Biztonságpiac

Robbanás történt egy észak-hollandiai település, Bovenkarspel koronavírus-tesztközpontjánál szerda reggel, a rendőrség szerint pokolgépes támadásról van szó – írta az NLTimes című holland hírportál.

A rendőrség közölte, hogy személyi sérülés nem történt, a központ öt ablaka megrongálódott. Az épület környékét lezárták, a pokolgép teljes hatástalanításának érdekében a hatóságok a védelmi minisztérium különleges részlegéhez fordultak segítségért. A holland NOS műsorszolgáltató szerint a detonátort egy fémcsőbe helyezték, amely a tesztközpont kapuja előtt robbant fel.

A rendőrség szóvivője elmondta, hogy reményeik szerint néhány órán belül tisztázzák az eset részleteit. Hangsúlyozta: minden jel arra mutat, hogy célzott támadás történt. Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő “teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a támadást. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi alkalmazottak keményen dolgoznak a polgárok biztonsága érdekében, és “szörnyű és szégyenletes, hogy őket éri atrocitás”.

Hugo de Jonge egészségügyi miniszter is megdöbbenését fejezte ki az eset miatt. “Őrület, ami történt. Már egy éve csak ezekre a frontvonalban dolgozó emberekre támaszkodhatunk, álljunk ki értük, mert csak ők tudnak minket a válságból kisegíteni” – mondta.

Bovenkarspel polgármestere úgy nyilatkozott, hogy bár a rendőrségi vizsgálat még folyamatban van, meg van győződve arról, hogy a támadás a lezárásokkal és a korlátozó intézkedésekkel szembeni elégedetlenség miatt történt. Hollandiában nem ez az első eset, hogy tesztközpontot ért támadás: karácsony előtt vandálok gyújtottak fel a hollandiai Urk kistelepülésen egy szabadtéri központot, továbbá Amszterdamban és a limburgi Urmondban is megrongálták több tesztelőhely ablakait.

The post Hollandiában pokolgépes támadás érhetett egy tesztközpontot appeared first on .

Két gyilkosság miatt életfogytiglanra ítélték D. Csabát. A szerbiai magyar férfit első fokon a Fővárosi Törvényszék kihirdetett határozatával – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Az eljárás adatai szerint a negyvenéves szerb-magyar kettős állampolgár 2018 júliusában egy amszterdami kávézóban tarkón lőtt egy horvát férfit.

A szerbiai férfi ezután elhatározta, hogy végez egy magyar kábítószer-kereskedővel, akivel találkozót beszélt meg 2018. szeptember 19-én, az esti órákra Budapesten, a XV. kerületi, Szentmihályi úti bevásárlóközpont és a Szilas-patak közé. A találkozón elterelte a sértett figyelmét azzal, hogy kábítószernek látszó, valójában cukorhelyettesítő anyagot tartalmazó csomagokat adott át neki megvizsgálásra, majd fejbe lőtte.

A férfi a külföldi rejtőzködéséhez hamis okmányokat készített és használt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói nemzetközi együttműködéssel azonosították az elkövetőt, akit aztán 2019. március 1-jén elfogott a cseh rendőrség. Az elfogás előkészítésében kiemelkedő szerepe volt két uniós szervnek, a Eurojustnak és az Europolnak is. A férfi ellen a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint közokirat-hamisítás miatt emelt vádat. Az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság a férfit ítélje életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és zárja ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

A Fővárosi Törvényszék szerdán a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, azzal, hogy leghamarabb negyven év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, miután az ügyész a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása, azaz tényleges életfogytiglan érdekében fellebbezett, valamint fellebbezett a vádlott és védője is – tudatta közleményében a Fővárosi Főügyészség.

The post Életfogytiglanra ítélték a szerbiai magyar D. Csabát appeared first on .

Első fokon felmentette a közép-lengyelországi Plock városának kerületi bírósága kedden azt a három, vallási érzelmek megsértésével vádolt aktivistát, aki a czestochowai pálos kolostorban őrzött ikon, a Fekete Madonna megmásított képét mutató matricákat ragasztott ki egy helyi templom környékén.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség nem zárta ki, hogy fellebbezni fog ellene. A három megvádolt nő 2019 áprilisában ragasztotta ki a matricákat, amelyeken a Szűzanya és a gyermek Jézus glóriáját a melegjogi mozgalmat jelképező hatszínű szivárvány helyettesítette. Az öntapadós képeket a helyi Szent Domonkos templom környékén, többek között házfalakra, de a nyilvános vécéfülkére és szemeteskukára is kitették.

A cselekedetért pénzbírság, illetve szabadságkorlátozás vagy két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az ügyészség hat hónapos szabadságkorlátozást javasolt, amelynek keretében a nőknek havi 30 óra közérdekű munkát kellene végezniük.

A bíróság azonban úgy találta: a vádlottak magatartása nem viselte a vallási érzelmek megsértésének jegyeit. Az ítélet szerint az ügyészség nem bizonyította be, hogy a vádlottak szándékosan meg akarták volna sérteni a hívő katolikusokat és megbecsteleníteni az ikont.

A bíró azzal is érvelt, hogy a három nő szándéka az LMBT-közösséghez tartozó emberek (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) támogatása volt. Utalt rá, hogy a Szent Domonkos templomban a hagyományosan húsvét idején felállított Krisztus sírját 2019-ben úgy alakították, hogy láthatóak voltak rajta az emberi bűnökre utaló feliratok, melyek között az LMBT és a gender kifejezések is szerepeltek. Az aktivisták állításuk szerint ez ellen tiltakoztak a matricák segítségével.

A húsvéti sír miatt az említett templomban a 2019-es ünnepek nagyszombatján és a feltámadás vasárnapján tiltakozók zavarták meg a szertartásokat, a köztük és a plébános között kialakult vita miatt a rendőrség beavatkozott.

Lengyelországban az utóbbi időben többször előfordult vallási jelképek, templomok megbecstelenítése, templomi szertartások megzavarása. Az esetek egy része azokkal a tüntetésekkel függ össze, amelyeket tavaly ősszel az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági ítélet váltott ki. Más esetek a lengyelországi melegjogi felvonulásokhoz kötődnek. A 2019-ben pünkösd előestéjén rendezett varsói Pride menetet például egy mise-paródiával indították, amelyben a pap szerepében egy szivárványszínű ruhába öltözött aktivista lépett fel.

The post A lengyel bíróság felmentette a Fekete Madonna képét megmásító aktivistákat appeared first on .

Extrém kánikula? Kiberterrorizmus? Újabb világjárvány? Verekedésbe keveredés egy sporteseményen? Baleset a bérelt autóval? Vajon, milyen kockázatokkal nézünk szembe az elkövetkezendő tíz évben? Egyre gyorsabban változó világunkban egyáltalán nem meglepő, hogy egyik évről a másikra a kockázati tényezők élbolyába került a járványhelyzet. Az Allianz Hungária közleménye arra a keresi választ, hogy mi jöhet még, mire érdemes biztosítást kötni.

Teljesen másképpen éljük az életünket, mint akár öt vagy tíz éve. Már nem feltétlen saját autónkkal megyünk kirándulni, dolgozni, ha éppen olyan munkánk van, ami otthonról végezhető, egyre több okoseszköz segíti mindennapjainkat, tágul az online térben elintézhető teendők sora. A koronavírus csak felgyorsított számos átalakulást, amelyek a technológiai robbanás következtében már amúgy is a küszöbön álltak. Nem árt azonban tisztában lennünk azzal, hogy a technológiák nemcsak fantasztikus új lehetőségeket teremthetnek, hanem számos új veszélyhelyzetet, kockázati tényezőt is generálhatnak. A biztosítók feladata, hogy ezeket folyamatosan figyeljék, és személyre szabottabb ügyfélkiszolgálást tehessenek lehetővé.

Világunkat egyre inkább a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság jellemzi. Ez az úgynevezett VUCA-világ jelensége (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous – gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan), ami új szemléletet, új megoldásokat és képességeket, azaz még hatékonyabb alkalmazkodást kíván meg tőlünk is. Nézzük, min érdemes már most elgondolkodni biztonságunk érdekében!

Az egymással egyre inkább összekapcsolt tárgyak világában újra kell gondolni annak a kérdését, hogy egy adott kockázat mire vonatkozik. A hagyományos biztosítási modellben a kockázatok jó része olyan vagyontárgyakhoz (lakás, ház, autó) kapcsolódik, amelyek valakinek, vagy valakiknek a tulajdonát képezik, azonban jelenleg is tapasztaljuk a tárgyak birtoklásához való viszonyulásunk megváltozását: az autókat, lakásokat egyre inkább „csak” használni szeretnénk. A biztosítóknak fel kellett ismerniük, most pedig meg kell érteniük a„felhasználói” kockázatokat a „tulajdonosi” kockázatok helyett.

Olyan radikálisan új élethelyzetek, kockázatok is bekövetkezhetnek 2020 után, amelyekre jelen pillanatban egyáltalán nem gondolunk. Az előre látható, vagy éppen nem látható globális kihívások, az egyre szélesebb körben használt okoseszközök, a mesterséges intelligencia elterjedtebb alkalmazása, az élettartamunk növekedése, az egyes társadalmi csoportok közötti növekvő társadalmi-gazdasági különbségek, az új generációk új szokásainak megjelenése, a munka világának átalakulása számos új kockázatot is rejt. Mindezek a jelenleginél jóval színesebb biztosítási palettát eredményezhetnek majd, de egyúttal proaktív, a kockázatok mérséklését szem előtt tartó, fenntartható szemléletű közös gondolkodást is feltételeznek a biztosítói, a biztosítotti és sok esetben kormányzati oldal részéről.

A megoldás a dinamikus kockázatkezelés. Ha például kevesebbet használjuk az autónkat, a balesetek bekövetkezésének esélye is alacsonyabb. Amennyiben egészségesebben élünk, kerüljük a veszélyes élethelyzeteket, csökkenthetjük azon kockázatokat, amelyek az egészségünket veszélyeztethetik. A mai, technológia és okoseszközök uralta világban lehetőség nyílik arra, hogy mindezeket az összefüggéseket automatikusan begyűjtött adatok erősítsék meg, azaz dinamikusan követhessék a biztosítók az egyes kockázatok kialakulását, jellegét. Így válik lehetővé a termékek személyre szabása és az ügyfelek még professzionálisabb kiszolgálása, például egy-egy adott biztosítási esemény kárrendezésének folyamata jelentősen felgyorsítható lesz.

The post Nem titok mire érdemes biztosítást kötni a jövőben appeared first on .

A francia kormány feloszlatta szerdán az Identitás Generáció szervezetet – közölte a kormányülést követően a Twitteren Gérald Darmanin belügyminiszter, aki szerint a szervezet “diszkriminációra, gyűlöletre és erőszakra uszít”.

“Erre az egyesületre és egyes aktivistáira úgy kell tekinteni, mint akik diszkriminációra és erőszakra uszító gyűlöletbeszédet hirdetnek egyesek ellen a származásuk, a fajuk és a vallásuk miatt”, valamint “a formája és a katonai szervezettsége miatt az Identitási Generáció magánmilícia jellegűnek is tekinthető” – fogalmazott a tárcavezető a feloszlatásról szóló rendeletben. A rendeletben az is szerepel, hogy az Identitás Generáció szélsőjobboldali csoportosulásokkal áll kapcsolatban “amelyektől logisztikai támogatást kap, és amelyek diszkriminációra, erőszakra vagy gyűlöletre uszító ideológiát hirdetnek a fajvédő és fehér felsőbbrendűséget hirdető tanok nevében”.

A feloszlatás indoklásából az is kiderül, hogy az Identitás Generáció adományokat kapott a tavaly augusztusban Új-Zélandon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, szélsőjobboldali nézeteket valló ausztrál Brenton Tarranttól, aki 2019. március 15-én 51 embert mészárolt le az új-zélandi Christchurch város két mecsetjében. A szélsőjobboldali csoportok parlamenti vizsgálóbizottsága előtt 2019 áprilisban Bruno Dalles, a gazdasági minisztérium pénzmosás elleni küzdelemért felelős szervezete, a Tracfin volt vezetője elmondta: Tarrant az Identitás Generáció “bőkezű tagja”.

Az Identitás Generáció, amely elítéli a “migránsinváziót” és bírálja a multikulturális társadalmat, akkor vált ismertté, amikor eltorlaszolták 2018 tavaszán a francia-olasz határon lévő Échelle-hágót, hogy egyetlen illegális bevándorló se léphessen Franciaország területére. Mintegy száz aktivista 2018. április 21-én azért ment fel az általuk “az illegális bevándorlók stratégiai átkelő pontjának” tekintett hágóba, hogy azt jelképesen lezárja, és onnan bírálja “a hatóságok gyávaságát”. A többségében franciákból álló csoportban magyarok, olaszok, dánok, osztrákok, angolok és németek is voltak.

A csoport utóbb elismerte, hogy az egynapos akció során nem találkozott menekültekkel, de a következő hónapok járőrözései során elfogtak négy illegális bevándorlót, akiket átadtak a rendőrségnek, és további hét átkelését észlelték, amely miatt feljelentést tettek. A szervezet három vezetőjét első fokon 2019 augusztusában hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, de a fellebbviteli bíróság decemberben felmentette őket, miután megítélése szerint az akció nem volt több, mint “teljesen politikai propaganda”.

A közelmúltban a belügyminiszternek sikerült elérnie több iszlamista tevékenységgel gyanúsított egyesület (CCIF, BarakaCity, Jasszin sejk kollektíva) betiltását is, 2019-ben pedig Emmanuel Macron államfő kezdeményezésére több szélsőjobboldali csoportot (Bastion social, Blood and Honour és Combat 18) feloszlatott a francia igazságszolgáltatás.

The post Feloszlatta a francia kormány a migránsellenes akciókat szervező Identitás Generációt appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen hét év fegyházbüntetésre ítélte azt a férfit, akit többrendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntettével vádoltak.

A törvényszék azt közölte, hogy az ítélet szerint a férfi idős embereket hívott föl telefonon ismeretlen társával együtt azzal, hogy közeli hozzátartozójuk közlekedési balesetet szenvedett, erre hivatkozva pedig pénzt kértek a sértettektől. A vádlott magát rendőrnek kiadva találkozott az idős emberekkel, akiktől összesen több mint kilencmillió forintot vett át. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat első fokon – mint többszörös visszaesőt – négyrendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt hét év fegyházbüntetésre, továbbá 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A másodfokon eljáró FT megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott, helyesen értékelte a bizonyítékokat és a büntetéskiszabási körülményeket is. Az elsőfokú ítéletet a törvényszék annyiban változtatta meg, hogy a 400 ezer forint pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezést mellőzte, illetve egyéb járulékos kérdésekben – például bűnjeleket, előzetes fogvatartás beszámítását illetően – döntött másként.

A pénzbüntetést a másodfokú bíróság azért mellőzte, mert a jelenleg is büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodó vádlott jövedelemmel, illetve vagyonnal nem rendelkezik, így esetében pénzbüntetés kiszabásának nincs helye – áll a bírósági közleményben.

The post Hét év fegyházbüntetésre ítéltek egy “unokázós” csalót appeared first on .

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

A Szerbiába induló 46. és az Észak-Macedóniába induló 58. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő húsz rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Oroszországnak készen kell állnia az Európa Tanácsból (ET) való kilépésre, ha a szervezetnél az alapokmány megsértése címén kezdeményezik háromoldalú megfigyelési mechanizmus beindítását vele szemben – jelentette ki hétfőn Moszkvában Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament és az Európa Tanács Parlementi Közgyűlésének (PACE) elnökhelyettese.

“Először is: felül kell vizsgálnunk szerepünket ebben a szervezetben, másodszor el kell hagynunk abban az esetben, ha beindítják a háromoldalú mechanizmust országunk ellen” – hangoztatta Tolsztoj egy kerekasztal-tanácskozáson, amelyet az orosz ET-tagság 25. évfordulóján tartottak a parlament felsőházában. Az orosz képviselő szerint Moszkva nem tűrheti el, a háromoldalú megfigyelési mechanizmus beindításának “megaláztatását”.

A 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezetben nagyon kevés alap maradt az együttműködésre, mert Moszkvának az összefogást kezdeményező javaslatai nem találnak támogatásra, Oroszországnak pedig az ET-ben azért sincsenek szövetségesei, mert maga sem határozta meg világosan, hogy milyen érdekei fűződnek a tagsághoz. Problémaként nevezte meg, hogy a PACE választja meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bíróit, akiknek többsége szerinte Soros György civil szervezeteit képviseli.

“A végleges döntést a külpolitikában nálunk az államfő, Oroszország elnöke szokta meghozni, és az eddig meghozott döntések alapján úgy tűnik, hogy ez pontosan ezek logikai folytatása lesz” – tette hozzá a politikus, aki egyben az orosz küldöttség vezetője is a PACE ülésszakain.

Tolsztoj szerint Moszkva az ET-ből való kilépését követően, a szövetségeseivel közösen létrehozhatja saját jogvédő mechanizmusait, így egy emberi jogi bíróságot is.

Januárban a PACE működési rendjében rögzítette a háromoldalú mechanizmus alkalmazásának lehetőségét az ET Alapokmányának durva megsértése esetén. A folyamatot a közgyűlés részvevőinek egyharmados támogatásával el lehet indítani.

Február közepén Olga Mihajlova, Alekszej Navalnij ügyvédje közölte, hogy az orosz ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést.

A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről rendelkező cikkének végrehajtását, s indítsa be a krízishelyzetek megoldását célzó rendkívüli háromoldalú mechanizmust. A több szakaszból álló eljárás vége az érintett fél tagságának felfüggesztése vagy annak kilépése lehet.

Az eljárást a miniszteri bizottság, a PACE vagy az ET főtitkára kezdeményezheti. A végső döntést az ellenőrzés beindításáról a miniszteri testület hozza meg, kétharmados többséggel. Az ET ezután az alapokmányt megsértő országba küldöttséget küld, amelynek munkája alapján útiterv készül a krízishelyzet megoldására. Ha ez nem működőképes, az ET beindíthatja a következő szakaszt, amely az érintett ország tagságának felfüggesztéséhez vagy kizárásához vezethet.

Szergej Kiszljak, az orosz felsőház külügyi bizottságának első elnökhelyettese a hétfői moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy az ET potenciálját egyre inkább az Oroszországgal való szembenállásra használják fel. Ő is úgy vélekedett, hogy ha minden ugyanebben az irányba halad tovább, akkor “fel kell készülni kemény lépésekre”.

Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes úgy vélekedett, hogy a PACE-ben “összegyűlt a kritikus tömeg” a Moszkva elleni eljárás beindításához, s arra figyelmeztette a nyugat-európai országokat, hogy az ET-ben “ne tegyék próbára Oroszország türelmét”. Kifogásolta, hogy bár Oroszország jogköreit a PACE-ben megerősítették, a közgyűlés teljesíthetetlen feltételeket támaszt, és “gombamód szaporodnak az oroszellenes jelentések”.

“Semmi jóra sem vezet az a törekvés, hogy az Európa Tanácsot az Európai Unió toldalékává alakítsák át, egy olyan emberi jogi eszközzé, amellyel a független perifériát meg lehet dolgozni. Oroszország nélkül ez a szervezet elveszíti összeurópai jellegét, vagyis elveszíti létezésének értelmét” – monda a diplomata, aki egyúttal azzal vádolta meg az EJEB-et, hogy Navalnijjal kapcsolatban beavatkozik az ország belügyeibe.

Az EJEB február 17-én a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.

Az orosz igazságügyi minisztérium válasza szerint ezzel túllépte hatáskörét, s döntését nem tényekre alapozva hozta meg. A tárca szerint a Navalnij ügyvédjeinek Strasbourghoz intézett folyamodványa nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkével. A levél szerint Moszkva idejében a bíróság rendelkezésére bocsátotta a politikus fogva tartására vonatkozó adatokat, de a testület ezeket nem vette figyelembe.

Grusko úgy vélekedett, a közgyűlés tagjainak nagy része nem kívánja a 2014-2019 közötti válság megismétlődését, még kevésbé az orosz kilépést. Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke hétfőn újságíróknak bejelentette, hogy március 15-én fogadja majd Hendrik Daemst, a PACE elnökét.

The post Moszkva egyre durcásabb: kilépéssel fenyeget az Európa Tanácsból appeared first on .

Országos ellenőrzés lesz az utakon március 8. és 14. között – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy az egyhetes ellenőrzés alatt a passzív biztonsági eszközök használatát figyelik, miután csatlakoztak az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához.

Az európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják a rendőrök.

The post ORFK: országos ellenőrzés lesz az utakon jövő héten appeared first on .

Befejezte az ügyészség a nyomozást az Újpesten megkéselt rendőr ügyében, a rendőrök jogos védelmi helyzetben voltak, a fegyverhasználat jogszerű, szakszerű és arányos volt, a késelő büntethetősége pedig a halála miatt megszűnt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre a közleményében felidézte: az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt folytatott eljárást. Az eljárás előzménye, hogy tavaly december 24-én reggel 6 óra körül az egyszerre több bódító szer hatása alatt álló 35 éves férfi – ismeretlen okból – megjelent az újpesti társasház lépcsőházában, ahol több emeleten is artikulálatlanul hangoskodott, és a lépcsőkorlátot, valamint a bejárati ajtókat ütötte és nagy erővel rugdosta.

A kiérkező járőrök a zavartan viselkedő, náluk megközelítőleg húsz centiméterrel magasabb, 25-30 kilogrammal nehezebb férfit – mivel felszólításaiknak nem tett eleget – meg akarták bilincselni, azonban az elkövető váratlanul rájuk támadt. A férfi ellökte a rendőröket és hirtelen egy 15 centiméter pengehosszúságú, bajonettszerű kést vett elő, azzal többször megszúrta a térdelő helyzetben lévő rendőr fejét, vállát, hasát és mellkasát azért, hogy megölje.

Ekkor a járőrtárs rendőrnő elővette a szolgálati maroklőfegyverét, és azért, hogy megakadályozza a további támadást, több lövést adott le először az elkövető végtagjai irányába, majd a testére. A férfi ezt követően a hátráló rendőrnő felé indult, szintén azért, hogy végezzen vele, a falnak lökte és nyakon akarta szúrni. A rendőrnő összesen 11 lövést adott le – 9 lőtt sérülést okozva -, amelyek közül csak az utolsó kettő, az elkövető mellkasa irányába leadottak hárították el a támadást – írta közleményében a főügyész.

A parancsnoki kivizsgálás szerint az elkövetővel szemben alkalmazott testi kényszer és a fegyverhasználat jogszerű, szakszerű és arányos volt – szögezte le Keresztes. Hozzátette: a nyomozás azt is megállapította, hogy a rendőrök végig, az első támadást követő intézkedés során jogos védelmi helyzetben voltak, a saját, illetve a társuk életét mentették, erre tekintettel felelősségük az ügyben kizárható.

A főügyész megjegyezte: ha az elkövető életben marad, büntetőjogi felelősség terhelte volna amiatt, hogy a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket meg akarta ölni, büntethetősége az elkövetést követően azonnal bekövetkezett halála miatt azonban megszűnt.

The post Ügyészség: jogos védelmi helyzetben lőtték le az Újpesten rendőrökre támadó férfit appeared first on .

Tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság első fokon a visszatérő maszkos és parókás rablót – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vádirat szerint a negyvenéves férfi 2019. február 6-án, éjfél körül egy II. kerületi családi házhoz ment azért, hogy onnan értékeket szerezzen. Magával vitt egy fegyvernek látszó tárgyat, a fejére símaszkot húzott, betört a házba, és összekészítette azt, amit el akart lopni. Ekkor azonban hazaérkezett az ott lakó férfi, akit a támadó megfenyegetett a fegyvernek látszó tárggyal és készpénz átadására kényszerítette. A sértett egymillió forintot adott át, majd a rabló a pénzzel távozott.

A férfi a további zsákmány reményében 2019. május 13-án, a délutáni órákban ismét egy fegyvernek látszó tárggyal, vörös parókában visszatért a helyszínre, ahol megvárta és kényszeríteni próbálta a hazatérő sértettet, hogy adjon át még pénzt. A sértett nem tett eleget a felszólításnak, és a szomszéd házak felé segítségért kiabált, amelynek hatására a vádlott elmenekült. A rendőrök néhány nappal később, május 24-én elfogták a férfit, aki őrizetbe és letartóztatásba került.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a férfival – mint többszörös visszaesővel szemben – fegyveresen elkövetett rablás, személyi szabadság megsértése és kétrendbeli minősített magánlaksértés miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és 18 év fegyházbüntetésre ítélte, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és egymillió forintos vagyonelkobzást alkalmazott vele szemben. A bíróság megállapította, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet nem jogerős, ellene a vádlott és a védő enyhébb minősítés megállapítása és a büntetés enyhítése céljából fellebbezéssel élt. A vádlott jelenleg más ügyben kiszabott, jogerős szabadságvesztést tölti – közölte a főügyész.

The post A rabló visszatért a tetthelyre, tizennyolc évig elmélkedhet, hogy jól tette-e appeared first on .

A szárazföldi erők logisztikai parancsnokát nevezte ki új járványbiztosnak Mario Draghi kormányfő hétfőn a vírusmutációk terjedése miatti újabb vészhelyzetben, ami miatt Olaszország nagy részét ismét zárlat alá helyezték. Az egészségügyi miniszter “bátorságra” szólította fel az olaszokat.

Francesco Paolo Figliuolo tábornok, a szárazföldi erők logisztikai parancsnoka vette át a rendkívüli egészségügyi helyzet kezelésével megbízott kormánybiztos posztját. Figliuolo tábornok számos nemzetközi békemisszióban vett részt, Afganisztánban és Koszovóban egyaránt. Elődjét Domenico Arcurit – akit az új koronavírus-járvány első hullámában, tavaly márciusban neveztek ki járványbiztosnak – a kormányfő Mario Draghi leváltotta. Domenico Arcuri a lemondott miniszterelnök, Giuseppe Conte emberének számított, tevékenységét számos bírálat érte a korábbi kormánypártok és ellenzék részéről. Arcurival szemben több hatósági vizsgálat is indult szájmaszk- és vakcina-beszerzésekkel kapcsolatban.

Ezzel egy időben Roberto Speranza egészségügyi miniszter bejelentette, hogy vírusmutációk terjedése miatt a járványgörbe ismét megugrott. “Nem könnyű napok elé nézünk, bátorságra van szükség a megfelelő döntések meghozatalára” – közölte a tárcavezető.

Az adatok szerint az utóbbi egy hétben harminc százalékkal emelkedett a teszteléseken szűrt új betegek aránya a nagy britanniai, brazíliai, dél-afrikai vírusvariánsok terjedésével. Kiemelten nőtt a fertőzöttek száma a 13 és 19 év közötti korosztályban. Hétfőtől a több mint nyolc millió diákból három millió ismét távoktatásban tanul az általános iskolások első osztályától egészen az idén érettségizőkig.

Jelenleg a tartományok közül Molise és Basilicata vörös, vagyis teljesen lezárt övezetnek számít több várossal együtt, amelyek között Brescia, Siena, Perugia szerepel. Tíz térség narancssárga, közepesen veszélyes fokozatba lépett át március elsejétől, ami azt jelenti, hogy tilos elhagyni a városok, települések területét, valamint ismét leállt a vendéglátás, aki tehette, távmunkára állt át, és tilosnak számít a rokonlátogatás is. Nyolc tartományban alacsony járványfokozat van érvényben, az egyedüli Szardínia szigete lett fehér, majdnem teljesen korlátozásmentes zóna.

Az alpesi Alto Adigéban halt meg az első két olaszországi beteg, aki a dél-afrikai vírusmutációt kapta el. Bologna polgármestere bejelentette, hogy a város teljes lezárását szorgalmazta a betegszám hirtelen megugrása miatt, amely szerinte a tavaly tavaszi első hullámot idézi. Olaszországban a beoltottak száma elérte a 4,3 milliót, és 1,4 millióan részesültek második dózisban is, számuk azonban hetek óta alig emelkedik a vakcinahiány miatt.

The post Olaszországban a fegyveres erők tábornoka lett az új járványbiztos appeared first on .

Egy pakisztáni étteremtulajdonos Magyarországra csalta, majd a fővárosban éhbérért dolgoztatta pakisztáni szakácsait – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 2019-ben Budapestre érkezett két férfit munkaadójuk a csepeli háza pincéjében szállásolta el. A pakisztáni nő elvette szakácsai iratait, napi 14-18 órát dolgoztatta őket, a megbeszélt bérnek pedig csak töredékét fizette. A szakácsokat a nő többi között azzal félemlítette meg, hogy ha a hatóságokhoz fordulnak, lopással vádolja meg és börtönbe juttatja őket, illetve vissza fogja vonatni a vízumukat, és kitoloncolásuk után tönkreteszi Pakisztánban élő családjaik életét is.

A XXI. kerületi rendőrök egy másik eljárással kapcsolatban szereztek tudomást a szakácsok életkörülményeiről, és nyomozást indítottak az étteremtulajdonos ellen. A nyomozók 2020. június 16-án gyanúsították meg a pakisztáni nőt. A csepeli rendőrök az emberkereskedelem miatt folytatott eljárást befejezték, a több mint ezer oldal nyomozati anyagot a napokban megküldik az ügyészségre – olvasható a rendőrség közleményében.

The post Éhbérért dolgoztatott pakisztáni szakácsokat egy budapesti étteremtulajdonos appeared first on .

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint irániak követték el a robbantást múlt pénteken az izraeli tulajdonban lévő teherhajón az Ománi-öbölben.

“Irán Izrael legnagyobb ellensége, és az egész térségben lesújtunk rá. Az irániaknak nem lesz atomfegyverük sem megállapodással, sem anélkül. Ezt mondtam Joe Biden barátomnak is” – nyilatkozott az izraeli miniszterelnök egy rádióműsorban, az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésére is utalva. Izraelben a közszolgálati rádió, a 13-as kereskedelmi tévécsatorna és a Maárív című újság is a hajót ért támadásra adott izraeli válaszként írta le azokat a rakétatámadásokat, amelyet vasárnap este hajtottak végre a szíriai Damaszkusz közelében iráni célpontok ellen.

A tel-avivi székhelyű Ray Shipping cég tulajdonában álló, bahamai zászló alatt hajózó Helios Ray hajón pénteken történt máig ismeretlen eredetű robbanás, amely négy lyukat okozott a hajótesten, nem sokkal a merülési vonal felett. A teherhajó autókat szállított különböző Perzsa(Arab)-öbölbeli kikötőkbe. A robbanáskor éppen a szaúd-arábiai Dammámból hajózott ki, végcélja pedig Szingapúr volt.

Teherán hivatalosan nem kommentálta még a történteket. A Kajhan című keményvonalas iráni lapban “lehetségesnek” nevezték, hogy a Helios Ray “kémmisszión” volt a térségben, erre nézve azonban semmiféle bizonyítékot nem mutattak be. Kiemelték: elképzelhető, hogy “az ellenállási tengely egyik ága ütött rajta a hajón” – ezzel az iráni kormány által támogatott fegyveres szervezetek valamelyikére szoktak célozni.

A hajózás biztonságát Irán és a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között kialakult feszültség veszélyezteti a Perzsa(Arab)-öbölben és az öböl egyetlen vízi kijáratánál, a Hormuzi-szorosban, ahol a világ olajszállítmányainak ötöde áthalad. Az Egyesült Királyság 2019-ben két hadihajót küldött a térségbe, mert iráni erők lefoglaltak egy brit tankert.

The post Netanjahu szerint Irán áll az izraeli teherhajót ért robbanás mögött appeared first on .

Kilenc év fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyészség hétfőn a Szegedi Törvényszéken arra a szegedi jogászra, aki tavaly egy pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva ötezer forintot zsákmányolt egy virágboltból.

Az 52 éves férfit közfeladatot ellátó személy sérelmére fegyveresen elkövetett rablás kísérletével, fegyveresen elkövetett rablás, valamint lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolják. A más bűncselekmény miatt korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. Tavaly márciusban köztisztviselői megbízatása azonban megszűnt, egy hónapig még megbízási jogviszonyban alkalmazták.

Miután felélte tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt. Május 21-én egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztollyal ment az egyik szegedi postára, ahol csak három alkalmazott tartózkodott. A napszemüveget, szájmaszkot viselő férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte az egyik alkalmazottra, és pénzt követelt A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt, és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment, majd a kerékpárjával hazatért.

A sikertelen rablás után két nappal a vádlott szájmaszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol a korábbi rablásnál használt pisztolyt rászegezte a pult mögött álló nőre és felszólította, hogy adja át a bevételt. A sértett a pénztárgépből öt darab ezer forintos bankjegyet adott át a vádlottnak, és közölte, hogy több pénzt nem ad. Eközben az üzlet hátsó részében tartózkodó másik alkalmazott felhívta a segélyhívót. Ezt a vádlott is észrevette, és elsietett a helyszínről.

A rendőrök a vádlottat még aznap elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a rablásokhoz használt fegyvert és a pisztolyhoz tartozó lőszereket is lefoglalták. Az ügyész a vádlott beismerő vallomása esetére kilenc év fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádlott beismerte bűnösségét, Kóbor Jenő bíró azonban elutasította a vallomás elfogadását. A férfi korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abbahagyta, a bűncselekmények elkövetésekor enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége. A bíró ezért szükségesnek tartotta igazságügyi szakértők meghallgatását.

The post Fegyveres rablás miatt állt bíróság elé Szegeden egy jogász appeared first on .

Egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia államfőt hétfőn a párizsi büntetőbíróság.

A volt köztársasági elnököt és ügyvédjét azzal vádolták, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, az ítélet ellen fellebbezhet. A jobboldali politikus és ügyvédje nem kommentálták a bíróság döntését az ítélethirdetést követően. Az exelnök ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt államfőnek bíróság elé állnia.

A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy – a felvételek szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét egy korrupciós paktum megkötésével és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították, amit a bíróság bizonyítottnak látott.

Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, ügyvédjét plusz büntetésként öt évre elítélték a hivatása gyakorlásától. Nicolas Sarkozy a perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel politikai ellenfelei.

A volt elnök úgy látta, törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot. Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Március 17-én egy másik ügyben is bíróság elé kell állnia, amely a 2012-es vereséggel végződött elnökválasztási kampánya túlköltekezését érinti.

The post Börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozyt korrupció miatt appeared first on .

Az Európai Unió négy magas rangú orosz tisztviselőt vesz fel az uniós tagállamok külügyminiszterei által az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért felelősökkel szemben egy hete jóváhagyott szankciós listára – közölték diplomácia források.

Innformációk szerint a hivatalosan keddtől érvényes korlátozó intézkedések listáján Alekszandr Kalasnyikov, az oroszországi Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezetője, Alekszandr Basztrinkin, az orosz Nyomozó Bizottság vezetője, Igor Krasznov főügyész, valamint Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda igazgatója szerepel. Az intézkedések között utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása szerepel.

Az uniós tagországok külügyminiszterei személyes révétel mellett egy hete zajlott tanácskozásukon jutottak megállapodásra arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért.

Navalnij Vlagyimir Putyin elnök legismertebb bírálója. Augusztus 20-án, miután ellenzékiekkel tárgyalt és korrupcióellenes leleplező videót forgatott Szibériában, rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg vegyifegyver-szakértői kimutatták, hogy az ellenzéki politikust az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, novicsok típusú harci idegmérgek egyik fajtájával mérgezték meg.

The post Az EU négy orosz tisztviselőt vesz fel a Navalnij-üggyel összefüggésben bevezetett szankciós listára appeared first on .

Mianmarban a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal a biztonsági erők semmibe vették a nemzetközi jogot, az elkövetőket felelősségre kell vonni – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Mianmarban vasárnap tartott tüntetések véres oszlatására reagálva.

Josep Borrell közleményében kijelentette, a katonai vezetőknek azonnal le kell állítaniuk az erőszakot és lehetővé kell tenniük a lakosság számára, hogy szabadon gyülekezzen és nyilvánítsa ki véleményét. Az Európai Unió határozottan kiáll Mianmar bátor, demokráciát védő népe mellett – jelentette ki. Az uniós diplomácia vezetője továbbá közölte: az Európai Unió hamarosan intézkedéseket hoz e fejleményekre reagálva.

Mianmar három városában, a déli Daveiben, Mandalajban és Rangunban a vasárnapi tüntetések oszlatásakor a rendfenntartók a hanggránátok és a vízágyú mellett éles lőszert is bevetettek, tizennyolc embert agyonlőttek, sokakat pedig megsebesítettek.

Mianmarban egy hónapja keletkezett káosz azt követően, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, s őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) irányítóit. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert. Azóta rendszeresek a tiltakozások a katonai puccs ellen, a hatóságok nem képesek megakadályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgalmat. A rendőrség több alkalommal is éles lőszerrel próbált oszlatni.

A hatalomátvétel, amely közel ötvenéves katonai uralom után megakasztotta a mianmari demokratikus reformokat, több százezer tüntetőt vitt az utcákra. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a rezsim ellen.

The post Borrell: nemzetközi jogot sért Mianmar a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal appeared first on .

A brit legfelsőbb bíróság pénteki végzése szerint nem térhet haza az a fiatal brit nő, aki hat éve, még gyerekként két barátnőjével Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.

Az akkor 15 éves Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Sultana egy légitámadásban meghalt, Abase sorsa nem ismert. Sajid Javid akkori brit belügyminiszter 2019 februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 21 éves, Londonban született Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk. A bangladesi kormány már Javid tavalyelőtti határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és nem utazhat be Bangladesbe.

Begum jogi képviselője ezután keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába, és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát. A bírói fórum tavaly júliusi határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába, és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett.

A brit belügyminisztérium fellebbezést nyújtott be, és a legfelsőbb bíróság öttagú eljáró tanácsa egyhangú pénteki döntésével a minisztériumnak adott igazat, megtiltva, hogy Begum hazatérjen, és brit bíróságon indítson pert állampolgárságának visszaadásáért. Az indoklás szerint az igazságos jogi eljáráshoz fűződő jog nem ír felül más kritikus jelentőségű meggondolásokat, köztük a közbiztonság fenntartásának kormányzati kötelmét.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, fegyveres őrizet alatt. A fiatal nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút 2019 februárjában. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki azóta szintén meghalt.

A brit legfelsőbb bíróság pénteki döntésének komoly precedensjelentősége van, mivel a brit kormány eddig 150 embertől vonta meg a brit állampolgárságot nemzetbiztonsági okokból.

The post Nem térhet haza az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on .

Az orosz katonákat az amerikai fél figyelmeztette négy-öt perccel a Szíriában végrehajtott légicsapás előtt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A Pentagon korábban közölte, hogy az Egyesült Államok Joe Biden felhatalmazásával légicsapásokat hajtott végre csütörtökön Szíriában a Katáib Hezbollah és a Katáib Szejjid as-Suhadá Irán-barát milícia létesítményeire. A támadás következtében a fegyveres csoportok 17-22 tagja vesztette életét, különböző források szerint. Ez válasz volt arra, hogy február 15-én az észak-iraki Erbílben található amerikai bázist rakétatámadás érte, amelyben egy, az amerikai hadsereggel szerződésben álló nem amerikai állampolgár meghalt, több amerikai pedig megsebesült.

Lavrov elmondta, arra készül, hogy rákérdezzen az amerikaiaknál, meddig kívánnak még Szíriában tartózkodni. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az amerikai jelenlét az arab országban illegitim. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg Washingtont, hogy kijátssza a “szeparatista kártyát” Szíriában, és még a humanitárius válság enyhítését és a helyreállítást is akadályozza az általa ellenőrzött területeken. Kifogásolta, hogy az amerikaiak olajat termelnek ki Szíriában.

“Vannak kommunikációs csatornáink az amerikaiakkal. A katonák vonalán ez a konfliktusmegelőzés (.), de a politikai-diplomáciai vonalon nagyon fontos lenne felújítani a kapcsolatokat. Bízunk benne, hogy az új kormányzat hamarosan kialakítja csapatait erre a célra” – mondta.

Marija Zaharova, az orosz külügymisztérium szóvivője határozottan elítélte a péntekre virradóra végrehajtott amerikai légicsapásokat, valamint Szíria szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására szólította fel Washingtont. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a szíriai fejleményeket és folyamatos kapcsolatban áll Damaszkusszal.

Lavrov, aki pénteken fogadta Mohammad Haníf Atmar afgán külügyminisztert, közölte, hogy Moszkva érdekelt az Afganisztánról zajló párbeszéd folytatásában Washingtonnal. Mint mondta, a rendezési tárgyalások sikerének érdekében Oroszország fenn fogja a kapcsolatokat az olyan kulcsszereplőkkel, mint az Egyesült Államok, Kína, Pakisztán, India, Irán és a közép-ázsiai országok.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte készségét a “moszkvai formátumú” rendezési tárgyalások felújítására. Közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Kabult a kormányellenes tálibokkal történt kapcsolatfelvételeiről. Lavrov segítséget ajánlott fel Afganisztánnak a kábítószer-kereskedelem elleni harchoz.

The post Lavrov: az orosz katonákat figyelmeztették az amerikai légicsapás előtt appeared first on .