerint a férfi – aznap este és másnap reggel között valamikor – bement a szentesi lakóingatlanba, megmérgezte a házőrző kutyát, majd közös gyermeküket a házban hagyva elhurcolta a nőt. Ezután ismeretlen helyen bántalmazta volt élettársát, aki ennek következtében meghalt. A férfi ezután a Tiszába rejtette a nő holttestét.

A vádlott azt a látszatot akarta kelteni, hogy a nő önként távozott az ingatlanból, ezért magával vitte a sértett biciklijét, majd reggel megjelent a nő szüleinél azzal, hogy nem tudja elérni a lányukat. A nő apja ezután átmászott a kerítésen, és a házban egyedül találta a kétéves gyermeket. A nő eltűnését még aznap bejelentette a rendőrségen. A nő holttestét 2007 nyarán megtalálta egy horgász, akkor azonban nem tudták azonosítani. A büntetőeljárás során felmerült adatok alapján végül 2020-ban azonosították az áldozatot.

A Fővárosi Főügyészség a jelenleg is letartóztatásban lévő férfival szemben előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Szegedi Törvényszékre, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

The post Vádat emeltek a 15 évvel ezelőtti szentesi gyilkosság ügyében appeared first on .

A nemzeti hírügynökség január végén írt arról, hogy fellebbezett a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a Viking Idun ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletét elrendelő végzés ellen. A vádhatóság azt kifogásolta, hogy a bíróság nem írt elő személyes, csak telefonos jelentkezési kötelezettséget a gyanúsítottnak. A Hableány sétahajónak 2019. május 29-én nekiütközött Budapesten, a Margit híd közelében a Viking Sigyn szállodahajó. Az ezután elsüllyedő sétahajón 35-en voltak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast a mai napig keresnek a hatóságok.

A Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette, hogy a kapitány Ukrajnában tartózkodik. Hozzátette: a bűnügyi felügyelet intézménye lehetővé tette a gyanúsítottnak, hogy külföldre utazzon, csak azt a kötelezettséget írta elő neki, hogy a megjelölt időpontokban jelenjen meg a rendőrségen.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész ugyancsak januárban közleményben tájékoztatott arról, hogy indítványozták: a bíróság a 2021. január 30-áig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet újabb négy hónappal, változatlan feltételekkel hosszabbítsa meg, utasítsa el a védőnek a megszüntetésre irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést meg is hosszabbította, de nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

E végzés ellen az ügyészség azért fellebbezett, mert megítélése szerint a telefonos jelentkezés a mai technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

Az ügyészségi fellebbezésre akkor a Fővárosi Törvényszék is reagált, és a járványhelyzettel indokolta a Budai Központi Kerületi Bíróság döntését. Közleményükben akkor azt írták: a járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozásokra – határzár, karanténkötelezettség – figyelemmel a bíróság megváltoztatta a bűnügyi felügyeletnek a gyanúsítottnak korábban előírt magatartási szabályait. Jelen helyzetben a személyes jelenlét további előírása – amit a gyanúsított tőle kívül álló okok miatt egyébként már tíz hónapja nem tud teljesíteni – a kényszerintézkedés teljes kiüresedéséhez vezetne – érveltek akkor.

A Fővárosi Törvényszék a döntés indoklásáról addig nem ad tájékoztatást, amíg az érintettek – így az Ukrajnában tartózkodó hajóskapitány – meg nem kapják a határozatot.

The post Dunai hajóbaleset: telefonos bűnügyi felügyelet alatt marad a Viking Idun kapitánya appeared first on .

Megzavart alvásciklus, zajos szomszédok, felismerhetetlenné vált világ: a koronavírus-járvány miatti korlátozások a nagyváros hírhedt mosómedvéit is sújtják. Mivel a lakosok a korlátozások miatt sokat vannak otthon, megnőtt a találkozások száma is. Tavaly 62 százalékkal emelkedett a lakosok elleni mosómedve-támadások száma a torontói egészségügyi szolgálat adatai szerint. Azonban a harapások és karmolások nem írhatók teljesen az agresszívebb állatok számlájára, a lakosok is hibásak.

“Velem naponta jönnek szembe mosómedvék. Lehet, hogy van köztük agresszív, különösen, ha kicsinyei születtek. De a legtöbb esetben semmi nem változott velük, sokkal inkább az emberekkel, akik többet vannak otthon, és sajnos ettől egyre feszültebbek lesznek” — mondta Derick McChesney, egy torontói vadvédelmi cég tulajdonosa. A város figyelmeztette a lakosokat, hogy ne közeledjenek a mosómedvékhez, ne simogassák, ne etessék őket, mert ez elkerülhetetlenül oda vezet, hogy a félénk állatok támadni kényszerülnek.

Egyes torontóiak azonban elkezdték jobban megismerni a mosómedvéket. A lakástulajdonosok gyorsan rájöttek, hogy a kis állatok napközben olyan otthonokban alszanak, amelyek ilyenkor üresek.

“Egyedülálló képességük, hogy rájönnek, melyik a ház legcsendesebb helye, szeretik közvetlenül a hálószoba fölé befészkelni magukat, itt tudnak jót aludni napközben” – magyarázta McChesney.

Amellett, hogy a lakók mostanában több zörgést hallanak a falak mögül, elkezdték észrevenni a mosómedvéken a fajt sújtó betegséget, amelyre váladékos szemük és imbolygó járásuk utal: az emberre veszélytelen szopornyicát. A beteg állatban megszűnik az embertől való félelem, ezért ha fenyegetve érzi magát, könnyebben támad. A szakemberek figyelmeztették a lakosokat, hogy beteg állathoz ne közelítsenek. Tavaly 13 712 alkalommal értesítették a torontói állategészségügyi hatóságot beteg mosómedvék miatt, előzőleg ez a szám 4172 volt.

Az új koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések a vadvilág és a városlakók közeledésére is alkalmat adtak: az elmúlt hónapokban prérifarkasok, rókák és szarvasfélék is egyre gyakrabban bukkantak fel Torontóban.

The post És még ez is: simogatással terrorizálják a mosómedvéket a torontóiak appeared first on .

A Veszprém Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a horgászengedéllyel rendelkező 37 éves férfi tavaly júniusban Balatonkenesénél kifogott egy 17 kilós és egy 28 kilós pontyot. A nagyobbik egy 120 centiméter hosszú, kapitális méretű ponty volt, amelyet korábban – fényképeken is megörökítve – már többször kifogtak a Balatonból. Ezúttal azonban a horgász a halakat eladta egy Tolna megyei horgásztó tógazdájának, 345 ezer forintért, holott a halak valós értéke 535 ezer 500 forint volt.

Az egyik pontyot később kifogták a horgásztóból is, és a sikert büszkén posztolták az interneten, majd a halat visszaengedték a tóba. A balatoni halgazdálkodást végző társaság azonban jelezte a tógazdának, hogy a hal – amelynek azonosítását jellegzetes sérülései megkönnyítették – a Balatonból való. A következő kifogáskor így értesítették a cég munkatársait, akik a halat elszállították és visszaengedték eredeti élőhelyére.

A horgász és a halastó gazdája ellen lopás miatt emeltek vádat. A bíróság tárgyalás mellőzésével a két férfit két-két évre próbára bocsátotta, a haltolvaj ellen emellett vagyonelkobzást alkalmazott. A végzés nem jogerős.

The post Horgász a pácban, avagy nem könnyű manapság óriási pontynak lenni appeared first on .

A 36 éves algériai állampolgár Bari börtönében tölti kétéves szabadságvesztését, amelyet egy másik ügyben szabtak ki rá. Júniusban szabadult volna. 2019 májusában tartóztatták le a dél-olaszországi város menekülttáborában, mert olyan hamis dokumentumokat találtak nála, amelyekkel szabadon mozoghatott a schengeni övezetben. Az olasz terrorizmusellenes nyomozóigazgatóság (Digos) és az állami rendőrség ezt követően indított ellene mélyreható vizsgálatot, amelynek eredményeit most közölték.

Az Athmane Touami, valamint Tomi Mahraz néven is ismert férfi a fivéreivel, Mehdi és Lyes Touammival együtt 2010 óta ismert az európai hatóságok előtt. A három testvér kezdetben Brüsszelben tevékenykedett zsebesként, valamint dokumentumokat is hamisítottak. Radikalizálódtak, és kapcsolatba kerültek az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezetnek azzal a csoportjával, amelyből a 2015-ös párizsi merényletek elkövetői is kikerültek.

Az olasz hatóságok szerint Touami szoros kapcsolatban állt többek között azzal a három dzsihadistával, aki a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozatban betört a Bataclan klubba, és megölt kilencven embert és megsebesített több mint 350-et. Baráti viszonyban volt azokkal is, akik a koncertterem elleni támadással egy időben Párizs belvárosában hat kávéház, bár és étterem teraszán végeztek 39 emberrel, és hamis papírokat és logisztikai hátteret biztosított nekik.

Mindannyian ugyanannak a terrorista sejtnek a tagjai, amelynek szálai Szíriából és Algériából Olaszországon keresztül Spanyolországba, Franciaországba és Belgiumba vezetnek – közölték az olasz hatóságok a nyomozás eredményei alapján.

Az franciaországi terrortámadások ügyében azonosított algériai férfi kapcsolatban állt Chérif Kouachi francia dzsihadistával is, aki a testvérével 2015. január 7-én behatolt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, 11-et megsebesítettek. Szintén kapcsolatban állt társukkal, Amédy Coulibalyval, aki 2015. január 8-án lelőtt egy rendőrt a francia főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt.

A 2015-ös franciaországi merényletsorozat szálai kezdettől fogva Bari felé vezettek: a novemberi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélőjéről, a Párizsban fogva tartott Salah Abdeslamról kiderült, hogy több alkalommal mozgott az Iszlám Állam terrorszervezet uralta szíriai harcterek és Európa között Olaszországot használva folyosóként, és az első állomása mindig Bari volt, ahol az Iszlám Állam tagjai könnyűszerrel jutottak hamis dokumentumokhoz, szálláshoz és pénzhez a továbbutazáshoz.

Az algériai férfit 2015 júliusában, vagyis a novemberi merényletek előtt néhány hónappal őrizetbe vették a Párizs és Milánó közötti vonaton hamis dokumentumok birtoklása miatt. A terrortámadás után, 2015 novemberében, Athmane Touami egyik fivérének párizsi lakásában hamis dokumentumokat, valamint mobiltelefonokat, az Iszlám Állammal kapcsolatos felvételeket foglaltak le.

A párizsi merényleteket követően Touaminak nyoma veszett, majd 2019-ben Bari migránstáborában tartóztatták le.

The post A 2015-ös párizsi merényletek elkövetőivel kapcsolatban álló férfit azonosítottak Olaszországban appeared first on .

Pirger Csaba közölte: a 29 éves férfi a lakásán lévő számítógépére, illetve a mobiltelefonjára 2018-tól töltött le olyan pornográf kép- és videofelvételeket, amelyeken kisfiúk, illetve velük együtt felnőtt férfiak is láthatók. A férfi 2019 márciusában több száz közösségi felhasználónak küldött ezekből a felvételekből.

A rendőrség 2020 márciusában tartott az ügyben házkutatást, ekkor lefoglalták a férfi számítógépének merevlemezét és a mobiltelefonját, amelyeken több tucatnyi, gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf kép- és videofelvételt tárolt.

A bűncselekménnyel összefüggésben a Nagykanizsai Járási Ügyészség gyermekpornográfia miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Kisfiúkról készült pornográf felvételeket terjesztett egy zalai férfi appeared first on .

Blinken azt írta, hogy tárgyalóasztalhoz ültetné a szembenálló feleket egy, az ENSZ közvetítésével megrendezett konferencia keretében, amelyen részt vennének Oroszország, Kína, Pakisztán, Irán, India és az Egyesült Államok küldöttei is, annak érdekében, hogy megegyezzenek a “béke támogatásának egységes megközelítéséről”.

Felszólította az afgán kormányt és a tálibokat, hogy a következő hetekben tartsanak magas szintű tárgyalásokat Törökországban, ahol kidolgozhatnának egy újragondolt javaslatot egy 90 napos fegyverszünetről. A miniszter egyben felkérte Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízottat, hogy ossza meg a felekkel a tárgyalások felgyorsítására tett írásbeli javaslatokat.

Blinken egyértelművé tette azt is, hogy a Joe Biden vezette kormány továbbra is tanulmányozza az Afganisztánban állomásozó körülbelül 2500 amerikai katona “teljes kivonásának” lehetőségét az előző adminisztráció által egyeztetett május 1-jei határidőig – tájékoztatott a TOLONews. Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta a csatorna értesüléseit. “Nem született még semmifajta döntés a május 1-je utáni afganisztáni katonai jelenlétünkről. Egyelőre nem vetettünk el egyetlen lehetőséget sem” – írták.

The post Az afgán békefolyamat felgyorsítását javasolja az amerikai külügyminiszter appeared first on .

Az eseményen egyperces néma főhajtással emlékeztek a terrorizmus áldozataira.

“Nem szerezhetjük vissza az elvesztett életeket, nem tudjuk megsemmisíteni a sötét múltat úgy, ahogy most megsemmisítettük ezeket a fegyvereket” – fogalmazott a spanyol miniszterelnök, aki szerint a fegyverek elpusztítása a jogállam és a demokrácia terrorizmus feletti győzelmét jelképezi. Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy helyre kell hozni a terrorizmus miatt elszenvedett fájdalmat, fényt kell deríteni a még megoldatlan terrorista bűncselekményekre és küzdeni kell a felejtés ellen.

Az 1977 és 2005 között elkobzott fegyverek kilencven százalékban az Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezettől származnak, a többit a szélsőbaloldali Október 1. Antifasiszta Ellenállási Csoportok (GRAPO) nevű terrorista csoport használta.

Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoport 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy a támadásokkal, és 2018 májusában feloszlatta magát. Elfogott tagjai közül jelenleg mintegy 250-en ülnek börtönben Spanyolországban, körülbelül ötvenen Franciaországban. A véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több nyolcszáz gyilkosságot írnak, amelyekből több mint 300 máig felderítetlen.

The post Spanyolországban több mint ezer, terroristáktól elkobzott lőfegyvert semmisítettek meg appeared first on .

A vádirat szerint a harmincéves férfi 2019. augusztus 21-én egy idős nő nyakláncát próbálta megszerezni, megragadta, megrántotta, és közben ököllel mellkason ütötte a nőt, majd a nyakláncon lévő medállal elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, az ütés következtében eltört a szegycsontja.

Pár nappal később a vádlott egy 81 éves nőt támadott meg, a nyakából hirtelen mozdulattal kitépte arany nyakláncát. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfival, mint többszörös visszaesővel szemben rablás, súlyos testi sértés, valamint kifosztás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és tíz év fegyházbüntetésre ítélte, továbbá megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság elrendelte a terhelt egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év három hónap börtönbüntetésének végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. A bíróság a terhelt letartóztatását fenntartotta, ez a végzés végleges – közölte Ibolya Tibor főügyész.

The post Tíz év fegyházra ítéltek egy visszaeső rablót appeared first on .

A jelentések szerint a fenyegetés egy szélsőjobboldali összeesküvés-elmélethez kapcsolódik, miszerint Donald Trump március 4-én ismét hatalomra kerül, és ezzel párhuzamosan ezrek érkeznek a fővárosba, hogy megpróbálják eltávolítani a demokratákat hivatalukból. Eredetileg március 4. volt az elnöki beiktatás napja az Egyesült Államokban, amelyet 1933-ban változtattak január 20-ára.

A hatóságok megfigyelték például a Three Percenters nevű, kormányellenes fegyveres csoport tagjai közötti internetes beszélgetéseket, amelyekben szó volt a Capitolium elleni esetleges csütörtöki támadásról. A Three Percenters tagjai közül többen részt vettek a törvényhozás épületének január 6-ai megtámadásában.

Trump hívei január elején megrohamozták a Capitoliumot, azt követően, hogy Trump nagygyűlést tartott a közelben. A törvényhozásban a novemberi elnökválasztás eredményét készültek hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatású beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

A kongresszus alsóháza szerda este befejezte heti munkáját. A felsőháznak, azaz a szenátusnak azonban csütörtökön is mozgalmas napja van. A rendőrség fokozott erőkkel védi a Capitoliumot és környékét, valamint a Nemzeti Gárda körülbelül 5200 tagja is az amerikai fővárosban van Joe Biden beiktatása óta. A törvényhozás épületét továbbra is magas kerítés veszi körül, amelyet még január 6. után állítottak fel a Capitolium körül.

The post Fokozott készültségbe helyezték a rendvédelmi szerveket a Capitoliumnál appeared first on .

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához csatlakozva az úgynevezett passzív biztonsági eszközök használatát figyelik országszerte a rendőrök.

Az egyhetes ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják.

The post ORFK: megkezdődött a fokozott ellenőrzés az utakon appeared first on .

Mukics Dániel a közleményben azt kérte, akik ezeket a lehetőségeket választják, a pontos elérhetőségekért keressék fel a katasztrófavédelem központi weblapját és a területi szervek honlapját. Személyes ügyfélfogadás változatlanul csak előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés után, a járványügyi intézkedések szigorú betartásával lehetséges – fűzte hozzá a tűzoltó alezredes.

The post OKF: a katasztrófavédelemnél változatlan az ügyfélfogadás rendje appeared first on .

Az elsőt az oroszországi Uljanovszk megye Polivno lőterén március 9-20. között, a másodikat a fehéroroszországi Minszk megye Oszipovics lőterén március 15-27. között fogják megtartani. Mindkét gyakorlaton több száz kommandós vesz majd részt.

Szergej Sojgu orosz és Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter pénteken Moszkvában állapodott meg a közös hadgyakorlatok menetrendjéről, ezek közül a legjelentősebb a Zapad 2021 (Nyugat 2021) fedőnevű gyakorlat lesz. Sojgu a megbeszélések legfontosabb témájaként az orosz-fehérorosz közös légvédelmi rendszer működtetését nevezte meg.

A felek megállapodtak három közös kiképzőközpont kialakításáról is. Ezek közül kettő Oroszországban, Nyizsnyij Novgorod megyében és Kalinyingrád megyében, egy pedig Fehéroroszországban, Grodno megyében fog működni.

The post Közös hadgyakorlatokba kezdenek az orosz és a fehérorosz különleges egységek appeared first on .