Biztonságpiac

Közleményt adott ki Varga Zsolt András a Kúria elnöke. E szerint Magyarország Alaptörvénye 26. cikkének (1) bekezdése szerint ,,A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.

A Kúria szilárd, magabiztos és megbízható intézmény, ezen értékek legfőbb alappillére a Kúria elnöke által a bírák döntéseinek, kivételes szakmai tudásának feltétlen elfogadása. A független bírák hivatásuk gyakorlása során mindig és kizárólag a legjobb tudásuk, meggyőződésük és lelkiismeretük szerint pártatlanul, minden külső befolyástól mentesen járnak el az ügyekben.

A jogállam alapja a bírák függetlenségének sérthetetlensége. A bíróságok döntésének tiszteletben tartása nemcsak a pernyertes, hanem a pervesztes felet is kötelezi. A jogállamot rombolja, ha a pervesztes fél, vagy az álláspontjával egyetértők – adott esetben politikai vagy média-hátterüket felhasználva – a döntés miatt a bíróságok függetlenségét vitatják, aláásva ezzel a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat.

A Kúria elnöke megkérdőjelezhetetlenül és mindenekfelett tiszteletben tartja a bírói függetlenség követelményét és ezt várja el mindenkitől, ezért határozottan visszautasít minden, a bírói függetlenséget kétségbe vonó, azt romboló törekvést.

The post Kúria elnöke a bírák függetlenségének tiszteletben tartását kéri appeared first on .

A török külügyminisztérium üdvözölte, hogy az Európai Tanács (ET) brüsszeli csúcstalálkozójának csütörtöki napján elfogadott zárónyilatkozat az Ankara és Brüsszel közötti pozitív napirend szükségességét hangsúlyozta. A tárca a Földközi-tengeren végzett török próbafúrások európai megítélésével kapcsolatban ugyanakkor azt nehezményezte, hogy “néhány tagország szűklátókörű állításainak hatására” egyoldalú a török-uniós viszony megközelítése.

A külügyminisztérium hangsúlyozta: a kölcsönös érdekek alapján kívánják fejleszteni a kapcsolatokat, ám a pozitív napirendet alapul véve joggal várnak el konkrét és konstruktív lépéseket az Európai Uniótól. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a lendület nem hagy alább azzal, hogy az Európai Unió (EU) feltételekhez kötötte ezeket a lépéseket, azokat csak bizonyos területeken helyezte kilátásba, valamint elhalasztotta végrehajtásukat júniusig, az ET következő csúcsértekezletéig.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az EU-tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapja után sajtótájékoztatót tartott. Emlékeztetve, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében Törökországnak a földgázkitermelés miatt feszült lett a viszonya Görögországgal és Ciprussal, reményét fejezte ki, hogy Ankara előremutató lépéseket tesz a konfliktus rendezésére, így az EU kapcsolata javulhat és kiszámíthatóvá válhat vele. Az EU ugyanakkor óvatos marad a javuló viszonyt illetően, ugyanis ennek megőrzéséhez Ankarának tartania kell magát a közelmúltban gyakorolt “mérsékeltebb magatartásához” – mondta. Egyúttal megjegyezte: elképzelhető, hogy a jövő hónapban Törökországba látogat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU Törökországgal fennálló kapcsolatáról csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az EU nyitott a párbeszéd folytatására, viszont az ankarai vezetésnek tartózkodnia kell az egyoldalú fellépésektől és mindenfajta provokációtól.

A török külügyminisztérium csütörtök késő este kiadott közleményében nyomatékosította, hogy az Európai Unió a földközi-tengeri próbafúrások okán kiújult tengerjogi vitában “nem illetékes és nincs joga ítélkezni”. A tárca rámutatott: a zárónyilatkozat megint nem utal Ciprus török lakosságának “legitim jogaira és érdekeire”, ami azt mutatja, hogy az EU továbbra is elfogultan és előítélettel közelít az ügyhöz.

A török külügyminisztérium végül aláhúzta: azokat a lépések, amelyeket az unió a közös érdekek mentén tesz, Ankara pozitív lépésekkel fogja viszonozni.

The post EU-csúcs: Törökország üdvözölte a pozitív hangvételt, de a Földközi-tengeri fúrások bírálatát visszautasította appeared first on .

A tavaly nyáron életbe léptetett legutóbbi tűzszünet óta 66 ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencei harcok övezetében – mondta el Olekszij Aresztovics, a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének tanácsadója egy hét végi tévéműsorban.

Kifejtette, hogy tavaly július 27. óta a múlt év végéig 45 katona esett el, és 317 sebesült meg. Idén 21-en haltak meg és 75-en szenvedtek sérüléseket. Legutóbb pénteken négyen haltak meg és ketten sebesültek meg a Moszkva által támogatott szakadár erők tüzérségi támadása következtében.

Aresztovics mindazonáltal hozzátette, hogy ha bármely más hasonló időszakkal hasonlítják össze a korábbi évekből a mostani periódust, az elesett ukrán katonák száma “csaknem ötször”, az ukrán állásokra kilőtt tüzérségi lövedékeké pedig – különböző számítások szerint – 10-15-ször kevesebb. Legutóbb tavaly július 22-én állapodtak meg a tűzszünetről a minszki összekötő csoportban, amely július 27-én lépett életbe. Korábban is már számtalanszor kíséreltek meg a szemben álló felek tartós fegyvernyugvást teremteni, de ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak.

A tűzszünet az egyik fontos előfeltétele annak, hogy a 2014 tavasza óta tartó konfliktusról újabb, úgynevezett “normandiai” csúcstalálkozót lehessen tartani. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, de a “normandiai négyek” – azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – újabb csúcstalálkozójának időpontja még mindig bizonytalan.

The post A legutóbbi tűzszünet életbe lépése óta 66 ukrán katona vesztette életét appeared first on .

A hamis áruk szállításának egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy friss uniós tanulmányra hivatkozva.

Azt írták: a hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban. Ezen javíthat, ha az Európai multidiszciplináris platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen elnevezésű szervezet (EMPACT) 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában fontos feladatként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelmet – tették hozzá.

Az Európi Unióba 2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi (mintegy 44 ezer milliárd forint) hamis termék áramlott, a teljes import 6,8 százaléka. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit a tagállamoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte.

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalóztermék 57 százalékát postai csomagokban foglalták le, azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, az összérték mintegy 56 százalékát adják. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint nyolcvan százalékát így bonyolítják – írták.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint a felét tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. Tavaly – nem meglepő módon – a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott – tartalmazza a közlemény.

Hozzátették: a jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében ez nem hatékony. Felderítésükhöz személyes jelenlétre van szükség, azonban a konténereknek csak kevesebb mint két százalékát ellenőrzik így.

A koronavírus-járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon gyorsan reagáltak a válságra, és stratégiáikat úgy alakítják, hogy a megváltozott világban is előnyt kovácsoljanak maguknak – idézte a közlemény Pomázi Gyulát, a hivatal elnökét, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettesét, aki szerint csak uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni.

A most nyilvánosságra hozott elemzésből kiderült, hogy a tengeren szállított hamis termékek jelentős része, 79 százaléka Kínából származott – olvasható a közleményben.

The post SZTNH: Kínából érkezik a legtöbb hamis áru appeared first on .

Radioaktív anyaggal visszaélés gyanúja miatt nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a Fejér megyei Pázmándon.

Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön azt közölte: a KR NNI nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen radioaktív anyaggal visszaélés bűntett gyanúja miatt. Mivel a pázmándi helyszínen egészség- és környezetkárosodás veszélye nem állt fenn, lakosságvédelmi intézkedés nem vált szükségessé.

A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség más információt nem adott az ügyről. Hírek szerint Pázmándon a Vadász utcában találták a radioaktív anyagot, a tűzoltók kivonultak a helyszínre.

A feol.hu úgy tudja, hogy magánterületen, egy ház udvarán találták az anyagot, közel a mol olajvezetékeihez. A ház tulajdonosa a megyei hírportálnak azt mondta, hogy körülbelül negyven nappal ezelőtt rendelt Olaszországból kettő darab kalcit ásványt, amelyek azonban nem érkeztek meg hozzá. Úgy tudja, a posta megállította a csomagot, mert sugárveszélyt jelzett. Hozzá már nem jutott el az áru. Vélhetően a posta értesítette a rendőrséget, ezért szálltak ki hozzá, mondta el az érintett, ahogy azt is: a nyomozók átnézték az egészet házat, korrektek, szakszerűek voltak, de nem találtak és nem is vittek el semmit.

The post Radioaktív anyaggal való visszaélés: kiderült mi folyik Pázmándon appeared first on .

Gyógyszerhamisítás gyanúja miatt négy férfit letartóztatott, ötödik társukat bűnügyi felügyelet alá helyezte a bíróság; a nyomozó hatóság a házkutatás során csaknem kilencmillió darab tablettát foglalt le – közölte a Fővárosi Törvényszék.

A közlemény szerint a vádlottak – legkésőbb 2020. augusztus 17-től – részt vettek egy hamis nyugtató hatású gyógyszer magyarországi gyártásában, valamint Norvégiába csempészésében és értékesítésében.

A bűnszervezet tagjai beszerezték a hamis gyógyszer gyártásához, csomagolásához szükséges alapanyagokat és eszközöket, majd a gyártást követően azokat raktározták, valamint értékesítették. A norvég igazságügyi hatóságok által kirendelt vegyész szakértő megállapította, hogy az általuk lefoglalt termékek olyan anyagot tartalmaznak, amelynek Magyarországon történő forgalomba hozatala kizárólagos.

Az ügyészség szökés, elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítése, valamint a bűnismétlés veszélye miatt kérte a bűnszervezet tagjai letartóztatásának elrendelését.

A törvényszék azt írta: a gyanúsítottak közül ketten büntetett előéletűek, a bűnszervezet irányítóját korábban – hasonló jellegű bűncselekmény elkövetése miatt – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amelynek hatálya alatt vált jelen cselekmény miatt gyanúsíthatóvá.

A gyanúsítottak egzisztenciális körülményei rendezetlenek, bejelentett munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkeznek, így alaposan feltehető, hogy megélhetésüket egészében vagy legalább részben bűncselekmény elkövetéséből biztosították. Így a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyét a bíróság mind az öt gyanúsított esetében reális veszélyként határozta meg. A bizonyítás megnehezítésének veszélye azonban csak három terhelt vonatkozásában volt megállapítható.

A Budai Központi Kerületi Bíróság a bűnszervezetben, pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerre elkövetett gyógyszerhamisítással meggyanúsított öt ember közül négy férfi letartóztatását egy hónapra – 2021. április 26-ig – elrendelte, míg ötödik társuk vonatkozásában a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el azzal, hogy a terhelt mozgását technikai eszközzel kell ellenőrizni.

A végzés nem végleges – tették hozzá.

A törvényszék közleménye szerint a gyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – bűnszervezetben, pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerre elkövetett gyógyszerhamisítás bűntettének a megállapítására alkalmas, amely 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

The post Gyógyszerhamisítókat tartóztatott le a bíróság appeared first on .

Megkezdték a munkát – egyelőre tesztüzemben – a Magyar Honvédség oltóbuszai – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az országos oltási munkacsoport vezetőjeként.

György István a Nógrád megyei Nőtincsen, a Magyar Honvédség oltóbuszánál nyilatkozva kiemelte, már az 1 millió 880 ezret is meghaladta azok száma, akik megkapták az első oltásukat, és már több mint 660 ezren vannak azok, akik a második oltáson is túl vannak. Hozzátette, bár Magyarországon van elegendő oltópont és szakember is, de Nyugat-Európából csak “csöpögtetve” érkeznek az oltóanyagok, ezért oltásból kevesebb áll rendelkezésre.

“Ezért van komoly jelentősége annak, hogy mind Oroszországból, mind Kínából sikerült oltóanyagot szerezni” – mondta, hozzátéve: ahhoz, hogy még jobban fel tudják gyorsítani az oltást, igénybe veszik a Magyar Honvédség öt oltóbuszát is. Kifejtette, a honvédség egy-egy oltóbuszán tízfőnyi személyzet – oltóorvossal, adminisztrátorokkal – segíti az oltakozókat; a buszok az egész országban feladatot látnak majd el, most azonban négy napig Nőtincsen és a környező településeken oltanak majd.

György azt kérte, mindenki regisztráljon az oltásra, hiszen a vakcina jelenti az egyetlen “fegyvert” a járvány ellen.

Meglécz Katalin, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának orvos ezredese elmondta, hogy aki a buszokról azt közölte, hogy a felszereltségük megegyezik egy oltópontéval; a regisztráció és az oltás utáni megfigyelés sátrakban történik, míg a vakcinát a buszon kapják meg az emberek. A buszokon naponta akár 150 főt is beolthatnak, de a pontos kapacitásukat a tesztüzem végén határozzák majd meg – tette hozzá az ezredes.

The post Megkezdték a munkát a Magyar Honvédség oltóbuszai appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton rendeletet adott ki, amelyben visszavonta Olekszandr Tupickijnak, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését.

A kinevezésről szóló rendeletet – amelyet Zelenszkij most törtölt – még 2013-ban írta alá Viktor Janukovics, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán menesztett, Oroszországba menekült volt elnök. Zelenszkij törölte egy másik alkotmánybíró, Olekszandr Kaszminyin kinevezését is, aki szintén 2013-ban lett kinevezve. Az indoklásban a döntés céljaként az államfő az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekei, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg.

“Az ukrán alkotmánybíróság Viktor Janukovics által kinevezett egyes bírái, miközben továbbra is gyakorolják hatásköreiket, veszélyt jelentenek Ukrajna állami függetlenségére és nemzetbiztonságára, ami sérti Ukrajna alkotmányát, az emberi, állampolgári jogokat és a szabadságjogokat” – idézett az Ukrajinszka Pravda a rendelet indoklásából.

Zelenszkij decemberben már két hónapra felfüggesztette hivatalából Tupickijt, az alkotmánybíróság azonban “jogilag semmisnek” minősítette az elnöki határozatot.

Tupickijt az ukrán hatóságok tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják. 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, és valószínűleg részesedést kapott az ügyletből. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy energetikai cégcsoport körüli tulajdonjogváltás részleteiről, amelyben szintén szerepet játszott.

Január 19-én az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hivatalosan is meggyanúsította őt, de Tupickij úgy tett, mintha nem kapta volna kézhez az erről szóló iratot, és továbbra is bejárt dolgozni az alkotmánybíróságra – emlékeztetett a hírportál.

The post Zelenszkij visszavonta az ukrán alkotmánybíróság elnökének kinevezését appeared first on .

Jean Nouvel francia sztárépítésznek sikerült elérnie, hogy bűnvádi eljárás induljon a közte és az általa tervezett, 2015-ben megnyílt Párizsi Filharmónia közötti pénzügyi vitában – jelezték igazságügyi források.

Jean Nouvel 2019 októberben nyújtott be viszontkeresetet a Párizsi Filharmónia ellen, amely több mint 170 millió eurót (56 milliárd forintot) követelt tőle a tervezettnél drágábbra sikerült építkezés miatt. Az intézmény úgy vélte, hogy a sztárépítész alábecsülte a költségeket és az építkezés alatt “folyamatosan módosította” azokat. Nouvel irodája szerint viszont a túlköltekezésért a filharmónia felelőtlen és hibás gazdasági irányítása a felelős.

A korrupciós ügyeket vizsgáló országos pénzügyi ügyészség elfogadta az építész panaszát és annak alapján február 12-én “favoritizmus, törvénytelen érdekérvényesítés, közpénzek elsikkasztása” gyanújával indított vizsgálatot. A Párizsi Filharmónia nem kommentálta az eljárás megindítását.

“Teljesen bízunk abban, hogy egy vizsgálóbíró fogja megállapítani a filharmóniánál Jean Nouvel kárára elkövetett szabálysértések felelőseit” – vélte William Bourdon és Vincent Brengarth, az építész irodájának ügyvédei.

“A szabálysértések az építészt szándékosan hibáztató politika, az építési vállalkozóknak nyújtott kedvezmények, valamint a Jean Nouvel építész irodától teljesen jogtalanul követelt, elképesztő összegű reklamálás közvetlen következményei” – tették hozzá.

A francia főváros északkeleti részén álló Párizsi Filharmónia építése nyolc éven át tartott és a tervezett összeg több mint kétszeresébe, 386 millió euróba (127,3 milliárd forintba) került. Ráadásul az építkezés két évvel tovább is tartott. A koncertterem megnyitása után több mint két évvel az üzemeltetők 170,6 millió eurót követeltek a tervezőtől, ebbe az összegbe a késedelmes nyitás miatti 110 millió eurós kötbért is belekalkulálták.

Az építész viszontkeresetének benyújtásakor a filharmónia elutasította a szerinte “alaptalan vádakat”. Nouvel egyébként több mint 105 millió eurós kártérítést és honorárium-kiegészítést is követel az állami intézménytől. Nouvel és a filharmónia már a koncertterem megnyitása óta vitázik a bíróságon és a sajtó előtt. Nouvel még azt is megtagadta, hogy részt vegyen a koncertterem 2015. januári ünnepélyes megnyitóján. Véleménye szerint az épület még nem volt kész, ám hiába követelt átépítési munkálatokat.

The post Eldurvult a vita a Párizsi Filharmónia és a tervezője között appeared first on .

Nemzetközi szabályrendszert kell kidolgozni az országok információs térben való magatartására vonatkozóan – jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén.

“Fontos, hogy közösen kidolgozzuk és egyeztessük az arra vonatkozó egyetemes és mindenki számára igazságos szabályokat, hogy egy állam miként viselkedhet az információs térben, a világos és érthető kritériumait a megengedhető és a nem megengedhető cselekedeteknek, és mindennek jogilag kötelező jelleget kell adni, vagyis minden országnak maradéktalanul végre kell majd hajtania ezeket a szabályokat” – mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint az információs térről kötött jogi megállapodások hozzájárulnak majd a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődéséhez, az innovációhoz, valamint a konfliktusok megelőzéséhez és a potenciális kockázatok elhárításához.

Putyin szerint az egyes országok digitális szuverenitásának sérthetetlennek kell maradnia, vagyis minden állam önállóan határozza meg tulajdon információs terének és infrastruktúrájának szabályozását. Közölte hogy Oroszország számára a prioritási sorrendet az informatikai biztonság kiépítése terén a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a feltörekvő gazdaságok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) szervezete, a BRICS és a Független Államok Közössége (FÁK) jelenti. Mint mondta, a partnerségnek ki kell terjednie a tapasztalatcserére, a szakemberképzésre, a tudományos kutatásra és a kiberincidensekre való közös reagálásra.

Az orosz biztonsági tanács pénteken jóváhagyta a nemzetközi kiberbiztonságra vonatkozó új állami politika tervezetét, valamint a megvalósítási terv előkészítését. Ilyen dokumentumot legutóbb 2013-ban fogadtak el.

The post Putyin: szabályozni kell az országok magatartását az információs térben appeared first on .

Konzultációt tartottak Oroszország és az Egyesült Államok képviselői a világűr biztonságáról – közölte az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca által kiadott tájékoztatás szerint a videokonferencia formájában megtartott eszmecsere résztvevői kifejezték érdekeltségüket a párbeszéd folytatásában. A szűkszavú közlemény ezenfelül csak azt tartalmazta, hogy a felek a világűr biztonságát érintő kérdések széles köréről folytattak eszmecserét.

The post Orosz-amerikai konzultációt tartottak a világűr biztonságáról appeared first on .

Őrizetbe vettek Szocsiban egy líceumi tanulót, aki a VKontaktye közösségi oldalon közölte, hogy robbanóanyagot készül előállítani, és meg akarja támadni az osztálytársait – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A gyanúsított lakásán robbanóanyagot, bomba előállításához szükséges komponenseket, iskola elleni fegyveres támadásokról szóló anyagokat és egy naplót foglaltak le.

Március 10-én az FSZB Penzában egy, január 21-én pedig a Moszkvához közeli Ljuberci járásban két 16 éves fiút vett őrizetbe. Mindhárman terrortámadást szándékoztak végrehajtani osztálytársaik ellen. Korábban december 9-én Tulában történt hasonló eset, szeptemberben a Krasznojraszki terület Minuszinszk településén vett őrizetbe egy kamaszt a szolgálat azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani.

Tavaly szeptember elején az FSZB összesen 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. A szolgálat szerint 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai. Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt húsz évesnél.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskola elleni támadást akadályozott meg Szocsiban az FSZB appeared first on .

Megkapta a hivatalos nyelv státuszát az orosz a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban.

Az örmény állami televízió csütörtöki közlése szerint – melyről az Interfax orosz hírügynökség számolt be – az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság parlamentje a nap folyamán módosította a helyi nyelvtörvényt, így az orosz lett az örmény mellett a terület másik hivatalos nyelve. A 33 tagú törvényhozásban 27-en voksoltak az előterjesztés mellett és ketten ellene.

A törvénymódosítást beterjesztők indoklásukban azt írták, hogy figyelembe kell venni a történelmi tudatot, illetve Oroszország és Hegyi-Karabah kulturális, katonai és gazdasági kapcsolatait, valamint azt, hogy az arcahiak (helyi örmények) többsége második nyelvként használja az oroszt.

“Az orosz nyelv státuszának megemelése lehetőséget biztosít az együttműködés elmélyítésére minden területen, és belátható távon belül elősegíti a jogi együttműködés fejlesztését Oroszországgal” – tették hozzá.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben tavaly szeptember 27-én azeri offenzíva indult az enklávét és az örmények kezén lévő környező települések visszafoglalására, és Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-i tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.

The post Örményország az orosz nyelvvel védené meg Hegyi-Karabahot appeared first on .

A járványügyi korlátozásokat megelégelő, a koronavírus miatt Ausztriában állástalanná vált szakács ellen emeltek vádat Zalában, miután rendőrök és TEK-esek lelövésével fenyegetőzött – közölte Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közölte: az 51 éves zalakarosi férfi Ausztriában dolgozott egy szálloda szakácsaként, de a vírushelyzetből fakadó korlátozó intézkedések miatt tavaly november óta nem tud dolgozni, ezért jövedelme nincs. Az anyagi tartalékait felélő férfi a feszültséget nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztásával igyekszik oldani, amivel azonban “viselkedésszabályozása gyengül, aránytalan indulati reakciók keletkeznek nála” – fogalmazott a szóvivő.

A vádlott január 5-én hajnali fél háromkor telefonon hívta fel a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságot azzal, hogy elege van a járványhelyzet miatti korlátozásokból, elfogyott a pénze, ezért ezután minden rendőrt és TEK-est le fog lőni a maroklőfegyverével.

A bejelentés tartalma, annak veszélyes fenyegető jellege miatt a rendőrség azonnal intézkedett a férfi ellen, akinek nem volt fegyvertartási engedélye, ezért az eljárást lőfegyverrel való visszaélés gyanúja miatt indították el. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a vádlottnak nincs lőfegyvere, a bejelentést ittasan, elkeseredettségében tette meg, ezért a gyanúsítást módosították.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség végül hatóság büntetőeljárás alapjául szolgáló félrevezetésének vétsége miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Rendőrök lelövésével fenyegetőzött egy munkanélkülivé vált zalai szakács appeared first on .

Idén ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), amely 1996. március 27-én jött létre.

Az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal egységeként működő szervezet a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor lett önálló nemzetbiztonsági szolgálat. Az NBSZ az elmúlt negyedszázad során folyamatosan proaktívan reagált a bekövetkezett technológiai-társadalmi változásokra, feladatköre a társadalmi elvárásoknak megfelelően és a technológiai fejlődést követve bővült, így mára jelentős szerepet tölt be az elektronikus információbiztonsági szervezetrendszerben is. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatrendszere az alább négy nagy területet foglalja magában.

• A titkos információszerzés eszközrendszerének professzionális alkalmazása.
• Szakértői tevékenység és az okmánybiztonsággal kapcsolatos hatósági feladatok.
• A minősített adatok védelmével és kezelésével, a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekkel és a rejtjeltevékenységgel összefüggő engedélyezési, ellenőrzési, valamint a minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek tekintetében a telephelyi iparbiztonsági hatósági tevékenység.
• A létfontosságú, a nemzetbiztonsági védelem alá eső, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszerei védelmének támogatása (eseménykezelés, biztonsági irányítás, sérülékenység-vizsgálat), és az elektronikus információbiztonsági hatósági feladatok végrehajtása.

A szakszolgálat „A jelenben gyökerező jövő” címmel zártkörű online konferenciát szervezett 2021. március 26-án, amelyen az alkalmazott technológiai újdonságokról, valamint a jövőbe mutató kutatás-fejlesztési elképzelésekről hangoznak el szakértői előadások.

The post Negyed százada védi a Nemzet biztonságát az NBSZ appeared first on .

Többrendbeli hamis tanúzás és ügyvédi visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 44 éves férfi ellen a Szécsényi Rendőrkapitányság. Az ügyvéd több embert jogellenesen vallomásaik megváltoztatására, a sértettet pedig vallomása visszavonására vette rá – közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Nágel Tamás közleményben azt írta: az ügyben hamis tanúzás bűntett megalapozott gyanúja miatt további két nő és öt férfi, valamint közokirat-hamisítás bűntett miatt egy nő ellen is eljárást indítottak.

A 44 éves férfi 2020 februárjában Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon folyamatban lévő két büntetőeljárásban jogi képviselőként eljárva, az ügyek szereplőivel, esetenként hozzátartozóikkal egyeztetve, a közbenjárásukkal több embert rábírt arra, hogy terhelő vallomásaikat megváltoztassák. Egy esetben ezért fizetett. Az ügyvéd egy alkalommal – egy másik jogi képviselővel közösen – rávett a sértettet vallomása visszavonására, valamint egy hamis vallomást is készített, amely alapján közjegyzői irodában hamis közokirat készült.

Salgótarjánban és Karancslapujtőn hét ingatlanban – közöttük két ügyvédi és egy közjegyzői irodában – tartottak kutatást a főkapitányság bűnügyi igazgatósága, a szécsényi rendőrkapitányság, a Készenléti Rendőrség kiberbűnözés elleni főosztálya, és a Salgótarjáni Járási Ügyészség munkatársai. Az akció során hat embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, a 44 éves férfit és egyik társát őrizetbe vették.

A sajtóreferens közölte azt is: az egyik férfi lakásán növényi törmeléket találtak, amelyen az elvégzett gyorsteszt kábítószert mutatott ki. A férfi ellen kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárást indítottak.

The post Eljárást folytatnak egy ügyvéd ellen appeared first on .

Az Oroszország és az Európai Unió közötti viszony javítása mindkét félnek érdekében áll, ezért Moszkva bízik benne, hogy Brüsszelben felülkerekedik a párbeszéd iránti igény – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Bízunk benne, hogy ez a politikai akarat előbb-utóbb áttöri a meg nem értés süket falát Brüsszelben” – nyilatkozott a szóvivő. Peszkov azt hangoztatta, hogy a lényeget tekintve az oroszok is európaiak, és Európa elidegeníthetetlen részét jelentik. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és az unió között korábban gazdag kapcsolatrenÚj hozzáadásadszer volt, amelyet, mint mondta, Brüsszel kezdeményezésére “romboltak le”. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bízik a párbeszéd folytatásában, mert anélkül nem lehet rendezni az ellentéteket.

Peszkov Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a dél-kínai Kujlinban kedden elmondott nyilatkozatára reagált, miszerint Moszkva és az Európai Unió között már egyáltalán nincsenek kapcsolatok, mert Brüsszel egyoldalú lépéseivel megsemmisítette őket.

“Ha Európa ezeket a kapcsolatokat megszakította, egyszerűen megsemmisítve az összes mechanizmust, amely éveken át jött létre – és partnereink csak egyes európai országok maradtak, amelyek azt akarják, hogy nemzeti érdekeik vezéreljék őket -, akkor ez bizonyára objektíven ahhoz vezet, hogy kapcsolataink Kínával gyorsabban fejlődnek” – fogalmazott Lavrov a kínai hivatali partnerével, Vang Jivel közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Az orosz külügyminiszter szerint Moszkvának nincsenek kapcsolatai az Európai Unióval mint szervezettel, “a viszony teljes infrastruktúrája” megsemmisült Brüsszel egyoldalú döntéseivel. Peszkov felhívta a figyelmet: az orosz külügyminiszter arra is kitért, hogy ha az EU célszerűnek tartja majd felszámolni ezt az anomáliát az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, Moszkva kész lesz erre az egyenjogúság és az érdekek egyensúlya alapján.

Vélemény:
Azért az különösen bájos, hogy miután csúnyán lealázták az Uniót képviselő Josep Borrellt, a lehető leghidegebbre hűtve Oroszország és az EU kapcsolatát, néhány nappal később arról papolnak, hogy rajtuk nem múlik a párbeszéd. -szerk-

The post Húzd meg, ereszd meg: a Kreml bízik a Moszkva és az EU közötti párbeszéd felújításában appeared first on .

Nőket, köztük egy kiskorú lányt prostitúcióra kényszerítő hódmezővásárhelyi család három tagja ellen indult eljárás – közölte a rendőrség.

A gyanú szerint a testvérpár és anyjuk 2016 és 2019 között öt nőt erőszakkal és fenyegetéssel arra kényszerített, hogy szexuális szolgáltatásokat nyújtsanak férfiaknak, majd az ezért kapott pénzt elvették tőlük és saját megélhetésükre fordították. A szexuális kizsákmányolásból a család az évek alatt csaknem húszmillió forintot keresett.

A fiatal nőkkel általában a trió idősebb férfi tagja vette fel a kapcsolatot. Közösségi oldalon keresztül ismerkedett meg a korábban már prostituáltként dolgozó lányokkal, majd szerelmi viszonyt alakított ki velük. Rávette őket, hogy pénzért árulják testüket, és azzal hitegette őket, hogyha ezt megteszik, akkor lesz elég pénzük, és házat meg kocsit tudnak venni.

Többször előfordult, hogy a férfi megalázta és bántalmazta a lányokat, de olyan eset is volt, amikor éheztette vagy kábítószerrel bódította el őket. Telefonjukat is elvette tőlük, hogy senkivel ne tudjanak beszélni. A férfi édesanyja, illetve az elkövetéskor még fiatalkorú fivére általában a szexuális hirdetések regisztrációját és kezelését végezte, valamint a lányok szállítása volt a feladatuk.

A gyanúsítottakat szerdán fogták el, majd átkutatták két hódmezővásárhelyi és egy sándorfalvi lakásukat, ahol bizonyítékokat, valamint több millió forint értékben aranyékszert, használati cikkeket, készpénzt foglaltak le.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség a kizsákmányolás céljából, erőszakkal elkövetett emberkereskedelem bűntette és kitartottság bűntette miatt indult eljárásban indítványozta mindhárom gyanúsított letartóztatását – közölte Szanka Ferenc, a főügyészség szóvivője.

The post Galád család: kalákában futtatták a lányokat appeared first on .

Szerdán 632 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert elmondta, ezzel a védelmi intézkedésről szóló kormányrendelet szeptember 21-i hatályba lépése óta 38 687-re nőtt a maszkviselési szabályok megsértése miatt indított intézkedések száma. Ismertetése szerint a rendőrök szerdán közterületen 600 emberrel szemben léptek fel, mert nem viseltek maszkot, közülük 118-at figyelmeztettek, 290-at megbírságoltak, 192-et feljelentettek. Tömegközlekedési eszközökön, illetve azok várakozó helyein 31, míg kereskedelmi üzletekben egy emberrel szemben intézkedtek – tette hozzá.

Kiss közölte: az elmúlt 24 órában a kijárási tilalom, a közterületi magatartási szabályok, a gyülekezés tilalmának megszegése miatt 320 esetben történt rendőri intézkedés, amelyek száma ezzel 54 377-re emelkedett a kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta. Jelezte, hogy szerdán nem zártak be ideiglenesen sem üzletet, sem vendéglátóhelyet.

A boltokra, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 988 rendőri intézkedés történt, ebből 305 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztását állapították meg, 683-szor az üzletek korlátozott nyitvatartásának, az üzletekben tartózkodásnak a szabályait nem tartották be – mondta el.

Kiss kitért rá, hogy a Magyarország területén személyforgalomban átutazók ellenőrzése során 41 esetben léptek fel a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályszegők ellen eddig 14 106-szor intézkedtek – fűzte hozzá. Az ügyeleti központ vezetőhelyettese beszámolt arról is, hogy a hatósági házi karanténban lévők száma 54 422-re emelkedett, szerdán 8378 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el. A karanténszabályok betartásának elektronikus ellenőrzését szolgáló informatikai alkalmazást 4800-an használják – jegyezte meg.

The post És ez csak a jéghegy csúcsa: szerdán bő hatszázan szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

A NATO-nak semmi köze sincs az Északi Áramlat-2 gázvezetékhez – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes. Grusko Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak a szövetség szerdai brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán tett bejelentésére reagált, miszerint a tagállamok megosztottak az Északi Áramlat-2 ügyében, de a téma továbbra is napirenden marad a szövetségben.

“A NATO-nak ehhez egyáltalán semmi köze sincsen” – mondta Grusko. Az orosz diplomácia helyettes vezetője szerint a NATO továbbra is a konfrontáció útján halad Oroszországgal, és a keleti szárny folyamatos erősítését továbbra is a “keleti veszéllyel” indokolja. Grusko a Moszkvával kapcsolatban megfogalmazott vádat visszautasította.

Emlékeztetett rá, hogy a NATO válasz nélkül hagyta a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták szárazföldi telepítésének moratóriumára vonatkozó, 2019 szeptemberében megfogalmazott, és 2020 októberében megismételt orosz javaslatot, miután az Egyesült Államok felmondta az erre a fegyverkategóriára vonatkozó INF-szerződést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva kifejezte készségét egy, az Oroszország és a NATO képviselői között megrendezendő találkozó megtartására abban az esetben, ha azon “tartalmas és egyenrangú párbeszéd alakulhat ki”. Megjegyezte, hogy erre vonatkozó nyugati javaslat még nem hangzott el. Mint mondta, a nyugati országok Oroszország feltartóztatására és elnyomására irányuló, nem szűnő erőfeszítései “szabad szemmel is kivehetők”. Mint mondta, a “majdhogynem erőszakos demokratizálásra” irányuló kísérletek már a Szovjetunió összeomlásának pillanatától érezhetők voltak.

“Néha az úgynevezett lágy erő nem triviális, kemény célokat tűz ki maga elé” – nyilatkozott az Oroszországra a lágy befolyásolás eszközeivel gyakorolt nyomással kapcsolatban. Megismételte Moszkva korábbi állítását, hogy nem avatkozik be más államok belügyeibe, és hangsúlyozta: Oroszország támogatja a kulturális és humanitárius cserét, de ellenzi, hogy ezt idegen értékek másokra való rákényszerítésére használják fel.

Viktor Bondarev, az orosz parlementi felsőház védelmi bizottságának elnöke, a légierő volt főparancsnoka a Moszkvába akkreditált katonai attasék előtt kijelentette, hogy 2021-ben a NATO felderítő gépeinek tevékenysége csaknem harminc százalékkal megnövekedett az orosz határok mentén. Közölte, hogy az orosz légvédelem megtette a szükséges intézkedéseket.

Ellenséges és provokatív természetűnek nevezte a hadászati légierőnek az orosz határok közelében való gyakorlatoztatását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kívánja fokozni a feszültséget, és felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadgyakorlatok nagy részét a határoktól távol szokták megrendezni. Bondarev kifejezte Oroszország készségét a konstruktív együttműködésre az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel.

The post Moszkva szerint a NATO-nak semmi köze az Északi Áramlat-2 gázvezetékhez appeared first on .